Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)

1931-10-11 / 232. (2749.) szám

1981 október 11, vasárnap. 15 — A Hartmann Lajos dr. Emlék alap kezelő- bizottsága közhírré teszi, hogy ez éviben az alap kamataiból 2000 (kettőezer) korona tanulmányi segély kerül kiosztásra. A segélyre pályázhat­nak mindazon csehszlovákiai illetőségű sze­génysorén orvostanhallgatók, akik a köztársa­ság valamelyik főiskoláján végzik tanulmányai­kat és jó előmenetelüket igazolni tudják. A pá­lyázati kérvények október 20-ig a következő címre küldendők: Gáti Mór dr. orvos, Kotioe— Kassa, Malom-ucca 1. — Betörők fosztották ki * pereszlényi Baía-fi*. letet. Nagyiapolesányi tudósítónk elemi!: A közeli Pereszilény községben ezideig ismeretlen tettesek teljesen kifosztották a Bata-cipőüzlefef. A betörők az é|j leple akit álfculcs segítségével hatoltak be az üzletbe, ahonnan több mint hétezer korona ér­tékű árut loptak el, majd feltörték a pénztárt és az abban elhelyezett 700 korona készpénzt ás ma­gukhoz vitték. A csendőrség rendőrkutya segítsé­gével .in dította merf a nyom óvást, ezideig azonban nem sikerült a tettesek nyomára bukkanni. Ké­zenfekvő, hogy a betörést csak a helyi viszonyok­kal ismerős egyének követhették eh — MUDr. G. Gottlieb Gizella fogorvos, Prága VII, Leteuské Etám. 9. Rendel %9—12, d. u. 2—5. — Újabb vakmerő betörés Érsekújvárod, Érsek- újvári tudósítónk jelenti: Az utóbbi hetekben sű­rűn megismétlődnek a tolvajláeok ée a betörések Érsekujvárótt. Az elmúlt éjszaka az egyik boltőr ellenőrző körútja alkalmával észrevette, hogy a Cytris-féle ruhaüz!étiből viillanvfény szivar©" ^z uc- cára. Megpróbálta a redőnyt felhúzni s amikor ez nem sikerült, gyanút tor 't Telefonon értesítette a csendőrséget és rendőrséget, majd elszaladt a kereskedő lakására és közölte vele a gyanús kö­rülményt. Pár perc múltán az üzlet tulajdonosa, egy rendőr és egy csendőrjái'őr jelent meg a helyszí­nén, kinyitották a kereskedést és me-g'állapii/fcották. hogy odabent betörők jártak, de a zsákmány elvi­telére nem maradt idejük, mert megzavarta őket oz éjjeli őr. A vakmerő betörők után teljes appa­rátussal indult meg a nyomozás. — A pozsonyi YMCA fotóhirei. Az YMCA po­zsonyi központja közli: A pozsonyi YMCA fotó- klubjának német és magyar osztálya ezévi első összejövetelét október 13-án, kedden este 8 óra­kor tartja meg az YMCA sáncuti épületének kékszalónjában. Ezen az összejövetelen minden klubtagot, valamint minden más érdeklődőt szí­vesen látnak. Kérünk mindenkit, aki erre az Összejövetelre eljön, hozza magával a legszebb nyári fölvételeit, hogy azok a gyűlésen szak­szerű megbeszélés és kritika tárgyát képez­hessék. xx A devizadifferenciák és az utazások. Az angol font által megindított devizaolcsóbbo­dás azt eredményezte, hogy az Ausztrián át történő utazások lényegesen olcsóbbak lettek. Erre mutat a PMH utazási irodájának mai hirdetése is, amely októben 18-ra 1000 koro­náért hirdet egy három és fél napos párisi tartózkodással egybekötött párisi utat. De ^gpnkivül az olaszországi utazásoknál is erő­sen érezhető az osztrák schilling tetemes esé­se s ma 1000 koronáért már igen szép egy­hetes utazás állítható össze Olaszországban. Az olasz utakra nézve készséggel nyújt aján­latot utazási irodánk. — Tűz