Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)

1931-10-11 / 232. (2749.) szám

1991 október 11, vasárnap. ^BAGAlMAfiiARHTRLSé 1520 milliós állami hozzájárulást kapnak az önkormányzati testületek A dohányjövedéktő! ulabb 150, a söradóból 140, a házbéradóból 19 milliós többletjövedelemre számit a kormány az 1§3i-es költségvetés szerint Prága, október 10. A jövő évi költségvetés­ben, mint már jelentettük, a vasutak beruhá­Válságban a londoni kerehasztal-koníerencia London, október 10. A betek óta folyó kerek- asztalkonferencia kritikus stádiumba jutott. Az indiai nemzeti kisebbségek képviselői között annyira kiéleződtek az ellentétek, hogy a ki­sebbségi bizottság munkálatai holtpontra jutot­tak, úgyhogy csütörtökön magának MaoDonald miniszterelnöknek is be kellett avatkoznia. A miniszterelnök az egész napot a kisebbségi bi­zottság üléstermében töltötte s végül ultimá­tumszerű fölezólitást intézett a hinduk cs mo­hamedánok képviselőihez, hogy engedjenek köl­csönösén álláspontjukból, mert különben lehe­tetlenné teszik a megegyezést. MacDonald sza­vaiból kiérződött, hogy a miniszterelnök már unja a hosszai vitát, és hogy esetleg attól sem fog visszariadni, hogy berekeszti a ke.rekasztal- konferenciát, anélkül, hogy a konferencia befe­jezné munkáját. Ellenzéki pártszövetség alakult Budapesten Budapest, október 10. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonjelentése). Az Uj Nemzedék jól informált helyről arról értesül, hogy a kormány a 38-as bizottsággal karöltve uj törvénymódo­sító rendeletet dolgoz ki, amellyel a magánválla­latok alkalmazottainak szerződését felbontható- vá teszi. Ily módon a mammutfizetések meg fog­nak szűnni és lehetővé teszik a kisemberek fize­tésének méltányos rendezését. Zsitvay igazság- ügyminiszter rövidesen a 33-as bizottság elé ter­jeszti a rendelet-tervezetet. Budapest, október 10. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonjelentése). Az ellenzéki pártok ve­zetői Friedrich István és Gaál Gaszton kezdemé­nyezésére hetek óta konferenciákat tartanak és ezek eredményeként tegnap megalakult az ellen­zéki pártszövetség. Az uj pártszövetségben va­lamennyi ellenzéki párt résztvesz. kivéve a pár- tonkivülá arisztokrata képviselőket, akiknek be-1 lépése még bizonytalan. A pártszövetség közép­pontjában Gaál Gaszton személye áll. Az ellen­zéki pártszövetség programján a titkos válasz­tójog mellett gazdasági követelések szerepelnek. zási szükséglete 400 millió koronára van elő­irányozva s ezt hitel utján fogják előterem­teni. Ami az állami üzemek gazdálkodását il­leti, a költségvetésben az összes üzem kiadá­sa az ezideivel szemben 130 millió koronával 8929 millióra, a bevétel 160 millió koroná­val . 10.460 millióra csökkent. A legfontosabb kérdés az államkincstár szempontjából az, hogy mennyit szolgáltatnak be az állami üze­mek az állam pénztárába. Itt elsősorban a dohányjövedék jön tekin­tetbe, amely az ezidei 1.308 millió korona haszonnal szemben jövő évben 1460 millió korona nyereséget irányzott elő, ebből 23 milliót fordítanak beruházásokra, úgy hogy az állampénztár számára körülbe­lül 1440 millió korona egyenleg marad. 