Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)
1931-11-26 / 270. (2787.) szám
yÍ>KA<Lícu,i * tÁ3u^Aíc-ri 1 RbA&> tették meg idegen országban, idegem állam segítségéve!, hogy elismerik-e ezt akkor igazán, őszintén magyar akadémiának.?! A mi elégedetlenségünk oka lelkiekben vám. A CsehszDovákia és Magyarország közötti meg nem értésnek az oka szintén lelkiekben van, Benes miniszter ur hiába hirdeti azt ma, ©agy emfázissal, hogy a magyarokat számba kell venni, a magyar egyenrangú tényezője a "világnak a csehszlovák állammal. Hát, ami a rangot illeti, erre nézve soha egy pillanatig ©em kételkedett egy magyar sem, talán inkább a cseheknél tett e szóhoz sok ember kérdőjelet, — mert a „rang44 szó önmagában már nem demokratikus kifejezés. Benes miniszter ur professzor volt, aki a maga tárgyához szigorú szivósággal ragaszkodik. Ahogy soha el nem ejtette a genfi orotokoUumuak az életbeléptetésére való vágyát, úgy sohasem ejtette el azt a vágyát, hogy Középeurópában megalkossa a vámuniót a különböző államok között; vámszövetséget csináljon, amelyben — nem mondja ugyan meg, de úgy véli, hogy, a vezetőszerepei a respublika fogja majd játszani. Hát, ha az emberek ugv volnának alkotva, hogy csupán csak az anyagiasságot néznék, akikor ez t terv nem volna lehetetlen, — már csak azért sem, mert ez nem uj, de felmelegítése •a múltnak. Mert ne felejtsük el, hogy * volt osztrák-magyar monarchia területe identikus azzal a területtel!!, sőt nagyobb, mint az a terület, amelyet most. váraszó vétségbe akar Benes miniszter ur tömöríteni. Franciaország és Anglia között vámháboru fenyeget? Ha léptek életbe az angol védvémos intézkedések - fi: angol mezőgazdaság is védelmet követe! Megegyezési kére* szággal Ausztriával és Ma<?yarorLondon, november 25. MacDonaid tegnap az alsóháznak egy konzervatív képviselőkből álló küldöttségét fogadta, amely szükségben- deletek életbeléptetését sürgette az angol mezőgazdaság érdekében. A küldöttség azt i kívánta, hogy a kormány terjesszen megfelelő javaslatokat a parlament elé még a parlament elnapolás előtt. A beterjesztett követelések között szerepel a cukorvám növelése, a korai gyümölcsökre bevezetendő vám, a tojásra, szalonnára és vajra bevezetendő vám, továbbá az angol búza védelmére vonatkozó rendszabály. A miniszterelnök nem adott végleges választ a küldöttségnek. Erre a hétre várják a kormány állásfoglalását. Valószínű, hogy a kormány csak általánosságban "terjeszti elő a mezőgazdaság helyzetét a parlamentben és nem tesz konkrét javaslatokat. London, november 25. Az angol szüks-ég- vámhaíározmányok életbeléptetése előtti utolsó napon a croydoni repülőtérre eddig még soha nem tapasztalt mértékben érkeztek áruk a kontinensről. Németországból- a rendes repülőgépen kívül még kilenc nagy gép érkezett Sollinger-acélárukkal és rádióapparátiusokkal. Ezenkívül holland, belga és francia repülőgépek szálltak le olyan árukkal, amelyek már ma uj beviteli vám alá esnének; A vámkezelés elintézése céljából a croydoni repülőtéren uj munkaerőket kellett beállítani. Páris, november 25. A francia sajtó behatóan foglalkozik a ma életbelépő uj angol vámtörvény által teremtett helyzettel. A Journal erre vonatkozó ©ikkét „Kereskedelmi háború küszöbén44 címmel látja el és azt mondja, hogy ezt a háborút ugyan nem gépfegyverekkel és ágyukkal folytatják, azonban olyan szigorú vámintézkedésekkel, amelyek a háború jellegét fejezik ki. A kereskedelemügyi minisztériumban remélik, hogy az angol kormány engedményeket tesz és Franciaország meg Anglia között nem fog bekövetkezni a vámháboru. Ha azonban a két fél érdekeinek kiegyeztetés nem sikerül, Rollin francia kereskedelemügyi miniszter a miniszterközi tárgyalások befejezése után hasonlóképpen