Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)

1931-10-09 / 230. (2747.) szám

TIVyGAI-7^C.^ARH!KLAP 1981 október 9, péntek. vativ programot. A Morningpost a választási kampányt teljes erővel megkezdte és „a ném­áét árulása" címen cikksorozatot jelent be, amelyben a munkáspárt kormányának bű­neivel fog foglalkozni. A Daily Héráid, a munkáspárt hivatalos orgánuma ugyancsak hatalmas előkészülete­ket tesz a harcra. Ezekben a napokban 1,800.000 példány­számban jelenik meg * egyetlen alkalmat sem mulaszt el, hogy a kormányblokk politikáját támadja. Mai vezér­cikkében bejelenti a feltétel nélküli harcot MacDonald ellen. A magyar nemzeti munkás- és földmivespsrt választási eredménye Prága, október 8. A magyar nemzeti munkás-j és földmüveepárt elnöksége jelentést adott ki a pártnak a községi választások során elért eredményeiről. A jelentés kiemeli azt, hogy a párt anyagi eszközök hiányában a legminimáli­sabb felvilágosítási tevékenységet fejthette ki a választást megelőző kampányban. — Bevalljuk őszintén — mondja egyebek közt a jelentés — pártunk a választási agitác’ó- ra mindössze egyezer koronával rendelkezett. Ezt az egyezer koronát is csak úgy tudtuk elő­teremteni, hogy pártlapunkat, a Magyar Mun­kást a választások tartama alatt, vagyis akkor, amikor a legnagyobb szükség lett volna, nem jelentettük meg, hogy ilyraódon néhány garast megtakarítva azt a választási agitációra for­díthassuk. Amíg más pártok garmadával szórták a különböző színű és tartalmú röplapokat, addig mi egyetlen röplapot sem tudtunk kiadni. Amig a többi pártok sajtója teljes erejével támogatta saját pártja választási küzdelmét, addig a mi pár­tunk sajtója, a Magyar Munkás, nem jelenhetett meg, némaságra volt Ítélve. Amig egyes pártok esélyeit hatalmi pozíciója is segítette, addig a mi pártunk számos gyűlését betiltották. Sok helyen nem hogy taggyűlést, de még bizalmi ülést sem tarthattunk. Ahol azonban megjelentünk, ott a magyar dolgozó nép nagyszámban csatlakozott pártunkhoz. A jelentés a magyar nemzeti munkáspártra esett szavazatokat a következőkben mutatja ki: Panyidaróc 44 szavazat, 2 mandátum; Béna 37 (2), Fülek 75 (1), Udvard 181 (1), Bény 387 (13 m. többség), Alistól 6 m., Gverk 44 (2), Páskaháza 119 (7 m. többség), Deresk 151 ez. (6), Bős 6 m., Détér 141 (6), Pilis 114 (5), Rapp 43 (2), Perbete 292 (5), Teemag 73 (3), Csenikesz- fa 12 m., többség, Palást közös listán S m., Föl­sőé 219 (5), Vigtelke 76 (8 m., többség), Hodos 4 m., Apátujfalu 12 m., abszolút többség, Zsély 131 (5), Hegybenéte 6 m., Bori 110 (6), Marosfal­va 89 (3), Garamlök 177 (4), Cs. Nádasd 8 m., Vámosladány 43 (—), Patas 4 m., Uj’bars 95 (2), Felső-Szecse 60 (3), Nagybudafa 6 m., Kis- Koszmály 89 (2), Bareendréd 39 (2), Kálna 70 (2), Kis-Luce 5 m., Nagy-Salló 53 (1), Garaan- Mikola 48 (1), Garamkissalló 85 (2). Abony 4 m., 1 "i ........ a pio neekon im . mm hpo rordifoHa: ftosánjsté Lola (33) — Talán nem volt éhes — mondta Joe kö­zönyösen. — ügy bizony, nem volt éhes, mert a rég­óta pihenő kanoé aljáról éppen elég kukacot szedett le magának. Arrafelé mentek a vörö­sök. Még egyszer körülnézünk, aztán meglát­juk, mi a teendő. A vadász most még szorgos abban kutatta át a partot, m’int az előbb. Egyszerre letér­delt. Kis csontdarabkát emelt föl a földről. Valami cipőcsatt lehetett. Joe felorditott. Nell cipőcsattja volt. azon­nal megismerte. Mély csönd lett. amint a fm remegő kezé­be vette a kis csattot.