Felsőstubnyán. Stubnyáról jelentik: Szírnek József mészáros műhelyéiben tűz ütött ki, amely az egész épületre elharapózott s a gazdasági épületekkel együtt elpusztult. A kár jelentős, de biztosi tás révén megtérül. — Járási tiizoltótanfolyam Léván. Léváról jelenti tudósítónk: A lévai járás 35 szlovák- nyelvű községe részére tű zol tó tantól vamot ren­dezett Léván a szlovenszkói országos tüzoltó- ezöveteég Voldán Béla országos alparancsnok vezetésével. A záróvizsgán megjelent Schmid .országos főparancsnok is. A lévai járás 11 ma­gyar községe részére tavaszkor rendeznek (ugyancsak Léván tüzoltótanfolyainot. — Bűnvádi bonyodalmak keletkeztek a német- prónai kőbánya létesítése körük Nérnetprónáról je­lentik: Egy feljelentés alapján a csendőreég egy érdekes, közel négy év óta húzódó csalási ügyben indított nyomozást. Az eddigi jeleik arra enged­nek következtetni, hogy a nyomozás eredménye­ként a büntető bíróság is foglalkozni fog az ügy­gyei. Még 1927-ben történt, hogy Steirihübel Antal n érne f(o rónai- kereskedő megáíifeipodásit létesített Brindza István losonci mérnökkel a község köze­iében levő kőbánya kiaknázását illetőleg. A tár­gyalások során két másik társat is találtak, majd próbaásásokat végeztek és a kitermelt követ a brumm geológiád intézetnek küldték meg szakszerű felülvizsgálás és elemzés céljából. Brindza a fel­jelentés szerint közölte társaival, hogy a vizsgálat •5200 koronába kerül és a pénz előre küldendő be. Az összeg felét át is adták neki azzal, hogy a má­sik felét a megállapodás értelmében a sajátjából keld fízetnie. Múltak a hónapok, a szakvélemény azonban nem érkezett, majd Brindza nem adott étetjeit magáról, dacára a számtalan sürgetésnek. A cégtárs ekkor gyanút fogott e igy az ügy rövi­desen a csendőrség tudomására jutott. Brindza mérnök kihallgatása során beismerő vallomást tett, miire folyamatba tették a bünvádd vizsgálatot. A KASSAI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA: Vasárnap d. u.: Fehér orgonák. Márkus operettje. Vasárnap este: A cárevics. Leihár-operett. Szűcs László, a budapeeri m. kir. operaház tagjá­nak vondégfe 1 léptével. Kétfő: A eárevics. Szűcs László felléptével. Kedd: A mosoly országa. Szűcs László bucsufel lépte. SziUHÁz-Könyv-KabTURA A Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezei az ifjúsági irodalom érdekében Prága, október 10. Három évvel ezelőtt még fennállott a Ka­zinczy Könyvibarátok ifjúsági osztállyá, amely lelkesen küzdött, bár egyre fokozódó nehéz­ségek között, a szloiyenszkól magyar ifjúság külön irodalmáért. Az ifjúsági könyvibarátok átmeneti időre felfüggesztették működésű­ket. Azóta sok kérdés, unszolás és tanács sürgette az ifjúságii könyvkiadás újból való megindítását az ifjúság barátai, nevelői s különösen az érdekelt ifjúság ama tagjai ré­széről, akik éveken át vásárolták, élvezték s most őszintén nélkülözik a gyönyörű kis könyvecskéket.. Mert ezek az ifjúsági köny­vek minden vitán felüléllóan megtalálták út­jukat a fiatal lel Lekhez. A Farkas Gyula dr. hozzáértő pedagógusi vezetése mellett meg­jelenő kis Voiggenireiter-klönyvéket ma is ott látom, elrongyolt, agyonolvasott állapotuk­ban, Szlo'venszkóiszerte, tapogatózó kis diák kezek között. Az Indiámiskota, az Indián- önvédelem, Falud!: Mi