megfelelő intézkedések alkalmazásához nyúl. Romániával és Jugoszláviával azonban & dolog valahogyan nem megy, — hiszen ez * gyöngülése a kisantanínak Azonban, azt hiszi a miniszter ur, hogy ez a i szándék olyan könnyen megvalósítható, s hogy az emberek mindennap -a Léibe vizét isszák, hogy elfelejthessék mindazt, ami a múltban történt?! Van egy dolog, amit fiPáris, novembeer 25. A francia kamara, amely csütörtökön kezdi meg nagy külpolitikai vitáját Laval régóta bejelentett beszédének meghallgatásával, ma az angol-francia vámpolitikával és a franci vasút deficitjének kérdésével íog’alkozik. Az angol magas vámok életbeléptetése a JrOnda gazdasági élet vezetői nemcsak el- kedvetlenítette, hanem rendkívüli mértékben el is ke seritelte, A lapok már a gazdaa gazdasási megbékélés és as anyagi érdekek mellett van még egy fontos koefficiens: a becsület! sági háború kitöréséről beszélnek és mindenfajta szankciót és elemi intézkedést követelnek. A kereskedelemügyi miniszter már egvba is hívta a szakértők bizottságát, amelynek a lehető leggyorsabban kell megállapítania, hogy milyen intézkedéseket léptessen Franciaország életbe az angol magas vámok következtében előállott veszély elhárításáért. Nyilvánvalóan arra gondolnak, hogy represszáüákat alEnnek a képvíseiőbáznak egyik legnagyobb kvalitású politikusa, Kramár, világosa® megmondotta, hogy kalmaznak, de óvatosan akarnak eljárni így egyelőre visszautasilják azt a gondolatot, hogy az angol áruk részére megszabott francia va- lutapótlékoí 15-ről 20 százalékra emeljék. Ezzel szemben viszont az angol behozatalt a legnagyobb mértékben kontingentálni akarják, annál is inkább, mert a kontingentálá«i rendszabályokat rendeleti utón is életbe lehet léptetni. A lapok szerint az angol intézkedések elsősorban a francia bútor, üveg és porcellán, rádió, írógép, gyapjú, selyem, keztvü, linóleum és kozmetikai ipart érintik- Szakértő körök megállapítják' hogy Franciaország nem á l védtelenül szemben az angol politikával, mert Anglia nemcsak nyersanyagot, mint szenet, bőröket, nyers gyapjút és vasat szállított Franciaországba, hanem kész árukat is, mint kémiai termékeket 120 millió, gyapotfonalat 105 millió, gvapotezövetet 60 millió, gyapjufo- nalaí 130 millió, gépeket 322 millió, szerszámoka* 105 arl;ió írtik értékben az 1930. esztendő folyamán. Franciaország egészében 2 milliárd frank értékű kész árut vásárol Angliából, tehát módjában áll az angol rendszabályokkal szemben megfelelő ©llenrendfiza- hályokat életbe léptetni. Anglia kivitele Francia Tsziig !!■?'• tan 3 3 r,» .óárdot tett ki. Páris, november 25. Az Oeuvre jelentése szerint a radikális párt kamarai frakciója tegnapi ülésén elhatározta, hogy a külpolitikai vita s7.uv.i7.v-A a tsr:ó7ki"1ni fog 8 s®*vadtól. Herriot ki fogja jelenteni, hogy a radikálisok nem akarják megzavarni a kormány mm ködését a külpolitikai tárgyalások folytatása alkalmával. Itt őszembe juít az a históriai példa, amikor Lengyelország első felosztása után a porosz királyság ' kiiMöti&i Lengyelországba mentek és barátsági szerződést akartak a lengyelekkel kötni. Akkor Poninski herceg azt válaszolta az előtte megjelent küldöttségnek, amelynek tagjai az akkori idők formalitása szerint díszruhában tisztelegtek nála, hogy „uraim, .higyjék el, hogy önök nagyon megtiszteltek engem azzal, hogy díszruhába öl- rözötíen jöttek hozzám és ruháikon ékkövek is ragyognak, — én azonban ezt a megtiszteltetést nem tudom elfogadni addig, amíg úgy látom, hogy a ruhák, szövete a mi juráinkból van s díszruháik gombjai a mi ásványainkból csiszoltattak, — mert addig sohasem azt nézem, hogy önök meg akarnak tisztelni, s velünk barátkozni akarnak, de azt, hogy a miénkben vannak!44 Ivánka „ázsiai" megjegyzése