Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)

1931-10-24 / 243. (2760.) szám

IflSl október ti, siómba! 11 KöZ^AZrDA^ÁCP . Magyarország és Ausztria helyzete a jövő kereskedelempolitikában Szterényi lőzsef bécsi előadása a gazdasági válságról Bées, október 33. Szterényi József báró volt magyar kereskedeIemügy i miniszter az Osztrák Közgazdák Társaságának és az Osztrák Klubnak meghívására előadást tartott Magyarország és Ausztria helyzete a jövő kereskedelempolitikájá­ban" oinimel. Az előadáson nagyszámú hallgatóság jelent meg, közöttük Ambrózy Lajos gróf magyar követ, Van dér Venne magyar konzul, az egyes minisztériumok képviselőd, Lukaczievic lengyel követ, GTaraibelíi, Uruguay követe, Twardoweki, az osztrák->lern7yel kereskedelmi kamara elnöke, s magyar-osztrák kereskedelmi kamara több kép­viselőé, Hantos Elemér egyetemi magántanár és a gazdasági élet számos ismert képviselője. Az előadót az Osztrák Közgazdák Társasága ne­vében Reisoh dr., az Ősz1 rák Nemzeti Bank elnöke, üdvözölte szívélyes szavakkal. Kiemelte, hogy az osztrák gazdasági körök nagy érdeklődéssel vár­ják Szterényi báró előadását, aki ismert harcosa az Ausztria és Magyarország közti jő kereskedelem­politikai viszonynak, s egyik legkiválóbb ismerője ennek az anyagnak. Ezután Szterényi József báró megtartotta elő­adását. Szterényi előadásában rámutatott arra, hogy a világválság még mindig növekvőben van. & a nem­zetközi mentő akció pedig nagyón lassan halad előre. Nem szabad visszariadni attól, hogy a hely­sét szanálása érdekében uj utakra lépjünk. A francia-német gazdasági közeledés sorsdöntő volna egész Európára. A kereskedelmi szerződések régi rendszerét nem lehet tovább fenntartani. A háború után a gazdaságpolitikában minden államban túlzott na­cionalizmus kapott lábra, ami súlyos következ­ményekkel jár. A termelés szabályozása nélkül nem lehet a nehézségeket megoldani; ezt mutatja az is, hogy a mnnkanélkül'ieég állandóan növekszik és ez új­ból csak « fogyasztás visszaeséséhez vezet. A tér­im elés szabályozását a legjobban vámszövetségek utján Iethe'ne elérni, de, sajnos, a Népszövetség még a két évre tervezett, úgynevezett „vám-íegy- verszünetet" sem tudta m egál ősi tani. A® egyes államok közötti kereskedelmi szerződéseket tehát aas érdekcsoportok megegyezéseinek kell kiegészí­teniük. A tulprodukeió elkerülésére a nemzetközi megegyezés létrehozásánál a kényszer-rondszabá- fyokig is el kell menni. A legtöbb kedvezmény elvét összhangba kell hozni a preferenciáit* rend­szerrel, mert más utón nem lehet kiegyenlíteni az agrárérdekeket az ipari érdekekkel. A vámuuióhoz vezető útnak további állomása az lesz, hogy az egyes országok gazdasági ás pénz­ügyi intézkedéseikbe nagyobb hasonlóságot visznek és a valuták egységesítése is elengedhetetlen elő­feltétele a várnszerződésekre való áttérésnek. Előadásának belező részében rámutatott arra, hogy Magyarország és Ausztria egyformán export­állam és a régi gazdasági kapcsolatok gyöngyülése mind a kettőnek, de az egész európai gazdasági életnek hátrányára vált. Magyarország annyival vau kedvezőbb helyzetben, hogy élelmiszerekben bő­velkedik, az ipari fch'.kségletet pedig könnyebben nélkülözi egy ország, miint az élelmiszer-szük­ségletet,, A két állam ma olyan gazdasági szerződés álla- j potában van egymással, amely a kereskedelem- j politikában uj rendszert jelent. Ennek a szerzödés- j nek a következményeit azonban az akut deviza- I nehézségek miatt egyelőre nem lehet megállapí­tani. A magyar ipar leszámolt azzal a helyzettel, hogy áldozatokat kell hoznia a magyar mezőgazda­ság érdekében, de — úgy látszik — az osztrák mezőgazdaság nem látta be azt, hogy szintén áldo­zatokat kell hoznia Ausztria ipara érdekében, a kereskedelmi szerződés keretében. Az osztrák ki­vitel értéke a nemzeti jövedelemhez viszonyítva csaknem kétszerakkora, mint Magyarország kivi­teléé. Ausztriának tehát nagyobb érdeke fűződik ahhoz, hogy kivitelét biztosítsa, mint Magyar- országnak. A két ország között olyan kereskedelempolitikai viszonyt kell teremteni, hogy ahhoz más országok is csatlakozhassanak. A két ország gazdasági vi­szonyának kiindulópont.’áui kellene szolgálni Közép-Európa gazdasági és kereskedelmi politiká­jának kikristályosodásához. Egyelőre vámszerző­désre nem gondolhatunk, ennek a feltételei még nincsenek oieg. h:szen mind a két ország külkeres­kedelmi mérlege passzív. A legelső feladat tehát az legyen, hogy megfelelő kontingens-szerződéseket kössön - egymással a két állam, továbbá, hogy a kölcsönös gazdasági megértést próbálja megvaló­sítani a Franciaország és ‘Németország között ter­vezett gazdasági közeledés mintájára. Préferenciá- lis rendszert kell. kiépíteni, közbeeső vámokkal és ilyen módon gazdasági egységet teremteni, amely összhangban áll az általános európai kereskedelem­politikával. A hallgatóság nagy. .tetszéssel fogadta Szterényi fejtegetéseit, s Réisch elnök meleghangú köszöne­tét ihohdotfc az előadónak. November 15-én hatálybalóp a német-magyar ke­reskedelmi szerződés? Berliniből jelentik: Illeté­ke® helyről megerősítik azokat a hírekét, hogy a német-magyar és a német-román kereskedelmi szer- aődé* preferenciáiig megállapodásait életbe akarják léptetni. A Magyarországgal és Romániával létre­jött megállapodások értelmében a preferenciái is rendszer ez év november 15-én kezdődően lépne hatályba. Ez azonban csak akkor történhetik meg. ha a Németországban legtöbb kedvezményt élvező államok ezt nem ellenzik. Hogy ezt megállapíthas­sák, a német-magyar és román kormány egybe­hangzó közleményben tájékoztatta ezeket az álla­mokat fennálló szándékáról. A megbeszélések á kü­lönböző európai és tengerentúli fővárosok között még folyamatban vannak. RÁDIÓMŰSOR JH—BBBBB—■nxCMPafltiHiüi.i—SS——11 — ÁLLANDÓ MÜSORSZÁMOK PRÁGA: 12.00 időjelzés, hirek. 12.05 Mezőgazda­sági hírek 13.00 Időjelzés, hirek. !4.25 Tőzsde 19.»(0 öraütés.. hirek. 20.55 Hirek 21.00 Időjelzés. 22.00 Időjelzés, hirek. 23.00 Oraütés 6zerda és szombat •kivételével.. — POZSONY: 11.00 Vízállásjelentés J2.00 Prága 12.05 Mezőgazdasági előadás. 13.00 Prága. 14.10 Német és magyar hirek. 14.25 Prága (19 00 20.55. 21.00 és 22.00 Prága - KASSA: 13.30 Szlovák és magyar hirek. 19.00. 20.55. 21.00. 22 00 Prága. — BUDAPEST: 11.10 Nemzetközi vizjelzö- «zolgá!at. lé.00 Harangszó. VASÁRNAP PRÁGA: 7.30 Kartobadból: Reggeli hangverseny. — 8.30 és 10.20 Gramofon. — 10.00 Munkás- rádió. — 11.00 Kamarazene. Közreműködnek: )Az' Ondriéek-kvartett és a Rádiójouraál kama­razenekara. — 12.00 óraütés ég harangszó. — 13.30 Mezőgazdaság. — 13.45 Hangjátiék. — 14.15 Szociális információ. — 17.30 Gramofon. — 17.45 Vidám előadás. — 18.00 Német óra. Modern mesterek: Ernst Ketonok és Kűri Weil. — 19.00 Fuvószene. — 22.00 Időjelzés, hírek. -- 22.20—23.30 Kávéházi zene. POZSONY: 7.00—9.00 Prága. — 9.00 Római kato­likus istentisztelet. — 10.00 Szentbeszéd. —* 10.25 Gramofon. — 10.55 Vízállásjelentés. — 11.00—12.05 Prága. — 12.05 Máhrisoh-Ostrau- ból: Hangverseny. — 13.30 Prága. — 13.45 'Mezőgazdaság. — 16 00 MShr'soh-Ostrauból: hangverseny. — 17.30 Prága. — 17.45 Könnyű zene. — 18.40 Előadás. :— 19.00 Prága. — 20.00 Cárevics. operett három felvonásban. — 22.00 —23.30 Prága. KASSA: 7.30—9.00 Prága. — 9.00 Római katolikus istentisztelet. — 10.00—12.05 Prága. — 12.05 Mahrisch-Ostrauból: Hangverseny. — 18.30 és 18.00 Gramofon. — 13.45—14.15 Pozsony. — 16 00 Mahrisch-Ostrauból: Hangverseny. — 17.30 Meseóra. — 18.20 Ismeretterjesztő elő­adás. - 18.40 Mezőgazdasági hírek. — 19.00 Prága. — 20.00 Pozsony. — 22.00 Prága. ■—' 22.15 Sportelőadás. — 22.20—23.30 Prága. BÉCS: 19.30 Hermáim Heiimz Orthner utinaplója. 20.00 Vigjátékelőadás a stúdióból: „Dér un- gelreue Eckehard't." — 22.00 Hirek. — 22.15 Kari Kral! jazz-zen©karának hangversenye. — Közreműködik: Emil Petroff (ének). KÖNIGSWUSTERH AUSEN: 19.20 Max Hock­stádter: Ceruso és Saljapiin. — 19.45 Dr. Kari Würzburger: A hallgatót illeti meg a sző. — 20.00 Lipcséből: Operaelőadás: „Bohémélet." — 22.30 Berlinből: Időjelzés, hírek, majd 0.30-ig Tánczene. VARSÓ: 19.45 Hangjáték. — 20.15 Népszerű hang­verseny. Közreműködnek: Oziminsky (ének) és Urétéin tanár (zongora). — 21.00 Irodalma elő­adás. — 21.15 Hegedüliangverseny. — 22.40 Rendőri és sporthírek. — 23.00—24.00 Tánc­zene. BUDAPEST: 9.00 Hirek, kozmetika. — 10.00 Egy­házi zene és szén''beszéd a szegedi fogadalmi templomból. — 11.15 Evangélikus isten'i'szte- iet. Utána a Mándits-szalőnzenekar hangver­senye. A hangverseny szünetében: Rádió­krónika. — 14.00 Gramofonhangverseny. 15.00 A magyar kir. földművelésügyi uninász­térmm rád ióelőaóáseorozata. — 15.45 Rádió- szabadegyetem, — Magyar népdalok. Énekli: Bárdos népdalkórusa. Utána előadás, — 16.50 és 19.00 Előadás. — 18.00 A szabadságharc korszakának dalai. Szilágyi Imre zenei elő­adása. Közreműködik: Köezeghy Teréz és Csóka Bélé (ének); Revere Gyula (hárfa). A kíséretet Járóka Sándor cigányzenekára látja el. — 19 30 A magyar kir. operaház előadásá­nak közvetítése. „Bőregér." Johann Strauss operettje. Utána Bura Sándor cigányzenekaré­nak hangversenye. HÉTFŐ PRÁGA: 11.00 Gramofon. — 13.50 Ipari és keres­kedelmi előadás. — 14.00 Kozmetika. — 14.10 Gramofon. — 17.10 Amatőrfényüvépészeti tan­folyam. — 17 35 Meseóra. — 17.55 Gramofon. — 18.05 Mezőgazdaság. — 18.15 Munkásrádiő. — 1.8J25 Német előadás. — 19.05 Közgazdasági «$MGSi-M^®STraS6r Páris: * világ pénsügyi középpontja. A francia bankok már hónapok óta világosan látják, hogy a belföldi betevőik igen nagy összegeket visznek haza a náluk őrzött pénzeikből. Ennek ellenére a betétállományuk emelkedik. Az uj betétek azon­ban külföldi eredetűek. Nagyon sok betét, amely eddig Newyorkban, vagy a svájci és hollandi bankokban keresett elhelyezkedést, as utóbbi hetekben kibontakozott bizalmatlansági hullám nyomában. Párig felé vette útját. így vált valóra s franciák régi vágya, hogy Páriát nemzetközi pénzügyi központtá emeljék és elfoglalják azt a pozíciót, melyet idáig a* angol piac és London tartott megszállva. Persze az még nagy kérdés, hogy a normális viszonyok visszatértével Párig megtarthatja-e azt a vonzó erőt, melyet a likvid tőkék irányában ma gyakorolni tud. Londonban azt hiszik, hogy nem és hogy a legcsekélyebb rém­hírre, — ami pedig Parisban igen könnyen szokott fölbukik anni — eszeveszetten menekül majd onnét is a külföldi tőke és Páris hamar rá fog jönni, hogy a nemzetközi pénzügyek középpontjának lenni — nem tiszta öröm. A vetések állása október elején. A földművelés- ügyi minisztérium legújabb jelentése szerint az augusztusi hűvös időjárás szeptemberbe is bele­nyúlt. A kedvezőtlen időjárás különösen a magaslati vidékeken sok bajt okozott. A zabot a legtöbb he­lyen nem elég száraz állapotban kellett betakarí­tani & igy a zab szalmája és a szem is értéktelene­dett. A magaslati vidékeken, ahol az aratás csak augusztusban fejeződött be, a gabonanemü á ren­dekben, vagy a keresztekben csírázni kezdett. Van­nak oly vidékék, ahol még szeptember végén sem volt lekaszálva a rozs. A sarju nem volt idejében betakarítható s igy a későb vágott sár jut a gazdák zöldtakarmánynak felétették. Az őszi vetés a tar­tós esőzések miatt erősen elkésett és sok helyen nem is lehetett befejezni. Egyes vidékeken a szo­kásos mennyiségnek alig tíz' százalékát sikerült ősziekből elvetni. A késedelem átlag három ketés. A burgonyaszüret eredménye az előző jó és kedvező hirek után csalódást fog hozni, mert a burgonya gu­mója a tartós esőzés miatt rothadásnak indult. A tartós csapadék csak a répának segített. A kedve­zőtlen időjárás az egész köztársaság területén álta­lános volt b igv egyáltalán nincs vidék, ahol a hely­zet jobbnak volna mondható. Vita a középeurópai államok gazdasági tózelc- dét-éről. Budapestről jelentik: A budapesti keres­kedelmi és Iparkamara külkereskedelmi szakcso­portja Hantos Elemér elnöki égével ülést tartott, amelynek tárgya e közép európai államok gazdasági közeled'ésének kérdése volt. Fellner Pál szakcso­port! társelnök szerint a súlyos gazdasági viszonyok mindinkább annak a belátására bírják a közép- európai államok gazdasági és politikai tényezőit, hogy ezeknek az államoknak gazdasági együttmű­ködése elkerülhetetlen. Fontos előfeltétel a. terme­lésnek az egyes országokban való megszervezése és az országos szervezeteknek államközi megálla­podása. Magyar Pál szerint mindenekelőtt as alap­vető kérdéseket és kívánságokat kell tisztázni. Bállá Szigfrid szeretné, ha a kérdés előkészítése túlságo­san nem halasztaná el e gyakorlaté megoldást. A devizanehézségek is a nemzetközi szervezkedés mellett szólnak. Balkányi Kálmán dr. az utódálla­mok kereskedelmi ée iparkamaráival való együtt­működését javasolja. Székely Artúr dr. kamarai tit­kár statisztikai adatokkal világította meg, milyen mértékben képes Magyarország. Jugoszlávia és Ro­mánia az osztrák és csehszlovák ipari fölöslegnek és ez utóbbi két ország a három agrárállam mező­gazdasági fölöslegének fölvételére. Székács Antal kamarai alelnök szerint Magyarországnak a közép­előadás. — 21.00 Hangverseny. — 22.30 Gra­mofon. POZSONY: 11.05 Prága. — 12.15 Erünkből: Mun­kapiac. ~~ 12.35 Mahrisch-Ostrauból: Hang­verseny. —- 13.50—14.10 Prága. — 14.10 Ter­ménytőzsde. — 15.00 Hangverseny. — 17.00; Előadás. — 17.20 Sakk-hirek. — 17.40 Kamara-1 zene. — 18.40 Szerb-horvát tanfolyam. — 19.05 Hangverseny. A műsoron Grieg-szerzemények.1 — 19.45 Szinmüelőadás a stúdióból. — 21.00: Prága. — 22.20—23.00 Prága. KASSA: 11.30 Gramofon. — 12.30 Hetnerka-zene­kar hangversenye. —■ 14.30 Hangverseny. — 17.00 Gramofon. — 18.00 Munkásrádiő. — 18.20 Német nyelvoktatás. — 18.40 Szlovák népdalok. — 19.05 Hangverseny. — 20.00 Jazz-zene. — 21.00—23.00 Prága. BÉCS: 19.10 Angol nyelvoktatás. — 19.20 és 20.00! Hirek. — 19.50 Botanikai előadás. — 20.20 Szinmüelőadá*: „Dér arme Helnrich." — 22.30 Bécsi zene. Közreműködik: Mórawetz-zenekar. KÖNIGSWUSTERH AUSEN: 20.00 Könnyű zene az Adton szállóból. — 20.30 Lipcséből: „Wunder des Vogftlzuges", tanulságos hangjáték. — Utána katonazene. — 22.15 Politikai lapszem­le. — 22.35 Hirek, majd Berlinből: Zenekari hangverseny. VARSÓ: 22.00 Zenei tárca. ~ 20.15 Üperettelöadás a stúdióból. — 22.15 Novella. — 22.30 Gramó- fon. — 2.45 Hirek. — 23.00—24.00 Tánczene. BUDAPEST: 9.15 A budapesti koncertzenekar hangversenye. — 12.05 Hangverseny. Közre­működnek: Petty Kató (ének), Kovács B. (hegedű) és Polgár Tibor (zongora). — 16.00 Asszonyok órája. — 17.00 Előadás. —• 17.30 Kiss Béla cigányzenekaranak hangversenye.— 18.30 Német nyelvoktatás. — 19 Ó0 Gramofon. — 19.40 A budapesti filharmonikus zenekar hangversenyének közvetítése a magyar kir. operaházből. — Vezényel: Dohnányi Ernő. — Közreműködik: Heimlích Lajos (zongora). 1. Butykay Rapszódia. 2. Weiner: Katonadal. 3. Liszt: Zongora-hangvereeny. 4. Mahler: IV. Szimfónia. A h-ugverserty után: Sóvónkg Nán­dor cigányzenekarúnak hangversenye a Barcse- kévéházbói. " T J Óvakodjon a meghűléstől 1 ! R megfázás és az ebből eredő betegségek ellen úgy védekezhetik a legjobban, ha testét edzi és igy ellentálló- képessé teszi szerveze­tét az őszi és téli idő­járás káros behatásai­val szemben. R legjobb testedzés mindennapos masszázs az RL PR mentfivol-sösborszassxei Alpa az Ön egészsége! európai ipari államokhos való közeledése nemcsak a mezőgazdaságnak, hanem az iparnak is előnyére volna, mert a magyarországi mezőgazdaság fo­gyaszt öképes&égét növelné. Lengyel Géza minde­nekelőtt tieztázándónak tartja az osztrák agrárkörök álláspontját. Hantos Elemér elnök összefoglalva a vita anyagát megállapítja, bőgj’ a gazdasági köze­ledés szükségessége tekintetében nincsen nézet­eltérés és a munkaprogram első pontjának az Ausztriával való viazóuy tárgyalását tűzi ka. A nemzetközi árszínvonal. Az amerikai árszín­vonal 1931 közepén pontosan 100-ra esétt, ami az 1913-as paritást jelenti. Az angol index alakulása az amerikai indexhez hasonlóan alakult. Legmaga­sabb a német és osztrák index, melyek körülbelül 10 százalékkal haladják túl az 1913. évi árszínvo­nalat. Állatmonopőíiam Ausztriaiján. Már régebben kő zöltük, hogy az osztrák mezőgazdaság egyre nyo­matékosabban sürgeti a* állal monopólium beveze tését A kormány azt gondolta, hogy a vágóállat fulnagy babosa tálát a devizarendelkezésekkel csök­kentheti. Ee a várakozás azonban nem teljesedett be « most a kormány hivatalosan is mérlegelés tár­gyává tette az AMmonopőlium tervét. Az osztrák Nemzeti Bank egyébként most kiadott hirdetmé­nyében ez érdelteltekkel közölte azt, hogy állat- behozatal céljaira már csak ezen a héten ad de­vizákat e a jövő héten a devizakiadást állatbehoza- tal céljaira teljesen beszünteti. Szakértők nézete szerint a bécsi jegybank e rendelkezése nyomán az élelmiszerárak rohamos emelkedése várható, miután az osztrák mezőgazdaság a belső szükségletnek alig egy harmadát képes ellátni. Az újabb osztrák de- vizarend elet egyformán sújtja Lengyelországot, Ma­gyarországot, Jugoszláviát és Románián, részben Németországot is. Valószínű, bőgj; a felsorolt álla­mok ugyancsak korlátozni fogják az osztrák ipari termékek átvételét. Az osztrák kormány viszont az­zal számol, hogy egyes agrárállamok: az állatszállí­tásért eddig kapott fiiliinget osztrák áru vásárlásá­ra fogják felhasználni. ÉRTÉKTŐZSDE Csöndes a prágai értéktőzsde Prága, október 28. Minimális üzlet mellett Cseh-Morva 20, Skoda és Cseh Kereskedelmi 10, Krizsik 9, Ringhotffer és Prágai Vas 5 koronával gyengült. A többi piac változatlan. Prága, október 23. Valuták. Holland 1356, jugo szláv 58.80, német 793, belga 468, román 19.97 svájci 662.50, dán 728, angol 131.50, spanyol 298.50. olasz 173.90, amerikai 33.45, norvég 728, francia 133.07Vá, svéd 768, lengyel 379.50.-f- A prágai devizapiacon Amsterdam 8, Zürich 1.50, Kőpenhága 5, London 0.75, Mad­rid 2.25, Milánó 1, Oslo 5, Párie 125, Stock­holm 17.50 koronával gyengült. Berlin 1 ko­ronával javult. ÁRUTŐZSDE A mai budapesti gabonatőzsdén ar irányzat jól tartott volt A következő árfolya­mokat jegyezték: tisza vidéki bura 10.40— 10.S5, egyéb 9.95-10.20, tok 10.25-10.3a, tengeri 15-5Ö-+15.8Ö pengő. 4- A mai budapesti terménytőzsde határ- idöpiaeán az irányzat csendes, a forgalom csekély. Nyitási árfolyamok: magyar búza márciusra 11.79, 11.80, 11.78 pengő.-f A berlini terménytőzsdén a következő árakat jegyezték: búza 214—217, rozs 185— 187, zab 138—147, búzaliszt 27.25—32.25, rozsliszt 26 50—28.75, buzakorpa 10.15—10.40, rozskorpa 9.10—9.60, .Viktória borsó 20—27, szárauséfot

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents