Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)
1931-10-04 / 226. (2743.) szám
tttl október 4 vasárnap. T»KKGAlAWsfoVRHlRlJ® 15 Az országos választmány 4 és fél milliót szavazott meg a szlovenszkói járások szükségmunkáira Az egyes Járások 20 ezertől 200 ezerig részesülnek az inségmunkasegélyben Csehszlovák Légióbank Prága Banka űeskoslovensk^ch légii Alap tOk* KC 70,000.000.— Távirati dm Légióban ka Tartalékok Ké 65.000.000.— 4 kirendeltség Prágában és 11 Hók Cseh- és Morvaországban, Sxlovensxkón 6* Podkarpatská Kosban F 1 6 k o kt Berehovo Bratislava, Koiice, Nővé Mesto n. V., Pleitany, Poprad, Zvolen AffUtált Intézetek: Bardiov, Chust, C jynorany, Cop, üíraltovee, Holií, Mronaky Sv. Krií, Humenné, Írsava, Jasinn Kezmarok, Komíroo, Kosino, lírái. Chlumec, Krompachy, Lucencc, Malacky, Michalovce, Modry Káinén Moldava, Mokaeevo, Nitra, Nővé Zámky, Oslany, Parkén, Plesivee, Poprad, Preíov, Rachov. Rím. Sobota, Roínava, Saby, Saitin, Secovce, Sevtus, Snina, Spisská Nova Vés, Spisské Podhradia, Spisské Vlachv, Száljává. Tacovo, Topolcany, Tornala. Tiebisov. Turfia, Ub, Skalica, Uzborod, Veiké Kapusany, Veiké Levíre, VelkV Meder, Vráble, Vranov, Zlaté Moravee, Zeliezovee ét Zilins. Idénybeli válléllxletek: Poprád-állomis, SliaS fürdő, Starf Smokovec, Strbské Pleso, Tatr. Ptnínlca. Külföldi aff Illáit intézetek: Jugoszláviában: Komereijnlna Banks d. dL Zagreb és fiókja Ljubljana. A balti államokban: Lavijas Privátbanka, Riga. Mindennemű banküzlet gyors és pontos lebonyolítása. .SznfflÁZ'KönW-KabTORA.. jPl-H_.il. I —nirr iiiuiiu ■■■'■" Kotász Károly prágai hépkiáSliiása Pozsony, október 8. A szlovenszkói országos választmány csütörtök délután elhatározta, hogy a munkanélküliek foglalkoztatása oóljából az egyes járásokban levő munkanélküliség mérvéhez képest segélyeket nyújt a járásoknak. 4,489.178 korona a segélyezés összege, mely 64 járás közt oszlik meg. Az országos választmány elhatározta, hogy a szükségmunkákat azonnal elkezdeti és ez a segítségnek különös jelentőséget biztosit. Az országos hivatal technikai főosztálya előírja a járások számára azt, hogy milyen közmunkákat végeztessen ebből az országos segélyből. A segélyek legmagasabb összege járásonként 200.000 korona, amely talán nem tulma- gas, de azért alkalmas arra, hogy «ok mun- kátlanon segítsen. A segélyezett magyar járások a következők: őgyallai járás, munkanélküliek száma 5111, segély 245.500 korona, galántai járás, 4378 munkanélküli, segély 175 000 korona, komáromi járás, munkanélküli 3971, segély 200.000 kor., párkányi járás, 3466 munka- nélküli, segély 200.000 korona, verebélyi járás, munkanélküli 2385, segély 120.000 korona, losonci járás, munkanélküli 2205, segély 120.000 korona, zselizi járás, munkanélküli 1534, segély 90.000 korona, somorjai járás, munkanélküli 1592, segély 95.800 korona, riamszombati járás, munkanélküli 1211, segély 60.000 korona, dnnaszerdahelyi járás, munkanélküli 880, segély 50.000 korona, rozsnyói járás, munkanélküli 490, segély 40.000 korona, vágsellyei járás, munkanélküli 351, segély 30.000 korona, feledi járás, munkanélküli 313, segély 30.000 korona, lévai járás, munkanélküli 285, segély 20.000 korona, ipolysági járás, munkanélküli 216, segély 20.000 korona. A tornaijai járásból — ugylátszik — nem jelentettek munkanélkülit. Az idei esztendő szokatlan nyári és őszi időjárása bizonyára sok emberben ébresztette fel azt a kérdést, vájjon nem áU-e Európa klímája egy tartós és katasztrofális változás előtt? A kedélyek, amelyek a csaknem reménytelenné vált gazdasági bajok miatt amúgy is nyomottak, még letargikusabbá válnak ettől a gondolattól, amelynek kiszámíthatatlan súlyos gazdasági következményei lehetnek. Hogy azonban a valóságban mi fog történni az európai időjárással, arról bizonyosat nemcsak a laikusok, hanem a meteorológusok sem tudnak, mert ezek is csak tapogatóznak egyelője. Ezekkel a gondolatokkal elindulva, a következőket érdemes feljegyezni az idei esztendő időjárásáról: Az 1931. év időjárásának általános jellege, úgy látszik, nemcsak véletleneken alapszik. Kétségtelen, hogy egy esztendőben észlelhető tartós hideg, vagy meleg nem vonhat minden alkalommal súlyosabb következményeket maga után, mert az időjárás szeszélyes kilengéseit máskor is tapasztalhattuk már. Ami azonban az idei rossz időjárást megfosztja ineiden- tális Jellegétől, az az a megfigyelés, hogy ez az esztendő csak egy további aggodalmat keltő láncszeme az elmúlt abnormális esztendők hosszú láncolatának, amelynek összefüggése mégis a klíma alapos eltolódására enged következtetni. Néhány példa az elmúlt tiz esztendőből: TJgy az 1922, mint az 1923-as év nyara szokatlanul hűvös volt és a magasabban fekvő vidékeken sűrűn havazott. Még Afrikából is jelentettek hóesést. Az 1922-es év őszén ezzel szemben Norvégiában és Svédországban csaknem tropikus hőség uralkodott. Az 1923-0** esztendő ősze is feltűnően enyhe volt, novemA nyilvántartott munkanélküliek száma egész Szlovenszkó területén 80.493. Azonban ezt a számot aligha fogadhatjuk el autentikusnak, mert ennél sokkal magasabb a munkanélküliek száma, azt a közölt adatokból is meg lehet állapítani. Főleg nem jut kifejezésre a valóságnak megfelelően a katasztrofális terméssujtotta vidékeken. A szükségmnnkák fedezetének kérdésénél' Blanár Béla dr. magyar nemzeti párti orsz. vál. tag utalt arra, hogy fedezet tulajdonkétppen •nincsen erre a célra, de mivel a kérdés égető és sürgős s mivel a költségvetés tételei nem vétettek teljes mértékben igénybe, a megtakarítások erre lesznek fordíthatók. Ugyancsak fedezettnek látja a már külön megszavazott 5 milliós szükeégmunkát is az építkezésekre már megszavazott hiteleken belül s igy a fölhívás a községekhez kiadható. Gondoskodásnak kell azonban történnie, hogy a különböző költségvetési tételek csak 90 százalék erejéig vétessenek igénybe s éppen ezért az egyes igénybevett költségvetési tételek a választmánynak bejeientendők s az egyes sztlkségmunkák az orsz. választmány által letárgyalandók volnának. Az orsz. választmány többek hozzászólása után ezt a javaslatot elfogadja .s igy a 10 millió a munka- nélküliség enyhítésére igénybevehetö s a munkálatok megkezdhetők. A Bártfa—Orió—Podolim és a Bártfa—Zbo- ró—Svidnik—Mezőlaborc vasútvonal kiépítése iránt a járások által beadott kérvényt a választmány pártfogolja. Alapy Gyula dr. országos keresztényszocia- listapárti orsz. vál. tag. javasolta a Guta—Negyed és Perbete—Garamsalló vasútvonalak kiépítésének támogatását. Az indítványt a jövő ülés elé terjesztik. A pozsonv esi. földművelés- ügyi muzeum részére 180.000 K-t utaltak ki. A tavaszi vetési munkálatokra 10 millió koronát javasol az országos választmány, amely a jövő évi költségvetésben esetleg kölcsön utján lesz fedezendő. A pozsonyi Dunavásá/r költségeinek pótlására vita után 150.000 K-t szavaztak meg. Losonc járás határozatát, amellyel a vetőmagakcióra kétszázezer koronát vett föl kölcsön, jóváhagyták. A választmány legközelebbi ülését október 15én tartja. bőrben és decemberben pedig Oroszországban nyári időjárás köszöntött be, Olaszországban ugyanebben az időben szigorú, kemény léi volt. Az 1924-es év augusztusa egészen abnormális volt Középeurópában. A hegyeket mélyen a völgyig ellepte a hó, a december azonban északon ismét nyáriasan meleg volt. 1925- ben már januárban beköszöntött a tavasz Francia- és Spanyolországban, de Dániában és Svédország déli részén is virágoztak a gyümölcsfák, a nyájakat pedig kihajtották a legelőkre. Ugyanennek az évnek júliusában a spanyol vasutak megakadtak a hófúvásban. Ismét nyári időjárás volt 1925 novemberében Szibériában, úgyhogy a növények másodvirágzásba kezdtek. Az 1926. esztendő is követte elődeit, junius végén és augusztus elején méter magasan állott a hó Középitáliában. A decemberi időjárás azonban feltűnően enyhe volt Középeurópában, viszont Spanyolországban és Északafrikában csaknem három méter magas hó borította el a vidéket. Az ezután következő esztendők a közelmúltakhoz képest még normálisaknak voltak mondhatók, ezek csak azért emlékezetesek, mert ebben a két esztendőben tört be szokatlan hideg időjárás Középafrikába. Mindenki emlékszik azonban arra a borzalmas hideg időre, amely 1928— 29. év telén uralkodott hónapokon keresztül Európában. Ugyanekkor azonban Manóban és Grönlandban a legszebb tavasz volt 12— 15 fokos meleggel. Az 1930-as év telén ez az időjáráskülönbség délebbre húzódott. Hollandiában volt enyhe tavasz, Olaszországban fagy és hóesés. Mindezekből az adatokból arra kell következtetnünk, hogy Európa időjárása már nem egyezik azzal, amit a régebbi időkből megszoktunk éi megszerettünk, különben nem Prága, október 3. öbven festményből átló kollekcióját küldte fel Kotász Károly Prágába és itt a Topic- szalónban állította ki. A kiállítás megnyitásán, amely ünnepélyes keretek közt folyt le, a prágai magyar királyi követség is képviseltette magát. Világsiker előzte meg ezt a Kotász-kiálliitást, valóban megérdemelt világsikere annak a magyar festőnek, akit a londoni Times a magyar Monticallinek nevezett el. Először öt év előtt, 1926-ban Jöttek fel a Kotász festményei Prágába. Akkor Ko- lászt még nem ismerték, bár ma kiállított festményeinek javarésze már megvolt. Mondjuk még egyszer, ismételjük meg az agyonhajszolt kifejezést: müvészsors? Ezé a művészé valóban az és nagyon tragikus, mert majd hatvanéves koráig kellett várnia, amíg zsenije elismerésijén részesült. Igaz viszont, hogy az elismerés világszerte aztán olyan volt-, hogy kevés élő művésznek jutott osztályrészül. Ma önmagamat ismételhetném meg joggal és megírhatnám, amit öt év előtt írtam Kotlásiról és amit azóta világsiker és világsajtó igazolt: Kotász Károly egyike a ma élő festők legnagyobbikának, mester, aki csak igen ritkán Jelenik meg a festészet egén. Minél nagyobb zseni az alkotó művész, annál több Én-ből tevődik össze a zsenije, azaz olyan átfogó ez a zseni, hogy száz és ezer alakot ól önmagában: minél nagyobb, gazdagabb, antarthatna egy évtizeden keresztül huzamosan ez az abnormális állapot. Az most már a kérdés, mi okozza ezeket a szokatlanul nagy eltolódásokat? A kérdés azonban még mindig csak kérdés marad, mert a tudomány eddig nem volt képes megfejteni a súlyos problémái Néhány héttel ezelőtt beavatott helyről azt a magyarázatot kapta a világ, hogy a Golfáramlat hőmérséklete három fokkal sülyedt. Ez hozzájárulhat az általános időjárás megváltozásához, azonban az egyetlen oka az éveken át tartó huzamos abnormitásoknak ez a hősülyedés nem lehet. Arra is gondoltak már, hogy a Golf-áram esetleg megváltoztatta pályáját, ebben az esetben azonban Kanadának és Grönlandnak klímája változott volna meg gyökeresen. Lehetséges, hogy a földmágneses mezők, melyeknek jelentőségét az időjárás alakulásának szempontjából mindjobban elismerik, jelentős változásokat szenvedtek, különösen az Északi Sark mágneses pólusának vidékén. Ismeretes, hogy a földsarkok nem állnak mozdulatlanul, hanem állandóan ingadozást végeznek s közben kisebb és nagyobb iveket Írnak le, nem szabad azonban elfelejteni, hogy az a képzelt tengely, amely körül a föld forog, ugyancsak megváltoztatja gyakran a helyét, sőt előfordult már a föld történetében, hogy a sarkok egészen más vidékeken helyezkedtek el. Ennek a következményei borzalmas kataklizmák voltak; jégkorszakok és kontinensek elsülyedése. A pólusok helyváltozását valószínűleg hozmikus okokra kell visszavezetni, lehetséges azonban, hogy a föld belsejének hirtelen megváltozása is hozzájárult ezekhez a folyamatokhoz. Nagyon lehetséges, hogy a vizözön is egy ilyen pólusváltozásnak volt a következménye. A mostani ki imaeltolódásnak, amellyel kétségtelenül számolnunk kell, pontosan még nem állapították meg az okait. Bölsche professzor szerint most Középeurópában a tercier-korhoz hasonlóan meleg, száraz periódus köszönt be, — a pesszimisták azonban egy uj jégkorszak közeledésétől félnek. Beméijük, hogy Bölsche tanár feltevése válik valóra. nál többet. (Shakespeare, Dosztojevsziki.) Ez jellemzi legjobban Kotász Károlyit: mindenütt és mindenben önmaga marad, de kifejezési skálája, meglátása, átgondolása és megélése végtelenül gazdag. Mindent a vászon és a festék világában él meg, semmit a maga testi életében: aszkéta az életben, hogy maradéktalanul mindent százszoros erővel érzékeltessen az alkotott műiben. íme a zseni és a tehetség közti nem kvantitatív, de l'ényegkülönböég. A prágai kiállításon látható ötiven festmény ennek az igazolása. Ha osztályozni akar a belépő, legfeljebb három kifejezési kategóriát állapi'thai meg, de ezeken belül is minden festmény önálló életet él, különbözők a színkeverések, különböző a problé- mamiegoldás — mindig uj és más Kotász lép az ember szeme ólé és mégis mindig ugyanaz a teremtő elme. Valamint Doszto- jevszkinél a generális és a anusik közt tagadhatatlan a rokonság és egy masszából formálódtak és az idióta herceg meg a szent- életű sztarec alaptónusa ugyanaz, úgy Kotász Károlynál is ('aki minden égő, lávasze- rüen kidobott emailszine dacára sötét tóni- kiájju lélek) a kocsmai jelenét táncában ugyanaz az életelem dominál, mint Salome táncában. Biblia neki az egész élet; nincs külön bibliai és egyéb tárgya, nincs külön természet és ember, nincs külön emberi történés és elvonatkoztatott szellem: moniszti- kus panteista, ha már mindenáron valahová el kell raktározni Kotászt, akinek minden müve tiltakozik az elraktározás ellen. „In dér Beschraenkung zeigt sich dér Mei- ster" — ezt a bölcsességet magáévá tette és nem festett életében egyetlen nagy lepedőt. Viszont nem láttam lepedőit, amely többet fejezett volna ki az ő legkisebb festményénél. Spachtlival dolgozik kizárólag, pointil- listia, nem modern, nem klasszikus, nem romantikus, nem a neue Sachlichkeit embere: Kotász Károly ő, aki felszólítja az emberiséget), hogy foglalkozzon vele és járja az ő útjait. A világsajtó virtuóznak mondta, pedig a virtuóz tudást csak az eszme eszközének tekinti. Római lapok hasábosán szóltak meglepő kolorizmuséról, de Kotász a színeket is csak azért keveri ilyen fanatikus bensőség- gel, mert igy van rájuk szüksége. Nagyon kiemelték a temperamentumát, de nem jöttek rá, hogy olyan, mint a Maya fátyla: asz- kézist, a dolgok magánvalóját takarja el vele, mert lényeges ember, semmi más. Lényeges ember — igy foglalnám össze a szakszerű megjegyzéseket. Minden vonal, szín, kapcsolódások, kiemelések, tompítások — mindez a mondanivaló lényeget szolgálja, inig a legtöbb „tehetséges" festőnél önoéL Egy hatalmas méretű ingéniumnak az anyaggal való vívódása és végül is győzedelmeskedése az anyag fölött Kotász minden alkotása. Ahogy öt év előtt jövendöltem, ma ötven évre mondok előre: Kotász Károly a század legnagyobb festői közt fog helyet foglalni. Ha Montioelli nevét emlegetik vele kapcsolatban a világsajtóban, én egy nagyobb és belsőbb kötelékre és rokonságra mutatok rá: magyar vérmérsékletű El Greco ő, akiben a nagy görög — spanyol festő víziói élnek. Lelke valahogyan gótikus, misztikus és egy egész életre volna szüksége, hogy ezen át elérkezzen a leegyszerűsített ájtatos- sá/gig és hitig. Elérkezett és beérkezett a saját nagy hivő leikébe. Nagy művész, a legteljesebbek egyike. Szükségtelennek érzem a részletezést. Módszereiről, tudásáról Európa összes metropó- lusainak nagy bírálói egy véleményen vannak. Dicséretre nem szorul és kritika felesleges. Befejezésül: Milánói kiállítása utolsó napján eljött Toscanini. Körülnézett és azonnal a Kotász „Golgotá“-ja elé Lépett, „Vérrel Gyökeresen m Európa időjárá Súlyos klimaeltotódások voltak az elmúlt tiz esztendőben A GoU-áram és a földtengely helyzetváltozásában keresik az abnormitásoh okait
