Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)
1931-11-15 / 261. (2778.) szám
10 Í931 november 15 vasárnap. A BLUZDIV Vasárnapi divatlevél A hatások, amelyek egy-egy uj stílust, ruhát divatossá tesznek, nagyon változatosak és kiszámíthatatlanok, mint amilyenek a. hölgyek, akiknek részére azokat kreálják. A mindenben logikát keresők itt is a misztikum egyenes levezetését kívánják: azt, hogy mily vezérmoti- vum indítja a hölgyeket arra, hogy a legmagasabb tetszésüknek nyilvánításával megadják az „igen, ez az uj divat, ezt fogom viselni'1 szükséges végszót? Ezt a szövevényes folyamatot nagyon körülményes volna teljesen nyilvánvalóvá tenni. Talán két inditóok a domináló é6 ezek vezetnek elsősorban: az üzleti és a társadalmi befolyások. Utánuk jönnek — de már csak másodsorban — az egyéniek. Az üzleti hatások igen sokfélék és a kor követelményeivel folyton változók, — de mégis valamennyien egy szóba tömörülnek: reklám. Ebben az irányban nyilvánul meg a párisi divatkirályoknak utolérhetetlen zsenialitása. A reklámnak egyik fontos eszköze az ezerféle változatban, pazarul megrendezett divatbemutatók, ahol tökéletes testalkatú mannequinnek minden elképzelhető effektus fölhasználásával teszik szemlélhetőkké az uj remekműveket. A társadalmi hatások már nem oly egyöntetűek. Egy-egy előkelő társadalmi állású divatdáma, hires színésznő egyéni Ízlése, vagy szeszélye is lehet divatirányitó. Ez történt most a blúzoknál. Hogy ezek, különösen az angolos, sima ingblúzok újra kedveitekké váltak, főként Elisabeth Bergner egyéni ízlésének köszönhetjük. Önök, Hölgyeim, bizonyára mindnyájan tudják, hogy kicsoda Elisabeth Bergner? Különös, intellektuel le garcon tipusu színésznő, jelenleg Berlinben' játszik s filmjei minden nagyobb városban általános tetszés között peregnek. A mozivászonra uj, eddig nem ismert, nőtipust vitt; a 20. századnak látszólag kesernyésen reális, céltudatokkal telitett leányát, aki az élettel folytatott küzdelemben féltve rejtegeti titkát, hogy lelke is van, sokszor érzéstelibb és gyöngé- debb, mint a tegnap leányáé! Ki ne emlékeznék legutóbbi, felejthet Menüi tökéletes Aria- ne-aiakitására! Ha a játéka mellett az öltözetére is szenteltek figyelmet, láthatták, hogy a nagy művésznő igyekezett külsejét is a darab irányzatával összhangzatba hozni. Sima, hosz- szunvakkendős, férfiingre emlékeztető ingblúzt viselt. Ezzel a tényével a-z ingblúz mellett döntött! Az őszi kollekció ezután a kis kosztümök és a rövid bundák mellé hivatalosan divatossá tette az ingblúzokat. A londoni és a párisi hölgyek ezeket, a különösen sporthoz és egyenes vonalú kosztümökhöz viselt blúzokat közvetlenül a „Shirt maker" férfiingkészitőnél csináltatják — ugyanolyan formában, kivitelben és hasonló anyagból, mint a férfiing. A Bergner- bluzok kimondottan férfi sportingek mintájára készülnek: egészen simán, legtöbbször hajtás- diszités nélkül, elől gombolva, kis zsebbel, valódi, hegyesbe szabott gallérral, külön rádolgozott kézelővel, esetleg rövid ujjakkal. A kifogástalan szabáson kívül fontos az anyag. A selyem popelin, nehéz nyersselymek mellett, oxfort, panama, vékony gyapjutrikó és laza gitterszövésü anyagok a divatosak. Legtöbbször egyszinüek, de a fehér és a nyers színen kívül sárga, narancs, világos- és sötétzöld, rózsaszín és kék vezetnek. Az egyszínű kötött, vagy aprómintás foulard nyakkendők, mono- gramos brossok az egyszerű blúznak diszkréten nőies jelleget adnak. Mint ahogy ,.hozzá- tartozik“ Bergnert filmen megnézni, ugyanúgy divat a róla elnevezett ingblúzokat viselni. Ez a viselet