a szinház-a, a Magyar Regéik és az Erdélyi Regék, a Játékos könyv, az Egy pozsonyi Robin aon, Szombathy kitű­nő Mikulics-ja, Mikulics kalandozásai szára­zon és vizen, Szikiay: A fekete ember c. tör­ténelmi elbeszélése, Tábori könyve: Az uj Buda, alulírottnak iis A felhők Mse okmü ifjúsági regénye és még sóik más kis könyv, cserikésztudományokról, történelemről, ifjú embereknek szükséges élettapasztalatokról regélő és a jókedv hangján szórakoztató könyvek, az abbamaradt szép akció úttörő, jelentős, feledhetetlen és péld átadó eredmé­nyei ezek. Még mennyi nagyszerű ifjúsági könyv tervét emlithetmém, melyek már nem jutottak el élő betűk alakjában a szomjas fiatal Miiekhez. Nagy és pótolhatatlan vesz­teség érte ezáltal őket, de meggyőződésem szerint az egész szlovenszkói magyarságot is, mert hézagois erőinek utánpótlásaira hiva- to'tt fiatalsága ezeknek a könyveknek az azdtavalö teljes hiányában valamivel megint kevesebb szint, erőt, tudást és lendületet visz magával a nemzeti élet közösségébe. Ez a hiányosság és (veszteség bizonyés és áttekinthetően kimutatható. Emellett jelen­tőségét nagymértékben növeli az a körül­mény, hogy ifjúságunk neveltetése a magyar kultúra teljes és lényeges értékű elsajátítása szempontjából egyre főbb kívánnivalót hagy miaga után. Fiataljainknak kultúránk lénye­géről csak távoli, halvány sejtéseik, torz képzeteik és lejelenték télén itett adataik vannak. Műveltségűknek, tájékozottságuknak nagyon sokszor már nem a magyar kultúra a fundamentuma. Ilyen körülmények között sokszoros hiva­tás vár a nagyon jó, nagyon élvezetes, emelő és tanító ifjúsági könyvre és irodalomra. A szlovenszkói magyar iifjuiság két újságja, a Mi lapunk és a Tábortűz ezen az utón igyek­szik előrejutni, de hiányzik az óvenkiniti 6—8 ifjúsági könyv, amely néhány ezer pél­dányban szétínsson Szlovenszkó magyar tá­jaira és legjobb barátképpen betársuljon gyerekeink életéibe. Még csak tervekben élő, a kezdet kezde­tén álló akciót indítottunk meg a szlovéne­kéi magyar ifjúsági könyv és általában az ifjúsági irodalom újjáélesztése, feltámasztá­sa érdekében, ügy gondoljuk, hogy a szük­séges előkészületek után az ilyen és hasonló célok szolgálatában álló nagyrahiíva-tott Ka­zinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezet ke­retiéiben ujibóil megkezdhetjük maid az ifjúsá­gi irodalom ápolását és tovább folytathatjuk az egyszer abbamaradt ifjúsági könyvkiadó munkát. Már most beszélünk erről, hogy az ifjúság barátai, az ifjúsági könyvek ifjú ba­rátai, a régi s remélhetőleg még több ifjúsá­gi könyvbarátok majd hivó szavunkra azon­nal mellénk állhaseanak. Az első jelet írneg- adtük a most már majd győznünk kell ebiben a jelben! Darkó István. I Nedves falak szárazzá tétele I „áramló levegő“ módszerével. Teljes Mállással vállalja, felvilágosítással és dijtalan költségvetéssel szolgál: Schulz-féle épitési r. t. speciális osztálya, Bratislava, Laurinská 6. Az „élő zene“és a problémái A világhírű hegedűművész, Hubennann RrandMav rendkívül érdekes fejtegetést jelentett meg a kö­zelmúltban a berlini Yoesisohe Zeitung hasábjain. A mai zened életnek legnagyobb kérdéséit vetette fel cikke során, a gépzene egyre hódító hatását, a muzsika mechanizátódáfiát és azt a belső, telki fo­lyamatot, mely