Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)

1931-10-17 / 237. (2754.) szám

10 T^GAI-/V\AfitARHlRIiAR 1931 október 17, szombat SZIDHÁzKÖn^V-KOLTÜRA. A sex-appeal »királynője« szomorú, szürke nő, aki szerei a konyhában enni és mosogatni — Egy svéd ujságirónő leleplezi Greta Garbót — Hollywood, október. A filmvállalatok évtizedeken keresztül min­dent elkövettek, hogy sztárjaik minél többször szerepeljenek a nyilvánosság előtt, hogy a sztá­rok magánéletének botrányai minél nagyobb érdeklődést keltsenek filmjeik iránt. A sok bot­rány azonban ellenkező hatást váltott ki. Az amerikai közönség nagyrésze elfordult a botrá­nyos életű sztároktól és most a filmvállalatok vezetőinek azon kell törni a fejüket, hogyan te­relhetik el a figyelmet a Bow-k, Giibertek, Crawfordok és Bennettek magánéletéről. Most sok fenyegetés és harc után elhagyja a sajtót az a könyv, amelyet Greta Garbó magán­életéről irta:k. A könyv szerzője Rülla Page Palmborg. Ez az ujságirónő 150 oldalas köny­vet irt a svéd színésznőről. Mise Palmborg Greta. valódi képé't festette meg. Greta Garbó nem szeret idegenekkel talál­kozni. Nemrégiben egy igen híres angol arisz­tokratanő, Lady Mountbatten tartózkodott Hollywoodban. Tiszteletére több estélyt adtak, többek között Douglas Fairbanksék is és a lady minden alkalommal kérte vendéglátóit, hogy Greta Garbót is hívják meg. Garbó azon­ban távolmaradt a bankettekről, mert... Gre­ta Garbó nem szeret társadalmi életet élni. Ezért volt nagy a meglepetés* hogy M'iss Palm- borg bejutott a magasfalu Garbó-kertbe. Ké­sőbb derült csak ki, hogy az ujságirónő férje svéd és a találkozást svéd összeköttetések megmozgatása előzte meg. Ennek az első látogatásnak egy folyóirat­cikk. volt az eredménye, amelynek megjelené­sébe a filmgyár csak nagynehezen ment 'bele. Az első látogatást másik kettő követte és rövi­desen híre terjedt, hogy Mrs. Palmborg megírja Greta életrajzát és megrajzolja „emberi képét“. Amint ez a fair elterjedt, a könyv kiadóit a film- vállalat magasöeszegü 'kártérítési pör indításá­val fenyegette meg. A kiadótársaság nem ijedt meg, de valószínű, hogy a könyv kis ,példány- számban, igen drága áron jelenik meg. Milyen ember a Greta? Miért ez a nagy titkolózás, miért ez a nagy félelem attól, hogy valaki megfesti Greta Garbó igazi képét? — kérdezte Hollywood. Talán ma­gánélete olyan botrányos, mint a világhiühedt Olara Böw-é? A felelet ezekre a kérdésekre ta­gadó. Greta Garbó igen rokonszenves ember. Egyénisége azonban üzleti és reklámszempon- tokból nem valami vonzó. Greta Garbó egy egyedülálló, fáradt nő, aki igen hétköznapi foglalkozásokban leli örömét. Olyan napokon, amikor kötelessége nem szólítja a stúdióba, elküldi a cselédséget és bevonul a konyhába. Itt svéd ételeket, főz magának, eszik, mosogat, takarít és egy kicsit sétál a kertben, ha már hűvös van. Képzeljék el: Tokiótól Rio de Janeiróig, Newyorktól Berlinig hatalmas körutakon villog ■méteres betűkkel a. neve, millió ember rajong érte a földteke különböző pontjain, nevét min­denki ismeri a világon, eldugott falvakban lakó egyszerű emberek tudnak róla. a mozik milliói­ban peregnek filmjei, amelyen ő az istenített nő, harcolnak