Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)

1931-11-15 / 261. (2778.) szám

10 Í931 november 15 vasárnap. A BLUZDIV Vasárnapi divatlevél A hatások, amelyek egy-egy uj stílust, ruhát divatossá tesznek, nagyon változatosak és ki­számíthatatlanok, mint amilyenek a. hölgyek, akiknek részére azokat kreálják. A mindenben logikát keresők itt is a misztikum egyenes le­vezetését kívánják: azt, hogy mily vezérmoti- vum indítja a hölgyeket arra, hogy a legmaga­sabb tetszésüknek nyilvánításával megadják az „igen, ez az uj divat, ezt fogom viselni'1 szük­séges végszót? Ezt a szövevényes folyamatot nagyon körül­ményes volna teljesen nyilvánvalóvá tenni. Ta­lán két inditóok a domináló é6 ezek vezetnek elsősorban: az üzleti és a társadalmi befolyá­sok. Utánuk jönnek — de már csak másodsor­ban — az egyéniek. Az üzleti hatások igen sok­félék és a kor követelményeivel folyton válto­zók, — de mégis valamennyien egy szóba tö­mörülnek: reklám. Ebben az irányban nyilvá­nul meg a párisi divatkirályoknak utolérhetet­len zsenialitása. A reklámnak egyik fontos esz­köze az ezerféle változatban, pazarul megren­dezett divatbemutatók, ahol tökéletes testalka­tú mannequinnek minden elképzelhető effektus fölhasználásával teszik szemlélhetőkké az uj remekműveket. A társadalmi hatások már nem oly egyönte­tűek. Egy-egy előkelő társadalmi állású divat­dáma, hires színésznő egyéni Ízlése, vagy sze­szélye is lehet divatirányitó. Ez történt most a blúzoknál. Hogy ezek, kü­lönösen az angolos, sima ingblúzok újra ked­veitekké váltak, főként Elisabeth Bergner egyéni ízlésének köszönhetjük. Önök, Höl­gyeim, bizonyára mindnyájan tudják, hogy ki­csoda Elisabeth Bergner? Különös, intellektuel le garcon tipusu színésznő, jelenleg Berlinben' játszik s filmjei minden nagyobb városban ál­talános tetszés között peregnek. A mozivá­szonra uj, eddig nem ismert, nőtipust vitt; a 20. századnak látszólag kesernyésen reális, céltu­datokkal telitett leányát, aki az élettel folyta­tott küzdelemben féltve rejtegeti titkát, hogy lelke is van, sokszor érzéstelibb és gyöngé- debb, mint a tegnap leányáé! Ki ne emlékez­nék legutóbbi, felejthet Menüi tökéletes Aria- ne-aiakitására! Ha a játéka mellett az öltöze­tére is szenteltek figyelmet, láthatták, hogy a nagy művésznő igyekezett külsejét is a darab irányzatával összhangzatba hozni. Sima, hosz- szunvakkendős, férfiingre emlékeztető ingblúzt viselt. Ezzel a tényével a-z ingblúz mellett dön­tött! Az őszi kollekció ezután a kis kosztümök és a rövid bundák mellé hivatalosan divatossá tette az ingblúzokat. A londoni és a párisi höl­gyek ezeket, a különösen sporthoz és egyenes vonalú kosztümökhöz viselt blúzokat közvet­lenül a „Shirt maker" férfiingkészitőnél csinál­tatják — ugyanolyan formában, kivitelben és hasonló anyagból, mint a férfiing. A Bergner- bluzok kimondottan férfi sportingek mintájára készülnek: egészen simán, legtöbbször hajtás- diszités nélkül, elől gombolva, kis zsebbel, va­lódi, hegyesbe szabott gallérral, külön rádol­gozott kézelővel, esetleg rövid ujjakkal. A kifogástalan szabáson kívül fontos az anyag. A selyem popelin, nehéz nyersselymek mellett, oxfort, panama, vékony gyapjutrikó és laza gitterszövésü anyagok a divatosak. Leg­többször egyszinüek, de a fehér és a nyers szí­nen kívül sárga, narancs, világos- és sötétzöld, rózsaszín és kék vezetnek. Az egyszínű kötött, vagy aprómintás foulard nyakkendők, mono- gramos brossok az egyszerű blúznak diszkré­ten nőies jelleget adnak. Mint ahogy ,.hozzá- tartozik“ Bergnert filmen megnézni, ugyanúgy divat a róla elnevezett ingblúzokat viselni. Ez a