Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)
1931-10-13 / 233. (2750.) szám
1981 oktAbdr 18, kedd. 2 milyen álláspontot képvisel. Dingeldey, a néppárt vezére, több Ízben állást foglalt már Brü- ning kormánya ellen és kétségtelen, hogy pártjában sokan vannak, akik vele tartanak. A néppárt nagy része tartózkodni fog a szavazástól, ami még jobban megnehezíti a kormány helyzetét. A kancéllár beszéde két részre oszlik. Az első az uj kormány programszerű nyilatkozata lesz, a másik a lemondott kormány tevékenységének apollógiája. A kancellár végül a harz- burgi ellenzéki javaslatokkal is foglalkozni fog, hogy elhárítsa Schacht támadását, amely a harzburgi kongresszus sok támadása közül kétségtelenül a legveszedelmesebb. „Franciaország csodálja Hitlert" Paris, október 12. Az egyesült német ellenzéki pártok harzburgi Rütíli-kongresszusa nem okozott túlzott megrázkódtatást a francia sajtóban. A Petit Párisién természetesen elismeri, hogy nem szabad lebecsülni a német jobboldal hadüzenetének politikai jelentőségét. A inaniíesztáció célja az volt, hogy a berlini francia miniszterlátogatás hatását eltörölje. A kongresszus megtartása a német- országi általános lelki zavar egyik legek la- íánsabb példája és intő jel Brüning számára. Pertinax szerint Brüning kormányának hely sete nem kétségbeejtő, mert a kancellár sokkal veszedelmesebb helyzetekből is diadalmasan került ki. A kérdés csupán az, vájjon Hindenburg és Groener Brüning mögött áll-e és hajlandónak mutatkozik-e a szélső jobboldal útját erőszakkal elvágni. Az Avenir szerint ezek után esztelenség német-francia megértésről beszélni. A franciák tanujelét adták jószándékuknak, de a nénié- j tek Harzburgban bebizonyították, hogy gyűlő- j lik Franciaországot. A Figaro szerint Layal kezébe pompás ének jutottak, hogy Hoover esetleges németbarát javaslatait visszautasíthassa. Egyedül Gustavé Hervé csodálja fönntartás j nélkül Hitlert, lapjában a Victoire-ban. Kijelenti, hogy Hitler nem Boulanger. hanem Mussolini. A német nemzeti hullámot csak úgy lehet megállítani, ha Groener Hitlert, vezérkarát, Hugenberget és a Sfcahlhelm vezéreit elfogatja és bezáratja. Dietrich cáfolja Schachtot Berlin, október 12. Dietrich dr. pénzügyminiszter ma délelőtt a sajtó képviselői előtt Schacht tegnapi vádjaira válaszolva nyilatko*PRAIGAIMagVARH IRLAP? zott a birodalom és a Birodalmi Bank pénzügyi helyzetéről, Dieírioh a lehető legélesebben visszautasította a vádakat. Az ilyen felelőtlen állítások egyenesen elviselhetetlenek és a bizonyítékok nélküli vádaskodásoknak végett kell vetni — mondotta. — A Birodalmi Bank nem ad ki hamis mérlegeket Egyetlen pfenniget sem kölcsönzött az államnak és üzletmenete érintetlen. Az országok sem kaptak hiteleket. Schacht vádjaival csak a népnek árt, mert uszításaival könnyen pánikot idézhet elő. ami természetesen katasztrófával végződik. Schacht úgy állítja be a dolgokat, mintha a Birodalmi Bank titkolózna és nem világosítaná föl a közönségei üzletmenetéről. Ezzel szemben mindén adat, amivel a bank kapcsolatban áll, nyilvánosságra kerül és bárki bepillantást nyerhet a bank üzletmenetébe a pontos és részletes jelentések révén. A miniszter végül utalt aarra,, hogy a német bankjegyforgalom az utóbbi hónapokban tetemesen csökkent s mig előbb 6.7 milliárd márka volt, most midössze 4.6 milliárd. A bankjegyek lényeges része a Birodalmi Bank birtokában van, úgyhogy inflációról valóban senki sem beszélhet, süt az ellenkező jelenség észlelhető. Sajnálom — fejezte be nyilatkozatát a péözügyminiszter — hogy fel kell lépnem Schacht dr. ellen, akivél annakidején együtt dolgoztam. De azzal szemben, aki a német nép érdekeinek árt, nincs helyén a kímélet s így ki kell mondanom, hogy Schacht dr. a lehető legközönségesebb módon valótlant állított és rágalmaival nem a banknak, hanem a német népnek ártott. Hamburg Itatása Berlin, október 12. Megállapítható, hogy a némét jobboldali ellenzék tegnapi harzburgi kongresszusának szenzációja nem Hitler, sem Hugenberg beszéde volt, hanem Schacht dr.