Ondercs© szlovák néppárti: Mi vagyunk.az önökében ? Szül1©: A Csallóköz, Bodrogköz, a Garam völgye mind bizonyíték erre. Ivánka cseh nemzeti demokrata: Senki sem hívta önöket Ázsiából. Ott maradhattak volna. Eljöttek ide és elvették a mi tiszta szlovák földünket. S z ü 11 ö: Ezt ön sem hiszi, azok a helyek sohasem volltak tiszta szlovák birtokok. Mélíóztassék az erre vonatkozó legujab történelmi könyveket, Szekfünek. Hómannak könyveit elolvasni, akikről az urak sem mondhatják, hogy „elfogulták44 vagy „soviniszták44. ök is, de az önök hisztérikusai is, Palócky stb. megállapították, hogy itt ezer évvel! ezelőtt csupán külön törzsek voltak és csak Szent István révón tömörültek egy országba. Ivánka: önök elvették ezt tőlünk ezér évvel ezelőtt és mi csak visszavettük. Ez az egész. Sző Hő: Hát az elévülés teóriáját nem mél- íózlatik figyelembe venni? Ez is jogcím. A hódítás is jogcím, a specifikáció s jogcím. Tehát ebben az országban a demokrácia abban áll, hogy itt eltöröltek minden címet, még a jogcímet is. ft megbékélés útja Amíg ennek a világnak olyan lesz a térképe, hogy számba nem veitek etnográfiai ha a másénál a korlátot csak az siabia meg. hogy szükségein van-e rá. vagy nincsen szükségem rá, ez nem etikus felfogás, . ' sőt: ha ón elveszem a másét annak akarata nélkül, mert én azt, igényelem, de ő abba bele nem egyezett, ezt nem közjog 11 ag szokták meghatározni. Minden kereskedelmi tárgyalásnál nemcsak áruk, de személyek is vannak, nemcsak tárgyak, de lelkek is vannak, •— ezt pedig számiba kell mindig venni! Benes miniszter ur utánozza Sehwarzen- berg herceg „Wir können warten44 politikáját, s azt véli, hogy ha összeroppannak a gazdasági keretek, akkor maga magától'kezébe hullik a középeurópai vámszövetség. De ahogy Schwa-rzemberg tévedett, téved ő is; mert nem páholyban ül már a respublika, de maga is benne van már a dagadó árban, már viszi a mi. sajkánkat ai ár s a mi sorsunk is csak a bukdácsolás. Amíg az erkölcsi erők érvényesüléséi meg- akadá'yozzák, addig anyagi jólét sem lesz Európában. Ezt már látja Amerika, ezt már látja Anglia, Olaszország, érzi a világ és látta Rázus képviselő ur is, aki elsőnek említette meg erről a tribünről, úgyhogy senki közbe nem szólt, a. „revízió44 szót. Látja ezt már mindenki,, csak még egy hatalom nem látja: Francia- ország. Csehszlovákia és Hagyarország Benes miniszter ur egész politikája hoz- záalkalmazkodik a francia politikához. Ahogy a franciák mindent a szekuritás szempontjából néznek, úgy ő is mindent eszerint néz, de ez a szekuritás más a franciáknál és más a csehszlovákoknál. A franciák attól félnek, hogy határaikat meg fogják támadni a németek A csehszlovák külügyminiszter ur attól fél, hogy országának határait meg fogják támadni a magyarok. A franciák ezért lefegyverezve tartják a németeket. Csehszlovákia pedig gazdaságilag lefogy- ver ez ve tartja a magyarokat. De az óriási francia gyarmatok, a hatalmas francia tehetség és óriási francia erő, mindez el tudja sziveim azt a gazdasági hátrányt, amit ez a szomszédi viszony keserűsége teremt, ellenben a csehszlovák repubIlka a maga 1500 kilométeres hátáraival nincsen .ezzel azonos helyzetben, C« eh Szlovákiának nem h okúba, hogyan gondolkodik róla Magyarország, tud-e vásárolni Magyarország^ vagy sem. tttd-e oda exportálni, vagy n em, mrí Csehszlu- vákiának Magyarországion ás Ausztriáin kívül nincsen piaca, érért Csehszlovákiának gazdaság! prosperitása attól függ, hogy milyen a relációja Magyarországgal. Mindaddig, amíg a csehszlovák külpolitika iránya meg nem változik, amíg a külügyminiszter ur nem jön rá arra, hogy sem az Itt lévő, &em a határön túl lévő magyarok lelki sebeinek meggyógyulása nélkül nem lehet békesség, mindaddig