Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)
1931-11-12 / 258. (2775.) szám
* X. évf. 258. (2775) szám a Csütörtök * 1931 november 12 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Kt; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K& A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.-KC, A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok főszerkesztő politikai napilapja FELEL0S szerkesztő DZURÁNYl LÁSZLÓ FORGJCH GÉZA Szerkesztőség: Prágám Panská ulice 12. B. emelet — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal: Prága 1L, Panská ulice 12. 111. emelet Telefon: 34184. SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRAHA A HIPOKRIZIS VILÁGURALMA Irtat BÚJANOVICS GYULA A világtörténelem a folyton ismétlődő események szakadtaién láncolata. Hasonló okok mindig hasonló okozatoknak voltak forrásai, minden akció megfelelő reakciót szül, mint ahogy a természetben is, ha éghető anyagok között tüzet gyújtunk, tudhatom, hogy tűzvészt okozok; ha egy védgátat szakitok át, tudhatom, hogy pusztító árviz lesz következménye. Kétségbe nem vonható százszor beigazolt igazságok ezek és mégis, az emberi nem átka, az ember gyarlóságának legmeggyőzőbb ^ bjzonyitéka, hogy a kézenfekvő számtalan példán soha sem okul, a végzetes hibát száz- egyedszer is elköveti. Az egyes ember tulajdonságai, jellegzetes lelki, jellembeli sajátosságai koncentrálva nyilvánulnak meg az egyes embereket egyesitő hagy közül etekben, a nemzetekben, amelyek bÜ tükrei az egyedek jellegzetes tulajdonságainak. A francia kispolgár szorgalma és takarékossága ereje és erénye az egész francia nemzetnek és viszont hatalmi vágya, gloire-éhsége végigvonul egész történelmén és sodorja aJ francia sziveket nem egyszer válságos megpróbáltatásokba. Az angol egyén minden nehézséggel szemben tapasztalt szívós kitartása, munkaképessége, vállalkozó szelleme, józan, a viszonyokhoz alkalmazkodó Ítélőképessége adja meg az-angol nemzetnek a jellegét, az angol népet a világ legnagyobb gyarmatbirodalmává tette ée még ma is, amikor e régi gyarmatok többsége már rég nem gyarmat többé, mégis a közös érdekek kapcsával tudja azokat a viszonyokat okos számbavételével magához fűzni. tények és ezekkel szemben még ma is a mai hatalmasok el akarják hitetni a világgal, hogy a háborút kizárólag a német imperializmus és a magyar nemzet erőszakos háborús provokációja (!) akarták, erőszakolták rá a teljesen ártatlan, háborúra nem is . gondoló francia, orosz, angol, stb. nemzetekre és igy csak a kigyenlitő igazság következménye, hogy a háborút akarók bűnhődjenek. íme, ismét egyszer megnyilvánult a hipokrita fölfogás, Aesopus farkas- és báránymeséje és ez a hipokrita felfogás uralkodik azóta is, volt vezetője áz úgynevezett „békeszerződéseknek", viszi katasztrófa elé az egész mai kultur- világöt, teszi lehetetlenné a kibonatkozást. A porig alázott, lesújtott, kiéheztetett s a marxista propaganda által akkor teljesen védtelenné tett legyőzőitekre diktátum alakjában lehetetlen feltételeket szabtak, elnevezték ezeket a diktátumokat békeszerződéseknek és a hipokrizis netovábbja, hogy tizenkét év óta mint a jognak, békének, a tisztességnek képviselői és őrei viselkednek a háború diktátorai és háborodnak fel afelett, hogy, íme, a legyőzőitek a háború egyedüli okozói most még az általuk aláirt békeszerződéseket sem akarják betartani és ismét veszélyeztetik a békét. / Felfoghatatlan, hogy az uj világrend megteremtői (Wilson, Clemenceau, Lloyd George), akik egyenkint okos emberek, győzelmi mámorukban hihették, hogy az általuk megállapított világrend fennállhat, a sebek begyógyulhatnak s a népek szimbiózisa lehetséges lesz. Felfoghatatlan, hogy midőn a franciák saját tapasztalatukból láthatták, hogy az 1870- ben létesített elzász-lotharingiai kérdés ötven évig zavarta a világbékét és végre is egy világháborúra