Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)
1931-11-11 / 257. (2774.) szám
X. évf. 257. (2774) szám i Szerda * 1931 november 11 Előfizetési ár: évente 300r félévre ISO, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. A képes mer éklettel havonként 2.50 Ká-val több Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Kö. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok FŐSZERKESZTŐ politikai napilapja FELEL0S SZERKESZTŐ DZURANYI LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága II, Panská ulice 12. 11. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatalt Prága IL, Panská ulice 12. 111. emelet. Telefon: 34184. SŰRGÖMYCIM: HÍRLAP, PRAHR Északmandzsuria parancsnoka hadat üzent a japánoknak? Japán ultimátum - A heyzet egyre bonysSultaEiBá válik - Háborút kétzOiidétek A megértés útja Irta: Ifj. KOCZOR GYULA Benes külügyminiszter beszéde utón, melyben a Magyarországgal való megegyezés szándékát hangoztatna, úgy a kormány- lapok, mint általában az egész sajtó élénken foglalkozott e kérdéssel. Amíg azonban Benes külügyminiszter beszéde — legalább is látszatra — a komoly szándék jellegét viseli magán és azon átéreznék Masaryk köztársasági einösnea a Magyarországgal való megegyezésről többször hangoztatott szavai és annak belátása, hogy a köztársaság érdekei elsősorban a szomszédokkal való barátságos viszonyt és együttműködést kívánják és a gazdasági helyzet i.s csak ennek segítségével javítható': addig főképp a cseh agrárok és szociáldemokraták lapjairól nem lehet ezt elmondani Ezek még minidig a kicsinyes pártpolitika, kortesfogás és szavazatira lás zás szempontjából nézik a dolgot és elfeledkeznek árról, hogy olyan időket élünk, amikor épp az állam érdekében, amit ők annyira szeretnek hangoztatni, az ilyeneket mind félre kellene tenni. Slavik György belügymi- inisztérnek és Ivánka Milánnak egy pozsonyi kormány-lapban megjelent cikkei sem kivételek e tekintetben. A cikkek pártpolitikai irányát figyelmen kívül hagyva, mindkettő az itteni magyarságot, a magyar ellenzéket és Magyarországot okolja a meg nem felelő viszonyért. Slavik szerint a megegyezés előfeltétele, hogy Magyarország változtassa meg kisebbségi politikáját, ami vonatkozik úgy az ottani kisebbségekre, mint az itteni magyarságra, melyre Magyarországnak oly irányban kellene hatnia, hogy támogassa az államot abban a munkájában, mely a magyar kisebbséggel való teljes megegyezéshez vezet. Ivánka a megértés feltételét abban látja, hogy Magyarországnak: „Le kell mondania arról, hogy a régi Magyarországot régi haláraival együtt újból feltámasztja." Az őszinteség hiányzik mindkét megnyilatkozásból. Slavik belügyminiszter nagyon jól tudja, hogy a magyar ellenzék minden pártérdeken felül, még önmegtagadás árán is mindenkor kész volt nép© s ezen keresztül az állam érdekében együttes gazdasági és kulturális munkára, amiben mindig a kormánytöbbség politikája akadályozta meg és gáncsolta el. Viszont csak példát hozok fel s nem akarok a súlyos sérelmek végtelenjébe belenyúlni, minden komoly csehszlovák politikus el fogja ismerni, hogy a magyar ellenzék árulást követett volna el népével szemben, ha a magyar vidékeken történő csehszlovák telepi léseknek asszisztál, vagy talán, ha, aláírja azt a jelszót, hogy: „Nyelvben magyarok, lélekben csehszlovákok vagyunk." Ez nem kölcsönös megértés, hanem létünkről való lemondás lett volna. Benes külügyminiszter az igazi diplomata hangján beszél. Nem rekriiminál, nem hánytorgatja a múltat. Hallgat a kölcsönös hibákról, hallgat arról is, hogy egy évtizeden át Magyarország-ellenes politikát csinált. S ezt jól teszi. Ellenkezője minden volna, csak nem a megértés utjának egyengetése. S amikor beszédében kiemeli, hogy a megegyezést és a jóviszonyt a köztársaság érdeke is feltétlenül követeli, akkor egyúttal beismeri azt a multiban elkövetett hibát, mely a köztársaság életét úgy akarta berendezni, mintha Magyarország nem is volna szomszéd. A cseh államférfiakban a háború után London, november 10. A tiencsini zendülés a szomszédos Pekingben is nagy nyugtalanságot keltett. Ámbár Északkina fővárosában egyelőre minden csöndes, a város kormányzója kihirdette az ostromállapotot. Tiencsinnel megszűnt a telefonösszeköttetés. A mandzsunai helyzet az elmúlt napokban újból kiéleződött. A kinai hadsereg 30 kilométerre a japán állásoktól újabb összpontosításokat végez. Mukdeni jelentések szerint Ma kinai tábornok megüzente a hadat Japánnak. Csapatai Taasinnél állítólag bombázták a japán állásokat. Newyork, november 10. A mandzsuriai háborús konfliktus és a tiencsini zavargások újból alkalmat adtak az amerikai kormánynak, hogy a Fehér Házban többórás konferencián megvitassa a helyzetet A tárgyalások eredményéről egyelőre semmi sem szivárgott ki, de valószínű, hogy az államdepartement uj jegyzéket dolgoz ki és fölszólítja Japánt a helyzet tisztázására. Gazdasági szankciók alkalmazásáról egyelőre szó sincsen. Mindazonáltal a japán értékek rendkívüli áresést szenvedtek a new- yorki tőzsdén. Ma tábornok narancsot adott a támadásra Mukden, november 10. Ahhoz a hirhez, hogy Ma tábornok hadat üzent Japánnak, illetékes körök megjegyzik, hogy a kinai tábornok ugyan ilyesféle hivatalos lépést nem tett, de csapatainak parancsot adott, hogy a japánokat megtámadják. Ugyanakkor Ma Csangszuliang- tól távirati utón katonai erősítéseket kért. Viszont a japánok Ma tábornoknak, Északmandzsuria parancsnokának állítólag ultimátumot nyújtottak át, amelyben követelik, hogy azonnal szüntesse be az ellenségeskedést, ellenkező esetben a lehető legnagyobb katonai eréllyel járnak el ellene. A külföldi konzulo’ jelentése szerint a kínaiak lázasan készülődnek a szerintük kikerülhetetlen háborúra. A hadszíntér Mukden, november 10. A United Press levelezője megállapítja, hogy Mandzsúria egyre határozottabban a hadszíntér benyomását kelti. Tegnap a japánok öt helyen küzdöttek az irre- guláris csapatokkal. A japán hadseregek főparancsnoka, Honjo tábornok, öt, egymástól függetlenül operáló expedíciót küldött ki a kínaiak leverésére. A legvéresebb ütközet Haitcser.g közelében folyt le, nyolcvan kilométerre Dairen kikötőtől. Hir szerint ebben a csatában kínai részről bétszáz ember elesett, illetve megsebesült. A japánok két halottat és több sebesültet vesztettek. Egy másik ütközetben harminc kinai meghalt és kettő megsebesült. Japán katonai részről kijelentették, hogy a kinai sorkatonaság Agancsi és Csingcsao között rendes támadást készít elő a japánok ellen. Szülő Géza: Benes miniszter ur a magyar önérzetet meg akarta tisztelni, Osusky követ ur a magyar önérzet arcába vágott Az országos keresztényszocialista párt végrehaitóbizottságának ülése Zsolnán Sziillö Géza frappáns hatású beszédben fejtette ki a párt álláspontját a „Masaryk-akadémiávai“ és az Osusky-nyilatkozattai szemben Zsolna, november 10. Az országos keresztén yszocialista párt végrehajtó bizottsága ülést tartott a párt vezérének, SzüUő Géza országos pártelnöknek vezetésével, akit a végrehajtó bizottság egybegyült tagjai meleg szeretettel lelkesen ünnepeltek abból az alkal óimból, hogy betegségéből fölgyógyulva újból a régi friss energiával és lendülettel vette kezébe a párt eleven életének irányításét. Szüllő az ülésen frappáns- hatású megnyitó beszédet mondott, melyben kitért a választási eredményekre s köszönetét mondott a sikerért a párt minden hívének, s az utóbibi napok kiét belpolitikai eseményével, a magyar tudományos, irodalmi és művészeti társaság megalakulásával s a hírhedt pozsonyi Osusky-eloadással szemben leszögezte az országos keresztény- szocialista párt álláspontját. A pártvezér beszédét a következőkben ismertetjük: KöszBnet a választási sikerekért Az országos keresztényiszocialista párt nevében akarom megköszönni pártunk vezetőségének, a főtisztelendő papságnak és pártunk minden szervének azt a magatartást, önzetlenséget, amelyet a községi választások alatt kifejtettek — kezdette beszédét a pártvezér. — Külön ki akarom emelni azt a féinyes eredményt, amelyet ott értünk el — például Selmecbányán, Verebé- lyen, a Garam völgyében — ahol a magyarság és szlovákság kéz a kézben együtt küzdött azért, hogy a vezetést ez a párt szerezze meg, amely párt ma épp úgy, mint ezelőtt, meg nem ingathatóan követeli a szlovenszkói autonómiát, , A lefolyt választások után a kormánylapok és mindazok, akiknek érdekében áll kisded üzleteik miatt, hogy a kormány szekerét tolják, olyan híreket terjesztettek, hogy az itt levő őslakosok két nagy pártja: a keresztén yszocialista párt és a magyar nemzeti párt erőviszonyaiban hanyatlás állott be. Erre még statisztikai adatokat is: hoztak nagyképűen bizonyos időszaki lapok. A kormány maga ezt nem tette, mert tudja, hogy ez nem igaz s ezért a kormány hét lakat alá vette a választás valódi eredményeit. Hogy mi, őslakos pártok, nem vesztettünk, legjobban igazolja az, hogy Slavik miniszter nr pozíciója meggyöngült. Hogy még nem bukott meg, annak nem az az oka, hogy a csehszlovák kormány meg van elégedve az ő működésével, hanem az egyetlen ok az, hogy Slavik miniszter ur szlovák származású és ő — amint a bankoknál vannak diszgójok a zsidók közölt —. mint diszszlovák működik a csehek között. Stunda statisztikai bűvészeié Magáról a választási statiszt.5káról megvan nekem régi véleményem. Teljesen osztom azt, amit valamikor Kecskeméthy nem volt meg az a bismarcki és mérsékelt előrelátás, mely Königgraetz uitán az ellenségből szövetségest csinált. Pedig lehetett volna akkor egy kis önmérséklettel a magyarból őszinte barátot csinálni s megalapozni egy olyan együttműködést, mely nemcsak mindkét állam gazdasági erőssége lett volna, de politikailag is olyan erő lenne Közép eu répáiban, amelynek akaratát nem lehetne figyelmen kívül hagyni. A megvalósitásnak alig állt volna valami útjában, hiszen demagógia nélkül nem igen lehet a cseh, a szlovák és a magyar között olyan történelmi, beidegzőid ott ellentéteket találni, mely őket szétválasztotta volna; ellenkezőleg, sok mélyenjáró történelmi ok van, mely őket egybekapcsolta. Tizenkét év kellett, míg csehszlovák politikus ajkáról elhangzott a két szomszéd egymásrautaltságának és a megértés szükségességének elismerése. Vájjon lesz-e Lenne annyi erő, hogy ennek megvalósításáért minden gáncs dacára küzdeni fog, lesz-e benne annyi bátorság, hogy megállapitásának minden konzekvenciáját levonja? Mert hiába is takargatnánk, nyíltan meg kell mondanunk, hogy a gazdasági közeledés, sőt együttműködés is csak fél mun kát jelentene, ha nem történik meg a két állam politikai közeledése és a feunálló politikai ellentétek teljes kiküszöbölése. A bismarcki mérsékletet és előrelátást a legalkalmasabb pillanatban elmulasztották. Talán nincs még késő, azt hiszem, ki lehetne köszörülni a hibát. Próbálják meg. Csak áldás fakadna ebből mindkét nemzetre.
