Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)

1931-10-31 / 248. (2765.) szám

1&31 október 31, szombat. 3 Á reformáció emlékünnepén Irta: FIZÉLY ÖDÖN ev. lelkész Amerre protestánsok laknak' szerte a nagy világon, október 31-én meggyujtják az emléke­zés fáklyáját, hogy áldozzanak annak a nagy világtörténeti eseménynek, mely a reformáció kezdetét jelenti. 1517 október 31-én, amikor Luther kifüggesz­tette 95 tételét a wittenbergi vártemplom ajta­jára, még nem gondolt arra, nem is tudhatta, hogy ennek a lépésének milyen következményei lesznek. De az akkori világ hatalmasságai se hitték, hogy az egyszerű ágostonbeli szerzetes kalapácsütéseinek olyan visszhangja támad, hogy arra még századok múlva is emberek mil­liói fognak figyelni. A reformáció, a protestan­tizmus elkerülhetetlenül, föltartóztathatatlanul tépett be az emberiség történetébe s több, mint négyszáz éve komoly tényezője népek és nem­zetek életének. Az események érdekes összetalálkozása kész­tet arra, hogy ez alkalommal társadalmi éle­tünk olyan értékéről szóljunk, amely a reformá­ció által előidézett események következményé volt. A reformáció nagy ellentéteket váltott ki. De elvezette a szemben álló feleket a türelem ér é n vé ri ék m eg ism er és éh ez. Ebben az évben a reformáció emléknapja j majdnem összeesett azzal az évfordulóval, hegy II József császár 150 évvel ezelőtt . adta ki Türelmi rendeletét a régi Ausztria-'Magyarör- szág területén lakó evangélikus és református egyház hívei számára 1781 október 25-én. A protestáns egyházak hálával gondolnak II. József nemes elhatározására, aki azt mondotta, hogy vallása miatt többé senki se legyen .üldö­zésnek kitéve, senkit se kényszerítsenek-ezen­túl. hogy az államvallást kövesse, ha ez meg­győződése ellen van és ha a boldogságról egvéb fogalmai vannak, s akinek leefőbb gond;át ké­pezte, hogy a fanatizmust- s a- türelmetlenséget birodalmából örökre. szárenzaéV-., Igaz. hogy nem adta meg törvényben a -v.Hiá szabadságot, de a Türelmi rendelet mégis csak megadta a protestánsoknak a lehetőséget- a fejlődésre és az uj életre. Azért méltó dolog, ha a- reformáció emlék- ünnenén ebben az évben a türelem eszméjének az oltárán áldozunk. Hogy közel és távol, fönt és alant minél többen beá-lljanak a1 türelmesség szolgálatába. A világon mindig voltak türelmetlen embe­rek. Mint ahogyan akadtak mindig megértő, tü­relmes lelkek is. A türelmetlenség azonban na­gyon gyakran hatalmába kerített köztileteket és nemzeteket is. A világtörténelemben nem csak azt láthatjuk, hogy a hatalmasabbak ie- igázták a gyöngébbeket, hanem azt is, hogy a győzők, az erősebbek türelmetlensége arra kényszeritette a legyőzőiteket, hogy idegen is­tenek oltárain áldozzanak. Nem tudtak főiemel­kedni arra a magaslatra, hogy csak olyan Istent lehet tisztelni, akiben hiszünk,- a vallást erő­szakkal senkire sem lehet kényszeríteni s hogy az örömtelen áldozatok nem érnek sokat. Tartozunk azonban annvival ^z igazságnak, amikor őszintén megmondjuk, hogy a keresz­tyén egyházakban is sokszor megfeledkeztek, a türelem erényéről. Hálátlan, de nem nehéz föl­adat lenne azt példákkal illusztrálni, hogy egy­szer az egyik, másszor a másik egyház hágta át a türelem isteni parancsolatát. De ennek a pár ncsolatnak a megszegése — akármilyen okból történt is az — arra a szo­morú tapasztalatra vezetett, hogy a türelmet­lenségnek nagyon keserű, átkos gyümölcsei te­remnek. Az üldözés, az oktalan vallásháborúk mind több és több emberben megerősítették azt a vélekedést, hogy nincs a földön olyan hata­lom, amely bárkit is kényszerithetne a vallás dolgaiban. A gondolkodók és irók eszméi pedig a valóságban is mindinkább formát öltenek. Néhány állam a gyakorlatban is eljut odáig, hogy a toleranciát teszi boldogulásának alap­jává. A fölvilágosodás idejében Nagy Frigyes porosz királytól származik az a mondás, hogy az ő országának minden alattvalója a maga módja szerint- üdvözölhet. II. József pedig Tü­relmi rendeletének a kiadásával a gyakorlati életben is meg akarta valósítani, hogy