Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)
1931-11-25 / 269. (2786.) szám
2 ■Bgaggagggg 1W1 ?SorremnWr Í5, iíeríla. kel, akinek instrukcióival .ma Bázeliba utazott. A Francia Bank alkormányzója a valuta- kérdések legkiválóbb szakértője és a nemzetközi adósságok problémájának legjobb isr- merője, aki Láváit amerikai útjára is elkísér le. Jólinformált körök szerint a világ hét nagy jegybankjának bázeli konferenciáján Parker Gilbert Németország pénzügyi ellenőre is megjelenik, akinek a Dawes-tervezet idejére visszanyúló szakismeretei nélkülözhetetlenek az. uj terv kidolgozásánál A parlament megkezdte a költségvetés tárgyalását A kormány benyújtotta a JBvedelml és a tantiemadó emeléséről s a 13-ik havi fizetés leszftlüttsáró! szőlő javaslatot Kit mű a Illői védelméről sióié törvény? Prága, november 24. A lakók védelméről szóló törvény rövidesen hatályát veszti s a koaiició berkeiben isméi folyik a politikai csere-beie, az alkudozás s a kapackálás, hogy ebben a nagyíoolos- ságu kérdésben a szocialista és a polgári pártok ismét kompromisszumot kötnessenek egymással. Kompromisszumot íoignak kötni, mert nincsen meg bennük sem az energia, sem a képesség, sem a jóakarat, hogy ezt az évek óta húzódó kérdést becsülettel megoldjakA lakók védelméről szóló törvény háborús intézkedés szüleménye. A háború alatt bevezették a kötött gazdálkodást 6 a kötött gazdálkodás rendeietei és törvényei sorában kimondták azt is, hogy a lakásínség következtében fenyegető lakásuzsora megakadályozása céljából nem szabad a lakók házbérét emelni s nem szabad a lakót egyszerűen kitelepíteni a lakásából. Rendkívül humánus és szociális törvény volt, mely megvédte a gyöngét az erősebb ellen. A háború közben elmúlt, uj generáció serdült fel, uj házak, viskók, paloták, egyes városokban uj uocasorok, sőt uj városrészek épültek fel, de a lakók védelméről szóló törvény még mindig életiben volt a életben maradt akkor ia, amikor a szomszédos államokban már régen rájöttek arra, hogy ez a törvény nem védi a gyöngét az erőssel szemben, hanem arra is jó, hogy gyöngéí-eroset egyaránt rendítsen meg egzisztenciájának alapjaiban. Voltak a régi, háború alatti világban olyan emberek, akik egy életen keresztül kuporgat- ták a garast, hogy öregkorukra saját házikójuk legyen s úgy remélték, hogy annak jövedelméből nyugodtan megélhetnek majd akkor, amikor már keresetképtelenek lesznek. Ezekuek a számítását azután alaposan keresztülhúzta a törvény. A háború előtti lakók.ellenben jól jártak, mert házbérüket a törvény megkötő rendelkezései értelmében sohasem lehetett olyan- arányban emelni, mint amilyen arányban csökkent a háborús és a háboru- utáni pénz vásárlóereje. A háború négy évig tartott s most már tizennegyedik éve ismét béke van. Uj generáció serdült íél s ez az uj generáció, kény te len az apák adósságát megfizetni. Ez a nemzedék adja rheg az árát annak, hogy az apák olyan olcsón laktak és laknak, mert a mai nemzedék már nem kap olcsó lakást, hanem az újonnan épült házakban olyan bért kénytelen fizetni, mely a mai jövedelemmel és kereseti lehetőséggel nem áll arányban. A háború után épült házak tulajdonosai olyan áron adhatják ki lakásaikat, amilyen áron akarják s senki sem kényszerítheti őket rra, hogy mérsékeljék áraikat. Ennek azután megvan az a szomorú következménye, hogy a fiatal házaspárok albérleti lakásokban, vagy bútorozott szobákban kénytelenek meghúzódni, ha pedig rászánják ..magukat arra, hogy főbérleti lakást bérelnek, akkor kiköltöznek a perifériákra, mert ott valamivel olcsóbbak az árak s lemondanak színházról, könyvről a minden „luxusáról, hogy legyen miből kifizetni a negyedévi házbért. Bekövetkezett az a grőté. /.le helyzet, hogy a városok szivében elsőrendű lakásokban öreg házaspárok olcsó pénzen laknak s kint, a kültelek papi,rfalu !>ér- !