Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)
1931-11-18 / 263. (2780.) szám
^ra<M-AVAcfaft-HiftLag 1931 november 18, «norő&. A takarékossági intézkedések között a legelső föladat: Akadályozza meg a parlament, hogy a professzionista politikusok három címen húzhassanak fizetést az államkasszától A Polednf List azt írja, hogy nyolc miniszter hármas fizetést húz Prága, november 17. Megírta a P. M. H., hogy a köztársasági elnök kezdeményezésére a kormány a költségvetésben újabb törléseket eszközöl éspedig leszáHíttatjá a köztársasági elnök, a miniszterek és törvényhozók fizetését. A Po- üedni List ezzel kapcsolatban a következőket Írja: — A jelenlegi kormányban a következő miniszter urak ülnek, akik az állam pénztárából háromszoros fizetést szednek: mint állami tisztviselők, képviselők és miniszterek: Benes külügyminiszter fizetést húz, mint egyetemi tanár, mint képviselő kap 60.000 koronát és mint miniszter 160.000 koronát, összesen körülbelül évi 300.000 koronát. .Tanárnak az államfordulat után nevezték ki & miután nem szűnt meg miniszter lenni, az egyetemen eddig előadást nem tarthatott. ' Viskovsky nemzetvédelmi miniszter, mint a földhivatal volt elnöke, amelynek élén öt évig állott, 93.000 korona nyugdijat szed, ehhez hozzájön 60.000 korona képviselői és 100.000 korona miniszteri fizetés, összesen évente több egy negyedmillió koronánál. Megállapítjuk —- folytatja a Poledni List —, hogy a Blanik nemzeti szocialista lap egy jelentést közölt arról, hogy Viskovsky miniszter nyugdijáról és képviselői fizetéséről a benesaui munkanélküliek javára akar lemondani. Nem akarunk kételkedni a nemzeti szocialista sajtó giradásában, azonban jó volna értesíteni a munkásságot, hogy melyik hivatal fogja ezt a 150.000 koronát szétosztani, Slávik belügyminiszter, mint volt zsupán, nyugdijat kap, képviselői fizetése 60.000 és miniszteri fizetése 100.000 korona. Matousek kereskedelemügyi miniszter bírói és tisztviselői fizetésén kivü! kap 60.000 korona képviselői és 100,000 korona miniszteri fizetést. Dostalek közmunkaügyi miniszter fizetést húz, mint városi tisztviselő, képviselő és miniszter. Franké postaügyi miniszter fizetést kap, mint állami tisztviselő (egyetemi könyvtárnok), mint képviselő 60.000 koronát és mint miniszter 100.000 koronát. Sramek miniszter a teológiai fakultás tanára és fizetést kap, mint képviselő és mint miniszter is. Spina egészségügyi miniszter egyetemi tanár és fizetést kap, mint képviselő és mint miniszter is. Trapl pénzügyminiszter ugyan nem képviselő, de fizetést kap, mint a postatakarékpénztár elnöke és mint miniszter. A mai kormányban tehát összesen nyolc miniszter van háromszoros fizetéssel. Egyetlenegyről, Viskovsky dr.-ról van olyan hír, hogy jövedelmének egy részéről lemond, hivatalosan azonban ezt még nem erősítették meg és attól tartanak, hogy megcáfolják, mert eddig egyetlen agrárius la.p sem hozta ezt a hirt. A fizetési törvény alapján az említett uraknak törvényes joguk van ezekre a jövedelmekre, azonban a takarékosság idejében jogában áll az' ellenzéknek is javasolni ezen kiadások csökkentését, amikor egy pénztárból háromszoros fizetésről van szó. Amidőn a kormány a miniszteri fizetések 12 százalékos leszállítását javasolja, ez évi 158.000 korona megtakaritást jelent. Ha azonban a kormány magáévá tenné azt a javaslatot, hogy egy miniszter az állam pénztárából csupán a képviselői és miniszteri fizetéséi húzhatná, a tisztviselői fizetését azonban nem, ez 500.000 korona megtakaritást jelentene a jelenlegi kormányban, vagyis háromszor annyit, mint amennyit ők javasolnak. Egétx nap adó- ét pénzügyi vita folyt a költségvetési bizottságban A vitában Holota magyar nemzeti párti képviselő is fölszólalt fial Pdlais Táéatre Alhambra Prága Beléptidíf nincs — Elsőrendű mv'até Szenzációs infernac oaáÜ3S ynágvárost program Két zenekar zenekar .......................................................