20 milliót szolgáltai be az állami osztálysorsjá­ték, 1 milliót az állami pénzverő, körülbelül nyolc milliót a postatakarékpénztár és 11 milliót az állami bányák. Az állami üzemek tehát összesen 1480 millió koronát szolgáltat­nak be az ezidei 1337 millió helyett. Az önkormányzati testületek és alapok szá­mára adandó állami hozzájárulást a jövő évi költségvetésben lényegesen fölemelik. Ezt egyrészt az okozza, hogy újabb törvényeket fogadnak el, mint például a söradóról, a víz­gazdálkodási alapról szóló törvényt, továbbá egyes adókból is nagyobb jövedelmet vár­nak. Az önkormányzati testületeknek járó ál­lami hozzájárulás főalapját a jövő évi költ­ségvetésben is a 800 millió korona képezi, amelyet az állami tanítók fizetésére kell for­dítani. A söradóból eredő hozzájárulás 240 millió koronára van előirányozva a® ezidei 99 mil­lió koronával szemben. A házbéradóból az eddigi 119 millió koronával szemben 138 millió lesz a hozzájárulás s a többi forrá­sokkal együtt az egész állami hozzájárulás 1520 millió koronában van előirányozva az ezidei 1360 millió koronával szemben. Az útépítési alap 274 millió koronát kap az eddigi 208 millió koronával szemben. A két vízgazdálkodási alap most szerepel először a költségvetésben és pedig 21 és 6 millió ko­ronával. Ha ezeket a tételeket is az előbbiek­hez számítjuk, akkor az állami hozzájárulás összeseu 1821 millió korona lesz, vagyis 251 millió koronával több, mint ezidén volt. Hogyan védekezzünk a boSsevizmus ellen? Muckermann páter érdekes budapesti előadása a világválság legélesebb ütközőiről — Mit kell meglátnia a mai problémákban a keresztény világnak Budapest, október 10. Nemcsak a magyar katolikus társadalomnak, hanem Budapest egész szellemi életének kima­gasló eseménye volt P. Muckermann Friedrich előadása a Katolikus Kör dísztermében, a Páz­mány Egyesület első szociális estjén. P. Muckermann a modern Németország leg­súlyosabb és legértékesebb egyéniségei közé tartozik. Egyéniség, a szó legigazibb értelmében. Óriási kultúrája az Egyház kétezer éves tradí­ciójában gyökerezik, de gondolkodása, lelemé­nye és csodálatos éleselméjűsége a legtávolabbi összefüggések villámgyors felfedezésében, a leg­maibb viszonylatoknak mindig egészen különös szemszögből való meglátásában a legeredetibb. Ez az eredeti gondolkodása, rendkívül nagy tu­dása, egyetemes műveltsége és széles látóköre teszi képessé arra, hogy érdekesen, tartalmasam és hasznos tanulsággal szóljon hozzá mindazok­hoz a kérdésekhez, amelyek a vulkánikusán for­rongó ma ezer problémáitól zaklatott fantáziá­ját izgatják. Amilyen gazdag tartalmú és mindig a lényegre tapintó Muckermann minden szava, éppen olyan meggyőző erejű, tisztán szemléltető és világos áttekintést adó az előadása. Muckermann páter előadásán, amelynek az előadó ezt a címet adta: „Hogyan védekezzünk a bolsevizmus ellen11, rendkívül nagyszámú és előkelő közönség jelent meg, amely zsúfolásig megtöltötte a Központi Katolikus Kör fehér- termét. A szociális estet Hindy Zoltán ügyvezető al- elnök megnyitó beszéde vezette be, amelyben hangoztatta, hogy az egyház nem fogadhatja el azt a figyelmeztetést, hogy gazdasági kér­désekkel ne foglalkozzék, mert azt a gazdasági válságot, amelyben ma élünk, épp úgy az egy­ház oldja meg, mint ahogyan edddig is megol­dott minden válságot. Üdvözölte a tudós elő­adót és felkérte előadásának megtartására. Muckermann előadásának bevezető szavaival belekapcsolódott Hindy Zoltán allokuciójába' és tárgyához közös kiindulásul Szent Erzsébetet választotta, akit Magyarország adott a német­ségnek, azt a szentet, aki hétszáz évvel ezelőtt, amikor a kapitalizmus napvilágot látott, már a ezeretetet hirdette és ebben a szeretetben a szer­vezettségre hívta fel a hivők figyelmét. S indul­junk el ebből a történelmi távlatból — mon­dotta Muckermann — és álljunk meg napjaink­nál, amikor kilencven százaléka a zemiberiségnek antikapitalista. Kibírhatatlan, nyomasztó zavar terheli e világot, ahol annyi minden áll az ember szórakoztatására készen, másrészt azonban ki­mért