Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)

1931-10-01 / 223. (2740.) szám

Berlin után (sp) Prága, szeptember 30. A háború utáni német történelem egyszerűen megismétlődött. Emlékezetes, hogy 1923-ban, a Ruhr-meszállás rémnapjaihan Stresemann, ez az addig ismeret­ien politikus, uj jelszót és uj módszert terem­tett, amikor hangoztatta, hogy Németországot nem a passzív ellenállás, hanem csupán a Fran­ciaországhoz való közeledés, a ..megértés" poli­tikája mentheti meg a katasztrófától, öt év alatt, a Ruhr-megszállástól Stresemann haláláig terjedő időben kitűnt, hogy a kényszerszülte elv vadóban helyes, s a birodalom a márkasta- bilizáción, Locarnón, Thoirvn, a népszövetségen át nemcsak megmenekült, hanem előkelő, veze­tő helyet foglalhatott el az európai népek tár­saságában. De a nagy miniszter váratlanul meghalt és a wilihelminista kor mérges, de dip- omá-ciailag ügyetlen figurái újra előtörtek. Akadtak Berlinben férfiak, akik a nyugalmi helyzetet és az antantberkekben mutatkozó el- kidegülést félreértve, elérkezettnek látták az időt az uj teutonroham megrendezéséhez. A kürtbe elsőnek Treviranus fújt, de a kürtszó következménye nem a francia Jeiichó falainak bomlása volt, hanem ellenkezőleg: az alvó, vagy mulató antantőrség a zajra azonnal a fá­mkor: termett. A Stresemann-féle közeledési politikától való elhajlás és a germán erő fitog- tatása a tetőpontját a rossz időben lanszirozott osztrák—német vámuniós tervvel érte el, mely megmutatta, hogy a német veszély igézetében Franciaország néhány óra alatt egységgé tudja forrasztási a széteső ántántot, mozgósíthatja darabontjait, sőt könnyen olyan szövetségesek­re'tehet szert. akik előbb a német érdekszférába tartoztak. Még Oroszországot is elhódította a birodalomtól, mert hiába, régi igazság az, hogy a tőke ereje az antikapitalista országokban a legnagyobb. A birodalom 1931 nyarán visszasülyedt ugyanabba az állapotba, ahol' a Ruhr-megszál- iás után volt. Gazdasági helyzete végleg lerom­lott, elszigetelve állt a kontinensen s vigasza csak annyi lehetett, hogy az a halálos csapás, amely esetleg éri, más hatalmakat, talán az pgész kontinenst, magával ránthatja a mélybe. Mi sem természetesebb, hogy a végveszély pil- lantában a „kraftmeyerei" politikáját fölváltot­ta a stresemanni elv. Ugyanaz a helyzet ugyan­azt a metódust kivánta és Stresemann soha nem volt jobban igazolva, mint amikor az okos Brüning e nyáron kijelentette egyik kölni be­szédében, hogy Németországon csak a közele­dés politikája segithet. A történelem megismét­lődött. A német veszély szerencsére olyan ter­mészetűnek mutatkozott, hogy más nemzetek­nek is árthatott, s igy az európai hatalmak örömmel fogadták a .,de profundis" felnyúló né­mer, békejobbot. A germán erőfitogtatásoknak el kellett tünniök, ami a vámunió eltemetésé­vel valóban franciás tapintattal és finomsággal megtörtént Genfben, — s az ut nyitva állott a kibékülés előtt. Az elmúlt négy nap alatt a né­met—francia kiegyezés második kivirágzásának voltunk tanúi, ha végigfigyeltük a francia ál­lamférfiak berlini utazását, s nincs kizárva, hogy ez a virágzás eljut már az érésig, mert nem túl korai többé és talán nem fenyegetik tavaszi fagyok. A helyzet ugyanaz, mint 1924-ben volt. Ugyanaz a nyomor, ugyanaz a békevágy, ugyanaz a kedvező hangulat a németeknél és a franciáknál egyaránt, akik unják az örökös ősellenségeekedést". Locarnó idején éltették a franciák a németeket és a németek a franciá­kat úgy. mint a. berlini napok alatt. Thoiry ide­jén dolgozott ki Stresemann és Briand ugyan­olyan határozott és praktikus tervet az együtt­működésre, mint most Laval és Brüning Ber­linben a máris híressé vált és bizalmat keltő német—francia gazdasági kornité formájában. A németek első genfi megjelenése alatt hang­zott el először ugyanaz, amit most Laval és Brüning mondott, hogy a világ megbékülése és a nyomorból való kikecmergés útja csak a né­met—francia kibékülésen át vezethet. Ha a mai kezdeményezések ugyanolyan (csak tartósabb) eredményre vezetnek, mint a Locarnó, Thoiry Genf utáni kezdeményezések, akkor Európa jól járt a berlini találkozóval. S hogy ugyan­olyan eredményre vezethetnek, arra garanciát jelenthet a két népszerű vezető államférfin ki­magasló személye: Laval és Brüning, akik át­A részletet vidéki eredményekből egyre élesebben domborodik ki bártlaink választási győzelme í A politikai közvélemény szerint csak a órásai választásnak volt politi­kai jelentősége — Egyedüli vesztes: ienes nemzeti szocialista pártja Prága, szeptember 30. A cseh, német és szlovák sajtó kivétel nélkül tartózkodik attól, hogy a községi választások eredményeiből ko­molyabb politikai konzekvenciákat vonjon le. Általánossá válik az a nézetünk — amit már tegnapi első jelentésünkben hangsú­lyoztunk — hogy -■ — ----­a v álasztás egyedül és kizárólag Prágában bírt politikai erömérkőzés jellegével. Az országban magában — a szocialista sajtó bevallása szerint is — némi eltolódás vehető észre a polgári pártok javára és a szocialista front rovására. A szociáldemokraták vezető orgánuma ezt a veszteséget két képviselői maxsuai'an»r'd.''öocSiili, hozzátéve azt, hogy a szocialista blokkból egyedül a cseh nemzeti szocialista párt gyengült ily arányban. Ennyi az egyetlen politikai eredmény, amit a cseh riagypártok egymás között egy­hangúan el ismernek. Ter mészetes ennek a megállapításnak másik oldala, az, hogy a Stribrny-féle radikális nemzeti ellenzék ugyanennyivel erősödni fog. Érdekes, hogy ez az erőeltolódás éppen Prágában mutatko­zott meg: ott, ahol a községi választás való­ban az országos pártok politikai mérkőzésé­vé alakult. A cseh pártok prágai összecsapá­sának érdekes tanulsága van a polgári és szocialista blokkok erőviszonya szempontjá­ból is. Prágában ugyanis 1920-tól szocialista 'többség uralkodik. A száztagú városi kép­viselőtestületben eddig a három marxista párt a következő mandátumaránnyal volt képviselve: cseh nemzeti szocialisták 26, cseh szociáldemokraták 12, kommunisták 17, vagyis 55 főnyi marxista többség volt a vá­rosházán,. A radikális nemzeti liga előtörése letörte a szocialista pártok eddigi fölényét, mert 'az uj képviselőtestületbe a nemzeti szocialisták 23, a szociáld-eimokráták 14, a kommunisták 13 és a német szociáldemokra­ták 1 mandátummal vonulnak be, vagyis az eddigi 55 főnyi marxista többség 51-re zsugorodott le. A prágai talajon, a marxista pártok eddigi bevehetetlennek látszó fellegvárában tehát a polgári elemek a nagy gazdasági válság és munkanélküliség dacára előnyomultak. A prágai eredmények politikai súlyát nö­velni fogja az is, hogy jövő vasárnap Prága újból választ, ez alkalommal a kerületi képviselőtestületekbe. Valószínű, hogy a múlt vasárnapi választáson megmutatkozott ten­denciák ismét élesebb megvilágítást fognak nyerni s igy a prágai választások politiku­ma ilyenformán mintegy fölülblrálást és megerősítést nyer. Ami a szlovenszkói és ruszinszkói válasz­vették elődeik helyét, Stresemann ét, aki meg­halt és Briandét, akit letaszított a piedesztálról az elmúlt évek német politikája, amely megha­zudtolta, s talán csak most — későn — rehabi­litálja békepolitikájának igazságát, lehetőségét és szükségességét. tási mérleget illeti: örömmel állapíthatjuk meg, hogy pártjaink az agrárk őrt esek helyi terrorja dacára mindenütt kitűnő eredményeket értek el, igen sok községben százszázalé­kos, sőt még annál is nagyobbmérvü erÖ- gyarapodást könyvelhetnek el. Nagyszámú községben valamennyi mandátum párt­jaink kezébe került. A járásonként összesített hivatalos jelenté­sek káoszából az agrárpárt kortesstatiszüku- sai álmérlegeket állítanak és állíthatnak Össze, az egyes községek adataiból azonban —- mint alábbi jelentéseinkből látható — élénken kitűnik, hogy pártjaink az eredmé­nyeket annyira befolyásoló helyi ad hoc listák tömege mellett is mily meglepően meg­őrizték helyi kádereiket, örvendetes újabb ■eredményeinkről az alábbiakban számo­lunk be: á magyar nemzeti párt nagy választási sikerej^a