Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)
1931-11-13 / 259. (2776.) szám
Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ki; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K6. A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Egyes szám ára 1*20 Ké, vasárnap 2.—Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok főszerkesztő politíkcd napilapja EELEL^S szerkesztő DZURÁNYI LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága IL, Panská ulice 12. II. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága ü, Panská ulice 12. 111. emelet. Telefon: 34184. SÜRGŐ N YCIM: HÍRLAP, PRAHA Amiről az iskolaügyi miniszter hallgatott 'Szlovenszkó, november 12. Az iskolaügy! minisztérium költségvetési vitájában Dérer miniszter ezólt a magyar iskolákról ís és egyúttal mindjárt spanyolfal mögé is húzódott vissza, amikor kijelentette, hogy ezt csak az állami általános iskolai ügyek nézőpontjáról lehet megítélni. Egy nemzeti kisebbség — még az asszimiláció határán isnem itélltet meg tényeket, amelyek kisebbségi léte ellen szobiak, prágai gyártmányú hárómdiop- trfáá kicsinyítő szemüvegen keresztül, amelyen át devalválódik minden és a kisebbségi kultúra bajai is eltörpülnek. Mi .szabad szemmel vizsgáljuk életünket és annak a csehszlovák állammal való nagy összefüggéseit és ' följajdulunk minden bennünket és fajunkat ért sérelemnél, amit ne is vegyen tölünk a miniszter ur harag- néven. Az állítás mindig egy és ugyanaz: a magyar kisebbségnek meg vannak az elegendő számú iskolái, ezt követik az iskolai osztályokról szóló szép statisztikai számok. Mi hiányzik ebből a statisztikából? Azok a magyar iskolák, ahol egy osztályban száznál több gyerek zsúfolódik össze és szívja a megemésztett, dögletee, megfertőzött levegőt és azután megy haza, esőben, fagyban, hóban négy-ötkilométeres távolságokra. A statisztika beszél a kisebbségi iskolákról, székké! találkozunk elég sűrűén a magyar vb déjceken, dq mutasson a miniszter ur egyetlen magyar kisebbségi iskolát a szlovák nyelvtöbb- ségü vidéken, sőt mi nem is iskolákat, de párhuzamos magyar osztályokat 6em találunk olyan helyeken sem, ahol a magyar nyelvi kisebbség 40-—50% arányban él. Hogy a miniszter urnák milyen kevés tudomása van arról, ami a magyar végeken történik, hivatkozhatunk magyar állami elemi iskolára is, ahol ma sem folyik a tanitás, mert nem füti az iskolát a napsugáron kívül senki; sőt nyáron is tanítanak is benne, meg nem is, amikor a melegért nem kell fűteni. De hát az iskolaigazgató pártigazolványa jó Helyen van beírva. . Néhány szót szentelt- a miniszter ur az „átszervezés stádiumában*4 lévő pozsonyi tanítóképzőről, a tani tóképzésről általában kevés szava volt. így bizonyára rosszul is van informálva, talán el is hallgatták előtte, hogy magyar iskolákban — csakis ezekben — három polgári, vagy négy középiskolás előképzettséggel tanítanak magyar, kisegítő tanerők, akiknek a pedagógia tudományának emlői nem voltak hozzáférhetők és nem 'beszélt arról a gyorsfor- raló-rendszerü vizsgabizottságról sem, amely ezeknek diplomákat osztogat. Szégyenkeznünk kell, -hogy mindezeknek éppen a magyar nemzeti kisebbséggel kell megtörténnie, amelynek tizenhárom esztendő óta egyetlen tanítóképzője maradt meg, amely nő tani tékát -képez és a másik csak az „átszervezés** stádiumát éli, évente 1.5—20 tanítónak osztván oklevelet. A protekcionizmus vádja ellen védekezik a miniszter ur. Tekintsen a pozsonyi, átszervezés alatt álló tanitóképzőintézetre és keresse ki tanárai közül azokat, akik diadalmasan szorítják szivükhöz pártigazolványukat, kvalifikáció nélkül is taníthatnak, mert a „balra át“ vezényszó állandóan a füleikben cseng. Mi tudjuk azt-, hogy a miniszter ur személye szerint nem rovi- niszta, de az is kétségtelen, hogy a csehszlová- kizmúsnak egyik oszlopos képviselője. Vájjon a magyar kisebbségi iskolaügyet soha, egy pillanatra sem látta megérettnek