ezzel kapcsolatban a hivatásos te műkedvelő zenészek, zenebarátok soraiban leját­szódik. — Kétségtelen. — írja a nagy hegedűművész — hogy a gépzene, vagyis a rádiónak rohamos hódító elterjedése, de azután a gramofonok uj népszerű­sége is mélyreható befolyással bír az egész zenei kultúra további kialakulására. Régen-t© megfigyel­hető volt az a téves felfogás, még amikor a gépzene jóformán ismeretlen fogalom volt, hogy a szülők, de igen gyakran a zenepedagógusok is teljesen té­ves módon értelmezték és fogták fed az ifjúság ze­neoktatását. A. taniÜtásnak és tanulásnak szinte 'kizárólag, de legalább ás főcélja volt a virtuozi­tásra való nevelte. A skálák, ujjgyakorlatok játszot­tak elsőrendű szerepet, a lényeges ez maradt, hogy a gyermek minél előbb maga is művelje a zenét, de átfogóbb, mélyebb zenei [kultúrára nevelésével senki sem törődött. Pedig ez ugyanolyan téves fel­fogás, mintha az irodalomtörténeti tanárok arra nevelnék az ifjúságot, hogy az maga is rövidesen önálló értekezéseket és interpretációikat készítsen nagy költőiéről. Az alkotásokkal határos interpre­táció már csak kivételes tehetségeknek kijutott adomány, de az általános műveltség zenében te irodalomban mindenki által megszerezhető. Ez azonban mindeddig elhanyagolt oldala maradt a zenepedagógiának. Ilyen volt a helyzet a zene medhanizálódása előtt. Mindenesetre volt benne nagy tévedés és több helytelenség, de maradt egy felbecsülhetetlen elő­nye: akkoriban zenélitek az emberek. Úgyszólván minden családnak megvolt a maga zongorája, ame­lyen a házikisasszony j ól-rosszul milvtezkedlhetelit, jobb hijján örömmel hallgatták a meghívott ven­dégek a műkedvelő háziikvartettet te kií® szalon- zenekart a fogadónapokon, virágkorát élte a diilet- tontizmue. Már pedig Tíubermamn szerűit a nép,* ország zenei kultúrájában rendkívül fontos szerepe van a dilettantizmusnak. Esetleg ezer dilettáns kö­zül válik ki idővel a zseni — hisz sokan igy ver­gődtek világhírnévre, mint például Mussorgeki, Borodin, Franz C-eear, — tehát minél több ezer dilettáns nyüvi a különféle hangszereket, annál több a remény a zsenik kitermeléséhez, helyeseb­ben felfedezéséhez. Emellett azonban az átlag zened kultúra te ami ezzel összefügg, a koncertélet, az opera világa is elsősoriban erre az alapra épül, a zeneértő, zene­barát dilettáns nagyközönség érdeklődésére. Ezért, csakis ezért tett a világ legnagyobb és leghíresebb zenei városa Béce, majd később Szentpétervár; mert ott sokat muzsikáltak a családok. A művelt, fölviilágoeult dilettantizmus a fundamentuma a széleskörű zenei műveltségnek. A dilettánsok száma azonban a legutóbbi időben veszedelmesen csökken, ezért pedig a gépzenét kell okoilimi. A családok, a szülők iitt is nagy hibát kö­vetnek el, amikor úgy gondolkodnak, hogy nem érdemes gyermekeiknek komoly muzikális iskolá­zottságot adni, hiszen csak meg kell manapság nyomni egy gombot, felgyújtani pár villanyos lám­pát te máris szebb, művésziesebb élvezetben tehet része a legszegényebb viszonyok között élő kishi- vataűnoknak is, -mint azt egy jó közepes étlagzentez nyújtani tudna. Ez azonban végzetes tévedte. Hu- beTmaun szerint zenét hallgatni ahelyett, hogy ma­ga játszanék az ember, akkora különbség, miint szép gyümölcsösitál'ban gyönyörködni