érte és imádják — és közben Holly­woodban vasárnap este van, a fehér konyha- asztal mellett egy fáradt, rosszkedvű nő ül, eszik, szétnéz a konyhában,, rosszformáju lábait maga alá hnzza. Könnyű háziruha van rajta, két villany szétcsapó is búg mellette, de nagyon melege van. Egy nő, aki arra született, hogy egy kis északi városban éldegéljen valami kis családban és akit arra kényszeritett a sorsa, hogy egy rekkenően meleg országban zajos, idegesitően sokatmozgó emberek között éljen. Képzel jé kel: a stúdióban pálmák és délszaki növények között egy márványpadon ül a gyö­nyörű hősnő és hallgatja az utolérhetetlen pro­filú hős udvarlását. A jelenetnek, amikor az ezüstlepedőre vetítik, üde szerelemil'lata lesz, az egyszerű filmrajongók melle össze fog szó-, rulni ennyi szerelemtől, fiatalságtól, szépségtől. De azok, akik ott vannak a stúdióban, mást látnak. Ázt, hogy az operatőrnek minduntalan meg keíl állnia, mert a nagy meleget nem bírja a sztár, minduntalan föláll, zsebkendőjével le­törli a verítéket az arcáról, ideges, mert az ar­cát újra kell sminkelni. Egy óráig dolgozik és végre ingerülten elmegy, vagy könyörög a ren­dezőnek, hogy hagyja pihenni. A rendező meg­adja az engedélyt, vagy Greta engedély nélkül elrohan haza, a magas fallal kerített kertjébe, gyorsan levetkőzik és az öntözőcsövet percekig a feje fölé tartja. Menekül Hollywoodtól, a me­legtől. Képzeljék eí: a stúdióban pálmák és délszaki vágy kínoz. Panaszkodik, hogy nem bírja to­vább Amerikát, haza szeretne menni Svédor­szágba, egyszerűen élni. De a pénz, az atmo­szféra nem engedi, hiszen nem hős, nem szikla- szFárd jellem, csak egy eltévedt nő az idegen aranyak és idegen emberek között, akik nem engedik. Ilyen Greta Garbót fest meg Mrs. Palmborg híre* könyvében és a hollywoodiak tudják és érzik, hogy a könyv igaz. Mert miért nem jár társaságba, miért használ állandóan csukott kocsit, miért él olyan visszavonultan? Lehet, hogy Mrs. Palmborg könyve talán ár­tani fog a Greta Garbó-filmek .kasszasikerének, de annyi bizonyos, hogy 60k távoli barátot fog szerezni hősnőjének. Mollie Merrick. (*) Tommy és társai — Őgyallán. Az ógyallai műkedvelők kitűnő együttese az utóbbi két vasárnap telt házak előtt játszotta el a Tommy és társai háromfelvonásom ope­rettet. A címszerepben Vesco Emiiné művé­szi alakítást nyújtott s megérdemel t sikert aratott. A kis újságárus lány kitünően hozta színre és méltán kivette a sikerből részét Sztancsics Kató, Tímár Emima több alakítást hozott színre, s mindegyiket elsőrangúan kre­álta. Macsáinszky Erzsi nagyon ügyesen ját­szotta a Viktória nehéz szerepét. Kavecky- né Száiszváry Irén bájosan adta a pápasze­mes komoly titkárnőt; kedves színpadi jelen­ség. Rózsás Terus két szerepben lépett fel s mindkét szerepébe ügyesen i'Ues'zikedett bele. Toalettjei szépek voltak. Vesco Emil kitünően oldotta meg Fred szerepét. Jó meg­jelenésű színpadi alak. Tímár Gyula elsőran­gú tánckomikus. Az öreg, blazirt lakáj szere­pében nagyon jó volt Macsánszky András. A görlök ügyesen .táncoltak, bájosaik voltak. A rendezés nehéz munkáját Tímár Gyula látta el, úgyszintén a táncok betanítása is az ő ér­deme. A kitűnő zenekart Annus