Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)

1931-11-18 / 263. (2780.) szám

^ra<M-AVAcfaft-HiftLag 1931 november 18, «norő&. A takarékossági intézkedések között a legelső föladat: Akadályozza meg a parlament, hogy a professzionista politikusok három címen húzhassanak fizetést az államkasszától A Polednf List azt írja, hogy nyolc miniszter hármas fizetést húz Prága, november 17. Megírta a P. M. H., hogy a köztársasági elnök kezdeményezésére a kor­mány a költségvetésben újabb törléseket eszkö­zöl éspedig leszáHíttatjá a köztársasági elnök, a miniszterek és törvényhozók fizetését. A Po- üedni List ezzel kapcsolatban a következőket Írja: — A jelenlegi kormányban a következő mi­niszter urak ülnek, akik az állam pénztárából háromszoros fizetést szednek: mint állami tiszt­viselők, képviselők és miniszterek: Benes külügyminiszter fizetést húz, mint egyetemi tanár, mint képviselő kap 60.000 koronát és mint miniszter 160.000 koronát, összesen körülbelül évi 300.000 koronát. .Tanárnak az államfordulat után nevezték ki & miután nem szűnt meg miniszter lenni, az egye­temen eddig előadást nem tarthatott. ' Viskovsky nemzetvédelmi miniszter, mint a földhivatal volt elnöke, amelynek élén öt évig állott, 93.000 korona nyugdijat szed, ehhez hozzájön 60.000 korona képviselői és 100.000 korona miniszteri fizetés, összesen évente több egy negyedmillió koronánál. Megállapítjuk —- folytatja a Poledni List —, hogy a Blanik nemzeti szocialista lap egy jelen­tést közölt arról, hogy Viskovsky miniszter nyugdijáról és képviselői fizetéséről a benesaui munkanélküliek javára akar lemondani. Nem akarunk kételkedni a nemzeti szocialista sajtó giradásában, azonban jó volna értesíteni a mun­kásságot, hogy melyik hivatal fogja ezt a 150.000 koronát szétosztani, Slávik belügyminiszter, mint volt zsupán, nyugdijat kap, képviselői fizetése 60.000 és miniszteri fizetése 100.000 korona. Matousek kereskedelemügyi miniszter bírói és tisztvise­lői fizetésén kivü! kap 60.000 korona képvi­selői és 100,000 korona miniszteri fizetést. Dostalek közmunkaügyi miniszter fizetést húz, mint városi tisztviselő, képviselő és mi­niszter. Franké postaügyi miniszter fizetést kap, mint állami tisztviselő (egyetemi könyv­tárnok), mint képviselő 60.000 koronát és mint miniszter 100.000 koronát. Sramek mi­niszter a teológiai fakultás tanára és fizetést kap, mint képviselő és mint miniszter is. Spina egészségügyi miniszter egyetemi tanár és fizetést kap, mint képviselő és mint minisz­ter is. Trapl pénzügyminiszter ugyan nem képviselő, de fizetést kap, mint a postataka­rékpénztár elnöke és mint miniszter. A mai kormányban tehát összesen nyolc miniszter van háromszoros fizetéssel. Egyetlenegyről, Viskovsky dr.-ról van olyan hír, hogy jövedelmének egy részéről lemond, hivatalosan azonban ezt még nem erősítették meg és attól tartanak, hogy megcáfolják, mert eddig egyetlen agrárius la.p sem hozta ezt a hirt. A fizetési törvény alapján az említett urak­nak törvényes joguk van ezekre a jövedel­mekre, azonban a takarékosság idejében jogában áll az' ellenzéknek is javasolni ezen kiadások csökken­tését, amikor egy pénztárból háromszoros fize­tésről van szó. Amidőn a kormány a miniszteri fizetések 12 százalékos leszállítását javasolja, ez évi 158.000 korona megtakaritást jelent. Ha azonban a kormány magáévá tenné azt a javas­latot, hogy egy miniszter az állam pénztárából csupán a képviselői és miniszteri fizetéséi húz­hatná, a tisztviselői fizetését azonban nem, ez 500.000 korona megtakaritást jelentene a jelen­legi kormányban, vagyis háromszor annyit, mint amennyit ők javasolnak. Egétx nap adó- ét pénzügyi vita folyt a költségvetési bizottságban A vitában Holota magyar nemzeti párti képviselő is fölszólalt fial Pdlais Táéatre Alhambra Prága Beléptidíf nincs — Elsőrendű mv'até Szenzációs infernac oaá­Ü3S ynágvárost program Két zenekar zenekar .......................................................— Pr ága, november 17. A költségvetési bizott­ság egész mai ülését a pénzügyi és adó vita töltötte ki s a szónokok nagy számára való tekintettel valószínűleg csak holnap fejező­dik be a vita és kerül szavazásra a sor. A mai vita első szónoka Macek cseh szociáldemok­rata, aki a Nemzeti Bank gazdasági politiká­jával foglalkozik és elsősorban is azt hibáz­tatta, hogy a diszkont lábat öt százalékról hat és fői százalékra emelte fel, mert ezzel az intézkedéssel ártott a gazdasági érdekek­nek és nem használt önmagának sem. Ezzel szemben a szónok helyesli a devizakereske­delem ellenőrzését, csakhogy ehhez az óvin­tézkedéshez azoanal és sokkal radikálisab­ban kellett volna hozzányúlná. A pénz értéké­nek megőrzése ..céljából szükség van devizák­ra, esetleg aranyra is és kell, hogy a világ pénzügyi embereinek okuk legyen arra, hogy Csehszlovákiának devizákat és aranyat küld­jenek. A kamatlábemeléssel nem sikerült as ára­kat leszorítani. A Nemzeti Bank egyedül nem Í9 tud gazdasági politikát folytatni és nem is áll módjában a karteijleket és trösz­töket árleszállításra kényszeríteni. Ezt a kormánynak és a parlamentnek kell meg lennie. A szónok ezután az adókérdé­sekkel foglalkozik és rámutat arra, hogy az adóbevételek lényegesen csökkentek. Végül a munkaidő csökkentése mellett foglalt állást., Bergmanu cseh nemzeti szocialista ugyan­csak az adóbevételek csökkenésével foglalko­zik és hangsúlyozza, hogy az 1931. évi gazdálkodás eredménye nem ad okot optimizmusra. hanem ellenkezőleg bizonyos pesszimizmusra. Nem titok az, hogy az adóbevétel csökkent. Kérdés, hogy ennek oka csupán a gazdasági válság-e, vagy pedig az, hogy az adósok nem akarják fizetni adójukat. Élesen kritizája az adóreformot és az adóhivatalok működését. Rosche német gazdasági párti szerint kérdé­ses az, hogy a Nemzeti Bank helyesen fogja-e fel a helyzetet és vájjon a korona értékét kell-e tartania, vagy pedig a gazdasági életet kell megmentenie. Ma helyesebb a korona ér­tékét megtartani, mintsem inflációt megenged­ni, amikor nem vagyunk biztosak abban, hogy az infláció továbbterjedését uieg tudjuk aka­dályozni. Ami a költségvetés egyensúlyát il­leti, a benyújtott költségvetés adatai ma már nem fedik a valóságot. Jobban is lenné a kormány, most költ­ségvetési provizóriummal elégedne meg, mert sohasem lehet tudni, mi lesg eQy fél­év alatt. Az adóhátralékok tekintetében azt javasolja, hogy az adóhivatalok egészséges módon egyezze- nek ki a kérvényezőkkel, mert nem szabad elfelejteni, hogy az egyenes adó hátralék 1930-ban 4.7 milliárd koronáról 2.3 milliárd koronára esett vissza. Majd a vé­gén bejelenti, hogy pártja a köztársasági eb nők, a parlament, az egészségügyi és a népjó­léti minisztérium költségvetési tételeit meg fogja szavazni. Ezután az ülést félbeszakították és annak folytatását délutánra halasztották, A délutáni ülésen Dietl német szóciálde­mokrata az adóreviziős bizottságok működé­séit kritizálta és hangsúlyozta, hogy e bizott­ságoknak elsősorban is az adóhivatalban kel­lene rendet teremteni. Pruzsinsaky szlovák néppárti rámutat arra, hogy-ha az állami erdők és birtokok gazdál­kodása 1930 bán nyolc és fél millió korona veszteséggel zárult, úgy teljesen lehetetlen eljárás az, hogy azokat az adófizető mezőgazdákat, akik ez évben alacsonyabb jövedelmet vallottak be, adó­csalóknak minősítsék. Nem lehet a mezőgaz­dákat olyan adókkal sújtani, amelyek jöve­delmükké! arányban nem áüianak. Végül kérdést intéz a pénzügyminiszterhez, hogy mi varr az újabb konverziós állami kői- : csünnel, amelyről a lapok az utóbbi időben sóikat írtak. Lapzártakor Pa tejül cseh nemzeti szocia­lista az állami üzemek gazdálkodásával fog­lalkozik. A vitában többek között részt vesz Holott* János magyar nemzeti párti képviselő is. Trapl pénzügyminiszter vagy ma a késő esti órákban, vagy pedig csak holnap fog reflek­tálni az elhangzott felszólalásokra. — Nőképviselőknek adíák át az angol nrnnkás^ párt parlamenti pamlagait és dohányzóját. London­ból jelentik: A Labcmr Paríyi választási veresége óta újabb sérelem érte. A közmunkatanács elnöke, tekintettel a szocialisták csökkent létszámára, a női képviselőknek adta át e parlament teraszán lévő dohányzóhelyisépet, mdyet 25 évig a Lnbour Purty birtokolt a <s>upán egy kié szobát juttatott dohányzóhelyiségül. A Libour Party méltatlan­kodva tiltakozott e megrövidítés ellen; azzal ér­velt, hogy az uj beosztás 15 képviselőnőnek 4 pnm- lagot juttat, mig az 50 szocialista képviselő egyet- ^ lenegyet sem kapott. W Keresztrejtvényeink megfejtői három na­pig kapnak ingyen szál'ást és ellátást Budapest egyik legmodernebbül berendezett szállodájá­ban. Olvassa ei vasárnapi számunkban a fölté­teleket! KAZINCZY Irta: J AH KOVÁCS MARCELL Kassa, november 17. (Kassai szerkesz­tőségünktől). A P. M. H. tegnapi számá­ban részletesen beszámoltunk arról a centennáriumi ünnepségről, melyet a Ka­zinczy Társaság rendezett vasárnap Kazinczy Ferenc halálának százéves év­fordulója alkalmából. Az országos ün­nepség kimagasló része a Schalkház- beli kulturest volt, melyen Jankovics Marcell iró, a pozsonyi Toldy-Kür elnöke és a Petöfi-Társa3ág tagja az alábbi emlékbeszédet mondotta Kazinczy Fe­rencről: A modern kor materialista, nemzedéke lem szeret a régiekről emlékezni, mert mindent, mi a múltban nagy volt, szép és nemes, elavultnak tart. Az uj nemzedék hile szerint a visszaemlékezés csak gátolja az elő re né zést. Ennek a maieriaílista kornak szemében a visszaemlékezés hulló sárga levél — a múl­taknak avarja —, elhervadott tavaszoknak, elégett nyaraknak értéktelen maradványa. Jól van. A mi szemünkben is a visszaem­lékezés hulló sárga levéL, de a mi magyar lelkűnknek lehulló levele, melyből épp a lé­lek mélyén félévényhumusz keletkezik, az a humusz, melyből sarjad zik a — jövő. Én azt vallom: áldott a hazajáró szellem, mely felriaszt a tespedés tompa téli állmából. Áldott a hazajáró szellem, mely megremeg­teti a lelki ismeretet, hogy jobbakká le­gyünk, dolgosokká, hívőkké, erősekké és ne íéfjünk az Idők mohától, a kishitűség és kö­zöny lassan ölő mérgétől. Áldott a hazajáró ♦szellem, mely fölsőnkénli bennünk a hitet) I hogy van élet a nemzet egyes korszakainak sírján túl is, élet, mely győzedelmeskedik a kiöznap pariagán, győzedelmeskedik a meg­próbáltatások fojtó szélcsendjén és egy egész nemzedéket elsöprő ciklonjain. Kazinczy Ferenc szellemének hódolunk, mert az ő hazajáró szelleme ma megremeg­teti a mii lelkiismeretűnket Sziáz éve, hogy a széphalmi remete behunyta szemét, de úgy érezzük, hogy az ő szeme ma is itt virraszt felettünk. Kazinczy énjének és alkotó munkájának méltatása irodalomtörténész tollával kötete­ket töltene ká. Én a mai rövid megemléke­zés keretében csak néhány markáns adatot és hozzáfüződő gondolatot mondhatok el, — zsák azt, mi legmelegebben érinti a szivün­ket, hosszú száz esztendőnek mindent' elte­mető idő-sir!) almán keresztül is. Élet'ét én csak három fejezetire osztom, melyeknek a következő címet adhatnám: ra­jongás és tanulás, börtön, alkotó munka. Élete hosszú meséjének van egy megszabi t- tatlan fonala, mely hanmómiikus egységbe foglalja életét: az a nerhzebszerelet, mely csak egyetlen gondolatot ismer: semmi sem a ma­gamé, mindenem a nemzetemé: hitem, esz­méim, — szerelmem és gond terhes virrasz­tásom, — reménységeim, de még szenvedé­seim és csalódásaim tanulsága is. Kedves, szép és sorsdöntő volt Kazinczy iro­dalmi