- -./Árnyaiban, kis lakásokban szoronganak a/, életpályájuk kezdetén álló fiatal házaspárok, akik kétszer, sőt háromszor annyi bért fizetnek, mint a kényelmes lakások jólszltuált bérlői. Czcch népjóléti miniszter mint meggyőződé '■-/ -zonialista föltétien hívó a lakók védelméről •■zóló törvénynek, mégis az ő expozé- j járói Imijük, hwv ma már sokhelyütt majd-1 nem annyi az tíjlakd, mint a Tégi lakó, ami | annyit je'ent, hotry a lakosságnak az egvfki fele fizeti másik fél bázbérél. E atatiazitikal I Prága, november 2-1. A képviselőház plénuma ma kezdte meg a költségvetés vitáját, mely iránt azonban nem mutatkozott nagy érdeklődés. Az állami tisztviselők körében — mint lapunk más helyén írjuk — a 13-ik havi fizetés leszállítására vonatkozó ma benyújtott törvényjavaslat elégedetlenséget keltett s ezért a kulisszák mögött tárgyalások folynak, hogy a javaslatot az állami tisztviselők javára korrigálják. Az ütést Malypetr elnök déli 12 órakor nyitotta meg.^A költségvetés főelőadója Teplán- sky agrárius képviselő volt, aki a beteg Hni- dek képviselőt helyettesitette. Veteményes jelentésében rámutatott arra, hogy a költség- vetési bizottság vitája a tavalyitól annyiban különbözőit, hogy a törvényhozók ezúttal nagyobb kiadási tételeket nem követellek, hanem ellenkezőleg egyöntetűen az általános takarékosság elvét hangoztatták. Foglalkozott a munkanélküliség kérdésével Amíg a múlt évben 104.544 volt a munkanélküliek száma, addig ez évben már 228 ezer 883 munkanélküli van. Legnagyobb a munkanélküliség a textil-, fémiparban és az üvegiparban. Szlovenszkőn és Ruszin- szívóban a rossz termés következtében számos mezőgazdasági munkásnak még a létminimuma sincs biztosiíva. Elsősorban is produktív eszközökkel kell a munkanélküliségen enyhíteni. Az előadó hangsúlyozta, hogy a költségvetés aktív. Szerinte mindaddig, amíg a költségvetési év beosztását meg nem változtatják, a parlament nem eszközölhet módosításokat a költségvetésen. (!) KBifeesx ölök Az előadói jelentés szürkén pergett le, mindössze Kurtyák képviselő egyik közbeszólása nyomán volt élesebb szóváltás. Kurtyák, a ruszin autonómista íöldmüvesszövet- ség képviselője közbeszólásában adóleszálli- Iást követelt. — Magyar pénzt kap! — kiáltotta erre Zajló ruszinszkól cseh agrárpárt! képviselő. — Ismételje tmw ezt a kijelentését a parlamenten kivül — felelt éles hangon Kurtyák —, ahol a mentelmi jog nem védi é* a bíróság élőt megint bocsánatot fog kérni tóleon, mint ahogy már ezt többizben tette. MgglRdul a ¥Sfa A főelőadó beszéde után a Ház elhatározta, hogy a költségvetés felett megindítja az általános és részletes vitát. A részletes vita négy részre oszlik és pedig politikai, kulturális és szociális, gazdasági és forgalmi, végül pénzügyi vitára. A beszédidő képviselőként tizenkét-fizen- négy perc, de a minimum egy klub számára másfél óra. A vitában még a mai nap folyamán fölszólal pártjaink részéről Sziillö Géza dr. országos keresztényszocialista párti képviselő, szövetkezett pártjaink közös parlamenti klubjának elnöke. A vita első szónoka Simm német nemzeti szocialista volt, aki azt kívánja, hogy az általános takarékosságot objektív módon hajtsák végre. Nem tartja helyesnek a karácsonyi remunerációk leszállítását. Az állam fordulat után óriási számban alkalmazták a cseh elemeket az állami szolgálatban, ezzel szemben a németeket elbocsátották. Az elbocsátás a németeket huszonöt százalékban sújtotta, a cseheket csak öt százalékban és ugyanakkor az uj tisztviselők felvételénél a németek teljesen háttérbe szorultak. Az alkotmányra hivatkozva követeli az egyenjogúság alkalmazását, hogy az állami tisztviselői státusban a német nép számarányának meg- felelőenfelelöen legyen képviselve. Cserny cseh agrárius követeli (?) Szloven- szkóra és Ruszinszkóra való tekintettel a vasúti tarifa rendezését, mert szerinte lehetetlenség, hogy a vasúti tarifa következtében ez a két országrész annyira el legyen választva az ország központjától, már pedig a mai vasúti tarifa