Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)
1931-11-22 / 267. (2784.) szám
1931 november 32, vasárnap. ^R^<M-MAotARHlRIiAR iLLBBiitMMBMVBaMgcgaggaagi^ átvette és biztonságba helyezte, elrendelte a zendülők elfogatását. Ez nem ment vérontás nélkül. A katonák fegyverüket ie használták és tizenegy zendülőt lelőttek. Zamaté véres eseményei Az újhelyi és nagyimba!yi járás falvainak zendülésénél jóval végzetesebbnek bizonyult a jókuti járás falvainak zendülése Zemplén vármegyében. Erre a vidékre is Kassáról jutott el a méregkeverésről szóló mese. Már augusztus elején több helyen elégedetlenkedett e vidéken is a nép és gyanakodóvá vált uraival szemben. A lázadást aztán egy vásott, romlott suhanó vallomása váltotta ki. Ez a Skrovely nevű fiú Jókutról Reviczky János főszolgabíró elé került óralopás, valamint amiatt, mert azt hiresz- •telte, hogy látta Kassán, amikor egy orvost megkergettek méregosztogatás miatt. A főbíró Skrovelyt hat botütésre Ítélte és megparancsol- | ta, hogy ha Jókuton a kolera elterjedt, a halót- ; lakat ő temesse el. És csakugyan igy is történt; j de Skrovely hamar megunta a halottak temető- j eéfc és átszökött Zamutőra, ahol azonban a pa- j rasztok elfogták, mert egy asszony állította, ' hogy látta, amikor ez az idegen porokat szórt széjjel a csűrök körül. Alaposan megkinozták. mire nemcsak magára vallotta a méregetetést, de nagyította ezt azzal is, hogy néhány nappal előbb Rákóczon Sulyovszky ur házánál kilencszeres esküvel megigértet- ték vele, hogy mérget szór a kutakba. Azt is állította, hogy ez eskü letevésénél jelen volt Reviczky főbíró, Szeghy Imre, Sulyovszky József és még többen mások. E vallomás mélységes hatást váltott ki a jelen lé veik bői s nyomban embereket küldtek ki a közeli községekbe, hogy jöjjenek ezeknek képviselői Zamu- tóra a további teendők megbeszélése végett. ■Tizenöt községből gyűltek igy egybe a parasztok Zamutón. Teátráli&an folyt le augusztus 5-én ez a népgyülés. Skrovelyt lánccal felkötötték a mestergerendára, testét tövisekkel te- Jeszurdalták, e az agyonkinzott emberrel újból elbeszéltették előbbi vallomását. Majd két levelet mutattak, amelyet elfogtak. Amint később kiderült, az egyik levelet a jókuti plébános irta Hunyor József ügyvédnek s tőle orvosságot, kért a kolera ellen, a másik levélben Hunyor Józsefet Homonnáról atyja értesíti a házi eseményekről. A baj az volt, hogy a jelenlévők közül senki sem tudott olvasni. Végre is egy Mankovics nevű öreg molnárt szólitottak föl a levelek olvasására. Mankovics, habár valamikor járt iskolába, régen elfelejtette az írás- olvasás mesterségét, mindazonáltal most a megtiszteltetés elől nem akart kitérni s a leveleket kezébe vévén, tetette magát, mintha azokat olvasná. Előadta ezekután, hogy a levelekben tulajdon az van Írva, amit Skrovely vallott. A felbőszült nép erre elhatározta, hogy kivégzik a szóbanlévő urakat. Zamutón Klobusiczky Józsefnek volt birtoka. S éppen ezen a napon két ügyvéd is időzött kastélyában. Névszerint Hunyor József és Mikovinyi László. Hunyor József, mint koránkelő ember, látta reggeli sétájában a kastély kertjéből a nagy tömeget s meg is tudta, mi az összejövetel célja. Sietve kereste föl tehát Klobusiczkyt, kérvén őt, hagyják el azonnal Zamutót; de