Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)

1931-10-17 / 237. (2754.) szám

1931 oibtóiber 17, szambái.

'prsgai-A\ao^arhipllai>

3

Laval útban van Amerika leié

Diada’ut le Havre-ig — Az „He de Francé" elhagyta a kikötőt — Poincaré búcsúszavai

Pár is, október 16. Laval francia miniszterelnök ma reggel 9 óra 10 perckor elhagyta Pá- rist és Le Havreba utazott, ahol 12 óra 15 perckor az Ile de Francé gőzös fedélzetére szállt és a hajó 12 óra 30 perckor elindult Newyork felé. Laval kísérőinek névsorát az elmúlt napokban közöltük és említettük, hogy a miniszterelnök kísérete elsősorban pénzügyi szakemberekből áll. Ezenkívül harminc újságíró utazott Lavallal Amerikába, köztük tiz Pá- risban élő amerikai zsurnaliszta.

Az illetékes tényezők tegnap megtették az utolsó előkészületeket Laval amerikai útjához. Az állami tanács 400.000 frankot szavazott meg az útiköltségek fedezésére. A kereskedelmi tengerészet minisztere már tegnap Le Havreba utazott, hogy a hajón előkészítse Laval fogadtatását. A Le Havreba vezető utakat föllobogózták és amerre a miniszterelenök elhaladt, mindenütt lelkes ovációban részesítették. Viszont Laval nem egyezett bele abba, hogy elutazásakor a katonaság hivatalosan tisztelegPrága, október 16. Tegnapi parlamenti beszámol ónkban röviden közöltük, hogy a képvi- eelőház gazdasági vitája során szövetkezett ellenzéki pártijaink közös klubjának határozata értelmében Törköly József dr. nemzetgyűlési képviselő, a magyar nemzeti párt országos elnöke, rövid beszéd kíséretében pártjaink közös nyilatkozatát terjesztette elő.

Az elvi jelentőségű beszédet és nyilatkozatot az alábbiakban ismertetjük:

A harmad k korntánvexpoté

Már több expozét hallottunk itt, — kezdte beszédét Törköly képviselő. — Hallottunk itt egyszer egy expozét, amely a nemzeti egyenjo- gusitás ígéretét tartalmazta, egy másikat, amelyik a gazdasági válságnak a megelőzését- ígérte.

Az idők múltak, a kormánynyilatkozatoknak ígéretei azonban nem váltak be. A nemzeti egyenjogúság nincs meg, a gazdasági bajokat nemhogy megelőzték volna, hanem azok ma már a katasztrófa határán mozognak.

És most halljuk már a harmadik kormánynyilatkozatot,

amelyik azonban már eltér az első kettőtől, mert újítást is tartalmaz. ígéret van ebben is, de nem a javulás ígérete, hanem a rosszabbulás Ígérete és van benne most egy csomó dicsekvés, egy csomó elbizakodottság.

A rosszabbodás ígérete ott van, amikor azt mondja a kormánynyilatkozat, hogy amennyiben szükséges — és szükséges —,

jönnek uj intézkedések, adók, kölcsönök és ezek mind a rendkivüli intézkedés mértékével egészen háromxnilliárdig fognak érvényesülni.

Ez a tény maga. ez a rosszabbulási ígéret éppen elégséges ahhoz, hogy a kormánynyilatkozattal szemben és magával a kormánnyal szemben mindenki, aki a köztársaságban élő nép jólétét és jóvoltát akarja, a bizalmát vonja meg a kormányzattól és a kormánynyilatkozatot szavazatával ne támogassa.

A Toeszabbulási ígéret mellett azonban ott van a nagy dicsekvés is. El dicsekszik azzal, hogy milyen borzasztó jó a csehszlovák valuta, dicsekszik azzal, hogy abban a nagy válságban, amelyikben az egész világ szenved, minden más államnál sokkal jobban tudott megállni a csehszlovák köztársaság. Szép ez a dicsekvés, azonban ha rábocteátjuk a jogos kritikának minden világosságát, akkor az eredmény az lesz, hogy olyan megcáfolhatatlan tényeket látunk, amely tények maguk borzasztóan fölkeltik azt az aggodalmat, hogy vájjon az a nagy, erős csehszlovák valuta nem fog-e olyan sorsra jutni egy szép napon, mint amilyen sorsra jutott a nem egészen olyan erős angol font.

Azok a tények, amelyek ezt az aggodalmat fölkelthetik, a következők: az ínség, a termelési költségek emelkedése, ideértve az adók emelkedését is, azután a munkanélküliek számának szörnyű -módon való megszaporodása, a tőke-, a hitelellátás, a betétbiztonságnak a hiánya, az elszegényedésnek a folyton ossága, am i k e t takarékossá gga 1. lé fszá mleszá Ili t-á ssal megszüntetni nem lehet- Ezenkívül az ín író tőkének gazdasági hatalomra és a. politikai hatajen és megelégedett a lehavrei városi zenekar kivonulásával és a Marseillaise eléneklésével.