mellett Pozsonyból Prágába mező- gazdasági termékeket nem lehet szállítani, mert a vasúti tarifa sokkal drágább, mint az áru tényleges értéke. A következő szónok Kurtyák,' az autónő- mista íöldmüvesszövetség képviselője volt, A költségvetés letárgyalása után összehívják az Összeférhetetlenségi bizottságot A házelnökség háromörás tanácskozás után a mentelmi bizottság elé utalta Hodái ügyét Prága, november 24. A képviselőiház elnöksége tegnap üléet tartott és Ismét Hodáö nemzeti demokrata képviselőnek az összeférhetetlenségi bizottság egybehív átsüt kérő levelével foglalkozott. Az elnökség ezúttal líodáéot is meghivta ülésére s Hodác szóbelileg indokolta és konkretizálta kérését. Hodác meghallgatása után az elnökség háromórás tanácskozás után — ami rekordidő a házelnökség üléseinek tartama szempontjából — elhatározta, hogy helyt ad Hodáé kérelmének és az összehívandó összeférhetetlenségi bizottságot bízza meg a fölmerült összeférhetetlenségi kérdések érdemi elintézésével. A házelnökség egyes tagjai tisztázását kívánták annak, hogy a törvényhozói mandátum viselése összefér-e a biztosító társaságok, vagy bankok igazgatóságában való tagsággal. A házelnökség preciz kéröét-ek át nyújtásával fogja határozott mederbe terelni az összeférhetetlenségi bizottság munkáját. Ezeket a kérdéseket az elnökség későbbi ülésén fogják megszövegezni. A félhivatalos Prager Presse jelentése szerint a kérdéssel — mivel politikai vonatkozásai is vannak — a miniszterek politikai kollégiuma is foglalkozni fog. Az összeférhetetlenségi bizottságot a költségvetés letárgyalása után fogják egybehívni Húszezer hektárnyi termőföldei ajándékoz Mussolini az olatz népnek Kiszárítják a pontinuszi mocsarakat - Évszázados törekvések most el év alatt valósulnak meg adatok kapcsán fölmerül az a kérdés, hogy nem lenne-e célszerűbb hatályon kívül helyezni és nem meghosszabbítani ezt az utolsó hadltörvényt, amikor íny már nem lehet lakáshiányról beszólni s amikor a kínálat és a kereslet alapján alakulnának ki a valóban reális Lakbérek? Tor nyel László. Róma, november 24. Az első száz traktor már utb.iD van, hogy. azt a buszezer hektárnyi termékeny földterületet amelyet Mussolini paranceára a puutluuszi mocsarakból nyertek, első ízben váiloxtaa^k használható földekké az emberiség szolgálatában. Azt az óriási feladatot, amelynek megválóéi fásánál annyi római császár óö annyi pápa fáradozása és munkája hiúsult meg, most nagy részben sikeresen megoldották. Azok a mocsarak, amelyek évszázadokon át akadályozták a forgalmat Róma és déli Olaszország között és amelyek a malária bacillusainak milliárdjait és miJliárdjait bocsátották ki magukból, nagy részükben teljesen eltűntek és hamarosan legutolsó maradvá nyai is szárazra kerülnek. A már most haszuo- sithatóvá vált területekkel együtt ilyen módon 80.000 hektárnyi uj termőföldet nyer Itália. A pontinuszi mocsaraknak kiszárítása már a régi rómaiak számára stratégiai okokból jelen tett fontos problémát. Ez a mocsaras terület ugyanis 750 négyzetkilométernyi területet foglalt el. A rómaiak híres Via Appiaja a mocsarak közepén vezetett végig. Mivel a Via Appia volt a ró mai légiók főútvonala délre, különösen Kisázsia felé, rendkívül sokat fáradtak és sok költséget forditottak arra, hogy az utat megépíthessék és igy kénytelenek voltak a mocsaras területen is keresztülvezetni. Több római császár tett kisér- letet a mocsarak kiszárítására, hogy a jelentős stratégiai útvonalat az áradásoktól és a földcsuszamlásoktól megvédelmezzók. Ámde annak ellenére, hogy a rabszolgák százezrei dolgoztak a kiszárítás munkálatain, ez a feladat a technika akkori fejlettségének mértékéhez viszonyítva leküzdhetetlen nehézségeket okozott. A tizenharmadik században Vili, Bonifácius pápa kísérelte meg a mocsarak kiszáritását, mivel a malária pusztítása akkoriban veszedelmes méreteket öltött. Azonban kevés sikere volt és ugyanígy hiúsultak meg a