Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)

1931-10-13 / 233. (2750.) szám

1981 oktAbdr 18, kedd. 2 milyen álláspontot képvisel. Dingeldey, a nép­párt vezére, több Ízben állást foglalt már Brü- ning kormánya ellen és kétségtelen, hogy párt­jában sokan vannak, akik vele tartanak. A néppárt nagy része tartózkodni fog a szavazás­tól, ami még jobban megnehezíti a kormány helyzetét. A kancéllár beszéde két részre oszlik. Az el­ső az uj kormány programszerű nyilatkozata lesz, a másik a lemondott kormány tevékeny­ségének apollógiája. A kancellár végül a harz- burgi ellenzéki javaslatokkal is foglalkozni fog, hogy elhárítsa Schacht támadását, amely a harzburgi kongresszus sok támadása közül kétségtelenül a legveszedelmesebb. „Franciaország csodálja Hitlert" Paris, október 12. Az egyesült német el­lenzéki pártok harzburgi Rütíli-kongresszusa nem okozott túlzott megrázkódtatást a francia sajtóban. A Petit Párisién természetesen el­ismeri, hogy nem szabad lebecsülni a német jobboldal hadüzenetének politikai jelentősé­gét. A inaniíesztáció célja az volt, hogy a berlini francia miniszterlátogatás hatását el­törölje. A kongresszus megtartása a német- országi általános lelki zavar egyik legek la- íánsabb példája és intő jel Brüning számára. Pertinax szerint Brüning kormányának hely sete nem kétségbeejtő, mert a kancellár sok­kal veszedelmesebb helyzetekből is diadal­masan került ki. A kérdés csupán az, vájjon Hindenburg és Groener Brüning mögött áll-e és hajlandó­nak mutatkozik-e a szélső jobboldal útját erőszakkal elvágni. Az Avenir szerint ezek után esztelenség né­met-francia megértésről beszélni. A franciák tanujelét adták jószándékuknak, de a nénié- j tek Harzburgban bebizonyították, hogy gyűlő- j lik Franciaországot. A Figaro szerint Layal kezébe pompás ének jutottak, hogy Hoover esetleges németbarát javaslatait visszautasít­hassa. Egyedül Gustavé Hervé csodálja fönntartás j nélkül Hitlert, lapjában a Victoire-ban. Kijelenti, hogy Hitler nem Boulanger. ha­nem Mussolini. A német nemzeti hullámot csak úgy lehet megállítani, ha Groener Hitlert, vezérkarát, Hugenberget és a Sfcahlhelm vezéreit elfogatja és bezáratja. Dietrich cáfolja Schachtot Berlin, október 12. Dietrich dr. pénzügy­miniszter ma délelőtt a sajtó képviselői előtt Schacht tegnapi vádjaira válaszolva nyilatko­*PRAIGAIMagVARH IRLAP? zott a birodalom és a Birodalmi Bank pénz­ügyi helyzetéről, Dieírioh a lehető legéleseb­ben visszautasította a vádakat. Az ilyen fe­lelőtlen állítások egyenesen elviselhetetle­nek és a bizonyítékok nélküli vádaskodások­nak végett kell vetni — mondotta. — A Bi­rodalmi Bank nem ad ki hamis mérlegeket Egyetlen pfenniget sem kölcsönzött az állam­nak és üzletmenete érintetlen. Az országok sem kaptak hiteleket. Schacht vádjaival csak a népnek árt, mert uszításaival könnyen pánikot idézhet elő. ami természetesen ka­tasztrófával végződik. Schacht úgy állítja be a dolgokat, mintha a Birodalmi Bank titko­lózna és nem világosítaná föl a közönségei üzletmenetéről. Ezzel szemben mindén adat, amivel a bank kapcsolatban áll, nyilvános­ságra kerül és bárki bepillantást nyerhet a bank üzletmenetébe a pontos és részletes je­lentések révén. A miniszter végül