Prágai Magyar Hirlap, 1931. szeptember (10. évfolyam, 198-222 / 2715-2739. szám)

1931-09-27 / 221. (2738.) szám

14 ^J^GAlA\AGtAR.M!RLAP m 1931 szeptember 27, vasárnap. Sziph Áz-Köirty-KuuiURA. ■■■rrwpi.ipi mii Esterházy János pályázatkiírása a magyar nemzet történetének megírására A magyar nemzet történetének megírására pályázatot írok ki a következő feltételekkel: A mü címe: A magyar nemzet története. A miinek a történelmi hűség szigorú meg­őrzésével népies nyelvein, irodalmi színvo­nalú feldolgozásban, szabatos, könnyed, ma­gyaros stílusban, a magyar nemzet történetét kell tárgyalnia a honfoglalástól 1918-ig, a vi­lágháború befejezéséig. A mü terjedelme legföljebb 20 (húsz) nyom­tatott iv, könnyen kezelhető, nagy nyolcadrét alakban 320 oldalt értve. Az a célom, hogy a mü az anyag előirt fel­dolgozása és kívánt terjedelme révén válhas- sék a magyar otthon — bármely társadalmi osztályú, foglalkozású és vallásu magyar csa­lád felnőttéi, valamint gyermekei — min­dennapos élvezetes olvasmányává és bibliá­jává. Hogy ennek a célnak és emellett a tör­ténelmi ismeretek elsajátításának is teljesen megfelelhessen, kívánatos, hogy korszakon- kint, vagy fejezetenkint krónikaszerü tömör és rövid áttekintést nyújtson, egyébként azon­ban különösen azokat az eseményeket dombo_ ritsa ki, amelyek jellegzetesen és tárgyilago­san világítanak reá a magyar faj sajátos eré­nyeire, d& hibáira is. A pályamű beküldésének határideje 1932. évi október 1. napján jár le. Eddig a napig a papiroslap egyik oldalára géppel Írott pá­lyaműnek címemre feltétlenül meg kell ér­keznie, mert később érkezőket nem veszek fi­gyelembe. A szerző nevét és pontos címét a pályaműhöz csatolt és vele azonos jeligéjű zárt boríték akként végje, hogy feltörés nél­kül ne lehessen elolvasni. Pályázhat bárhol élő magyar. A pályaművet az általam felkérendő bi­zottság fogja megbírálni. Az eredményt 1932. december 20. napján teszem közzé. A bírálóbizottság részéről legjobbnak Ítélt mű szerzője 10.000 csehszlovák korona juta­lomban részesül. A második legjobb mű 3000 csehszlovák korona, a harmadik legjobb mü 2000 csehszlovák korona jutalomban része­sül. A megjutalmazott munkák a pályadij ki­adásával átmennek tulajdonomba akként, hogy a kiadásra választott pályaművet szaba­don, belátásom szerint szükséges példány­számban, vagy egymást követő uj kiadásso­rozatokban közzétehetem anélkül, hogy ezért a közzétételért, vagy bármily példányszám­ért, vagy uj kiadásért a szerző uj díjazást, vagy részesedést követelhetne. A kiadásra ke­rülő művön jelezni fogom, hogy elnyerte pá­lyadijamat. Nyitroujlak (Újlak pri Hitre, Szlovenszko), 1931. szeptember 23. Esterházy J&no* s. k. A „Júliusi éjszaka" kassai bemutatója Kassa, szeptember 26. (Kassai szerkesztő­ségünktől.) Hunyadi Sándornak, a „Fekete- szárú cseresznye" most imár nagyhírű írójá­nak első vigszinházi darabja szinte típusa azoknak a daraboknak, melyek minden mé­lyebb tartalom nélkül, pusztán szórakozta­tás céljából íródva esek jó színészekkel, jó előadásban tarthatnak számot sikerre. Szük­séges volt ennek előrebocsátása azért, hogy jobban kihangsúlyozhassuk, magasabbra ér­tékeljük a kassai magyar színtársulat prózai együttesének minden kritikát kiálló munká­ját, mellyel a „Júliusi éjszaka" előadását is örvendetes gyöngyszemként állította be ed­digi sikereinek számottevő sorozatába. Ennek az újabb sikernek — nagyon őszin­tén s a talán kötelességszerü dicséret bana­litásának még a gondolatától is távol állva Írjuk ezt — két érdemes művészét kell első­sorban kiemelnünk, akik munkájukkal nagy­szerű keretbe foglalták az előadást s vele a többi szereplők produkcióját. Az egyik Mé­száros Béla, akinek a rendezése egy precíz óramű pontosságával a legkisebb nüánszrá is kiterjedt és a maga értékes művészi elgon­dolásának összetartó vonalába állított be min­den szereplőt. A másik érdemes ember Ber­csényi Tibor szcenikus, aki viszont artiszti- kus képességeinek maximumát állította az előadás szolgálatába és egészen elsőrendű díszletekkel festette alá a rendező és a szí­nészek munkáját. Ezt a jó keretet az ugyanolyan biztos össz- játék harmóniájával töltötte meg a