Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)

1931-10-30 / 247. (2764.) szám

'TCtK6MMAGÍ£ARHIRMR 1981 ototfber 80, péntek. Mi történt volna ha III. Frigyes Vilmos életben marad? Visszapillantás a világtörténelembe,Frigyes századik születésnapján Néhány hónappal ezelőtt Londonban egy könyv jelent meg, amely négy fehünéet keltett. Címe: Ha másképp történt volna. Churchill Mauróis Obeetertón és még egynéhány a tréfás módón pró­bálkoznak ebben a könyvben világtörténelmi hely­zetekkel. Kétségtelen, hogy visszapillantva a tört téüéteffifce, nem mindennapi, iagaid kérdés, hogy •alakult vei na a világ sora, ha ez vagy az nem lett volna, vagy másképp lett volna, Ludwig Emd, az ismert író például nagyon érdekesen Írja meg azt, hogy mi tett volna Németországgá], ha III. Frigyes Vilmos életben marad. Ezt áz izgató kér­dést aktuálissá íeözí most fii. Frigyes seftfetéeé- nek századik évfordulója. MILYEN EMBER VOLT A TRÓNÖRÖKÖS t&§7 május Ől-éii Frigyes Vi-hnbs trónörökös betegért feküdt ágyában Potsdantban. Szépvágásu fejét a láz piróséága öntötté él. ötvenhat éves volt és ekkor már négy hónapja valami íorokbajban szenvedett, áinéíy nyalván kevéábbé kínozta őt, mint az orvosok egész hada, akik sorban arra töre­kedtek vagy hogy megnyugtassák, vágy hogy nyiig- rákmüéák. Az öreg császár, I. Vilmos immár 90 éves véli unokája, a betegén fekvő Frigyéé f!& 28 éves. önkénfélenül felmerült tehát a kérdés, üli iMz ha a 80 éves aggastyánt egyszerre az egészén J fiatal unoka váltja fel a trónon és- egy generációi kimarad. A 72 évás B’snKiíek csupa széni é& fül i vök. hegy megtudja, mnő sorsot rejteget az idő jö­vendő gazdája számára. Nyilván kedves költŐjévéi, áchílléfre! ez az kérdés, lebegett a lelkében: Nem * tudom, mit kelljen félnem, vágy tetőéinéül- A trónörökös ugyanis évek óta ellensége volt, — bár! tebe-teti-zn elíenség. — anebt az agg császár nem J engedett neki beleszólás': se műdbe. Frigyes ezépj férfi voií. maga* nyu.'átrk. szóval az a férfit'pus, i tikit a maga idejében világszerte íériiszépseguek: értettek. Ám mm volt. eléggé férfias. Kcsnástikus hajlamöséágu, könnyen 'béfólyáéolható 4s így mé­lyén benne ült abban a hálóba®, amely hárffióaö észténdeje feleségéhez kötöké. Még Bismarck ha- {■•alomrá jutást élőit hágteodött. ásásként aligha jött volna létre á trónörökösnek ez a házassága. — Mert igaz ugyan, hógy Bismarck égési életén át arra törekedett, hogy Angliát brztöfcitéa Jíáotet* ország számára, a nagy ember ismerő mind én-eset­re el őré számot vetett volna azzal a befolyással melyet Frigyes angol származású neje erős akara­tának éé termékeny szelemének szükségképp jelentenie kellett úgy a trónörökösre, mini a kor­mányzásra is. A VASKANCELLÁR ÉS A TRÓNÖRÖKÖS ANGOL NEJE - ELLENSÉGEK Becsvágyó, nagyon müveit angol királyi herceg­nő volt Frigyes neje. akit nem elégített ki, hogy uralkodónak tegyen a felesége. Hatalomra vágyóit, és hogy ehhez & hatalomhoz nem jutott hozzá, nem Frigyes szülém, nem az agg császáron, hanem in­kább a porosz miniszterekén műit. Frigyes Vilm&s, •i trónörökös. Itólározóttan papucs alatt volt. Leg­idősebb fia azonban egyáltalán nem fötrkonszéuve.