következetesség, engesztelhetetlen gyűlö­let és elfogultság figyelmezteti az embert a mai lét válságos gondjaira. Ezt a szórakozó embert egy kérlelhetetlen ököl fenyegeti és figyelmez­teti, hogy milliók sorsa szervezetlenül kallódik. Ez a kéz folyton jeleket ir elénk, ez az ököl hihetetlen terrorral kényszerít minket, hogy a megoldásra elszánjuk magunkat­A bolsevizmus európai és orosz gyökere — Ha a mai világ bomló egyetemességét fi­gyeljük. felvetődik egy kérdés, hogy vájjon ho­gyan lehetséges mindez a kereszténység ezeme- láttára. És mikor ezt a kérdést felvetettem, ma­gam előtt látok tizenkét férfiút, akik valamikor elszánhatták magukat egy világrend megváltoz­tatására. Ugyanilyen érzésekkel keresem most fel önöket és kérdem, hogy vájjon hol vár e pro­bléma megoldást? Néhány évtizeddel ezelőtt Voltaire-re hivatkozó, banális, vallástalansággal kérkedő, apró, klubszerű szövetségek voltak azok a körök, amelyek környezetében a vallás- talanság eszmemenetévéí találkozhatunk. Ma azonban szervezett istentől enséggel állunk szem­ben és hogy a bolsevizmust megérthessük, iro­dalmat, történelmet és főleg Dosztojevszkit kell olvasnunk. — Hogy lehetséges az, hogy amikor a ke­reszténység tömött templomokban hirdeti a sze­reteted, amikor a vallásosság szinte virágzásban van, mégis a gyűlölet szava hallatszik ki legin­kább a mai lármából? Ha ezt a lelkiségében megtermékenyült világot vesszük szemünkre, meg kell állapítanunk, hogy a bolsevizmusban egy európai és egy különös orosz vonatkozás van. A bolsevizmus Európából vette át Marxot és a materializmust, ez a bolsevizmus gazdasági oldala; mig sajátosan, az orosz lelkialkatra szabott vonása az, amely az évszázadokon ke­resztül elnyomott orosz paraszt türelmével ha­nyagul játszó, következetes propaganda segít­ségével odahathatott, hogy ma ínár az orosz néplélek Szabaditót váró ősi vallásos indulatát egybekapcsolva, az anyagi érdekeket látszó­lagosan kielégítő gazdasági rendszer Potemkin- varázsával elérte végül, hogy a türelmes Mes- siás-váTást fanatikus gyűlöletté, a misztikus szekták vallásos áhitozáeát, vak istentagadássá alakította át. A bolsevizmus megölte a szemé­lyiséget az emberben. Csak ez a személyiségétől teljesen megfosztott elvtárs képes elviselni azt a terrort, amelyhez fogható vasszigort egyetlen ország uralmon lévő kormánya meg nem való­síthat. A bolsevizmus egyik történetírója elkese­redésében már azt a megállapítást tehette, hogy bolsevista és az idióta között nincs különbség, mert a leikétől megfosztott ember, aki az anya­giasságnak rabja, beleőrül abba a kilátástalan zsákuccába, ahová öntudatlansága kényszerí­tette. A kommunizmus támadás — A kommunizmus következetesen irtja ki az emberből a lelki szükségleteket, ezért üzen ha­dat a bolsevizmus mindenféle vallásosságnak, mert jól tudja, hogy az űrnek vonzása van és ha egy emberből kivesszük a lelket, abba bele tud­juk plántálni a közönyt s a gyűlöletet. Ugyan­ez a negatív erő fejezi ki a bolsevizmus egyet­len lehetőségét, a támadást. Maga Lenin mondta, hogy a kommunizmus nem lehet más, mint „a tá- madás“ és sohse feledjük, hogy a kommunista következetes maradt ehhez az elvéhez még ak­kor is. amikor a kapitalista, — aki egy asztalhoz tilt az orosz szovjet kereskedelmi képviselői­vel, — azt hitte, hogy „üzletet14 köthet. — Minden elképzelést felülmúl az a gyilkos kíméletlenség, amely a propaganda semmiféle eszközétől nem riad vissza, mindent feláldoz és a máglyák lángjaival égeti ki az emberek jobb iránt való törekvését- Amikor tanúi lehetünk az álhősiesség kegyetlen gaztetteinek, mikor a fanatizált