majdnem olyan keresetlenül hatásos és olyan szimpatikusán egyszerű, mint ő, akiről e divat nevét nyerte. Természetesen a bluzhuriám nemcsak egyszerű ingblúzokban merül ki. Sőt! A délelőtti angolos egyszerűségből átcsap a raffinált francia luxusba. A bársonykosztümökhöz csipkéből összeállított bluzálmokat viselnek. A nehéz satuim ©delieket Viola Dana előszeretettel magas, vagy fénytelen pamut díszítéssel készíti. A vékony mosselint és georgettét áttört madeira- himzéssel di6zitik. A híres Wiener Werkstatte bluzkollekciójában elragadó, dúsan redőzött pl iesé fodrokkal szegett íiohükkel díszített mousselinbluzokat látni, elől a ruha és a blúz anyagával kombinált virágcsokorral. Sok az a zsúrra! összedolgozott kétféle anyagból összeállított blúz is. így georgette fényep satirmal, vagy nehéz csipkebetét mouseelinnal. A gombokban pedig valósággal „liausso" uralkodik. Kristálytól és strasztól kezdve az egyszerű gyöngyházig minden változat megtalálható. Legtöbbször a blúz színétől elütőek. így egy sötétzöld trikóbluzon sűrű, fényes barna gombozást láttam, — egy barnán viszont narancsszínűt. Érdekes volt egy fényes fehér kásák, melyet rezedazöld nagy lapos gombok és hasonló színnel szegett gomblyukak díszítettek, — az érdekességét emelte a rezedazöld bársonyszoknya és a. diszkrét febérprémezésü hosszú kabát. Ezek a kivitelek és összeállítások: korántsem docensek, inkább díszesek — és feltűnőek. De .divatos", tehát egyelőre tetszik és a divatban vezérelv, hogy ami tetszik, az „divatos". A divutrrieilélílet első modellje egy á la Bergner ingblúzt ábrázol, — a második egy Viola Dana variációt. Anyaga fehér sátán, kihajtója dirertoiro jellegű, az ujja fólhoészu, egybeszabott é.< feketezöld fénytelen pamuttal hímzett. — A harmadik modell fekete csipke Pozsonyi fiatalok, akik tüneményes karriért csináltak külföldön Tenniszbajnőkből doliármilliomos, újságíróból szálloda igazgató és más furcsaságok Pozsony, november 14. (Pozsonyi szerkesztős égünk tői.) A kávéházban ülve vasárnapi riporttémáu törjük a fejünket: mit lehetne megírni, ami érdekelné a pozsonyiakat? Asztaltársaságomnak egyik tagja megszólal: — Írja meg, kérem, a pozsonyi Hálálok karrierjét a külföldön. Mindjárt össze is állíthatunk egynéhányat... — Hopp! Ez tényleg jó téma! Gyepünk tehát a nevekkel, a nevek viselőjének históriájával. Ma mindenki hírnév, dicsőség után vágyik. A hétköznapi taposó malomból ki szeretne ugrani, hátha oda künn a nagyvilágban jobban sikerül, hátha oda künn jobban értékelik a tudást, ügyességet? Hisz hányán megpróbálták már!? Hányán! És hányán jöttek vissza szárnyaszegetten! De egyeseknek sikerült. Nem soknak. Néhánynak. Ezek a beérkezettek, a befutottak. Lássuk csak, kik ezek? NORGAUER GUSZTÁVval kezdjük. Ismert tenniszbajnok vélt Pozsonyban az 1921—1925-ös években. Igen jó családból származó, fess, jóképű fiatalember volt, a Dunabank tisztviselője. Itthoni karrierjét akkor látta megpecsételjek, amikor egy bolondos, átmulatott éjszaka után — akkor nagyon szerelmes volt — golyót röpített a mellébe. Fölgyógyult, de nem volt számára már ez a város az, ami volt. Kiment külföldre. Ez 1925-ben történt. Előbb a párisi Hotel Meuri- ce-nek, a „királyok hoteljeinek lett a titkára. Két évig litkároskodott abban a szállóban, amelyben a spanyol király, a román királyné és más előkelőségek szoktak megszállni. Rét év után elkerült Montrealba, ahol már szállodaigazgató lett az alig 30 éves pozsonyi fiatalemberből. A szállodai brauccsal később fölhagyott és a hajózási szakmához lépett át. A hamburgi Lloyd hajózási