Klobusiczky erre nem volt hajlandó, mert, mint mondotta, oly sok jót tett jobbágyaival és azok őt úgy szeretik, hogy nincsen oka elmenekülni. Délután két órakor azután bekövetkezett a veszedelem. A zendülők berontottak a kastélybe, az előtalált urakat ütötték, agyba- főbe verték. A tiszttartót, aki szintén a kastélyban volt, nyomban még Is ölték. Mikovinyi az ütésektől elájult. Kérőbben magához térvén, úgy néki. mint Klobnsiezkynek sikerült elmenekülni. Hunyor azonban kezük köpött maradt. Ezt mindenféle kínzással reá akarták venni, hogy vallja be a mérgezés bűnét; de ő állhatatosan tagadott. Most aztán bevétettek vele négy adag bismutport, amitől iszonyú gyomorgörcsei támadtak. Augusztus 6-án .mellékötötték a kastély kályha-fűtőjét, akit szintén ■méregetetéssel vádoltak; de ez, mivel az éröv •leréezegcdtek, megszökött. Hunyó1* is megtehette volna ezt, de sebei miatt mozdulni sem ■tudott. Aznap este a rablásból előkerült és részeg zamutóiak Hunyort levetkeztették s az uccá- ra hurcolták, itt iszonyúan megkorbácsolíák. Nagy kínjai közepette könyörgött kínzóinak, öljék meg. Meg is tették volna, de az egyik paraszt ehelyett az elevenen való eltemetést aiánlotta társainak. így Hunyor szerencséjére ezen alaposan összevesztek. Végül is anyaszüitmeztelenül kikötötték az uccán egy oszlophoz és itt minden arra menő bűzött raita egyet. A következő napon a faluba érkező katonák mentették meg a biztos haláltól. Megkinoztatá- sának következményeit élete végéig szenvedte. (Folytatjuk.) A hanem MacDonald Paris, november 21. Paul Boueour, aki a kamarából most a szenálueba hurcolkodiik, lemondott a szocial’sta párt. tagságáról. Lemondó iratában kijelenti, hogy belsőleg továbbra is szocialista marad, de taktikai okokból cselekvési szabadságot kíván politikai akciói számára és nem akarja a szocialista pártot belső konfliktusok elé állítani. Genfi és hágai francia delegátusi minőségében nem alkalmazkod- hatik minden tekintetben a párt fegyelemhez és igy jobb. ha önként kilép a pártból. önkéntes lemondásával Paul Boiicour megelőzte fí francia szocialista párt hivatalos kizárását, főhelyet a pártvezetőség a tizedik párisi választókerület. kívánságára a napokban akart végrehajtani. A Lipari-szigetek legyenctelepén megírta emlékiratait az olasz Stinnes, a világ egyik legnagyobb spekulánsa Hogyan vezetett Riccardo Guliano útja a semmiből a turini • ezeregyéjszaka-palotába? — Á fasizmus rendszere nem llírl meg a gazdasági étet Cagüosiroit Róma., november 21. Riccardo Guliano, a legnagyobb európai mtüselyem gyárkoruszern- nek, a Snia Vfecosa-nak megalapítója, szerencséjének tetőpontján jűérleget állít fel és ezeket írja: ..Eredményről eredményre jutva Olaszországiban és az európai külföldön pozícióm olyan szolid lett, hogy Európa legnagyobb pozíciói közé lehetett számi tani. összesen mintegy 80.0ÖÖ munkást íog- lalkozitatfcaorn. Saját vagy unom mérlegének tiszta ny eresége évi hat millió líránál többet tóit ki/* És milliárdos értékek voltak a különböző vállalatokba invesztálva, amelyeket. Guliano kontrollált. Álig egy éve annak, hogy az iparnak ezt a hatalmasságát pazar turini palotájában egy késő estén kínos meglepetés érte. A palotában egy rendőrbiztos jelentkezett, előmutatott egy római