arra, hogy azt magyar szakemberek, tanítók, tanárok vehetnék a kezükbe, hiszen vannak köztük elsőrangú pedagógusok, nagyszerű tanítók, széles látókörű és tudásu tanárok és tizenhárom év óta nincsen, nem lett, vagy nem lehetett egyetlen magyar iskolafelügyelő sem belőlük! Hiszen a demokráciához az állampolgársági egyenjogúságon keresztül lehet csak eljutni: a csehszlovák körök azonban a saját magyar embereikben sem biznak, akiket a nyelv közösségén kívül talán semmi érzelmi közösség sem kapcsol hozzánk. Jís hol késnek a magyar kn'furái'* M'***zmé- nyék szubvenciói? H:';y'n a - szerződés nyolcadik cikk \ A népszövetségi tanács párisi rendkívüli ülésén fontos ügyek dőlnek el Dawes szerepe — Frsncois-Poncet Berlinben — A trend*német bizottság első isse Páris, november 12. A népszövetségi tanács héttői megnyitásának előkészítése folyamatban van. A konferenciákat a Quai d‘0rsay nagy óratermébeui tartják meg. A szomszédos éttermet fenntartják a sajtó számára. Már most több telefonfülkét, táv- iróállomást és egy hideg büffét helyeztek el a teremben. A párisi sajtó különösen arról a tényről emlékezik meg nagy elégtétellel, hogy az Egyesült Államok kormánya Dawes londoni nagykövetet delegálta a tanácsülésre. Dawes az üléseken nem vesz részt, csak amennyiben azok a mandzsu riad konfliktusra vonatkoznak. Egyébként azonban állandó jelenléte rendkívül meg fogja köny- nyitená a tanács korokat. Illetékes körök biztosra vesztik, hogy a tanácsülésen nemcsak a távoli kelet problémái, hanem a legégetőbb világproblémák és a német-francia közeledés ügye is szóba kerül. Lehet, hogy ezen a téren döntő jelentőségű események történnek. Sir John Simon angol külügyminiszter először jelenik meg a népszövetség tanácskozásain és már szombaton Parisba érkezik, ahol Briand-nal és mindenekelőtt LavaHal a tanácsülést megelőzően tárgyalni akar a jóvátételek és a rövidlejáraíu német kölcsönök kérdéséről. Ezeken a tanácskozásokon esetleg Dawes tábornok is ré szív e sz, legalább erre enged következtetni Hoover tegnapi beszéde, amelyben az Egyesült Államok elnöke a gyors megbékélés és az elintézetlen kérdések haladék nélkül való megoldása mellett foglal állást. Időközben a német-francia munkabizottság pénteken Parisban ülést tart. Ez lesz a Laval berlini látogatása alatt elhatározott bizottság első hivatalos és programadó ülése. A Journal szerint a német ée a francia hajótársaságok között máris rendkívül érdekes szerződés jött létre, amely biztosítja a két állam haj óstárs óságainak szoros együttműködését. A cél az uj építkezések korlátozása, az amerikai ha jó jár átokkal való kooperáció és a konkurrencia kiküszöbölése. A német hajóstársaságok kötelezték magukat, hogy a jövőben kikötnek a francia kikötőkben. A német társaságoknak bizonyos aggályaik vannak és úgy vélik, hogy a szerződést jobb lett volna széles nemzet- közi alapon megkötni. Le Trocquer vezetése alatt az európai vámunió bizottsága tegnap Parisban ülést tártéi* és az egységes európai piac megteremtése mellett foglalt állást. Kedvelő eőjelefí Berlin, november 12. Francois-Poncet berlini francia nagykövet ma reggel visszaérkezett állomáshelyére. Jólinformált körök értesülése szerint Brüning kancellár még ma fogadja. A B. Z. a. M. hosszabb kommentárt fűz Francois-Poncet párisi missziójának eredményeihez. A lap szerint a francia—német tárgyalások praktikusan befejeződtek és formálisan is a befejezés előtt állnak. Az utat előkészítették a bizottság praktikus munkái számára és a nagy európai konferencia ösz- szehivásának útjában sem áll többé akadály. Az ellentéteket sikerült áthidalni és a megegyezés kész. Egyik fél sem maradt merev és hajlandónak mutatkozott nagyjelentőségű engedményeket tenni. Dostalek, Vozenilek és Matousek expozéja a költségvetési bizottság ülésén Csehszlovákiában 20 5 százalékkal csökkent a széntermelés — Tavasszal a földhivatal végez az erdőreformmal — Németországgal