Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)

1931-11-13 / 259. (2776.) szám

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ki; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K6. A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Egyes szám ára 1*20 Ké, vasárnap 2.—Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok főszerkesztő politíkcd napilapja EELEL^S szerkesztő DZURÁNYI LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága IL, Panská ulice 12. II. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága ü, Panská ulice 12. 111. emelet. Telefon: 34184. SÜRGŐ N YCIM: HÍRLAP, PRAHA Amiről az iskolaügyi miniszter hallgatott 'Szlovenszkó, november 12. Az iskolaügy! minisztérium költségvetési vi­tájában Dérer miniszter ezólt a magyar iskolák­ról ís és egyúttal mindjárt spanyolfal mögé is húzódott vissza, amikor kijelentette, hogy ezt csak az állami általános iskolai ügyek néző­pontjáról lehet megítélni. Egy nemzeti kisebb­ség — még az asszimiláció határán isnem itélltet meg tényeket, amelyek kisebbségi léte ellen szobiak, prágai gyártmányú hárómdiop- trfáá kicsinyítő szemüvegen keresztül, amelyen át devalválódik minden és a kisebbségi kultúra bajai is eltörpülnek. Mi .szabad szemmel vizs­gáljuk életünket és annak a csehszlovák állam­mal való nagy összefüggéseit és ' följajdulunk minden bennünket és fajunkat ért sérelemnél, amit ne is vegyen tölünk a miniszter ur harag- néven. Az állítás mindig egy és ugyanaz: a magyar kisebbségnek meg vannak az elegendő számú iskolái, ezt követik az iskolai osztályokról szó­ló szép statisztikai számok. Mi hiányzik ebből a statisztikából? Azok a magyar iskolák, ahol egy osztályban száznál több gyerek zsúfolódik össze és szívja a megemésztett, dögletee, meg­fertőzött levegőt és azután megy haza, esőben, fagyban, hóban négy-ötkilométeres távolságok­ra. A statisztika beszél a kisebbségi iskolákról, székké! találkozunk elég sűrűén a magyar vb déjceken, dq mutasson a miniszter ur egyetlen magyar kisebbségi iskolát a szlovák nyelvtöbb- ségü vidéken, sőt mi nem is iskolákat, de párhu­zamos magyar osztályokat 6em találunk olyan helyeken sem, ahol a magyar nyelvi kisebbség 40-—50% arányban él. Hogy a miniszter urnák milyen kevés tudomása van arról, ami a ma­gyar végeken történik, hivatkozhatunk magyar állami elemi iskolára is, ahol ma sem folyik a tanitás, mert nem füti az iskolát a napsugáron kívül senki; sőt nyáron is tanítanak is benne, meg nem is, amikor a melegért nem kell fűteni. De hát az iskolaigazgató pártigazolványa jó Helyen van beírva. . Néhány szót szentelt- a miniszter ur az „át­szervezés stádiumában*4 lévő pozsonyi tanító­képzőről, a tani tóképzésről általában kevés szava volt. így bizonyára rosszul is van infor­málva, talán el is hallgatták előtte, hogy ma­gyar iskolákban — csakis ezekben — három polgári, vagy négy középiskolás előképzettség­gel tanítanak magyar, kisegítő tanerők, akiknek a pedagógia tudományának emlői nem voltak hozzáférhetők és nem 'beszélt arról a gyorsfor- raló-rendszerü vizsgabizottságról sem, amely ezeknek diplomákat osztogat. Szégyenkeznünk kell, -hogy mindezeknek éppen a magyar nem­zeti kisebbséggel kell megtörténnie, amelynek tizenhárom esztendő óta egyetlen tanítóképzője maradt meg, amely nő tani tékát -képez és a má­sik csak az „átszervezés** stádiumát éli, évente 1.5—20 tanítónak osztván oklevelet. A protekcionizmus vádja ellen védekezik a miniszter ur. Tekintsen a pozsonyi, átszervezés alatt álló tanitóképzőintézetre és keresse ki ta­nárai közül azokat, akik diadalmasan szorítják szivükhöz pártigazolványukat, kvalifikáció nél­kül is taníthatnak, mert a „balra át“ vezényszó állandóan a füleikben cseng. Mi tudjuk azt-, hogy a miniszter ur személye szerint nem rovi- niszta, de az is kétségtelen, hogy a csehszlová- kizmúsnak egyik oszlopos képviselője. Vájjon a magyar kisebbségi iskolaügyet soha, egy pil­lanatra sem látta megérettnek arra, hogy azt