Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)
1931-10-08 / 229. (2746.) szám
4 (prxgaiA\a<Aarhírlai> mi október 8. Dfeilfórtafc. Két szlovák tanuló kedvéért 68 magyar gyermektől el akarják venni a magyar iskolát Barsbessén Hallatlan kulturbotrány a barsbessei iskola körül — Elvont államsegély s titokzatos agitáció a templomi szószékről a szlovák iskola mellett közül két szlovák anyanyelvű van a szülők bevallása szerint, a többi mind magyar anyanyelvű. az ellen a torvenytélén seg es a kisebbségi jogok megsértése ellen tiltakozásunkat fejezzük ki." A négyszázéves . sárospataki kollégium Irta: BALOGI Léva, október 7. A Bars-nyitrai ethnografiai határ mentén mutatkozó csehszlovák kultur- expanziós törekvések ismét elnyeléssel fenyegetnek egy magyar iskolát. A barsbessei iskoláról van szó, ahol valami titokzatos, eddig még kiderítetlen erők akarják elnémítani az elemi oktatásban a magyar szól. Egy olyan magyar községben, amelynek története mélyen visszanyulik a tizenharmadik századba <3 már a pápai tizedszedök jegyzékében is szerepel. A legmegdöbbentőbb az esetben az, hogy két szlovák gyermek miatt 68 magyar gyermeket akarnak szlovák nyelven tanítani, ami ellen Barsbesse magyar lakossága természetesen erélyesen tiltakozik. Azonban nagymértékben különös, hogy a lakosság eddig még azt sem tudja, hogy eredetileg honnan indult ki a szlovákositó akció, mert a községi fórumok mereven megtagadna^ ebben az ügyben minden felvilágosítást, mire a község magyar lakossága a magyarság politikai pártjaihoz fordult orvoslásért. Az iskolai kulturbotrányről a következő jegyzőkönyvet vették fel: „1931. szeptember hó 27-én délelőtt az istentiszteleti prédikáció helyett Hariss József bessei esperes-plébános kihirdette a templomban a hívőknek, illetve az ott ájta- toskodó szülőknek, hogy Írassák át mielőbb gyermekeiket a létesítendő szlovák állami iskolába, mert két hét múlva he. szünteti a jelenlegi iskolái Ennek az átíratásnak minden szülő igyekezzen a leggyorsabban eleget tenni és ne merjen senki az ő akaratának ellenszegülni, mert ő saját maga fogja ellenőrizni a szülőket, hogy ezen hívői kötelességüknek simán tesznek-e eleget. Ez az istentisztelet alatt kihirdetett, a magyar iskola beszüntetésére vonatkozó nyilatkozat a legnagyobb elégedetlenséget és felháborodást váltotta ki bennünk és az isten- tisztelet után azonnal hozzáláttunk megtudni azt a való tényalapot, aminek alapján a plébános ur ezt megtehette és bennünket, magyar szülőket meg akar fosztani gyermekeinknek magyar iskolában való, anyanyelvűnkön történő oktatásából. Az iskolaszéki tagoknak megkérdezése után a következő borzasztó és példátlan helyzet tárult elénk: Az iskolaszék 1931. augusztus 23-án jött össze ülésre, mely alkalommal több tárgy megvitatása után előhozta Hariss József plébános ur, hogy „az iskola, akármit is fogtok csinálni, meg fog szűnni, mert az államsegélyt nem kaptuk meg“. Arra a kérdésre, hogy milyen megokolással utasították el az államsegély megadását, azt válaszolta a plébános ur, hogy ő nem tartozik erről beszámolni, mert ő az iskolaszék elnöke, ő az egész iskolaszék és különben ts ha akarják tudni az iskolaszéki tagok, ezt neki a helybeli jegyző mondotta. Az iskolaszéki tagoknak arra a kérdésére, illetve arra, mikor kérték tőle az országos hivatal elutasító végzését, megint csak azt a választ adta a plébános ur, hogy „ahhoz semmi közötök, én már azt a végzést meg is fellebbeztem." Ezen ellentmondó és labilis kifogások megin-1 gatták az iskolaszéki tagok bizalmát és az elnöknek bizalmatlanságot szavazva, lemondottak tagságukról és azóta nem ad alkalmat a plébános ur a katolikus hívőknek, szülőknek arra, hogy uj iskolaszéket választhassanak. A plébános ur utasítása szerint eljártunk a helybeli körjegyzőnél az államsegély ügyében, aki szintén elutasította érdeklődésünket azzal a megokolással, hogy ez az iskolaszéki elnökhöz tartozik, kérdezzük meg őt és Így most abban a helyzetben vagyunk, hogy nem tudjuk meg nemcsak a jegyzőtől, de saját plébános urunkiól sem, hogy a magyar iskolánknak az országos hivatal miért vonta meg a kiegészítési alapból való segélyezését és ezért igazolva látjuk abbeli szándékát, hogy a magyar iskolát meg akarja indokolatlanul szüntetni és annak helyébe szlovák állami iskolát akar beállítani akkor, mikor a tanköteles gyermekeinJk száma 70, akik n. Az 1860-ild ünnepség sikerén felbuzdulva, a kálvinisták abban a reményben ringatták magukat, hogy a sárospataki főiskolára szebb napok fognak virradni 1867 után, az alkotmány vissza- állitásával. De a közoktatás uj utakon haladt. Sok más intézetet állítottak fel, a sárospataki iskolának megszűnt régi jelentősége. Annak dacára, hogy 1873-ban a régi kollégium megmaradt részeit lebontották és a kétemeletes épülethez az udvar felé egyemeletes szárnyat csatoltak a tantermiek célszerűbb elhelyezése végett: A Rákócziak és Lórántffyak főiskolája egyre hanyatlott. A jogakadóniiáimk különösen kevés hallgatója volt. Az ifjúság forgalmasabb helyekre kívánkozott, hol több szórakozást találtak, mint a bodrogparti kis városban. A tanárok torzsalkodásai és az intézet vezetésénél elkövetett hibák szintén hátrányára szolgáltak a kollégiumnak. Zemplén vármegye sem mozdította elő Sárospatak érdekeit. Félt, hogy hivatalok és egyéb intézmények odáhelyezése esetén fejlődése hátrányára lesz a vármegye székhelyének. Küzdelem a főiskola fenntartásáért A vázolt állapotnak: az'lett a következménye, hogy 1916-ban a tanári kar egy része Szabó Sándor dr. jogkari dékán vezetése alatt kérvénnyel fordult az egyházkerülethez: helyezzék át a teológiai és Jogi fakultást Miskolcra. Tüdős István dr. püspök, miskolci ref. lelkész pártolta ezt a törekvést; mig Dókus Ernő, egyházkerületi főgondnok és fivére, Dókus Gyula zempléni alispán, a főiskola világi gondnoka, ellene voltak a tervnek: mely országra szóló kultúrharcot idézett elő. Az egyházkerület világi tagjainak legtöbbje évszázados hagyományok megsértését látta a régi intézet főiskolai jellegének megszüntetésében és a lelkészek többsége követte Radácei György teológiai tanárt a főiskola védelmében. Péter Mihály gálszécsi lelkész, az egyik szlo- venszkói egyházkerület jelenlegi püspöke, nagy- értékű cikkeiben kimutatta, mily 7 kulturális értéke van a főiskolának a kálvinistákra nézve. Nemcsak a vidéki újságokban, hanem a budapesti nagyobb lapokban is egymást érték a cikkek a főiskola mellett, vagy ellen. Az egykori Felvidéki Újság, melynek Dzurányi László volt a szerkesztője és a többi kassai lapok a főiskola védőihez szegődtek. A volt diákok iskolájuk mellett Egyik legszebb jelensége e küzdelemnek, hogy a volt diákok segítségére siettek kedves iskolájuknak, hol a tudományokkal a szabadság levegőjét szívták magukba. Tinkey Ferenc dr. pozsonyi egyetemi tanár külön füzetet adott ki az alma mater védelmére, a Harsányt Gusztáv kassai táblabiró által szerkesztett ..Kassai Emlékirat" pedig több mint 40 tekintélyes állásba jutott régi pataki diák által aláírva, kifejezte az egyházkerület előtt a kívánságot, hogy a főiskola Sárospatakon maradjon. Más vallásuak is beleavatkoztak a kultúrharcba. Waldapfel János dr., a közoktatási tanács tagja a sajtóban eikra- szállt a régi kulturhely fenntartása érdekében és megalakította a Sárospatakot Oltalmazó Ligát, melynok első elnöke a Rákóczi-vár tulajdonosa: Windischgratz Lajos herceg lettA tiszáninneni egyházkerületnek 1916 junius 15-ón Miskolcon tartott közgyűlésén Dókus Ernő főgondnok kihirdette aztán"a határozatot, hogy 55 szóval 18 ellen elvetették a főiskola áthelyezésére vonatkozó indítványt és elfogadták Farkas Géza gömörí ref. egyházmegyei tanácsbiró (a főiskola jelenlegi gondnoka) javaslatát, hogy az egyházkerület „Sárospatakon az ifjúság szellemi és testi fejlődéséhez megkívánt, minden kellékekkel biró internátust emol“. A Sárospatakot oltalmazó liga Sárospatak és főiskolája érdekeinek megvédésére kiadta a Sárospataki Hírlapot, melynek főszerkesztője Szi- nyei Gerzeon, a főiskola tudós történetírója; szerkesztője Gulyás József dr„ munkatársai: Hodossy Béla és Kiss Sándor dr. voltak- Fin- key Ferenc dr.-nak a lapban megjelent felhívására megalakult a volt pataki diákok országos szövetsége. A reformtervek közt elsősorban maradt mindig a főiskolai internátus felállítása. Tisza István miniszterelnök biztositotta a patakiak küldöttségét az állam támogatásáról; a vármegye jelentékeny pénzsegélyt nyújtott; a főiskolára begyült adományok szintén nagyobb összegre rúgtak és már készen állt az építkezésre a nagy telek a főiskolai kert északi szomszédságában, Az nj államalakulások azonban elodázták a főiskola fejlesztését célzó tervek megvalósítását. Nem volt öly sok jogi iskolára szükség az egyetemek mellett. Az államsegélyek elvonása folytán 1923-ban megszüntették a sárospataki jogakadémiát. A főgimnáziumon kívül csak a teológiai fakultás maradt ott. De a főiskola barátai nem engedték kialudni a szent tüzet, megszerezték a kormány támogatását, melynek tagjai közül különösen Kiebelsberg Kunó gróf közoktatásügyi miniszter volt a főiskola lelkes pártolója. A főiskola jelene Az anyagi eszközök igy megengedték, hogy nagyszabású épületet emeljenek az intemátuíi- nak, mely angol gimnárium&ál "kapcsolatban az első Magyarországon, hol egy modern világnyelv áll a tanítás középpontjában. A régi épületeket is rendibe hozták, az udvari szárnyra második emeletet húztak és a 29.000 négyzetöl nagy részben beparkirozott területen pavillon- szerüen elhelyezett főiskola ritkítja párját a külföldön is. A szeptember 80-án és október elsején az államfő, a kormány tagjai és a messze földről oda- sereglett vendégek jelenlétében a magyarországi kálvinisták fényes ünnepély keretében emlékeztek meg a főiskola felállításának 400-ik évfordulójáról. Felavatták az uj internátust: a kollégium-kertet díszítő szobrok mellé odahelyezték Lorántffy Zsuzsannának az állam által ajándékozott ércszpbrát. A volt tanítványok előtt legkimagaslóbb mozzanata maradt az ünnepségeknek a pataki diákok országos szövetsége által tartott diszköz- gyülés a főiskola imatermében. P. Czinke István püspök magasröptű imája és Kazinczy Gábor elnöki megnyitója után Finkey Ferenc dr. kúriai tanácselnök mondta az ünnepi beszédet; Somod* János ügyész felolvasta Lörmczy György pataki vonatkozású novelláját; Besse- nyey Zénó dr. országgyűlési képviselő tolmácsolta a volt diákok háláját az ősrégi kollégium iránt, melynek nevében Elekes Imre közigazgató üdvözölte a szövetség tagjait. Ezek azzal a felemelő érzéssel távozhattak a díszközgyűlésről, hogy hathatós tényezői voltak a főiskola mostani íelvirágozásának. Elmondhatták leghíresebb diáktársuknak, Tompa Mihálynak az 1860-iiki háromszázados ünnepen szavalt költeményével: (Lorántffy Zsuzsanna emlékezete): „Bízunk bízunk, hogy mint erős vár, Mely az ö nevén nyugoszik: Fennáll iskolánk. — vihar jő bár — Fenn a késő századokig!" „Elpusztuló vár ott a kert felett“ A régi diákok egyrésze bizonyára időt szakított, hogy a fényes ünnepségek színhelyéről elmenjen Sárospatak másik végére, a régi vár- templomba, hol Szilágyi Sándor szerint (Rajzok és tanulmányok L kötet. Lorántffy Zsuzsanna 267. 1.) Rákóczi Györgynek és fenn költ letkü hitvesének: „hányszor hangzott fel buzgó imájuk, hányszor fölté be a szcut zsoltárokat énekelve szép hangos szavok az egyházat". Megnézték a régi Rákóozi-várat és a várkertet is; de a csalódás fájó érzésével hagyták el a történelmi emlékekkel megszentelt helyeket. A templom elhanyagolt állapotban vari, falni repedeznek; a régi várra és kertjére is rnillenők Petőfi sorai: „Elpuseztuló kert ott a vár alatt, Elpusztuló vár ott a kert felett... Rajtok borong homályos-szomorún, Az őszi köd és az emlékezet". (Erdőd). De eljön talán az idő. hogy Sárospatak a mostanihoz hasonló ünnepet fog ülni: mikor az állam