— Pr ága, november 17. A költségvetési bizottság egész mai ülését a pénzügyi és adó vita töltötte ki s a szónokok nagy számára való tekintettel valószínűleg csak holnap fejeződik be a vita és kerül szavazásra a sor. A mai vita első szónoka Macek cseh szociáldemokrata, aki a Nemzeti Bank gazdasági politikájával foglalkozik és elsősorban is azt hibáztatta, hogy a diszkont lábat öt százalékról hat és fői százalékra emelte fel, mert ezzel az intézkedéssel ártott a gazdasági érdekeknek és nem használt önmagának sem. Ezzel szemben a szónok helyesli a devizakereskedelem ellenőrzését, csakhogy ehhez az óvintézkedéshez azoanal és sokkal radikálisabban kellett volna hozzányúlná. A pénz értékének megőrzése ..céljából szükség van devizákra, esetleg aranyra is és kell, hogy a világ pénzügyi embereinek okuk legyen arra, hogy Csehszlovákiának devizákat és aranyat küldjenek. A kamatlábemeléssel nem sikerült as árakat leszorítani. A Nemzeti Bank egyedül nem Í9 tud gazdasági politikát folytatni és nem is áll módjában a karteijleket és trösztöket árleszállításra kényszeríteni. Ezt a kormánynak és a parlamentnek kell meg lennie. A szónok ezután az adókérdésekkel foglalkozik és rámutat arra, hogy az adóbevételek lényegesen csökkentek. Végül a munkaidő csökkentése mellett foglalt állást., Bergmanu cseh nemzeti szocialista ugyancsak az adóbevételek csökkenésével foglalkozik és hangsúlyozza, hogy az 1931. évi gazdálkodás eredménye nem ad okot optimizmusra. hanem ellenkezőleg bizonyos pesszimizmusra. Nem titok az, hogy az adóbevétel csökkent. Kérdés, hogy ennek oka csupán a gazdasági válság-e, vagy pedig az, hogy az adósok nem akarják fizetni adójukat. Élesen kritizája az adóreformot és az adóhivatalok működését. Rosche német gazdasági párti szerint kérdéses az, hogy a Nemzeti Bank helyesen fogja-e fel a helyzetet és vájjon a korona értékét kell-e tartania, vagy pedig a gazdasági életet kell megmentenie. Ma helyesebb a korona értékét megtartani, mintsem inflációt megengedni, amikor nem vagyunk biztosak abban, hogy az infláció továbbterjedését uieg tudjuk akadályozni. Ami a költségvetés egyensúlyát illeti, a benyújtott költségvetés adatai ma már nem fedik a valóságot. Jobban is lenné a kormány, most költségvetési provizóriummal elégedne meg, mert sohasem lehet tudni, mi lesg eQy félév alatt. Az adóhátralékok tekintetében azt javasolja, hogy az adóhivatalok egészséges módon egyezze- nek ki a kérvényezőkkel, mert nem szabad elfelejteni, hogy az egyenes adó hátralék 1930-ban 4.7 milliárd koronáról 2.3 milliárd koronára esett vissza. Majd a végén bejelenti, hogy pártja a köztársasági eb nők, a parlament, az egészségügyi és a népjóléti minisztérium költségvetési tételeit meg fogja szavazni. Ezután az ülést félbeszakították és annak folytatását délutánra halasztották, A délutáni ülésen Dietl német szóciáldemokrata az adóreviziős bizottságok működéséit kritizálta és hangsúlyozta, hogy e bizottságoknak elsősorban is az adóhivatalban kellene rendet teremteni. Pruzsinsaky szlovák néppárti rámutat arra, hogy-ha az állami erdők és birtokok gazdálkodása 1930 bán nyolc és fél millió korona veszteséggel zárult, úgy teljesen lehetetlen eljárás az, hogy azokat az adófizető mezőgazdákat, akik ez évben alacsonyabb jövedelmet vallottak be, adócsalóknak minősítsék. Nem lehet a mezőgazdákat olyan adókkal sújtani, amelyek jövedelmükké! arányban nem áüianak. Végül kérdést intéz a pénzügyminiszterhez, hogy mi varr az újabb konverziós állami kői- : csünnel, amelyről a lapok az utóbbi időben sóikat írtak. Lapzártakor Pa tejül