Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)

1931-10-28 / 246. (2763.) szám

2 T^<ai-7V\AfifeARHlRl»M» 1931 október 28. szerda. leszállítani, úgy a népszövetségnek is erre az útra kell térnie. Á vegyes döntőbiróságokra a kiadások 350 ezer koronával emelkedtek és pedig a cseh­szlovák-magyar vegyesb íróság bekapcsolá­sa miatt. Erre a célra az állam évi 5,300.000 koronát fizet. Az orosz emigránsokra ez év­ben már csak 2 300.000 korona van előirá­nyozva. Ami a Magyarországgal folyó keres­kedelmi tárgyalásokat illeti, hangsúlyozta az előadó, hogy az el nem intézett kérdések száma már egészen jelentéktelen és a leg­fontosabb kérdésekben a kölcsönös megegye­zés létre is jött. Fontos tárgyalási kérdést képez a Magyarország szállított, áruk fize­téséinek kérdése, mert olyan megoldást kell találni, amely az exportőröknek biztosítékot nyújtana arra, hogy követeléseiket megkap­ják. Ebben a kérdésben tovább folynak a tárgyalások. Az előadó elismeréssel nyilatko­zik a külügyminisztérium munkájáról és részletesen foglalkozik a leszerelés kérdésé­vel. Kaías képviselő a nemzetvédelmi minisz­térium költségvetésének előadója kimutatja azt, hogy a véderő költségvetése ez évben 1.309 500.000 korona, vagyis 00,500-000 koro­nával alacsonyabb az ezideirél. A tényleges katonai szolgálati idő leszállí­tásáról egyelőre le kell mondani, mert eh­hez az előfeltételek hiányoznak. A modern haderőnél a katonát önállóságra kell kiképezni és ehhez kevés a továbbszol­gáló altiszt s mindaddig, amig a továbbszol­gáló altiszteknek az ellátáson kivül az évi fizetése 2545—3757 korona, nincsen kilátás arra, hogy a szükséges nyolcezres altiszti lét­szám megteljék. A minisztérium éppen ezért a továbbszolgáló altisztek jövedelmére vo­natkozóan törvényjavaslatot dolgoz ki. Ezután megindult a két tétel fölötti részletes vita. Oehlinger német keresztényszocialista hangsúlyozta, hogy a béke gondolatát csak akkor lehet meg­valósítani, ha a lefegyverzés mellett hczi zálognak a békeszerződések revíziójához is. A véderő költségvetésének a leszállítása csak íikíiv. A mai többség nem is gondol komolya# a lefegyverzésre, ami kitűnik már abból is, hogy a tényleges szolgálati időt nem akarják leszállítani. ^ Ezután a vitát félbeszakították. A legközelebbi bizottsági ülés csütörtök délután három órakor lesz. r Az alkotni áwlogi _ bizottság illése Az alkotmányjogi bizottság mai ülésén folytatta a becsület védelméről szóló törvény- javaslat részletes vitáját és megvitatta a ja­vaslat 1—9. szakaszait. A vitát a legközelebbi ülésen, melyei irás- belileg fognak egybehívni, folytatják. A képviseloház külügyi bizottságát csütör­tök délután három órára hivták egybe. i rirannw ■IiW—i —i i i—mi————ú 1m— n mi—r i*~ X P10NIIR0K im: imt mn rorűüotto: iíosöryné Réz Lola (48) A lány hirtelen feltekintett. Arca hirtelen megváltozott. Valami átszellemült kifejezés terült szét Tajta. Megérezte, hogy itt a pilla­nat, mikor az asszonynak felül kelil emelked­nie mindenen, ami földi. — Oh, milyen önző voltara! — kiáltotta. — Mindig csak magamra gondolok! Menjen, Jim, tegye meg a kötelességét- Én imádko­zom magáért és mellette maradóik mindig... az utolsó pillanatig! • A misszionáriusok Heckewelder szobájában tanácskoztak. Zeissberger is megérkezett ezen a reggelen és lelki erejével felrázta a csügge- dőket. — Hogy megtartjuk-e az istentiszteletet? Igenis, megtartjuk! Mitől félhetnénk? — Igazán nem tudom, mit gondoljak — mondta Heokewelder. — Girty maga mondta, hogy nem akar rosszat nekünk, de vájjon hi­hetünk-e neki? Ez a gyanús csend izgat en­gem. — Uraim — mondta Jim —, mi tudjuk, mi * kötelességünk, egyébbel pedig nem szüksé­ges törődni. A keresztény indiánok vakon bíznak bennünk- Nem félnek semmitől, azt hiszik, meg tudjuk védelmezni őket. Nem szabad elvennünk a hitüket. Ha nem tarta­nánk meg az istentiszteletet, azt hinnék, mi is félünk Girtyíól s ennek kiszámíthatatlan következményei lehetnének. H-eckewelder őszintén megmondta, hogy jobbnak tartaná, ha néhány napira lemonda­nának az istentiszteletről. Edwards, aki las­san heverte ki sebesülését Így szólt: — ön a főnökünk, engedelmeskednünk kell, de én is azt hiszem, jobb ha folytatjuk a munkánkat, inig csak erőszakkal lehetet­lenné nem teszik azt. — Oh, önök nem tudják, rn.i telik ki ezek­től a vadaktól! — kiáltotta Heckewelder. — Egyszer már átmentünk ugyanilyen me­Tingsram Standard Rádió, Bratíslava, Moyzescvá 8. Küldjön díjmentesen prospektust, árjegyzéket és részletfizetési föltételeket Károlyi mmistíereinök a 33-as bizottság szerdai ülésén terjeszti be a pénzügyi bizottság jelentését ROvId Id8n belül kinevezik a magyar pénzügyminisztert Budapest, október 27. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefon jelen lése.) A 33-as bizottság szerdai ülésén Tcljbszky János beterjeszti a hatos albizottság jelentését a költségvetésben elért megtakarításokról. Magánértesülés sze­rint ez az összeg meghaladja a 23 és fél millió pengőt. A miniszterelnök ugyancsak a 33-as bizottság hoKiapi ülésén beterjeszti a népszö­vetségi pénzügyi bizottság jelentései Budapest, októbor 27- (Budapesti szerkesz­tőségünk telefon jelentése. A képviselőiház pénzügyi bizottságának mai ülésén elfogadta Hadik János gróf felsőházi tag javaslatát, amely szerint a felhatalmazási törvény alap­ján a kormány csak a. gazdasági és hitelélet rendjének, valamint az államháztartás egyen­súlyának biztosi f ására irányuló rendelkezése­ket teheti meg, de nem nyert felhatalmazást arra, hogy a magyar alkotmány törvén yen vagy szokásjogon alapuló szabályait módosít­hassa, vagy azokat hatályon kívül helyez­hesse. Károlyi Gyula gróf miniszterelnök be­szédében hangsúlyozta, hogy a kormány to­vábbra is ragaszkodik a felhatalmazási tör­vény rendelkezéseihez, majd bejelentette, hogy a, kormány őszintén fel fogja tárni, hogy milyen pénzügyi és gazdasági helyzetet ha­gyott hátra az előző kormány és a legrövi­debb idő alatt megtörténik a pénzügyi tárca betöltése is. Budapest, október 27- (Budapesti szerkesz­tőséjünk telefon jelentése.) Az utóbbi napok­ban több külföldi nagybank, köztük számos amerikai bank vezére Budapesten tárgyalt a közel jövőben bejáró magyar hitelek meg­hosszabbításáról. A tárgyalások az itteni ban­kok vezetőivel folytak és mint a Magyaror­szág értesül, eredményesen be is fejeződtek. Az amerikai bankárok ma elutaznak Buda­pestről. Iliéi is ilirus városi képviselőtestületi tagságát megsemmisítette az országos hivatal Prága, o-.lókor 2.. A isehcra7Ógi országos hi­vatal értesítette Prága város tanácsát, hogy Gajda fasiszta és Harus kommunista képvise­lőtestületi tagok megválasztását