utalt aarra,, hogy a német bankjegyforgalom az utóbbi hónapokban tetemesen csökkent s mig előbb 6.7 milliárd márka volt, most midössze 4.6 milliárd. A bankjegyek lényeges része a Birodalmi Bank birtokában van, úgyhogy inflációról valóban senki sem beszélhet, süt az ellen­kező jelenség észlelhető. Sajnálom — fejezte be nyilatkozatát a péöz­ügyminiszter — hogy fel kell lépnem Schacht dr. ellen, akivél annakidején együtt dolgoz­tam. De azzal szemben, aki a német nép ér­dekeinek árt, nincs helyén a kímélet s így ki kell mondanom, hogy Schacht dr. a lehető legközönségesebb módon valótlant állított és rágalmaival nem a banknak, hanem a német népnek ártott. Hamburg Itatása Berlin, október 12. Megállapítható, hogy a némét jobboldali ellenzék tegnapi harz­burgi kongresszusának szenzációja nem Hitler, sem Hugenberg beszéde volt, ha­nem Schacht dr.-nak, a Birodalmi Bank volt elnökének fejtegetése, amelyben a német pénzügyek kitűnő ismerője megállapította, hogy a német Birodalmi Barik teljes csődbe jutott és kimutatásai és jelentései hamisak. Mint ismeretes, Schacht dr. évekig diktá­tor! hatalommal intéite & német márka tor­sát és sikerült megtalálnia a kivezető utat ai infláció borzalmaiból. Ebben ax edőben a birodalom megmentjeként tisztelték őt Németországban. A párisi Young-tárgyalá- sok alatt Schacht képviselte Németországot. Akkoriban előre látta a bajokat, amelyek a Young-tervezet elfogadásából származni fognák és óva intette a birodalmat a francia javaslat elfogadásától. A német kormány A PIONEEROH irta: mm grey fordította: Hősömmé Réz Lola (36) Ünnepélyesen megcsókolta Joe kezét, aztán letérdelt a fűre. Az indián lányok évszázados jogát gyako­rolta. Amely foglyot a törzs lányai közül va­lamelyik férjül kivámja, az szabad. Mély csend következett. Wingenund komoran állt ott, lehajtott fej­jel. Ezüstnyil mogorván fordult el a többiek­től és eltűnt harcosai között. Aztán lassan felállt az egyik agg főnök és elindult. Utána a többiek. A tanácskozásnak vége volt. Suttogó Szellő is felállt. Arcán ragyogó mo­solygás ült. Még mindig fogta Joe kézéit és vezette magával az indiánok néma sorfala kö­zött a falu uccáin keresztül. Joe úgy ment utána, mintha álmodnék. Egyre azt várta, hogy felébred ott az erdőben, Wetzel búvó­helyén, a gályák alatt __De tisztán érezte eg yre.az indián lány kis kezének meleg szó­rj fását . A többieknél jóval nagyobb sátorba vezet­te be Suttogó Szellő a vőlegényét. Aztán oda­fordult hozzá. A szive gyorsan dobogott, az ajkai remegtek — olyan volt szegényke, mint az ijedt galamb. Joe két ragyogó, bársonyos szemet látott, két félénk, de mélységesen mély szemet, ami tele volt ki nem mondható reménységekkel__ álmokkal és szerelem­me l. —• Suttogó Szellő... szereti... sápad harco­kat... Fél atyjától... Nem meri megmonda­ni neki, hogy... hogy ő is... keresztény. A. delawarok városát beragyogta az indián nyár aranyos derűje. Mesevilágban, álomvi- lugban éli Joe. A völgyek mélyén biborsze- rü pára terjengett, ami napszállta után, mi­kor a hűvös esti szellő megbolygatta, fehérré változott. Aztán eljött az fez. Az erdők arany­vörös pompájukban, álltak és szomorúan mo­solygott rájuk a nap. Tudta, hogy nemsokára el kell bujdosnia a