vezetett: akkor nem egy, de számos újabb probléma létesítését lehetőnek tartották. Felfoghatatlan, hogy miután a triumvirátus a mindenekéből kifosztott, kiéhez tetett puszta életlehetőségében is veszélyeztetett népekre még fantasztikus hadisarcokat, illetve szebb kifejezéssel jóvátételt is kiszabott, komolyan hihette, hogy ezek a népek generációkon keresztül hajlandók és képesek lesznek munkájuk összes gyümölcseit idegenbe küldeni. Azóta beigazolódott, hogy például a ném-et nép munkájának teljes kifejtésével sem képes a reá rótt követeléseknek eleget tenni és igy reá nézve is érvényes a jogi felfogásnak egyik elemi tétele, az, hogy „lehetetlenségekre senki sem kényszeríthető". Azóta beigazolódott, hogy a világgazdaság oly szorosan összefüggő egészet képez, hogy annak részeit nem lehet tönkretenni anélkül, hogy az egész ne szenvedjen emisU. A legyőzőiteknél az „igazságos béke" eredménye gyanánt már régen bekövetkezett nyomorúság, gazdasági és lelki krízis, íme kezd átterjedni a győzőkre is. A legyőzőitek kiriziséből lassan, de biztosan alakul ki a világkrizis,. mely pusztítva az anyagi javakat, lehetetlenné téve a tömegek megélhetését, az országok fennállásának eddigi bázisait, az erkölcsi javakat is megrendítve, előkészíti a talajt mindenütt az Európát fenyegető közös ellenség: a bolsevizmus részére. Micsoda hipokrizis kell ahhoz, hogy midőn a tények igazolják, hogy Németország nem fizetheti az idei jóvátételt, akkor a világ bölcsei számtalan összejövetelek é& mi- nuciákba menő részletezések után erre egy évi moratóriumot adnak. Hát vájjon van-e józan gondoLkozásu ember, aki hihetné, hogy amire Németország az idén nem volt képes, arra a katasztrofálisan kiélesedett termelési és pénzválság mellett a jövő évben képes lesz? És mi lesz akkor? Vájjon az állig felfegyverkezett Franciaország, mint a béke őre, a jog, igazság, méltányosság nevében az aláirt békeszerződések tiszteletére fegyverrel fogja-e kényszeríteni a védtelen Németországot? Vigasztalan helyzet, amelyen többé körmönfont alakoskodások, igazságnak felállított hamis tételek nem segíthetnek. A hipokrizis sodorta ebbe a nemzeteket és a világot és amig ebhez ragaszkodnak és amíg nem lépnek a józan ész által diktált útra, addig nem is remélhetik a viszonyok javulását. Oak a beismerés az európai kultúrára nézve későn ne jöjjön.. Bennünk pedig a viszonyok tehetetlen, de szenvedő egyedeiben megerősödik áz a régi igazság, hogy .„parva cum sapientia regitur mundus". Franciaországban emelkedik a munkanélküliek száma A háromszáz milliós hindu népnek pedig az angol szupremáeia ma is áldást jelent, mert hiszen a „Pax-Britannicá" nélkül a vallási és kászti ellentétek által ezer részre szaggatott hindu nép egymást irtaná ki, hiszen az angol uralom egy állandó fontos feladata ezt megakadályozni. A hindu nemzeti hős Gandhi pedig egy idealista, aki a maga passzív rezisztenciájával pillanatnyilag ugyan nagy anyagi károkat okoz Angliának, de nem tudja megakadályozni, hogy a mohamedán és brá- ma vallásu hinduk békében éljenek, nem tüdja elérni, hogy az ötven millió pária hindut a többi kétezer kasztbeli hindu még csak embernek is tekintse, hogy a kasztválaszfalak ledőljenek és például a halászok között az a kaszt, amely a hálót jobbról halra veti, szóba álljon azzal a kaszttal, amely ezt a műveletet fordítva csinálja. íme az egyén sajátosságai, erényei és hibái megnyilvánulnak nemzeteknél is, elkülönitik őket, csak egyben egyeznek valamennyien: abban ugyanis, hogy sem az egyén és még kevésbé az egyének közülete, a nemzetek nem okulnak a múlt példáin, ismét és ismét vesztükbe rohannak. Az ember évezredeken át ismétlődő tradíciójának legújabb kiadása a világháború ée az azt követő „béke" által okozott világkatasztrófa. A világ közvéleménye előtt ma világos, hogy a szörnyű öldöklést a francia revanche-vágy, a német ipar és kereskedelem