társaság mon- treáli ügynökségének lett az egyik igazgatója. A műit évben ezt a pályát is otthagyta a nyugtalan vérü Norgauer Gusztáv és miután már Pozsonyban is nagyon rajzolt, teljesen ennek a hivatásának él. Nagy amerikai lapok busásan fizetett rajzolója ma és vagyonokat keres. Nem cserél akármelyik pozsonyi bank-direktorral sem ... Időközben teljesen fátyolt vetett a múltra, elfelejtette pozsonyi szerelmét és odakünn megnősült. Boldog családapa és biztos kézzel evez a dollármilliók felé ... Még nincs 30 éves, LACZKÖ DÉNES Karrierje még érdekesebb. Egy pozsonyi tanárnak volt a fogadott fia. Kikerült évekkel ezelőtt Mjarseillesbe. Egy gyapotkivitelii társaság hivatalnoka lett. Aztán a francia idegenlégióba csábították, ahol szörnyűséges szenvedéseken ment át. Előbb káplár, majd őrmester lett az idegen légióban. Mint őrmester szerelt le, és ipa a casablancai narancs- és datolya-kivitelű ügynökség vezérigazgatója és nagy szerepe lesz a Marokkó és Szenegál, illetve a Casablanca—Dakar közötti vasúti vonal tervbevett kiépitésében. Mint a francia kormány megbízottja tárgyal a spanyol kormánnyal, mivel a vasúti vonalnak De Oro spanyol gyarmaton kell kereszt tülmennáe. A francia képeslapok nemrég a fényképét közölték a Pozsonyból elszánna •= zott Laczikó Dénesnefc. Most 28 éves. KÖSZEGHY FRIGYES az egykori pozsonyi teljhatalmú mdnisztié- riumnalk volt a tisztviselője (az öccse a pozsonyi olasz konzulátus titkára), öt év előtt került ki Dél am-e rifcába. Argentínában egy Ford-fióknak volt a tisztviselője, azután átkerült Chilébe ültetvényesnek, majd Paraguayba vetette a sors, ahol egy ős erdőirtásban nagyvállalkozó lett. Most 26 éves. (Ugyanide került ki egy évvel ezelőtt Ortutay pozsonyi városi számvevő is, aki ugyan még nem keres úgynevezett „nagy pénzeket", de megél az erdőirtásból szintén miint vállalkozó.) LENKE ISTVÁN ismert spogtfiu, majd újságíró, egy pozsonyi jó nevű fogorvos fia. 1926-ban még a Leszámítoló is Közgazdasági Bank kisfizetésű hivatalnoka. Pozsonyi Lapokba ir sportcikkéket, azután riportokat. Mint újságíró kerül ki külföldre. Bejárja Franciaországot, Belgiumot, Angliát, Hollandiát. 1930-ban részt vett a francia újságírók algíri expedíciójában, amikor is egy 28 tagú újságíró társaságot a francia kormány meginvitáit Közéipafrikába a Niger folyó felső folyásához. Repülőgépen tették meg az utat a Csád- tóig az újságírók. Lenike István sorsa itt dőlt el. A több nyelvet beszélő fiatal újságíró az expedícióm megismerkedett az algíri osztrák konzullal, akiinek ajánlására egy alrm ArteUkonszera titkárnak alkalmazta. Lenke mint szállodai titkár is folytatta uj- | ságiról tevékenységét, a Chicago Tribün-nak, | a Neues Wiener Journal-nak állandó levezője i lett. Nemrég i két pireneusi hotelkonszern igazgatója lett és igy ö a legfiatalabb francia szálloda igazgató, mert most múlt 23 éves! Havi jövedelme hatezer csehszlovák koronának felel meg. R. J. Pamflet, mint akadémiai székfoglaló Osváth Gyula nyugalmazott jogakadémiai professzor furcsa megállapításai a magyar kisebbség helyzetéről Prága, november 14. Osváth Gyula dr kassai nyug, jogakadéiuiai professzor, jelen lég, pozsonyi ügyvéd ,,A magyarság helyzete a csehszlovák köztársaságban" címmel saját kiadásában 14, mondd és írd tizen n égyoldalas füzetet adott ki, amint ő mondja, a Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság megalakulása alkalmából. Osváth Gyula dr. furcsa kis müvét nem mondhatjuk komoly tanulmánynak, tudományos alkotásnak, hanem az irodalmi műfajnak abba a csoportjába kell osztanunk, amelyet „udvari irodalom- nak" szoktak nevezhetni olyan literatúrákban, ahol az udvari élet kitermelte a saját küllőn céljaira szolgáló irodalmat és tudományt. Mindenesötre annyit elvártunk volna egy olyan munkától, amelyet egy volt akadémiai tanár neve „fémjelez", hogy megfeleljen a tudományos irodalom követeiményevnek és ne hullassa be szerzőjét olyan minőségben, ami otthonos volt — mondjuk — az ancien régimé idején, amit talán nem vettünk volna rossz néven a öhambellan de la ehaise percéé méltóságát viselő egyéntől, de föltétlenül kivetendőnek tartjuk ebben az esetben, auraikor a szerző független ember, akinek a mi viszonyaink között át kell éreznie a felelősséget, ha éppen ilyen „kényes" témáról akar Írni. Ha pedig nem tud független lenni, különleges céljai és érdekei vannak, akikor talán más utat is választhatna, mint az irodalmi publikápiő útját. Nem mondjuk azt, hogy egy tudományos munka, a tudós munkája csak akikor lehet értékes és tartalmas, ha kötetekre terjed és az idézetek tömegével van teje, azonban aggodalmasan csóváljuk meg a fejünket, amikor kezünkbe vesszük ezt a 14 oldalas röpiratot, amelyet elég borsos, 6 koronás árban vesztegel a szerző. Tizennégy oldalon és rózsaszín monseelme kombináció, fekete bársonyszalag övvel és rozettával díszítve. — A negyedik és ötödik modell a fichüvel díszített, blúzok két kedvelt variációját mutatja. Az egyik lila georgettéből készül fekr/te hímzéssel, úgy a rövi/1 ujja, mint az elől megkötött ficliü keskeny, bűzött fodorral díszített. A másik fichüje széles és cakkozott. — Az utolsó mo. dél! erős zöld trikóbluzt mutat, melyet barna gombok és bőröv diszitenek. Radványi Magda. elmondani a magyarság helyzetét a csehszlovák köztársaságban — lehetetlen feladat, Osváth sem kísérli ezt meg, a röpirat belsejében már kevesebbet markol és csak a magyar középosztály sorsáról értekezik, írásának végén újabb füzetet ígér, amelyben gazdasági helyzetünket kívánja felvázolni. A bevezetés után erre a füzetre igazán nem vagyunk kiváncsiak, A magyar középosztály tragikus sorsa valóban alkalmas téma volna arra, hogy a tudós kutatásának tárgya legyen. Ehhez azonban sok előfeltétel szükséges. Szükséges elsős ónban ennek a tragikus sorsnak teljes átérzese, átélése, hogy a végigélt szenvedések tapasztalatainak leszűrt eredményeit foglalhassa össze a szerző. Megértés, a történeti eseményeknek teljes ismerete, az okoknak és összefüggéseknek világosan és tisztánlátása, a merev paragrafusokon is felülemelkedő humánus érzés, a magyar kollektivitás érzése, — ennyi az, amit a magyar középosztály elvárhat egy magyarul irő embertől, aki ezzel a témával kíván foglalkozni. Osváth füzetében ezek m előfeltételek uiagjTÓszben hiún y óznak. Ellenben benne foglaltatnak olyan elvi meg- állapitások, sőt tény ítéletek, amelyek ellen- kennék úgy a történeti igázsággal, mint a magyar kisebbség kalvániás történetének egész szellemével. Könnyelműen és cinikusan hangoztatott vádak sorakoznak egymás mellé, 'melyeknek célzata nem is nagyon rejtett Él/vi alapnéiküijaéggel vádolja a szerző a magyar középosztályt, megvádolja azzal is, hogy Jánusarcu viselkedést tanúsított az uj uralommal szemben, teljesen önkényesen kockáztat meg olyan kártékony megállapításo- kait, anniinőket a kisebbségi magyarság sorsával komolyan törődő tudós és publicista le nem irt volna. Olyan megállapításokat lesz, amelyeknek olvas tára hajunk szála az égnek mered, amikor például fél mondatban odaver ti, hogy „egye? gyönyörű polcokon, például a legfelső bír óságnál a magyarság a népességben elfoglalt