viselet majdnem olyan keresetlenül hatásos és olyan szimpatikusán egyszerű, mint ő, akiről e divat nevét nyerte. Természetesen a bluzhuriám nemcsak egy­szerű ingblúzokban merül ki. Sőt! A délelőtti angolos egyszerűségből átcsap a raffinált fran­cia luxusba. A bársonykosztümökhöz csipkéből összeállított bluzálmokat viselnek. A nehéz sa­tuim ©delieket Viola Dana előszeretettel magas, vagy fénytelen pamut díszítéssel készíti. A vé­kony mosselint és georgettét áttört madeira- himzéssel di6zitik. A híres Wiener Werkstatte bluzkollekciójában elragadó, dúsan redőzött pl iesé fodrokkal szegett íiohükkel díszített mousselinbluzokat látni, elől a ruha és a blúz anyagával kombinált virágcsokorral. Sok az a zsúrra! összedolgozott kétféle anyagból össze­állított blúz is. így georgette fényep satirmal, vagy nehéz csipkebetét mouseelinnal. A gombokban pedig valósággal „liausso" uralkodik. Kristálytól és strasztól kezdve az egyszerű gyöngyházig minden változat megta­lálható. Legtöbbször a blúz színétől elütőek. így egy sötétzöld trikóbluzon sűrű, fényes bar­na gombozást láttam, — egy barnán viszont narancsszínűt. Érdekes volt egy fényes fehér kásák, melyet rezedazöld nagy lapos gombok és hasonló színnel szegett gomblyukak díszí­tettek, — az érdekességét emelte a rezedazöld bársonyszoknya és a. diszkrét febérprémezésü hosszú kabát. Ezek a kivitelek és összeállítások: korántsem docensek, inkább díszesek — és feltűnőek. De .divatos", tehát egyelőre tetszik és a divatban vezérelv, hogy ami tetszik, az „divatos". A divutrrieilélílet első modellje egy á la Bergner ingblúzt ábrázol, — a második egy Viola Dana variációt. Anyaga fehér sátán, ki­hajtója dirertoiro jellegű, az ujja fólhoészu, egybeszabott é.< feketezöld fénytelen pamuttal hímzett. — A harmadik modell fekete csipke Pozsonyi fiatalok, akik tüneményes karriért csináltak külföldön Tenniszbajnőkből doliármilliomos, újságíróból szálloda igazgató és más furcsaságok Pozsony, november 14. (Pozsonyi szerkesz­tős égünk tői.) A kávéházban ülve vasárnapi riporttémáu törjük a fejünket: mit lehetne megírni, ami érdekelné a pozsonyiakat? Asztaltársaságomnak egyik tagja megszólal: — Írja meg, kérem, a pozsonyi Hálálok karrierjét a külföldön. Mindjárt össze is ál­líthatunk egynéhányat... — Hopp! Ez tényleg jó téma! Gyepünk te­hát a nevekkel, a nevek viselőjének histó­riájával. Ma mindenki hírnév, dicsőség után vágyik. A hétköznapi taposó malomból ki szeretne ugrani, hátha oda künn a nagyvilág­ban jobban sikerül, hátha oda künn jobban ér­tékelik a tudást, ügyességet? Hisz hányán megpróbálták már!? Hányán! És hányán jöt­tek vissza szárnyaszegetten! De egyeseknek sikerült. Nem soknak. Néhánynak. Ezek a beérkezettek, a befutottak. Lássuk csak, kik ezek? NORGAUER GUSZTÁV­val kezdjük. Ismert tenniszbajnok vélt Po­zsonyban az 1921—1925-ös években. Igen jó családból származó, fess, jóképű fiatalember volt, a Dunabank tisztviselője. Itthoni kar­rierjét akkor látta megpecsételjek, amikor egy bolondos, átmulatott éjszaka után — ak­kor nagyon szerelmes volt — golyót röpített a mellébe. Fölgyógyult, de nem volt számára már ez a város az, ami volt. Kiment külföldre. Ez 1925-ben történt. Előbb a párisi Hotel Meuri- ce-nek, a „királyok hoteljeinek lett a titká­ra. Két évig litkároskodott abban a szálló­ban, amelyben a spanyol király, a román ki­rályné és más előkelőségek szoktak meg­szállni. Rét év után elkerült Montrealba, ahol már szállodaigazgató lett az alig 30 éves po­zsonyi fiatalemberből. A szállodai brauccsal később fölhagyott és a hajózási szakmához lépett át. A hamburgi Lloyd hajózási társaság mon- treáli ügynökségének lett az egyik igazga­tója. A műit évben ezt a pályát is otthagyta a nyugtalan vérü Norgauer Gusztáv és miután már Pozsonyban is nagyon rajzolt, teljesen ennek a hivatásának él. Nagy amerikai lapok busásan fizetett raj­zolója ma és vagyonokat keres. Nem cserél akármelyik pozsonyi bank-direk­torral sem ... Időközben teljesen fátyolt ve­tett a múltra, elfelejtette pozsonyi szerelmét és odakünn megnősült. Boldog családapa és biztos kézzel evez a dollármilliók felé ... Még nincs 30 éves, LACZKÖ DÉNES Karrierje még érdekesebb. Egy pozsonyi tanárnak volt a fogadott fia. Kikerült évek­kel ezelőtt Mjarseillesbe. Egy gyapotkivitelii társaság hivatalnoka lett. Aztán a francia idegenlégióba csábították, ahol szörnyűséges szenvedéseken ment át. Előbb káplár, majd őrmester lett az idegen légióban. Mint őrmester szerelt le, és ipa a casablancai narancs- és datolya-kivitelű ügynökség vezérigazgatója és nagy szerepe lesz a Marokkó és Szenegál, illetve a Ca­sablanca—Dakar közötti vasúti vonal terv­bevett kiépitésében. Mint a francia kormány megbízottja tárgyal a spanyol kormánnyal, mivel a vasúti vonal­nak De Oro spanyol gyarmaton kell kereszt tülmennáe. A francia képeslapok nemrég a fényképét közölték a Pozsonyból elszánna •= zott Laczikó Dénesnefc. Most 28 éves. KÖSZEGHY FRIGYES az egykori pozsonyi teljhatalmú mdnisztié- riumnalk volt a tisztviselője (az öccse a po­zsonyi olasz konzulátus titkára), öt év előtt került ki Dél am-e rifcába. Argentínában egy Ford-fióknak volt a tiszt­viselője, azután átkerült Chilébe ültetvé­nyesnek, majd Paraguayba vetette a sors, ahol egy ős erdőirtásban nagyvállalkozó lett. Most 26 éves. (Ugyanide került ki egy évvel ezelőtt Ortutay pozsonyi városi számvevő is, aki ugyan még nem keres úgynevezett „nagy pénzeket", de megél az erdőirtásból szintén miint vállalkozó.) LENKE ISTVÁN ismert spogtfiu, majd újságíró, egy pozsonyi jó nevű fogorvos fia. 1926-ban még a Leszámí­toló is Közgazdasági Bank kisfizetésű hiva­talnoka. Pozsonyi Lapokba ir sportcikkéket, azután riportokat. Mint újságíró kerül ki kül­földre. Bejárja Franciaországot, Belgiumot, Angliát, Hollandiát. 1930-ban részt vett a fran­cia újságírók algíri expedíciójában, amikor is egy 28 tagú újságíró társaságot a francia kormány meginvitáit Közéipafrikába a Niger folyó felső folyásához. Repülőgépen tették meg az utat a Csád- tóig az újságírók. Lenike István sorsa itt dőlt el. A több nyelvet beszélő fiatal újságíró az expedícióm megis­merkedett az algíri osztrák konzullal, akiinek ajánlására egy alrm ArteUkonszera titkárnak alkal­mazta. Lenke mint szállodai titkár is folytatta uj- | ságiról tevékenységét, a Chicago Tribün-nak, | a Neues Wiener Journal-nak állandó levezője i lett. Nemrég i két pireneusi hotelkonszern igazgatója lett és igy ö a legfiatalabb francia szálloda igaz­gató, mert most múlt 23 éves! Havi jövedelme hatezer csehszlovák koronának felel meg. R. J. Pamflet, mint akadémiai székfoglaló Osváth Gyula nyugalmazott jogakadémiai professzor furcsa megállapításai a magyar kisebbség helyzetéről Prága, november 14. Osváth Gyula dr kassai nyug, jogakadéiuiai professzor, jelen lég, pozsonyi ügyvéd ,,A magyarság helyzete a csehszlovák köztársaságban" címmel saját kiadásában 14, mondd és írd tizen n égyolda­las füzetet adott ki, amint ő mondja, a Ma­gyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság megalakulása alkalmából. Osváth Gyula dr. furcsa kis müvét nem mondhatjuk komoly tanulmánynak, tudományos alkotás­nak, hanem az irodalmi műfajnak abba a csoportjába kell osztanunk, amelyet „udvari irodalom- nak" szoktak nevezhetni olyan literatúrákban, ahol az udvari élet ki­termelte a saját küllőn céljaira szolgáló iro­dalmat és tudományt. Mindenesötre annyit elvártunk volna egy olyan munkától, ame­lyet egy volt akadémiai tanár neve „fém­jelez", hogy megfeleljen a tudományos iro­dalom követeiményevnek és ne hullassa be szerzőjét olyan minőségben, ami otthonos volt — mondjuk — az ancien régimé idején, amit talán nem vettünk volna rossz néven a öhambellan de la ehaise percéé méltóságát viselő egyéntől, de föltétlenül kivetendőnek tartjuk ebben az esetben, auraikor a szerző független ember, akinek a mi viszonyaink között át kell éreznie a felelősséget, ha éppen ilyen „ké­nyes" témáról akar Írni. Ha pedig nem tud független lenni, különleges céljai és érdekei vannak, akikor talán más utat is választhat­na, mint az irodalmi publikápiő útját. Nem mondjuk azt, hogy egy tudományos munka, a tudós munkája csak akikor lehet értékes és tartalmas, ha kötetekre terjed és az idézetek tömegével van teje, azonban aggodalmasan csóváljuk meg a fejünket, amikor kezünkbe vesszük ezt a 14 oldalas röpiratot, amelyet elég borsos, 6 koronás árban vesztegel a szerző. Tizennégy oldalon és rózsaszín monseelme kombináció, fekete bársonyszalag övvel és rozettával díszítve. — A negyedik és ötödik modell a fichüvel díszí­tett, blúzok két kedvelt variációját mutatja. Az egyik lila georgettéből készül fekr/te hímzéssel, úgy a rövi/1 ujja, mint az elől megkötött ficliü keskeny, bűzött fodorral díszített. A másik fichüje széles és cakkozott. — Az utolsó mo. dél! erős zöld trikóbluzt mutat, melyet barna gombok és bőröv diszitenek. Radványi Magda. elmondani a magyarság helyzetét a cseh­szlovák köztársaságban — lehetetlen fel­adat, Osváth sem kísérli ezt meg, a röpirat belsejében már kevesebbet markol és csak a magyar középosztály sorsáról értekezik, írásának végén újabb füzetet ígér, amely­ben gazdasági helyzetünket kívánja felvázol­ni. A bevezetés után erre a füzetre igazán nem vagyunk kiváncsiak, A magyar középosztály tragikus sorsa va­lóban alkalmas téma volna arra, hogy a tudós kutatásának tárgya legyen. Ehhez azonban sok előfeltétel szükséges. Szükséges elsős ónban ennek a tragikus sors­nak teljes átérzese, átélése, hogy a végigélt szenvedések tapasztalatainak leszűrt ered­ményeit foglalhassa össze a szerző. Megér­tés, a történeti eseményeknek teljes ismere­te, az okoknak és összefüggéseknek világo­san és tisztánlátása, a merev paragrafusokon is felülemelkedő humánus érzés, a magyar kollektivitás érzése, — ennyi az, amit a ma­gyar középosztály elvárhat egy magyarul irő embertől, aki ezzel a témával kíván fog­lalkozni. Osváth füzetében ezek m előfeltételek uiagjTÓszben hiún y óznak. Ellenben benne foglaltatnak olyan elvi meg- állapitások, sőt tény ítéletek, amelyek ellen- kennék úgy a történeti igázsággal, mint a magyar kisebbség kalvániás történetének egész szellemével. Könnyelműen és cinikusan hangoztatott vádak sorakoznak egymás mellé, 'melyeknek célzata nem is nagyon rejtett Él/vi alapnéiküijaéggel vádolja a szerző a ma­gyar középosztályt, megvádolja azzal is, hogy Jánusarcu viselkedést tanúsított az uj ura­lommal szemben, teljesen önkényesen koc­káztat meg olyan kártékony megállapításo- kait, anniinőket a kisebbségi magyarság sorsá­val komolyan törődő tudós és publicista le nem irt volna. Olyan megállapításokat lesz, amelyeknek olvas tára hajunk szála az égnek mered, amikor például fél mondatban odaver ti, hogy „egye? gyönyörű polcokon, például a legfelső bír óságnál a magyarság a népesség­ben elfoglalt százalékos arányát messze