Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)

1931-11-14 / 260. (2777.) szám

1931 november 14, siómba! 5 T>RXGAI-AI\Ai&VAR-H1RIiAP Osusky Srünnben és Prágában folytatja magyarellenes gyiilölethadjáratát A Slovensky Pannik beielenti, hogy SzüSSő „rövidesen hallani fog" a szlovák diákságról - A jelen kérdéseiről akarja elterelni Osusky a szlovák közvélemény figyelmét a múlt fölhánytorgatásával Nem keli többé mérgelődni Prága, november 13. Cteusky párisi követ po­zsonyi és kassai szereplése után Brünnben is meglátogatta az ott élő szlovák diákokat, hogy előttük is kifejezésre juttassa álláspontját Szio- vehszkóról és az államról. Előadásában reflek­tált a pozsonyi Híradó cikkére, amely azt irta, hogy Osusky a magyarokkal szemben erősza­koskodásra hivja föl a szlovák diákságot. Osus­ky erre igy válaszolt: „ők tudják azt, amit má­sok nem tudnak, azt, hogy az ő titkos érzelmei­ket érintettem. Erős sziliekkel ecseteltem a szlo­vák múltat. Ha a szlovák elfelejtené a bajt, amiből kikerült, könnyen játékszerévé válhatna azoknak, akik azt akarják, hogy a múlt vissza^- térjen- Abban a pillanatban, amikor a Duna má­sik partján hivatalos és nemhivatalos formában a régi Magyarország visszaállítását hangoztat­ják, vannak nálunk újságok, amelyek a régi magyar kormányrezsimet védik. Végzetes lenne Szlovenszkó és a szlovákság számára, ha csak egy pillanatra is elfelejtenék, hogy az erős ma­gyar rezsim alatt haldokolt és halálra volt ítél­ve. Ezért akarják a magyarok, hogy erről ne beszéljünk. Tudják, hogy az ember a nehézsé­gek alatt elfelejti azt, ami volt s azt akarják, J hogy a fönálló nehézségek elől megfutamodjunk, j Kötelességemnek tartom fölelcveniteni a régi j bűnöket, amelyeket rajtunk elkövettek. Po- j asonyban azt akartam, hogy ne engedjük meg j a nehézségek előli megfutamodást és a múltba j való menekülést. A bennünket sújtó nehézsége­ket mi magunk fogjuk megoldani. Ha egyes eszméket szigorúan formuláztam is, tettem azt azért, mert a problémák és nehézsé­gek elől nem akarok megfutamodni, hanem eze­ket le akarom győzni. Életemet a nehézségekkel való küzdelemben töltöttem, mégis boldog va­gyok, mert csakis a nyomorban és a nehézsé­gekben alakul ki a férfi. Nem akarom, hogy a szlovák engedje magát rábeszélni, hogy a mo­dern idők, a liberalizmus és civilizáció kizárja a rabságban való maradást, hanem azt akarom, hogy a szlováknak legyen ereje és akarata jo­gaiért és érdekeiért sikraszál.lni. Még az embe­riség gondolatával szemben is hajlandó vagyok forradalmár lenni utolsó lehellotcmig. Számomra a civilizáció és emberiség nem formula. Nem akarom elismerni azt az emberiséget és azt a humanitást, amely nem ismeri e! az embert(?). A szlovák 1918-ig szenvedett. A civilizáció ezé- gyélheti magát azért, hogy a szlovák kénytelen volt 1918-ig jutni. Ti, fiatal szlovákok, mutas­sátok meg. hogy védeni akarjátok nemcsak Szlovenszkó érdekeit, hanem az ember tisztele­tét is. Ti, akik atyátok és nagyatyátok szemé- ’yében szenvedtetek, kötelesek vagytok respek­tálni az igazi emberiséget. Alkalmam lesz az életben veletek az igazi emberiségért harcolni 4* ha harcolni fogunk, ezzel a legnagyobb szol- gá’atot tesszük Szlovenszkónak." Osusky követ különben pénteken este a Prágában élő szlovák diákság előtt is fog beszélni Uszít a Slovensky Dennik fs Az Osusky előadásai nyomán fölvert ma­gyarellenes gyülölethadjárat újabb hangadó­jának a Slovensky Dennik is jelentkezett. „Szüllő Géza szónokol* címen vezércikkben válaszol Szüllő szavaira s azzal az ötlettel siet Osusky segítségére, hogy Szüllő tán nem ér­tette meg Osusky beszédét, illetve ferdíti a történelmet, amikor kétségbevonja, hogy a háború előtt a szlovákság elnyomatást tűrt. — Ha az'állam fordulat előtt nem lett vol-j na magyar elnyomás — írja a Slovensky Dennik — aligha lett volna forradalom Szlo- venszkón. Amig a magyarok nálunk tudomá­nyos és művészeti akadémiát kapnak, addig az olyan urak, mint Szüllő, azt szeretnék, ha a szlovákok elfelednék, hogy a magyar kor­mány a 80-as években bezárta a Slovenská Maticát, bezárt három gimnáziumot és az ül­dözésnek nem volt határa. Hát mi volt a szlovák diákoknak a szlovák meggyőződésük miatti kicsapása és tudja-e, Szüllő ur, kik voltak a morhisták s tudja-e, hogy Osusky követnek cl kellett hagyni a régi gimnáziumot azért, mert mindig ragaszkodott fajához? Kü­lönben, aki soha nem szenvedett, az nem tudja értékelni a szabadságol s éppen ezért Szüllő sem tudja, mi a szabadság (!), már csak azért sem. mert mindenütt jól megy dol­ga. Ha Szüllő és a Híradónál meg a Prágai Magyar Hírlapnál levő kiszolgálói nem tud­nák a forradalom előtti elnyomásról, figyel­mükbe ajánljuk a nemzeti önállóságunk lét­rejöttéről irt számos körtyvet. S ha Szüllő Osuskyról olyan kifejezést enged, meg magá­nak, hogy Osusky nem okos szlovák, azt kell mondanunk Szüllőnek, bőgy nem lát tovább al orránál. — De figyelőiét kéll fórditaní arra —■ folytatja a S’-óvensky Derinik cikkírója, —- hogy miért háborította föl Süllőt s a Híradó és h prágai Magyar Hírlap körüli urakat Osusky beszéde. Azért, mert ezek az urálii azt szeretnék, hogy az államfordulat előtti és természetesen mostani kompanistáik po­litikája feledésbe merüljön, mert csak ak­kor érhetnék el politikai eszméuyük betel­jesülését: vagyis a régi Magyarország megújí­tását és uralmuk visszatértét. Csak akkor foszthatnának meg másokat nemzeti és em­beri jógáiktól (!V). Mindaddig, amíg bennünk élni fog a régi idők emléke, addig el van temetve minden ábrándja ezen támadóknak, akik tizenhárom esztendeig nem tudták meg­tanulni a legkisebb lojalitást ez iránt a fölei iránt, amely eltartja őket. Ez azonban ben­nünket megerősít ama meggyőződésünkben, hogy más utakat kell találnunk az említett urak­nak államszellcmben való nevelésére. Fáj nekik, hogy Osusky visszaemlékezett a régi időkre. Osusky személyisége van nekik útjukban, mert az ő nemzetközi tekintélye már nem egy ízben keresztülhúzta a magyar irredenta-organizáció sikereit. Nem izük ne­kik, amikor Osusky dr- figyelmezteti az ifjú­ságot, milyen kötélességek várnak reá a múlt konzekvenciái alapján a jelenben és a jövőben. Tudják azt, hogy a szlovák ifjúság, mely ebben a szellemben nevelkedik, egész­séges magot képez, mely megtartja és fej­leszteni fogja szabadságunkat. Aki pedig ez­zel ellentétbe helyezkedik, olyan talajra he­lyezkedik, amely közel áll ahhoz, hogy az ál­lam védelméről szóló törvény legyen alkal­mazható reája. Azonban hiába itt minden disputa olyan urakkal, mint Szüllő. Értelmes szó itt nem segit. Azonban nehogy tévedés­ben legyenek! A szlovák ifjúság az ilyert urakra nem fog szeretettel tekinteni s nem fog ölelkezni velük, hogy ők az ölelkezés alatt sebet ejtsenek szabadságunkon. Meg va­gyok róla győződve, — jelenti be végül a Slovensky Dennik vezércikkírója , hogy a szlovák ifjúság megértette Osusky dr. követ szavait és hogy Szüllő dr. már a kö­zeljövőben fog még hallani erről az ifjú­ságról. Osusky hadjáraténak céla Voltaképpen nem érdemelné meg a Slo- vensky Dennik, hogy ily bőven idézzük, még kevésbé azt, hogy uszításaira reagál­junk. Hogy foglalkozunk vele, tisztán azért tesszük, mert megnyilatkozásából és Osusky brünni mosakodásából, amelyben beismeri, hogy „kissé élesebben" formai láz ta meg ki­jelen léseit, világosan kidomboirodik az egész gyűlölet- hadjárat célja és stratégiája. A gyülölethadjárat utolsó táborjárása a Ma- gyarország-ellenes tavaszi tüntetések soro­zata volt, mellyel Benes külügyminiszter­nek a magyarországi szlovák kisebbség ügyében a parlamentben elmondani szándé­Kesszehordó puskák 70—»80 ’ „-08 ♦•eljesitroéDnye é* 10 évet jótálássa* browningok, revolverek, flóbertek, vadászati szükségleti cikkek, lőszer, JindPich Jiráíek, Praha-Vinohrady, Fcchova tr. 35. Uitflké(>eseknck kellemes I zet s< léltétcirket nyújtok. Kérjen németnyelvű áregya, két és ajánlatot. Ha Prágái felkeresi ne mulassza e ezen epnaeyobb fegyver- kereskedés megtekintését. _________________ ko u be^e-iét aj&ariák alátámasztani. A tün­tetéseken mindenütt „reprasszáliákat" sür­gettek a cseh szlovák iái magyarság ellen a az akció igyekezett mesterségesen ki mélyí­teni és megújítani az érzelmi szakadékot a szlovákság és az itteni magyarság közt. Az akció, melyet nem a néptömegek, hanem csak a sovinizmus kiépített mechanizmusa bonyolított le felsőbb rángatácra, nem hozta meg a szlovákság elhidegülésót a magyar kisebbség iránt, sőt az országos keresztónyszoeialista pártnak, az őslakos gondolaton belül a magyar­szlovák testvériség eszmei hordozójának a szlovák vidékeken elért szép választási sikere épp az ellenkezőről győzte meg az intőié ráus sovinizmus gépezetének főmozgatóit. A magyar-szlovák megértés több hónapig tartó békéje nyugtalanította a ezlovenszkói lelki konszolidáció ellenségeit annál i* inkább, mert az utóbb! hetekben a szlovák szellemi élet minden síkján vehemensen jelentkezett és ezeroldalu megvitatás tárgyit kezdte ké­pezni a csehek és szlovákok viszonyának kérdése. Nemcsak politikai és gazdasági, ha­nem társadalmi és szellemi téren is tisztáz­ni kezdik a szlovák nemzet aspirációinak lé­gióját, hogy csak egyre mulassunk rá: rend­kívül szenvedélyes vita folyik már hónapok óta az uj szlovák helyesírás körül, melyet a cseh kullurbefolyás teljes érvényes!lésével, a cseh tudományos akadémia fölényes befo­lyása mellett állapi toltak meg. A diplomák­hoz jutó uj szlovák értelmiség revízió alá kezdi venni' saját helyzetét s elhelyezkedé­sének lehetőségeit vizsgálva rádöbben a szlovák és a cseh értelmiség h el y zctk ül önbség ér o, egyszóval a jelen élet valóságelemzésével, a csehek és szlovákok viszonyának diagnoszti­kájával foglalkozik. Nos, ennek a jelenbe és iövőbenéző közfigye­lemnek akartak más irányú foglalkoztatást adni azok, akik Osuskyi azért küldték és invitálták Szlovenszkóra. hogy az ottani közvéleményben szelet vessen és vihart ara/SSon. A jelen és a jövő megoldásra váró problémái helyett a múlt elintézett problémáit hánytor- gatta föl Osusky avégbŐl, hogy a szlovák ifjúság figyelmét a csehek és szlovákok vi­szonyának kérdéseiről a szlovák-magyar vi­szonyra terelje. Azt a szellemi frontot, amely ma Prágát kritizálja, két okból kívánja a magyar kisebbség ellen fordítani, egyrészt azért, hogy Prágát tehermentesítse a szlovák értelmiség most éledező nemzeti aspirációitól, másrészt, hogy megakadályozza az őslakos- közeledést, a szlovenszkó! szlovák-magyar­A PALA3A CSOPORT -AfódöELEM feszültsége állandó és nem ismeri a zavarokat. Olcsó és jó. Az egyes elemek külön kicserél­hetek. Mutáltassa német érdekközöség eszmei és érzelmi front jának kialakulását. Elodázni a csehek és szlovákok viszonyának tisztázását és elkülö­níteni egymástól érzelmileg a szlovenszkói nemzeteket, akik természetes szövetségesei lehetnének egymásnak a szlovenszkói autonó- mista ’mozgalomban. Ez a soviniszta körök­nek régi receptje s ennek a receptnek a szel­lemében adagolta a szlovák ifjúság leikébe gyülöietpilluláit a prágai diplomácia kirakati disz-szlo vakja, Osusky dr. Hokky a vasúti beruházásokat és a postaszolgálat megjavítását kívánja Ruszktszkán Vasúti beruházás terén eddig semmi sem történt — A rusiln- szkói magyarság képviselőjének újabb főlsző.alása a költség­veiési bizottságban PrálJa, november 13. Jelentettük tegnap, hogy a képviselőház költségvetési bizottságá­ban a vasutügyi és postaügyi tárcák költség- vetéséhez Hokky Károly, a ruszinszkói ma­gyarság keresztényszocialista párti képvise­lője is hozzászólott Beszédének fontosabb részeit előbb kivonatosan ismertetjük: — A gazdasági krízis közepén nem kíván­hatjuk a vasutügyi minisztériumtól, hogy a régen beígért Ungvár-Munkács-huszti vona­lat megépítsék, de az úgynevezett Peage- vonailal párhuzamos vonalnak a megépítése kívánatos volna. Szükséges továbbá, hogy azon a területen, amely Csaptól Kőrösmezőig huzódk, a beruházásra előirányzati 201 millió 750.000 koronából mi is kapjunk va­lamit. A vasutügyi minisztérium eddig Ruszin’ szinszkóban Semmifajta beruházást nem végzett, hanem sokhelyütt leszerelték a Sorompódat és az örházakat. A fővonalon is sokhelyütt a vicinálisokon pedig mindenütt szükséges a sorompók azon­nali felszerelése, mert azoknak hiánya sok vasúti szerencsétlenségnek volt az okozója eddig is. A Prága-bukaresti vonalon Tiszauj- lak és Királyháza között az átereszek, hidak és a hosszú mammutsinek lefektetése még mindig nem történt meg és a blokkbiztositó rendszer is hiányzik. Ez újból a vasat biztonságának rovására megy. Haladéktalanul szükségesnek tartom ezeknek a munkáknak a legrövidebb időn való elinté­zését, a királyházai vasútállomás felvételi ál­lomásának sürgős megépítését. — Legsúlyosabbak a tarifaeérelmeink, mert a tarifakülönbözet Szlovenszkónak és Ru­szinszkénak körü'belül tiz óv alat egymiliárd veszteséget okozott. Ankétokai ugyan tarának ebben az ügybén, de a vasutügyi minisztérium a mai helyzet megváltoztatására még csak ígéretét sem tu­dott tenni. — A vámháboru alatt kedvezményeket ad­tak faszái!itásra, most azonban 25.000 vagon tűzifa ko n lán gén látá sa megtörtént és azt el lehetett volna szállítani a köztársaságból Ma­gyarországba, a vasutügyi minisztérium ezt a tarifakedoezményt egyszerűen megvonta. — Az 1924 évi restrimkció alkalmával Ru- szinszkóban számtalan vasutast elbocsátott a vasutügyi kormányzat, akik még munkáké pességük teljéiben voltak. Ennek a hibának a reparálása csak ujra- felvétellel volna kiküszöbölhető. Ha ez nem tönténik meg, akkor a törvény által megsza bott nyugdijat kell adni az illetőknek. A vasuligazgatás azonban a nyugdíjasokat az állampolgárság hiányának erőszakosan elő ráncigáit indokával igyekszik megrövidí­teni. Az állampolgársági bizonyítványok be­szerzésénél a hatóságok akadályokat gördí­tenek a nyugdíjasok elé, holott a vasutigaz- gatóság az op'álbak jegyzékének beküldésé vei ezt a kérdést elintézhetné. Az elbocsá­tott vasutasokat az optálás által az állampól gárság és szolgálati éveiknek megfelelően teljes nyugdíj illetné meg. — A postaügyi minisztérium költségveté sével kapcsolatban a posta lassú kézbesíté­sét kell szóvátennem. A po^ta, amely kimerné ottan kereskedőd mi vállalat, kimondottan magyar helye­ken sem respektálja a közönség igényeit ós kívánságait s a postahivatalokon egyet len magyar felírás sem található. Kívánatos a ruszinszkói községek postaháló­zatának a kiépítésé és ahol pes'alrvaf.a] nem állítható fel, postaügynök&égök lététsi- tése. — Meghalt a. porosz tartcwiánygyülés elnöke. Berlinből jelentik: Bártél Frigyéé, a porosz kirto- mánygyülés e'nö'ke. czerdáö eéte hatvan éves korá­ban meghalt. Bariéi néhány hét óta béllályogbnn betegedett meg és az elmúlt napokban műiének ve tette magát alá. amely azonban nem tudott segíteni rajta.

Next

/
Thumbnails
Contents