fejlődésével Bzemben támadt féltékenység, a cá iri udvari klikk hatalmi perverzitása ée az egész európai diplomácia kényelmesége, tehetetlensége okozták ée állították szembe egymással a népek millióit, amely millióknak eszük ágába sem jutott volna, hogy egymást gyilkolják. Ezek ma már elismert jj A parlament megnyitása előtt — A külföldieket ki’o’oncoSják — Szigorú rendszerivel! Paris, november 11. A francia parlament őszi ülésszakának megnyitása előtt Laral miniszterelnök néhány napra hazautazott szü- kebb hazájába, Aurergneba. A miniszterelnök inkognitóban utazott, de Lyonban fölismerték és Selkesen ünnepelték. Az Elyseé-palotában holnap minisztertanács lesz, amely a parlament megnyitása előtt utoljára foglalkozni fog a kormány kamarai (ég szenátusi munkaprogramjával. A párisi képviselők tegnap este a kamarában tanácskozásra ülitek össze, hogy a munkanélküliség problémájával foglalkozzanak. Parisban több 'mint százötvenezer munkanélküli van, amihez hozzá kell számítani az úgynevezett átmeneti munkásokat, akik hetente legfeljebb két-hiá- crom napot dolgoznak. Az utóbbiaknak száma ötszázezerre rúg. Negyvenezer munkanélkülit törültek a munkanélküli segélyben részesülök listájáról, mert — mint ismeretes — Franciaországban a munkanélküliek csak 180 napig kapnak segélyt s ha hat hónap után nem tudnak munkát szerezni, segélyt sem kapnak többé. A képviselők egyhangúan azon a véleményen voltak, hogy föltétlenül kellő rendszabályokat kell foganatosítani a katasztrófa elkerülésére. A kommunista munkanélküliek tegnap este tüntetni kezdtek. Az első élétbe- léptetett rendszabály az, hogy a munkanélküliséget a külföldi munkaerőikre hárítják, amennyiben haza küldik őket. Franciaországiban 1899 óta rendelet van éötetben, amelynek alapján az egyes üzemekben legfeljebb hasz százalék külföldi munkaerőt szabad alkalmazni. Ezt a rend el etet eddig nem igen tartották be, de most kegyetlenül elbocsátják az idegeneket a francia szolgálatból, kivéve természetesen azokat az iparágakat, ahol az idegenek nélkülözhetetlenek, igy a bányákat, a cukorgyárakat, a férfikonfekciós ipart, a sapkaipart és a szőrmeipart. Elsősorban Páris soflöreit tisztítják meg az idegenektől. Parisban most hatezer francia taxisoifőr volt és nyöOcezer idegen. Az idegeneket elbocsátják. Ezekben az intézkedéseken kívül a munka- nélkülieket számos másfajta előnyben részesítik, igy például moratóriumot kapnak lakbéreik és adóik megfizetésére, valamint tovább élvezik a szociális biztosítás előnyeit, községeik pedig ingyen látják el őket kenyérrel, te;lel és kőszénnel. Kínai eflensíva Mandzsúriában Japán uj csapatokat küld — Veszedelmes helyzet Tiencsinben London, november 11. A tiencsini hely- zent a mára virradó éjjel ismét kiéleződött. A város rendőrsége nem a helyzet ura többé és képtelen a zendiilők garázdálkodásait meggátolni. A japán karakók közelébe® tegnap óta heves lövöldözés van. A japán kolónia szélén lévő Nankaj egyetemet a felkelők megtámadták és egy részét szétrombolták. Tokió, november 11. A United Press jelentése szerint az Északmandzsuriából jövő Ma tábornok oífenzivába kezdett a japán óikkal szemben. A japán repülőik és lovas osztagok Tasin közelében nagy kínai csapat- osztagokra bukkantak, amelyek dél felé vonulnak, A mandzsuriai helyzet arra késztette a tengerészetügyi minisztert, hogy a császártól njabb ötezer katonának Mandzsúriába való küldését eszközölje ki. A hivatalos jelentés szerint -a csapatok nem erősítésképpen mennek a harctérre, hanem az ott lévő elfáradt csapatok leváltására. Tovább tartanak a lengyelországi antiszemita zavargások Varsó, november 11. A tegnapi vilnai antiszemita zavargásoknál egy zsidó diák és egy szélsőjobboldali tüntető meghalt, húsz személy többé-kevésbé súlyosan megsebesült. Varsóban a diákok antiszemita tüntetései folytatódtak és immár nyolc napja tartanak.