százalékos arányát messze túlhaladó arányban foglal helyet" (persze állatiját egyetlen statisztikai adattal nem tá- misptja alá, mint ahogy nem is teheti meg). Sőre Imi panaszai olyanok, hogy azokból az egyéni érdek nyomban kiolvasna/tó, amidőn például gjt veti a közoktatásügyi kormányzat szemére, hogy még egyetlen magyar doron- tprA't sem osztott ki. Ennyi sérelme volna a magyar középosztálynak! De nem szükséges ennek a szomorú füzetnek az analizálása. Jellemző, hogy Osváth Gyula dr. az „akadémia" megalakulásékor sietett ebben az iratban elmondani székfoglalóját és megállapítani, hogy az „akadémia" olyan intézmény, amely szinte pótolja az egyetemet. Jellemző, hogy az az ember, aki magyar jogakadémia professzora volt, nyíltan odakiáltja célnak a magyarság lelki asszimilációját, mint az egyetlen utat a magyar középosztály megnyerésére. így, ezekkel a szavakkal. Hát csak menjeni tovább Osváth Gyula volt akadémiai prodé- kán ezen az utón, asszimilálódjék, szerezzen, magának rangot, (docen túrát), méltóságot, zöld frakkot. Gsaik egyet kérünk tőle, ne foglalkozzék a magyar kisebbség helyzetével, amelyet eléggé megnehezítenek a nem magyarul író tollak. Sivár ez az akadémiai beszámoló nagyon. Nem hisszük, hogy Horváth Dani Íróvá avatása és Sohulz Ignác költővé ütése mellett szerencsés szellemi cégére volna ez a székfoglaló a most alakult Magyar „Tudományos, Irodalmi és Művészeti" Társa,ságnak. B. D, — Horny Oszkár ünneplése. Rusziuszkői szerkesztőségünk jelenti: Az elmúlt napokban az ungvári Katolikus Legényegyesület és Ungvár katolikus társadalma nagy ünnepségben részesítette Horny Oszkár állami reálgimnázium i hittanárt, aki tíz esztendeje vezeti a katolikus legényegyletet. Az ünnepségen az egyházi méltóságok is megjelentek, ott láttuk többek között Tahy Ábris apostola kormányzót, Sztojka Sándor kanonokot, Fi'biger Sándor dr. kormányzó vikáriust. Marina Gyula dr. vicerektort és még számos egyházi férfiút. Az ünnepély diazülés keretében folyt le, amelyet Kozár Lajos világi elnök nyitott meg. Tahy Ábris apostoli kormányzó ékes beszédben méltatta Horny Oszkár érdemeit. Fülöp Árpád a jubiláns működését ismertető visszaeemlékezését olvasta fel, amely- lyel felidézte az egylet tiz éves életének kimagasló eseményeit. Marina Gyula dr. vicerektor a testvér görögkatolikus egyház szerencsekiváuatait fejezte ki. A legényegylet ifjúsága nevében Asák egyleti tag mondott köszönő szavakat és átadta az egylet emlékajándékát, egy bronz Krisztus fejet. Az uj kuk turház építését ellenőrző bizottság üdvözlése után Lévay Magda fejezte ki a leányszakosztály szeren- csekivánatait. Kiemelkedő pontja volt a disziilésnek Sztojka Sándor kanonok, káptalani lielynök nagyszabású beszéde, melyben a keresztény szervezkedés szükségességét hangoztatta. Az ünnepelt mélyen meghatva köszönte meg a meleg ünnepeltet est, — Horny Oszkár ünnepeltetése jóval túlhaladta a szokásos kereteket, mivel munkássága szinte egyedülálló e téren. Tiz éves működése alatt o rendes tagok szánna 24-ről 135-re, a pártoló tagoké 38-ról 350-re emelkedett, 1921-ben az egyesület pénztár- készlete 124 korona volt, mig 1931-ben az egyesület vagyona 350.000 koronát tesz ki, melynek nagyrészét gyűjtés utján hozta létre, melyből o gyönyörű katolikus kultunházat létesítette. A felemelő ünnepséget a Horny által alakított, egyleti énekkar szereplése fejezte be. Este 115 terítékes bankett volt, amelyen az ungvári katolikus társadalom ve zefői meleg szóval méltatták a jubiláns érdemeit xx A szlovenszkói és nis/.iuszkói magyar nők lapja: a „Nagyasszony",
