Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)

1931-10-11 / 232. (2749.) szám

1981 október 11, vasárnap. ^KK<MíMaGÍ!AR-H111LSB 17 UTAZAS A PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP állandó utazási rovata Utazási kérdésekben forduljunk felvilágosításért és tanácsért a P. M. H. Utazási Irodájához, Pozsony, Lfirinckapu Central-Passage Október 31-én utolsó utazásunk a párisi gyarmati kiállításra E dió utolsó napján indul a párisi gyarmati kiállítás megtekintésére utolsó utazásunk. Természetes, hogy ez után nagy és tömeges lesz az érdeklődés s ezért már most figyelmeztetjük azokat, akik eb­ben részt kivannak venni, hogy jegyeztes­sék elő magukat, mert az utazó-csoportunk­ban mindössze 20 hely van. Az utolsó párisi utazásunknak két csoportja lesz: ,a kisebb igényűek számára a három Utazás Olaszországon és a Riviérán át a párisi gyarmati kiállításra Az olasz vasutak a párisi gyarmati kiállí­tás utolsó hónapjára kedvezményes utazást biztosítottak a kiállításra utazók számára. Ez a kedvezmény lehetővé teszi, hogy a párisi Október 25-én indul a P.MH. őszi autóbusz utazása Po­zsonyból—Velencébe. Egy he­tes utazás felles ellátással 1080 KÉ. Rz utazás közős ut- leoéllel történik. Jelentkezési határidő 1931 október 17-lg. wmsKmassmm és fél napos párisi tartózkodással egybekö­tött utazás ára 1000 korona, a minden tekintetben elit és pompás pro­gramutazás ára 1280 korona. Az utazásnak londoni és riviérai csatlakozó utjai is leszr nek. A londoni ut 3 napo3 londoni tartózko­dással a font esésére való tekintettel csak 800 korona, a riviérai utazás ára 5 napos ri­viérai tartózkodással 620 korona. gyarmati kiállításra történő utazás a követ­kező útvonalon történjék: Wien—Velence— Nizza—Marseille—Páris s a visszautazás vagy a Basel—Zűrieken áthaladó svájci, vagy a Münchenen áthaladó német vonalon történik. Ez az utazás egynapos velencei, háromnapos nizzai, háromnapos párisi és egynapos züri­chi vagy müncheni tartózkodással forfait ala­pon, tehát minden tartózkodási helyen ellá­tással és szállodával 1900 koronába kénül. Az utazás október 20-ig kezdhető meg, mert azon túl nem érvényes az olasz kedvezmény. Portoroseban 700 korona a hatnapos tar­tózkodás oda és vissza szóló utazási költség­gel együtt. Egy kis adriai tengeri körút: Wien—Abbázia, ott 6 nap — hajón Velence, ott 2 nap _ Verona — hajón a Gárda-tavon Rivába, ott egy nap — a Brenneren, Inns­bruckon, Salzburgon át utazás vissza Wienbe összesen 1200 koronába kerül. A schilling és lira esése folytán a riviérai utak is lényegesen olcsóbbak lettek. Tíznapos nizzai tartózkodás útiköltséggel már 1150 ko­ronáért nyújtható. A schilling esése megnyitotta az ölesé utazási alkalmat A szlovénszkói közönség utazásainak leg­nagyobb részét Ausztrián át bonyolítja le. Az osztrák valuta esése most azt eredményezte, hogy az Ausztrián átmenő utazások lényege­sen olcsóbbak lettek. Vonatkozik ez elsősor­ban a párisi utazásokra a e tekintetben uta­lunk utazási irodánk hirdetésére, mely sze­rint egy három és fél napos párisi uta­zás már 1000 koronáért lebonyolítható. De rendkívül olcsón el lehet jutni ma Svájcba is. A közönség hamar átlátta a helyzetet és igyekszik kihasználni az olcsó utazási alkal­makat. Utazási irodánkhoz tömegesen érkez­nek be svájci utazások iránti érdeklődések, amiket a szép és hosszúnak Ígérkező ősszel is meg lehet magyarázni. A mai kurzusok mellett egy tíznapos davosi tartózkodás úti­költséggel együtt nem kerül többe, mint 1300 koronába s egy gyönyörű svájci körút, mely tíznapos svájci tartózkodást biztosit, elosztva ezt Zürich, Géni, Lausanne, Interlaken, Lu­zern között útiköltséggel együtt mindössze 1580 koronába kerül. Szenzációsan olcsóvá tette a valutapiac helyzete az olaszországi utazásokat is, mert ezeknél nemcsak a schilling, de a lira esése is szerepet játszó faktor. Egy római