- íélt az angolokkal és- a maga utján járt. De még eilnél is rosszabbul érezte magát Frigyes neje a vá&káüoeíiár kutató és rnélyb&látó pillantásai alatt. A trónörökös nejét nem szerette a német közvéle- öié-ny, amelyet. Bismarck sajtója utján álkradóaü hangolni tudott az idegen, az ,-angóI“ nő ellen, akit pedig jő összekötőnek használhatott volna fel Angliával szemben. 1870-beü Vevözilleshén formá­lisan panaszt tett a veszedelmes levelezés miatt, amelyet a trónörökös neje anyjával folytatott, és kifejezetten hazaárulást emlegetett e kancellár, mért — úgymond — bizalmas közlések jutottak égy harmadik, eemleges országba. Később azután béteőpöl'itikai munkáját vesaélyézstetté a trónörö­kös körének liberális atmoszférája. Bismarck Jegelkeseredettebb politikai ellenfele is a trón­örökös környezetéhez tartozott és Bismarckot ette * 1 a méreg, hogy ezt az érintkezést nem tudja meg­akadályozni. Vegyes érzéeek háborúinak tehát benne, amikor étet és halál meegyéjén látta bi­zonytalankodni a trónörököst. RÁK-E, VAGY SEM Gerti arát ér. Bergmann német professzor rák- ( betegséget sejtettek, de nem mertek diagnózist mondani. Az ő kívánságukra és nem a trónörökös angol neje. Viktória sürgetésére hívták Berlinbe víorell Maoltenzie hímé vés. angol spéci ált a tát, *»--*■ Mackenzte léhaeitott a beteg gégefőről egy kla szelet hámréteget é* Wdrchow, a világhírű német i bakteriológus hozzálátott, hogy ebből a foszlány- 1 hói kibe tűzze a Sor* titkos; kotrását. Ebebn a kié hám*zeleiben ním:% rák, —• állapi* tolta meg végül, — azonban ez anyag sokkol ki* sebb. semhogy ennek alapján azt Is határozottá® le’ieeen állítani, hogy a trónörökösnek nincs gégerákja I 1 Maokenzíö erre ujból a kóahez nyúlt, át Wiróhów az uj gégeanyagból sem tudott semmit megállápi* tani. Ék-kor azután nyi'ltan kitört az eitentegeské* i dós a német profeíózorok és az aaigol kolléga kö* : zöU. Jurmvtbau a gégtjÖMgajiatból ogy harmadik szeletet í« levágtak, Wirchow azonban harmad!*- 1 hm is azt mond te: j — A ^aprólékosabb vizsgálat olletvere 4*m , aka lbrri nyomára oly patológikus elválítozúsnák, ’ amely szóra volna érdéinea. Nincs itt sommi, ami­ből ' arra kellene következtetni, hogy a betegség­nek komoly folyása lesz. Ám a tudósok vitáját egysaere váratlan fordulat szakította meg. A trónörökös fájdalmai megszűn­tek, a gégefőben lévő makacs gyulladás eltűnt e amikór iSSS februárjában Frigyéé visszatért a Riviéráról, mintha megfiatalodott és megerősödött volna. Csodálkozó suttogás kálit mindenfelé & az uccákon a trónörökös mellett tüntettek. Az agg császár már a végét járta, igy hát Frigyes lett a régenrt Ékkor került elsőiében szembe Bismarck­kal, autót egyenlőjógu faktor. Mind-ke/tea nagyon óvatosak voltak: Frigyes vigyázott hogy el ne árulja fáj'éközatlánMgái. nehogy egy pillánál alatt elveszítse tekintélyét a nagy emberiemérő szénié­ben, viszont Bismarck is előzékenységre töreke­dett. De bensőjükben nyugtalanul váltak el. — Hogyan viselkedett? — kérdezte Viktória a lérj él. — Olyan volt, mint egy gbánitözikía, — felelte Frigyes és ahogy kiiüéaétt az ablakon, nem látha­tott mást. mint aggodalomtól árnyékolt arcokat. „SOHASEM IjEHET NYUGODTAN ALUDNI, FELSÉG!” 1888 májúé 9-én meghalt I. Vilmos császár. — Frigyes és Bismarck a halo‘t ágyánál találkoztak. —* össze kell tennünk erőinket, — kezdte Fri­gyes bizonytalanul. — Fiatal voltam még, amikor szembehelyezkedtem önnel és ön is ifjabb volt. ön alkotta meg a birodalmat. Kivánhatnék-e mást, ■mint hogy az Ön segítségével tartsam is meg! — Az én erőim — válaszolta Bismarck a császári halottaságy vasrudjába kapaszkodva, — felmorzso­lód taib ennék az ura lkodénak a szolgálatában. Ami még megmaradt belőlük, — Felségedé! Elhöligatotfc, de nem várt választ és csendesen igy folytatta: — Magától értetődik, hogy- kizáróan német poli­tikát csinálhatunk! A , német'* szót k;ssé meg­nyomta Bismarck, s ez épp elegendő volt arra, hogy Frigyest felizgassa. Lovagi természet volt és most már annál inkább neje védelmére kel­lett volna kelnie, mert hiszen — császárné volt. E helyett más tárgyra tért. —• Az ön bölcsessége — mondta Bismarcknak — már régen bebiztosított bennünket, kifelé. Ha be­felé is meg tudja ezt csinálni, akkor nyugodtan a ihatunk. Bismarck' elengedte az ágy támláját, összeforrta hátán a kezét és átható pilla ni óm belefunódott aj gazdája szemébe: — Sohasem lehet nyugndtein aludni.. Felség! — mondta. Frigyes érezte a nézés erejét és kissé színpadias mozdulatai a halott ért varra mutatva, kitérően válaszolt: —> Igaza van. Neki is keményen meg kellett dolgozni, — hogy- áthassák. V. köziéi.nyíri. (tij.) Prága, okíöbér 29* A költségvetés tár­cáinak hivatalos sorrendjében a tizedik feje­zet az iskola- és köz művelőd éshgyi minisz­térium gazdálkodásának tervét tartalmazza. Ez a második olyan minisztérium, amely milliárdos költségveléssel dolgozik. A2 1 milliárd 14 millió 199 ezer korona összkiadásból (tavaly négymillióval kevesebb volt) a személyi kiadásokra 741 millió 323 ezer SÖÓ korona s á dologi kiadásokra 272 millió 875.1ÖO korona szükséges; a dologi kiadásokból 52 millió 776.000 korona a rend­kívüli kiadás. Az iskolaügyi minisztérium költségvetése a következőképpen oszlik meg: Az első címlet a miniszter fizetősét 133.400 koronában állapítja meg. A második cimlet az iskolaügyi központi kormányzat személyi kiadásaira 15 millió S98-U00 koronát, a do­logiakra 3 millió 412.000 koronái, összesen 19 millió 310.000 koronát engedélyez. A harma­dik cimlet az iskolák ellenőrzésének költsé­geit 14 millió 55 ezer személyi és 3 millió 865 ezer korona dologi kiadásban állapítja meg. A negyedik cimlet a népiskolaügyet látja el és pedig első paragrafusában a nép­iskolaügy személyi kiadásaira 127 millió 403 ezer koronát, a dologiakra 40 millió 840 ezer kórénál engedélyez, mig a második paragra­fusa csehszlovák kisebbségi iskolákra, melyek nem tévesztendők össze a nemzeti kisebbségi iskolákkal, 94 millió 155 ezet koroná szemé­lyi és 20 millió 521 ezer korona dologi ki­adást szán. A népiskolaügyi cimlet harmadik paragrafusa a közművelődési segédeszközök­re dologi kiadások óimén 5 millió 850 ezer koronái engedélyez. A népiskolaügy összes kiadása 288 millió 769 ezer korona. A középiskolák — ötödik — címlete a szi­gorúan vett középiskolák személyi kiadásai­ra 176 millió 483.000 koronát, a dologiakra 13 millió 112 ezer koronát vesz föl, összesen tehát 189 millió 595 ezer koronát, a tanító­képző intézetek paragrafusa pedig személyi kiadásókban 20 millió 611 ézéf koronáiba, a dologi kiadásokban 2 millió 467 ezer koro­nába kerül. A középiskolákra tehát összesén 212 millió 373 ezér koronát fordít az állam. A hatodik cimlet első paragrafusa a szigo­rúan vett szakiskolák személyi kiadósaira 96 millió 186.000 koronát, a dologiakra 16 mil­lió 216 ezer koronát, a második paragrafus az iparostanónc iskolákra és továbbképző tan­folyamokra 13 ezer korona személyi és 24 millió 665 GÜÓ korona dologi kiadást vesz föl. A azákíakólaügy kiadásai összesén tehát 187 millió 8o ezer kóron át vesznék igénybe. A. hetedik cimlet a főiskolákat tárgyalja. Ennek első paragrafusa szerint az egyetemek személyi kiadásai 52 millió 79 ezer koronát, á dologi kíadásek 42 millió 387 ezer koronát tesznek ki. A második paragrafus a műszaki főiskolák — műegyetemek —. szükségletét személyi kiadásban 39 millió 623 ezer kor0« nában, dologi kiadásokban 24 millió 774 ezer koronában állapítja meg. A hávmadík pára* gráfiáé a tudományos intézetek személyi líi* adásaira I millió 630 élér, a dologiakra 4 millió 907 ezer koronát VMz lök Az ógyole­I mek, műegyetemek és tudományos intézetek ■ összes sZükéégléio Í6& midié 400.000 korona. A nyolcadik cimlet a kühőiddel való kul­turális kapcsolatokra 13 millió 750 ezer koro­nát vesz följ amiből 646.100 korona a szemé­lyi kiadás* A kilencedik cimlet a tanulóifjúságról Való szociális gondoskodás dologi kiadásait 10 millió 656 ezer koronában szabja meg. A műemlékek védelmének s a muzeális ügyeknek a címlete személyi kiadások címén 1 millió 490 ezer korona, a dologi kiadások címén 5 millió 200 ezer koronát vesz föl. A tizenegyedik cimlet a művészeté és pe­dig az irodalom dologi kiadásai 1 millió 380 ezer koronával, a színházak dologi kiadásai 18 millió 135 ezer koronával, a zene szemé­lyi kiadásai 4 millió 177.500 koronával, a ze­ne dologi kiadásai 3 millió 273.500 koroná­val, a képzőművészetek 5 millió 662 ezer ko­ronával (ebből 2 millió 8(>5 ezer korona a személyi kiadás). A művészei támogatása Összesen 32 millió 62S ezer korona. A tizenkettedik cimlet a népnevelésre ösz- szesen 5 millió 367 ezer koronát engedélyez és pedig az állampolgári nevelésre és nép­könyvtárakra 4 millió 962.000 koronát (eb­ből 428.000 korona a személyi leadás) és 405 ezer koronát a mozgöszinházakra. A tizenharmadik cimlet különféle adomá­ny-ókra 150 ezer koronát engedélyez. A tizennegyedik címlet az egyházak ős fe- lekezétek segélyezésére 101 millió 30 ezer koronát állapít meg. Ebből a római katolikus egyháznak 69 millió 717 ezer 900 korona, a görögtea toli kiis egyháznak 8 millió 362 