vallá­sáért senki se legyen üldöztetésnek kitéve. A vallási türelem va’óságos kultusz tárgya lesz. Ha megvan valakiben, akkor az minden gyar­lóságot elfedez. De há hiányzik, akkor minden erényt és érdemet értéktelenné tesz. A fanatiz­mus és a türelmetlenség mennyi átkának kellett a világra zúdulnia, hogy az emberiség a türelem erényének a prédikátorai köré csoportosuljon s mint a legszebben hangzó muzsikára figyeljen arra, aminek Bessenyei György a Természet világa c, tanító költeményében adott kifejezést: Vallásodra nézve ne légy megvakulva Es szomszédod iránt gyülölségre fulva, Ne rohanj másokra Istened nevében, Ne áldozzál néki embernek vérében. A reformáció uj mentalitást hozott az embe­riség életébe. A középkori hit egységét meg­szüntette s szembeállította az ellentéteket. De a történet folyamán nyilvánvalóvá lett, hogy egyszerű üldözéssel, erőszakkal nem lehet va­lamit megsemmisíteni, eltörölni. Isten napja egyformán süt le gyöngékre, hatalmasokra, sót a jókra és a gonoszokra is. Az embereknek meg kellett tanulniok a türelem nagy erényét s azt a kérlelhetetlen igazságot, hogy nem csak az Egyre ömlik ai arany Párisba, de a bankválság tovább tart A középeurópai bankok vezetői Prágában tartanak konferenciát — A Young-terv revíziója 1° A hivatalnok mondja: „A mai idők minden egyestől a legnagyobb teljesitményt követelik meg. Nekem mindig egy csésze jó babkávé adja meg azt az erőt, melyre feladatom elvégzéséhez szükség van és . . . ezérí vásárlók mindig MEINL - KÁVÉT" Pá r i s, október 30. A francia bank a leg­utóbbi három hét alatt több, mint négymil- liárd értékű újabb aranyat 6zivott föl, de az arany áramlása még egyre tart. Tegnap Párisba újabb százmillió értékű aranyszállitmány érkezett. Ugyanekkor a New- york és Majeetic nevű gőzösök Cherbourgban hatszázmillió értékű aranyat raktároztak ki, amely a Federal Reserve Boardtól érkezett. Az arany bőséges áramlása ellenére Francia- országban tovább tart a bankválság. Tegnap például nagyon jellemző t-iinet volt, hogy a börzén a Banque de Paris et des pays bas részvényeit erősen kínálták. A részvények kurzusát a megelőző zuhanás után energikus intervenciók segítségével tartani lehetett. Oha- lon sur Saonban az 1886 óta fönnálló Comtoire d'Escompte de Tours nevű bank pénztárait be­zárni kényszerült. Párisban egy nagy hitelbank, amely főleg építési és jelzálogüzletekkel foglal­kozott, nehézségekbe került. A párisi Comman- ditbank de Bernardi tízmilliós deficittel került passzívába és a bankot a rendőrség bezárta. A tulajdonost bűnös mulasztások miatt letartóz­tatták. Ne. Fadden Franciaország politikája ellen Newyork, október 30. A reprezentációs ház bank- és valutabizottságának elnöke. Mc. Fad­den-republikánus képviselő, éles szavakkal for­dult a német reparáeiós bondsoknak az Egye­sült Államokban való fölifektetése ellen. Hason­lóan éles szavakban támadta meg Franciaorszá­got. Kijelentette, hogy Hoover és Laval megegyeztek abban, hogy kétmilliárd dollár értékben dobnak az Egye­sült Államok piacára német reparáeiós bond- sokat. E szándék ellen Mc. Fadden a következő sza­vakban tiltakozik: — Ezek a Young-terv-bondsok a versaillesi bűn legsúlyosabb kihatásai. Az európai gyűlölet eme borzalmas drámája maradjon kizárólag európai dráma. Ha már nem avatkozunk Európa ügyeibe Né­metország érdekében, akkor ne szövetkezzünk elnyomóival sem. Tagadjuk meg Franciaország­nak azt a garanciát, hogy részt veszünk a Ver­sailles! status quo fönntartásában. Ne vegyünk részt másoknak a bűnében az által, hogy Né­metországtól összevásároljuk ezeket a repará- ciós bondsokat és ilyenmódon lekössük magun­kat az európai bűnös rendszer fönntartásához. Mc. Fadden ezután Franciaországnak szemé­re veti, hogy szándékosan hajtott három nemzetet a tönk szélére, hogy ilyen módon a maga számára szerezze meg a diktátumot e három ország politikája fölött. Ezek az országok: Ausztria, Németország és Anglia. Newyork, október 30. Shurman, Ameriká­nak volt berlini követe, nyi.lt fölhívást intéz a hatalmakhoz, hogy támogassák Németország egyenjogúsításának visszaállítását-. A lengyel korridor kérdésében kijelenti, hogy abban az a«etben. ha nem sikerül békés megoldást találni, a korridor újabb Elzász-Lotharingia lesz. Fran­ciaországnak és Németországnak kezet kell nyujtaniok, hogy a világ újból magához tér­hessen. Franqui után Rist az uj csodads^for Páris, október 30. Az Excelsior jelenti az He de Francé fedélzetéről, hogy Laval tegnap hosz- szabb megbeszélést folytatott- Rist professzor­ral, a francia bank szakértőjével. A megbeszé­lés főleg Franqui volt belga pénzügyminiszter tervére vonatkozott, aki tudniillik nemzetközi bankegyezményt akar létrehozni, amely a rö- vidlejáratú hiteleket hosszulejáratunkká alakí­taná át. Rist professzor kételyét fejezte ki ab­ban, hogy Franciaország1 részvétele ebben a tervben megfelelő volna. Franqui terve helyett újabb metódust ajánl, amelyet hatékonyabbnak és kényelmesebbnek tart. Azt javasolja ugyanis, hogy az idegen hitelező bankok adják ki a német birodalmi bank által aláirt váltókat, Ezeket a váltókat különböző piacokon hozzák forgalomba. Diszkontjuk megegyezne az érde­kelt országok emissziós intézeteinek diszkont­jával. Ez a rendszer Franqui javaslatát fölösle­gessé tenné. Newyork, október 30. Beavatott körökből származó hírek szerint a Wa-IlStreet tényezői Franiquinak a tervét érdeklődéssel vették tudomásul, egyebekben azonban igen tartóz­kodóknak bizonyulnak. Egy prominens ban­kár azt a megjegyzést tette, hogy Németor­szág igyekezzék elsősorban rövidlejáratu hi­teleit csökkenteni, hogy ilyen módon pénz­ügyi téren bizalmat szerezzen, ami által a rövidlejáratu hiteleket önként fogják meg­hosszabbítani és később hosszú lejáratuakká átalakítani. A Federal Reserve Board körei­ben Franqui tervével egyáltalában nem fog­lalkoznak, mert magánjavaslatnak tartják. London, október 30. A Reuter newyorki je­lentés© szerint nincs ugyan olyan irányú ér­tesülés a Federal Reserve Board tegnapi ülé­séről, mintha hivatalosan kinyilatkoztatták volna az angol banknak és a német birodal­mi banknak szóló hitelek meghosszabbítását, beavatott körökben mégis úgy vélik, hogy ezt a meghosszabbítást legalább is a hitelek nagyrészére vonatkozólag elhatározták és a határozatot későbbi nyilatkozatban közük. Laval vasárnap érkezik Franciaországba Paris, október, 30. Az He de Francé gőzös, amelynek fedélzetén tér vissza Laval, vasárnap a hajnali órákban érkezik Le Havre kikötőjébe. Laval azonnal tovább­utazik Párisba, ahová déli 12 órakor érkezik. A minisztertanácsot keddre már egybe is hívták. Ezen Laval a kormány tagjainak és a köz­társaság elnökének jelentést tesz a Hoover­rel ós az amerikai kormány tagjaival folyta­tott tárgyalásairól. Laval az He de Francé fe­délzetén egy újságírónak adott nyilatkozatá­ban kijelentette, hogy a parlamentnek nyom* bán az őszi ülésszak megnyitása után, tehát a november 12-én kezdődő ülésszakán számol be amerikai útjáról. fikció a Young-terv revíziója érdekében Newyork, október 30. A Héráid Tribüné hosszaob washingtoni jelentése a legmaga­sabb kormánykörökből szerzett információ alapján hangsúlyozza a kormány nyomaté­kos kívánságát, hogy Németország haladók nélkül ragadja meg az iniciativát a Young- terv apparátusa utján a reparáeiós megegye­zés megmásitására. Egyidejűleg ismételten kijelentették ezek a beavatott körök, hegy a kormány a fizetőképesség mérlegelése alap­ján törekedni fog a háborús adósságok reví­ziójára és nem lesz tekintettel a kongresz- szusi köröknek a további koncessziók megté­tele ellen irányuló magatartására. Például hozzák fel Mc. Fadden tegnapi nyilatkozatát, aki Hoover és Laval megegyezését élesen kritizálta és azt az állítást kockáztatta meg, hogy Franciaország a washingtoni konferen­cia alapján 7 milliárd Young-terv obiigációt akar Amerikában elhelyezni, bár Amerika I már torkig van az európai kölcsönökkel. Paris, október 30. A Young-terv revíziójára és a német rövidlejáratu hitelek konszolidá­lására irányuló akciót Laval miniszterelnök visszatérése után nyomban megindítják. Von Hoesdh párisi német követ már hétfőn meg­jelenik Láváinál audiencián. A követ a biro­dalmi kormánytól felhatalmazást kapott, hogy ezen az audiencián terjessze elő azt a ja­vaslatot, hogy a nemzetközi fizetségek bankjának tanácsbizottságát hívják egybe, amely újból vizsgálja meg Németország fi­zetőképességét. Több mint valószínű, hogy már november vagy december folyamán nemzetközi konferenciát hívnak egybe Pá­risba a reparáeiós fizetségek ügyében. London, október 30. A News Chronicle mai számában Sir Walter Layton cikket ir a né­met helyzetről. Ezeket mondja: Németország alapos rendszabályaival jelentékeny kiviteli felesleget ért el, amely azonban mégsem ele­gendő arra, hogy adósságainak fizetését le­hetővé tegye. A német konkurrencia miatt érdekeiben fenyegetett országok máris meg­torló rendszabályokra gondolnak. A nemzet­közi adósságok annyira terjedelmesek, hogy visszafizetésük minden meglevő kereskedel­mi folyamatot fenyegetne. Egyetlen egy adós államinak sem áll módjában, hogy a visszafi­zetés problémáját saját erejével intézze el A hitelező országoknak tehát véglegesen meg kell egyezniük abban, hogy a fizetsége­ket tárgyi értékek alakjában akarják-e kap­ni, vagy pedig beleegyeznek az adósságok leszállításába. A prágai fcoufsrencfa Basel, október 30. A középeurópai köz­ponti bankok vezetőinek prágai konferen­ciája november 3-án kezdődik. Ezen a kon­ferencián Csehszlovákia, Ausztria, Német­ország, Magyarország, Románia, Bulgária. Jugoszlávia, Lengyelország és Görögország kiküldöttei vesznek részt. A nemzetközi fi­zetségek bankját Blessing dr. és Portes fogja képviselni. egyiknek, hanem a másiknak is joga van a nap alatt. Ha másért nem hát, ezért is nagyjelentőségű a reformáció s azok a következmények, melyek a nyomába jöttek. A türelem oltárán azonban ne csak áldoz­zunk, hanem álljunk annak a szolgálatába is. Ha a türelmetlenség enyhült is az egyházak között, de a népek ős nemzetek közt mintha föllángolt volna. Hisz gyümölcsei mind nyilván­valóbbakká lesznek. Gőg, végtelen önzés, a nemzeti öntudat tultengóse mind arról beszél­nek, hogy a türelem erényének a prédikálása ma is nagyon szükséges és helyénvaló ... Az önzés és a hazugság sodorhatják az éle­tünket akármilyen helytelen utakon, annak a meggondolása azonban, hogy csak rész szerint van bennünk az igazság, hogy az igazság fegy­verei merőben lelkiek s hogy az igazság végül is önmagától győzni fog, kell, hogy oda vezes­senek, hogy a türelem szellemének ne csak em­lékünnepet szenteljünk, hanem hogy annak szol­gálatába is álljunk. Ebben az évben a reformáció ünnepén erről beszél a protestantizmus. Azt hisszük, hogy meghallgathatják és meg­szívlelhetik a nem protestánsok is. . Pozsorcy lesz a sz!ov@n$zyi 1 érsekség szélbe ye j Prága, október 30. A modus vlvendi ke­retén belül igein fontos kérdés vár megöl- . dásra s ez a szlovenszkói érsekség kérdése. - A Slovensky Vychod most azt jelenti, hogy ebben a kérdésben már végleges döntés 1 történt. Annyi bizonyos, hogy az érsekség székhelye nem lesz sem a történelmi Nyit­va, sem pedig az egyházilag nagyjelentősé­gű Nagy szombat, hanem Pozsony. Az érsek . személyére vonatkozólag még semmi bizo- « nyoisat nem lehet mondani. Csupán annyit J lehet föltételezni, hogy az öt szlovenszkói I püspök egyike lesz az érsek. A kormány egyikük ellen sem foglal el elutasító állás­pontot. Ugyanaz a lap különösen kiemeli Blaha Marian besztercebányai püspök sze­mélyét, akinek jelentős diplomáciai tevé­kenysége is ismeretes, de Csárszky József kassai püspököt is említi. Mindezek azon­ban csak találgatások és be kell várni a j Szentszék végleges döntését. Az egyházpoli­tikai helyzet ez év végéig teljesen tisztázód- | ni fog, i óvja meg magát a károsodástól! Nételybeteg szarvasmarháinak, juhainak adjon idejekorán IIImim► PISI© l"t« I 111 Ifi Szeretne erős csontu egészséges állatokat? 8 H H Keverjen a takarmányba D»Vitamin P E HC K«etl Csekély költség nagy hasznot hajt . Fiiitakati me&hcjí' bratis&ava.

Next

/
Thumbnails
Contents