utazást, beleszámítva a gyarmati kiállítási kedvez­ményt is velencei tartózkodással kombinál­tan már 880 koronáért meg lehet rendezni. De az adriai tengeri fürdők felé is irányul az érdeklődés, mert az onnan érkező hírek igén szép, napos időjárásról beszélnek. Abbáziá­ban 800, Velencében 720. Őszl és téli üdülés Rapallóban A természeti szépség vízióként tűnik fel, ha Rapallóra gondolunk. Az örökzöld olasz Riviéra legszebb helyén kezdődött meg az élénk, eleven élet s a szlovenszkői közönség részéről utazási irodánk erős érdeklődést ta­pasztal Rapallóval szemben. Utasok, de külö­nösen nászutasok, akik irodánk tanácsára Rapallóba mentek, nem győzik dicsérni en­nek a helynek csodás és varázsos szépségét s boldogan Írnak arról, hogy a levegő hőmér­séklete árnyékban 27 fok, a tengervize 18— 19 fok között mozog. A tél eljön, de Rapallót nem keresi fel. A meteorológiai megállapítá­sok szerint Rapallóban az átlagos hőmérsék­let ritkán kevesebb a tizfokos minimumnál s az erősen jódsós tengervíz hőmérséklete télen sem szokott a minimális 14 fok alá sü- lyedni. Szóval Rapallóban télen is élvezhető a tenger. A P. M. H. utazási irodájának ked­ves és komfortos szállodája van Rapallóban közvetlenül a tengerpart mellett s az iroda 1280 koronás forfait árért tud itt útiköltség­gel együtt tíznapos tartózkodást biztosítani. Október 18. a legolcsóbb utazás 1060 Ke. Három és fél napi párisi tartózkodás. Jelentkezés, határidő október 12. A PMH Utazási Irodája Bratislava Central Passage. Szerdán délig jelentkezhet még az október 18-i párisi népszerű utazásra 3 és fél nap Párlsbarc: 1©©© Ki Az utazás elitt csoportjában is olcsóbb a részvételi dij: 3 és félnapos tartózkodásnál programmal: 128®"— IC? 5 és fél napos tartózkodásnál programmal: 1500"— K? A PMH. utazási irodája, Bratislava, Cent. Pass. KőZdAZDAj^fiT1 . A szőlőgazdaság uj korszakát nyithatja meg az uj szőlőkonzerválási eljárás Budapest, október 10. Az elmúlt tavaszon rövid hir jelent meg arról, hogy egy magyar szőlőbirtokos uj szőlőkonzerválási eljárást ta­lált fel. Ugyanez a hír közölte azt is, hogy a szakértőbizottság szemléje után a magyar kor­mányzó is megtekintette és megcsodálta a ne­ki bemutatott hathónapos szőlőt. Azóta csend volt és ez a mérhetetlenül nagyjelentőségű találmány is átment azokon a gyermekbeteg­ségeken, amelyek minden zseniális talál­mányt elkísérnek mindaddig, amíg a gyerek­cipőből felnőtté serdül. Azóta sok, apró, a gyakorlati kivitel szempontjából azonban nagyjelentőségű módosítás és fogás ment át a gyakorlatba és legutóbb, amikor tizenhárom tagú szakbizottság fényképfelvételekkel és jegyzőkönyvekkel igazolta a találmány kor­szakalkotó jelentőségét, kitárult az a perspek­tíva, amely egyedül képes megmenteni a már-már pusztulásra ítélt szőlőgazdaságot. Most júliusban a legkorábban érő, de leg­silányabb minőségű szőlőfajtákból tettek el kísérletképpen nagyobb mennyiséget azzal a céllal, hogy ez a jövő szempontjából amúgy sem fontos kísérlet igazolja be a szabadalma­zott eljárás pivlóságát. A bizottság őszinte csodálkozására a két hónappal utóbb felbon­tott szőlőmennyiség hajszálnyira sem külön­bözött a frissen szedett szőlőtől. Ennek a találmánynak szerzője Bernhardt Nándor, szakiskolát végzett kecskeméti szőlő- birtokos. Miután az eddig lefolytatott kísér­letek és módosítások biztosították a talál­mánynak feltétlen tökéletességét, a feltaláló képviseletében Krassó Dezső dr. és Sényi Pál dr. felterjesztéssel fordult a miniszterelnök­höz és a földművelésügyi miniszterhez. A mi­niszterelnökhöz intézett felterjesztést Darányi Kálmán dr. államtitkár vette át, aki — bor­termelő vidék képviselője lévén — a legme­legebb érdeklődéssel fogadta a felterjesztést és a miniszterelnökség legmesszebbmenő tá- magátását helyezte kilátásba. A földművelés- ügyi miniszterhez intézett felterjesztést Bar- cza Ernő