ezer korona, az evangélikus egyházaknak 14 mil­lió 116.650 korona, a görögkeletieknek 663 ezer, a zsidóknak 1 millió 650 ezer korona, a csehszlovák egyháznak 6 millió 117.500 korona s egyéb fel ékezeteknek 402.304) ko­rona jut. Az egyházi és felekezeti cimlet sze­mélyi kiadásai 90 millió 565.300 koronát, a dologi kiadásai 10 millió 464 ezer koronát tesznek ki. A tizenötödik címlet végül a némái la mi nyugdíjas tanerők illetményeire 2 millió 942 ezer 6ÓÓ körönt engedélyez. Bevételek Az iskolaügyi tárca 28 millió 541 ezer 300 korona bevétellel számol, ami javarészt a tan- dijakból, vizsgádijakből, a községek hozzájá­rulásaiból, a tanárok és tanítók nyugdijille­tékeiből tevődik össze. Személyié; A minisztériumban összesen 373 végi égé­sűéit és beosztott hivatalnok és alkalmazott dolgozik. A pozsonyi iskolaügyi réferátus személyzeti állománya 165 hivatalnok és al­kalmazott, mig az ungvári referáláson 19 hi­vatalnok van beosztva. A tanfelügyelést Csehországban 237, Mor­vaországban 127, SzlovíMisakón 121 és Rusztn- szkÓban 28 személy látja el. Ezenkívül az egész állam területén a szakiskolák felügye­letét 27 személy végzi. Kisebbségi Ókorik i A szlovonézkói űópteköld'kri a* 411*^ 1 millió 32 ezer K-t, a ruszinezkóiakra 41 millió 421 ezer K-t s ugyanakkor a kisebbségi iskolák­ra Cseh- é« Morvaországban 114 millió 676 ezer koronát költ. Szlovenszkón különben 9746 ál- ' larai tanító és 2348 tanítójelölt, Pauszinszkőbán [ 1764 tanitó és 731 tanítójelölt működik. A ezlo- venszkói polgári óvódák és segédiskolák tan- ' személyzetének létszáma 5491 tanitó és jelölt, ’ a ruszinszkói polgári iskolákon, óvódákban és segédiskolákban 2389 tanitó és jelölt. A cseh- és morvaonezági kisebbségi iskolákon ' 4365 tanitó és 1145 tanítójelölt működik. Magyar kfizéolskolák Az állami költségvetésből pontosan nem álla­pítható meg, hogy az állam mennyit költ a szloven&zkói és ruszinszkói magyar népiskolák­ra, ellenben a középiskolák fölsorolásánál azt ’ látjuk, hogy a pozsonyi magyar reálgimnázium ' szükséglete 1 millió 162 ezer korona, a kassai magyar reálgimnáziumé 1 millió 111.300 K, a losonci reálgimnázium magyar osztályaié 700 ezer 700 korona, a rimaszombatié 697 ezer, az Ipolyságié 595.900 K. az'érsekujvárié 715.500 K. a beregszászié 588.400 K s a pozsonyi magyar tanitóképzőintézeté 150.500 IC. A tanítóképző- intézetek s általában a középiskolák közül a po­zsonyi magyar tanítóképző van a legszerényeb­ben ellátva, miután a losonci szlovák tanító­képző 345.700 koronát kap s az összes többinek a fönntartása még ennél is többe kerül. A szlo- vonezkói tizenegy tanítóképző összesen 4 millió 474.200 K-ba kerül s ebből a magyar tanító­képző ellátmánya 150.500 K. Ezen a helyzeten javítani kellene. A hároméves kereskedelmi iskolák között, melyek száma az egész államban harminchat — a két maaryar tannyelvű kereskedelmi akadé­mia költsége külön nincs kimutatva. Ugyanez a helyzet az egyetlen — kassai —• magyar fe] eőipar iskolán ál is. $iíSu&sit3 míéssriésíyefe A diákok szódái is gondoskodására szánt 10 millió 656 ezer koronából a főiskolások ellátá­sára 6 millió 160 ezer korona, a többi a közép- iskolások javára van fölvévé. S2fs!