-nak, a Birodalmi Bank volt elnökének fejtegetése, amelyben a német pénzügyek kitűnő ismerője megállapította, hogy a német Birodalmi Barik teljes csődbe jutott és kimutatásai és jelentései hamisak. Mint ismeretes, Schacht dr. évekig diktátor! hatalommal intéite & német márka torsát és sikerült megtalálnia a kivezető utat ai infláció borzalmaiból. Ebben ax edőben a birodalom megmentjeként tisztelték őt Németországban. A párisi Young-tárgyalá- sok alatt Schacht képviselte Németországot. Akkoriban előre látta a bajokat, amelyek a Young-tervezet elfogadásából származni fognák és óva intette a birodalmat a francia javaslat elfogadásától. A német kormány A PIONEEROH irta: mm grey fordította: Hősömmé Réz Lola (36) Ünnepélyesen megcsókolta Joe kezét, aztán letérdelt a fűre. Az indián lányok évszázados jogát gyakorolta. Amely foglyot a törzs lányai közül valamelyik férjül kivámja, az szabad. Mély csend következett. Wingenund komoran állt ott, lehajtott fejjel. Ezüstnyil mogorván fordult el a többiektől és eltűnt harcosai között. Aztán lassan felállt az egyik agg főnök és elindult. Utána a többiek. A tanácskozásnak vége volt. Suttogó Szellő is felállt. Arcán ragyogó mosolygás ült. Még mindig fogta Joe kézéit és vezette magával az indiánok néma sorfala között a falu uccáin keresztül. Joe úgy ment utána, mintha álmodnék. Egyre azt várta, hogy felébred ott az erdőben, Wetzel búvóhelyén, a gályák alatt __De tisztán érezte eg yre.az indián lány kis kezének meleg szórj fását . A többieknél jóval nagyobb sátorba vezette be Suttogó Szellő a vőlegényét. Aztán odafordult hozzá. A szive gyorsan dobogott, az ajkai remegtek — olyan volt szegényke, mint az ijedt galamb. Joe két ragyogó, bársonyos szemet látott, két félénk, de mélységesen mély szemet, ami tele volt ki nem mondható reménységekkel__ álmokkal és szerelemme l. —• Suttogó Szellő... szereti... sápad harcokat... Fél atyjától... Nem meri megmondani neki, hogy... hogy ő is... keresztény. A. delawarok városát beragyogta az indián nyár aranyos derűje. Mesevilágban, álomvi- lugban éli Joe. A völgyek mélyén biborsze- rü pára terjengett, ami napszállta után, mikor a hűvös esti szellő megbolygatta, fehérré változott. Aztán eljött az fez. Az erdők aranyvörös pompájukban, álltak és szomorúan mosolygott rájuk a nap. Tudta, hogy nemsokára el kell bujdosnia a felhők mögé, ellensége, az északi szél elől. A mozdulatlan fák alatt az érett gyümölcsök halk koppanása hallatszott. Joe még sohasem volt olyan boldog, mint ezekben az időkben. Szive igazi társra talált Nem bánta most már, hogy itt kell maradnia az indiánok között. A világ minden más asz- szonyát elfeledte Suttogó Szellő mellett. Ha felemelte nehéz pilláit, sötét szemei ragyogtak, mint éjszaka a csillagok, ha megszólalt, muzsika volt a hangja: — Szerelmesem — suttogta — tanítsd meg az indián lányt, hogy jobban tudjon szeretni téged! Tanítsd őt az igazságra és beszélj neki Istenről. Suttogó Szellő úgy szeretne a keresztények városába menni, de fél atyjától. Wingenund felégetné a Béke Városát. Az indián törzsek remegnek haragja előtt. De tégy türelmes, oh én szerelmesem. A levelek lehullnak és a szivekből elmúlik a harag. Suttogó Szellő meg fog szabadítani téged és elmegy veled messzire, messzire, na fölkel te felé. Szerelme olyan lesz, mintáz éjszakai csillag, mely nem mozdul helyéből sohasem. Szeretni fogja a sápadtarcok asszonyait és keresztény gyermekeket akar nevelni. vagy, ha úgy kívánod, inkább, éljed vele az indiánok szn!>ad életét, mint két sas a rengetegben. Joe csak néha volt szomorú és haragos, ha Kate jutott az eszébe, akinek sorsáról nem tudott semmit. Tudta, hogy Girty valahol a delawarok városa közelében tartja a szeren- osétlen lányt és megpróbálta felfedezni a búvóhelyet. Az volt a terve, hogy megkeresi Girty lakását, megöli öt s megszabadítja Katót, aztán Suttogó Szellővel együtt elszöknek az indiánoktól. Tudta, hogy Suttogó Szellőt is megölnék a törzs férfiai, ha megtudnák, hogy Girty ellen szövetkezett vele. Joe pedig inkább maradt volna örökké a delawarok között, minthogy veszedelembe sodorja a lányt, akinek az életét köszönhette. Ezért nagyon óvatosan kellett eljárnia. Az indián harcosok egyébként lassan mind megszerették. Bátorsága, testi ügyessége, sze- retetreméMó közvetlensége sok barátot szerBenes: A békekötés éta még sohasem volt oly súlyos a nemzetközi helyzet A kttlűgymlniszter erősen szocialista ízű beszédet mondott pártjának fémmunkásai előtt — „A társadalom rohamosan balfelé sodródik" Prága, október 12. Benes ktüMgym'in isitor a fémmunkások cseh nemzeti szocialista szak szervezetének gyűlésén beszédet mondott, .melynek tartalma azt árulja el, hogy a külügyminiszter mint diplomata sötéten festi a jövőt, de mint szocialista optiimiszti’ku- san uézi a fejlőmé nyékét. Benes többek között hangsúlyozta, hogy a háború befejezése s a békekötés éta még sohasem volt oly súlyos a nemzetközi helyzet, mint ma. Európa megingott, az egész világ rendkívül nehéz helyzetiben van és tény az, hogy sohasem volt szociális szempontból annyira érezhető a világ alapvető változása, mint ma. Egy forradalmi ásódé periódushoz közeledünk — jelentette ki Benes — tanul leszünk nagy gazdasági és szociális változásoknak, az augöl font megrendült, Németország imár régóta szenved a súlyos gazdasági processzus alatt. Minden államnak ugyauaz a problémája: aktív mérleget tartani, ebből ered a kiviteli szorgalmazása, az államok iparuk védelmiére kelnek s óriási versengés fejlődik ki a világpiacon. A mi államunk — úgymond — sokkal jobb helyzetben van, mint a többi állam, azok közé az országok közé tartozunk, amelyek a legkonszolidáltabbak. A történetírók egyszer meg fogják állapítani, hogy ezekben az időkiben a szocialista pártok és a munkások voltaik államunk legerősebb pillérei. A munkásság .megakadályozta a haza rdőrök és kísérletezők politikáját. A (helyzet ma olyan, hogy még a burzsoávilág komoly képviselői ie kénytelenek beismerni, hogy a termelés anarchiája előtt állunk. Az államok között megindul a piacért való harc és a darab kenyérért való harc is előttünk van. Egy olyan periódusba lépünk, amikor valamennyi problémát revízió alá kell venni. Szükséges, hogy a munkásság vezérei és maguk a munkások mindenütt ott legyenek, ahol döntés történik. Az események a világot bal felé nyomják. A társadalom rohamosan bal felé sodródik. A biztos győzelem tudatában élünk. Nálunk a testvériség és az egyenlőség nemcsak üres szóbeszéd, A mi utunk eredményes lesz, ha meg tudjuk őrizni a demokráciát. A helyzet magaslatán kell állnunk, hogy a világot átalakíthassuk. Nehéz munka és fe- leilfeséiolelljes ut vár ránk kezdve a kormánytól egészen a helyi politikáig. Célunk már nincs messze. Saját személyemet illetőleg — fejezte be Benes — nem térhetek el attól az úttól, amelyre léptem. Ezen elvekkel és ezzel a munkával haladunk előre és fogunk győzni. nem azonosította magát Schacht álláspontjával és lemondatta őt a német Birodalmi Bank elnökségéről. Mindez relatív jólétben és a márka teljes biztonságának korában történt és senki sem gondolta, hogy az idő oly hamar igazolni fogja Schachtot. A harzburgi kongresszus második szenzációja Hitler beszédének a* a része volt, ahol a nemzeti szocialisták vezére kijelenti, hogy ha pártja hatalomra kerül, a nem politikai természetű adósságokat az uj német nemzeti konnány természetesen visszafizeti és minden olyan kötelezettségének eleget tesz, amit mint kereskedő kereskedőkkel szemben vállalt. A bázeli Jóvátétel! Bank meghosszabbítja a német kölcsönöket Bázel, október 12. A' bázeli nemzetiközi jóvá béleli bank igazgatótanácsa ma Ülést tartott. A tanácskozások teljesen a nemzet* kiözi valutalkrizi* jegyében állottak. A réazletproiblérmák elintézésén kívül az igazgatótanács elhatározta, hogy a november 4-én esedékes 25 millió dolláros német kölcsön visszafizetésiét három hónappal, azaz 1932 február 4-ig