István taní­totta be s vezette. A harmadik felvonás dísz­letét Rózsás János festette az eredeti terv alapján. (*) Mit tanult Paderewski a politikából. Londoniból jelentik: Paderewski hangver­senyt rendezett a Queen's Hallban amerikai hangversenyköryitja előtt. Huszonnégy hang­versenyre szerződött Amerikába, bár betöl­tötte már a hetveuegyedik évét. Tudvalévőén ő volt a lengyel köztársaság elnöke és most egy londoni hírlapi ró megkérdezte tőle, hogy mi a véleménye a politikáról. Az agg mű­vész mosolyogva felelte: „Búcsút mondottam , a politikának, melyből megtanultam, hogy so­hasem szabad ezt a négy szót használni: Igen, nem, mindig és soha. Aki ezt a négy szót nem használja, jó politikus válhatik belőle. (•) Fedák Sári beszélőfilmen. Budapestről jelen­tik :Fedák Sári elutazása előtt még néhány nappal érdekes kísérletet tett. Felkereste a Hunnia mű­termét és néhány próbafelvételt csináltatott magá­ról és a hangjáról. Fedák kíváncsi volt beszélőfilm­szerep lésének hatására. A felvétel a múlt héten történt. A kése felvétel bemutatója azonban teg­nap este zajlott le az egyik budapesti belvárosi mozgóképszínház nézőterén, Fedák jelenlétében. A felvétel kitünően elkerült. (•) Magyar bemutatósikerck Stockholmban. Ok­tóber 10-én mutatta be a stockholmi Oscar-Thater Molnár Ferenc ,.A vacsora*4 és „Egy, kettő három** cimü darabjait Bjöm Bjömson, az oslói nemzeti színház volt intendánsának rendezésében. A svéd lapok egyhangú elismeréssel Írnak a magyar be­mutatóról. Október 10-én még egy másik magyar premier is volt Stockholmban. Az Odeon-színház mutatta be Kálmán Imre operettjét, „A mont- martrei ibolya**-!. A közönség szívesen fogadta ez operettet. (*) A tenorista és a lándsahal. John McCor- mack, az ir származású világhírű tonorista Kaliforniában nyaral. A tenorista szenvedé­lyes halász. Érdekes halandja volt a napok­ban egy hatalmas, majdnem keit méter hosz- szu lándsahallal, mely horgára akadt. A hal olyan erősein csapkodott, hogy nem tudta partrahuzni. Egy és félóra hosszat vergődött a hal a horgon, melyet McCormack teljes ere­jéből tartott. Végre is a hal elfáradt s akkor partra tudta huzni. (*) Az érelmeszesedés természetes megelőzése, gyógyítása és kezelése. Irta Bucsányi Gyula dr. e. ti. főtanácsos, főorvos. Könyvünk szerzője korábbi müvei révén már mindnyájunk előtt jól ismert, ezen munkája azonban tárgyának rendkívüli ak­tualitása folytán fokozott érdeklődésre tarthat igényt! Az érelmeszesedés a rendkívül kedvezőtlen életkörülmények és az ezzel járó életküzdelem kö­vetkeztében valóságos népbetegség lett és egyfor­mán fenyeget mindenkit, aki a negyvenes életévek felé közeledik. Könnyen elkerülhető azonban helyes életmód és helyes táplálkozás mellett. Bucsányi dr. főorvos a természetes életmódok már régtől fogva jól ismert előharcosa, aki ezen müvében 35 évi gya­korlatának gazdag tapasztalatait felhasználva adja meg könnyen érthető, világos és egyszerű orvosi tanácsait a helyes életmód és helyes táplálkozásra vonatkozólag, melyek betartása mellett ezen beteg­ség elkerülésével egészségünket és munkabírásun­kat a legkésőbbi évekig megőrizhetjük. E kis mun­kát mindnyájunknak, kivétel nélkül el