magyar szakemberek, tanítók, tanárok vehet­nék a kezükbe, hiszen vannak köztük elsőrangú pedagógusok, nagyszerű tanítók, széles látókö­rű és tudásu tanárok és tizenhárom év óta nin­csen, nem lett, vagy nem lehetett egyetlen ma­gyar iskolafelügyelő sem belőlük! Hiszen a de­mokráciához az állampolgársági egyenjogúsá­gon keresztül lehet csak eljutni: a csehszlovák körök azonban a saját magyar embereikben sem biznak, akiket a nyelv közösségén kívül talán semmi érzelmi közösség sem kapcsol hoz­zánk. Jís hol késnek a magyar kn'furái'* M'***zmé- nyék szubvenciói? H:';y'n a - szerződés nyolcadik cikk \ A népszövetségi tanács párisi rendkívüli ülésén fontos ügyek dőlnek el Dawes szerepe — Frsncois-Poncet Berlinben — A trend*német bizottság első isse Páris, november 12. A népszövetségi ta­nács héttői megnyitásának előkészítése fo­lyamatban van. A konferenciákat a Quai d‘0rsay nagy óratermébeui tartják meg. A szomszédos éttermet fenntartják a sajtó számára. Már most több telefonfülkét, táv- iróállomást és egy hideg büffét helyeztek el a teremben. A párisi sajtó különösen arról a tényről emlékezik meg nagy elégtétellel, hogy az Egyesült Államok kormánya Dawes londoni nagykövetet delegálta a tanácsülésre. Da­wes az üléseken nem vesz részt, csak amennyiben azok a mandzsu riad konflik­tusra vonatkoznak. Egyébként azonban ál­landó jelenléte rendkívül meg fogja köny- nyitená a tanács korokat. Illetékes körök biztosra vesztik, hogy a tanácsülésen nem­csak a távoli kelet problémái, hanem a leg­égetőbb világproblémák és a német-francia közeledés ügye is szóba kerül. Lehet, hogy ezen a téren döntő jelentőségű események történnek. Sir John Simon angol külügymi­niszter először jelenik meg a népszövetség tanácskozásain és már szombaton Parisba érkezik, ahol Briand-nal és mindenekelőtt LavaHal a tanácsülést megelőzően tárgyalni akar a jóvátételek és a rövidlejáraíu német kölcsönök kérdéséről. Ezeken a tanácskozá­sokon esetleg Dawes tábornok is ré szív e sz, legalább erre enged következtetni Hoover tegnapi beszéde, amelyben az Egyesült Ál­lamok elnöke a gyors megbékélés és az el­intézetlen kérdések haladék nélkül való megoldása mellett foglal állást. Időközben a német-francia munkabizott­ság pénteken Parisban ülést tart. Ez lesz a Laval berlini látogatása alatt elhatározott bizottság első hivatalos és programadó ülé­se. A Journal szerint a német ée a francia hajótársaságok között máris rendkívül ér­dekes szerződés jött létre, amely biztosítja a két állam haj óstárs óságainak szoros együttműködését. A cél az uj építkezések korlátozása, az amerikai ha jó jár átokkal va­ló kooperáció és a konkurrencia kiküszöbö­lése. A német hajóstársaságok kötelezték magukat, hogy a jövőben kikötnek a fran­cia kikötőkben. A német társaságoknak bi­zonyos aggályaik vannak és úgy vélik, hogy a szerződést jobb lett volna széles nemzet- közi alapon megkötni. Le Trocquer vezetése alatt az európai vám­unió bizottsága tegnap Parisban ülést tártéi* és az egységes európai piac megteremtése mellett foglalt állást. Kedvelő eőjelefí Berlin, november 12. Francois-Poncet ber­lini francia nagykövet ma reggel visszaérke­zett állomáshelyére. Jólinformált körök érte­sülése szerint Brüning kancellár még ma fo­gadja. A B. Z. a. M. hosszabb kommentárt fűz Francois-Poncet párisi missziójának ered­ményeihez. A lap szerint a francia—német tárgyalások praktikusan befejeződtek és for­málisan is a befejezés előtt állnak. Az utat előkészítették a bizottság praktikus munkái számára és a nagy európai konferencia ösz- szehivásának útjában sem áll többé akadály. Az ellentéteket sikerült áthidalni és a meg­egyezés kész. Egyik fél sem maradt merev és hajlandónak mutatkozott nagyjelentőségű engedményeket tenni. Dostalek, Vozenilek és Matousek expozéja a költségvetési bizottság ülésén Csehszlovákiában 20 5 százalékkal csökkent a széntermelés — Tavasszal a földhivatal végez az erdőreformmal — Németországgal szemben egyre nő a kereskedelmi mérleg passzívája Prága, november 12. Dostalek közmunka­ügyi miniszter a költségvetési bizottságban tárcája költségvetésének letárgyalása után expozét mondott, amelyben rámutatott arra, hogy a közmunkaügyi minisztérium elsősor­ban beruházási tevékenységgel foglalkozik és egész költségvetésének csupán 13 százaléka esik a minisztérium tárgyi kiadásaira. Ki­emeli a vízépítési, a vizuti és az útépítési alap fontosságát a munkanélküliek számának csökkentése szempontjából. Ez kitűnik abból is, hogy amig a múlt évben 335.000 volt a munkanélküliek száma, addig ez évben átla­gosan csak 200-000. A jövőben is sokkal jobb lesz produktív beruházásokkal munkaalkal­mat adni a munkanélkülieknek, mint segé­lyezni őket. A minisztérium költségvetése 37 millióval alacsonyabb a tavalyinál, de a be­ruházásoknál történt leépítéseket ís tekintet­be véve, alaptörvény is, ezek felől imperative intézke­dik. Közteherviselésünk arányában részeseinek kellene lennünk az állami költségvetésben elő­irányzott állami támogatásoknak is. Kik kap­ják meg ezeket? A magyar főiskolások menzái egy fillért sem láttak eddig ezekből, amikor az oroszoknak száz és százmillió jutott tizenhárom év alatt. Közművelődési, intézményeink segélyei hol akadtak el az iskolaügyi minisztériumban? Hol varrnak a magyar járások közművelődési •'háhol vannak közművelődési egvcMbe- ukn k. könyvtárainknak, niuzcimnlnknak, a leszállítás tulajdonképpen 70 millió ko­ronát tesz ki. A csökkentéstől nem lehetett megkímélni a beruházási hiteleket sem. A főiskolák és a cseh kisebbségi iskolák hitelének kérdését ez a csökkentés nem érinti. A pozsonyi egyetemi épületek építésének előkészületi munkálatai tovább folynak. A közép- és szakiskolák beruházási tételét cgyhatoddal szállították le. A vizgazdálkodás terén igen kedvező fordu­lat állott be, mert a vízgazdálkodási alap tör­vénye révén a minisztérium oly pénzeszkö­zökhöz jutott, hogy racionalizálni tudta a víz­gazdálkodási vállalatokat, meggyorsította a folyók szabályozására és hajózhatóságára irá­nyuló munkálatokat. 1930-ban a villamosítási munkálatokra 2300 millió koronát fordítottak. Íróinknak, újságíróinknak segítségei? Sehol. Pedig az állami költségvetésben benne vannak, de az elosztáskor a prágai kicsinyítő szemüveg nem képes fölfedezni, hogy mi is élünk. Most már akadémiáról gondoskodtak, de ne­künk — az Isten szerelmére — nem a díszes háztetőre van szükségünk, hanem közművelődé­sünk alapjainak: iskoláinknak, továbbképző kulturegyesületeinknek, tanítóink és tanáraink­nak támogatására. Tanítóképzőre, ahol ne szo­cialista agitátorok legyenek a tanárok, de kép­zett és tapasz!ah ’gógusok. azután föis-ko 1931-ben a villamosítási beruházásokra for­dított összeg még nagyobb. A vidék villamo­sítására engedélyezett 187 millió 900 ezer ko­rona már teljesen kimerült. Az elektrizációs alapból eddig 37,500.000 korona kölcsönt adtak a magasfeszültségű hálózat kiépítésére. Ezek a kölcsönök azon­ban nem elegendők és a villamostársaságok kénytelenek más helyről is kölcsönöket fel­venni. 1930-ban 264 kilométeren hozták rendibe az állami utakat, 1931-ben pedig 330 kilométernyi vonalon rendelték el a mun­kálatokat, amelyeknek költsége 220 millió korona. A minisztérium 1932-ben folytatni akarja ezt a munkát, különösen azokon az utakon, amelyek nemzetközi szempontból és az állam szempontjából fontosak. Uj állami utakat legnagyobbrészt Szik­láink fokozott támogatását, követeljük, menzán, ösztöndíjakkal, külföldi tanulmányutazások se­gélyezésével, a magyar könyvtárak és múzeu­mok létezéséről való tudomásulvételt is kíván­juk és ezek fölött annak az elismerését, hogy ne egy inferióris kultúrájú nemzetdarabként ke­zeljenek bennünket, hanem- az európai kultúra egy darabja gyanánt, mert. ha ez lenni megszűn­nénk, abban elsősorban a csehszlovák pártok iskola- és nem zetmü vetési politikája lesz a hibás. & X. évf. 259. (2776) szám . Péntek 1931 november 13

Next

/
Thumbnails
Contents