felhők mögé, ellensége, az északi szél elől. A mozdulatlan fák alatt az érett gyümölcsök halk koppanása hallat­szott. Joe még sohasem volt olyan boldog, mint ezekben az időkben. Szive igazi társra talált Nem bánta most már, hogy itt kell maradnia az indiánok között. A világ minden más asz- szonyát elfeledte Suttogó Szellő mellett. Ha felemelte nehéz pilláit, sötét szemei ragyog­tak, mint éjszaka a csillagok, ha megszólalt, muzsika volt a hangja: — Szerelmesem — suttogta — tanítsd meg az indián lányt, hogy jobban tudjon szeretni téged! Tanítsd őt az igazságra és beszélj neki Istenről. Suttogó Szellő úgy szeretne a keresz­tények városába menni, de fél atyjától. Win­genund felégetné a Béke Városát. Az indián törzsek remegnek haragja előtt. De tégy tü­relmes, oh én szerelmesem. A levelek lehull­nak és a szivekből elmúlik a harag. Suttogó Szellő meg fog szabadítani téged és elmegy veled messzire, messzire, na fölkel te felé. Szerelme olyan lesz, mintáz éjszakai csillag, mely nem mozdul helyéből sohasem. Szeret­ni fogja a sápadtarcok asszonyait és keresz­tény gyermekeket akar nevelni. vagy, ha úgy kívánod, inkább, éljed vele az indiánok szn!>ad életét, mint két sas a rengetegben. Joe csak néha volt szomorú és haragos, ha Kate jutott az eszébe, akinek sorsáról nem tudott semmit. Tudta, hogy Girty valahol a delawarok városa közelében tartja a szeren- osétlen lányt és megpróbálta felfedezni a bú­vóhelyet. Az volt a terve, hogy megkeresi Girty lakását, megöli öt s megszabadítja Ka­tót, aztán Suttogó Szellővel együtt elszöknek az indiánoktól. Tudta, hogy Suttogó Szellőt is megölnék a törzs férfiai, ha megtudnák, hogy Girty ellen szövetkezett vele. Joe pedig in­kább maradt volna örökké a delawarok kö­zött, minthogy veszedelembe sodorja a lányt, akinek az életét köszönhette. Ezért nagyon óvatosan kellett eljárnia. Az indián harcosok egyébként lassan mind megszerették. Bátorsága, testi ügyessége, sze- retetreméMó közvetlensége sok barátot szer­Benes: A békekötés éta még sohasem volt oly súlyos a nemzetközi helyzet A kttlűgymlniszter erősen szocialista ízű beszédet mondott pártjának fémmunkásai előtt — „A társadalom rohamosan balfelé sodródik" Prága, október 12. Benes ktüMgym'in isi­tor a fémmunkások cseh nemzeti szocialista szak szervezetének gyűlésén beszédet mon­dott, .melynek tartalma azt árulja el, hogy a külügyminiszter mint diplomata sötéten fes­ti a jövőt, de mint szocialista optiimiszti’ku- san uézi a fejlőmé nyékét. Benes többek kö­zött hangsúlyozta, hogy a háború befejezése s a békekötés éta még sohasem volt oly súlyos a nemzetközi helyzet, mint ma. Európa megingott, az egész világ rendkívül nehéz helyzetiben van és tény az, hogy so­hasem volt szociális szempontból annyira érezhető a világ alapvető változása, mint ma. Egy forradalmi ásódé periódushoz köze­ledünk — jelentette ki Benes — tanul le­szünk nagy gazdasági és szociális változá­soknak, az augöl font megrendült, Németor­szág imár régóta szenved a súlyos gazdasági processzus alatt. Minden államnak ugyauaz a problémája: aktív mérleget tartani, ebből ered a kiviteli szorgalmazása, az államok iparuk védelmiére kelnek s óriási versen­gés fejlődik ki a világpiacon. A mi államunk — úgymond — sokkal jobb helyzetben van, mint a többi állam, azok közé az országok közé tartozunk, ame­lyek a legkonszolidáltabbak. A történetírók egyszer meg fogják állapítani, hogy ezek­ben az időkiben a szocialista pártok és a munkások voltaik államunk legerősebb pil­lérei. A munkásság .megakadályozta a ha­za rdőrök és kísérletezők politikáját. A (helyzet ma olyan, hogy még a burzsoávilág komoly képviselői ie kénytelenek beismer­ni, hogy a termelés anarchiája előtt állunk. Az államok között megindul a piacért való harc és a darab kenyérért való harc is előttünk van. Egy olyan periódusba lépünk, amikor va­lamennyi problémát revízió alá kell venni. Szükséges, hogy a munkásság vezérei és maguk a munkások mindenütt ott legyenek, ahol döntés történik. Az események a világot bal felé nyomják. A társadalom rohamosan bal felé sodró­dik. A biztos győzelem tudatában élünk. Nálunk a testvériség és az egyenlőség nemcsak üres szóbeszéd, A mi utunk eredményes lesz, ha meg tudjuk őrizni a demokráciát. A helyzet magaslatán kell állnunk, hogy a világot átalakíthassuk. Nehéz munka és fe- leilfeséiolelljes ut vár ránk kezdve a kor­mánytól egészen a helyi politikáig. Célunk már nincs messze. Saját személyemet ille­tőleg — fejezte be Benes — nem térhetek el attól az úttól, amelyre léptem. Ezen el­vekkel és ezzel a munkával haladunk előre és fogunk győzni. nem azonosította magát Schacht álláspont­jával és lemondatta őt a német Birodalmi Bank elnökségéről. Mindez relatív jólétben és a márka teljes biztonságának korában történt és senki sem gondolta, hogy az idő oly hamar igazolni fogja Schachtot. A harzburgi kongresszus második szen­zációja Hitler beszédének a* a része volt, ahol a nemzeti szocialisták vezére kijelenti, hogy ha pártja hatalomra kerül, a nem po­litikai természetű adósságokat az uj német nemzeti konnány természetesen visszafizeti és minden olyan kötelezettségének eleget tesz, amit mint kereskedő kereskedőkkel szemben vállalt. A bázeli Jóvátétel! Bank meghosszabbítja a német kölcsönöket Bázel, október 12. A' bázeli nemzetiközi jóvá béleli bank igazgatótanácsa ma Ülést tartott. A tanácskozások teljesen a nemzet* kiözi valutalkrizi* jegyében állottak. A réaz­letproiblérmák elintézésén kívül az igazgató­tanács elhatározta, hogy a november 4-én esedékes 25 millió dolláros német kölcsön visszafizetésiét három hónappal, azaz 1932 február 4-ig meghosszabbítja. [ zett neki. Pipa is a kedvében járt. Eleinte na­gyon őrizték, de lassan egyre lanyhult a gya­nú iránta s végül szabadon járt-kelt közöttük, sőt a város környékén is. Közben valami különös izgalom lelt úrrá az egész telepen. Tanácsot tanács után tar­tottak, futárok érkeztek messzi vidékről, ide­gen harcosok hoztak híreket. Valami készült. Joe nem tudta, mi lehet a dologban, de fél- költötté gyanúját és aggodalmát^ hogy Sutto­gó Szellő egyre bánatosabb lett. Ha megkér­dezte, mi a baja, a nő csak hallgatott és só­hajtott. Egyszer azt mondta neki: Elmen­ne-e vele? — Azelőtt tétovázott, most azon­ban készen volt., hogy azonnal induljanak. Joe észrevette azt is, hogy Simon Girty, Elliot és még néhány ismeretlen fehér ember sűrűn járnak az indiánok között, pálinkát osztogat­nak és láthatólag azon voltak, hogy minél in­kább fel zavarják az indiánokat. Joe csakha­mar rájött, hogy háborút szerveznek. A béke és egyetértés ideje nem kedvezett ezeknek a gazembereknek. Féltek attól is, hogy a ható­ság végre is eléri őket. Sokszor késő éjszaká­ig tartottak ezek a gyűlések és Joe nem egy­szer hallotta Jim Girty hangját is, amint harc­ra buzdítja a vörösöket. Csak azt nem tudta kivenni, ki ellen tüzelik bosszúra a delawar harcosokat. Egy napon fáradt, kimerült, lovas állt. meg Suttogó Szellő lakása előtt és bekiáltott az aj­tón. Joe kilépett. Nagy csodálkozására fehér embert látott, akinek sötét, büszke arca vala­miképpen ismerősnek tetszett. — Önnel akarok beszélni — mondta a lo­vas. — Isaac Zane vagyok, ön Wetzel vadász­társa, vagy Deering, az áruló? — Nem vagyok áruló, mint ahogyan tudom, hogy Ön sem az. Ez a lány mentett meg a kinzócölöptől és férjéiül fogadott engem. — Akkor jó helyen járok — mondta Zane, az ezredes Öccse. — Hazafelé tartok a wyan- dotokhoz. A Henry-erődben voltam, ott hal­lottam önről és a misszionáriusokról. Ha csak lehet el kell mennie mielőbb. Ha tehetném, magammal vinném mindkettőjüket, de lehe­tetlen. így csak tanácsolom, hogy induljanak i azonnal. j —- Köszönöm — mondta Joe és kezet nyúj­tott. — Ereztem, hogy valami baj van. Mi tör­ténik itt tulajdonképpen? Zane kürölnézett, nem hallgatózik-e valaki, aztán Joe füléhez hajolt. — Girty és Elliot, akiket ez a Deering se­gít, akit nem ismerek, kezdték már unni a ke­reszténység térhódítását az indiánok között. Ez nekik nem volt jó üzlet. A Béke Városa ellen terveznek merényletet. Tarhe, a hurou főnök, hajlandónak mutatkozott, hogy felemel­je harci báróját a régi hit megölői ellen. Pipa valóságos őrült, úgy felizgatták. Ezek az áruló gazemberek lassú méreggel ölik meg az in­diánoknak nemcsak a testét, de a lelkét is. Nagyon rosszak a kilátások... Alig van re­mény, hogy még jóra forduljon minden. —Istenem, mit lehetne tenni? — Semmit. Meneküljön. Fogja a puskáját, üljön kanoéba és bizza a folyó sodrára a csó­nakot. Szépen leér az Obióba és azon a Hen­ry-erődig. — Nekem előbb a fehér lányt is meg kell mentenem, akit Jim Girty itt tart magánál valahol. — Lehetetlen. Csak a saját életét tenné kockára. Az a lány már bizonyára nem is él. Jim Girty közönséges mészáros. Rég megöl­hette a szerencsétlen teremtést. — Mégis, meg kell próbálnom... s itt a feleségem is, aki megmentette az életemet... Zane, gondolja meg. Keresztény. Velem akar jönni. Nem hagyhatom itt. — Nos én figyelmeztettem. Mindenesetre használja fel az első kedvező pillanatot. Fel­teszem, hogy ügyes fickó, különben Wetzel nem szerette volna meg annyira. Különben azt hiszem, az indián lány tudja, hol van Gir­ty búvóhelye, csak nem meri megmondani, íirert fél tőle. Hanem a lovat ne hagyja itt. Láttám. Gyönyörű állat. S a kutyáért is kár lenne. Vegye él Eztlstnyiltól. — De hogyan? — Hogyan? Menjen oda hozzá és követel­je vissza tőle a lovat és a kutyát. Ezek az in» (■liánok legtöbbnyire becsületesek. Aztán meg a delawarok nem ts nagyon szeretik a shaw- uee-fönököt s az nem fog merni ellentmonda­ni nekik, ha ők úgy találják majd, hogy a ló és a kutya valóban az öué, ami nyilvánvaló-

Next

/
Thumbnails
Contents