érvénytele­níti, mert őket a bíróság becstelen és alacsony indokokból elkövetett vétségek m att elítélte s ítéletében választójoguktól is megfosztotta. — Nemzetközi gyógyszerész kongresszus Budapesten. Budapestről jelentik: A Buda­pesten négy napig- tanácskozó Nemzetközi Gyógyszerész Unió és Gyógyszerkülönlegessé­gi Bizottság szombati és vasárnapi értekezle­tén a silány minőségű gyógyszerkülönlegessé­gek forgalomból való kivonása és gyártásá­nak megakadályozása érdekében hozott hatá­rozatokat. A Budapesten időző előkelő külföl­di gyógyszerészek és gyógyszertan-tanárok vasárnap a magyar fővárost és a különböző múzeumokat látogatták meg, igy a Mezőgazda- sági Múzeumot is. Itt tokaji borkóstoló volt. annak az érdekében, hogy a tokaji bort, mint hivatalos gyógyszert az európai gyógyszer könyvekbe felvegyék a ezzel elismertessék. Hétfőn délelőtt a Magyar Tudományos Aka­démián G. Baribet rangidős alelnök elnöklé­sével volt az ünnepélyes díszközgyűlés, ked­den délelőtt a magyarországi gyógyszerészek székházában felállított hősök emléktábláját koszoruzták meg, este pedig a Magyar Gyógy­szerésztudományi Társaság diszülése kereté­ben Thoms dr., a berlini egyetem világhírű professzora tartott előadást. héz napon — mondta Zeissberger. — Emlé­kezzék csak vissza, Heckewelder! 78-ban is Girty jött ellenünk, alattomosan és vadul, mint az éhes farkas. Nem volt ugyan annyi indiánja, mint most, de napokon át ott ólál­kodott körülöttünk és ijesztgette akkori ma­roknyi keresztény emberünket. Kibírtuk ak­kor s ki fogjuk bírni most is. Bízzunk az Ur segítségében! — Soha nem hátrálunk — kiáltotta Jim­— Igazuk van, uraim — mondta. Heckewel­der. — MogSzégyenlitenek engem. De higy- jék el, jobban megértem a helyzet komoly­ságát, mint önök. Legyen. Akármi történik is, nem hagyjuk el a helyünket. Teljesedjék Is­ten akarata. És, hogy nagyobb súlyt adjunk a mai istentiszteletnek, sorban beszélni fogunk mindnyájan. — És, ha kell, életünket adjuk a keresz­ténységért! — mondta Young, nagy erőlkö­déssé1 fölemelve fejét a párnákról. A templom harangjának mély zengése föl­verte az erdők visszhangját. Alig halt el az utolsó hang, mikor a keresztény indiánok megindultak a jávor-liget felé. Ott voltak va­lamennyien: férfiak, asszonyok, gyermekek­Gückhicau, az öreg delawar főnök, haladt a menet élén* Szilárd léptekkel, emelt fővel, büszke arc­cal lép kodéit. Mögötte félénk, de nem ré­müldöző arcú lányok, mosolygó gyermekek, mindenre elszánt nők és férfiak. Lassan vo­nult el a menet a festett arcú, harci díszbe öltözött indiánok között. Alig érkeztek meg a keresztények a jávor­ligetbe, máris mindenfelől odaözönilöttek az idegen harcosok a befurakodtak soraik közé, minél előbbre, a halom közvetlen közelébe. A város lakói leültek szokott helyükön. A harcosok melléjük tolongtak. Magukkal hoz­ták fegyvereiket, is és némáin, sötét arccal áll­tak ott. Heckewelder éppen akkor ért oda, mikor a másik oldalról Girty és a többi fehér áruié lépett a ligetbe. Pipa és Fél király lassú lép­tekkel vágtak át a téren » megálltak az emel­vén,? előtt* A többi misszionárius már a helyén volt- Heckewelder sietve ment hozzájuk s odasug- ta nekik: — Ne beszéljen senki ma! Újra figyelmez­tetést kaptam. — Megtiltja? — kérdezte szúrós szemmel Edwards. — Nem! Nem! Csak kérem