Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)
1931-10-02 / 224. (2741.) szám
1931 október 2, péntek. 'PR^GAT-MAOteR-mRLAK 3 n Egy agrárpárti korteslevél Rimaszombat, október 1. Szeptember 23-án egy érdekes levelet hozott a posta a magyar .nemzeti párt elnöki irodájába Rimaszombatba. A levelet én bontottam föl s abból először egy cím és aláírás nélküli cédula esett ki, amelyen csak ez a három saó volt Sölirva: „Vigyázzatok az emberekre!" Ezen figyelmeztetés után érdeklődéssel vettem elő a levelet s még nagyobb érdeklődéssel olvastam s azt egész terjedelmében közérdekű voltánál fogva közlöm: „Mérjen tisztelt titkár úr, alul irat tiszteletéi kérem az alábbi sero„Igenis, meg akartuk gyilkolni Zogu királyt, hogy megmentsük hazánkat és népünket a pusztulástól” — vallják a bécsi merénylet biinperének vádlottjai Teljes beismerésben vannak, de morális szempontból ártatlannak érzik magukat — A bécsi operaház előtt Zogu király elten elkövetett merénylet biinpörének íőtárgyalása a riedi esküdtbiróság előtt kát gépen lemásolni szíveskedne és azt minél előbb címemre el küldeni mivel a községi választások hóz arra nagy szükségem van. Magyar István, községi bíró. Sankovce ér-; tesitem hogy az országos elsők úr és a mi- : niszter úr is utánua néztek az ön által említet Birtok kiosztása ügyébe®, és arról értesít. hogy abban az ügyben nagyon sok risza élések történtek, hanem az országos elnök úr és a miniszter úr is értesít engem és önt is fogják értesíteni a, következők röl azonnal írja ősze a párt tagokat I. hány éves, hány gyermeke van, fiú-leány foglalkozás, hamég eddig nem foglalkozót föld műveléssel, ért e a föld műveléshez, családjával, hány hold földet és rétet tud meg munkálni, mert az említett birtokot hamarosan fogják az igénylők között fel parzzellázni és Mró úr se fe- íetkezzem meg nyilván tartani és kérem csak azokat a párt tagokat ősze írná akik ezek előtt is ki tartottak a párt mellet és ez után is a Republikánus pártot fogják támogatni Kelt Luzenecz, 1931 alá irás ha még titkár úr gondol hozzá írni vala mit úgy legyen szives ki bövi teni éánkovce 1931 Septemb 20. Magyar István elnök és községi báró." (Sánikíala község hivatalos pecsétje.) :A levél tartalmából az tűnik ki, hogy eotf a levelet Magyar István, a köztársasági párt (Csánkupárt) sánkfalai elnöke, aki egyúttal községi bíró is, küldte a losonci titkárjuknak. Hogy ki volt az, aki a levelet nekünk megküldte, arról fogalmam sincs. Ez a levél élénken megvilágítja a köztársasági földmű ve spárt választási eljárását, amikor az országos elnök és a miniszter (valószínűleg Slavik) nevét is belekeverik kisded játékaikba, hogy félrevezessék a hiszékeny embereket. Ebihez a levélbe® egyelőre nem fűzök kommentárt, ellenben erre és a választások során több esetben tapasztalt visszaélésekre majd a parlamentben a nagy nyilvánosság előtt fogok visszatérni. Törköly József dr., a magyar nemzeti párt országos elnöke. Edison halálán van Newyork, október 1. Edison egészségi állapota napról-napra rosszabb lesz. Kedden orvosai bulletint adtak ki, amely szerint a 85 éves aggastyán mindinkább veszti erejét és mindjen pillanatban számolni kell a katasztrófával. Edison augusztus óta beteg, de kezdetben úgy látszott, hogy erős szervezete lebirja a kórt. Az állandó rohamoknak azonban most nem tud többé el- lentállni. Három egészségügyi törvényjavaslat Prá9a, október 1. Az egészségügyi minisztérium törvényjavaslatot készít elő, amellyel kórházépítési és fenntartási alapot létesítenének. Ez a törvényjavaslat tulajdonképpen módosítása az eddigi törvénynek, amely a kórházakra vonatkozik. Egy másik törvény- javaslatot is kidolgozott a minisztérium s ez a kórházak és egyes gyógyintézetek magasabb osztályainak külön gyógykezeltetési illetékeiről szól. Ezzel a törvénnyel rendezni akarják az orvosok honoráriumát a közkórházak első és második osztályaiban és pedig úgy az orvosi kar, mint a betegek érdekében. A minisztérium még az egyészség- ügyi tanácsokról készít elő törvényjavaslatot. Ez a javaslat egységesíti az állami, országos és járási egészségügyi tanácsokra vonatkozó előírásokat. Mind a árom törvényjavaslatot, most egy tárcaközi bizottság tárgyalja. Bécs, október 1. A riedi esküdtbiróság • tegnap kezdte meg nagy érdeklődés mellett i az Aóbnied Zogu albán király ellen Becsben elkövetett merénylet bünpörének fő tárgy a- ■ j lását. A bünpör vádlottai Gjélashi és Cami nevű albánok, akik február 20-án a bécsi állami opera előtt megtámadták az előadásról távozó Zogu albán királyt, kíséretében lévő adjutánsát, TopoUa őrnagyot és Libo- 1 howa udvari minisztert. Á merénylők go lyói halálra sebezték az adjutánst, Topolla őrnagyot, Libohowa miniszter a lábán sérült meg, a királyt azonban nem találták el a golyók, ő sértetlen maradt. A merénylet lefolyása rendkívül izgalmas volt, mert amikor a két albán a király és társasága elé ugrott, a megtámadottak revolvert rántottak és rálőttek a merénylőkre. Mindez szempillantás alatt játszódott le és amikor az ucca népe beavatkozott a lövöldözésbe, a merénylők már menekülésre fogták a dolgot. Grjeloshit még a helyszínen, tettestársét menekülés közben tartóztatták le. Eredetileg Becsben kellett volna megtartani a bünpör esiküdlíbirósági tárgyalását, amelynek színhelyét, a bíróság azért tette át Ried- be, mert a vádlottak életéi féltette, okulva a prágai példáin. Prágában ugyanis egy hasonló merényletből kifolyólag a per albán vádlottját a főtárgya- láeon meggyilkolták. Bécsben ugyanilyen fejleményektől tartottak, de mert a fővárosban, a prevenció igen nagy karhatalom igénybevételét követelte volna meg, inkább a riedi eéküdtbiróságot delegálták a tárgyalásra. A két vádlott, akik ki akarták oltani Adh- ímed Zogru király életét, egykori tagijai az albán esendőnségnek, amelyben mind a kelten tiszti rangot viseltek. Külsejük emlékeztét a lovastisztek elegáns, nyúlánk, magas alakjára és tartására. Mindaketten 39 évesek. Gjeloshi ellen gyilkosságra szól a rád, valamint a fegyverviselési tilalom megszegésére, társát, Caimit gyilkosság kísérlettel. gyilkosságban való bünrészességge], életbiztonság ellem vétséggel s a fegyverviselési tilalom áthágásával vádolja az ál- lamiügyész. A vádirat szerint mindkét vádlott politikai ellenzője Zogtu albán királynak és rendszerének. Már 1924-ben megkezdték a Zogu-ellenes akciót, amikor az 1920-as nemzeti kongresszuson megválasztott régen stanács működése befejezést nyert és A dinied Zogn minden hatalmat magához ragadott. A két csendőr tiszt ebben az időben résztveitt egy összeesküvésben, amelynek éle Zogu király ellen irányult. Felkelést szerveztek, amely sikerrel ie járt. Zogut elmozdították diktátori pozíciójából és helyébe Fan Noli ortodox püspök lépett. 1924 karácsonyán Zogu újabb támadásba ment át,. megbuktatta Fan Nolit, ismét átvette a hatalmat és ennek következményeképpen mindazoknak, akik a Zogu elleni összeesküvésben és felkelésben résztvettek, tanácsos volt külföldre menekülni a diktátor bossznja elől. 1925-ben kikiáltották az albán köztársaságot, amelynek elnökévé Achmed Zogut választották. 1926 nővemberében Gjeloshi volt csendőrtiszt Don Loro Oaka társaságában Eszak-Albániában másodszor is felkelést szított az albán köztársaság feje ellen. A lázadást csirájában elfojtották és Gjeloshi, aki a Zogu uralomrakerüjése után pár hónapig külföldön tartózkodott, másodszor is elhagyni kényszerült hazája területét. Azóta sem neki, sem intim barátjának, Cuminak nem volt alkalma visszatérni hazájába. 1927 óta mindketten Bécsben tartózkodtak. Létfenntartásukhoz az anyagi eszközöket hazájukból, ismeretlen forrásból kapták. A kétszeri lázadás miatt távollétiikben lefolytatták ellenük a hazaárulási bünpert és in eontumatian halálra ítélték a két albán csendörtisztet. Az albán merénylők bünperének tárgyalása nagy izgalom mellett kezdődött rneg a kis osztrák. városban. Csendőrség és rendőrség népesíti be az uccákat és minden idegen autót alaposan átvizsgálnak. Albánokat keresnek, akik ősi szokáshoz híven a szemet szemért elv alapján akarnak végezni Zogu király merénylőivel. A korahajnali órákban a csendőrség bejárta a város szállodáit és vendéglőit, minden idegent leigazoltatott és csomagjaiban fegyver után kutatott. Az elővigyázati intézkedések a törvényszék épületében sokszoros szigorral folytatódtak. Minden belépőt átkutattak s csak mikor meggyőződtek arról, hogy nem hoz fegyvert magával és megfelelő igazolványokkal rendelkezik, akkor bocsátották be a törvényszék épületébe. • Ilyen körülmények között a tárgyalás érthetően nagy izgalom mellett kezdődött Az esküdtbiróság elsőnek Camit hallgatta ld. A. vádlott elmondta, hogy tiszti rangban szolgált az albán csendőrsóg kötelékében. Kijelentette, hogy morálisan nem érzi „magát bűnösnek, mert Zogut az albán nép elárulójának tekinti. Achmed Zogn először a szerbektől fizettette meg magát, majd mikor a* olaszok többet kínáltak, Albániából olasz gyarmatot csinált, amelyben éhezik a nép, mert az állam költségvetésének egyhatödát Zogu udvartartásának költségei teszik ki. Az államfő hat nővérének mindegyike évi százezer aranyfrank apanázst kap, édesanyja és fivére pedig évi 200.000 aranyfrank évi jövedelemét húz az állam pénztárából. Családjának valamennyi tagja palotában lakik és a legnagyobb fényűzéssel él. A vád tárgyává tett bűncselekménnyel kapcsolatban Cami ismerteti a históriai hátterét és az események összefüggését. Az elnök minduntalan figyelmezteti a temperamentumosán ágáló albánt, hogy rövidebbre fogja mondanivalóit és ne támadja olyan kíméletlenül az albán államfő személyét. A vádlott azonban mindent el akar mondani, ami szivén van és olyan kényes kérdéseket feszeget, hogy a bíróság diplomáciai okokból átmenetileg kirekeszti a nyilvánosságot. Mikor a tárgyalást újból megnyitják, Cami már a merénylet körülményeiről beszél. Előadja, hogy valamivel a merénylet előtt törzskávéházában tartózkodott és társaságával pókert játszott. Heves fejgörcs miatt abbahagyta a játékot, távozott a kávéházból és az ucoán sétált. Ekkor találkozott Gjeloshival, aki elmondta neki, hogy meg fogja ölni Zogu királyt. A közlés nagy izgalomba hozta őt is, hazasietett és magához vette fegyverét. Visszafelé jövet már nem került össze barátjával, hanem egyenesen az Opera elé ment és itt Gjelo- shstól függetlenül intézte a támadást a király és kísérője ellen. Igenis, meg akarta a királyt ölni, vagy legalább is súlyosan megsebesíteni, mert Albánia rossz szellemének tartotta. Ezzel a merénylettel fel akarta hívni a világ figyelmét az albán nép mostoha sorsára. Sohasem tagadta, hogy gyilkolási szándéka volt és most is ezt állítja. Gjeloshi, a másik vádlott — volt osztrák tiszt — morális szempontból ártatlannak mondja magát. A királlyal már régebben végezni akart, ezirányban teiyeket is készített, a kritikus estén azonban nem tszbeli meggondolások alapján járt el, hancM az ösztöne hajtott)!. Leírja, mit érzett, amikor az újságokban elolvasta, hogy Zogu király barátnőjével Bécsben tartózkodik, állandóan az éjszakai loká.- lokat járja, két kézzel szórja a pénzt, négyszáz ezüst evőeszközt és rengeteg értéktárgyat vásárol . . . Felháborodása nem ismert határt, s hiába igyekezett nyugalomra kényszeríteni magát, nem tudott észretérni. Ebben a felhevült állapotban követte el a merényletet. Jóllehet sajnálja, hogy éppen az albánok iránt szívélyes barátságot mutató Ausztriában követte el a merényletet, ki kell azonban jelentenie, hogy mégis csak a jobbik eset az, ha egy Zogu féle embert a másvilágra küld, mintha hazája, Albánia teljesen tönkremegy és elpusztul, A magánvád képviselője, Preminger dr. megkérdi a vádlottól, vájjon gondolt-e arra a merénylet pilanatában, hogy az autóban ülő Libohowa minisztert találhatja golyója. Vádlott: Csak a királyra gondoltain, csak öt láttam és csupán arra vigyáztam, nem áll-e valaki, egy osztrák ember az autó előtt.. „ Ez már a mi sorsunk. Szomorú, hogy ez igy van és végtelenül elszomorító, hogy egy ilyen ember Albánia uralkodója lehessen. A magánvádlónak ama kérdésére, mi készült volna Albániában, ha a merénylet sikerül, a vádlott igy felel: „Nem kellett ott semmit megszervezni Zogu ellen, hiszen az egész nép a legszívesebben cafatokra tépné őt.“ A vádlottak kihallgatása után az esküdtbi- rőság megkezdi a bünper tanúinak kihallgatását. Először azt a rendőrtisztviselőt hallgatják ki, akit felettesei azzal az utasítással küldtek ki az Operához, (hogy az albán király személyes biztonsága felett őrködjön s a gya- nusabb elemeket távolítsa el a környékről Elmondja, hogy még az operai előadás megkezdése előtt lelkiismeretes terepszemlét tartott és nem akadt olyasmire, ami a gyanúját felkelthette volna. Zogunak és kísérőinek páholyában az előadás egész tartama alatt két detektív vigyázott, a páholyok mögötti folyosón szintén egy detektív állt őrt. Amikor az albán király távozott az Opera épületéből és a reá várakozó gépkocsiba ült, egészen meglepetésszerűen több lövés dördült el. A tetteseket azonnal letartóztatták. Gjeloshinak az volt az első kérdése, hogy életben maradt-e Zogu, vagy pedig pontosan célba talált a golyó. Amikor közölték vele, hogy a király ép bőrrel menekült, Gjeloshi kijelentette, hogy Zogut ő nemzete árulójának tekinti és ezért akarta agyonlőni. Elmondja még a tanú, hogy a merénylet szemtanúi meg akarták lincselni a tetteseket s a fenyegető magatartást tanúsító tömegből többen azt kiabálták: „Verjétek agyon őket, különben még az esküdtbiróság még felmentené ezeket a gazembereket." A következő tanú egy szolgálaton kívüli kapitány, aki véletlenül éppen az Opera előtt állott, amikor a két lövés eldördült. őnála is revolvere volt, amelyet használni is akart a merénylők ellen, de nem állhatta útjukat, mert az albán király autójából számos lövés dördült el, ami megakadályozta öt abban, hogy a szinteret megközelíthesse. Összesen mintegy- 18 lövés hallatszott A tárgyalás tovább folyik. Mandzsúriában lemészárollak 400 koreait London, október 1. Japán forrásból szár-^ mazó jelentések szerint Mandzsúria számos községében, Mukdentöl hetven mérföldnyi- re, rablóbandák és illegális kínai csapatok több mint négyszáz koreait lemészároltak. A falvakat teljesen kirabolták. Japán repülőgépek megkezdték a rablóbandák ül- , dözését. Mukdeni jelentés szerint az orosz —miajidzsuriai határon orosz katonaság jelent meg és ott állítólag antibolsevástábaf keref.