kellene ol­vasnunk, az egészséges ember védelmet, a már meg­betegedett pedig segítséget és gyógyulást talál bennen. Kiadta Novák Rudolf és Társa, Budapest, a kiadványainál már megszokott ízléses és kifo­gástalan kiállításban ára csak 10 korona. Beszerez­hető a P. M. H. kiadóhivatalánál, Praha II., Panská 12., Hl. em. Portó 3 korona, utánvétnél 5 korona. A PRÁGAI MOZIK MŰSORA ADRIA: Charley nénikéje. Vígjáték. ALFA: Psohlavci. (Chod szabadságharcosok). AVION: Pat és Patachon mint kérők. HOLLYWOOD: Valcerparadicsoni. Vígjáték. JULIS: A kolűusdiák. LUCERNA: Férfiak offsideben. PASSAGE: Halló! Itt a szerelem! .-Sport­Szanálták a bécsi Aastriái Sindelar Becsben marad Becs, október 16. Az osztrák futballeport anyagi helyzete lényegesen kedvezőbb, mint a többi középeurópaii államoké és még az utolsó évek súlyos gazdasági válsága mellett is a többi orszá­gok professzionalista csapatainak bevételeit messze túlhaladó bevételekkel dicsekedhetnek a bécsi egyesületek. A közönség hivebben kitart csapata mellett nemcsak a jóban, de a rosszban Í6, nem hagyja cserben akkor sem, ha vereségek is érik. Bármennyire Í6 kedvezőbb a bécsiek helyzete, mégis akad időnként egy-egy csapat, amelyet magával ránt a gazdasági krízis és mint fenyegető rém jelentkezik a megsemmisülés veszedelme. — Eddig azonban még egy ízben sem történt baj, mert a bécsieknél még fönnáll az a közmondás, hogy ahol a legnagyobb a veszély, ott a legköze­lebb a segítség. A zavarba jutott egyesület barátai egy emberként fognak össze, újabb és újabb me­cénások akadnak, s az áldozatkész sportbarátok végül is megsegítik a bajba jutott egyesületet. A legutóbb az „Austria** került válságos hely­zetbe, olyannyira, hogy már az egyesület feloszlá­sával is számoltak a sportkörökben. Az egyesület játékosai már más irányban kezdtek tárgyalni, s ismeretes, hogy a válogatott Sindelar megegyezést is kötött a prágai Sláviával. A legválságosabb pillanatokban azonban megindult a mentőakció, s ma már az „Austria“ feloszlásáról szóló hírek túl­zottaknak bizonyultak. Meisl Hugó ugyanis, aki annak idején a Viennát megmentette a bukástól, most az „Austria** meg­mentésére irányuló akció élére állott. Erre a hírre nyomban jelentkeztek az „Austria“ régi tag­jai, akik pénzügyi áldozatokra is hajlandók’ az egyesület megmentése érdekében. — Meisl Hugó azonban olasz és svájci tőkét is megmozgatott az „Austria** érdekében, s Meislnek megbízása van a szükséges összeg — 50.000 eohilling — folyósí­tására, amelyből rendezői lehet az egyesület adós­ságait. A* „Austria** sorsa a csütörtöki közgyűlésen dőlt el, amikor is Meisl beszámolt a mentési akció állásáról. Ám nemcsak az egyesület tagjai, de a csapat játékosai, a „rideg professzionalisták** szin­tén összefogtak az Austria érdekében. A vásár- napi mérkőzés után elhatározták a játékosok, hogy az összes fényes külföldi szerződtetési ajánla­tokat visszautasítják, s valamennyien kitartanak az „Austria** színei mellett. A megállapodáshoz elsőnek járult hozzá Sindelar, a kitűnő közép- csatár, aki kötelezettség nélkül megállapodott a prágai Sláviával, amely 5O.CO0 csehszlovák koronát fizetett volna egy összegben a játékosnak, továbbá, mint