Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)
1931-10-24 / 243. (2760.) szám
IflSl október ti, siómba! 11 KöZ^AZrDA^ÁCP . Magyarország és Ausztria helyzete a jövő kereskedelempolitikában Szterényi lőzsef bécsi előadása a gazdasági válságról Bées, október 33. Szterényi József báró volt magyar kereskedeIemügy i miniszter az Osztrák Közgazdák Társaságának és az Osztrák Klubnak meghívására előadást tartott Magyarország és Ausztria helyzete a jövő kereskedelempolitikájában" oinimel. Az előadáson nagyszámú hallgatóság jelent meg, közöttük Ambrózy Lajos gróf magyar követ, Van dér Venne magyar konzul, az egyes minisztériumok képviselőd, Lukaczievic lengyel követ, GTaraibelíi, Uruguay követe, Twardoweki, az osztrák->lern7yel kereskedelmi kamara elnöke, s magyar-osztrák kereskedelmi kamara több képviselőé, Hantos Elemér egyetemi magántanár és a gazdasági élet számos ismert képviselője. Az előadót az Osztrák Közgazdák Társasága nevében Reisoh dr., az Ősz1 rák Nemzeti Bank elnöke, üdvözölte szívélyes szavakkal. Kiemelte, hogy az osztrák gazdasági körök nagy érdeklődéssel várják Szterényi báró előadását, aki ismert harcosa az Ausztria és Magyarország közti jő kereskedelempolitikai viszonynak, s egyik legkiválóbb ismerője ennek az anyagnak. Ezután Szterényi József báró megtartotta előadását. Szterényi előadásában rámutatott arra, hogy a világválság még mindig növekvőben van. & a nemzetközi mentő akció pedig nagyón lassan halad előre. Nem szabad visszariadni attól, hogy a helysét szanálása érdekében uj utakra lépjünk. A francia-német gazdasági közeledés sorsdöntő volna egész Európára. A kereskedelmi szerződések régi rendszerét nem lehet tovább fenntartani. A háború után a gazdaságpolitikában minden államban túlzott nacionalizmus kapott lábra, ami súlyos következményekkel jár. A termelés szabályozása nélkül nem lehet a nehézségeket megoldani; ezt mutatja az is, hogy a mnnkanélkül'ieég állandóan növekszik és ez újból csak « fogyasztás visszaeséséhez vezet. A térim elés szabályozását a legjobban vámszövetségek utján Iethe'ne elérni, de, sajnos, a Népszövetség még a két évre tervezett, úgynevezett „vám-íegy- verszünetet" sem tudta m egál ősi tani. A® egyes államok közötti kereskedelmi szerződéseket tehát aas érdekcsoportok megegyezéseinek kell kiegészíteniük. A tulprodukeió elkerülésére a nemzetközi megegyezés létrehozásánál a kényszer-rondszabá- fyokig is el kell menni. A legtöbb kedvezmény elvét összhangba kell hozni a preferenciáit* rendszerrel, mert más utón nem lehet kiegyenlíteni az agrárérdekeket az ipari érdekekkel. A vámuuióhoz vezető útnak további állomása az lesz, hogy az egyes országok gazdasági ás pénzügyi intézkedéseikbe nagyobb hasonlóságot visznek és a valuták egységesítése is elengedhetetlen előfeltétele a várnszerződésekre való áttérésnek. Előadásának belező részében rámutatott arra, hogy Magyarország és Ausztria egyformán exportállam és a régi gazdasági kapcsolatok gyöngyülése mind a kettőnek, de az egész európai gazdasági életnek hátrányára vált. Magyarország annyival vau kedvezőbb helyzetben, hogy élelmiszerekben bővelkedik, az ipari fch'.kségletet pedig könnyebben nélkülözi egy ország, miint az élelmiszer-szükségletet,, A két állam ma olyan gazdasági szerződés álla- j potában van egymással, amely a kereskedelem- j politikában uj rendszert jelent. Ennek a szerzödés- j nek a következményeit azonban az akut deviza- I nehézségek miatt egyelőre nem lehet megállapítani. A magyar ipar leszámolt azzal a helyzettel, hogy áldozatokat kell hoznia a magyar mezőgazdaság érdekében, de — úgy látszik — az osztrák mezőgazdaság nem látta be azt, hogy szintén áldozatokat kell hoznia Ausztria ipara érdekében, a kereskedelmi szerződés keretében. Az osztrák kivitel értéke a nemzeti jövedelemhez viszonyítva csaknem kétszerakkora, mint Magyarország kiviteléé. Ausztriának tehát nagyobb érdeke fűződik ahhoz, hogy kivitelét biztosítsa, mint Magyar- országnak. A két ország között olyan kereskedelempolitikai viszonyt kell teremteni, hogy ahhoz más országok is csatlakozhassanak. A két ország gazdasági viszonyának kiindulópont.’áui kellene szolgálni Közép-Európa gazdasági és kereskedelmi politikájának kikristályosodásához. Egyelőre vámszerződésre nem gondolhatunk, ennek a feltételei még nincsenek oieg. h:szen mind a két ország külkereskedelmi mérlege passzív. A legelső feladat tehát az legyen, hogy megfelelő kontingens-szerződéseket kössön - egymással a két állam, továbbá, hogy a kölcsönös gazdasági megértést próbálja megvalósítani a Franciaország és ‘Németország között tervezett gazdasági közeledés mintájára. Préferenciá- lis rendszert kell. kiépíteni, közbeeső vámokkal és ilyen módon gazdasági egységet teremteni, amely összhangban áll az általános európai kereskedelempolitikával. A hallgatóság nagy. .tetszéssel fogadta Szterényi fejtegetéseit, s Réisch elnök meleghangú köszönetét ihohdotfc az előadónak. November 15-én hatálybalóp a német-magyar kereskedelmi szerződés? Berliniből jelentik: Illetéke® helyről megerősítik azokat a hírekét, hogy a német-magyar és a német-román kereskedelmi szer- aődé* preferenciáiig megállapodásait életbe akarják léptetni. A Magyarországgal és Romániával létrejött megállapodások értelmében a preferenciái is rendszer ez év november 15-én kezdődően lépne hatályba. Ez azonban csak akkor történhetik meg. ha a Németországban legtöbb kedvezményt élvező államok ezt nem ellenzik. Hogy ezt megállapíthassák, a német-magyar és román kormány egybehangzó közleményben tájékoztatta ezeket az államokat fennálló szándékáról. A megbeszélések á különböző európai és tengerentúli fővárosok között még folyamatban vannak. RÁDIÓMŰSOR JH—BBBBB—■nxCMPafltiHiüi.i—SS——11 — ÁLLANDÓ MÜSORSZÁMOK PRÁGA: 12.00 időjelzés, hirek. 12.05 Mezőgazdasági hírek 13.00 Időjelzés, hirek. !4.25 Tőzsde 19.»(0 öraütés.. hirek. 20.55 Hirek 21.00 Időjelzés. 22.00 Időjelzés, hirek. 23.00 Oraütés 6zerda és szombat •kivételével.. — POZSONY: 11.00 Vízállásjelentés J2.00 Prága 12.05 Mezőgazdasági előadás. 13.00 Prága. 14.10 Német és magyar hirek. 14.25 Prága (19 00 20.55. 