szereplő együttes, melyből különösen stílusosan játszó Medgyessy Juci, a csupasziv hangján beszélő és tehetségéből megint pompás Ízelítőt nyúj­tó Vámos Sári, az ezúttal is jó Vécsey Ilona, az öreg dajka szerepéből kifogástalan figu­rát formáló V. Kovács Hanna, a minden mon­datával és mozdulatával a tiszta müvésziség erejét sugárzó Mészáros Béla, a néhány je­lenetét kissé túlhajtó, de alapjában mulatsá­gos Fáy Béla, a nagyrészt hibátlan karakter­figurákat formáló Farkas Pali, Balogh Fri­gyes és Mihályi Ernő, az inas sok helyen hi­hetetlen alakját őszinte emberré valószinüsi- tő Némethy Zoltán és a minden igyekezeté­vel kielégítő munkára igyekvő Gergelyt Vil­ma érdemelnek meg minden dicséretet. A jó előadást szép ház nézte végig és szívesen tapsolt a szereplőknek. (—béri.) (*) A Szlovenszkói Magyar Kulturegylet őszi programja. Komáromból jelentik: A SzMKE, mely a nyáron, a nagy gazdasági katasztrófa idején nem adott magáról életjelt, bár a nyár folyamán is igen fontos helyeken alakultak újabb fiókjai, most állította össze őszi program­ját. Ennek fontosabb részei az újabb fiókok megszervezése, hogy minél több magyar ember sorakozzék föl a magyar kultúra támogatására. A SzMKE megállapodást létesített Mécs Lász­lóval, Szlovenszkó reprezentáns költőjével, aki­nek csodálatos előadómüvészetét még sok he­lyen nem ismerik, hogy a SzMKE nagyobb fiókegyleteiben szavalóestét rendez. Eddig mintegy 20 előadás van tervbevéve az őszi és téli évszakokban. A szlovenszkói magyar intel­ligencia számára hatalmas meglepetést tartogat a SzMKE népművészeti kiállítása, amelyben a martosi kézimunka remekműveit ismerteti meg Pozsonyban és ezt követőieg nagyobb váro­sainkban. Olyan kincseket lát ebben meg a ma­gyarság, amelyről eleddig sejtelme sem volt. A martosi asszonyok és leányok nagyban készül­nek a páratlan szépségű kiállítási anyag össze­állítására. Az ősz folyamán most már több, mint száz községben kezdődnek meg a Kulturegylet előadásai, amelyekkel a tudományos és köz­hasznú ismereteket népszerűsíti s amelyen nép­szerű folyóirata, a Magyar Vasárnap is mun­kálkodik, amely irodalmi mellékletet is nyújt. Az egyesület tudományos osztálya is életjelet ad magáról megindítandó folyóiratával, amely előkészületben van és amely köré húsznál több szlovenszkói tudományos szakember és iró csatlakozott. A magyar közönség támogatásán múlik, hogy ezek a célkitűzések sikerrel és eredményei is járjanak. (*) Október 5-én nyitja meg újra Pozsonyban Reichental Ferenc iskoláját. Pozsonyból jelen-j tik: Már a tavalyi iskolaév végén, az első meg­nyitásnál nagy érdeklődést keltett Reichental Ferenc iskolája nemcsak Pozsonyban, hanem a város határán kívül is, amiről a vidékről be­járó növendékek a legjobban tanúskodtak. Most az ujramegnyitásnái ez az érdeklődés ter­mészetesen csak nő, annál is inkább, mert Roi- chental külön gyermekkurzussal akarja az is­kolát kiszélesíteni. Bizonyosan sok szülő Örülni fog, hogy ilyen nagytudásu és nagykulturáju művészre bizhatja gyermekét, aki a tehetség, a játékos fantázia első megmozdulásait szak­szerű vezetéssel pozitív irányba tereli. Erre a. kurzusra gyermekek nem- és korkülönbség nél­kül' jelentkezhetnek. Ezenkívül megmarad az eddigi nappali és esti kurzus felnőttek részére. Reichental tanítási módja, az individuális érté­kek megőrzése mellett, pozitív tudást adni, egy­formán fejleszti a kezdőt és a haladót. A mo-, dern művészi és kulturális törekvések megis­mertetésével pedig uj, friss látókört nyit meg növendékei előtt. Ez teszi ezt az iskolát ideális előkészítővé akadémiára, iparművészeti főisko­lára, vagy akár a műegyetemre készülőknek. Tokintettel arra, hogy növendékek csak korlá­tolt számban vétetnek föl, ajánlatos a minél előbb való jelentkezés. Naponta 11—1 és d. u. Rohamosan szaporodnak a Kazinczy Könyvbarátok Társaságának tagjai Prága, szeptember 26. A Kazinczy Könyv- barátok Társasága cim alatt évekkel ezelőtt megszervezett bibliofil mozgalom a Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezet megalaku­lása óta örvendetes és rohamos fejlődésnek indult. A Könyvbarátok vezetősége kimuta­tást készített a legutóbbi 6 hónap alatt