önzetlenség pénztárakat rabol ki csak azért, hogy a pártkasszákat teletömje, amikor ennek az élet-halálra elszánt küzdelemnek vá­gytunk szemtanúi, kell, hogy magunkba szálljunk és gondolkodóba essünk ezeu a kérdésen. — Napjaink gazdasági szakértői előtt ma már nem vitás, hogy az utolsó évtizedek alatt Kina ég India százmillióinak pénze állandó elérték­telenedésnek volt kiszolgáltatva és az utolsó hónapok szórnom megrázkódtatásai tanul annak a könnyelműségnek, amely a kapzsiságot ki­használva ezer és ezer munkásnak életlehetősé­gét kockáztatja, Olyan problémák ezek, ame­lyekre feleletet kell találnunk — hangsúlyozta a világhírű szónok, aki éles bírálatot mondott a mai vállalkozó szellemről, a mai üzleties gondol­kodás „hőséről44 és csodálatosan mély belátással világította meg, hogy a lelkiismeretlen vállalko­zó fiaskója micsoda terheket ró az államra. A magánérdek és a közérdek Az előadó szerint a mai gazdasági rend vál­ságának kettős oka van. Az egyik világi, libe­rális és a dolgok mélyétől irtózó felelősségérzés elhanyatlásában gyökeredzik. — A vállalkozó — folytatja — magánérdeke­ket követ, de törekvésében közgazdaságot ve­szélyeztet. Nagyon nehéz megkülönböztetni és igen sok tőkés elmulasztotta az önző érdekeket lelki-ismeretével összeegyeztetni. Az utolsó évek kíméletlen racionalizálása és a hanyag könnyel­műséggel kérész tül vitt invesztíciók olyan szem­beötlő mulasztásokat tárnak szemeink elé, hogy megerősítik bennünk azt a hitet, hogy ezeknek a hibáknak szemlélete végre odasegiti az emberi­séget, hogy a dolgok régi folyásán változtatni kell. Igen, a materializmus belehangsulyozta az emberbe az érdeket, de ez az érdek közössé vált. A közösségnek ez az expanziója és kényszerítő hatalma szociológiában nyilvánul meg. A szo­ciológus azonban csak az etika szabályaiban ta- lálhatja meg azokat a normákat, amelyek a vál­lalkozó felelősségérzését oda fokozhatják, hogy a közösség jóléte lesz a mérvadó. A mai átalakulások és az egyház Majd felemelve hangját igy folytatja nagyha­tású előadását Muckermann atya, akit a jelenlé­vő nagyszámú hallgatóság lelkesen ünnepelt: — Hozzáfűzhetem azonban, hogy a mai vál­ságnak egyházunkat is érintő konzekvenciái vannak. Ki akarom emelni, hogy a vallásos lé­leknek van egy bizonyos egyoldalúsága, amely olyan kérdéskomplexumokat hanyagolt el, ami ma megbosszulja magát- A templomok itt van­nak, de a templomok mellett áll a parlament, a tőzsde és ha az evangélium az égben lévő házak­ról tesz említést, azok, akik ez igét hirdetik, nem feledhetik el, hogy a földön is kell házakat építeni. Gyönyörű hasonlattal élt itt a szónok, aki megdöbbentő egyszerűséggel a hallgatóság elé idézte Krisztusnak csodatettét, hogy amikor az éhező embereket látja, megérti természetük vá­gyát és ötezer embert vendégelt meg. — Ez az éhezőknek ételt, a szomjuhozóknak italt adó Krisztus legyen a vezérünk és nyissuk fel szemeinket, hogy bajainkat meglássuk. Az evangélium ez az életközelsége legyen az a biz­tatás. amely ha a kegyelmi állapotot fel is téte­lezi, nem akarhatja, hogy az emberekre tud nagy terheket rójjumk. Elképzelhetetlen a sza­kadatlan heroizmus vallása. Már itt a földön meg kell teremteni a szerény boldogulás lehe­A VALÓDI TIROLI Lodemkabátv Sportm5 II A védjegye: \ Valódi angol Trenchkoat |1 ^ Sportmellények || Női sportkabátok, fi Ski ruhák stb. || MÉRTÉK szerinti GAÁRI ARAK Nézze meg dúsan felszerelt raktáramat. - Vidékre szakember állal minták bemutatása vétclkötclezeliség nélkül! MEGKÖNNYlTETT FIZETÉSI FELTÉTELEK FRIEDRICH RESCH Kosice, Rasinova 40

Next

/
Thumbnails
Contents