21.00 és 22.00 Prága - KASSA: 13.30 Szlovák és magyar hirek. 19.00. 20.55. 21.00. 22 00 Prága. — BUDAPEST: 11.10 Nemzetközi vizjelzö- «zolgá!at. lé.00 Harangszó. VASÁRNAP PRÁGA: 7.30 Kartobadból: Reggeli hangverseny. — 8.30 és 10.20 Gramofon. — 10.00 Munkás- rádió. — 11.00 Kamarazene. Közreműködnek: )Az' Ondriéek-kvartett és a Rádiójouraál kamarazenekara. — 12.00 óraütés ég harangszó. — 13.30 Mezőgazdaság. — 13.45 Hangjátiék. — 14.15 Szociális információ. — 17.30 Gramofon. — 17.45 Vidám előadás. — 18.00 Német óra. Modern mesterek: Ernst Ketonok és Kűri Weil. — 19.00 Fuvószene. — 22.00 Időjelzés, hírek. -- 22.20—23.30 Kávéházi zene. POZSONY: 7.00—9.00 Prága. — 9.00 Római katolikus istentisztelet. — 10.00 Szentbeszéd. —* 10.25 Gramofon. — 10.55 Vízállásjelentés. — 11.00—12.05 Prága. — 12.05 Máhrisoh-Ostrau- ból: Hangverseny. — 13.30 Prága. — 13.45 'Mezőgazdaság. — 16 00 MShr'soh-Ostrauból: hangverseny. — 17.30 Prága. — 17.45 Könnyű zene. — 18.40 Előadás. :— 19.00 Prága. — 20.00 Cárevics. operett három felvonásban. — 22.00 —23.30 Prága. KASSA: 7.30—9.00 Prága. — 9.00 Római katolikus istentisztelet. — 10.00—12.05 Prága. — 12.05 Mahrisch-Ostrauból: Hangverseny. — 18.30 és 18.00 Gramofon. — 13.45—14.15 Pozsony. — 16 00 Mahrisch-Ostrauból: Hangverseny. — 17.30 Meseóra. — 18.20 Ismeretterjesztő előadás. - 18.40 Mezőgazdasági hírek. — 19.00 Prága. — 20.00 Pozsony. — 22.00 Prága. ■—' 22.15 Sportelőadás. — 22.20—23.30 Prága. BÉCS: 19.30 Hermáim Heiimz Orthner utinaplója. 20.00 Vigjátékelőadás a stúdióból: „Dér un- gelreue Eckehard't." — 22.00 Hirek. — 22.15 Kari Kral! jazz-zen©karának hangversenye. — Közreműködik: Emil Petroff (ének). KÖNIGSWUSTERH AUSEN: 19.20 Max Hockstádter: Ceruso és Saljapiin. — 19.45 Dr. Kari Würzburger: A hallgatót illeti meg a sző. — 20.00 Lipcséből: Operaelőadás: „Bohémélet." — 22.30 Berlinből: Időjelzés, hírek, majd 0.30-ig Tánczene. VARSÓ: 19.45 Hangjáték. — 20.15 Népszerű hangverseny. Közreműködnek: Oziminsky (ének) és Urétéin tanár (zongora). — 21.00 Irodalma előadás. — 21.15 Hegedüliangverseny. — 22.40 Rendőri és sporthírek. — 23.00—24.00 Tánczene. BUDAPEST: 9.00 Hirek, kozmetika. — 10.00 Egyházi zene és szén''beszéd a szegedi fogadalmi templomból. — 11.15 Evangélikus isten'i'szte- iet. Utána a Mándits-szalőnzenekar hangversenye. A hangverseny szünetében: Rádiókrónika. — 14.00 Gramofonhangverseny. 15.00 A magyar kir. földművelésügyi uninásztérmm rád ióelőaóáseorozata. — 15.45 Rádió- szabadegyetem, — Magyar népdalok. Énekli: Bárdos népdalkórusa. Utána előadás, — 16.50 és 19.00 Előadás. — 18.00 A szabadságharc korszakának dalai. Szilágyi Imre zenei előadása. Közreműködik: Köezeghy Teréz és Csóka Bélé (ének); Revere Gyula (hárfa). A kíséretet Járóka Sándor cigányzenekára látja el. — 19 30 A magyar kir. operaház előadásának közvetítése. „Bőregér." Johann Strauss operettje. Utána Bura Sándor cigányzenekarénak hangversenye. HÉTFŐ PRÁGA: 11.00 Gramofon. — 13.50 Ipari és kereskedelmi előadás. — 14.00 Kozmetika. — 14.10 Gramofon. — 17.10 Amatőrfényüvépészeti tanfolyam. — 17 35 Meseóra. — 17.55 Gramofon. — 18.05 Mezőgazdaság. — 18.15 Munkásrádiő. — 1.8J25 Német előadás. — 19.05 Közgazdasági «$MGSi-M^®STraS6r Páris: * világ pénsügyi középpontja. A francia bankok már hónapok óta világosan látják, hogy a belföldi betevőik igen nagy összegeket visznek haza a náluk őrzött pénzeikből. Ennek ellenére a betétállományuk emelkedik. Az uj betétek azonban külföldi eredetűek. Nagyon sok betét, amely eddig Newyorkban, vagy a svájci és hollandi bankokban keresett elhelyezkedést, as utóbbi hetekben kibontakozott bizalmatlansági hullám nyomában. Párig felé vette útját. így vált valóra s franciák régi vágya, hogy Páriát nemzetközi pénzügyi központtá emeljék és elfoglalják azt a pozíciót, melyet idáig a* angol piac és London tartott megszállva. Persze az még nagy kérdés, hogy a normális viszonyok visszatértével Párig megtarthatja-e azt a vonzó erőt, melyet a likvid tőkék irányában ma gyakorolni tud. Londonban azt hiszik, hogy nem és hogy a legcsekélyebb rémhírre, — ami pedig Parisban igen könnyen szokott fölbukik anni — eszeveszetten menekül majd onnét is a külföldi tőke és Páris hamar rá fog jönni, hogy a nemzetközi pénzügyek középpontjának lenni — nem tiszta öröm. A vetések állása október elején. A földművelés- ügyi minisztérium legújabb jelentése szerint az augusztusi hűvös időjárás szeptemberbe is belenyúlt. A kedvezőtlen időjárás különösen a magaslati vidékeken sok bajt okozott. A zabot a legtöbb helyen nem elég száraz állapotban kellett betakarítani & igy a zab szalmája és a szem is értéktelenedett. A magaslati vidékeken, ahol az aratás csak augusztusban fejeződött be, a gabonanemü á rendekben, vagy a keresztekben csírázni kezdett. Vannak oly vidékék, ahol még szeptember végén sem volt lekaszálva a rozs. A sarju nem volt idejében betakarítható s igy a későb vágott sár jut a gazdák zöldtakarmánynak felétették. Az őszi vetés a tartós esőzések miatt erősen elkésett és sok helyen nem is lehetett befejezni. Egyes vidékeken a szokásos mennyiségnek alig tíz' százalékát sikerült ősziekből elvetni. A késedelem átlag három ketés. A burgonyaszüret eredménye az előző jó és kedvező hirek után csalódást fog hozni, mert a burgonya gumója a tartós esőzés miatt rothadásnak indult. A tartós csapadék csak a répának segített. A kedvezőtlen időjárás az egész köztársaság területén általános volt b igv egyáltalán nincs vidék, ahol a helyzet jobbnak volna mondható. Vita a középeurópai államok gazdasági tózelc- dét-éről. Budapestről jelentik: A budapesti kereskedelmi és Iparkamara külkereskedelmi szakcsoportja Hantos Elemér elnöki égével ülést tartott, amelynek tárgya e közép európai államok gazdasági közeled'ésének kérdése volt. Fellner Pál szakcsoport! társelnök szerint a súlyos gazdasági viszonyok mindinkább annak a belátására bírják a közép- európai államok gazdasági és politikai tényezőit, hogy ezeknek az államoknak gazdasági együttműködése elkerülhetetlen. Fontos előfeltétel a. termelésnek az egyes országokban való megszervezése és az országos szervezeteknek államközi megállapodása. Magyar Pál szerint mindenekelőtt as alapvető kérdéseket és kívánságokat kell tisztázni. Bállá Szigfrid szeretné, ha a kérdés előkészítése túlságosan nem halasztaná el e gyakorlaté megoldást. A devizanehézségek is a nemzetközi szervezkedés mellett szólnak. Balkányi Kálmán dr. az utódállamok kereskedelmi ée iparkamaráival való együttműködését javasolja. Székely Artúr dr. kamarai titkár statisztikai adatokkal világította meg, milyen mértékben képes Magyarország. Jugoszlávia és Románia az osztrák és csehszlovák ipari fölöslegnek és ez utóbbi két ország a három agrárállam mezőgazdasági fölöslegének fölvételére. Székács Antal kamarai alelnök szerint Magyarországnak a középelőadás. — 21.00 Hangverseny. — 22.30 Gramofon. POZSONY: 11.05 Prága. — 12.15 Erünkből: Munkapiac. ~~ 12.35 Mahrisch-Ostrauból: Hangverseny. —- 13.50—14.10 Prága. — 14.10 Terménytőzsde. — 15.00 Hangverseny. — 17.00; Előadás. — 17.20 Sakk-hirek. — 17.40 Kamara-1 zene. — 18.40 Szerb-horvát tanfolyam. — 19.05 Hangverseny. A műsoron Grieg-szerzemények.1 — 19.45 Szinmüelőadás a stúdióból. — 21.00: Prága. — 22.20—23.00 Prága. KASSA: 11.30 Gramofon. — 12.30 Hetnerka-zenekar hangversenye. —■ 14.30 Hangverseny. — 17.00 Gramofon. — 18.00 Munkásrádiő. — 18.20 Német nyelvoktatás. — 18.40 Szlovák népdalok. — 19.05 Hangverseny. — 20.00 Jazz-zene. — 21.00—23.00 Prága. BÉCS: 19.10 Angol nyelvoktatás. — 19.20 és 20.00! Hirek. — 19.50 Botanikai előadás. — 20.20 Szinmüelőadá*: „Dér arme Helnrich." — 22.30 Bécsi zene. Közreműködik: Mórawetz-zenekar. KÖNIGSWUSTERH AUSEN: 20.00 Könnyű zene az Adton szállóból. — 20.30 Lipcséből: „Wunder des Vogftlzuges", tanulságos hangjáték. — Utána katonazene. — 22.15 Politikai lapszemle. — 22.35 Hirek, majd Berlinből: Zenekari hangverseny. VARSÓ: 22.00 Zenei tárca. ~ 20.15 Üperettelöadás a stúdióból. — 22.15 Novella. — 22.30 Gramó- fon. — 2.45 Hirek. — 23.00—24.00 Tánczene. BUDAPEST: 9.15 A budapesti koncertzenekar hangversenye. — 12.05 Hangverseny. Közreműködnek: Petty Kató (ének), Kovács B. (hegedű) és Polgár Tibor (zongora). — 16.00 Asszonyok órája. — 17.00 Előadás. —• 17.30 Kiss Béla cigányzenekaranak hangversenye.— 18.30 Német nyelvoktatás. — 19 Ó0 Gramofon. — 19.40 A budapesti filharmonikus zenekar hangversenyének közvetítése a magyar kir. operaházből. — Vezényel: Dohnányi Ernő. — Közreműködik: Heimlích Lajos (zongora). 1. Butykay Rapszódia. 2. Weiner: Katonadal. 3. Liszt: Zongora-hangvereeny. 4. Mahler: IV. Szimfónia. A h-ugverserty után: Sóvónkg Nándor cigányzenekarúnak hangversenye a Barcse- kévéházbói. " T J Óvakodjon a meghűléstől 1 ! R megfázás és az ebből eredő betegségek ellen úgy védekezhetik a legjobban, ha testét edzi és igy ellentálló- képessé teszi szervezetét az őszi és téli időjárás káros behatásaival szemben. R legjobb testedzés mindennapos masszázs az RL PR mentfivol-sösborszassxei Alpa az Ön egészsége! európai ipari államokhos való közeledése nemcsak a mezőgazdaságnak, hanem az iparnak is előnyére volna, mert a magyarországi mezőgazdaság fogyaszt öképes&égét növelné. Lengyel Géza mindenekelőtt tieztázándónak tartja az osztrák agrárkörök álláspontját. Hantos Elemér elnök összefoglalva a vita anyagát megállapítja, bőgj’ a gazdasági közeledés szükségessége tekintetében nincsen nézeteltérés és a munkaprogram első pontjának az Ausztriával való viazóuy tárgyalását tűzi ka. A nemzetközi árszínvonal. Az amerikai árszínvonal 1931 közepén pontosan 100-ra esétt, ami az 1913-as paritást jelenti. Az angol index alakulása az amerikai indexhez hasonlóan alakult. Legmagasabb a német és osztrák index, melyek körülbelül 10 százalékkal haladják túl az 1913. évi árszínvonalat. Állatmonopőíiam Ausztriaiján. Már régebben kő zöltük, hogy az osztrák mezőgazdaság egyre nyomatékosabban sürgeti a* állal monopólium beveze tését A kormány azt gondolta, hogy a vágóállat fulnagy babosa tálát a devizarendelkezésekkel csökkentheti. Ee a várakozás azonban nem teljesedett be « most a kormány hivatalosan is mérlegelés tárgyává tette az AMmonopőlium tervét. Az osztrák Nemzeti Bank egyébként most kiadott hirdetményében ez érdelteltekkel közölte azt, hogy állat- behozatal céljaira már csak ezen a héten ad devizákat e a jövő héten a devizakiadást állatbehoza- tal céljaira teljesen beszünteti. Szakértők nézete szerint a bécsi jegybank e rendelkezése nyomán az élelmiszerárak rohamos emelkedése várható, miután az osztrák mezőgazdaság a belső szükségletnek alig egy harmadát képes ellátni. Az újabb osztrák de- vizarend elet egyformán sújtja Lengyelországot, Magyarországot, Jugoszláviát és Románián, részben Németországot is. Valószínű, bőgj; a felsorolt államok ugyancsak korlátozni fogják az osztrák ipari termékek átvételét. Az osztrák kormány viszont azzal számol, hogy egyes agrárállamok: az állatszállításért eddig kapott fiiliinget osztrák áru vásárlására fogják felhasználni. ÉRTÉKTŐZSDE Csöndes a prágai értéktőzsde Prága, október 28. Minimális üzlet mellett Cseh-Morva 20, Skoda és Cseh Kereskedelmi 10, Krizsik 9, Ringhotffer és Prágai Vas 5 koronával gyengült. A többi piac változatlan. Prága, október 23. Valuták. Holland 1356, jugo szláv 58.80, német 793, belga 468, román 19.97 svájci 662.50, dán 728, angol 131.50, spanyol 298.50. olasz 173.90, amerikai 33.45, norvég 728, francia 133.07Vá, svéd 768, lengyel 379.50.-f- A prágai devizapiacon Amsterdam 8, Zürich 1.50, Kőpenhága 5, London 0.75, Madrid 2.25, Milánó 1, Oslo 5, Párie 125, Stockholm 17.50 koronával gyengült. Berlin 1 koronával javult. ÁRUTŐZSDE A mai budapesti gabonatőzsdén ar irányzat jól tartott volt A következő árfolyamokat jegyezték: tisza vidéki bura 10.40— 10.S5, egyéb 9.95-10.20, tok 10.25-10.3a, tengeri 15-5Ö-+15.8Ö pengő. 4- A mai budapesti terménytőzsde határ- idöpiaeán az irányzat csendes, a forgalom csekély. Nyitási árfolyamok: magyar búza márciusra 11.79, 11.80, 11.78 pengő.-f A berlini terménytőzsdén a következő árakat jegyezték: búza 214—217, rozs 185— 187, zab 138—147, búzaliszt 27.25—32.25, rozsliszt 26 50—28.75, buzakorpa 10.15—10.40, rozskorpa 9.10—9.60, .Viktória borsó 20—27, szárauséfot