túl­haladó arányban foglal helyet" (persze álla­tiját egyetlen statisztikai adattal nem tá- misptja alá, mint ahogy nem is teheti meg). Sőre Imi panaszai olyanok, hogy azokból az egyéni érdek nyomban kiolvasna/tó, amidőn például gjt veti a közoktatásügyi kormányzat szemére, hogy még egyetlen magyar doron- tprA't sem osztott ki. Ennyi sérelme volna a magyar középosztálynak! De nem szükséges ennek a szomorú füzet­nek az analizálása. Jellemző, hogy Osváth Gyula dr. az „akadémia" megalakulásékor si­etett ebben az iratban elmondani székfogla­lóját és megállapítani, hogy az „akadémia" olyan intézmény, amely szinte pótolja az egyetemet. Jellemző, hogy az az ember, aki magyar jogakadémia professzora volt, nyíltan odakiáltja célnak a magyarság lelki asszimilációját, mint az egyetlen utat a magyar középosztály megnyerésére. így, ezekkel a szavakkal. Hát csak menjeni tovább Osváth Gyula volt akadémiai prodé- kán ezen az utón, asszimilálódjék, szerezzen, magának rangot, (docen túrát), méltóságot, zöld frakkot. Gsaik egyet kérünk tőle, ne fog­lalkozzék a magyar kisebbség helyzetével, amelyet eléggé megnehezítenek a nem ma­gyarul író tollak. Sivár ez az akadémiai beszámoló nagyon. Nem hisszük, hogy Horváth Dani Íróvá ava­tása és Sohulz Ignác költővé ütése mellett szerencsés szellemi cégére volna ez a szék­foglaló a most alakult Magyar „Tudományos, Irodalmi és Művészeti" Társa,ságnak. B. D, — Horny Oszkár ünneplése. Rusziuszkői szerkesz­tőségünk jelenti: Az elmúlt napokban az ungvári Katolikus Legényegyesület és Ungvár katolikus társadalma nagy ünnepségben részesítette Horny Oszkár állami reálgimnázium i hittanárt, aki tíz esz­tendeje vezeti a katolikus legényegyletet. Az ün­nepségen az egyházi méltóságok is megjelentek, ott láttuk többek között Tahy Ábris apostola kor­mányzót, Sztojka Sándor kanonokot, Fi'biger Sán­dor dr. kormányzó vikáriust. Marina Gyula dr. vicerektort és még számos egyházi férfiút. Az ün­nepély diazülés keretében folyt le, amelyet Kozár Lajos világi elnök nyitott meg. Tahy Ábris apos­toli kormányzó ékes beszédben méltatta Horny Oszkár érdemeit. Fülöp Árpád a jubiláns működé­sét ismertető visszaeemlékezését olvasta fel, amely- lyel felidézte az egylet tiz éves életének kimagasló eseményeit. Marina Gyula dr. vicerektor a testvér görögkatolikus egyház szerencsekiváuatait fejezte ki. A legényegylet ifjúsága nevében Asák egyleti tag mondott köszönő szavakat és átadta az egylet emlékajándékát, egy bronz Krisztus fejet. Az uj kuk turház építését ellenőrző bizottság üdvözlése után Lévay Magda fejezte ki a leányszakosztály szeren- csekivánatait. Kiemelkedő pontja volt a disziilésnek Sztojka Sándor kanonok, káptalani lielynök nagy­szabású beszéde, melyben a keresztény szervezke­dés szükségességét hangoztatta. Az ünnepelt mé­lyen meghatva köszönte meg a meleg ünnepeltet est, — Horny Oszkár ünnepeltetése jóval túlhaladta a szokásos kereteket, mivel munkássága szinte egye­dülálló e téren. Tiz éves működése alatt o rendes tagok szánna 24-ről 135-re, a pártoló tagoké 38-ról 350-re emelkedett, 1921-ben az egyesület pénztár- készlete 124 korona volt, mig 1931-ben az egyesü­let vagyona 350.000 koronát tesz ki, melynek nagy­részét gyűjtés utján hozta létre, melyből o gyönyö­rű katolikus kultunházat létesítette. A felemelő ünnepséget a Horny által alakított, egyleti énekkar szereplése fejezte be. Este 115 terítékes bankett volt, amelyen az ungvári katolikus társadalom ve zefői meleg szóval méltatták a jubiláns érdemeit xx A szlovenszkói és nis/.iuszkói magyar nők lapja: a „Nagyasszony",

Next

/
Thumbnails
Contents