többi pápáknak kii-ér- letei is. V. Sixtus pápa, aki 15S5-ban kormányozott, volt az első, aki maradandó értékű munkát végeztetett ezen a területen. A régi hagyomány szerint a pápának egy álomkép mutatta meg a mocsarak leküzdésére a meg-felelő helyes utat. Azt álmodta, hogy a mocsarak stagnáló vizén át csatorna vonult végig a tengerhez e ezt az álmot .tanácsként fogadta. Csatornát építettek a tergerhez és ez az építmény több évszázadon át hozzájárult a pontinuszi mocsarak viztelenitésóhez. Még-ma is régi feladat tölti be és az első eredményes lépést jelenti a .mocsarak kiszárításához. A XIX. század második felében az uj Itália kormányai több Ízben próbálkoztak meg ezzel a feladattal, de egyik sem látott hozzá oly alapos eredménnyel, mit Mussolini. Mussolini felismerte, hogy a pontinuszi mocsarak szárazzá tétele nemcsak higiénikus követelmény, hanem a víz elvezetése által a me- aógazdaaág némára értéke* területeket lehet nyerni é* a higiénikus viszonyok áa«j)avU4« sávul • környék mazőgtudiuágál nagy mértékben lehet lakozni. A mocsarak kiszárítása azonban nemcsak technikai, hanoin pénzügyi nehézségekkel ie járt, Azok & szakértők, akiket a tervezet kidolgozásával biztak meg, a kiszárítás költségeit körülbelül 650 millió lírára becsülték. Olyan utat-módot kellett tehát találni, hogy & tervezet keresztülvitele a közérdek minden követelményének megfeleljen. A mocsarss terület több magánszemély birtokában volt. Mussolini tehát meghivta az érdekelt birtokosokat egy megbeszélésre és felvilágosította őket, hogy a mocsarak kiszárítása végtelen előnyöket jelent a számukra. Más részről ellenszolgáltatásképpen bizonyos koncessziókat kívánt a birtokosoktól. A kormány felajánlotta, hogy végrehajtja a mocsarak kiszáritását, ha a birtokosok területeik egy részét az állam rendelkezésére bocsátják, az állam pedig a földet felosztja a hadviseltek között. Az egyezkedési tárgyalásoknak az volt az eredménye, hogy a kiszáritási munkálatokért való ellenszolgáltatásképpen az államra húszezer hektárnyi termő terület jut. A pontinuszi mocsarak területén a legnagyobb birtokos Gelasio Caetnni herceg, a volt washingtoni olasz nagykövet, ö azonnal elfogadta a kormány javaslatát, mive! ősei már évszázadokon át folytattak hiábavaló küzdelmet a mocsárral szemben. Azonkívül az amerikai viszonyok ismeretében nagyon értékes tanácsokat adott a terv keresztülvitelére. A kiszárítás munkálatait az utóbbi időben meggyorsították. Úgy számítják, hogy a teljes kiszárítás öt esztendő alatt fog végbemenni. Jelenleg ötezer munkás dolgozik a mocsarak között és már ötszáz kilométernyi uj utat építettek. A szárítási munkálatoknál 200 kilométernyi kes- kenyvágású vasútvonalat fektettek le. ______ — Arpádházi Szent Erzsébet ünneplés Láván. Léváról jelenti tudósítónk: Léve város katoliku* társadalma is hitiül kegye!et'el áldozott Árpádházi Szent Erzsébet emlékezetének a kétszázé ve* cenlennárlum alkalmából. A lévai női Mlria kongregáció rendezte az ünnepélyt Szent Erzsébet életét tárgyaló műkedvelői szí- előadás keretében, amely Katolikus Kör ház színpadán zajlott le. A dar b t kétezer kellett előadni, mindkét esetben zsúfolásig telt meg a Katolikus Kör tágra nagy'erme. Weii- fizenkoffer Róbert Szent E zsébet című öt'felvonásos drámádnak címszerepét Rmv=ek Bftske ismert rutinjával játszotta meg míg a KV bi s/env'ben Nye- meoz Ilus és Refndl Káro^’ mu'mo't k'magas'ó A tékot, de a szép darab mtnd'i e^yo* fzoreoM'e te kétségé lnv«W szoVá'tn « *n.fr* sikert A* ünnepély jövdelmót a azegény diákok *egitségért> fordítják. rlsszonyok, ha szaggató fejfájásuk vám. biztosan segítenek a j Kárdezu, ros3 orvosát. Minden gyógyszertárban kapható , Csak az ismeri: eredeti csomagolásban vegye I JüsMshludm [ ta párti képviselő. Lapzártakor szólásra jo- I lenlkezett Szüllö Géza dr. képviselő. majd fölszólalt HampI csehszlovák szociálde-j mokrata, Luschka német kereszlényszociaíis-[