helyettes államtitkár vette át, aki azonnal magához kérte Dicenty Dezső igazga­tót, a szőlőkisérleti állomás kiváló vezetőjét, hogy tartósság, egészségügyi szempontok és eljárási költség szempontjából vesse az eljá­rást mégegyszer vizsgálat alá. Egyidejűleg került a felterjesztés az Országos Gazdasági Liga elnöke, Hadik János gróf elé is, aki ki­jelentette, hogy a találmány használhatósága és olcsó volta esetén a magyar szőlőtermelés uj korszakát nyitja meg. A találmány jelentőségét számok tüntetik fel a legvilágosabban. Magyarország évi sző­lőtermelése minimálisan 6 millió métermá­zsa, amelynek egy 12-ed része, 500.000 méter- mázsa szőlő már a következő őszön konzer­válható. Az ízetlen, szagtalan, vastaghéju spa­nyol szőlőnek kg.-ja télen a nagykereskede­Prága, október 10. „Valahányszor a közgazdaság „válságba44, vagyis a normálisan kövér esztendőkből az ép­pen olyan normális sovány esztendőkbe jut, megszólalnak az „üdvözítők44. Ezerféle elgon­dolás, ötlet, terv jelenik meg az ismert hírla­pokban azzal a valóban gyerekes igényességgel, hogy a gazdasági élet tényleges törvényei vala­mi kiagyalt törvények érdekében, kiforgatt-asa- nak.44 Ezekkel a számunkra is százezázalékban el­fogadható megállapításokkal kezdi a gazdasági válság egyes okaival foglalkozó, most napvilá­got látott egyik fejtegetését Borsky dr. ismert cseh publicista. És ezek a megállapítások a leg­teljesebb mértékben megállják helyüket ama modern, sőt vadonatúj elméletek megbirálásá- nál, amelyek különösen most, az angol fizető- eszköz leromlásának 'napjaiban az arany letűnt szerepéről, a valuták titokzatos, mágikus belső erejéről — meséket mondanak. A pénz, az arany közgazdasági életbéli szerepének teljes nemismeréséből fakadnak azok az uj tervek, amelyek gyerekes makacssággá! ragaszkodnak ahhoz a rögeszméhez, hogy a mai általános gaz­dasági világégésből az egyetlen kivezető mód­szer az arany sutbadobásával kezdődik. Ezeknek a modern, fölületes tanoknak az alapvető hibáira kívánok az alábbiakban rövi­den rámutatni. Az aranynak közgazdasági életbelli első sze­repe az, hogy csereeszközként, szolgált, hajdan és ma is szolgál. Ezt a szerepét az arany akkor lemben 2 svájci frank. Ha a páratlan minő­ségű magyar csemegeszőlőt kg.-ként egy svájci frankkal értékesítik külföldön, 50 millió svájci franknyi valutabehozatalra számíthat Magyarország. Ugyanez az eljárás a további években kifejlesztve nemcsak a szőlőkivitelt emelheti ennek a mennyiségnek többszörösé­re, hanem éppen ezáltal a borárakat is a mai árral szemben jelentékenyen fölemeli. Hírek szerint a magyar kormány illetékes tényező­inek az a szándéka, hogy a találmányt az or­szág szőlőbirtokosainak bevonásával vegyék használatba. Ilyen módon egyrészt az értéke­sítés haszna javarészt a termelők kezén ma­radna, másrészt a vakítasz-erzés jobban biz­tosítaná a fizetési mérleget. Néhány év előtt egy volt magyar pénzügy­miniszter azt a tanácsot adta a szőlősgazdák­nak, hogy vágják ki a szőlőtőkéket. Most egy kecskeméti magyar embernek a zsenije visz- ezaparancsolja a baltát a szőlő tőkéjéről és sokezer szőlőmunkásnak biztosíthat megél­hetést. (—i) kezdte meg, amikor se híre, se hamva nem volt még a jegybankoknak, valuta- és devizatörvé­nyeknek s az egyes államok — a régen letűnt időkben — csak akkor láttak felségjogaik alap­ján az aranynak, mint fizetőeszköznek törvé­nyes szabályozásához, amikor az arany már ré­gen „működött44. A történelemben azt látjuk, hogy régi, ókori és középkori, de legujabbkori gazdasági válságokban is az államhatalom ma­radt alul, valahányszor csak az aranyat a cse­reeszköz szerepéiből ki akarta, forgatni. — Ly- kurgos spártai vaepénze teljes gazdasági elszi­geteltséghez vezetett. — A római birodalom bukásának okai között nem utolsó az, hogy Róma aranykészleteit keleti fényűző cikkekért kiadta, légióit kénytelen volt