-- Gondoltam — mondta halkan Wetzel —, hogy a két lány fekszik a tutajon. A har­madik fogoly valószínűleg a bátyád. — Gyerünk utánuk! — könyörgött Joe -szinte eszeveszetten. — öljük meg a gazem­bereket ... siessünk! A vadász a fejét csóválta. — Holdvilágos éjszaka lesz — mondta. — Meg kell várni mindennek az idejét. Nem fog­nak messze menni. Tábort ütnek nemsokára. Ezzel minden további sző nélkül, hozzáfo­gott, hogy néhány jókora lombos gályát oda­támasztva a vastag korhadó fatörzshöz, sá­torféle búvóhelyet készítsen. Aztán odafor­dult Joehez és maga elölt küldte be a homá­lyos fekvőhelyre. A nap ragyogóan sütött. Délután volt. Joe különösnek találta, hogy most lefeküdjenek. De aztán eszébe jutott, hogy Wetzel bizonyo­san nem alvásra gondol, csak arra, hogy bú­vóhelyükön várják meg, míg a harc órája el­következik. Elcsodálkozva hallotta, alig negyedóra rnulva. hogy a vadász egyenletesen, mélyen lélek zik. — Alomba tudta parancsolni magát. Mícbo­743 millióval csökkentik a jövő évi költségvetés bevételeit A dohány- és gyufaiövedéktöl 199 millió koronával nagyobb bevételt várnak, az egyenesadóktól 147 millióval kevesebbet Prága, október 8. Az 1932-os költségve­tési előirányzat kiadási tételei mint már jelentettük — 520 millió koronával alacsonyabbak az eddigieknél, ugyanakkor a bevételi tételeket is 748 millió koronával szállították le. A bevételek közt magasabb előirányzattal szerepelnek a bélyegilleté­kek és pedig 11 millió koronával, a közigaz­gatási bevételeket felemelték 29 millió ko­ronával, a dohányjövedék bevételét 157 millió koronával magasabbra preliminál- ták. A gyufagazdálkodást a gyufatröszttel történt megegyezés alapján teljesen ujjá- rendezik és itt is 42 millió koronával na­gyobb összeg van előirányozva. A bevételi tételek közt csökkentések vannak a követ­kezőknél: Az egyenes adót 147 millió ko­Érsekujvár, október 8. Az őgyallai járás­hoz tartozó, Érsekújvár közeliében fekvő Naszvad nagyközségben a járási hivatal rendeletére szintén összeírásra kerültek a vetőmagigiénylök. A jelentkezésre dobsző utján hívták fel a község valamennyi föld­művesét. A jelentkezés pártállásra való te­kintet nélkül meg is történt. Csata 104 (3), Naszvad 192 (3), Baka 3 m., Fei- ső-Pél 61 (2), Alsó-Pél 39 (1), Bese 83 (4),' Var- sány 52 (2), Bagota 286 (8 xn., legerősebb párt), Imeiy 342 (10 m., többség), Sik abony 8m., Ollé- tejed 12 m. (többség), Karva 166 7 m. (legerő­sebb párt), Ipolybalog 136 (5), Kiscsalomia 77 (6), Tőnye 10 m. (többség), Nagycsalomia 120 (5 in.), Kóvár 61 (3), Felsővárid 105 (3), Alsó­várad 51 (2), Ipolyszakálos 240 (5), Szap 6 m., Cs. Várkony 6 m., Tompa 56 (4), Kiskeszi 112 (5), Zsitvabesenyő 97 (3), Cs. Nyék 4 m., Sóly­most arcsa 3 m., Losonc 213 (1), Apátfalva 137 rónával kisebb összegben irányozták elő, ebből esik 185 millió korona a jövedelmi adóra, az általános kereseti adóra 20 mil­lió korona, a járadék-, tantiémadóra 9 mil­lió korona többlet. A fogyasztási adók közül csupán a szeszadót csökkentik 26 millió koronával, míg a többi fogyasztási adóne­mek magasabbak az