$árfe?i' A művészetek címletében a szinügy tárnoga tására szánt 18 millió 135 ezer koronából a prágai, áll. Nemzeti Szinház deficitje 11 millió 875 ezer koronát vesz igénybe s igy nem sok az, ami a többi színház támogatására, marad. Terciplomépités és favHás A -kultusz-címletben a szlovenszkói római katolikus templomok javítására 50 ezer. a rü- szinszkői róníai katolikus templomokra 5000 E van előirányozva a rendes kiadások között. A rendkívüli kiadások között erre a célra Szlo- venszkó számára 600 ezer, Rus2inszkó számára 20 ezer korona van fölvéve. A szlovenszkói görögkntollkns templomok javítása 30 ezer s a ruszinszkói göröarkatolikue templomoké 60 ezer koronával van dotálva. A magyar fc§zépisv©?áss5í A költségvetés indokolásához csatolt statisz­tikai táblázatokból vesszük a következő ada­tokat: A múlt év szeptemberében a középiskolák c ső osztályába az egész állam területén 22.307 diák iratkozott be, ezek’ közül 762 a magva ■ tannyelvű középiskolákba. A középiskolák leg­magasabb osztályát a múlt iskolai évben 11.141 tanuló látogatta, ezek között 367 diák volt a magyarnyelvű középiskolák legmagasabb osz­tályában. A műit iskolai évben a középiskolákat ossz - een 29.687 leány látogatta, ami a középiskolá­sok számának 30.5 százaléka. A magyar tanin­tézeteken 908 leány folytatta tanulmányait. A múlt iskolai évben osztályt ismétlő 4250 diák közül 194 volt a magyar osztályismétlő. A tanulók nemzetiségét föltüntető táblázói szerint az 1930—81. iskolai évben összese ■ 97.291 tanuló látogatta a középiskolákat. A csehszlovák nemzetiségűek száma 66.652, a né­meteké 21.703. a magvaroké 4644. a lengyelek'■ 483, az Oroszoké 1838, a zsidóké 1903 s egyéb nemzetiségű 68. A magyar tannyelvű középiskolákat 3563 diák látogatta éspedig 3318 magyar, 11 cseh­szlovák. 41 német és 193 zsidó nemzetiségű. • Csehszlovák tanitási nyelvű középiskolát 879. német középiskolát 247 % orosz középisko lát 200 magyar anyanyelvű diák látogatott. A középiskolai tanulók közül 4743 vallotta magát felekezetnélkűünek. A magyar tannyel­vű középiskolákon felekCzetnélküli diák nem volt. A két. magyar tannyelvű kereskedelmi akadé­miának 619. a magyarnyelvű kereskedelmi tan­folyamoknak 147. a magyarnyelvű felső iparis­kolának 180, a 34 magyarnyelvű iparostovább­képző tanfolyamnak 3848 s a magyar tannyel­vű, nő! hivatásokra előkészítő iskolának 24 lá­togatója volt. Főiskolai hallgatok A múlt iskolai év nyári szemeszterében az egyetemeken 16.410 férfi és 3720 női. összesen 2Ö1S0 haügátö volt beiratkozva. Teológiát 463. jogot 8142. orvostudományt 5840. bölcsészétől 270Ö, természettudományt 2544 « állatorvosi tn dománvt 482 hallgató tanult. A műegyetemek 11.056 hallgatója közül 288 nő volt.. W Mindenki nyer, ha karácsonyig minden kereézirejtvenyiinket megfejti! Figyelte ké- rwztrejtvéoy-rovatunk vasárnapi üzenetét! i 4 Részletek pz^ állami ^költségvetés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents