Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)

1931-10-22 / 241. (2758.) szám

* *ASxKAk hlkij^

lüöl október csatormok.

Grosschmid szenátor megáVapitásai a kormánynyilatkozatról:

J világproblémákkal szemben: struccpolitika, a belpolitikai kérdésekkel szemben: kispolgári mentalitás, a kisebbségekkel szemben: nem őszinte és nem jóakarata"

„isü! siegádé, de éfetesztcn az, arai az ilyen eljárás elleni tiltakozást kiváltja" — mondotta szenátusi beszédélen szövetkezeit e] enzéki pártjaink nevében Grosschmid

Prága, október 21. A szenátus tegnapi ülésén mint már röviden jelentettük, Gro*- schnúd Géza dr. szenátor az országos keresz- tényiszoctait'Sta, a magyar nemzeti és a szepesi német párt közös parlamenti klubja nevében fölszólalt a kormánynyilatkozat fölölti vitában s elvi jelentőségű beszédben fejtette ki a három párt álláspontját a kormány politikájával szemben. A beszédet, melynek végén Grosschmid dr. szenátor felolvasta ellenzéki pártjainknak a képv iselőbáaban elhangzott deklarációját, Farkas csehszlovák szociáldemokrata párti szenátor igyekezett köz- beszólásokkal megzavarni, de a parlamenti napló tanúsága szerint ezen igyekezete teljesen megtört Grosschmid riposztjain.

A beszédet az alábbiakban ismertetjük:

Hfrá? kSHpoHfföá

A világválság gazdasági, politikai és erkölcsi iránya — kezdte beszédét a szenátor. — Ma az egyes országok különleges — hogy úgy mondjam, egyéni — bajai felelt ott lebegnek az uj viszonyokból fakadó gazdasági, államszövetség! és társadalmi problémák. Hp ezekre nem is várhatunk'. — a dolog természetéből kii-oivő-lsg, - egv kisebb állam

vezetőjének nyilatkozatából végleges megoldást, mindezen az egész világot lázban tartó kérdés ék eddigi nemzetközi konkrét megnyilvánulással, mint a népek közötti őszinte kibékülés, a bizalomhiány megszüntetése, az általán s lexegyevrzés, a háborús tartozások végleges rendezése, illetve törlése, a vámsorompók ledöntése, a sok tekintetben tarthatatlanná vált bét eszerződési feltételek kikorrigálása tárgyában való állásfoglalás ezen állam kétségek között vergődő népe az állami mindenhatóság és pártahszolutizmus olyan fokán, mint amilyen itt van, az életét irányító koalíciótól, illetve az azt vezető kormánytól méltán várhatott és várt is tájékoztatást.

Ezzel szemben a külpolitikai kérdéseknek az elhallgatása, a fegyverkezési kiadásoknak — a látszólagos 90 millió koronás leszáll! tá- sa mellett — a beruházási kölcsönből való emelése és a többi nagy kérdés taglalásának teljes mellőzése struccpolitika akkor, amikor a világot áthatja már annak a tudata, hogy — mást és egyebet most ne említsek —, hogy a gazdasági válság föoka a békeszerződések és hogy a gazdasági krízis megoldásának legalkalmasabb módja a győzőkre és legyő: Sítekre egyformán kiterjedő lefegyverzésnek igazságos és észszerű keresztülvitele.

Kpp ilyen progranmélküíi azonban a nyi- laxKozat a belpolitikai kérdések tekintetében is.

Kispolgári mentalitás az, hogy valahogy majd csak lesz”, csak bizzunk a kormányban, az majd megteszi, amit lehet. E bizalom kiérdemel tsége tekintetében a miniszterelnök ur arra hivatkozik, hogy a gazdasági és a pénzügyi válság Csehszlovákiát kevésbé sújtotta, mint Európa többi államait, Ügy látszik,

a miniszterelnök ur csak a történelmi országok viszonyait tartja figyelemre méltónak, mert, ha egészében ismerné Szloren- szkónak és Ruszlnszkónak siralmas, sőt kétségbeejtő gazdasági és pénzügyi állapotát, ilyen következtetésre aligha jutna.

A költségvetési törvény tárgyalásánál alkalmunk lesz az ottani állapotokat részletesebben feltárni.

Addig is azonban a fenti kijelentéssel szemben nem mulaszthatjuk el a miniszterelnök ur és a kormány figyelmét felhívni arra, hogy számtalanszor elhangzóit jogos követelésünk ellenére

eddig egyetlen kormány program még annak a lehetőségét sem adta meg, hogy a magyarság úgy kulturális, mint gazdasági téren legalább önerejére támaszkodha„sék. saját érdekvédelmi szervezetekbe tömörülhessen, nem nyújt lehetőséget arra, hogy a magyarság saját nyelvű szakképzésben részesülhessen,

mert a mutatóba meglevő szószérint csak egy-két magyar tannyelvű szakiskola a szükséglethez mérten elenyészően kevés és nem olyan színvonalú, amely a magyarság gazdasági érdekeinek megfelelne.

amely elvakult repr esszéi Is ime éppen a legszegényebb .néposztálynak, a földmunkásoknak megélhetését teszi most végeredményében még súlyosabbá.

Farkas (csehszlovák szociáldemokrata szenátor) közbeszól: A magyar fő urak sem adtak földetMagyarok és a munkanélküliség

Mostohagyermekként kezeli a kormány j Szloven szkót és Ruszin szkot az állami beruházások terén is és habár a kormánynyilatkozat a munkanélküliség enyhítésére közmunkák foganatosítását helyezi kilátásba, al itt tervbe vett közmunkák nemcsak, hogy nem elégségesek arra, hogy g sziovenszkói és ruszinszkói kenyérnélküli nagy tömegeknek munkaalkalmakat biztosítsanak, de szomorú valóság az is, hogy a munkaalkalmak nyújtása és igy a munkanélküliség enyhítésére arra mifelénk — különösen a magyarságot illetően — nemcsak gazdasági, de nemzetiségi kérdés is, aminek szomorú bizonyítéka az eddig követett tervszerű gazdasági politika is, amely egvko'’ virágzó iparunk leépítését eredményez! <■>. és h főidői rtokreform keresztülvitele utján felosztott nagybirtokkal együtt nemcsak a mezőgazdasági munkánál való alkalmaztatások lehetősége csökkent a minimumra, hanem a szétosztott földből inkább részesültek sokszor más országokból hozott idegen telepesek, mint a magyarság. Ezeket az intézkedéseket az itteni lakossággal szemben lelje ven indokolatlan retorzíós szellem szülte ér. sohasem tudott ennek bizonyítására elég- •z+m- rámutatni a külügyminiszter ur azon híressé. vált kijelentésére, hogy a földreform megtorlás a fehérhegyi csatáért,

Sz!g¥s®sz$?ó a fcUFeréí'edeíejnfcen. a vasúti és a bankpolitikában

A kormány ismerete* balkezü külkereskedelmi politikája tette továbbá lehetetlenné folytatja Grosschmid szenátor — például a faipar termékeinek értékesítését is, ami ezer és ezer erdőmunkást tett kenyér- tele nné,

ám Szlovénszkó és Ruszinszkó lakosságának 60 százalékát kitevő mező- és erdőgazdasági foglalkozásúak megélhetésének biztosítására a kormánynak nincsen programja, nincs egy szava sem, sőt — amint említettem — még az önsegélyt és szövetkezeti szervezetek létesítésének elébe is akadályokat gördít.

A vasutpolitikában a kormány egyáltalában nincs tekintettel Szlovenszkó és Ru- szinszkó érdekeire

és az ezen államrészek egész érdekeltsége által egyöntetűen eddig hiába sürgetett önálló vasúti igazgatásról hallani sem akar.

Az adózás terén itt Prágában a kormány által kilátásba helyezett méltányosság odalent az alsóbb pénzügyi szervekig már nem jut el és ezt az elsorvasztó gazdasági politikát betetőzik a pénzügyi téren foganatosított intézkedések.

Amíg 192U-ban Szlovenszkón 264 önálló pénzintézet állott a gazdaság szolgálatára, addig a hivatalos statisztika szerint ma már csak 80 önálló céggel biró pénzintézet van működésben és ezek legnagyobb része is a prágai nagybankok érdekkörébe tartozik már, úgyhogy alig harmincra tehető a még annyira, amennyire önálló, az őslakosság szükségleteit átérző és igy azok érdekében is dolgozó, de kisebb jelentőségű pénzintézet száma.

Ennek nem a hitelélet egészségesebbé és olcsóbbá tétele volt a célja — mint azt hirdetni szeretik, mert az .őslakosság igy is nagyon nehezen és nagyon drágán jut kölcsönhöz —, hanem — mint azt a kilátásba helyezett banktörvény tárgyalásánál majd módunkban lesz adatokkal is bebizonyítani — a nagybankok és egyes, különösen favorizált intézeteik fiókhálózatának kiépítésével

az llyképp megteremtett gazdasági lekötöttséggel a teljes politikai függésnek is a megteremtése.

Mindenütt ez az clnemzetlenitési törekvés látható.

Ugyancsak ezt láttuk a népszámlálás keresztül- vitclo alkalmával is, ami a népszövetséghez való peticionálásra kényszeritett. Ezzel kapcsolatban meg kell említenem, hogy a Slovenská Liga, amelynek az volna a föladata, hogy a sz’ovák nemzet belső kulturális erejét fejlessze, a népszámlálás alatt kifejtett ismeretes agitá- cióját azzal folytatja, hogy •— bár a statisztikai hivatal az adatokat még nem hozta nyilvánosságra — a népszámlálás álHtólágos ..hiteles” eredményeire alapított újabb akciót kezdi különösen Pozeonyba® és Kassán, hogy e két

■helyen' szüntessék meg a magyar kisebbség nyelvhasználati jogát. A Slovensky Vychod egy márciusi cikke szerint a Sloven&ká Liga fölhívással fordult a csehszlovák pártokhoz, hogy a kassai városházáról szorítsák ki a magyar nyelvet Ezzel a hírrel kapcsolatban a Narodni Politika örömmel konstatálja, hogy ,,az akció megértésre talált,■ a csehszlovák pártok megbeszélést tartottak a közös föllépés lehetőségéről, a cseh nemzeti párt, a szlovák néppárt és a szlovák nemzeti párt már állást foglaltak az egységes föllépés mellett és remény van arra, hogy sikerül más pártokat is megnyerni az egységesség részére”. Ugyanez történt Pozsonyban i(&. ahol a Slovenská Liga szintén akciót indított a népszámlálás eredményeire hivatkozva, a magyar és német nyelv használatának a városi közigazgatásban való megszüntetése céljából, sőt a magyarság elleni akciót átvitte a határon túl levő viszonylatokra is. amikor ez év tavaszán sorozatos tiltakozó népgyülést rendezett a magyarországi szlovákok ..elnyomása” miatt. A hatóságoknak, a kormánynak nemhogy intézkedése, de még egy szava sincs ez ellen.

Ugyanez az irányzat van meg az iskolapolitikában is és bár az újabb iskolaügyi sérelmek sorozatát most nem taglalhatom, mert azt az iskolaügyi kormányzat költségvetésének bírálata alkalmával óhajtom föltárni, de rá kell mutatnom itt a nagy magyar taniíóhiányra és a ..bratislavai állami tanitóképzőintézet magyar párhuzamos osztályának” úgy elhelyezés, mint tanerőkkel való ellátás terén pártiunk részéről éppen e napokban beadott interpellációjában föltárt állapotára.

Jellemző, hogy

a milliárdos jskolaügyi é*> kulturbüdzséből a

németségnek kevés, a magyarságnak ismét alig jut valami,

ám a németek által úgynevezett „Trutz&dhuié- kat”: a magyar és német vidékeken iót-esitett

Tatranské Maffiám

(Tátra-Matlárbáza)

klimatikus gyógyhely,

920 m. magasságban 20 százalékos őszi kedvezmény. Prospektust kívánatra küld

az Igazgatóság

„kisebbségi” cseh és szlovák iskolákat ismét 28 millióval dotálják. Tényekből leszűrt következmény tehát az ilyen kormányzás, illetve az ilyen kormányzati szellem elleni bizalmatlanság.

A tisztviselők létszámapasztása — kisebbségi nézőszőgb&l

A rendelkezésemre álló idő rövidsége nem engedi, hogy a pénzügyminiszteri expozé részleteire is már most bővebben kitérjek, de közös klubunk pártjai osztják a német pártoknak a bejelentett takarékossági módozatokkal szemben táplált aggodalmait a tisztviselői kar létszámapasztása, illetve a megüresedő állások mikénti betöltése esetére. Egyszer már volt restrinkció, ámde utána igen nagyszámú ée nem a nemzeti kisebbséghez tartozó tisztviselőket vettek föl, jogosult tehát az az aggály, hogy a majdan megüresedő helyeket sem ezekkel fogják betölteni. így azután a mi ifjúságunknak az állami szolgálatban való elhelyezkedése — .hiába végezte az alkotmányba vetett bizalommal itt a legjobb eredménnyel is tanulmányait — teljesen illuzóriussá válik. Hiszen már most is az a helyzet, restrinkció nélkül ie, amire példa, hogy a Slovensky Riporter, Síribrny lapja, már a pozsonyi városi tisztviselők közül is követeli a magyarok, mint idegenek, eltávolítását, ami pedig nemcsak a nemzeti türelmetlenség kiáltó igazolása, de ellene szói az alkotmányiévá! 128. §-a második pontjának is, amely szerint a nemzeti hovatartozás nem lehet akadálya annak, hogy csehszlovák ái!amoolgárok közszolgálatban álljanak.

Farkas: Tessék ezt Stribrnyék ellen fölhozni! Grosschmid: Mindjárt megmondom, miért hozom ezt itt föl, tessék csak türelemmel lenni. Azért, inért Svehla egy expozéjában még kormányprogramként hirdette a nemzeti egyenjogúság elvét, ma hiába keresünk a kormánynyilatkozatban a nemzetiségi ellentétek kiegyenlítésére alkalmas programot, vagy intézkedést.

Mi ezrei szemben megtettük a magunkét. Elmondottuk már annyi számtalanszor a mi bajainkat, a bennünket ért igazságtalaneágo- kát és az orvoslás útját, módját is. Rá se hederitenek.

Nőm bennünk van tehát a konszolidáció megvalósulásának az akadálya, hanem azokban, akik az akaratukon kívül ide sodort magyarság és németség kulturális fejlődését és gazdasági érvényesülését, politikai egyenjogúságát nemcsak hogy elő nem mozdítják, hanem ezt — a felhozottak tanu- ságtétele szerint — egyáltalában vem is akarják. Nem negáció, de óletösztön, ami az ilyen eljárás elleni tiltakozást kívánja. Ennek jeléül itt is előterjesztem a szövetke- ®ett országos kereszt ényszocialista, a magyar nemzeti és a szepesi német párt klubjainak a képviselőházbau a kormányéi nők ur nyilatkozatával szemben tett következő deklarációját.

Szocialista okvetetlenkedés a deklarációval szambán

„A sziovenszkói és ruszinszkói magyar és német nemzeti kisebbségek törvényhozói — olvasta ifit emelt hangon Grosschimd szenátor — változatlanul azon az állásponton állanak, hogy a csehszlovák nemzeti államba bekebelezett nemzetek szabadságjogai teljes mér téliben érvén yesitendők. A nemzetközi szerződések szigora ás igazságos végrehajtása képezi e nemzeti követelések alapját is minden olyan kormánnyal szemben, amelyik a 12 év óta folytatott elnemzetileuitő ée elnyomó politika szolgálatába állítja a kormányzat minden ténykedését. A jelenlegi kormány intézkedései azt igazolják, üo^y i minden a nemzeti állam fikciójáért történik és a hatalmi politika mind nemzeti, mind kulturális, de még gazdasági téren is károsan megkülönbözteti a nemzeti kisebbségeket az államalkotónak nevezett néppel szemben.”

Farkas (köz/besnól): Mi van Magyarországon?

Grosschmid: Az nem idetartozik és ahhoz semmi köze. (Folytatja a deklaráció olvasását.) „Az alkotmány tilalma ellenére az élném zeltenités minden titkos vagy nyílt eszközzel folyik, a szabadságról vagy annak bizr leadásáról beszélni sem lehet.”

Farkas: A magyar bír tokososztály nyomja el a népet.

Grosschmid; Ezt maga sem hiszi el. Ue ezt

ál|!tani az ön feladata.

Farkas (bizonytalanul): Hiszen bizonyítva van.

Grosschmind (tovább olvas): „Az önkormányzati joginak caék ki* látszata van még. A

minden művelt népet megillető kulturális autonóm Iáról a kormány hallani sem akar.” Farka*: Tiszta demagógia, amit maga beszél.

Grosschmid: Amit én beszélek, az az igazság.

„A leszerelés komoly elintézését és a munkanélküliségnek megfelelő munkaalkalmak megteremtésével való leküzdését meg sem kísérli.”

Farkas: Merne csak egy ilyen beszédet Magyarországon elmondani!

Grosschmid: „A gazdasági válság enyhítésére vonatkozó intézkedések hiányzanak, ellenben számos olyan intézkedés van. amely a válság elméi védés éhez vezet. — Azt hiszem, ezt Farkas dr. is belátja. — Az Ínség bekövetkezte sem készteti a kormányt valóban hatályos intézkedésekre és itt ezen a téren is hiábavaló a nemzeti kisebbségek részéről minden kezdeményezés, azt figyelembe, illetve válaszra sem méltatják.”

Farba*: Az önök részéről való kezdeményezés nem komoly, csak demagógia.

Grosschmid: Bármit ajánlottunk, bármit kezdeményeztünk, csak azért sem ment ke. resztül, mert az ellenzékhez tartozunk. Hat év óta vagyok tagja a Háznak, de nem tudok egyetlen esetről sem, hogy a magyar vagy a német ellenzék részéről benyújtott bármiféle módosító indítvány elfogadásra talált volna.

Farkas: Bízom vára nem volt reális. Grosschmid: Ötszáz indítványt nyújtottunk be, mind irreális volt? (Folytatja a deklaráció olvasását.) „A kormányzat külpolitikájában állandóan a harcos álláspontot képviseljük, aminek következtében a gazdasági elszigeteltség összes terheit viselnie keli az állam polgárainak. A jó adópolitika helyeit a teherbíró képességet messze túlhaladó adóztatás folyik, sőt újabban adóemelést helyez a kormány kilátásba. A termelés hitelei látásáról, az értékesítés megszervezéséről, a betétek biztonságáról ni nos semmi gondoskodás. Ellenben a kormány nyilatkozata digkrecióná- rius, rendkívüli intézkedéseket helyez kilátásba, amelyeket már egy felhatalmazással ki akaT vonni* a parlamenti ellenőrzés alól. Ez az első lépés a diktatúrához. Holott Itt a kölcsönök és adóemelések helyett olyan gazdasági politika szükséges, amely a népaka rat érvényesüléseképpen a folytonosan tartó elszegényedést megakadályozza, á társadalmi ellentéteket kiegyensúlyozza és a megélhetés lehetőségét mindenki számúra biztosítsa. Ilyen intézkedések hiánya ignzolja a kor mánnayl szemben való teljes bizalmatlan Ságunkat

ós iúdokoljá, hogy a kormány nyilatkozat tu dómásuŰ vétele ellen szavazzunk ”

.1

*

Belpolitikai programialansáp

„Nem a negáció, de életösztön