Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)

1931-11-19 / 264. (2781.) szám

2 *TOXOT-MAGtAft-Hn*LA$ 1981 aoremíber 19, wQtBHSk. Bal Paiais Tiiéatre ilbambra Prága Beléptidi} nincs — Eliürendfi mulató Szenzációs Infernacioná- lis világvárosi program Két zenekar Kit zenekar Magyarországot, amelynek földrajai fekvése domináló helyzetet biztosit minden köz/ép európai megoldásban, ö tölti be a józanul számító rendezd szerepét, aki tisztán látja a jövő alakulását. Az ő koncepciójába legalább is beleillik az a szlovák diplomata, aki az eshetőségek megjavítása érdekében a hordó tetejéről dobálja sárra! az ezeréves közös {mailtat, melynek lehettek .talán hibái, de amely mégis megőrizte a szlovák nép nyel­vét és kultúráját és biztosította gazdasági (boldogulását. Mi nem féltjük a szlovák ifjúságot attól, hogy tisztánlátását Osusky gyűlölettől csepe­gő kirohanásai elhomályosíthatnák. Ez az ifjúság ha nein is ismeri* közvetlen tapaszta­latból a múltat, de annál tisztábban látja a jelent. Nekünk ez elég. Semmi okunk sincs, hogy az összehasonlítástól féljünk. Nyugod­tan kivárjuk, ainig a gyűlölet emelte válasz­falakat ledöntik a gazdasági fejlődés törvé­nyei. Osusky szereplése csak azt bizonyítja, hogy a csehszlovák külügyi politikában még min­dég hiányzik a bátorság a kezdeményező lé­pés megtételére. Tudják, hogy a mai helyzet tarthatatlan, Csehszlovákia kivitelének foko­zatos megszüntetéséhez vezet, amely a nem­zeti vagyon egy nagyön tekintélyes hányadá­nak elvesztését, a munkanélküliek számának százezrekkel való emelkedését és az állami bevételek fokrói-íokra való csökkenését ered­ményezi. Benes külügyminiszter tudja, hogy ezt a folyamatot az állam érdekében meg kell'állí­tania és kétségkívül gondolkozott már a meg­oldási lehetőségek felett is. Beismeri, hogy meg’ kell egyezni a szomszédokkal. Meg kell teremteni az igaza békét. Ennek előfeltétel© azonban a háborús intézkedések teljes likvi­dálása. Meg kell szüntetni a különbséget az állig felfegyverkezett győzők és a védtelen legyőzőitek között. Fel kell áldozni a jövő érdekében a béke- szerződések sérthetetlenségének ©Ivét. melyet eddig & külügyminiszter által életrehivott kívántán* kitl politikájának nukköv© gyanánt hangoztattak. Alihoz már nem férhet szó, hogy az eddigi módszereket és a szuronyokra épített kül|K>­liitikai koncepciót a gazdasági érdekeken ala­puló uj külpolitikának kell felváltania. A múlt hibáinak beismerése keserves és a taktikázás még mindég kényelmesebbnek látszik, mint a múltnak ideig-óráig elodázr haló likvidálása. A hangulat megjavítása érdekében volt szükség Osusky szereplésére. Semmiesetre sem árthal az olyan ki sáriét, mely éket ver­het szlovák és magyar közé. Nem lehet tudni, hogy milyen formában fog bekövetkezni a ki­bontakozás. Csupán az bizonyos, hogy ennek a kibontakozásnak jönni© kell. Minden tanácskozás, melyet a gazdasági kérdések nemzetközi rendezése érdekében az utóbbi években megtartottak, eredménytele­nül végződött. A vámbékekonferenciát követ­te világszerte a vámok felemelése. A prefe­renciái is vámok életbeléptetése nem sikerült, az áru kontingenseket megállapító szerződé­sek sem jártak a várt eredménnyel. Ellenben mindenütt ijesztő módon csökkent a termelés, szaporodik a munkanélküliek szá­ma, az aranyai halmozó államokat sem kiméi­vé. Ma már nemcsak az Egyesült Államok­nak, hanem Franciaországnak is megvannak a megoldásra váró gazdasági problémái. Marad tehát az egyetlen megoldás, az ön­ellátásra törekvő kis államoknak nagy egy­ségekbe való összefoglalása, amely tervszerű gazdálkodás mellett biztosíthatja a termelés és fogyasztás egyensúlyát. Csak nagy termelő és fogyasztó egységeken belül valósítható meg az au tarki a és csökkenthető az ilyen te­rületeknek a külföldtől való függősége. Bármennyire utat is tör magának a közvé­leményben ennek az igazságnak a felisme­rése, a felelős tényezőkben még mindég nincs meg a bálorság a kezdeményezésre. Az Osiiíky féle gyűlölködés nem alkalmas az ér­dekelt népek közötti bizalom megterem lé­sére. Sokkal helyesebb volna a jólfizetett diplomaták energiáját a gyülöletszitás helyeit 9 népek együttélését biztosi tó jobb jövő kí- épitése érdekében hasznosítani. A megoldás­ra váró gazdasági és politikai kérdések bő in ii nk a lehel őségét ny u jth atnának va la meny­nyi iik részére. Holota: Az adófizetők tiltakoznak minden újabb adóemelés és minden újabb adó ellen Holota magyar nemzeti párti képviselő beszéde a költségvetési bizottságban — A gazdákon való segítés hathatós módja: kétszeresére keli emelni a belföldi dohánytermelést Prága, november 18. Holota János dr. ma­gyar nemzeti párti képviselő a képviselőház költségvetési bizottságának tegnapi ülésén — mint röviden jeleztük — éles hangú beszéd­ben kritizálta a pénzügyi igazgatást, A be­szédei az alábbiakban ismertetjük: A pénzügyi cenzúra Valamennyien kétségtelenül edismerni va­gyunk kénytelenek — kezdte beszédét Holota képviselő — hogy a pénzügyminiszter ur helyzete a mai idő­ben nem mondható irigylésreméltónak. Az egyik oldalon az adófizetők nagy tömegei támadják, akik joggal panaszkodnak a köz­terhek elviselheletlensége miatt, — a másik oldalon a többi szakminisztérium elégedet­lenkedik amiatt, hogy az egyes szakköltség­vetésekben jelentős törlések vahmák. Ezekről a nehézségekről nagyon , sok sző hangzik el s a napisajtó is sokat ir érről, azonban a közönség köreiben még többet be­szélnek az állami pénzügyek móggyógy Hasá­ra irányuló olyan tervekről, amelyekről a saj­tó semmit nem írhat a pénzügyi cenzúra miatt. Emellett csak köábévetőlég említem meg, hogy a helyzet komolyságát ilymődon aligha le­het elleplezni s határozottan árt a közér­deknek a pénzügyi cenzúra mai gyakorlata, amely a legvadabb hírek szhlőanyja A pénzügyi hivatalok bürokratizmusa Már régóta halljuk azt a Jelszót, hogy rend­kívüli idők, rendkívüli intézkedéseket köve­tőinek. Sajnálattal kell azonban megállapíta­nom, hogy veui ai egéui állami admiuisztra- Üválwiu, iwi) különösed a pénzügyi igazga­tásban nyomát hjiií iáiul ax Ilyen rendkívüli tutéflked'ó»okii©k. Ha megengedjük ia, hogy a pénzügyminisztérium teljesen tudatában van a helyzet veszedelmességének, ami a költségvetés kiadási tételeinek jelen lék teleti s nagyon problématiikus leszállításában jut kifejezésre, mégis azt látjuk, hogy ez a fölis­merés hiányzik az állami pénzügyi igazgatás végrehajtó szerveinél, az adóhivataloknál és a pénzügyigazgatóságoknál. A pénzügyi hiva­talok egész organizmusa mintha valami szervi hibában szenvedne, mintha vak és süket vol­na: nem látja és nem hallja azoknak a leg- inségesebbeknek, legn yo mo ni 11 abbakn a k a jogosult jajszavát, akiket a végrehajtók és az adóügyi hivatalnokok egész csoportja hajszol holmi tizkoronds miatt, a másik oldalon azonban nem intézkedik kellő erétlyel az iránt, hogy a még ma is óriási nyereségek­kel dolgozó részvénytársasági sörgyárak, ban­kok s más nagyvállalatok mamiimul jövedel­mei az állami pénzügyek javára megadóz­tassanak. , Tény az, hogy a pénzügyi igazgatás hatal­mas szervezetének a végtagjai mást cselek­szenek, mint amit a fej parancsol « igazán enyhén fejezem ki magam, ha azt mondom, hogy nagyon kínos helyzet az, ha a pénzügy­minisztérium a legkisebb adófizetőik pana­szait meghallgatja s azokkal szemben teljes megértést tan'usit, ennek alapján megfelelő rendelkezéseket ad ki az alárendelt hivata­loknak, hogy a rendes adófizetővel kíméle­tesen bánjanak, az adóhivatalok azonban a pénzügyminisz­tériumnak ezeket a humánus rendelkezé­seit figyelembe sem veszik, sőt azt is letagadják, hogy ilyen utasításokat kaptak volna. Az árverések egy napig sem szüneteltek s fizetési halasztást engedélyeznek ugyan, azonban azzal a föltétellel, hogy a közadős 7 százalékos késedelmi kamatot fizet. Az ilyen eljárás világosan mutatja azt, hogy a pénzügyminisztérium nem rendelke­zik, nem képes rendelkezni alárendelt liiva? talaival, nincs meg a szükséges fegyelem, m#rt az elsőfokú hivatalok azt teszik, amit maguk akarnak. Nincs halasztás Ezen a helyen és a parlament plénumában is már évek elölt iámé Lel len követeltük azt, ' hogy a többéves adóhátralékok kérdése eré­lyesen, egységesen és jogerősen idéztessék el. Akkor mindig azt a választ kaptuk* hogy az adóhátralékokat nem lehet egységesen le­írni, legfeljebb egyénileg. Nos, ma olt tar­tunk, hogy amit nőm csinált meg a pénzügyi igazgatás, azt elvégzi a gazdasági válság: mert balga hit volna azt remélni, boy a fennálló adó- hát .ráfiékok nlüliárdjait éppen most, a leg­erősebb gazdasági pangás időjén sikerül inkasszálni. Az adófizetőt a legrettenetesebben sújtja a törvény amaz intézkedése, amely szerint a fellebbezésnek halasztó hatálya ni ács. És ha rpár ezt a kegyetlen intézkedést, amelyet Szlovensakó régebben nem ismert, minden áron be kellett vezetni a ezzel az‘ adófizetőt arra kény szeri tik, hogy nem jogerős adókat is fizessen, úgy bizonyára indokolt s alapos az a követelésünk, hogy az adófizető felleb­bezése — akár ilyen, akár amolyan értelem­ben — de nagyon sürgősen elintéz tessék. A* © téren tapasztalt eljárást igazán nera nevezhetjük crköuícsösnek, ha aj állam oly adóköveteléseket inkasszál be, amelyekről végső fokon a legfelső közigazgatási bíró­ság — néha öt-hat év múltán megadtapitja, hogy azok a követelések nem voltak helyt­állók. Uraim, ai ilye® eljárás aknásza alá aj adóerkölcsöl Milyen „adókedvezményben" részesültek ai inségsyjtoita kisgazdák A pénzügyi hivatalok túlságosan szenved­jek a bürokratizmus miatt s nincs semmi megértésük: az adófizetőkkel szemben még a legnagyobb elemi katasztrófák idején sem. A délszlovenszkói katasztrofálisan rossz termés miatt a gazdák elképzelhelellenül rossz hely­zetbe kerültek. Segítséget kerestek, vetőma­got kértek s olcsó kölcsönt, a leginkább azonban az adóterhek enyhítése utáu áhítoz­tak. Adóhátralékaik némi törlését s a folyó, adók fizetésére halasztást — moratóriumot — kértek oly értelemben, hogy az idei adótar­tozásaikat az 1932. évi aratás után fizethesr sék. És mi volt az eredmény? A pozsonyi vezérpénzügyigazgatóság megengedte ugyan azt, hogy az idei adók csak 1932-ben az aratás után fizettessenek, azonban azzal a föltétel- lét, ha a gazdák régebbi adóLafl'Ozáaaika't ok­tóber illetve 1902 Január 1-ig Mixelik* vagyi* * halouTtáet rwk a* MH odókra vouaHio zólag adták hm g, de esi la arcai a további feltétellel, hogy hétszAzIékos késodehni kamatot kötelesek a gazdák fizetni. Tehát ilyen „segélyt" kaptak a gazdáink: köte­lesek mindent megfizetni, mintha a legki­tűnőbb termésük Tett volna s az adókhoz még a késedelmi kamatokat is kénytelenek fizetni. A pénzügyi igazgatás ilymődon bebiztosította magának azt, hogy a hátralékok idejében be­folynak s a folyó adókat nagyszerű .7 százalé­kos kamatra a gazdáknál hagyta. Az adó- igazgatás tehát nem engedett el egyetlen fil­lért sem — igy ségitett.a bajban levő gazdá­kon. Hasonlóan jártak a kereskedők és a kis­iparosok is. Ezeknek megengedték azt, hogy adótartozásaikat havi részletekben fizessék. Ez azt jelenti, hogy a pénzügyi kincstár javá­ra az adók rendesen folynak be, azonban ez sem segítség a kisiparosok és a kereskedők javára. A szónok kitér még a községi gazdálkodás válságára, rámutatva arra, hogy a poz«ouyí országos hivatal a megszavazott segélyeknek csak a 40 százalékát tudta folyósítani 1931- ben. Végül a képviselő a gazdákon való segí­tés egyik módjára mutat rá. A segítés lehetősége — mondja a szónok — a dohány termelés terén mutatkozik- Ép* pen ezért Szlovemsfkőn ém Rntrinukfa emelni ke® a dohánytermelésre szánt földterület mér» tekét. Ismeretes, hogy a csehszlovák do­hányjövedék szükségletének ötven ázásaié* kát külföldön vásárolt dohánnyal fedezi. Ebből az következik, hogy nemcsak lehet­séges, hanem feltétlenül szükséget ia, hóra * belföldi dohánytermelés legalább a két- storosóre f*u»HtP*«ék • ennek as emrlóe* ©ok kj arányában kell dohány te nnclé*| •«. gvdélrekel adni a kUgu ad Aknák, hogy mi­nél több n*alád UláJJva megeilietéot • meg- könuyebbiiléot ebben a g&sdaaági rátáéi­ban. A kormányzat feladata, mindent megtenni annak érdekében, hogy a m«z6gazda»ági lee­melés ismét rentábilis legyen, hogy az ipar foglalkoztatva legyen, hogy a kereskedelem fellendüljön és hogy a munkanélküli kozok ismét munkához jussanak. A legszigorúbb takarékossági Intézkedő* seket kell bevezetni az állami gazdálkodás­ban. A jelen költségvetés e tekintetben nem elégít, ki. A kiadásokat még jobban redukálni kell § a redukálást a hadügyi kiadások 50 száza­lékos leszállításával kell kezdeni. A* adófizetők tiltakoznak minden njabh adóemelés és minden újabb adó bevezeté­se ellen. Miből fizessen a gazda, a? iparos, a kereske­dő? Nincs miből! A költségvetést nem fogadom eL Grandi pénzt kér Amerikában A kö csőn feltételei — A lefegyverzési konferencia előkészítése Washington, november 18. Illetékes körök teljes hallgatásba burkolóznak annak nz első negyedórás találkozásnak ügyében, nmely teg­nap folyt le Hoover és Grandi között Állító­lag ezen az első összejövetelen csupán formá­lis dolgokról volt szó, míg a tulajdonképpeni tárgyalások szerdán délelőtt kilenc órakor kezdődnek. Grandi kedden este a Carlton-szál- lodában fogadta a tengerentúli újságírókat és kifejtette előttük utjának tulajdonképpeni cél­ját. Most már világos, hogy Grandi pénzért jöttémért amerikai pénzzel kíván Olaszország helyzetén segíteni. Énnek következtében a washingtoni tárgyalások befejezése után New- yorkba utazik, ahol bankkörökkel tárgyalni fog. Politikailag az olasz külügyminiszter a lefegyverzési konferencián történő olasz— amerikai együttműködés javaslatával készíti elő kölcsönkivánságát. Kijelentette, hogy ber­lini utazása után az európai lefegyverzés! blokk szószólójának érzi magát. Mint Ismere­tes, az Egyesült Államok kormánya ebben a kérdésben teljesen Olaszország és Németország pártján áll. Amerika nagy súlyt helyez arra, hogy Olaszország és Franciaország teljesen kibéküljenek. Csak abban az esetben folyósít kölcsönt a római kormánynak, ha garanciákat kap ennek a kibékülésnek előmozdítására, mert a lefegyverzés csak úgy következhetne be, ha Olaszország és Franciaország között is megszűnik minden félreértés. Munkanélküli-tüntetés Prágában Prága, november 18. Kedden délelőtt a prágai munkaközvetítő hivatal előtt na­gyobb tömeg munkanélküli ©légoTetlenkeíI* ni kezdett. Tüntető Icilvomulást rögtönöztek 9 a Venocl-tér felé haladtak. A mozgósított rendőri készültség autóbusszal érkezett a Véncel-tórre, elzárta a térre vezető ucoákat s megakadályozta a munkanélkülieknek be­jutását Prága főterére, A rendőrség több helyen gumibottal lépett löl n tüntetők ellen s a tömeget Mólszúrta.

Next

/
Thumbnails
Contents