mindnyájukat... várjanak, míg az indiánok lecsillapulnak kissé. Edwards arca áttüzesedett. Nem szólt töb­bet, de felsietett az emelvényre s a gyüleke­zet felé fordult. Ebben a pillanatban Félkirály előre Lépett és fölemelte fekete csatabárdját. — A húron főnök parancsának engedel­meskedni kell! A fehér atya tartsa becsukva a száját! — kiáltotta anyanyelvén. A misszió náriusotk összenéztek- Ez durva, nyilt felszó­lítás volt. Edwards azonban néhány pillanat nyi szünet után még közelebb lépett az in­diánokhoz és beszélni akart. — Kedves hiveim! íme, találkozunk ma is, mint eddig mindennap s mint ahogyan, remélem, találkozunk a... Puskalövés dördült el s aiz indiánok feje fölött sivitva repült el a dolyó. Edwards a melléhez kapóit, meg tán torodott és lezuhant. Egy pillanatig némán és mozdulatlanul meredt reá mindenki, — Lelőtték! Lelőtték! Oh! Tudtam! — ki­áltotta Heckewelder, odarohanva hozzá. Ed­wards a hátán feküdt és az oldalára szorítot­ta a kezét. /■ — Dave, Dave. mi baj? •— Semmi — felelte a misszionárius alig hallhatókig- — Vizet kérek. Társai levitték őt az emelvényről s a fűbe fék tel lék, egy fa alá._ « Young, aki még alig bírt járni sebesülése után, megszorította Edwards kezét, mormo­gott valamit s szilárd léptekkel ment fel az emelvényre, hogy elfoglalja barátja helyét. — Vissza, sápadt a re! — kiáltotta Félkirály s újra meg lóháttá csatabárdját a feje fölött. Ez volt a jel a bozótba rejtett ^arcosoknak, hogy tüzeljenek a papra. Young ledörlőtt a főnökire: is- Pogány ! Hallgass I Éles, bátor hangja szinte hasította a leve­gőt. A harcosok is beleremegtek s a keresz­tények szivébe visszatért a bátorság és re­mény. — Kedves hiveim, ha az Ur rendelése az, hogy meghaljunk szent hitünkért, akkor hajt­suk meg fejünket és haljunk meg örvendezve. Újra puskaroppanás, újra fütyülő golyó sü- vöitése... Young hátrabukott az emelvény­ről­A misszionáriusok lefektették őt Edwards mellé, aztán sápadt arccal néztek össze. Young szájából ömlött a vér. Alig birt beszélni. Né­hány szót suttogott még: — Isten akarja... Isten akarja... Jim a két haldoklóra nézett, aztán megin­dult az emelvény felé. De Heokewelder vis­szarántotta­— Nem! Nem! Nem! Azt akarja, hogy meg­öljék ? Félkirály a keresztény indiánokhoz for­dult: — Álljatok fel, kutyák! Felálltak. Egyik sem ijedt meg. Farkas­szemet nézlek a vérszomjas gyilkossal. Még a legkisebb gyermek sem tántorodott meg hitében. Félkirály beégetheti a várost, meg­ölheti őket, de ezt a csodálatos erőt el nem veheti tőlük soha — Vak bolondok! — kiáltotta Félkirály. — A húron főnök bölcs, nem mond hazugságot nektek. Hallgassátok meg szavát. Félkirály megmondta a sápad la rcoknak, hogy szedjék össze, ami az övék, menjenek el innen és vi­gyék magukkal istenüket és szellemeiket. A keresztények azonban dacoltak a húron fő­nök parancsával. A nap leszállt a Béke Vá­rosa fölött Itt az idő! Pipa és a húron főnök hatalmasabb, mint a sápadtarcok Istenének tanítói. Harcosaik el fogják égetni a várost és le fogják ölni a keresztény vörösöket. Ha­lál reájuk! Félkirály teljes erővel odavetette csata­bárdját a fűbe, a keresztény indiánok elé. Azok mozdulatlanul hallgatták az ítéletet Még a gyermekek sem moccantak- Egyetlen hang nemi hallatszott, egyetlen arc ed neon sápadt. (Folytatjuk^

Next

/
Thumbnails
Contents