szemben egyre nő a kereskedelmi mérleg passzívája Prága, november 12. Dostalek közmunkaügyi miniszter a költségvetési bizottságban tárcája költségvetésének letárgyalása után expozét mondott, amelyben rámutatott arra, hogy a közmunkaügyi minisztérium elsősorban beruházási tevékenységgel foglalkozik és egész költségvetésének csupán 13 százaléka esik a minisztérium tárgyi kiadásaira. Kiemeli a vízépítési, a vizuti és az útépítési alap fontosságát a munkanélküliek számának csökkentése szempontjából. Ez kitűnik abból is, hogy amig a múlt évben 335.000 volt a munkanélküliek száma, addig ez évben átlagosan csak 200-000. A jövőben is sokkal jobb lesz produktív beruházásokkal munkaalkalmat adni a munkanélkülieknek, mint segélyezni őket. A minisztérium költségvetése 37 millióval alacsonyabb a tavalyinál, de a beruházásoknál történt leépítéseket ís tekintetbe véve, alaptörvény is, ezek felől imperative intézkedik. Közteherviselésünk arányában részeseinek kellene lennünk az állami költségvetésben előirányzott állami támogatásoknak is. Kik kapják meg ezeket? A magyar főiskolások menzái egy fillért sem láttak eddig ezekből, amikor az oroszoknak száz és százmillió jutott tizenhárom év alatt. Közművelődési, intézményeink segélyei hol akadtak el az iskolaügyi minisztériumban? Hol varrnak a magyar járások közművelődési •'háhol vannak közművelődési egvcMbe- ukn k. könyvtárainknak, niuzcimnlnknak, a leszállítás tulajdonképpen 70 millió koronát tesz ki. A csökkentéstől nem lehetett megkímélni a beruházási hiteleket sem. A főiskolák és a cseh kisebbségi iskolák hitelének kérdését ez a csökkentés nem érinti. A pozsonyi egyetemi épületek építésének előkészületi munkálatai tovább folynak. A közép- és szakiskolák beruházási tételét cgyhatoddal szállították le. A vizgazdálkodás terén igen kedvező fordulat állott be, mert a vízgazdálkodási alap törvénye révén a minisztérium oly pénzeszközökhöz jutott, hogy racionalizálni tudta a vízgazdálkodási vállalatokat, meggyorsította a folyók szabályozására és hajózhatóságára irányuló munkálatokat. 1930-ban a villamosítási munkálatokra 2300 millió koronát fordítottak. Íróinknak, újságíróinknak segítségei? Sehol. Pedig az állami költségvetésben benne vannak, de az elosztáskor a prágai kicsinyítő szemüveg nem képes fölfedezni, hogy mi is élünk. Most már akadémiáról gondoskodtak, de nekünk — az Isten szerelmére — nem a díszes háztetőre van szükségünk, hanem közművelődésünk alapjainak: iskoláinknak, továbbképző kulturegyesületeinknek, tanítóink és tanárainknak támogatására. Tanítóképzőre, ahol ne szocialista agitátorok legyenek a tanárok, de képzett és tapasz!ah ’gógusok. azután föis-ko 1931-ben a villamosítási beruházásokra fordított összeg még nagyobb. A vidék villamosítására engedélyezett 187 millió 900 ezer korona már teljesen kimerült. Az elektrizációs alapból eddig 37,500.000 korona kölcsönt adtak a magasfeszültségű hálózat kiépítésére. Ezek a kölcsönök azonban nem elegendők és a villamostársaságok kénytelenek más helyről is kölcsönöket felvenni. 1930-ban 264 kilométeren hozták rendibe az állami utakat, 1931-ben pedig 330 kilométernyi vonalon rendelték el a munkálatokat, amelyeknek költsége 220 millió korona. A minisztérium 1932-ben folytatni akarja ezt a munkát, különösen azokon az utakon, amelyek nemzetközi szempontból és az állam szempontjából fontosak. Uj állami utakat legnagyobbrészt Szikláink fokozott támogatását, követeljük, menzán, ösztöndíjakkal, külföldi tanulmányutazások segélyezésével, a magyar könyvtárak és múzeumok létezéséről való tudomásulvételt is kívánjuk és ezek fölött annak az elismerését, hogy ne egy inferióris kultúrájú nemzetdarabként kezeljenek bennünket, hanem- az európai kultúra egy darabja gyanánt, mert. ha ez lenni megszűnnénk, abban elsősorban a csehszlovák pártok iskola- és nem zetmü vetési politikája lesz a hibás. & X. évf. 259. (2776) szám . Péntek 1931 november 13