hiába manövrj- roznák, hiába akarnak port hinteni a világ szemébe, a konszolidációt ebben a republi- kában sem tudják megteremteni! Éppen emiatt a tendencia miatt vagyunk /bizalmatlanok a kormány s különösen a külügyminiszter ur iránt s.ezért a költség- velőst el nem fogadjuk — fejezte be. beszédét Szül lő. — Megkezdődött az osztrák püspök konferenciája. Becsből jelentik: A bécsi érseki palotában tegnap kezdődött' meg az osztrák püspök idei konferenciája. A téli gcgitségakció és az osztrák egyházat érintő belső kérdéseken kívül beható tárgyalásra kerül az Ausztria és a Szentszék között megkötendő konkordátum kérdtee i#. Eí a konkordátum egyúttal az osztrák házassági jogot ü szabályozni fogja., I interpelláció az iskola- és nápmüvelődés! miniszterhez a ruszinszkól szerzetesrendi tanítók és tanítónőit fizetéséből való nyugdijílleték levonása, illetve nyugdíjigény ük megtagadása tárgyában Beadják: Hokky Károly nemzetgy liléd képviselő és társai A Podkarpatfizká Ruez területén működő szerzetesrendi tanitóktó! és tanítónőktől 11 esztendeje vonnak Te nyugdijilleték címén fizetésükből 6 százalékot, legújabban pedig már a szerzetes iskolák fenntartóitól is kívánnak hasonló hozzájárulás elmén 2 százalékot, hivatkozva az 1875. évi XXXIi. t. c. 4 §-ára és az 1924. évi 166. gy. sz. törvényre. Ezzel szemben Szlovén- ■szkón a-szerzetes tanitók és tanítónők után a 6 százalékos nyugdijlevonást és a 2 százalékos iskolafenntartói hozzájárulást, nem kívánják ós nem is szedik.be* Viszont szerzetes tanitók rém Podkarpatszká Koszban, sem Szlovénekén nyugdijat nem kapnak. A régi magyar éra alatt, — ezt az ungvári iskolaügyi referens ur megerősítette— ezek a szerzetes tanitók sem nyugdíj- illetéket nem fizettek, sem nyugdijat nem kaptak, tehát a magyar törvényre való hivatkozás csak tévedésen, vagy az említett törvény helytelen magyarázatán alapulhat. Jóllehet több esetben történt már intervenció ♦az illetékes iskolaügyi hatóságoknál e sérelmes levonások beszüntetésére, erre vonatkozó intézkedés mindezidáig nem történt, sőt a Ruszin- szkó területén ifngvárott, Munkácson, Beregszászon és Nagyszöllősön működő szerzetes iskolák szerzetes tanerőitől és az iskolafenntartóktól a fent jelzett nyugdijilletékeket továbbra is szigorúan behajtják. Minthogy a régi magyar törvények Szlovén- szkó ég Ruszinszkó területén egyaránt érvényben vannak még, fenti esetben e törvény rendelkezésének végrehajtása tekintetében különWg tétetik a szlovenszkói és podkarpatszká ruszi szerzetesrendi tanerők között, kérdem a Minisz tér Urat: Hajlandó-e a fenti kérdést alapban megvizsgáltatni s megállapítani, miért kell a fenti illetékeket csupán a podkarkatszká ruszi szereztess- rendi tanerőknek és iskolafenntartóknak fizetniük? Hajlandó-e világosan megjelölni, hogy a fenti illetékeket fizetők nyugdíjjogosult ak-e, vagy sem? Ha fizetniük kell, akkor nyugdíj jogosul iáknak is kell lenniök. Ha pedig nem, hajlandó-e intézkedni, hogy az eddig ily címen befizetett összegeket a nevezettek hiánytalanul visszakapják? Prága, 1931. november hó. (Aláírások.) W Beküldte már a keresztrejtvény n erfej- tését? Siessen, hogy részt vehessen u sorsolás ban„ Gyönyörű illatszerkazettát nyerhet. t A francia kamara vámvitáié iim november 26, csütörtök. gyeimébe ajánlok a miniszter urnák és az az, bogy határokat, számba nem rétiek történelmi hagyományokat, anüg ez a világ nem adja meg az egyes népfajok erkölcsi érzésének teljes integritását, addig megbékélésről itt nem lehet szó! a békeszerződéseknél azért rétiek el bizonyos részeket, — é* pedig M etnográfiai egységes magyar részeket, — a magyaroktól, mert erre a csehszlovák politika szempontjából szükség volt. Már akkor voltam bátor azt idézni, hogy