ahelyett, hogy a néző a gyümölcsökből jóllaknék. Igenis tanít­tatni kell a gyermeket zenére, ezáltal nagy szol­gálatot tesznek a szülők magának a zenének is, de gyermekeiknek is, kikből agy olyan zenebarátok fejlődhetnek, kik közelebbről, mélyebben érzik te élvezik ezt a művészedet. A gépzene legkároeabb hatása, hogy megöli ezt. az élő zenét, melynek él­tető eleme n zenei dilettantizmus. Amióta ez ki­veszőiéiben van, azóta fejlődik vissza a zenei kul­túra. Rádió te gramofon sóim sem lesz képes pó­tolni azt az élettel télid művészetet, mely mechani­kus közvetítés nélkül lélek tői létekig szól. Igaz, hogy sokan vannak^ akik azt vélik, jobban. ————q lehet zenét csendes magányban, otthoni megihdtt társaságban, a kandalló mellett élvezni, amikor csak bekapcsolják a külföldi nagy zenekarokat, koncerttermeket te úgy hallgatják a kiválasztott darabokat, távol a tömegtől, a konoertpubllkum sokszor sznob, sokszor kizárólag mondáin társas együttlótétőL Hubermann élénken tiltakozik ez el­len a felfogás ellen, ö maga sokkal szívesebben játszik koncertpódiumon, mint saaIónokban, kivá­lasztott kis te előkelő társaságnak, hol mindig na­gyobb közönyt, több xnondaiineéget, több flörtöt és kevesebb művészi lelket talált, mint a nagy kö­zönség körében, hol az egész tömeg egy érzelem­ben, egy lélekben, egy elragadtatásban oldódik fel te ahol úgy a müvtez, mint minden hallgató mint­egy összeolvad a művészet átfogó te egyetemes szépségében. És ezt az egyetemességet, ezt a nagy­vonalúságot ugyancsak komoly veszéllyel fenyegeti a gépzene. Legvégül van a mechanikus zenének egy óriási gazdasági kihatása te jelentősége ás, mely azonban művészeti téren is végzetes következmicuyekkel jár. Sok anyagi te technikai könnyebbsége folytén lassandassan, de fokozatos következetességgel ki­szorítja ez „élő zeuét“, úgy hogy manapság rend­kívüli bátorság, merész elhatározás kell ahhoz, hogy valaki a zenei pályát válassza élete hivatá­sául. A szülők is inkább lemondanak erről a költ­séges, bosszú iskoláztatásról, mely igen sók eset­ben nem biztosítja gyermeküknek még a megélhe­tési minimumot sem. Olyan itt most a helyzet, mint az orvosoknál lenne, ha a diploma megszerzése után más nem is érvényesülhetne, csak akiből azonnal egyetemi professzor lesz. Nem a selejtes anyag hullik el az életben a kikerült diplomás művészek közül, hanem senki sem ér el eredményt, csak az igazán legeiisőbbrendü tehetség, a zseni. Ilyenek pedig kevesen vannak. Az alsóbbrendű zene, mely azelőtt bőséges megélhetést nyújtott a közepes tehetségeknek, most teljesen mechaniaá- lódott, ott a rádió, a hangosfilm, a gramofon, a hangosambeszélők — aki most nem tud pódiumra kiállni te ott is az elsők közt szerepelni, az remény­telen sorsnak néz elébe. így sikkad el manapság igen sok tehetség, aki idővel nagyra vihette volna, de akit elfojt, megöl, tetipor a gépzene. El kell ismerni, a rádiónak, a gramofonnak, a hangosfilmnek, és a gépzene sok fajtájának meg­van az az elvitathatatlan érdeme, hogy népszerű­síti a művészetet, propagálja a zenét, műveli a nép legszélesebb -rétegeit, de ezt végcéljául nem szabad tekinteni. Mert a médianizálit művészet csak arra való ée csak addig van létjogosultsága, amíg az elvezető utat jelenti az igazi, az élő