cseh nemzeti szocialista az állami üzemek gazdálkodásával foglalkozik. A vitában többek között részt vesz Holott* János magyar nemzeti párti képviselő is. Trapl pénzügyminiszter vagy ma a késő esti órákban, vagy pedig csak holnap fog reflektálni az elhangzott felszólalásokra. — Nőképviselőknek adíák át az angol nrnnkás^ párt parlamenti pamlagait és dohányzóját. Londonból jelentik: A Labcmr Paríyi választási veresége óta újabb sérelem érte. A közmunkatanács elnöke, tekintettel a szocialisták csökkent létszámára, a női képviselőknek adta át e parlament teraszán lévő dohányzóhelyisépet, mdyet 25 évig a Lnbour Purty birtokolt a <s>upán egy kié szobát juttatott dohányzóhelyiségül. A Libour Party méltatlankodva tiltakozott e megrövidítés ellen; azzal érvelt, hogy az uj beosztás 15 képviselőnőnek 4 pnm- lagot juttat, mig az 50 szocialista képviselő egyet- ^ lenegyet sem kapott. W Keresztrejtvényeink megfejtői három napig kapnak ingyen szál'ást és ellátást Budapest egyik legmodernebbül berendezett szállodájában. Olvassa ei vasárnapi számunkban a föltételeket! KAZINCZY Irta: J AH KOVÁCS MARCELL Kassa, november 17. (Kassai szerkesztőségünktől). A P. M. H. tegnapi számában részletesen beszámoltunk arról a centennáriumi ünnepségről, melyet a Kazinczy Társaság rendezett vasárnap Kazinczy Ferenc halálának százéves évfordulója alkalmából. Az országos ünnepség kimagasló része a Schalkház- beli kulturest volt, melyen Jankovics Marcell iró, a pozsonyi Toldy-Kür elnöke és a Petöfi-Társa3ág tagja az alábbi emlékbeszédet mondotta Kazinczy Ferencről: A modern kor materialista, nemzedéke lem szeret a régiekről emlékezni, mert mindent, mi a múltban nagy volt, szép és nemes, elavultnak tart. Az uj nemzedék hile szerint a visszaemlékezés csak gátolja az elő re né zést. Ennek a maieriaílista kornak szemében a visszaemlékezés hulló sárga levél — a múltaknak avarja —, elhervadott tavaszoknak, elégett nyaraknak értéktelen maradványa. Jól van. A mi szemünkben is a visszaemlékezés hulló sárga levéL, de a mi magyar lelkűnknek lehulló levele, melyből épp a lélek mélyén félévényhumusz keletkezik, az a humusz, melyből sarjad zik a — jövő. Én azt vallom: áldott a hazajáró szellem, mely felriaszt a tespedés tompa téli állmából. Áldott a hazajáró szellem, mely megremegteti a lelki ismeretet, hogy jobbakká legyünk, dolgosokká, hívőkké, erősekké és ne íéfjünk az Idők mohától, a kishitűség és közöny lassan ölő mérgétől. Áldott a hazajáró ♦szellem, mely fölsőnkénli bennünk a hitet) I hogy van élet a nemzet egyes korszakainak sírján túl is, élet, mely győzedelmeskedik a kiöznap pariagán, győzedelmeskedik a megpróbáltatások fojtó szélcsendjén és egy egész nemzedéket elsöprő ciklonjain. Kazinczy Ferenc szellemének hódolunk, mert az ő hazajáró szelleme ma megremegteti a mii lelkiismeretűnket Sziáz éve, hogy a széphalmi remete behunyta szemét, de úgy érezzük, hogy az ő szeme ma is itt virraszt felettünk. Kazinczy énjének és alkotó munkájának méltatása irodalomtörténész tollával köteteket töltene ká. Én a mai rövid megemlékezés keretében csak néhány markáns adatot és hozzáfüződő gondolatot mondhatok el, — zsák azt, mi legmelegebben érinti a szivünket, hosszú száz esztendőnek mindent' eltemető idő-sir!) almán keresztül is. Élet'ét én csak három fejezetire osztom, melyeknek a következő címet adhatnám: rajongás és tanulás, börtön, alkotó munka. Élete hosszú meséjének van egy megszabi t- tatlan fonala, mely hanmómiikus egységbe foglalja életét: az a nerhzebszerelet, mely csak egyetlen gondolatot ismer: semmi sem a magamé, mindenem a nemzetemé: hitem, eszméim, — szerelmem és gond terhes virrasztásom, — reménységeim, de még szenvedéseim és csalódásaim tanulsága is. Kedves, szép és sorsdöntő volt