földutal vány ok“- kal fizetni. És hogy ezek a légiók nem állták meg a helyüket az aranyvértezetü „barbárok­kal szemben, a<z ma mindenki előtt közismert. — A nagy francia forradalom asszignáfáinak tragikómikué sorsa mindennél jobban megvilá­gítja azt, hogy a valuta belső értéke — rege, pedig az aesziguátáknak nagyszerű „ideális fe­dezetük44 volt az egyháztól s a főrendektől el­kobzott, a nemzet közkincsévé tett vagyontár­gyakban. Az arany helyett uj csereeszközt kereső, ma- gacsinálta közgazdászok és pénzügyi ..szakér­tők44 egyszerűen azt mondják, hegy csere-esz­köznek teljesen megfelel egy benyomtatott, szí­nes papírdarab, amelyért már régóta úgy sem adnak a kibocsátói csengő aranyat s amely így tulajdonképpen az 1000 frankot, vagy márkát, jelző papírdarab tulajdonosának jogigényt ad ­1000 frank, vagy márka értékű részére a nem­zeti vagyonnak. Csak az állithat ilyen naiv,ságot-, aki uem is­meri az aranynak, mint fizetőeszköznek máso­dik közgazdasági szerepét, az értékjelzést. Vol­tak idők, hogy 1000 márkáért két hold földet vehettem, s emlékezünk azokra az időkre, ami­kor ugyanezért az 1000 márkás papírdarabért egy tilt sem adtak. Az arany képes csak az ér­tékjelző, az értékmérő hivatás betöltésére. Mint minden mérték, úgy az érték mérője is összeha­sonlítás, viszonylat, vagy arány. A „belső erő44 — üres frázis, azt nem tudja .senki lemérni sem a mechanikai erőegységgel, a dinnel, sem az elektromos erőegységgel, a Wattal, de ezt a ti­tokzatos erőt hatásaiban sem látjuk és nem lát­tuk soha, sehol. — Igen ám — mondja az újszülött közgaz­dász —, a francia jegybank © a Federal Keserve Bank pincéiben már annyi az arany, hogy uj gödröket kell ásni az újabb aranykészletek be­fogadására s az Egyesült Államokban a gazdag­sági válság teljes erővel pusztít, s a krízis egyes jeleit Franciaország sem képes leplezni. Nagyon egyszerű a válasz erre az okosko­dásra is. Kari Jentsch német közgazdász, kinek könyvei ma, halála után nyolc évvel is százez­res példányszámlban érnek el uj kiadásokat, egyik könyvének a papír- és aranyvaluta elmé­letéről szóló fejezetében ezt olvassuk: „Ha a bankjegy megígért (aranyra való) beváltása el­marad, úgy a csalás (Schwindel) nyilvánvaló s a papírdarab értéke oda van. Egy kormányha­talom az alattvalójának a fejét leiittetheti, de nem kényszerítheti rá annak a hitnek elfogadá­sára, hogy a fedezetlen papírdarab ezer koro­nát, ezer rubelt, ezer forintot, vagy ezer már­kát ér.“ Eszembe sem jut az állítani, hogy a francia jegy-bank, vagy a Federal Reserve Bank, vagy a többi állam papírpénzt kibocsátó szerve ma­napság fedezetlen bankjegyek kibocsátásával „csalni” aakrna. Köztudomású, hogy éppen az arannyal szaturált államokban az aranyfedezet már túl is lépte a száz százalékot, a többi állam­ban pedig megvan a törvényes aranyfedezet, ennek ellenére mégis vannak gazdasági bajok ott is. A tények ilyen állása mellett sem állít­hatjuk azonban, hogy az arany értékmérő sze­repének betöltésére már kivénült volna. Ezzel szemben — Jentsch idézett tanítására is tá­maszkodva —• megkockáztatom a kissé merész­nek tetsző állítást: valódi aranyvaluta ma egyetlen államban sincs, mert az ezer frank föl- irásu papírdarabért kapok ugyan aranyórát, de nem kapok a kibocsátó jegybanktól arany fize­tőeszközt. És ha a .saját számlámra készíttetek ezer frank értékű érmét, amire a törvény módot ad, arra rá kell fizetnem, csak diszázeióval jut­hatok birtokába, vagyis a százszázalékos fede­zettel rendelkező jegybank is megkülönbözte­tést tesz az 1000 frankot jelző papírdarab és az ezer frank értékű érnie között azzal, hogy na­gyobb névértékű papírt követel meg tőlem, mint. amennyi aranyat kiad s -ezzel elárulja a jegybank, hogy neki kedvesebb, becsesebb az arany, mint a sajátmaga által nyomtatott A „detronizált arany” Irta: Tömöri lános dr,

Next

/
Thumbnails
Contents