Lord Reading angol külügyminiszter Géniből tegnap táviratot intézett Láváihoz és szerencsét kívánt neki amerikai útjához. Poincaré az Illustrationban cikket közöl, amely a gratulációkon kívül fontos politikai megállapításokat tartalmaz. A volt miniszterelnök véleménye szerint tévedés volna azt gondolni, hogy a vi- lágkrizis okai mindenütt ugyanazok. Ezzel szemben tény, hogy minden államnak külön krízise van és minden krízist külön módszer szerint kell leküzdeni. Németország az inflációval megfojtotta középosztályát, viszont elősegítette az uj valuta megteremtését. Hogy valutáját épségben megőrizze, ugyanazt kell tennie, amit Franciaország 1926-ban tett. Laval most az egész világ számára meg akarja ismételni Franciaország 1926-os bravúrját. Angliában a helyzet alapvetően más. A lényeges csak az, hogy minden kormány belátja, hogy kiegyezésre van szükség, nemcsak gazdasági, hanem erkölcsi és intellektuális téren is. A közel jövőben bizonyára fölvirrad az a nap, amikor az emberiség legyőzve szétszaggatottságát, egységesen lát hozzá a világ megmentéséhez.

lomra valló törekvése a helyzetet még tusaik rosszabbá teheti és ez a rosszabbodás már megtámadja a pénz vásárlóképességének erejét és a dicsekvést halomra dönti.

A dicsekvésnek az a része, amely azt mondja, ha a válságot jobban ál Íjuk, mint más állam, szintén erősen megkritizálható. Nem kell a jogos kritikához egyéb tényekre hivatkozni, mint Szlovenszkó gazdasági, kulturális és politikai helyzetére. Uraim, a szlovenszkói helyzet borzasztóan szomorú.

Szlovenszkóban nemcsak írásban van meg az ínség, de tényleg ott van és ez az inség borzasztó rombolást visz véghez a még gazdaságilag megmaradt életképességek között

A sz’ovenszkói nyomor

Ennek az ínségnek fönn forgásával nem dicsekszik az expozé és miután nem is látja, vagy nem akarja meglátni, nem is dicsekszik azzal, hogy annak leküzdésére a megfelelő intézkedéseket megtette, de nem is mondja, hogy hajlandó azt megtenni és hogy talán az előkészületeket e tekintetben megtette.

A szlovenszkói ipari termelés — közismert dolog —-, hogy a földön fekszik, hogy arra számítani nem lehet és hogy az ipari termelés még olyan szakmákban is megállóit, amelyeknek nyersanyaga Szlovenszkón van és igy föltétlenül meg volna annak az iparnak az életképessége.

De ezt az ipart nemhogy támogatták volna és erősítették volna és igy munkaalkalmat adtak volna a munkanélküliség leküzdésére, hanem ezeket az iparokat Í6 mind rombadöntötték. Jött és jön most a mezőgazdasággal kapcsolatos összes iparoknak lerombolása és szörnyű válságos helyzetbe való sodorása.

Elégséges csak a szlovenszkói malomipar mai helyzetére rámutatni, ahol a malomipar tétlenségét akarja a történelmi országok malomipara kikényszeríteni és az itteni gazda- ságnolitika szükségét látja annak, hogy az inség ezáltal is még növekedjék és a munkaalkalmaknak száma még jobban lecsökkentessék.

Ez az ipari helyzet Szlovenszkóban egyik oka annak az ínségnek, amely ott uralkodik, de sokkal nagyobb oka a mezőgazdasági termeléssel való olyan elbánás, aminek csak katasztrófa lehet a következménye. Nem elégséges az, hogy a kormányzat látja, hogy ott bajok vannak, hanem szükséges, hogy gondoskodjék arról, hogy a jövőben egyik ok se forduljon elő.

Még a bajt is arra használják föl, hogy Szlo- venszkónak a gazdasági helyzete szomorúbbá váljék, mert hiszen, ami segítséget adnak, azt is úgy adják, hogy igazán el lehet mondani: :

Adtál, Uram, esőt, nincs köszönet benne. Le- küldenek vetőiragsegitséget a történelmi or- j szágokből, olyan vetőmagot, amiről eleve be van bizonyítva, hogy az egyáltalán nem megfelelő vetőmag Szlovenszkón, amely nem hozhatja meg a megfelelő termést, tehát a jövőben is kevés produktumot jelent és ennél fogva föltétlenül azt jelenti, hogy a termelési költségek emelkednek, mert a termelési költ ség egységszáma kevesebb termelési mennyiség között oszlik meg és igy természetesen I

A francia főpapok a béke mellett

P á r 1 s, október 16. A francia bibomokok és püspökök tegnap Párisban rendkivüli ülést tartottak, majd fölhívást intéztek a népekhez a testvéri együttműködés és a keresztény felebaráti szeretet és igazságosság ápolása érdekében. A püspökök kijelentették, hogy a hazafiasság mindenkinek szent kötelessége, de a túlzott nacionalizmustól épp úgy tartózkodni kell, mint a tulradikális pacifizmustól.

