Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)
1931-10-15 / 235. (2752.) szám
2 t>ra:gai-A\\o^ar-hiriiAI» 1931 október 15, CBtilSrtflk. mivel tehát most a költségvetést 520 millióval csökkentették, aszal tulajdoniképpen 900 millió koronás megtakarítást hajtattak végre Az állami kiadások azonban még igy is tulmagasaík és a pénzügyminisztériumnak az lesz a feladata, hogy a kiadási tételeken további törléseket eszközöljön. Az állami üzemek helyzete Az állami üzemek helyzet-e 1931-iben lényegesen rosszabbodott.. Csák az államvasutak vesztesége 45 millió korona. Hogy ennek dacára a® 1932-es költségvetés szerint az állalmi üzemek nagyobb jövedelmezőségére sziámit, ezzel elsősorban a dohányjövedék tételére gondol. A takarékossági rendszer 'következtében a beruháaásoík két harmadát jövő évben hltelopM*áeiókka 1 támasztják alá és csupán egy harmadát fedezik az üzemek jövedelméből. Különösen a vasutaknál kedvezőtlen a helyzet, mert a beruházásra prolim inált 400 millió koronát tisztán kölcsönből kall fedezni. A miniszter az állami üzemek beruházásainak fedezetéül 772.9 millió koronás kölcsönre kér felhatalmazást. Azonkívül a villa mos v állal átok bán való állami részesedésre 60 milliós, a munkanélküli segély fedezetére 300 milliós kölcsönt káván igénybe venni, mert ezeket a tételeket nem lehetett a rendes költség- vetés keretében elhelyezni. A miniszter részletesen foglalkozik az állami tisztviselők kérdésével, kimutatja, hogy 1931 júniusában 338.321 állami alkalmazott volt. Ebibe a számiba nincsenek beleszámítva a-z elemi iekdiáik tanítói, akiknek száma 58.834. Az általános takarékossággal kapcsolatiban a kormány egyelőre beszünteti újabb állami tisztviselők fölvételét s korlátozz.", a nyugdíjaz tatást és előléptetést. Ezzel a személyi kiadásokat 5 százalékkal csökkentették, A. tárgyi kiadásokat its lényegesen csökken-, feni kell, mert. e&ek is sok t-ekintetben túlhaladták az ország lakosságának számarányához való kiadási standardot. Az állaim gazdálkodását általános revízió alá kell vetni 8 maga a pénzügyminiszter máris takaró* kassáig! biztosokat nevezett kii az egyes re- ssorifok/ban s a takarékossági és eHenöTzéd bizottságnak betekintése lesz az állam háztartás egész struktúrájába. A miniszter részletesen foglalkozik az adóhátralékok kérdésével s kijelentette, hogy 1930 végén még mindig 9.719.664 314 korona adóhátralék volt, vagyis csupán 56 millióval kevesebb, mint 1929 végén. A pénzügyminisztérium tekintettel van a mai súlyos köz- gazdasági helyzetre s az adóbehajtásoknál emberségesen jár el, azonban minden polgárnak kötelessége anyagi erejéhez képest törleszteni adóját. A pénzügyminisztérium rendet akar teremteni az adó dzsungel ben egyrészt adóbehajtással, másrészt a hátralékokAz ezideinél 17 százalékkal súlyosabb terhet képvisel az uj költségvetés A komoly cseh és német sajté súlyos kritikában részesíti Trapl takarékosságmentes kfiltségvetését — Udrial minisztereinek újabb félmilliárdos törlés szükségéről beszél, holott másfél milliárdra van szükség Prága, október 14. Az egész politikai közvélemény behatóan foglalkozik az uj község- vetéssel. A kormánylapok szürke vezércikkekben igyekszenek elleplezni a költségvetés legnagyobb hibáját, azt, hogy a mai válságos gazdasági helyzethez képest túl van méretezve s egyáltalán nem felel meg a takarékossági jelszónak, melyet a kormányelnök annyira hangoztat. A költségvetés tisztára politikai elképzelésekre épült fel s egyáltalán nem alkalmazkodik a gazdasági kényszerhelyzet adottságaihoz. Azok a lapok, melyek a közgazdasági szempontokat tartják szem előtt, rikító módon kimutatják, hogy Trapl félmilliárddal csökkentett költségvetése — mint arra már lapunk rámutatott — a valóságban súlyosabb megterhelést jelent az adókat viselő termelésre és fogyasztásra, mint a múlt évi szemszerüleg nagyobb költségvetés. Ez irányban igen figyelemreméltó a Ná- rodni Politika vezércikke, mel ya következő kritikát adja a költségvetésről: — Ezt a költségvetést is úgy állították ösz- sze, hogy elsősorban arra voltak tekintettel, hogy az államkormányzat, illetve a politikai pártok mit tartanak szükségesnek és nélkülözhetetlennek, — nem pedig arra, hogy gazdasági életünk mennyit bír el s mit követel az adófizetők érdeke. Azért erős joggal aggódunk attól, — írja a mérsékelt jobboldali cseh lap —, hogy az adófizetők teljesítőképességének és gazdasági életünk már szinte tradicionálissá kikiáltott teherbiróképességá- nek túlbecsülése lesz az, ha a jövő évben ugyanannyit fogunk kívánni tőlük, mint 1930- ban, amikor pedig az állaim gazdálkodása, mint ismeretes, 666 milliós deficittel végződött! Még behatóbban bizonyítja a költségvetés tarthatatlanságát a németség közgazdasági orgánuma, a Prager Tagblatt, mely számszerűleg mutatja ki, miért és hol vannak indokolatlan túlméretezések. — A világválság és a hitelkrizis olyan költségvetést követelne meg —• írja egyebek közt a lap mely effektiv teberkönnyitést hoz. A költségvetésnek elő kell segítenie a gazdánál kiegyezésekkel. A legutóbbi pénzügyi intézkedésekre rátérve azt hangsúlyozza a miniszter, hogy a Nemzeti Bank a csehszlovák valuta érdekében emelte a diszkontlábat és a kormány ugyancsak ezen okból vezette be a kötött devizagazdálkodást. Bejelenti, hogy a banktörvény rövidesen a parlament asztalára kerül, mert egyszer véget kell vetni a bukott pénzintézetek állami szanálásának, miután az állam csupán csak az erkölcsi alapon álló gazdasági életet támogathatja. A legégetőbb kérdés az önkormányzati testületek pénzügyi szanálása. Kereskedelemposági helyzet javulását. Ehhez nem az szükséges, hogy a költségvetés névleges összegét néhány százalékkal leszállítsák, hanem az, hogy az adófizetőket efíekbive teher mentesítsék. Miután a múlt- évhez képest a nagykereskedelmi árak kilenc százalékkal, a termelés pedig 13 százalékkal süllyedt, igy egy 22 százalékos büdzséosökkentós csupán a tavalyi teherviszonyokat tartaná fenn. Érezhető tehermentesítést tehát csak az hozna, ha a költségvetést ennél nagyobb arányban, 25 százalékkal csökkentenék. Ezzel szemben a jelen költségvetés az egész ösz- szegnek csupán 5 százalékos csökkentését tartalmazza, tehát effelctive 17 százalékos tehertöbbletet képvisel. A költségvetés 25 százalékos leszállítása nem utópia. Anglia ni eg valósi tóttá. A cikkíró megállapítja, hogy Trapl a 17 százalékos tehertöbblettel végeredményében súlyosbítja a válságot. Áz a rész, amit az állam a nemzeti bevételből a maga számára lefoglal, a költség- vetés névleges összegének leszállítása dacára is a valóságban egyhatoddal nagyobbodott — mondja a cikk szerzője. Majd összehasonlítva az utolsó hat év költségvetését, mélyek között névérték szerint a mostani a legalacsonyabb, a következő megállaipitást szűri le: — Ez a névleg legalacsonyabb büdzsé vásárló erő tekintetében a legnagyobb és legsúlyosabb. Értéke 2.3 millió rddal, tehát