Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)
1931-11-20 / 265. (2782.) szám
1931 november 20, péntek. ^mgai-A\a<Aar-hirIíAI* 5 Félbeszakították a szlovenszkéi tartománygyillés Ülésezéséi Alapy. Blanár, Fleischmann, Giller és laross tartománygyDiési képviselők éles ellenzéki beszédekben Juttatták kifejezésre Szlovenszkö magyarságának kőve* teléseit - A jövő héten folytatják a költségvetési vitát Pártjaink képviselői a tartományi költségvetés ellen szavaztak Pozsony, november 19. (Pozsonyi szor- ikesztőségtinktől.) A szlovemzkói tarto- unánygyülós költségvetési vi tájában a magyarság pártijainak több képviselője is felszólalt. Jaross Andor magyar nemzeti párti beszédében találóan és megdöbbentő adatokkal jellemezte a megnehezült életviszonyokat 8 Szlovenszkö lakosságának gazdasági helyzetét. Azok a költségvetések, melyeket a közjogi testületek elé terjesztenek, mind azt mait aljáik, hogy csökkentek a tavalyival szemben, ez a csökkenés azonban nem a lakosság megváltozott teherviselőképességéihez igazodik, hanem az illető tárcának vagy számlának a jövedelme csökkent, igy tehát a természetes fedezeti tétel a jövő évben is csaík alacsonyabb összegben tüntethető fel. Szlovenszkö költségreíése az 1931. évvel izemben például a fedezetté teliben 11 millió koronával csökkent, ellenben a szükségletek tétele csak 7 millióval. Mig a fedezendő hiány 1931-re 84 millió volt, az 1932. évre már 87.8 millió korona. Ez azt. jelenti, hogy 1932-re az országnak nagyobb tételű önálló fedezetről kell gondoskodnia. Beszéde további részében rámutatott arra, hogy a költségvetés nem számol gazdaságosan az ország saját jövedelmének lényegesen apadó tendenciájával, a gazdák súlyos helyzetével s éppen ezért az a felelősség, melyet az országos képviselőtestületi tagság mögött álló negyvenezer szavazat jelent, kötelességévé teszi, hogy kijelentse, miszerint ' az adott gazdasági viszonyok között s tekintettel például a délszlov&nszkói földműves- és gazdatársadalom Súlyos helyzetére, lehetetlennek tartja a 160 százalékos országos pótadó elfogadását. Mi — úgymond — akik a > szlovenszkéi magyar nép többségét képviseljük, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az országos képviselet mily mértékben honorálja a lakosság részéről benyújtott segélyigényeket. Annak a felismerése, hogy az adott viszonyok között a maximális pótadókulcs alkalmazása elbiihatatlan, terhet jelent az adózó közönségre nézve, önmagában rejti az állásfoglalást ezzel a költségvetéssel szemben. Az a politikai bizalmatlanság, amely- lyel egy év tapasztalata alapján úgy az országos képviselet munkájával, mint pedig a szlovenszkói közigazgatással szemben viseltetnem kell, csak megerősíti elhatározásomat ée ennek alapján a költségvetést el nem fogadhatom. Fleischmann Gyula felszólalása Floischmann Gyula dr. országos kereszr tényszocialista párti hosszabb felszólalásában azt fej legelte, hogy a takarékosság elvének betartása mellett nem szabad szem elől téveszteni Szlovenszkö speciális helyzetét és speciális érdekeit. Majd a városok és községek eladósodását telte szóvá. Ezzel a kérdéssel foglalkoznia kell a tartománygyiilésnek. Vannak városok, amelyeknek vagyonuk volt, ezeknek könayébb a helyzetük, de rohamosan fejlődő városok hirtelen megálltak a fejlődésben, mert vagyonuk nincs és a jövőjük kilátástalan. E városokra még újabb terheket ró a költ- eégvelés. Itt van például Kassa, Már a második éve egy millió korona értékű szükség- munkát rendelt el. A munkanélküliek egyre nagyobb vehemenciával lépnek fel a városokkal szemben, hogy nyomorukon segítsenek. Az ország hosszúlejáratú kölcsönökkel segítsen magán, hogy a jövő nemzedék is viselje a terheket. Szóvá tette ezután, hegy sok helyen drága a villa mos áram. Ügyelni kell arra, hogy a kötendő szerződésekkel a villamossági társaságok ne léphessék túl a kívánatos ánhatárókát. Ilyen nehéz időkben — mondotta Fleischmann dr. — nem elég csak a kiadásokra gondolni, azzal i« törődni kell, hogy fokozzuk a jövedelmeket. Ezért elsősorban az Idegenforgalom fokozására hívóim fel a figyelmet. Szomorú, hogy a költségvetésben mindössze 400.000 K van felvéve „Idegenforgalom és turisztika" óimén. Már helytelen a két ügynek az összekapcsolása Is. Bécs egy millió, Salzburg háromnegyed millió sül inget költ idegenforgalomra és az eredmény megvan. Itt van Szlo- venszkó sok szép vidéke, a Tátra stb., mégis édeskevés történik az idegenforgalom fokozására. Bejelenti, hogy az idegenforgalom fokozására vonatkozólag konkrét javaslatot fog tenni a részletes vita során. Beszéde befejező részében azt kívánta a szónok, hogy a költségvetés tehertételeit enyhítsék, hogy az iskolatanácsokat Szlovenszkón is mielőbb szervezzék meg s hogy nagyobb utak építését és korlátozását az állam vállalja magára. Végül tiltakozik a szegényedő lakosságnak újabb megterhelése ellen & kijelenti, hogy a költségvetést nem Jogadja ei. A szerdai filés Az országos képviselőtestület szerda délutáni ülésén Szilágyi Béla dr. szociáldemokrata beszélt elsőnek s annak hangoztatása mellett, hogy a költségvetéssel sok tekintetben nincs megelégedve, azt mégis elfogadja. Fölemlítette ezután a nyitrai kórház elmebetegosztályán történt haláleseteket Szerinte a mulaszás oka az orvosokban keresendő s ezért kívánja, hogy a kórházi orvosokat tiltsák el a magángyakorlattól. Ez irányban konkrét javaslatot terjeszt az országos választmány elé. Nem kell félni, mondotta a szónok — hogy nem kapunk elegendő orvost, mert or^oshiá-'y nincs (!), pótlás van, ha netalán arra kerülne so' a nyitrai ügyben, hogy a kórházi orvosállományban változást kellene eszközölni. Cablk János (agrárpárti) azt követeli, hogy a tartoniánygyülés aiakitsa meg végre az útépítési, humanitárius, pénzügyi és kulturális bizottságokat. Samukéi Mihály (szlovák néppárti) azt aiánlja, iogy az országos képviselőtestület tagjai a törvényhozókkal egyetemben alakítsák meg a közös szlovák kmbbot. Alapy beszéde Alapy Gyula dr. az országos keresztényszo- ciilisbi párt nevében hosszabb beszédben fejtegeti a községi önkormányzat nehéz helyzetét amiatt, hogy nem kapják meg az államtól a nékik járó adóköveteléseket Vannak gazdák, akik nagyven holdon gazdálkodnak s még sincs kenyerük, mennyivel rosszabbul áll az a munkás, aki a nyáron nem volt képes megkeresni téli élelmét. A legtöbb elemi kárt szenvedett gazda a kedvezményes állami kölcsönt adóhátralékai fedezésére veszi igénybe. A vetőmagakció Délszohenszkón nem volt elég széleskörű s ezért a földek 30—Í0 százaléka bevetetlen maradtl A magángazdaságok nem győzik viselni a 2—300 száza lókoa pótadót, amint képtele— Epekő-, vesekő- és hólyagkőbetegek, valamint azok, akik bugysavas sók tulszapo- rodásában és köszvénvben szenvednek, a természetes „Ferenc József" keserilviz használata mellett állapotuk enyhülését érhetik el. Az orvosi gyakorlat számos kiváló férfia bos-izu megfigyelés alapján megállapította, ho-^v a Ferenc József viz biztos és rendkívül kellemesen ható hashajtó s ezért sérvbajoknál és prostatabelegségeknól is ajánlják. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható. tani. Ebben a szónok a megértőé teljes hiányának bizonyítékát látja. A maffyar kisebbség kul túr ^morzsái — úgymond — távolról és megközeDitóen sem állanak arányban a magyarság kulturális fokozatával, számával és teljesítőképess égé vet. Az útlevél állampolgári jog, amint ezt a legfelsőbb bíróság már ismételten megállapította. És mégis útlevelek kiállítását tagadják meg — sokszor minden határozat nélkül — olyan alapon, amelyek nélkülözik úgy a szubjektív, mnt az objektív bizonyítékokat és sokszor egy rosszindulatú pletykára vagy beeugásra vezethetők vissza, amellyel fezemben az illető védekezni sem tud, mert nem adnak rá módot. Az állampolgársági ügy éppen olyan nehezen megy, mint azelőtt és nem látlak a belügyminiszter állal hangoztatott liberalizmust. Amikor nem kaphat állampolgársági bizonyítványt olyan ember, aki három nemzedéken itt élő család leszármazottja és azt vizsgálják, hogy a negyedik ős honnan jött, ez ellenkezik a törvénnyel. A szónok tiltakozik az ellen, hogy az elsőfokú iparhatóság minden törvényes ok nélkül megfosztotta önkormányzatától a komáromi ipartársulatot s végül bejelenti, hogy a költségvetés ellen fog szavazni Szavalás, részletes vita Alapy Gyula dr. hatásos beszéde után a vitát befejezték és a költségvetést általánosságban nagy többséggel elfogadták. Még szerdán este áttértek a részletes vitára. Kállay József dr. előadó a költségvetés első fejezetét referálta, amely a központi igazgatásra vonatkozik. Az első szónok Blanár Béla dr. (magyar nemzeti párti.) fülanár felszólalása Blanár mindenekelőtt gzóvá tette a jegyzők ügyét s kívánatosnak tartja, hogy rendezzék a jegyzők magámmunikélatainak kérdését. Teljesen eltiltani mégsem lehet a magán- munkáktól, mert a falu népe is kívánja ezt. (kérvények megszerkesztése stb.) de ezzel szemben azt sem lehet tűrni, hogy a jegyzők csak magánmunkákat végezzenek. A községek eladósodását szerinte az okozza, hogy a kiegyen látóéi alapból nem kapták meg azt a hányadot, amit reméltek. A mai rendszerben a legfontosabb szerv a járás, mert a tegfejittődésképesebb. Sok járás azonban még nem ébredt tudatára amnak, hogy milyen fontos szerepe van a kormánypárti gépezetben. A járási választ* mányokat ritkán hívják össze. Szükségesnek tartja a szónok a tartomány központja és az egyes járások között egy ösz- saekötő szerv, amolyan expoziturta létesítését, hogy a távola vidékekkel meglegyen a kontaktus, végül a szónok a kölcsönök ügyét teszi szóvá. Az országos képviselőtestület elhatározta, hogy a beruházási tételt kölcsö- nökíböl fedezi és 2 év alatt 145 millió koronát vesz fel Ez rendben van, de meddig fogunk folyton kölcsönökből élni és kapunk-e egyáltalában kölcsönt? Ez nagyon kétélű dolog. A pénzügy igazgatóság szerint a pótadónak csak 48 százaléka folyik be, a többi kétséges. Vigyázzunk tehát a kölcsönök felvételénélt Giller kritikája A tapssal fogadott beszéd után Giller János dr. (magyar nemzeti párti) éles hangon kritizálja az önkormányzat hibáit. — Mikor mi három év előtt ide bevonultunk, — mondotta többek közt — konstruktív, mainkéra vállalkoztunk. A szlovenszlkéi patriotizmus hevített bennünket és felajánlottuk moinkánkát Szlovenszkö népeinek boldogulásáért. Ezt a mi felajánlásunkat nem fogadták szívesen! Én ma nem mint magyar ember beszélek, hanem mint ennek a tarlo- mánygyülésnék egyik egyszerű, szürke tagja és a magam részéről nem fogadhatom el a tervbevett nyodcszáz korona havi fizetést, mert nem érdemiem meg! Nem tudom hogyan képzeli el az elnökség vagy az országos választmány a helyzetet, hogy nem akar itt bennünket látni gyakran, csak nagyon ritkán. Ami itt történik, az nem egyeztethető ösir sze a demokrácia elveivel! Miért küldött engem ide — mondja dörgő, emelt hangon Giller dr. — 40.000 választó? Azért, hogy itt ön képzőkön vitákban vegyek részt? Mi átadtuk a hatalmat tizenkét embernek (a választmánynak). Ez viszi azóta az ügyeket, ez csinál mindent, arai emberileg is lehetetlen. Hiszen az országos választmány munkája felaprózódik és nincs a nagyvonalúsághoz ideje. Három év alatt nem tudta elérni a választmány, hogy az utkérdéet rendezzék. A mi anyagi erőnk túlnyomó részt utakra megyei. A történelmi országrészekben alig egy' negyedébe kerül a tartománynak az utak fenntartása, mert az állam tartja fenn ott az utakat. Alapvető hibák ezek, amelyeken változtatni kell. Mi részt akarunk venni a munkában és kérjük, hogy a konstruktív miunkához adják meg nekünk a lehetőséget. A nagy hatást keltett beszéd után Fiala fszoc.-dem.) és Buesek (szlov. néppárti) szintén a bizottságok összeállítását sürgetik. Este félhétkor a vitát megszakítót Iák s folytatását csütörtök délelőttre tűzték ki. Szlovenszkö népjóléti gondjai nek viselni a javasolt 110—160 százalékos fakultatív országos pótadókat is. A közterhek viselésének kulminációs pontjához érkezeti el SzlovenSz^ó lakossága. Ennek következményeit le kell vonni. Az országos választmány legutóbbi ülésén egy országos nagy magyar kulturális intézmény múlt évi segélyét a referens és corefe- reus nyolcvan százalékkal javasolta luözálli* Pozsony, november 19. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelentése.) A ta r tornán ygy ülés ma délelőtt folytatta a költség- vetés vitáját. Székács országos alelnök délelőtt fél tiz órakor nyitotta meg az ülést. A költségvetés szociális és népjóléti fejezetének előadója Kormán Mihály szociáldemokrata országos választmányi tag volt, Ismertette e fejedet egyes tételeit 5,005.000 koronát tesz ki a fejezet rendes és 52.000 koronát a rendkívüli kiadásaira előirányzott összeg. A múlt évben ez az összeg 5,225.000 korona volt, tehát a szociális és népjóléti célokra szánt összeg valamivel csökkent El ismeri, hogy ma az ország bajokkal küzd, meg van azonban győződve, hogy ha szükség lesz rá, akkor más kő!taógvélési tételből fognak pénzt előteremteni a szociális és népjóléti célokra. A munkanélküliség kérdésében megjegyzi, hogy nagy hiba, hogy a járási főnökök attól való féltükben, hogy a munkanélküliek a segélyekért állandóan molesztálják őket, olyan Információkat küldenek az országos hivatalba, hogy járásukban nincsenek munkanélküliek. Samuhel szlovák néppárti ama megjegyzésére, hogy Szlovenszkö kevesebb szükségmunkát kapott, mint amennyi megilleti, megjegyzi az előadó, hogy eljárt a népjóléti minisztériumban, 711 kérvényt nyújtott be szükség- munkákra vonatkozólag és a minisztérium valamennyi kérvényt kedvezően intézte el. A nyolcvanmillió koronád saükségüruakából Szlovenszkó részesedése tiz százalék, ami nyolc millió koronának felel meg, de csak öt millió koronát kapott. Ezután a községi jegyzők magán munkálataira tér át. Ifolytolewnok tartja, hogy a jegyzők raa- gán. munkálatokat végeznek, mert emiatt a néppel nem törődnek. Van olyan kis szlovák falu. ahol évente 70.000 koronát keres a jegyző. Ezután megindult a költségvetési fejezet fölött a részletes vita. Schmidt iparospárti és Nespor szociáldemokrata után Alapy Gyula dr. országos kereeztényszocialistapárti választmányi tag szólalt föl. Kifejtette, hogy az előadó elfelejtett megemlékezni a délszlovenszkói községekben előállott munkanélküliségről. Ha az ember Dél- szlovenszkón utazik, megdöbbenéssel látja, hogy egyes falvak községházai előtt százával ácsorognak a munkanélküliek. Ezeken ki fog segíteni? Vitatja azt, hogy Szlovenszkón csak 90.000 munkanélküli lenne, mert, sajnos, ennél több a munkanélküliek száma. Alany dr. javasolja, hogy a népjóléti minisztérium figyelmét hívják fö! a délszlovenszkói munkanélküliekre Is és valamilyen megoldási találjanak. hogy minden faluba elérjen a segítés keze. Králik kommunista után Oomor István agrárius szólalt föl. A falvak népe szerinte csalódott a humanitárius intézményekben. A falvak szegénysége nemzeti különbség nélkül igen nagy. A gyermekeknek csizmájuk 6incs, úgyhogy nem tudnak iskolába járni. Ezután Jaross Andor magyar nemzeti párti tartománvgyti’ési kénviselő szólalt, fö', aki interpelláció formájában megkérdi az országos elnököt, hogy milyen stádiumban van az ínségesek számára juttatott gabonaakció és
