Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)

1931-11-19 / 264. (2781.) szám

10 jMOCCTJVlAfi^EPfcHTKIJSfif 1991 noremftwr lt, wWVrflÖL KöZ fiíAZDASÁCT' A bányászbíztositas válsága Prága, november 16. A bányaipar értékesítési válsága nagy mértékben elősegítette a bányamun­kásoknak a bányatárslAdákben őe&apbntoeult bizto­sításának a válságát is;' annyira, hogy ezeknek a szerveknek a helyzete ma egyenesen katasztrofális. iA központi • bányatá reládában társult helyi bá- nyátáreládáknak Jelenleg 126 ezer aktív, vagyis dolgozó s igy biztosítási dijakat fizető tagjuk van. Ugyanakkor a bánya táreládák 87 ezer aggkori, rokkant munkásnak, özvegynek ás árvának fizet­nek nyugbért évi 170 millió korona összegben. Ezzel szemben a bánya társládák bevétele évem­ként pontosan 145 millió koronát fesz ki. A köz­ponti bányatórsláda már évek óta nagy pénzügyi nehézségekkel küzd, rövid lejáratú hitelekkel \ igyekezett magán segíteni s ily módon csaknem bizonyos, hogy az idei hiány meg fogja haladni a 45 millió koronát. A bányatáreládák dicséretére meg kell állapíta­ni, hogy ezt a helyzetet nem idézte elő könnyelmű, vagy pazarló gazdálkodás, hanem & tagdijakat űzető tagok számának apadása s különösen a bér- dijasok számának emelkedése. A központi társláda vagyona még 1928-ban 66 ntólliió korona volt, ez a vagyon azonban évről-évre apadt az évi költség­vetések hiánya folytán s 1930-ban már csak 26 milliót tett ki. Ez év folyamán a bánvatársládák kimerítették összes készletüket » a folyó nyug- bérek kifizetése a Zenieké Banka hitelének a® igénybevételével történt, mely hitelért az állam vállalt kezességet. A garantált kölcsön összege elérte a 45 millió koronát. A központi bányatángláda jelenleg teljesen pénz nélkül áll é a nyugbérek kifizetését csakis az álla­mi Jótállás teszi lehetővé. A bányatulajdonosok és a munkások befizetett dijai egyáltalán nem fe­dik a folyó kiadásokat e a dijakat emelni nem le­het. A legsúlyosabb dolog az, hogy a még munká­ban lévő bányamunkások által befizetett illet­ményekből tartalékalapokat kellene létesíteni, ily alapok azonban nincsenek, mert a befolyt tag­díjakat teljes egészében a nyugbérek kifizetésére fordítják. Ez a tény is nagyon aíapoa meggondolásra kell, hogy késztesse az illetékeseket. Nem szobád fi­gyelmen kívül hagyni, hogy a tényleges, dolgozó bányamunkásoknál szerzett jogokról van szó, amit &s érvényes törvények szerint, föltétlenül tekintet­be kell venni Éppen ezért « bányatáreládák sza­nálásának ügye rendkívül sürgős, annál is inkább, mert helyzetük egyre romlik különösen az által, hogy a bányamunkások csoportos elbocsátása foly­tán a fizető tagok száma is apad. A mezőgazdáiéi! helyzete külföldön Kanadában a statisztikai hivatal most adta ki a legújabb termésbecslést, amely az idei búzatermést 298 millió bushelre becsüli az előző évi 397.9 millió bushellel szemibein. (1 bushel búza 0.272 q). Métermázsában kife­jezve az idei búzatermés tehát 81.05 millió mázsa az előző évi 107.9 millió mázsáival szemben. A rozs termés 5.8 millió bu shel a z előző évi 22 millió bushellel szemben (1 bus­hel rozs 0.254 q). Az árpatermés 67-3 millió bushel az előző évi Í55 millió bushellel szemben. (1 bushel árpa 0.217 q.). A ’kender- magiermés 2.8 millió bushel az előző évi 3,4 millió bushélilel szemben (1 bushel kender­mag 0.235 q), A vegyes gabonánemüek, ide számítva a zab termése, 38.5 millió bushel az előző évi 44.2 millió bushellel szemben, (1 bushel zab,0.154 q). A búzatermés, átlag acren- Mnt (1 acre 0.70. kai hold, tehát egy kát. hold 1.4221 acre). 11.4 bushel az előző évi 16 bushellel szemben. Az idei búzatermésétlag lehat métermázsáiban és katasztrális holdban kifejezve 4.4 mázsa. Zabból acrenMut 25.8 bushel volt az átlag, mig az előző évben 31.9 bushel tarmett, tehát a zab átlagtermése hol- dankint 5.6 mázsa. Árpából acrenMut 18.1 bushel termett, az előző évi 24.3 busbelhez képest. Az árpa átlagtermése holdambint 5.6 mázsa. Rozsból acrenMut 7.6 bushel ter­mett, tavaly ellenben 15.2 busheies volt az átlagtermés- Eszerint a rozs átlagtermése holdankint métermázsáJban kifejezve, 1.6 mázsa, A statisztikából megállapítható, hogy Kanadában az idén feltűnően rossz volt a termés. Jugoszláviában a burgonyarák és egyéb burgonyabetegség behurcolás-ának és elter­jesztésének meg akadályozása céljaiból rende­lettel szabályozták'" a burgonya bevitelét és átvitelét, A rendelet értelmében burgonya- ráktól, vagy egyéb betegségektől megtáma­dott burgonyát tilos Jugoszláv7 iába. bevinni, vágj' Jugoszlávián keresztül száLlitaim. Bur­gonyabetegségektől mentes országokból szár­mazó burgonyának bevitelét vagy átvitelét csak külön egészségügyi _ bizonylat mellett engedik meg. A szállítmányokat a határállo­másokon felülvizsgálják és a szállítmányok csak az előirt balárálilomásofcom át léphetnek be. Az importált burgonya ólmozott vasúti vagonokban, vagy uij zsákokiban, illetve ko­sarakban szállítható. A vagonnak a határra való érkezéséről a Jugoszláv ellenőrző hatósá­got táviratilag kell értesíteni és a bénát éli engedélyt végeredményben csak abban az esetben adják meg, ha a kiszálló hatóság a szállítmányt miniden tekintetben rendben le­vőnek találta. Jugoszlávián keresztül a bur- gonyaszállitmiányokat csak olyan feltétel mel­lett továbbítják, ha a burgonya jól csukható és leplombált vasúti vagonban van elhelyez­ve és a szállítmányt megfelelő származási és egészségügyi bizonyítvány kíséri. Franciaországban a buzaértékesités kér­dése újból aktuálissá, vált. Louchenr egy nemzeti buzabivatal felállítását javasolta, amelynek tagjai a mezőgazdasági érdekkép- vj sóletek lennének- A hivatalnak az lenne a feladata, hogy külföldi búzát importáljon és azt megfelelő időben hozza a piacra. Ezzel szabályozni lehelne az árakat és egyúttal le- hete! lenné tenni a búza spekulációt, A Birodalmi Bank engedélyezi a. valuíahatáridŐ- üzletet. Berlinből jelentiki A német tengerentúli és nagykereákedeíeim birodalmi íaövétségének vezető­sége ülést tartott, amelyen a Birodalmi Bank igaz­gatója kilátásba helyezte, hogy a Birodalmi Bank engedélyezni fogja a határidőüzletet usanceok alap­ján, vagyis valutákban és valuták ellenében. Te­kintettel lesznek a trauz.itókereskedelem szükség­leteire, hogy a tisztán export- és tisztán import­kereskedelem a lehetőség szerint biztosíthassa ma­gát az árfolyamrizikóval szemben. A világkereskedelem feltűnő visszaesése, Most jelent meg a világkereskedelem 1931. évi első fél­évi forgalmáról szóló jelentés, A kimutató* a* egész világkereskedelemben résztvevő államok kilencven százalékának adatait tartalmazza. E szerint a folyó év első felében a világkereskedelmi mérleg össz­forgalma értékben másfélmillió font-sterlinggel, súlyban pedig 13 millió métermázsával alatta ma­rad a múlt év hasonló időszakában kimutatott mér­leg adatainak. A forgalom ebben az időszakban alig haladta meg a világháború előtti év első felének adatait. A folyó év második negyedében a stagná- cíő nyugvópontra jutott és az első negyedévhez kó­péét nem jelentkezett újabb csökkenés. Ezt biz­tató jelnek tekintik ée gazdaságii körökben azt re­mélik, hogy a világkereskedelemben 1929 óta ta­pasztalható visszaesés után. most már javulás kö­vetkezik. Az angol vámemelés. Londonból jelentik: A Rímei mán által bejelentett nj vámtarifák esetleges bevezetése esetén a kormány — szakértők nézete szerint — a következőkép­pen fog eljárni: A behozatalt a kereskedelem­ügyi minisztérium fogja ellenőrizni, de csak akkor fog beleavatkozni, ha ennek szükséges­sége elkerülhetetlen, nevezetesen, ha vala­mely árubehozatal meghaladja a behoz ital szokásos mértékét, v?gy ha valamely termék behozatala lavinaszerű méreteket ölt Ily esetben a kereskedelmi mm.szter rendeleti utón hatályba lép‘éti a JL0 százalékos védő­vámot. A vámmal már temeti árunál ilyen ecetekben külön pótlékokat helyeznek ha­tályba. A mezőgazdasági tanácsok s a kereskedelmi ka^ marik tiltakoznak a negy venórás munkahét ellen. A prágai és a brüsmi mer- ^gazdasági tanácsok a, múlt napokban tartott üléseiken behatóan foglal­koztak a negyvenórás munkahét tervezetével s mindkét kamara a tervezett javaslat ellen a leg­határozottabban állást “ jöall A kereskedelmi és iparkamarák központja ugyanosaJk most foglalko­zott az említett javaslattal s arra a meggyőződés­re jutott, hogy a munkanélkülié'g kérdését távol­ról sem lehet oly egyszerű intézkedésekkel meg­oldani, mint azt a népjóléti minisztérium javasla­tában foglalt elvek tervezik. Egyre emelkedik a gabonabe hóra tál. Az állami statisztikai hivatal kimutatása szerint októberben körülbelüli ugyanannyi búzát kellett importálni, mint szeptemberben, A szeptemberi buzabehozatal mennyisége ugyanis 58.445 tonna, az októberi 59 ezer 586 tonna volt. A búzabéi).ozafalnak ez a meny- ayieége a tavalyi behozatalt 100 százalékkal halad­ja meg, amennyiben a múlt év októberében a búza- behozatal 22.783 tonna volt. A rozsbehozatal is emelkedett, ami a rossz belföldi termés következ­ménye. Augusztusban 12.617, szeptemberben. 22. ezer 959 s októberben 46.023 tonna rozsot impor­tál lek. Tavaly októberben a rozs behozatal mind­össze 247 tonnát tett ki. A lisztbehozntal a szep­temberi 6854 tonnáról októberben 6460 tonnára esett, vissza. Az októberi gabonabehozalal eredet szerint igy oszlik meg: Romániából 36.269, Jugo­szláviából 16.487 tonna búzát importáltak. Ham­burgon át 13.359 tonna, Romániából 12.367 tonna Németországból 9651 tonna s Lengyelországból 7801 tonna rozsot importáltait:. — Az év első tiz hónapjában tavaly 178.005 tonna, étidén 394.625 tonna kcnyérringot importáltak, vagyis a tiz havi behozatal emelkedése is meghaladja a 100 száza­lékot. A deviraklirlngröl tárgyal Jugoszlávia Ausztriával. Figyelőmmel arra, hogy a jugo­szláv és az osztrák kormány által kiadott s a devizaforgalmat korlátozó rendelkezések csaknem teljesen megbénították a két állam külkereskedelmét, az osztrák kormány azzal az indítvánnyal fordult a jugoszláv kormány­hoz, hogy a két állam vezesse be a deviza­ki ining forgalmat olyképpen, mint az Ausz­tria és Magyarország között máris megvan. A jugoszláv kormány elvben hozzájárult a® osztrák javaslathoz s elhatározta, hogy tár­gyaló megbízottait Bécsbe küldi. Az osztrák -—magyar devizatkliring december elsején lép hatályba. Ausztria most tárgyal Svájccal is a devizakliring egyezmény megkötéséről s ezek a tárgyalások a legjobb mederben haladnak. Schüller osztályfőnök a devizaklirlngről. Bécs- ből jelentik: SchülleT osztályfőnök egy bécsi lap­ban síkra száll a kliring-rendszer mint a fizetési forgalom és a külkereskedelem felélénkitésének eszköze mellett. Ennek során utal a Magyarország­gal éppen létrejött devizakliringmegegyezésre, amely szerinte a legjobb eszköznek látszik az áru­forgalom megkönnyítésére. A szerződés periek- tuálása — úgymond — előreláthatóan néhány nap alatt megtörténik, mert hiszen mind a két állam­nak egyformán érdeke fűződik e szerződés létre­jöttéhez. Éppen úgy, mint Magyarországgal, leg­közelebb megállapodás jön létre Csehszlovákiával, Svájccal, Jugoszláviával, Németországgal és álta­lában műiden olyan állammal, amelynek érdeke fű­ződik ahhoz, hogy Ausztriával való áruforgalma könnyebbebn bonyolódjék le. Ezeknek a két állam közötti devizakliringeknek berendezésével termé­szetesen még nincs minden kérdés megoldva, amely a devizakényszergazdálkodás életbelépteté­sével napirendre került.. Mindenesetre lehetőség nyílik arra., hogy egyrészt, a kereskedelmi szer­ződésekben megállapított áruforgalom könnyebben bonyolódjék le, másrészt pedig arra, hogy minden állam lakosságának és országa gazdasági struktú­rájának megfelelő fizetési politikát folytathasson. Clémente! francia szenátor a regionális uniókat ajánlja. A francia szenátus külkereskedelmi bizott­ságának elnöke, Clémentel szenátor a gazdasági válság enyhítése kérdéséről újságírók előtt a kö­vetkezőképpen nyilatkozott: A világgazdaság ve­zető nemzetei, az amerikaiak, az angolok, fran­ciák ég németek a gazdasági szervezet kérdését közös megállapodással kénytelenek elintézni. A legközelebbi cél ár. összes nemzet politikai és gaz­dasági fegyverkezésének a leszerelése anyagiakban és az erkölcsöket illetőleg is, A következő lépés valamennyi kereskedelmi akadálynak a teljes le­győzése a el kell dönteni, hogy a regionális, vagy a világrész szerinti szervezkedés valősitandó-e meg. Azután a hitelkérdést kell megoldani úgy, hogy nemzetközi megállapodásokkal megbízható intézetek létesítendők, amelyek' a jö utakat meg tudják különböztetni a rossz utaktól * ezzel a nem­zetek gazdasági érintkezésének biztosabb talajt adnak • azt meg le könnyítik. Végeredményében azonban csakis a nemzetközi egyensúly megalapo­zásával sikerül meggyógyítani a beteg bizalmat s ba a bizalom helyreáll, úgy az orvosolja a gazdasá­gi válságot is. Ma a gazdasági érdekek annyira bonyolultak g egymásba vannak kapcsolva, hogy egyetlen állam sem képes elzárni magát a világtól. Franciaország emel! a vámokat. Párisi jelentés szerint a pénzügyminiszter most terjesztette a par­lament elé a behozatali vámok emelésére vonatko­zó törvény javaslatát. Az eredeti terv az volt, hogy a vámemelés kérdését az 1932. évi állami költségvetés keretén belül oldják meg, azonban az egyre növekvő behozatallal szemben a kormány nyomban védekezni kíván. Az eddig egységes 2 százalékos behozatali dijat, a félárunál 4 s a kész­árunál 6 százalékra emelik s a 2 százalékos behoza­tali díj csak a nyersanyagoknál marad hatályban. . Megho&szabbitották a munkanélküliek gyermekei számára az élelmezési akciót. A nép­jóléti minisztérium — mint jelentik — folytatni fogja a.z állami élelmezési akciót a munkanél­küliek és a tejakciót a, munkanélküliek gyerme­kei számára s erre a. óéira 1931 december 13-ig 11 millió koronát, irányzott, elő. Két testvér hasonlít egy­P máéra, az egyik szép.« má­sik rut, a szép Mery kré­met használt, arcáról min­iden kiütés, májfolt. szeplő feltűnt, arca fiatalos üde 5 lett. őn is használjon Marj’ ' krémet, Mary - púdert. Mary-szappant... Vegyen egy egész garnitúrát. Ké­szítője: Dr. Lad. Pollák, lekárnik v PieSfanocA — Komárom város alkalmazottai visszafize­tik tavalyi remunerációjukat. Komáromi tudó­sítónk jelenti: Komárom város alkalmazottai­nak 1930-as karácsonyi remunerádója egy év elmúltával újból közérdekű problémává lett. Annakidején a városi főjegyző megvétózta a fizetéspótlék kiutalását. Egy komáromi polgár azonban nem nyugodott meg a puszta vétóval s megfő!lebbezte a remunerációt. Az elsőfokú hatóság ezt elvetette,.a másodfokú .helyt, adott neki s az országos hivatal értesítése folytán a remunerációt. kapottaknak vissza kell fizetniük a karácsonyra fölvett pótpóuzeket. Ez a. hír érthető meglepetést okozott a város alkalma­zottainak körében, mert újabb remuneráció he­lyett fizetéslevonásra van. kilátás. ^ Keresztrejtvény-rovatunk legújabb ak­ciója révén minden megfejtő jutalomban része­sül. Olvassák el a vasárnapi számban a föltéte­leket! A szlovenszkói hidráinak eltörlésének kérdése. Pozsonyi' szerkesztőségünk jelenti: A szlavenszkói hidvámak tudvalevőleg biw> nyes mértékben akadályozzák az idegenfor­galmat. így például a pozsonyi Dunakidoa egy autó vámja tizenegy korom. Ez sok bé­csit visszatart attól, hogy autón Pozsonyba jöjjön. A most ülésező szlovenszkói országos képviselőtestület elé olyan irányú javaslatot terjesztett az országos választmány, hogy a hidvámokat töröljék eL A pozsonyi Dunahitt, ahol az állaim szedi a vámot, 1929-ben 286.000, 1930-ban pedig 369.000 korona jövedelmet hozott Trencsén mellett egy Vághidon is az állam szed vámot Ez 12.500 korona jövedel­met hozott Az ország Diószeg és Bős között szed vámot egy DunaMdon, ez 2300 korona évi jövedelmet biztosit az országnak. Puohó és Belusa között egy Vághid évi 17.000 ko­ronát, Nagybiccse és Csaca között ugyancsak egy Vághid 12.000 korona jövedelmet hoz az országnak. A hidvámok eltörlésére vonatko­zó javaslat a napirend második pontján sze­repel, úgy hogy erre csak a költségvetés megszavazása után kerül a sor. A pozsonyi idegenforgalom a hidvám eltörlése ■ után egész bizonyosan emelkedni fog és Ligetfalut közelebb hozza Pozsonyhoz. Az Amstel Bank kis hitelezőit teljesen kielégíti. Az Amstel Bank felszámolói most tették közzé Amszterdamban az első három hónapra vonatkozó jelentésüket, melynek a legérdekesebb része az, mely a kis hitelezők kielégítésére vonatkozik. Az intézet nagy hitelezői, nevezetesen: a Kreditan­stalt, a Rotschild-ház, továbbá az angol és sváj­ci bankok, melyek az összes hitelezők 75 százalé­kát képviselik, hozzájárultak ahhoz, hogy, arnenyí nyiben a nagyon költséges hivatalos felszámolás elkerülhető és helyébe magánegyesség jön létre, úgy elsőbbségi kedvezményeket nyújtanak a-kis hitelezők részére, amiről már korábban irtunk. A kis hitelezők javát szolgálja a bécsi Rotschild- háznak az újabb engedménye, mely szerint haj­landó az 1000 hollandi forintig terjedő hitelezőket készpénzben kifizetni, az 5000 dollárig terjedő hite­lezők részére pedig biztosítani, hogy követeléseiket 1000 százalékban megkapják. Mindennek természe­tesen a békés megegyezés az előfeltétele, melynek érdekében állandó tárgyalások folynak. Amerikának a szovjettel való kereskedel­me a leiére csökkent A szovjetkormány new- yorM kereskedelmi megbízottja, az Amforg kereskedelmi társaság, melynek főfel&data a® amerikai—orosz kereskedelmi kapcsolatok kiépítése volt, hivatalos helyiségeit a régiek­nek egy harmadára s a személyzetet a felére csökkentette azért, mert a szovjet * as ame­rikai Egyesült Államok kereskedelmi kapcso­latai ez év folyamán az 1930. év eredményei­vel szemben 52 százalékkal csökkentek. Ezt a csökkenést azzal magyarázzák, hogy Ame­rika megtagadta a szovjet hosszúlejáratú áru- nitel Igényléseit, másrészt az Egyestül Álla­mok az orosz dumping ellen számos rendsza­bályt léptettek hatályba, Németország tartozásai Angolorssághau és Amerikában. Londoni jelentés szerint a nem­zetközi fizetések bázeli bankjának megállapí­tása szerint Németország külföldi adósságai­nak 24 százalékával Angol országnak tartozik, mig 27.1 százalékával az északamerikaá El­sült Államoknak. Az angol munkanélküliek száma csökken. Angol- országban a november 9-i kimutatás szerint 2 mil­lió 683 ezer 924 munkanélküli személy volt, ami a november elseji állapottal szemben a munkanélkü­liek számának 27,020 -szál való csökkenését, je­lenti. ÉRTÉKTŐZSDE Szilárd a prágai értéktőzsde Prága, november 18. A tőzsde irányzata ma szi­lárdabb volt. Cseh Morva 40, Budweisi Sör 28, Berg és Hütten 20, Cseh Kereskedelmi és Nordbahn lő. Prágai Vas és Schöller 10, Skoda 8, Krizáik, Aus- sigi Vegyi és Kinghoffer 5, Cseh Cukor 2 koroná­val javult. A lemorzsolódások jelentéktelenek vol­tak. Nemzeti Bank 150 koronával javult. A beru­házási piacon Kassai Részvények 2.25, népszövet­ségi és forgalmi-beruházási 0.25 százalékkal, » többi kategória 5—10 fillérrel gyengült. •f A prágai devizapiacon Amszterdam 0.5, Ber­lin 0.5, Zürich 0.125, Kaunas 1.5, Lisszabon 2.5, Madrid 8, Milánó 0.25, Szófia 0.05, Varsó 0.375 ko­ronával javult, Belgrád 0.05, Kopenhága 2.5, Lon­don 0.475, Osló 3, Pária 0.05 és Stockholm 7 koro­nával gyengült.-}- üzletiden a bécsi értéktőzsde. Az ala^h^ngu- lat nem volt barátságtalan, de az üzlet minimumra redukálódott. Néhány osztrák ipari érték iránt mu­tatkozott csekély érdeklődés. ÁRUTŐZSDE + Gyenge a prágai cukorpiac. Nyersárujegyzés Ausslg loko 64.75—65.-f A brünní terménytőzsdén a. következő árakat jegyezték: búza 148—152, árpa 104—106, zab 110— 1J5, burgonya. 19—27, laza édes széua 67—72. laza félédes 61—64, szalma 54—60, amerikai zsír el vá­molva 960—980. A többi fajta .változatlan-

Next

/
Thumbnails
Contents