meghosszabbítja. [ zett neki. Pipa is a kedvében járt. Eleinte nagyon őrizték, de lassan egyre lanyhult a gyanú iránta s végül szabadon járt-kelt közöttük, sőt a város környékén is. Közben valami különös izgalom lelt úrrá az egész telepen. Tanácsot tanács után tartottak, futárok érkeztek messzi vidékről, idegen harcosok hoztak híreket. Valami készült. Joe nem tudta, mi lehet a dologban, de fél- költötté gyanúját és aggodalmát^ hogy Suttogó Szellő egyre bánatosabb lett. Ha megkérdezte, mi a baja, a nő csak hallgatott és sóhajtott. Egyszer azt mondta neki: Elmenne-e vele? — Azelőtt tétovázott, most azonban készen volt., hogy azonnal induljanak. Joe észrevette azt is, hogy Simon Girty, Elliot és még néhány ismeretlen fehér ember sűrűn járnak az indiánok között, pálinkát osztogatnak és láthatólag azon voltak, hogy minél inkább fel zavarják az indiánokat. Joe csakhamar rájött, hogy háborút szerveznek. A béke és egyetértés ideje nem kedvezett ezeknek a gazembereknek. Féltek attól is, hogy a hatóság végre is eléri őket. Sokszor késő éjszakáig tartottak ezek a gyűlések és Joe nem egyszer hallotta Jim Girty hangját is, amint harcra buzdítja a vörösöket. Csak azt nem tudta kivenni, ki ellen tüzelik bosszúra a delawar harcosokat. Egy napon fáradt, kimerült, lovas állt. meg Suttogó Szellő lakása előtt és bekiáltott az ajtón. Joe kilépett. Nagy csodálkozására fehér embert látott, akinek sötét, büszke arca valamiképpen ismerősnek tetszett. — Önnel akarok beszélni — mondta a lovas. — Isaac Zane vagyok, ön Wetzel vadásztársa, vagy Deering, az áruló? — Nem vagyok áruló, mint ahogyan tudom, hogy Ön sem az. Ez a lány mentett meg a kinzócölöptől és férjéiül fogadott engem. — Akkor jó helyen járok — mondta Zane, az ezredes Öccse. — Hazafelé tartok a wyan- dotokhoz. A Henry-erődben voltam, ott hallottam önről és a misszionáriusokról. Ha csak lehet el kell mennie mielőbb. Ha tehetném, magammal vinném mindkettőjüket, de lehetetlen. így csak tanácsolom, hogy induljanak i azonnal. j —- Köszönöm — mondta Joe és kezet nyújtott. — Ereztem, hogy valami baj van. Mi történik itt tulajdonképpen? Zane kürölnézett, nem hallgatózik-e valaki, aztán Joe füléhez hajolt. — Girty és Elliot, akiket ez a Deering segít, akit nem ismerek, kezdték már unni a kereszténység térhódítását az indiánok között. Ez nekik nem volt jó üzlet. A Béke Városa ellen terveznek merényletet. Tarhe, a hurou főnök, hajlandónak mutatkozott, hogy felemelje harci báróját a régi hit megölői ellen. Pipa valóságos őrült, úgy felizgatták. Ezek az áruló gazemberek lassú méreggel ölik meg az indiánoknak nemcsak a testét, de a lelkét is. Nagyon rosszak a kilátások... Alig van remény, hogy még jóra forduljon minden. —Istenem, mit lehetne tenni? — Semmit. Meneküljön. Fogja a puskáját, üljön kanoéba és bizza a folyó sodrára a csónakot. Szépen leér az Obióba és azon a Henry-erődig. — Nekem előbb a fehér lányt is meg kell mentenem, akit Jim Girty itt tart magánál valahol. — Lehetetlen. Csak a saját életét tenné kockára. Az a lány már bizonyára nem is él. Jim Girty közönséges mészáros. Rég megölhette a szerencsétlen teremtést. — Mégis, meg kell próbálnom... s itt a feleségem is, aki megmentette az életemet... Zane, gondolja meg. Keresztény. Velem akar jönni. Nem hagyhatom itt. — Nos én figyelmeztettem. Mindenesetre használja fel az első kedvező pillanatot. Felteszem, hogy ügyes fickó, különben Wetzel nem szerette volna meg annyira. Különben azt hiszem, az indián lány tudja, hol van Girty búvóhelye, csak nem meri megmondani, íirert fél tőle. Hanem a lovat ne hagyja itt. Láttám. Gyönyörű állat. S a kutyáért is kár lenne. Vegye él Eztlstnyiltól. — De hogyan? — Hogyan? Menjen oda hozzá és követelje vissza tőle a lovat és a kutyát. Ezek az in» (■liánok legtöbbnyire becsületesek. Aztán meg a delawarok nem ts nagyon szeretik a shaw- uee-fönököt s az nem fog merni ellentmondani nekik, ha ők úgy találják majd, hogy a ló és a kutya valóban az öué, ami nyilvánvaló-