tuladjonába átment várat. Rákóczi-mu- zeurnmá átalakítva átadják a közhasználatnak, hogy hirdesse az utókor előtt a Rákóczi-házuak és ezzel Sárospataknak régi dicsőségét Az olmützi püspöki konferencia elnökségének hivatalos nyilatkozata Vasárnapi számunkban ismertettük a csehszlovákiai katolikus püspöki kar olmützi konferenciájának nevezetes határozatait. Mára megkaptuk a püspöki kar megbízásából a püspöki kar egyik illuszr tV'is tagja utján e határozatokat ismertető hivatalos nyilatkozatot is, amelyet alább teljes terjedelmében leközlünk. A csehszlovák köztársaságnak Olmützben 1931 október 1-én konferenciára egybegyült püspökei figyelmét magára vonta a „Préssever ein Egerland mit dem Sitze in Eger" egyesület sajtója, valamint a „Véréin dér deutsohen rom. kaíkolischeu Geietlidhkeit in dér Erzdiözese Prag" német papi egyesületnek Egerben (Gh-eb) ez év augusztus 24-én megtartott gyűlése és az utána következő úgynevezett szabad papi gyűlés. A püspökök sajnálattal konstatálták, hogy ezen sajtó közleményei és a két gyűlés határozatai nem egyebek, mint az egyházi tekintély iránt való engedetlenség, sőt annak megvetése és engedetlenségre való bujtoga- tás, különösen azért, mert a prágai káptalani Ordinariátus minden polémiáét megtiltott. És arra a meggyőződésre jutottak, í hogy elkerülhetetlenül szükséges olyan nyilatkozatokat éü intézkedéseivel foganatosítani, melyek az ország katolikus érdekeit megvédeloieznék. A püspökök mindenekelőtt kijelentették, hogy a „Pressevéréin. Egerland" sajtóegye- sülettől függő egész sajtó és nevezetesen a Deutsche Presse és az Egerland nem katolikus lapok többé, de ellenkezőleg komolyan veszélyeztetik a hivő nép katolikus gondolkozását. Ezért figyelmeztetik az összes hívőket, hogy olvasásuktól, a velük való együttműködéstől és bárminemű támogatásuktól tartózkodjanak. Ugyancsak formálisan megtiltják minden papnak „suspendío a divinis" büntetése alatt a nevezett sajtóban való akár alkalmi, akár másnemű részvételt. Továbbá egyértelmuleg belátták a püspökök — a 2331. kánon alapján is — annak szükségét, hogy az illetékes Ordinarius ko- imoly intézkedéseket hajtson végre azok ellen, akik felelősek a nevezett sajtó sajnálatra méltó közleményeiért, valamint az azokkal való egyetértésnek és helyeslésüknek akár közvetlen, akár pedig közvetett s a nevezett papi •gyűlésen hozott uyüvánitásáériMiért is teljes elégtétel gyanánt és egyértelműiéig tudomásul vették a püspökök a prágai fő-egyházmegye káptalani helynöké- nek abbeli intézkedését, hogy: 1. Magerl Mihály áldozópapot felfüggeszti „a divinis" és elvonja tőle a hitoktatói hivatalára szóló kanonikus misszióiját és a kon- zisztóriumi tanácsosi tiszteletbeli címet, s hogy éppúgy szusapendáltatiik ,,a divinis" Sanda Béla dr. áldozópap, a prágai cseh hit- tudományi fakultás tanára és megfosztatlk a tanári hivatalára vonatkozó missziótól; 2. hasonlóképpen foganatosítva lesz a sU- spensio a divinis és az illetékes tanítói hivatalokra szóló kanonikus misszió elvonása a prága főegyházmegye minden más papja ellen, aki a fentnevezett publikációk szerzője volt; 3. ugyanilyen intézkedés történik aizok ellen is, akik felelősek a nevezett, sajtónak akár közvetlen, akár közvetett s az égéri papi gyűlésen hozott egyetértés és helyeslés nyilvántartásálért; 4. a „Véréin dér deutsdhen röm. katholi- i&chen Geistlickkeit in dér Erzdiözese Prag" papi egyesülettől visszavonják az egyházi jóváhagyást és az egyesületet feloszlatják. Ezeket a határozatokat bejelentették az Apostoli Nunciusnak, aki jelen volt a püspöki értekezleten, hogy jelentést tegyen a „Modus vivendi" végrehajtásáról. A nuncius tudomásul vette azokat és a csehszlovák köztársaság püspökeinek a katolikus fegyelem hathatós megvédeimezéséért dicséretét fejezte ki. A püspökök ezekután megállapodtak abban, hogy a felsorolt nyilatkozatok és intézkedések a katolikus napilapokban s az egyházmegyei körlevelekben azonnal közzé - tétessenek