ezideinél. A legradi­kálisabban csökkentették a szállítási adót, mert a forgalmi adó bevételét 210 millió koronával, a szénadóét 40, a forgalomszál- litási adóét 100 millió koronával, vagyis a forgalomszállitási adónemek bevételét ösz- szesen 350 millió koronával csökkentették. Végül megemlítendő még az is, hogy a Vámbevételeket is 230 millió koronával ala- csonyabbra preliminálták, mint ez évben. Köz vet fen a községi választás előtt meg- érücezett 35 tonna búza az összeiróttak ré­szére. Azonban ekkor már nem hirdették ki hivatalosan azt, hogy kios-ztásra kerül, ha­nem a Csőn ki-párti községi biró bizalmasan értesítette párthiveit és a kiosztásban csak őket részesítette. Amikor magyar ellenzéki párttagjaink erről tudomást szereztek, azon­(4), Kis túr 12 m. (abszolút többség), Pódafa 4 m., Poszt a 3 mandátum. A jelentés végül hangsúlyozza, hogy. „ adatai nem teljesek, mert számos községből nem érke­zett be a választási eredmény s 27 olyan község­ben, ahol szervezetei vannak, csak jövőre lesz­nek községi választások, 60 községben pedig a párt más pártokkal választás nélkül egyezett meg az egységes listára nézve. A pártközpont eddigi adatai szerint a 150 helyi szervezettel biró párt 329 mandátumot szerzett. nal fölkeresték Vasika István dr. községi jegyzőt és tőle meg kérdezték, vájjon lehet* séges-e az, hagy a btró alattomban osztja ki a saját pártjabelinek a búzát. A jegyző ke­reken kijelentette, hogy erre a biró nem ka/poft meghatalmazást, hanem igenis köte­lessége a vetőmagot a jelentkezők részére nyilvánosan szétosztani. Voltak olyanok, kik a járási hivatalba elmentek és ott ha­sonló felvilágosítást nyertek. Erre aztán újra elmentek a bíróhoz és kö­zölték vele az illetékes hatóságnak kijelen­tését. Ámde a biró durván visszautasította még ekkor is őket és határozottan, 'kijelen­tette, hogy a vetőmagosztés kizárólag pártalapon tör­ténik. Nem is adott vetőmagot párttagjainknak. Tulajdon keresztfiát, Fekete Józsefet, aki szintén iratkozott vetőmagra, durván vissza­utasította azért, mert nem tartotta őt meg­bízhatónak a Osánki-.pArt szempontjából. Amikor a vetőmagra jelentkezettek na­gyobb tömege összeverődött és a bírótól kö­vetelték a vetőmagnak az összeírás szerinti kiosztását, a basáskodó Csánki-vezér felug­rott az asztal tetejére és rikácsoló hangon kiáltani kezdett. Fékevesztett modorban gú­nyolta ellenzéki pártjainkat és azt kiabálta párttagjaink felé, hogy \ most tűnik ki, kinek van hatalma, ki kap vetőmagot és ki nem kap. Menjenek Szül- 1Ö Gézához és tőle kérjenek vetőmagot, mert ő bizony még ezer koronáért sem ad 1 — mondotta kihívóan. Jellemző a nasavadi C sári ki-párt agibációs eszközeire az is, hogy a választás napjának reggelén Fekete István házában nagy itatást rendeztek a szavazók részére. Mivel Paluska biró a vető magoszt ásnál min­den párthivének adott vetőmagot, még olya­noknak is, kiknek vagyoni fedezetük niucs, félő, hogy az ilyenek helyett majd annak­idején a községnek fog kelleni megfizetni a vetőmag árát. Éppen ezért a községi képviselők a legközelebbi ülé­sen felelősségre szándékoznak vonni a bí­rót teljesen önkényes eljárásáért és határozatilag szándékoznak kimondani, hogy mivel a biró minden megkérdezés nél­kül cselekedett a kiosztásnál, felelőtlen munkájával semmi közösséget nem vállal­nák, az esetleg bekövetkező károkat a köz­ségről elhárítják és azért kiaárólag a bíróit te sízik anyagilag felelőssé. (.. r.. ©) W Keresztrejtvényeink megfejtői három na­pig kapnak ingyen szállást és ellátást Budapest egyik legmodernebbül berendezett szállodájá­ban. Olvassa el vasárnapi számunkban a fölté­teleket! Szemérmetlen korteskedést űztek Kaszvadonazagrárpártiak a pártjaink által kiharcolt vetőmaggal A községi bíró nem a hivatalosan összeirottaknak, hanem a pártjabelieknek osztotta ki a vetőmagot da akarata lőhet! — gondolta Joe keserűen, ő be sem bírta hunyni a szemét... Nell ott van Girty kezei között!... Tudta, hogy ez rosszabb száz halálnál. A lombok közein át látta Joe, amint egyre lejebb. egyre lejebb hajlik a nap, aztán el­tűnik ... lassan homályosodul kezdett az ég... majd feltűntek az első csillagok. Hosszú, hosszú órák teltek el... Valami éjjeli madár szólalt meg valahol bánatos, elnyújtott han­gon ... aztán baglyok huhogtak ... A fatörzsön, mellettük valami négylábú ál­lat szaladt végig s eltűnt a bozótban. Azután lassan .ráborult a vidékre az éj­szaka csöndje. Végre ezüstös fény hullt a lombokra s a korhadó törzsre. Joe tudta, hogy feljött a hold s hogy itt a pillanat... Lüktető vére harci riadót dobolt. XVI. A hold magasan állt és éles árnyékot vetett minden fa és minden bokor. Az erdőszélen két sötét árnyék lopózott to­va a. fák sötétkék árnyékában s megkerülte a tisztásokat, ahol ezüstös ködben ragyogott minden fűszál s minden virág. Leszegett fejjel, szaglászva futott el egy farkas a lábuk előtt. Hirtelen megállt... a két ember szaga megütötte az orrát. Rekedi, kurta ugatással loholt vissza a sűrűségbe. A két árnyék — mintha kisértetek lettek vol­na — eltűnt. Elnyelte őket a fütenger. Csöndes, néma, elhagyatott lett a tisztás megint... Sehol senki, csak a földöntúli fényben úszó végtelen erdők és füves domb­oldalak ... A hold fény egyre erősebb lett... Elhalvá­nyullak körű lőtté a csillagok. Lassan teltek az éjszaka órái. Most valahol messzebb újra szétnyílt a ma­gas fii. — Fekete alak emelkedett lel egy pillanatra... vagy csak árnyék volt talán? — Lassan eltűnt. A domb alján némán, lassan, nesztelenül, két fekete alak tűnt elő a völgyi bozótból és megindult fölfelé az erdő legszélén, ott, ahol az árnyék a legfeketébb, Egyetlen száraz le­vél meg nem zörrent a lábuk alatt, egyetlen gally nem .reccsent... Suttogás nélkül, sóhaj­tás nélkül, egyetlen intés nélkül haladtak. Tudták, merre menjenek és lassan, de feltar- tózhatatlanul közeledtek céljuk felé, akár maga a halál. A percek végtelenek voltak, az órák: egy-egy örökkévalóság. Egy teiies órát töltöttek azzal, hogy húsz lábnyival kér’ilje­nek előbbre. Végre felértek a dombtetőre. A Bosszú Dé­mona társa vállára tette nehéz kezét. Az meg­értette. Ott maradt. Aztán az első fekete ár­nyék kígyó módjára siklott tovább. Az, aki fenn maradt a dombon, óvatosan fölemelte a fejét, hogy lenézzen a domb má­sik oldalán fekvő tisztásra, amelyet az in­diánok a Kedves Forrás Völgyének nevez­tek. Hosszúkás, pázsitos hely feküdt előtte a hold ezüstjében. Közepén, mint csillogó ék­szer, ragyogott a forrás vize. A forrás közelé­ben, nagy kő mellett, szobor módjára állt az indián őr, a többi harcos félkörben feküdt a közelében. Olajjal bekent fejük csillogott a holdfényben. Kissé távolabb még egy alak hevert, közelében tarka indián takaró. A ta­karó alól kél. halottsápadt, keskeny arc lát­szott ki. Az, aki a dombtetőn fekü dt, meg remegett a két fehér arcocska láttára, de tudta, hogy várnia kell még. Várnia kellett, hogy a Bosz- szu Angyala előlépjen, megölje az őrt és ki­szabadítsa a foglyokat, még mielőtt a többiek fölébrednének. Ha ez nem sikerülne, akkor kell majd neki is közbelépnie és segiteni, amint lehet... Halkan zúgott az éjjeli szél és balkan cso­bogott a Kedves Forrás vize. A fekete árnyék a dombon némán nézte ezt a csillogó, tiszta vizet.... Kis tó képződött a tisztás közepén, meglehetősen mély víz, kristálytisztán tükrö­ződött benne a hold és a kísérteties fák lombja. Névtelen borzalom fogta el a fiút a domb tetején. Mintha titkos üzenetet küldött volna neki ez a kis tó. — Vagy csak a hűvös szél tette, hogy végigborzongatta az ökleit és só­várogva várta, hogy a vadász kibukkanjon végre a fák közül s itt legyen a harc pilla­nata. Az indián őr most hirtelen megmozdult. Fölvetette a fejét. Hajában megremegetl az egyetlen, hófehér sastoll. Veszedelmet érzett, mint a szarvas, ha megtorpan az erdőben. Valahol a közelben, nem tudni, az erdő­ben, vagy a csoborgó forrás bozótjában, halk morajlás kell: — óóóóóó... Az őr előrehajolt, takarójá lassan lecsúszott a váUáiről. — óóóóóó... — sóhajtotta az éjjeli szél. Aztán, valahonnan, a magasból, a fák tetejé­ről, vagy a harasztok mélységéből, de hát- borzongató közelségben felhangzott a kísér­teties nyögés és gyászosan halt el: — Mmrnmmm ... óóóóóó.... Az őr beleolvadt a homályba. Eltűnt. Most egy másik indián pattant föl a föld­ről és körülnézett. Egyik társa fölé hajolt, felrázta öt. Figyellek. Ebben a szempillantás­ban valami fekete tárgy, mintha óriási labda lett volna, ugrott elő a bozótból. Letaszította mind a két vöröst. Valami fényes fém csil­lant meg egy pillanatra a holdíényben ... Aztán újra megvillant... Hörgés és ordítás hamut föl... a többi vörös harcos egymás­után ugrott föl a helyéről rémülten, megza­varodva. Az árnyékalak közéjük vegyült. Hihetet­len gyorsasággal mozgott. Mint a mesebeli szörnyeteg, gyilkolva, győzhetetlen erővel for­gott körben. Vad zaj keletkezett. Orditás, hör­gés, acélosattogás, mély morgás, mint a meg­vadult állat bőgése... Aztán a csatazaj elhalt, éppen olyan hirte­len. mint ahogyan támadt Néma harcosok heverlek a fűben, néme­lyik haláltusájában vergődött még. Egy pilla­natra még feltűnt valami elsuhanó árnyék a bozót szélén, aztán egészen eltűnt. Három vörösbőrü ugrott most elő a kő mö­gül és kapott a fegyveréhez. Ebben a pillanat-* bán felülről, a domb tetejéről, puska ropogás hallatszott— A legelői álló vörösbőrü leros­kadt, Az árnyék, amely még előbb a domb te­tejéről figyelte mozdulatlanul a harc lefolyá­sát, most olt rohant mar ki a bozótból s réve* vetette magát a két harcosra. Az egyiket le­ütötte s tovább ugróit, de a vörös harcos feb lápászkodott a háta mögött. Még vagy két vö­rösbort! rohant elő. óvatosan húzódlak el a fenyegető fegyveres alak elöl, de ravaszul félkörben kezdtek sorakozni a támadó körül, 2

Next

/
Thumbnails
Contents