Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)

1931-10-07 / 228. (2745.) szám

1931 október 7, szerda. •piw^Mag^arhirmp 7 rHiREK— VÍZUMOT Magyarországba, Romániába, Lengyelor­szágba még ugyanaznap megszerez a „Prá­gai Magyar Hirlap“ pozsonyi kiadóhivatala, Lőrinckapu-ucca 17. II. (Central-passage.) Nem szükséges a pénzt előre beküldeni, az összeget utánvételezzük. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai ki- adóhivatal: Prága 1L, Panská ul. 12., III. em. eszközöl. * POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 27-87. Lőrlnckapn-ucca 17, (Central-passage) KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 495. Fő-ucca 69.. I. em. Jobbra. NYITRAI szerkesztőség é9 kiadóhivatal: Method-tér 3. UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal: Váralja-ucca 7/2. Hz Uj Műnk tisztázása Kétszázmillió korona munkanélküli segély augusztus végéig Májusban fizetett az állam legtöbbet a munkanélkülieknek Prága, október 6. A népjóléti minisztérium ez év első nyolc holnapjában munkanélküli- segély cdmen kifizetett összesen 165,384.142 koronát. Az egyes szakszervezetek által be­nyújtott számlák alapján a népjóléti minisz­térium a legtöbb segélyt május hónapban fizette ki 28,894.158 korona összegben, a leg­kisebbet pedig, 13,714.775 korona összegben, I augusztus hónapban. Ezekben az összegek­ben még nincsenek beleszámítva a szakszer­vezetek pénztáraiból kifizetett segélyek, s ha alapul vesszük azt, hogy a szakszerveze­tek a segélyek egy harmadát fizetik a saját­jukból, úgy nyolc hónap alatt több mint 200 millió koronát fizettek ki munkanélküli- segélyre. áru Agyafúrt és szinte titokzatos módon csapta be a zsarnócai bankot két „együgyü" parasztgazda A Prágai Magyar Hírlap köréhez tartozó Írók között elvi ée tárgyi differenciák támad­tak az Uj Munka cimü la.p kérdésében, amelyek arra vezettek, hogy a lap munkatársai: Darkó István, Győry Dezső és Vozári Dezső nyilatko­zatot tettek közzé, amelyben kijelentik, hogy az Uj Munkát Szvatkó Pál dr. egyéni vállalko­zásának tekintik és érte sem anyagi, sem szel­lemi tekintetben a felelősséget nem hajlandók viselni. Az irodalmi harcok olyan idősek, mint maga az irodalom. Ezért nincs benne semmi csodála­tos, hogy ezúttal is szembekerültek' egymással a tolinak olyan emberei, akik még nemrég együtt keresték a szlovenszkói magyar iroda­lom javát és fejlődésének termékeny uj lehető­ségeit. Az irodalom embereiben természetszerű­leg sok a szubtiTitás és érzékenyen reagálnak olyan imponderábiliákra is, amelyek az élet vaskosabb zajlásálban észre sem vevődnek. Szo­katlan csupán az, hogy ezek a differenciák va- lamennyiök közös terrénumán, a közösen Írott lapban jutottak kifejezésre, de ez önmagában véve nem helytelen, mert sokkal rokonszenve­sebb a különbségek nyílt tisztázása, mint a ku­lisszák mögötti felelőtlen háborúskodás. A nyilatkozóknak föltétlenül meg volt a jo­guk a nyilatkozásra, nyilatkozatuk azonban nem maradt meg az objektivitás szigorú kere­teiben s olyan föltevésekre szolgáltatott alapot, amely föltevések a nyilatkozattevők intenciói között nem is szerepeltek. A félreértések elke­rülése végett szükségesnek tartom a nyilatko­zat 'bizonyos mértékben való helyreigazítását, természetesen anélkül, hogy a kérdés elvi ré­szének tisztázását befolyásolni kívánnám. Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy az Uj Munka körül semmiféle anyagi, vagy techni­kai természetű szabálytalanság nem történt. A lap újra megjelenése, vagy likvidálása azért ké­sett. mert a második Szentiváni Kúrián a lap ügyeinek elintézésére kiküldött bizottság szá­mos közbejött — mástermészetü — akadály miatt egyelőre nem tárgyalhatott Szvatkó Pál­lal, a lap szerkesztőjével, aki mindaddig nem akart határozni, amíg a tárgyalások be nem fejeződnek. Fontos tény továbbá, hogy Győry Dezső, Darkó István és Vozári Dezső nevét Szvatkó Pál nem önhatalmúlag tette a lapra, — sőt a szerkesztésért való felelősséget teljesen egye­dül akarta viselni, — hanem az 1930-as Szent­iváni Kúria határozatának legalább részben ér­vényt szerzőén, az utolsó pillanatban én utasí­tottam a nevek föltételére és Szvatkó Pál ele­get tett utasításomnak. Itt meg kel jegyeznem, amikor a nevek föltételéről intézkedtem, nem ismertem a lap tartalmát s félreértésekre ké­sőbb ezért került sor. A lap tartalmával szemben sokaknak jogos kifogásuk lehet, többek között nekem is, aki annakidején fölfogásomat e lap hasábjain ki is fejtettem. De annyit meg kell állapítani, hogy Szvatkó Pál jóhiszeműen járt el, ámbár hibája az, hogy nem vette figyelembe azokat a korlá­tokat, amelyeket a kisebbségi helyzet kénysze­rűségből az irodalom elé állít. Az irodalmi ra­dikalizmus meggondolatlan és veszedelmes at­titűd, különösen, ha szembekerül azzal a mér­sékelt politikával, amelyet Szvatkó Pál is vall. E kettősség könnyen annak a látszatát kelt­heti, hogy az irodalomban radikális és a politi­kában mérsékelt egyén követkézetlen, zavaros és két urnák szolgál. Ez a látszat okozta a nyi­latkozók és Szvatkó Pál között fölmerült el­lentéteket, amelyek a kölcsönös kimagyarázko- dás és megértés után bizonyára eltűnnek. Hisszük, hogy e tanulságok meg fogják hoz­ni az irodalom és a kritika ügyének szolgála­tában a kellő józanságot, komolyságot, céltu­datosságot és felelősségérzetet is, amelyek vér- tezetében reparálhatók lesznek az eddig elkö­vetett hibák és megkezdődhetik a szlovenszkói magyar irodalomban változatlanul kívánatos egészséges kritikával párosult egészséges építő- munka.’Hisszük azt is, hogy a félreértések el­oszlatásával és a célok, törekvések becsületes összeegyeztetésével ezen a plattá ormon újból találkozhatnak azok, akik most egymással szembekerültek. Mert ha igazán szívügyük az irodalom, akkor az egyéni érzéseken és érzé­kenységeken fölülemelkedve, találkozuiok kell a kötél ességteljesitésben és a hivatás szolgála­tában, amit a szlovenszkói magyar irodalom (magaeábbrendü érdekei rónak reájuk. Pzurányi László. A két év óta húzódó váítóhamssitási bűnügy gyanúsítottjait a biróm súg bizonyítékok híján fölmentette Besztercebánya, október 6. (Saját tudósítónk­tól.) A legritkább esetek közé tartozik, hogy egyszerű falusi emberek túljárjanak a bank eszén, kijátszák a pénzintézet éberségét, a szigo­rú és alapos ellenőrzést g a hamisítás legegy­szerűbb eszközeivel bankpénzhez jussanak. Ez az eset a mai hitelkrizisben inkább már csak a mesék világába tartozik, hiszen ma akkor is nehéz pénzhez jutni, ha a váltón minden szük­ségelt aláírás megvan és a bank minden oldal­ról lefedezte magát. Két esztendővel ezelőtt, amikor két falusi ember beállított a zsarnócai bankba, bizonyos formalitásoknak eleget téve még meg lehetett szerezni a szükséges hitelt. Lehota községből jöttek, ahol mint állították, jómódú birtokosgazdák, földjük, házuk van odahaza s csak azért fordulnak a bankhoz, mert nagyobb beruházást akarnak eszközölni és momentán nincsen odahaza pénz. A bank tisztviselői elmagyarázták a váltóköl- csön megszerzési módját, utasították a gazdákat, hogy hozzanak községi bizonyitványt vagyoni helyzetükről, ha az írás megfelel, akkor meg­kapják a kölcsönt. A két gazda megköszönte a jótanácsot és pár nap múlva újból beállított. Két váltót hoztak magukkal, mellékeltek négy községi bizonyitványt vagyoni viszonyaikról. A lehotai biró hivatalosan igazolta, hogy a kölcsönt kérő gazdáknak, valamint a két vál­tón szereplő kezeseknek tehermentes ingatla­nai vannak a községben. A bizonyítványok szabályszerűen voltak kiállítva s a község hi­vatalos pecsétje tanúsította, hogy nem történt suskus. Gasparec Béla, a zsarnócai bank igazgatója utasította a bank pénztárnokát, hogy a két váltóra a kért 13.000 koronás kölcsönt fizesse ki. Múlt az idő és elkövetkezett a váltók esedékes­ségi napja, de senkisem jelentkezett, hogy a vál­tótartozásokat rendezze. A bank ekkor megóva- toltatta a váltókat. Lett erre nagy felzúdulás ama gazdák részéről, akiknek nevei a váltókon szerepeltek. Bementek Zsarnócára, a bankban felháborod­va tiltakoztak, kijelentve, hogy ők semmiféle váltót nem írtak alá. A bank a csendőrséghez fordult feljelentésével, amely szerint a két váltóra ráhamisitották az aláírást. Nagy apparátussal indult meg a nyomozás és sikerült is három gyanusitottat találni Kócián Károly, Kócián István és Tutai Ferenc szemé­lyében, bár mind a hárman tagadták, hogy közük lenne a váltócsalásokhoz. A csendőrség a nyomozás iratait áttette az államügyészségre, amely a há­rom gyanúsítottat vád alá helyezte. Ebben az ügyben most tartották meg a főtárgyalást a besztercebányai kerületi bíróság előtt. Csak Kócián Károly és Tutai Ferenc ült a vád­lottak padjára, a harmadik vádlott időközben ismeretlen helyre távozott. A per keretében a bíróság megpróbálta kihámozni a bűncselekmény magvát. A bonyodalmas ügyben igen nehéz volt eligazodni. A vádlottak tagadtak, a bank igaz­gatója és a pénztárosa pontosan emlékezett ugyan a váltócsalás minden legapróbb mozzana­tára, de a két vádlottban nem tudták határozottan felismerni azt a két jóképű falusi gazdát, akik ilyen csúnyán becsapták a pénzinté­zetet. A pénztáros elmondta, hogy a két váltón kívül még két hamis váltót helyeztek el a bankban hatezer korona értékben. Midőn a tanuk vallo­mása a csalók személye tekintetében nem tudott határozott irányt mutatni, az írásszakértők vet­ték át a szót. Krakora tanár, törvényszéki Írásszakértő összehasonlította a hamisítványokat a vádlot­tak kezeirásával, Kócián Károlyt rögtön men­tesítette a gyanú alól, inig vádlottársának egyes Írásjegyeit feltűnően hasonlóknak ta­lálta, más írásjegyeket szembetűnően ellen­téteseknek a váltókon szereplő névaláírá­sokkal. A bíróság ezután berekesztette a bizonyítási el­járást, és a perbeezédek után felmentő Ítéletet hidetett ki, minthogy a vádat nem látta beigazoltunk. Az ügyész semmiségi panasszal élt, valószínű te­hát, hogy a zsarnócai bankot megkárosító váltó- hamisítása manőver bűnügyével még egyszer foglalkozni fog a bíróság. — Nagy részvét mellett temették el Vitányi Ödön magyar nemzeti párti titkárt. Kassai szerkesztőségünk telefonálja: A tragikus mó­don elhunyt Vitányi Ödönt, a magyar nemzeti párt királyhelmeci titkárát tegnap délután te­mették el a részvét nagyarányú megnyilvá­nulása mellett. A temetési szertartást Virágh Bertalan királyhelmeci református lelkész végezte, a gyászházban Gregus Gyula kassai evangélikus lelkész, a magyar nemzeti párt alelnöke mondott megható búcsúbeszédet, majd Várnay Ernő országos pártigazgató be­szélt a kassai központ nevében és az ugyan­csak megjelent Gruseczky Ferenc párttá tkár- iral együtt letette a magyar nemzeti párt ko­szorúját a koporsóra, amelyet azután nagy tömeg kisért a temetőbe. — Október 6-ika Budapesten. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: Október 6-ikát ezidén is nagy gyászünnepség keretében ülte meg az ország és a főváros. Az összes isko­lákban, az egyetemeken és a templomokban ünnepségek voltak, amelyeken a katonaság és a polgári hivatalok vezetői, valamint a diákság nagy számban vett részt. — Edison már senkit sem ismer meg. New- yorkból jelentik: Edison állapota reményte­len. A csendes agónia már nem tarthat so­káig. A nagy beteg csak néha nyitja ki szemét, de már senkit sem ismer meg. Jól legyezze meg! = Elsőrendű bútort nagy választék-ban, kényelmes feltételek mellett csak a Bútorkereskedelmi r. t.-nál, |Pozsony, Zöldszoba u. 5. vásárolhat — Házasság. Dr. Bassa Margit és Wohlstein Emánuel dr. (Pöstyén-Piesfany) házasságot kötöttek. (Minden külön értesítés helyett.) — Újabb külföldi újságírót utasítottak ki Belgrádból. Belgrádiból jelentik: Gernardt Kristóf külföldi újságírót, a Neue Zürieher Zeitung és a Frankfurter Zeitung tudósitóját kiutasították Jugoszlávia területéről. E kiuta­sítás után mindössze hat külföldi ujságiró maradt csak Belgrádban. — A kassai Vizo nagysikerű műsoros estje. Kassai szerkesztőségünk jelenti: A kassai Vizo nőegylet vasárnap este, a zsidó ünnepek befejezésének alkalmából nagysikerű műso­ros estét rendezett a Schalkház szutterénjé- ben. Az est műsorát Deutschberger Sámuel- né, az egyesület elnöknőjének nagyhatású és szépségekben gazdag megnyitó beszéde ve­zette be, melyben vázolta az egyesület idei programját és feladatait. Utána Dreohsler Gyuláné énekelt zsidó dalokat Roenscheinné zongorakisérete mellett. Sípos Leó dr. szepsi körjegyző az örömiünnep jelentőségét méltat­ta hatásos beszéd keretében, majd Stien Er­zsi, Hubay Jenő egyik tehetséges tanítványa, hegedült nagy sikerrel Polner Alice zongora- kísérete mellett. A műsort egy sikerült hu­moros szám zárta be, majd a szutterént zsú­folásig megtöltő közönség a Herman-dzsesz muzsikájára jó hangulatban táncolt a késő éj­szakai órákig. — Értesítés. Lapunk novézámkyi bizomá­nyosa, a Kultúra könyvkereskedés, helyisé­gét Novézámky-ban a Holly ucea 4. szám alá helyezte át (Udvarossal szemben). Minden la­punkat érintő előfizetés, hirdetés vagy rekla­máció itt eszközölhető. — A kassai felsőbíróság a bizonyitás kiegészíté­sét rendelte el Svojse ungvári lapszerkesztő liliom- tiprási ügyében. Kassai szerkesztőségünk telefonál­ja: A kaseaíi felsőbíróság rrua tárgyalta Svojse Fe­renc, a Podkarpatské HJtasy egykori ungvári szer­kesztőjének liliomtiprási ügyét, akit — mint em­lékezetes, — az ungvári kerületi bíróság három évi börtönre átélt. A felsőbb óság rövid tárgyalás után ez ügyben elrendelte a bizonyítás kiegészíté­sét, amivel az ungvári kerületi bíróságot bízta meg. — Nyomozás a titokzatos antifasiszta re­pülőgép után. Párisiből jelentik: Mint megír­tuk, szombaton este titokzatos repülőgép je­lent meg Róma felett és fasisztaellenes röp­lapokat szórt le a város uocáina. Olasz meg­keresésre a francia rendőrség nyomozást in­dított, minthogy a jelek szeriint a repülőgép francia területről szállott fel. Francia rész­ről megállapították, hogy a repülőgép német Klemm-iapparálus, amelynek számozása ND 1783. A nizzai rendőrség azt is megállapítot­ta, hogy a gép nemrégiben még Hans Düih- ring és Max Reiner müncheni repülők tulaj­dona volt. Kérdési intéztek a két repülőhöz, akik elmondták, hogy röviddel ezelőtt egy Murrin nevű angolnak adták el a repülőgé­pet. Nem sejtették természetesen, hogy a gépeit politikai célokra akarják felhasználni. Az angol vevő kikötötte, hogy a repülőgépet Marseillebe kell szállítaniok, amit ők meg is cselekedtek, annál is inkább, mert vevőjük készpénzben fizette ki a vételárat. — Pozsonyban elloptak egy tizezer korona értékű platina karkö tő órát. Pozsony i szer­kesztőségünk telefonálja: Pauk Miksa nyu­galmazott tábornok a pozsonyi rendőrségen bejelentette, hogy lakásáról eltűnt egy tizezer korona értékű platina karkötő óra. Valószínű, hogy házi tolvaj követte el a lopást. A rend­őrség megindította a nyomozást. — Budapest elárverezi autóinak egyrészét. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: A takarékossági intézkedések miatt Budapest főváros számos tulajdonában levő autót se­lejtezett ki. A Ford-kocsiknak 50, Benz-ko- csiknak 150, Itália-kocsiknak pedig 300 pen­gő a kikiáltási ára, amelyeknek elárverezését ma kezdték meg. Két testvér hasonlít egy­másra, az egyik szép a má­sik rút, r>. szép Msry krémet Sas máit, arcáról m/nder ki­ütés, tnájíolt, szeplő ritünt, arca. fiatalos üde lett. Ön s használón Mary krémet, Mary-pudert, Mary-szap- pant .. Vegyen egy egész garnitúrát. Készítője: JD'r. Lad. Políák, lekárnik v Pielfenocls. — Salamoni kártérítés az elgázolt arab özvegyei­nek. A marokkói Tanger városban egy francia ke­reskedő autója elgázolt egy arabot. A gázoló autó­tulajdonos ellen nyomban megindította a kártéri- téri pert az áldozat három özvegye és kilenc árvá­ja. A bíróság salamoni Ítéletet hozott: a legidősebb özvegynek 35.000, a középsőnek 15.000, a legfiata- labbnak pedig csak 10.000 frank kártérítést ítélt meg azzal a bölcs és találó indokolással, hogy a legidősebb özvegynek van a legkevesebb lehetősége arra, hogy újból férjhez menjen, míg a legfiatalabb özvegy, aki csak 16 éves, több reménnyel nézhet a jövő elé. Az özvegyi kar meg is nyugodott ebben az Ítéletben. A kilenc árvát az özvegyek konzorciá- lis alapon fogják eltartani. — Abbahagyják a Zuider-tó lecsapolását. Hollan­diában már évek óta dolgoznak egy hatalmas mű­vön, a Zuider-tó lecsapolási munkálatain. A meg­lehetősen előrehaladott stádiumban lévő és szép sikerrel kecsegtető munkálatokat most a pénzhiány és a súlyos gazdasági viszonyok miatt abba kellett hagyni. Csak azokat a munkálatokat végezteti a kormány, amelyek okvetlenül szükségesek ahhoz, hogy az eddig vezetett mü ne vesezen kárba. Sok­sok millió forintja fekszik a lecsapolási műben a holland államnak s lehetséges, hogy befektetésének sohasem fogja hasznát látni. — Halálos munkásbaleset a hermaneci papirgyár- ban. Besztercebányai tudósítónk jelenti: A herma- necii papírgyárban dolgozó Zeizel János 47 éves kőművest halálos baleset érte. Az egyik műhely meny eze tót javította s mumkaközben forró gőzök tódultak a helyiségbe. A gőz leforrázta és össze­égette a munkás testét. Azonnal kórházba szállitot- ták, ahol pár napi szenvedés után meghalt. A csend­őrség nyomozást indított a felelősség tisztázása céljából. — Lezuhant a templom tetejéről. Pohárról jelen­tik: Tíz napi szenvedés után a rimaszoonibató köz- kórházban meghalt Filo Mihály cserepező munkás, aki a pongyelolki evangélikus templom tetejének javítása közben lezuhant és súlyos beásó sérülése­ket szenvedett. A halálos kimenetelű szerencsétlen­ség ügyében az államügyészség vizsgálatot indított, amelynek során megállapítást nyert, hogy a szeren­csétlenségért senki öem vonható 'felelősségre, mert a szükséges kötéflibiztosiitást maga a munkás mu­lasztotta el. A vizsgálat eredménye alapján a baleset ügyében a további eljárást beszüntették. _ A háboruelötti 440 kávéház helyett 150 kávéház van Budapesten. Budapesti szerkesz­tőségünk telefonálja: Budapest a régi béke­években a kávéházak városa volt. Nem keve­sebb, mint 440 kávéház volt üzemben a há­borút megelőző esztendőkben. A legutóbbi kimutatás szerint jelenleg mindössze 150 ká­véháza van Budapestnek.

Next

/
Thumbnails
Contents