egyharmad- dal nagyobb, mint az 1928-as költségvetés j volt, vagyis azoktól, akik fizetni fogják, azt követeli, hogy cgyharmaddal többet dolgozzanak az állam számára, mint 1928-ban! Az államkormányzat még oly mértékben sem csökkenti kiadásait, amely a nyersanyagárak süllyedése által adva volna s a jóval gyengébben foglalkoztatott állami üzemek a náluk még jobban tekintetbe veendő anyagársüllyedés mellett még növelik is kiadásaikat. Hogy a költségvetés takarékossághiánya ellen fölhozott eme kifogások mennyire jogosultak, legjobban elárulja a cseh néppárt, tehát egy kormánypárt hivatalos orgánumának litakai téren különösen nagy figyelmet kell tanúsítani az egyre emelkedő vámfalakra. A kereskedelmi tárgyalások emiatt egyre nehezebbekké válnak. Igaz ugyan, hogy a külkereskedelmi mérleg augusztusban még 1078 millió koronával aktív volt, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az állam egyes részeiben az aratás várakozáson aluli eredményt hozott és nagyobb gabonabehozatalra lesz szükség, ami természetesen a kereskedelmi mérlegre is visszahatással lesz. Rendezni kell a cukor- és szeszipar kérdéseit. A szociális problémák között első helyen szerepel a társládáik szanálása és ezzel kapazon szenzációs közlése, hogy Udrzal miniszterelnök a tegnapi sajtóexpozé kapcsán m^ga is kilátásba helyezte a költségvetés további törlését. — Az állami költségvetést — írja a Lidové Listy Udrzal szavait reprodukálva — valószínűleg az elfogadása után is mintegy félmilliárddal kell majd csökkentenünk, ha a helyzet nem változik. Az iparospárti Novy Vecerniik leplezetlenül bejelenti, hogy „a miniszterelnök az eddigi kormánypolitika kurzusának megváltoztatását jelenti be“, mely szerinte abban áll, hogy „csak annyit szabad kiadni, amennyire a bevételekből telik.“ Ezek a hangok rendkívül súlyos kritikát képviselnek Trapl alkotásával szemben", úgyhogy a költségvetés realitása egyenesen megkövetelné, hogy nem az elfogadása után — amint azt a Lidové Listy szerint Udrzal tervezi —. hanem még a parlamenti tárgyalás során megejtsék rajta a szükséges törléseket. A Národni Politika ily értelemben appellál a parlamentre, mert szerinte „nem kevesebbről van itt szó, mint arról, hogy ne csak papiroson, hanem a valóságban is egyensúlyban legyen a költségvetés, ami egyúttal első alapvető előfeltétele a csehszlovák valuta stabilitásának is.“ Az eddigi parlamenti gyakorlat azt mutatja. hogy a költségvetésen a parlament eddig soha egy jottányit sem változtatott. Tavaly a főelőadó ezt időhiánnyal indokolta; de fölmerült egy szenzáriósabb indokolás is, neveze- ! lesen az, hogy amennyiben valamely tételen változtatnának, akkor a költségvetés összesített számadatait is javítani kellene, már pedig ez technikai nehézséget okozna, mert a költségvetés ki van — nyomtatva. Az ellenzéknek mindenesetre koncentrálnia kell erejét, hogv ezt a lehetetlen tradíciót most végre megtörie, mert a takarékosságra még sohasem volt annyira szükség, mint éppen most. a legsúlyosabb válság idején. A Pragér Tagblatt számitása szerint a minimálisan szükséges további 17 százalékos törlés több mint másfél milliárdos összegnek felel meg. erről a másfél milliárdról van most szó. csolatban figyelem fordítandó általában a szociális biztosításra és a betegségéiyző pénztárak megreformálására. Aktuálissá válik a lakók védelmének kérdése is, miután az erre vonatkozó törvény decemben végével lejár. Beszédét a pénzügyminiszter azzal fejezte be, hogy a krízis dacára is optimisztikusan Ítéli meg a jövőt. A pénzügyminiszter expozéja több mint másfél óra hosszat tartott s beszéde után az ülést berekesztették. A Ház legközelebbi ülése csütörtök délelőtt féltiz órakor lesz s ekkor megkezdik a vitát Udrzal miniszterelnök kormánynyilatkozata fölött. & PIONEIR0M irta: imt miy rorülfofíö Kosöniné I?éz Lola (38) Nagyon álmos volt és nagyon bágyadt. — Mégis megpróbált mozogni. Erezte, hogy minden tagja ép. Gyöngesége tehát nem a sebtől van, hanem inkább a vérveszteségtől. Odatette kezét a seb helyére s meleg puha kötést érzett rajta. Suttogó Szellő megtalálta őt, idehozta és bekötözte a sebét... Most talán ennivalóért ment, vagy visszasietett az indián faluba? Várta, hogy visszajöjjön, de nem jött. — Hol lehet ilyen sokáig?... Aggódni kezdeti. Szorongás fogta el. Tudta, hogy Girty a nyomába uszítja az indiánokat — talán már keresik is. Aztán rettenetes gondolata támadt. Hátha Girty hatalmába esett Suttogó Szellő % azért várja hiába? A kutya egyszerre halkan morogni kezdett. A levelek megzörrentek s a következő pillanatban Suttogó Szellő lépett ki a bozótból mosolyogva és sértetlenül. Mikor észrevette, hogy Joe ébren van, örömikiáltással térdelt le melléje. — Suttogó Szellő merre voltál? — kérdezte Joe bágyadtan. A lány elmondta neki, hogy kutya segítségével találta meg a bozótban. Azóta két nap múlt el 8 állandóan eszmélet lenül feküdt. Kimosta a sebet és bekötözte, aztán, mikor látta, hogy nem tér magához, annyira erőt. vett rajta az aggodalom, hogy visszamerészkedett a faluba, gyógyító füvekért, Girty akkorra már szintén ott volt. Tajtéikozott. a dühtől. Egyenesen Wingonúridhoz ment és panaszt tett Suttogó Szellő ellen, aki felfedezte rejtekhelyéit a sápadtarc előtt, Win^tmuad maga ólé hivatta a leányát. Suttogó Szellő mindent bevallott. — Miért lett Wingenund lánya árulója törzsének? — kérdezte a főnök. — Suttogó Szellő nem áruló, ő jót akar minden embernek. Suttogó Szellő keresztény. Ez a kijelentés úgy érte Wingenundot, mint kegyetlen ostorcsapás. Elküldte Glrtyí és harcosait, akik ott voltak a sátorban és egyedül maradt lányával. — Wingenund a delawarok főnöke — mondta komoran és szomorúan. — Menj el innen. Ne kopogtass többé a delawarok ajtaján. A törzs virága idegen mezőkön fog eliher- vadn.i. Suttogó Szellő szabad. Suttogó Szellő könnyes szemmel mondta el -Tóénak ezekek Nagyon szerette az atyját és tudta, hogy soha többé nem fogja látni. — Suttogó Szellő szabad — ismételte aztán halkan. — Ha férjének sebe begyógyul, el fognak indulni a fehérek országa felé. —- Vájjon Girty nem kutat-e utánunk? Arra bizonyosan gyáva, hogy szemtőlnsszembe álljon velem. — A fehér indián olyan, mint a kígyó a fűben. Két hosszú nap mailt el. Joe és Suttogó Szel'ő ott maradtak a rejtekben. A harmadik nap reggelén Joe elég erősnek érezte magát arra, hogy elindulhassanak a Béke Városa felé. Suttogó Szellő odaállította a lovat egy lapos kő mellé, hogy a sebesült könnyen a hátaira ülhessen, aztán mögéje kapaszkodott. A nap éppen abban a pillanatban emelkedett a láthatár fölé, mikor kiértek az erdőből és füves tisztáson vágtattak keresztül. Sehol nem láttak élő lényt. A ló vidáman ügetett. Több rövid pihenés u tán körülbelül huszonöt-bar miire mérföld,nyi utat tettek meg délután ig. Most keskeny patak tűnt fel előttük. A vi,z tiszta volt., mint a kristály, de egészen bnirnaszinü. Joe megfigyelte ezt, mint