Jellemző, hogy ma még Pertinax is az európai népek együttműködése mellett tör lándzsát. Véleménye szerint az Egyesült Államok politikája a közel jövőben radikálisan megváltozik. A második Hoover-terv jelentéktelen hatású volt, amennyiben nem volt több, mint „egy flastrom a falábon44. Legfőbb ideje, hogy Amerika kikerüljön splendid isolation-jéből és a Kellogg-paktumot exekutiv klauzulával lássa el, amely lehetővé teszi a nemzetközi paktumok megsértőinek megbüntetését. Ha ez megtörtént, akkor a világ népei akadály nélkül egyesülhetnek.

a mezőgazdasági termelésnek a hasznothajtó volta még fokozatosabban szűnik meg,

ami azt jelenti, hogy Szlovenszkónak népe mindjobban és jobban elszegényedik.

Holota János dr. (közbeszól): Az agrárpárt foglalta le a vetőmagot kortescélokra.

Törköly: Igen, az agrárpártnak adták a vetőmagot, azok fölhasználták az ínséget korté- ziára, lé lek vásárlásra és ezzel azt gondolták, hogy a megvett emberek száma az ő hatalmuk fokozását és általában a köztársaság gazdasági helyzetének javulását jelenti.

Mindazok az okok, amelyek a gazdasági helyzetnek a megromlását Szlovenszkóban előidézték, egyáltalában nem szolgálnak arra, hogy a kormánynyilatkozat dicsekvéssel legyen, mert ha arra tényleg rávilágít egy objektív szem, akkor feltétlenül arra az eredményre kell, hogy jusson, hogy itt nem dicsekvésre, hanem szégyenkezésre van ok. Holota: Éhínség van Szlovenszkón! Törköly: Igen, éhínség van, amit már nem is igyekeznek megakadályozni továbbhaladásában és ennek az a suiyos következménye lehet, hogy a társadalmi vend felborul és ennek következményeit azután feltétlenül megérzi az államnak gazdasági helyzete.

Az a gazdaságpolitikus, aki a gazdasági élet berendezéseit nem alkalmazza ahhoz, hogy mii kivár az egész világ gazdasági helyzete, aki fokozza a szomszédokkal való békétlenséget gazdasági téren, aki nem törődik azzal, hogy egész iparágak mennek tönkre, aki nem törődik azzal, hogy az a fogyasztópiacnak degradált Szlovenszkó vásárlóképessége nullára szüllyed is, az voltaképpen bűnös ennek az államnak gazdasági romlásában, bűnös a gazdasági bajok megelőzésének elmulasztásában s igy nem dicsekedhetik, mert hiszen dicsekvésre nincs is oka.

Nem mondhatja azt a kormányzat, hogy a Szlovenszkón élő népek, nemzeti kisebbségek nem igyekeztek a gazdasági élet terén előforduló nagy válság megoldására minden tehetségüket, minden munkájukat rendelkezésre bocsátani. Nem panaszkodhatnak amiatt sem, hogy rá ne mutattunk volna idejében a szükséges lépésekre, amiket meg kellett volna tenni, hogyha az in.ség megelőzésével komolyan foglalkozott volna a kormány. Ellenben ez a nemzeti kisebbség jogosan

H nyilatkozat

Ezek után az országos keresztényszocia- í lista, magyar nemzeti és a szepesi német párt egyesült klubja képviselőinek nevé- í ben a következő nyilatkozatot teszem;

A szlovenszkói és ruszinszkói magyar és német nemzeti kisebbségek képviselői változatlanul azon az állásponton állanak, j hogy a csehszlovák nemzeti államba beke-1 belezett nemzetek szabadságjogai teljes mértékben érvényesitendők. A nemzetközi szerződések szigorú és igazságos végrehajtása képezi nemzeti követeléseik alapját és i minden olyan kormánnyal szemben, amely I

Tafranské Hatliáry

(Tátra-Matlárbáza)

klimatikus gyógyhely,

920 m. magasságban 20 százalékos őszi kedvezmény. Prospektust kívánatra küld

az Igazgatóság

mondhatja azt, hogy itt hiába kéri a nemzeti kisebbség a különféle preventív intézkedések megtételét, hiába akarja az ínséget elmulasztani, minden törekvése hiábavaló, mert hiszen az ötsszikormányhoz beadott memorandumai, iniciativái meghallgatásra egyáltalán nem találnak. Nélkülünk és hogy úgy moud- jawi, ellenünk cselekednek, pedig ha ennek a köztársaságnak kebelébe besoroz tat tünk, akkor igenis a csehszlovák köztársaságnak a legkevesebb kötelessége, hogy ha már nem a mi beleegyezésünkkel történi kormányzás folyik, mégis meghallgassanak bennünket megélhetésünk biztosítása érdekében.

Előrelátás

A kormány azt mondja nyilatkozatában, hogy főfeladata a jövőbe látni és előre elkészíteni mindennemű veszedelem megszüntetésének, vagy legalább is enyhítésének útját. Nohát

ezt a föfeladiafát a kormány nem teljesítette. Hogy nem Látta előre a bajokat, bizonyítja a válságnak szédületes emelkedése.

amit meg lehetett voLna akadályozni. A bajokat a kormány nem látta eLőre és a veszedelem megszüli le lésének és enyhítésének útjára egyáltalában rá nem lépett.

Dicsekszik a kormánynyilalkozat, hogy tör- véuyeket, rendeleieket hozott és azokat elfogadta a parlament és ezek mind azt célozták, hogy a gazdasági és szociális életben az admini'szlrativ intézkedések a gazdasági válság megszüntetésére és enyhítésére a kívánatos eredményt elérjék. Elfelejti azonban a kormányzat, hogyha erre hivatkozik, hogy nincs egyetlen olyan egy eredmény sem, amely e törvények és rendeletek hatásaképpen állott volna elő.

Azt mondja a kormánynyilatkozat, hogy ha eddig nem sikerült a kívánatos célt teljesen elérni, úgy ennek oka az, hogy világválság van. Hál" igazán, diffieile est satiraim non seribere.

Azt mondja, hogy teljesen nem sikerült célját elérni! A valóság az, hogy még meg- közelitőleg sem sikerült a cél eléréséhez vezető első lépcsőfokot elérni.

A termelés rentabilitása nincs meg, a termelés értékesítése nincs megszervezve, a hitelellátás nincs megoldva, a betétbiztonság nincs meg. de az adók felemel se útban van. Olcsó kamatról beszélni sem lehet és a szövetkezeti hálózat szintén hiányzik. A vasúti tarifának megoldása, akármilyen tervezetekkel is jön valaki elő, még csak javaslat tárgyát sem képezi.

Hát kérem, ilyeténképpen igazán azt lehet mondani, amit a kormánynyilatkozat mond, hogy 90 százalékban elsősorban önmgaára keli támaszkodnia mindenkinek, nem pedig az állam korlátlan jóakaratára. Ez a kérelem azt jelenti, hogy a kormány tehetetlen a gazdasági válság enyhítése és a gazdasági válság megelőzése tekintetében. Ha pedig tehetetlen, akkor el kell, hogy hagyja helyét. Holota: Mondjon le a kormány!

Törköly: Mondjon le és adja át a helyéi olyanoknak, akikben megvan a képesség és tehetség, hogy a gazdasági válság megoldásává] komolyan foglalkozzanak és eredményeket produkáljanak.

Ezek a dolgok, amiket itt röviden felhoztam, indokolják azt, hogy bizalmatlansággal viselkedjék minden józanul gondolkodó és népe sorsáért aggódó politikus vagy egyén a kormánnyal szemben és természetes dolog, hogy aggodalommal kell, hogy lássa, hogy az elszegényedés folytonos és folytonos és hogy annak meggállására sem,mi sem történik.

Az ingó tőke uralmának korlátlansága, a gazdasági hatalomról a politikai hatalomra való törekvése igen szomorú napokat fog még ennek a köztársaságnak okozni s akkor azoknak a szomorú napoknak okozói között ott lesz az a kormány is, amely ezt a kormány- nyilatkozatot előterjesztette.

a 12 év óta folytatott elnemzetlenítő és elnyomó politika szolgálatába állitja a kormányzat minden ténykedését, a legélesebb ellenzéki álláspontot foglalja el.

A jelenlegi kormány intézkedései a*t igazolják, hogy minden a nemzeti állam fikciójáért történik és a hatalmi politika úgy a nemzeti, mint kultürális, de még gazdasági téren is károsan megkülömböz- teti a nemzeti kisebbségeket az államalkotónak nevezett néppel szemben.

Az alkotmány tilalma ellenére az elneni- zetlenitós minden titkos vagy nyílt eszközSzövetkezett ellenzéki pártjaink közös parlamenti nyilatkozatban Ítélték el a kormány gazdasági politikáját

Törköly József képviselőházi beszéde - A miniszterelnöki expozé a gazdasági helyzet további romlására számit — A kormány indokolatlan dicsekvései