táviratot és felkérte a nagy pénzügyi fejedelmiét, hogy kövesse őt a levesz túrára. Sürgő® kihallgatás. Alig van ideje arra, hogy feleségétől elbúcsúzzon, hogy még egy pillantást vessen a nagy művészi, érzékkel berendezett termekre, a képtárra és a magánszínházra. A biztos udvariasan vár, de határozottan sürgeti. Guliano még mit sem sejt. De a rendőrségen felismeri a helyzetet, tudja már, hogy ez a letartóztatást jelenti, ügy bánnak, vele, mint akármelyik közönséges bűnössel]. De ő nincs olyan bűnnek a tudatában, amelyet a kapitalista társadalom berendezkedés üldözendőnek minősítene. Ámde Mussolini nemrégiben nagy beszédét mondott a nyilvánosság előtt és anélkül, hogy az ő nevét említette volna, fenyegető lég szólott a gazdasági élet Cagliiosíréire, hogy Guliano fiai e'e ni bér korában egy verskötettel keltett eléggé megérdemelt feltűnést és memoárjai is határozottan élvezetesen vannak megírva. Ennél a könyvnél azonban az anyag érdekessége izgatja az olvasót. Miképpen folyt le a gazdasági élet egy ilyen Cagliostrojának az élete, amíg a semmiből hihetetlen magasságokba jutott ée azután újból a mélységbe zuhant? Hogyau, milyen utón, milyen eszközök igénybevételével jutott fel a csúcsra? Nem az a kérdés izgatja az olvasót, hogy mint jutott egyre több és több pénzhez, —- régi életigazság, hogy a meglevő vafeloldja és eltávolítja a szervezetben lerakodott savakat. Vasmentes, emésztést elősegítő kellemes üdítő ital. gyón már vonzza, az újabb pénzeket — hanem hogy hogyan teremtette meg ennek a va gyónnak az alapját? Biella északéiaszomzági ipari városkában kezdte meg ©felfutását. Szigorú kispolgári gondolkodású családból származott, atyja aranyműves volt, aki szívesen nagyobbitotta volna meg üzletét, de ebihez pénz kellett volna, Pénzt pedig csak hitel utján -lehet szerezni, ha pedig ez az útja, inkább ne legyen. Nyolc gyerek volt otthon, hetet kereskedői pályára neveltek. Riccardonak azonban gimnáziumba kell járnia. Belőle egy nagy profesz- szor lesz valaha, de sohasem kereskedő, véli az atyja és figyelmezeteti fivéreit, hogy később majd, ha ő elköltözik az élők sorából, l segélyezzék Riocardot tanulmányaiban. ; Mindezt hallja Riccardo é& tizenhét éves korában elhatározza, hogy — kereskedő lesz. Nem akar fivéreitől függő viszonyban élni. így kerül Génuába sógorához, aki fakereskedő és itt kezdi meg tan.meéveít Kemény és kegyetlen | iskola. Azután a Riviérára, Sestribe kerül, j Havi tizenöt lírát kap és amikor ezt a pénzt j megcsörgeti a zsebében úgy érzi, hogy márur. Közben katonai szolgálatot kell teljesítenie. Leszerelés után utazó lesz a faszakmában. ról, akik a csokoládétól a cementig, a fától a miűselyermig minden skrupulus nélkül uralkodnak és a nép egészéinek kárára szűrik össze a levet. A $ egy házba ezekkel az emberekkel. Az olasz Stinnes, ahogy őt széiiében-íhotsszá- ban nevezték, nőm kerüli, a fegyházfba. Egyheti fogvatartás után azonban öt esztendő re ezámk ívelésbe küldték. Az ügyöt megelőzte a nagy párisi botrány Oustric bankár személye körül, akit az első években Guliano finanszírozott és látott el tanácsokkal. Az olasz Stiunes most a L ipar i -szigeteken tölti a keserves szám ki vetés napijait, azon a szigeten, amely az örökösen füstölő Síromból i [tövében Olaszország számki vetési helyéül szolgál. Talált egy kis házat és megengedték, hogy ebben húzza meg magát. Megvan az a szabadsága, ami a politikai szám- ki vet teleket megilleti: korán reggeltől a sötétség beálltáig pontosan előirt körzetiben, katonai felügyelet alatt sétákat tehet, naphossza fel és alá járhat, hogy az esti ágyú- szóra eltűnjön lakásában, mindig elkészülve arra, hogy ellenőrizni fogják. Vagy dolgozhat, bármiképpen elfoglalhatja magát. Ezért Guliano már az első hónapokban arra fanyalodott, hogy a nagy számkivetettek példáját kövesse és megírja memoárjait. Ez az érdekes könyv most jelenít nneg Frannmein,ti dl vita (Elet tűre dók) dinen j és az olasz könyvpiacon rendkívül nagy I hatást ért el. Tonnészeteseu nem a könyv irodalmi értéke miatt, ezzel a kérdéssel a könyv megítélésé j ben egyáltalán nem törődnek, annak ellenéMindig barátságos arcot kell vágnia és a vidéki vásárlóknak vicceket és újdonságokat kell mesélnie, amint azt ezer és ezer utazó teszi. Egy ideig csinálja ezt a mesterséget, de. nem uagy kedvvel. Rendkívül hiú és nagyravágyó, folyton arra gondol, mikép lehetne ezekből a szűkös körülményekből kikerülni, összevesz sógorával é,s 21 éves korában, 1901-ben egy milánói fáim port-cég prokuris- tája lesz. Ellenőrzi Tirolban és Karinthiában a fa bevásárlásokat és itt tanul rendkívül sokat későbbi pénzügyi műveleteihez. Nagybátyjánál, akinek egy kis cementüzeme van, ismeri fel ennek az építőanyagnak jövendő nagy lehetőségeit. ' A sikernek az a titka, mondja szellemesen és meggyőzően Guliano, hogy az ember minden dolog hasznára, egy negyed órával hamarabb jusson rá- mint a többiek. Egy negyedórával hamarabb ismerte fel azokat az óriási lehetőségeket is, amiket a míis elyemgyártás nyújthat. De még messzi utat kellett idáig megtenni. Hosszú ideig volt különböző belföldi és külföldi ceinenbeégeknek az ügynöke. Az első megtakarításokból egy kis helységben megépíti első üzemét, egy kicsiny fűrészt és ezzel kapcsol abban fa- és cemon tke reskedést tart fenn. A konjunktúra igen kedvező, :ebát hamarosan eredményeket ér el. Nagy ’.önie- gekbeii ad el fát és mind több és ’öbb cementet produkál. Csak huszonöt éves még ekkor, van merészsége', sokul reszkíroz és uj ágakat vezet he üzemébe. De Olaszországban a tulprodúkció veszedelme fenyeget. így jut arra a gondolatra, hogy !•.•:’ívbo/za az olasz eenieriUröszlöt, amely szabályozza az árakat s termelést, De akkor még nem tudta - és| csupán száműzetésében ismeri fel súlyos hibaképp —, hogy nincs veszedelmesebb dolog mint egy kereskedelmi termékkel a produkciótól az eladásig foglalkozni. A Stinnes-féle vertikális teória-, az a törekvés, hogy mindennel foglalkozzék, ő rajta is megbosszulta magát. Röviddel a háború után már benne van a nagy kontinentális üzletekben. A román kormánytól koncessziót nyer, hogy az Erdély botárán elterülő óriási erdőségeket kiaknázza A fa elszállítására vasútvonalakat épittél, óriási fűrészek keletkeznek. Amikor már mindent l>erendez, koncesszióját és üzemei! eladja egy nagy angol pénzcsoportnak, melynek élén Sir Austin Chamberlain áll. Olaszországban hasonló koncessziókat szerez. Egész településeket varázsol elő a puszta ta lajbói. Az a láz, amely üzleti vállalkozásaiban hajtja, arra készteti, hogy folyton ujaÉb és újabb területekre csapjon át. Szentpéte-r váróit az akkor még kopár Newa partján nagyobb telkeket szerez. Pompás terveket készít, szövetségeseket szerez, egy nagyrangu orosz katonatiszt, a szövetségese. Modern: nagyszabású fővárost ópit az oroszoknak. Százmilliókat lehet ezen keresni. Egy angol konzorcium szintén hajlandó résztvenui az üzletben. Ott áll a legnagyobb szabású európai kezdeményezés küszöbén. Ekkor az u;i városnegyed alapkövének letétele előtt, éppen az ünnepség előtti, napon telefonál neki társa, hogy gyorsan, hagyja el Oroszországot, ha még eí akarja érni az utolsó vonatot. Itt a háború. Ahol teikei és fűrészei voltak, most ágyuk vonulnak fel. Pétervári telkei mind 'elvesztek, a szovjet nem ismeri el tulajdonjogát. De Quliano nem adja fel a harcot, ámbár •ekkor csaknem mindent elveszi tett. és hazájában óriási adósságok szorongatják. Újonnan szerzett pénzzel a tranzi to-forgalom- ra veti magát, amely a tengeri háborús szállítással nem is sejtett lehetőségeket nyújt. Ott bérel száll!tóhajókat, ahol csak hozzájuthat, Olaszországban, Mexikóban, Északameri- káíbau. Száz és száz percentes nyereségei vannak. Bizonyos részvényekkel a börzén is szerencsésen spekulál. A született háborús és inflációs nyerészkedő, akinek csaknem zseniális szimatja van és megérez minden nagy konjunktúrát. Pia valahol veszteséget szenved, nem retten vissza a további kockázattól, bár gyakran erős csapások érik. A Snia-ból. a hajózási vállalkozások céljaira alapított üzletből, mintegy varázsszóra egyszeriben előáll a Snia-Viscosa, amint a konjunktúra szele irányt változtat és a mű selyem lesz a nagy jelszó. Megszerzi a franciáktól a Viscosa-patentét és a kezdeti kis műhelyből? Európa legnagyobb m»üselytíniigyárai lesznek. Már kezdetben úgy rendezkedik be, hogy naponként 100.000 kg. miiselymet tudjon gyártani. Ám a napi legnagyobb teljesülném csu pán 60.0Ü1') kig.-ra jut. Vissza tekintve úgy véli. hogy később fog bebizonyosodni elől áfásának nagyvonalúsága. Közben azonban a részvényesek ezen a nagyvonalúságon milliókat és százmilliókat veszítettek, önvédekezésétben persze azt mondja, hogy a Snia hajóját tij:l ó! könnyű vizekre vezette volna, ha meglepő letartóztatása ennek a lehetőségétől meg nem fosztja. Sem a könyvből, sem egyébként nem világosodik ki, hogy tiiHajdouképp'm mily en büntetendő cselekedetet követett el. Nem hamisított váltót, nem csali, a polgári törvénykönyv szerint becstelen dolgot nem követett el. Éppen annyira bűnös és ártattan. mint a többi nagv Spekuláns. Őbenne egyszerűen a. módén! (jógiioi-Oroi terítették le, a spekulatív nagysiker!. vagy né idén magai a nagy spekulációi Nem folytatlak le ellene rendes bűnügyi eljárási, mert erre talán nem is lett volna semmiféle jogi alap. Úgy fekin- tették, inint terhes politikai ellenfelet. Mini gazdaságilag kártékony lényt, a sza-m-Uivefes- be kükilőtték. Ott álmodik most a L ipari-szigeten egy7 fénylő éfetröl,.amelyben nem régiben még része volt. Most számkivet csőben a szén tek élőiéi olvassa, szent Pál, Ágoston. Jeromos élőiével és tanításaival fogta’kOuk. de nem fogja kolostorban be fejez ni éleiéi. Meri ennek az embernek lovjellemzőbb karuk'te ri szálka ma a tönheteílo n vitalitás. A SALVATOR FORRÁS 9