különös sajátságot. A legtöbb folyóvíz zöldozinü. Emlékezett mosit reá, hogy egyszer Wetzellel való vándorlásai idején, láttak már egy ilyen rézszinü vizet. Remélte, hogy ha ennek a pataknak folyását követik, ismerős vidékre fognak érni. Amint tovább haladtak a bozót szélén. Suttogó Szellő egyszerre valami meleget érzett a kezén. Ijedtén vette észre, hogy Joe sebe vérzik. Azonnal megállította a lovat és kérte, hogy maradjanak itt, miig a seb újra begyógyul. Joe érezte, hogy nem bír tovább lovagolni. Leszállt tehát és bágyadtan ült le egy kidőlt fatörzsre, míg Suttogó Szellő alkalmas helyet keresett, ahol tanyát üthetnek. Joe kósza tekintete megakadt egy görbe fa Csomós törzsién. Az az érzése volt, hogy ezt már látta valamikor. Jobban körülnézett és észrevette, hogy közvetlenül mögötte széles kijáró vezet az erdőiből a bozóton keresztül. Oldalt magas domb, vagy inkább sziklacsomó állott, mohával és kúszónövényekkel fedve. A patak pedig ki®, de mély tavait alkotva veszett el a sűrűségben, ahonnan forrás csörgődezése hallatszott. Tudta már, hol vannak. A Kedves Forrás tisztásán, ott, ahol Wetzel megmentette Nellt és ahol őt foglyul ejtették. XIX, Vagy tiz nappal azután, hogy a két lányt és Jimet elfogták az indiánok, a két fiatal misszionárius, Young és Dave Edwards, a ház küszöbén ülve vigasztalanul nézték az előttük elterülő erdőt. Nehéz esztendőket töltöttek a vadonban, de még soha nem érte őket olyan bánat, mint most, amikor legkedvesebb társukat kellett elveszteniük és azt a lányt, akit szerettek. — Érzem, Dave — mondta George szomorúan —, hogy hiába akarsz vigasztalni, nem látjuk őket soha többé. Hanem elfeledni nem ! bírom azt az emberi szörnyeteget! Csak azt nem ériem, miért engedtek engem szabadon s miért vittek el Jimet magúkkal. Kis szünet után folytatta: — Sohasem irigyeltem a vadászok sorsát, de műét szeretném, ha az lennék. Girty nyomába szegődnék és nem lenne nyugtom, mig nem találom. Inkább látnám holtan Nellt és szegény drága Kátémét, mint az ő kezében! Inkább... inkább megölném őket is én magam! Young láthatóan megrokkant és megöregedett ezekben a napokban. Halántékát kék erek hálózták be, az arca megsápadt és megvékonyodott, szemének állandóan fájdalmas és gyötrődő volt a kifejezése. A jóltáplált Dave sem volt többé a régi; mély barázdák szántották végig homlokát és a hangja fáradt volt és halk, mintha mindig temetésen lenne: — Iveket, hogy igazad van, George. Nem akarok benned hiábavaló reménységeket ébreszteni. Különös álmokat láttam mostanában... ki vannak merülve, úgy látszik, az idegeim. Nem bírok már sem dolgozni, sem imádkozni azóta. — Én sem. De meg kell gondolnunk, Dave, hogy kötelességeink vannak. Azért, hogy a ragyogó napsugár, mely egy percre kisütött szürke életünk egén és aztán újra eltűnt... ezért még nem hagyhatjuk abba a munkát, amire vállalkoztunk. És hidd el, nem is azt tartom elviselhetetlennek, hogy nem érzem többé a szerető asszony simogatását, se békés, családi boldogságot nem remél beteli többé. .. Más gondolat öl meg engem. Az, hogy mit szenvedhet ő szegény! Elhallgattak mind a lietten és lehajtották a fejüket. Nem is vették észire, hogy Wells és Heckewelder lépnek ki a szomszéd ajtón. — Szavahihető indián beszélte nekem ar élőbb, hogy Girty és a foglyok nincsenek a delawaroknál — szólalt meg Heckewelder. — Nem is valószínű, hogy oda vigye őket — felelte Edwards. — De minek fogta el Jimet is? (Folytatjuk.),