nagykaposi és nagynilályi Kassa, szeptember 30. (Kassai szerkesztő­ségünktől.) A magyar nemzeti párt az összes magyar községekben, ahol önállóan indult és felvette a harcot az agrárokkal, továbbá több községben közösen az országos keresztény­szocialista párttal sorozatos győzelmeket aratott. A kommunista pártnak pedig egysze­rűen nyoma veszett, listáit be sem tudta nyuj- taui. Az ujaibb eredmények az alábbiak: Bátfa: az nmp és okp mind a 12 mandátu­mot megkapta. Gálócs: mnp 189 szavazattal 11 mandátum, agr. 76 (4). Dobóruszka: mnp és okp 197 sz. 10 m., agr. 98 sz. 5 m. Palágy-Komoróc: Mind a 15 mandátum a magyar nemzeti párté. Palló: mnp 60 sz. 3 m., okp 63 sz. 3 m., agr. 3 m., kisg. 3 m. Kisszelmenc: mnp 107 sz. 8 m., agr. 54 sz. 4 m. Nagyszelmenc: mnp 217 sz. 8 m., agr. 191 sz. 7 m. Vajkóc: mnp 69 sz. 6 m., agr. 61 sz. 6 m. Veskóc: erre a községre az agrárpárt külö­nösen ráfeküdt; mnp 111 sz. 7 m., agr. 84 sz. 5 mand. Moksa: okp—mnp 212 sz., agr. 138 sz. Ungnyarád: A magyar nemzeti párt teljes listája győzelmet aratott, mind a 12 mandá­tum az övé. Ungmogyorós: mnp 8 m., agr. 4 m. Inke községben mnp 112 sz. 9 m., agr. 51 sz. 3 m. Deregnyő: mnp 288 sz. 10 m., agr. 169 sz. 5 mand. Mogyorós községben mnp csupán megegye­zés alapján engedett át az agrároknak 3 man­dátumot s igy 9 mandátumot kapott. Kelecsény: nmp és okp 86 sz., agr. 94 sz. Mokcsakérész: mnp 213 sz. 6 m., agr. 232 sz. 7 m., radikális földműves 138 sz. 5 m. Mocsár; tiszta magyar nemzeti párti. Mind a 12 mandátum az övé. Nyárádon szintén mind a 12 mandátum a magyar nemzeti párté. A magyar nemzeti párt már ezen községek szavazataival túlhaladta a mindkét pártunk­nak a legutolsó válsztásokon elért 4000 (négy­ezer) szavazatát! Hasonló eredményeket jelentettek a még hátralevő nagymihályi és kaposi járás beli községekből. Nagyráskán szabálytalanságok miatt uj vá­lasztás lesz. — Vajkóc községben a jegyző az ellenzéki pártok közös listájának 1-es számát kicserélte a köztársasági föld miivespárt 2-es listájával és ez hátrányosan érintette párt­jaink eredetileg 1-es számú listáját. Újabb jelentések az országos keresztény- szocfalfsta párt választási slkir@irii Pozsony, szeptember 30. Az országos ke- nesztónyszocialista párt 'központja jelenti: Az országos keresztényszocialista pánt Vere- béllyen a legutóbbi községi választások óta rendkívül megerősödött. 1927-ben 220 szava­zat, most pedig 422 szavazat esett a pártra, ami csajknem százszázalékos emelkedést je­lent. Mint legerősebb párt 8 mandátumhoz jutott. Egyéb listák a következő szavazato­kat kapták: Agrár párt 92 (1), Hlinka-párt 352 (7), kommunisták 344 (7), csehszlovák néppárt 81 (2), zsidó párt 104 (2), szociál­demokraták 141 (3), szlovák nemzeti párt 28 (0). DUNASZERDAHELYI JÁRÁS Böös: Oraz. keresztényszocialista párt 372 szavazat (8 mandátum), magyar nemzeti párt 300 szavazat (7 mandátum), Nagyabony: Szöv. ell. 234 szavazat (8 man­dátum). Alsónyárasd: Okp 161 (5), mnp 117. Felsönyárasd: Okp 67, mnp 82. Rögölypatony: Okp 6, mnp 6. Mind a tizen két mandátum pártjainké! Lögérpatony: Okp 7, mnp 4 mandátum. Siily: 5 keresztényszoeialista mandátum. Felbár; 6 keresztényszocialista mandátum. VEREBÉLYI JÁRÁS Kálaz: Okp 119 szavazat (4 mandátum). 1927-ben nem jelölt. Fajkürt: Okp 146 szavazat (6 mandátum). A legerősebb párt a községben. Mai számunk 1* ©Ftfal 223. (2740) szám » Csütörtök ­Előfizetőst árt évente 300, félévre ISO, negyed- a i j *• • / -. /? */ • » » ? Szerkesztőségi Prága IU Panská ulice 12, évre 70, havonta 26 Ké; külföldre < évente 450^ SZlOVCflSZrCOl €S KllSZlTISZKOl 6ÍlCTIZ6fCl pCLTÍOK n, emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 116, havonta 3S K& nnlitihni nnniínnin - „ Prága IL. Panská ellee 12. Ili smeleL fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Főszerkesztő: POUIIKÜI napilapja fetetős szerkesztő: Telefon: 34184 Egyes szám ára 1.20 Kő, vasárnap 2.-KA DZURANYl lASZLÖ FCRGÁCh GÉZA SÜRQÖHVCIM. HIRLfiP. PRftHH

Next

/
Thumbnails
Contents