moziszinészt elhelyezte volna Vlasta Buriáu- nál, havi 5000 csehszlovák korona fizetéssel. És Sindelar visszautasította ezt a nagyszerű szerző­dést, csak azért, hogy hozzájáruljon egyesülete megmentéséhez. Ilyen körülmények között, került a sor a tegnapi esti közgyűlésre, amelyen egy sponfán megindított gyűjtés, valamint az Austria- sportbarátok garanciája lehetővé tette, hogy a nagy múltú bécsi egyesület, amelyben a magyar Konrádok és Schaffer is szerepeltek, továbbra is folytassa működését. )( Morpurgó Pilsenben. Az olasz Morpurgó báró, akit üzleti ügyei gyakrabban Csehszlovákiába hoznak, szombaton Pilsenben vendégszerepei, ahol Soyfcávail é6 Macenauerrel együtt exfaibiiions- meccseket abszolvál. )( A losonci LAFC október 28-án Léván vendég- szerepei az idén jó eredményekkel startolt LTE éllen. RÁDIÓMŰSOR ÁLLANDÓ MÜSORSZAMOK PRÁGA: 12.00 Időjelzés, hírek. 12.05 Mezőgazda­sági hírek 13.00 Időjelzés, hírek. 14.25 Tőzsde. 19.00 óraütés., hírek. 20.55 Hírek. 21.00 Időjelzés. 22.00 Időjelzés, hirek. 23.00 óraütós szerda és szombat kivételével.. — POZSONY: 11.00 Vízállásjelentés 42.00 Prága. 12.06 Mezőgazdasági előadás. 13.00 (Prága. 14.10 Német és magyar hirek. 14.25 Prága 49.00. 20.55. 21.00 és 22.00 Prága. ~ KASSA: 13.30 Szlovák ée magyar hirek. 19.00, 20.55. 21.00. 22.00 Prága. — BUDAPEST: 11.10 Nemzetközi vi/jelző- ézolgálat, 12.00 Harangszó. VASÁRNAP: PRÁGA: 7.00 A karlsbadi fürdőzenekai hangver­senyének közvéliitéee Karlsbadiból. — 8.30 Or- gomhangverseny. — 9.00 Egyházi zene. — 10.00 Munkásrádfió. — 10.20 Gramofon. — 11.00 Zenekari matiné. — 12.00 Óraütés és faarang- saó. — 12.05 Katonazene. — 13.05 Gramofon. — 13.30 Mezőgazdasági előadás. — 13.45 Nép­jóléti információk. — 1730 Gramofon. 17.50 Előadás. — 18.00 Német óra. — 19.00 Fúvós­áé. _ 22.20—23.30 Kávéházi zene. POZSONY: 7.30—9.30 Prága. — 9.00 Evangélikus Isten tiszte let. — 10.15 Gramofon. — 11.00 Prága. — 18.30 Mezőgazdasági előadás. —• 16.00 Délutáni hangverseny. — 17.30 Sakkdiirek. — 17.45 Gramofon. — 18.00 Előadás. 19X30 Prá­ga. — 20.00—22.00 Brünnből: Egy tel vonáson eperéit, utána axnekari haogvereeoy. — 22 00­28.30 Prága. KASSA: 7.30—9.00 Prága. — 9.00 Pozsony. — 10.15 Novella. — 10.45 Gramofon. — 11.00 Prága. — 16.00 Pozsony. — 17.30 Mezőgazdasági előadás. — 17.50 Mese-óra. — 18.20 Tudományos elő­adás. — 18.40 Sport és turisztika. — 19.00 Prá­ga. — 20.00 Brünnből: Egyfelvonásos operett, majd zenekari hangverseny. — 22.20—23.30 Prága. BÉCS: 20.00 Gramofonhangvereeny, híres éneke­sek és virtuózok. — 21.00 Hangjáték a'stúdió­ból. — 21.45 Tánczene. — 23.45 Gramofon- hangverseny és hírszolgálat. KÜNIGSWUSTERHAUSEN: 20.00 Langembergből: Népszerű hangverseny. — 22.00 Időjelzés, idő- járásjelentée, hirek, majd 0.30-lg Berliniből: tánczene. VARSÓ: 20.15 Zenekari hangverseny. — 22.10 Da­lok és áriák. — 23.00—24.00 Tánczene. BUDAPEST: 9.00 Hírek, kozmetika. — 10.00 Evan­gélikus istentisztelet. — 11.00 Katolikus isten- tisztelet, utána a rnagy. kir. operaház zene­karának hangverseye. A szünetben rádiókró­nika. — 14.00 Graimofomhangverseny. — 15.00 Mezőgazdasági előadás. — 15.30 Rádió-szabad­egyetem. Waldbauer—Kerpely vonósnégyes hangversenye. — 17.10 A székesfővárosi szá­lén zene kar hangversenye. Közreműködnek: Sáekó Hilda és Kővágó Lajos. Vezényel: Bor Dezső. — 19.25 A Rádió Élet rádiórevűje. — 21.25 Rzentgyörgyi Lajos lieg&düihnmgversenye. Zongorán kisér: Polgár Imre. 1. a) Hubay: Pergibiera; b) Tamay: Walce sirnple; c) Doli­nán yi: Ruralin hungarica. 2. a) Mendelssohn—i Sdhnon: Auf FKlgeln dee Geeaugea; b) E]gar:| Capriciieuse; c) Francoeur—Kreieler: Siciliano et R'igaudon; d) Manuel de Falla: La vida bre- ve. A hangverseny után időjárás jelentés, idő­jelzés, majd Pertis Jenő cigányzenekarának hangversenye a Britannia-szállóból. HÉTFŐ: PRÁGA; 11.00 Gramofon. — 13.50 Ipari és keres­kedelmi előadás. — 14.00 Lakáskultúra. — 14.10 Gramofon. — 17.10 Információ a prágai autó kiállításról. — 17.30 Gyermekmesék. — 17.45 Ismeretterjesztő előadás. — 17.55 Gra­mofon. — 18.05 Mezőgazdaság. — 18.15 Mun­kásrádió. — 18.25 Német óra. — 20.05 Elő­adás. — 20.20 Tarnbúri enihangverseny. — 21.00 Az Ondricsek vonósnégyes hangversenye. — 21.30 Zongorahangverseny. POZSONY: 11.05 Prága. 12.15 Brünnből: Munika­piac. — 12.35 M.-Ostrauból: Hangverseny. — 13.50 Prága. — 14.10 Pozsonyi terménytőzsde. — 15.00 Délutáni hangverseny. — 17.00 Gra­mofon. — 17.20 Tárca. — 17.40 Hegedű-, zon­gora- és csell óhangverseny. — 18.40 Szerb-hor- vát nyelvoktatás. — 19.05 Brünnből: rádió- kabarét. — 20.05 Orgona'haingversony. — 21.00 Prága. — 21.30 Egyfelvonásos vígjáték a stú­dióból. — 22.20—23.00 Schraimml-zene. PÁSSÁ: 11.30 Gramofon. — 12.30 Hangverseny. — 14.30 Homenka-zeneknr hangversenye. — 17.00 Gramofon. — 18.00 Előadás. — 18.40 Hegedű- hangverseny. — 19.05 Brünnből: Rádiákaba- ret. — 20.05 Hangverseny. — 21.00 Prága. — 21.30 Gyulay E. zougorailiangversenye. — 22.20 Pozsony. BÉCS: 19.45 Hangverseny. — 20.45 Előadás. — 21.30 Fuvós-zene. — 22.40 Tánczene. KöNIGSWUSTERHAUSEN: 19.30 Hamburgból: Ze­nei iimpresziók. — 20.15 Trevianus birodalmi miniszter előadása a munkanélküliségről. — 20.40 G'éczy Barnabás jazz-zenekarának hang­versenye. — 21.20 Kömigsbergből: Hangjáték. — 22.15 Hirszolgálat, majd 0.30ig Berlinből: Könnyű zene. VARSÓ: 20.15 Operettelőadás. — 22.15 Gramofon. — 23.00—24.00-ig Tánczene. BUDAPEST: 9.15 Weidinger szalonzenekar hang­versenye. — 12.05 A rádió házi kvartettjének hangversenye. — 16.00 Asszonyok órája. —­17.00 Előadás a párisi gyarmati kiállításról. — 17.30 Sovánka Nándor cigányzenekarának hang­versenye. — 18.90 Német nyelvoktatás. — 19.00 Hangverseny. Közreműködnek: Kalli­woda Olga (ének) és Gergely László (zongo­ra). Zongorán kísér: Polgár Tibor. 1. F-dur szonáta. 2. a) Hüe: Ich habé im Traum ge- weint; b) Strooy: Rondels de 1‘amour et de 1* mórt; c) Prisode: Romé. 3. a) Ravel: Fis-moli, szonatina; b) Dohnányi: C-dur, rapszódia. 4. Finn dalok. 5. Siklós: Két dal. — 20.00 Elő­adás. — 20.30 A megy. kir. operaiház tagjaiból alakult zenekar hangversenye. 1. Bach: Bran­denburgi koncert F-dur Nr. 2. 2. Brahms: . Variációk egy Hayda-té’ ja felett. 3. Beethoven: I. szimfónia C-diur. Utána: Bura Slndor cigány- zenekarának hangversenye az Emke-Uávé- házból. xx A szlovenszkói és ruszinszkój OjBgyur nőit lapja; a „Nagyasszony".

Next

/
Thumbnails
Contents