szárnyra kelése, Az irodalom a gyer­meknek, az ifjúnak mesevilág, melynek meg vannak jó tündérei és csalóka démonjai. Leg­többször véletlen, melyikhez csatlakozik az if- jn, ki önmaga is kezd tollat forgatni. A fiatal képzelet ingadozik a nagy keresztuton, me­lyiket válassza: a lélek magasabb utait, — a valóságok porbacsuszó ösvényét, avagy a kettő között az igazságok mesgyéjét, melyre mégis rásüt a szellem emelkedettségének verőfénye. A 15 éves Kazinczy minden este ott ül édesapja mellett az alsőregmcci kúrián. Sze­retettel hallgatja, mit mesél az apa a régi időkről. A fiú jegyez. A kis papírlapokon meg­jelenik a letűnő korok emléke, a feltörő kor kristálylencséjén át vetitve. Az apa olvasta fia jegyzeteit és csak annyit mond: — Fiam, katonának szántalak. Tévedtem. Magyar íróvá kell lenned. Igénytelen kis epizód — és mégis minden kihatásában irodalomtörténeti eseményt. Szép és tanulságos példa arra, hogy az irodalmi felreppenésnek a tradíciók gyökeret vert tör­zséről kell megindulnia. A ma modern nem­zedéke rendesen el szokta vetni az apák él­ményeit és tudását. Kazinczy megbecsülte és ebből az alapból nőtt fel az ébredés korszaká­nak legnagyobb magvetőjévé. Az apa megér­tette fiát és ezért tudott neki szárnyakat adni. Az ifjú diák a pataki kollégium könyvtá­rába temetkezik. Gyönyörködik a latin köl­tőkben, — majd az akkori idők német íróit keresi. E tanulmányok és fordítási gyakorla­tok révén válik — hogy úgy modjam — az első bár magyar — de Európéer szellemű íróvá. Mikor 24 éves korában árván marad, az irodalmi törekvéseit pártoló apa helyébe lép­nek az akkori magyar irodalom összes je­lesei, kikkel szerencsésen megismerkedik. A gárdisták, Orczy, Ráday, Dugonics, Révai, Ba- rótií Szabó — tartalmat adnak fiatal életé­nek. Rozgonyi Erzsiké, majd Steimmetz Ninon lehelletszerüen ■ finom nőalakjaiban belép életébe a nö. E két tiszta lelkű teremtés le­vendula. illatú leveleiből naeritii a dolgos és harcos szellemű férfiú azt a csiszolIságot, metly minden müvére ráüli a jellegét. Majd végigcsinálja az akkori inni magyar élet tanulmányait. Pa Harist a, — megyei nó­tárius, lúbJabiró. Sehogy som tetszik neki azonban a jog. Ekkor hozza a sors össze Tö­rök LajoiS gróffal, kit József császár holland kultuszminisztere, Van Swielen, a kaissai is­kolakerület „direktorává46 nevezett ki. Ka­zinczy © nemesl&lkii barátja örömmel hozza őt át a megyei sivár pályáról a nemzeti isko­lák felügyelői állásába. Ez a „gradus ad Parnassum" vezeti őt Becsbe. Először lát világot, szinte meg szé­díti a pompa, művészet, civilizáció, a mű­kincsek, a regmeci szántások ulán, a nagy- magyar parlag ulán. ír, tanul, olvas, fordít és felemelkedik arra a magaslatra, hol már csak a kritikus áll. Nem az a kritikus, ki másokat gáncsot romboló hatalommal, hanem az önkritikus, ki a magáéból a legjobbat akarja csak adni. Ekkor gyakorolja Kazinczy, az érett férfi, a legnagyobb erényt, azt, mely a mai kor önimádó íróiban ismeretten: az önkritikát: Siegwarl-.fordítását tüz-be veti, mert nem ta­lálja elég jónak és még csak kísérteibe sem akar jutni, hogy valaha közzétegye... A munka és tanulás e fordulópontja után következik életéiben az első pont. A fekete, a néma pont, a börtön. Az élet delén, mint Dante írja: .,nel mezzo dél cammin di no sir a vita" — az élei fele ut­ján, 25 éves korában ő is leszáll a magyar inferno mélyére: a politikai börtön fenekére. 1794-ben karácsony táján hurcolják el a budai várklastromba és 1795 május 7-én vé­gighallgatja halálos ítéletét. A szolgalelkü bí­rák vérpadra akarja küldeni csak azért, mert Hajnóczy barátja és mert Szentinarjay Fő­re nőtől ő Is átvett egy reforinkáiét, — az uj idők szabad gondolatait hirdető könyvecskét — és nem bírja a feladó szerepét játszani) 2

Next

/
Thumbnails
Contents