Kazinczy irodalmi szárnyra kelése, Az irodalom a gyermeknek, az ifjúnak mesevilág, melynek meg vannak jó tündérei és csalóka démonjai. Legtöbbször véletlen, melyikhez csatlakozik az if- jn, ki önmaga is kezd tollat forgatni. A fiatal képzelet ingadozik a nagy keresztuton, melyiket válassza: a lélek magasabb utait, — a valóságok porbacsuszó ösvényét, avagy a kettő között az igazságok mesgyéjét, melyre mégis rásüt a szellem emelkedettségének verőfénye. A 15 éves Kazinczy minden este ott ül édesapja mellett az alsőregmcci kúrián. Szeretettel hallgatja, mit mesél az apa a régi időkről. A fiú jegyez. A kis papírlapokon megjelenik a letűnő korok emléke, a feltörő kor kristálylencséjén át vetitve. Az apa olvasta fia jegyzeteit és csak annyit mond: — Fiam, katonának szántalak. Tévedtem. Magyar íróvá kell lenned. Igénytelen kis epizód — és mégis minden kihatásában irodalomtörténeti eseményt. Szép és tanulságos példa arra, hogy az irodalmi felreppenésnek a tradíciók gyökeret vert törzséről kell megindulnia. A ma modern nemzedéke rendesen el szokta vetni az apák élményeit és tudását. Kazinczy megbecsülte és ebből az alapból nőtt fel az ébredés korszakának legnagyobb magvetőjévé. Az apa megértette fiát és ezért tudott neki szárnyakat adni. Az ifjú diák a pataki kollégium könyvtárába temetkezik. Gyönyörködik a latin költőkben, — majd az akkori idők német íróit keresi. E tanulmányok és fordítási gyakorlatok révén válik — hogy úgy modjam — az első bár magyar — de Európéer szellemű íróvá. Mikor 24 éves korában árván marad, az irodalmi törekvéseit pártoló apa helyébe lépnek az akkori magyar irodalom összes jelesei, kikkel szerencsésen megismerkedik. A gárdisták, Orczy, Ráday, Dugonics, Révai, Ba- rótií Szabó — tartalmat adnak fiatal életének. Rozgonyi Erzsiké, majd Steimmetz Ninon lehelletszerüen ■ finom nőalakjaiban belép életébe a nö. E két tiszta lelkű teremtés levendula. illatú leveleiből naeritii a dolgos és harcos szellemű férfiú azt a csiszolIságot, metly minden müvére ráüli a jellegét. Majd végigcsinálja az akkori inni magyar élet tanulmányait. Pa Harist a, — megyei nótárius, lúbJabiró. Sehogy som tetszik neki azonban a jog. Ekkor hozza a sors össze Török LajoiS gróffal, kit József császár holland kultuszminisztere, Van Swielen, a kaissai iskolakerület „direktorává46 nevezett ki. Kazinczy © nemesl&lkii barátja örömmel hozza őt át a megyei sivár pályáról a nemzeti iskolák felügyelői állásába. Ez a „gradus ad Parnassum" vezeti őt Becsbe. Először lát világot, szinte meg szédíti a pompa, művészet, civilizáció, a műkincsek, a regmeci szántások ulán, a nagy- magyar parlag ulán. ír, tanul, olvas, fordít és felemelkedik arra a magaslatra, hol már csak a kritikus áll. Nem az a kritikus, ki másokat gáncsot romboló hatalommal, hanem az önkritikus, ki a magáéból a legjobbat akarja csak adni. Ekkor gyakorolja Kazinczy, az érett férfi, a legnagyobb erényt, azt, mely a mai kor önimádó íróiban ismeretten: az önkritikát: Siegwarl-.fordítását tüz-be veti, mert nem találja elég jónak és még csak kísérteibe sem akar jutni, hogy valaha közzétegye... A munka és tanulás e fordulópontja után következik életéiben az első pont. A fekete, a néma pont, a börtön. Az élet delén, mint Dante írja: .,nel mezzo dél cammin di no sir a vita" — az élei fele utján, 25 éves korában ő is leszáll a magyar inferno mélyére: a politikai börtön fenekére. 1794-ben karácsony táján hurcolják el a budai várklastromba és 1795 május 7-én végighallgatja halálos ítéletét. A szolgalelkü bírák vérpadra akarja küldeni csak azért, mert Hajnóczy barátja és mert Szentinarjay Főre nőtől ő Is átvett egy reforinkáiét, — az uj idők szabad gondolatait hirdető könyvecskét — és nem bírja a feladó szerepét játszani) 2