művészet­hez, mely nem gombnyomásra, vdllamylámpák fé­nyében, asurozó társaság körében gyullad ki, mi­vel a helye a koncertterem, boj művészt te mii- élvezőt, zenészt és zenebarátot összefog, megráz és felemel az igazi, a közvetlen, a nagy, az eleve­nen élő zene. A tulajdonképpeni Zene. (*) Az Alexy—Bazovsky—Palugyay festőtrió zólyomi kiállítása ottani tudósítónk jelentése szerint -nagy sikerrel járt. A három művész ki­állított anyaga bő és reprezentatív volt. A ki­állítást látogató nagyszámú közönség a három festő müveit szívesen fogadta. 153 mű került összesen kiállításra és a fiatal szlovák festőge­neráció e három, ma már közismert reprezen­tánsa bebizonyította, hogy nemcsak támogatás­ra méltó, hanem hogy a-z, amit hosszú tusa után önmagukból termeltek, valóban -művészi színvo­nalat jelent. A kiállításon rajzok, pasztellek és olajfestmények szerepeltek. (*) A modern zene hangversenyei Prágában. Négy kitűnő, Prágában élő művész: Kálix Jenő. Palotai Vilmos, Wi-lly Schweyda és Franz La-n- ger a szezon folyamán han-g versenyciklust ren­dez Prágában a modern zene legkiválóbb alko t-ásainak bemutatására. Első koncertjüket hét­főn, október 12-én este nyolc órakor tartják meg a prágai Uránia termében. A műsoron Ernst Took egy csellószonátája, Kodály Zoltán hegedűre és csellóra irt duója, Viktor Ullmann variációs kompozíciója és Fidelio Fink© kél, zongorára irt konoe-rtinója szerepel. Az érdekes és nagyjelentőségű kamarahangverseny iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg, mert a modem zene legjobb alkotásait ismerteti meg a közön­séggel és több jelentős müvet a négy művész ímutat M először a közönségnek nyilvános hang­versenyen. Novemberben és decemberben újabb koncertek lesznek és a műsoron Bartók, Hindo- mith, Malipiero, Vycpálek, Milhaud és Strawin- ski fog szerepelni. (•) Miért nem léphetett fel Ármin Berg ée társu­lata a prágai Varietében? A prágai Varieté-szín­ház igazgatósága a következő sorok közlésére kérte fel lapunkat.: Annin Berg, a népszerű bécsi bomi- kus te társulata azért nem léphetett fel a prágai Vorietészinházban, mert minit idegeneknek nem akarták nekiiik megadni az engedélyt az előadások megtartására, bár itteni fellépésüknek sem cen- zuralbeli, sem konoesszióbeli akadálya nem volt. A Varieté-színház különben október 16-án meg­kezdi a már bejelentett artiszbikuB előadásokat. (*) 8*acs Lásiló operaénekes vendégjátékai Kas­sán. Kassai szerkesztőségünk jelenti: Régen volt arra példa, hogy egy vendégszereplő művész any­ujára a közönség szeretőiébe férkőzzék, mint tava­szi kassai vendégszereplése alkalmával. Szűcs László, a budapesti operaház tagja, aki a legutóbb a „Mosoly országáéban Budapesten is olyan elha­tározó sikert aratott, hogy ezzel egy csapásra a legjobb magyar művészek sorába emelkedett. .Ad­nál nagyobb eredményt jelent tehát Szűcs László újabb kassai vendégjátéka, aki szombaton, vasár­nap és hétfőn este Lehár Ferenc ragyogó operet t­jében, a „Cárevics“-ben, kedden pedig az ugyan­csak világhírű Lehár-opere-ttben, a „Mosoly orszá­gáéban gyönyörködteti n kassai közönséget. Mind­két előadás Iványi Dezső rendezésében, Szathmárv Edre dr. karnagy vezénylésével kerül színre t- előreláthatólag harákmas síként fog arató*.

Next

/
Thumbnails
Contents