Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)

1931-11-24 / 268. (2785.) szám

t ''PKA.lxAl -lv lASatAR' ti 1 Í<UÁJ& as?s ii.i iw i'i>in!n|l*|ii|—rewaoMMWwMjBa^aM»BWM újabb nyilatkozataiba kapcsolódik, amelyben a japán diplomata — mint ismeretes — kifej­tette, hogy a tokiói kormány nem azonosítja magát az aktív orosz beavatkozásról elterjedt hírekkel, de követeli, hogy a moszkvai kor­mány határozott és hivatalos jelentést adjon ki"arról, hogy sohasem támogatta és a jövő­ben sem fogja támogatni Ma tábornok fegy­veres akcióit. A cikk szerint Japán udvarias és korrekt, amig jegyzékekről van sző, de Mandzsúriában más húrokat penget és nyíltan a .szovjetet teszi felelőssé a Nonni-folyó part­ján lezajlott csatáért. Ezt pedig a szovjet nem tűrheti és ha a propaganda tovább fo­lyik, kénytelen lesz erélyesebb lépéseket ken finom &z anyoga., mely ss fog- zománcot nem támadja meg. A fogakat fehérré varázsolja és a szájat fe! üdíti. Tiszta íémfubusbdfs, tehát a legtökélete­sebb és leghigíénikusabb csomagolás­ban kerül forgalomba. * Használata gazdaságos* mert nem kernényedik meg. tenni. „Három évvel ezelőtt 80 korona hadügyi kiadás esett egy polgárra, ezévben 100 korona” A szoc'áldemokrata Hova Svoboda kritizálja a nemzet­védelmi tárca költségvetését Prága, nov®mber 23. A kormányban ülői cseh agráriusok és cseh szociáldemokraták megegyeznek ugyan mindig a zöld aszta inál, sajtójukban azonban élesen harcolnak egy­más ellen és gyakran olyan dolgokat hoznak napfényre, amelyek igen furcsa fényt vetnek a koalíciós rezsimre. Az agrársajló az utóbbi napokban állandóan azt emeli ki, hogy mi­lyen rohamosan estek a gabonaárak. Erre válaszol most a cseh szociáldemokrata Nova Svoboda, amely a statisztika alapján megál­lapítja, hogy a nagykereskedelmi árak 1926 óta átlag B0 százalékkal csökkentek. Az 1932. évi költségvetésben — írja a lap — a hadsereg élelmezésére 276 millió korona van előirányozva, a csökkenés 1931-gyel szemben 4 százalék. Az élelmezési kiadások azonban 1928 óta úgyszólván semmivel sem csökkentek s a mostani 4 százalékos leszállítás talán az el­ső megtakarítást jelenti ezen a téren. Ha a nemzetvédelmi minisztérium egyszer betekintene a hivatalos indexbe és elolvasná az agrársajtót, hogy milyen katasztrofálisan zuhanlak a gabonaárak, úgy kénytelen lenne a katonák élelmezésének költségvetését, anélkül, hogy a katonáktól egyetlen burgonyát is megvonna, teljes 30 százalékkal csökkenteni, vagyis 58 millió­val. Másszóyal a nemzetvédelmi miniszté­riumnak az élclmezésitőtel mögött 50—60 milliós tartalékja van elrejtve! A Nova Svoboda, amely erre a körülményre teszi figyelmessé a nyilvánosságot, csodáiké zását fejezi ki afölött is, hogy a nemzetvé­delmi minisztérium nem akar továbbszolgáló altiszteket fölvenni, mert ebben az esetben kénytelen lenne ígéretét betartani és a katonai szolgálati időt leszállítani, pedig a mai nehéz időben találna embereket, akik tovább akarnának szolgálni. Ha kiszámítjuk a terhet, — mondja a Nová Svoboda —, amely egy állampolgárra esik hadseregünk költségvetéséből, úgy kitűnik, hogy három évvel ezelőtt egy polgárra cselt 80 korona katonai kiadás, mig ez évben ICO korona. így készül — fejezi be a lap — a mi nemzet- védelmi minisztériumunk a leszerelési kon­ferenciára ... Százmilliós útépítési tervezetet készíttet lesiasilé számira az ungvári országos választmány Ruszinsiká országos választmányának ülése — Ás országos hivatal vizsgálóbizottsága megejtette a kihallgatásokat a nyitrai mérge­zési ügyben. Nyitrai tudósítónk jelenti: Meg­emlékeztünk arról, hogy a nyitrai közkórház feleit felügyeletet gyakorló országos hivatal hizotlságoi küldött ki a kórház elineosztályán tő/ )t három mérgezési e»«4 körüJmóuyeí- ekös, ktvtesgá)hsára. A bizottság, melynek tjsg- |al HaUtehy Ker.só járási (Önök ós Mikes Otto­kár ár. járási orvos, a mérgezési affér sze­replőit kihallgatta és fontos uj momentumok­ra bukkanni. Megái lapított a többek között, begy a kórház elmeosztályának egyik ápoltja szállította a gyógyszereket nyitott kosárban a gyógyszertárból a kórházba. A másik konkrét megállapít ás negatív jellegű és úgy hangzik, hogy a gyógyszeresére nem történhetett a gyógyszertárban. A bonyolult ügyre teljes vi­lágosságot csak a vegyvizsgáiat eredménye fog vetni. Ungvár, november 23. (Ruszinszkói szerkesz­tőségünktől.) Az általános gazdasági krízisre jellemző, hogy a ruezimszkói 1932-ee országos költségvetési előirányzat fedezeti tételein na­gyobb módosításokat voltak kénytelenek ke­resztülvezetni. A* orgzágo* választmány az előirányzat fe­dezeti tételeiben szereplő Adósvédelmekből $50 ezer K-t törölt, úgyhogy a döf lelt ezzel m ő«*regír*! le nőre ked-nl fog é* a hiány elért© » 8 millió 108 ezer 258 K-t. Ennek z hiánynak előteremtése igen nagy gondot okoz az országos választmánynak, mivel a szükségleti tételeket jobban apasztani már nem lehet. Nagy hátránya az, hogy az állam! költségve­tésben sohasem szerepelnek külön tételként, a Ituszinszkóból elért állami bevételek összegei s igy nincs tisztában az országrész, hogy milyen igényekkel léphet föl a kormánynál, hogy a be­fizetett adók és egyéb erdő- és bányagazdasági jövedelmekből & jogosan visszajáró részt kér­hesse. Az országos választmányi ülésen a költségve­tés körül éppen ezeknek az adatoknak hiánya miatt parázs vita keletkezett. Az országos választmány ennek dacára meg­bízta az országos hivatal műszaki ügyosztályát, hogy •a arvzügo# és vicinális utak kiépít éjé rs, 0 ktv« rend behozására húszéves muiskaUrvat dolgozzon kJ olyképpen, hogy évente körülbelül ötmillió ko­rona használtassék föl © célra, vagyis kerek összegben 100—120 millió koroua, mely összeg­nek mindenképpen való előteremtéséről a min­denkort országos választmány föltétlenül gon­doskodni tartoznék. A Latorca folyó szabályozásához az országos választmány 9JÖ ezer K hozzájárulást szava­zott meg, de olyképpen, hogy az összeget for­mailag Munkács városa venné föl kölcsönként. Á HOLT TENGER Irta: Ifj. Hegedűs Sándor Jeruzsálemben voltam, de időm sürgetett a visszatérésre, ezért nagyon be kellett oszta­nom a nap tartamát, hogy meglássam azt, ami eimulaszlhatatlan és a mi a Szent Föld teljes képét adja. A véletlen segítségemre jött, egy angol képében, akinek szintén sietni© kellett, mert hajója indult a kikötőből. Kettőnk siet­ségét összekapcsoltuk, közösen béreltünk au­tót, nehéz fontokéit, aztán együtt beszáguldot­tak Palesztina földjét. Szerencsére tavasz volt és ilyenkor szépek a halmok és a kitűnő uta­kon, amikor fut a kocsi, kedves képet hajt az ember elé. Olajfák a sziklás part oldalában, m hol füge, itt-ott narancs is megcsillanik a napfényben és a kopár talajon a tavasz erejé­re előtörő fűszálak kiütköznek a kövek közül és enyhe zöld szint kevernek a sziklák közé. Magános pásztor áll az egyik olajfa alatt, kis bálánykáit legelteti, egészen bibliai kép, te­li int ve azt, hogy éppen Betlehem íVé visz az ut. A kép hangulata megragadja az embert Ds szí'p Betlehem kegyhelyeinek ée szép az Ola jfák ‘hegye és szép a Gecsemáni kert. Min­deneit templom, mindenütt a Megváltó emlé­ke. ájtaíce hangulat, bensőnk megrezdül a szent ihlet nyomán . . . Mikor mindezt meg- jáiíuk, akkor vezetőnk nekivágott a nagy út­nak —Pár óra kell még, elérjük! —- szólt hoz­zám. — Jerikóba megyünk? — kérdeztem. — Nem, először a Bahr-I/ut-boz, — felelte. — Bahr-Lul? Már tudom — mosolyogtam, t/d tava, — a Sós-tenger. Fejével helyeslőleg intett, aztán bekapcsolta * gépel (m mi Jeruzsálemből elindultunk — a Damaszkuszi-kapun át — a Holt-tengerhez. Először Jeruzsálem falait kellett megkerül­ni, aztán az Olajfák hegye mellett elfutni, fel­menni egy hegygerincre és ismét menni föl, le a hanyatló utón a Holt-tenger felé. Nagy nyolcasokkal száll le a kígyózó ut a hegyoldalról, amelynek tövében fehér bura alatt szerénykedik az Apostolok kútja, aztán újra nyílik az ut kelet felé lejtve, tartva a völgy hosszán. Szomorú völgyek ezek, az élet lépésről-lé- pésre hal ki belőlük, mintha az ember vala­mely elátkozott vidék felé menne, amelynek átok fogja földjét és amelyen életnek fakadnia nem szabad. Úgyis volt, a barnaszürke parfoldalak telje­sen kopárok voltak, virágnak, fűnek semmi nyoma nem látszott rajtuk, ezredévek óta hiába hullott ide az áldást hozó eső, nem tu­dott életet fakasztani e szörnyű halmokon. ÍJb az ut egyre lejebb vitt, mig aztán az egyik kanyarulatnál elértük a jelzőtáblát, mely azt jelezte: „Tenger szintje" azzal szálltunk alá a pusztaságba, mely mélyen alatta van a tengervíz magasságának. Mindenütt köröttünk a nagy semmi, sem állat-, sem növényvilág, csak kopárság, porhanyós szikla, barnakő, zú­zott törmelék és a nap perzselően tűzi ezt a kiaszott világot, mintha még jobban ki akarná égetni. Pedig fölösleges a napfény pazarlása. — mert ennél pusztábbá már nem lehet ezt tenni. Szomorú, sivár, kegyetlenül kopár és vigasztalanul üres az egész táj, — mig végre a vö’gy torka kiszélesül és nagy puszta föld tárul elénk, melynek mélyén csillogni kezd a víz tükre, — a Holt-tenger vize. A kocsi ne­hezen tud menni a rettenetes csapáson és a durva here-hupán. A vez-tő megjegyzi nagy fontoskodással, ez a Karmán. Megdöbbenek! Sós puszidnak puszta partja, vad vadonnak szomjas földje, ke­mény parlag, ráncos kéreg, sivár, üres föld pereme -- ez a Kánaán! Egy-két rőt fü ku­pac dombon, azlán semmi, de éppen sem­mi — Kánaán? Hogy elhalt minden, min­den erre, — a föld kiélte itt már éleiét és belehalt ezredéves véneégébe. De mi mentünk, egyre mentünk a halott föld puszta kérgén és elértük az elpusztult táj tengerpartját, A Sós tenger ott játszott a lábam előtt, sós vizének hullámával. Nagyszerű, de leverő. így meg tud halni a természet, ha az ős erők azt úgy akarják? Semmi élet, semmi mozgás, csak a lassú víz játéka, egy nagy tömeg vizmasszának. Elnéztem a láthatárig, minden szomorú vízfelület, mindenütt csak szomjas hegyek határolják, semmi élet semmifelé, csak vi­gasztalan kietlenség. Lót tava! Ezredévek misztikus regéje villant fel előttem, mikor az ítéletidő elérkezett és el keltett pusztulnia Sodornának és Gomor- rhának és helyükön a tengerfenék mélye fakadt. A föld bűvészmutatványa, hegyek­kel, tengerekkel, pusztuló világgal, mely­nek helyére uj nem támad. A teljes halál helye ez, meghalt itt a Pöld, meghalt a víz, meghalt még a levegő is, madár nem röp­pen a légben, lepke nem szállong, étet nincs, teljes merevség mindenfelé. Holt tengernek — holt vidéke, több száz méter­rel lent a tengerszint alatt, beszakadva a föld mélyébe. A természet merevsége, ha­lolt lárva a földön, íme — a Holt tenger. A távolban látszanak a Jordán-tojli hegyek és azontúl újra kezdődik az élek mely itt befejezte földi • pályafutását. Elérjük a Jordán vizét, mely egy ideig sebes kanyarral jön, de azlán deltával nyujlózlk be a Holt tengerbe. A Jordán Ugyancsak gondoskodott az országos választ­mány a ruszinszkói megrongált hidak javításán nak fedezetéről és © célra 210 ezer K előirány­zását határozta el. A tekeházai tiezahid elé jég­törők fölállítására 80 ezer K-t, mig az országos utak legszükségesebb javítására 400 ezer Érit szavazott meg a választmány. Rákerült a sor végre Ignéc, Kajdanó, Ceer- lenő, Rákos és Mezőtere-bes községek melletti vadvizes, mocsaras területek víztelenítésére’ te mely célra 55 ezer K fog szolgálni. A Bereg­szász melletti posvány eltüntetésére 30 ezer K-t szavaztak meg, mig a Bótrágy melletti láoos területet 319 ezer 500 K költséggel fogják ter­mővé tenni. Viztelenitési munkálatokat végeztet még az országos választmány Nagyberezna mellett 53 ezer 200 K és Makarja körül 70 ezer K költ­séggel, mig a Szava patak szabályozására 10 ezer K-t költenek. Németkucsova községben vízvezetéket építe­nek, melyre az országos vá'asztmány 160 ezer K-fc áldoz. A választmány jóváhagyta Ungvár városnak egymilliós kölcsön fölvételéről szóte határozatát, melyet a főváros a prágai Közpon­ti Takarékpénztártól vesz föl. Pu^lgépil alsitsl csesipisiüi HissfkínlzsáréS lil93S2ÍáVj&ba! Budapest, november 23. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) A bécsi Neue Fieie Presse ma regeid számában a belgrádi Avala Budapestről keltezett jelentését közli, amely szerint november 18-án a budapesti jugoszláv követségen állítólag megjelent egy jugoszláv férfi és egy pokolgépet adott át azzal, hogy még négy pokolgépet kellene Nagykanizsáról Jugoszláviába csempészni, azonban ő meggondolta magát. Budapesti szerkesztőségünk utánajárt a különös hírnek és meré’lnnüotla, hogy a hir igaz. A jugoszláv követség az esetet nyomban jelentette a főkapitányságnak. A főkaoi ámság és a jugoszláv követség közös bizottsága a pokolgépet kivitte Nagytétény határába, hogy felrobbantsa- azonban a robbanás nem járt sikerrel. Budapest, november 23. (Budapesti szer­kesztőségünk telefoujetentése.) Ma délben hi­vatalos jelentést adtak ki a jugoszláv követ­ségen átnyújtott bombáróL A Jelentés megái- lajátja, hogy a pokolgépben semmiféle robba­nó anyag nem volt és a benne elhelyezett éb­resztő óramű semmiféle robbantó szerkezetet nem tudott volna működésbe hozni. Mivel a bomba külalakja komoly jellegű volt, valószí­nű, hogy vagy az átadó vagy annak megbi- zoltja tudató# megtévesztési akart elérni velő. A magyar r*odóiiuUóeáguk es »ZHu­ruttá uyomu*u«J&. — $«gyT«rtk6i tud ok; J* • A»n«©«t#r1 bdsr*. k*U,íjí:ófának. Londonból jelentik: A <k*noe*teH bányakafaszlrófáről érkezett ujnbb jeleni érvek «.rr ól jutnak Mrt, hogy • beomlott bányában rekedt öt munkáé ©őrs© le megpeosótelődött és velük *g.vTKt negyvenkettőre emelkedett a kata«rtrófa halottai­nak száma. A kórházban hét súlyosan sebesült bá­nyászt ápolnék, akiknek állapota olyan kritikusra fordult, hogy az orvosok minden reményt feladtak. Az áldozatokat ezerdán temetik el közös sírba. mellett van valami étet. Füvek, alacsony fák, szomorú cserjék, mégis valami, ami vi­gaszt ad a szemnek és nem fojtja el az em­ber lélekzetét, mint a Sós tenger könyörte­len tája. Az útról, mely visszafelé visz, az emelke­dő hangulatnál még egyszer teljes képet le hét kapni az egész környékről, melyben benne van a Holt tenger, a Kánaán, a Jor dán vize, a Jordánon-tuli hegyek és Jerikó A régi Síddium tartománya valaha termé­keny volt, ma nem az, tektonikus képződé­se elvitaMialián. Különösen szép. Utitiársaro megjegyzi, nem tehetett érdektelen innen a hegyről nézni, mikor a földrengés el­pusztította Sodornál és Gomorrhát, hogy k'iszülje a Holt-tengert. Erre vezetőnk visz szafordult: „Kérem, nekem oly szerencsém volt, hogy ahhoz a nagy bibliai katasztrófá­hoz hasonlót értem meg ezen a vidéken ITgy négy év előtt történt. Itt jártam és mikor kocsimmal ehhez a kanyarulathoz, értem, irtózatos morgást hallottam a föld mélyéből, mintha alvó óriás köszörülte vol­na torkát. A morgás után jöttek a földlöké sek és uram, úgy rengett itt a föld, hogy bár kiszálltam a kocsiból, mégis alig tud­tam a lábamon állnni. Az egész táj elbo­rult, én a Holt tengerre néziem. A szine egyszerre feketére változott, egész vizlö mege felugrott méteres magasságra, aztán visszazuhant. Iszonyú szél sivitott, a föld mélye pedig bőgött és nyögött, mintha So­dorna és Gomorrha eltemetett lakói üvö’te nének földbörtönükben. Akkor tudtam mog. uram, mit jelent ez a szó: „Holt tengeri* é azóta, bár gvakran járok erre, mind te ezen borra'tekintek erre az elátkozó vízre?

Next

/
Thumbnails
Contents