elért eredményről. A kimutatásból az tűnik ki, hogy ezalatt a félév alatt a Társaság taglét­száma 500-at meghaladó előfizetővel szaporo­dott. Szervezői munkáját a Könyvbarátok Társasága ezekután a legjobb reményekkel tovább folytatja. A szervezők a napokiban Munkács és Beregszász városokat és egész környéküket keresik fel, hogy a legszebb kilátások előtt álló könyvmozgalomnak az ot­tani olvasókat is megnyerjék. Angyal az őrszobán B, Palotay Boris egyfelvonásos játékának kassai bemutatója Kassa, szeptember 26. (Kassai szerkesztő­ségünktől.) Tizenkét esz/tendei önálló irodal­mi élet után — sajnos — még ott tartunk, hogy szlovenszkói drámairodalomról beszélni sem lehet. Azok a darabok, melyek eddig szlovenszkói szerző tollából kerültek nagy- néha színpadra, távolról sem képezhetik mag- vát egy megteremtésre váró színpadi iroda­lomnak. A szlovenszkói vers már megszületett és akad már szlovenszkói regény is, de a szlo­venszkói dráma még mindig a jövő kérdése. Lehel, hogy a közeli jövőé. * A fentebbieken mitsem változtat az a tény, hogy B. Palotay Boris, az írásairól előnyösen ismert szlovenszkói Írónő „Angyal az őrszo­bán" címmel egyfelvonásos játékot irt, melyet csütörtökön este mutatott be Kassán a ma­gyar színtársulat prózai együttese. A darab, egy-két helyesen meglátott figurája és né­hány kétségtelenül értékes, emberi mondata ellenére sem tarthat igényt arra a színvonal­ra, melyen egy határkövet jelző színpadi al­kotásnak, ha szlovenszkói toll irta le azt, föl­tétlenül lennie kellene. Ez a megáll api tásunk egyáltalán nem zárja ki, hogy B. Palotay Bo­ris tehetséggel és jószándékkal irta a darab­ját é3 azt sem, hogy ami nem sikerült neki ezúttal, talán sikerülni fog neki következő darabjával. * A címszereplő angyalt, aki az égből látoga­tott le a földre, éjszakai kóborlása közben rendőr kiséri be az őrszobára. Az őrszobán találkozik a munkanélkülivel, az uccaleány- nyal, a nyomorgó proletáranyával, akikkel beszélgetésbe kezd, elmondatja velük szen­vedéseiket, vágyaikat, segítséget Ígér nekik, szerelemre gyűl (V) a szép szál munkanélküli férfi iránt, végül kiugrik az ablakon és a kö­vezeten holtrazuzza magát (V). Ez röviden a darab tartalma, melynek sze­replői közül egyedül az uocalány és a prole­táranya állanak néhány megkapó, igaz mon­dattal a helyes emberi meglátás horizontjá- -ban. A jobb sors és az anyaság után vágyako­zó uccalánnyal és a gyermekei részére ke­nyeret könyörgő proletáranyával szemben a hol cinikus, hol ellágyuló munkanélküli, de különösen az angyal alakja egészen valószí­nűtlenek, meri az éhes munkanélküli, külö­nösen egy rendőrőrszobán, nem aforizmákat mond, hanem lázad, aiz angyal viszont nem szerethet bele egy férfibe és nem zúzhatja magát halálra a kövezeten. Ha B. Palotay Bo­ris szimbólumnak szánta a darabját, akkor ilyen fontos körülményekre jobban kellett volna vigyáznia, nem is szólva több, indoko­latlan mondatáról, melyek sokak előtt bizo­nyára fülsértők lehettek. A dialógusok föl­építése, első darabról lévén szó, sok helyen szintén nélkülözi azt a rutint, mellyel még ilyen témából is érdekesebb, könnyebben pergő darabot lehetett volna imi. * A bemutató előadás természetesen nem nélkülözhette azokat a hibákat, amiket a da­rab lényegéből eredő okok miatt és külön­ben jó rendezésnek sem sikerült eltüntetni. Az angyal és a munkanélküli valószínűtlenek maradtak a színpadon is, amin még Medgyes­sy Juci dekoratív megjelenése és finom, me­leg hangjai, sem pedig a rendező és szereplő Mészáros Béla minden lehetőséget kiaknázó invenciózus igyekezete nem tudtak segíteni. Az uocalány és a proletáranya szerepében a tehetségéből ismét pompás Ízelítőt nyújtó Vámos Sári és az őszinte eszközökkel dol­gozó Vécsey Hona mentették meg a darab és az előadás értékét, mig a humorról egy rend- őrőrmester szerepében Farkas Pali gondos­kodott A háromnegyedháznyi közönség a hi­bák mellett az értékeket is megérezte és többször tapsolta függöny elé az Írónőt a sze­replőkkel együtt. * A bemutató mellett két jelentéktelen, rossz egyfelvonásos operett is szerepelt az est mű­során. Mindkettőt Hetényi-Heidelberg Imre irta és az egyes szerepekben az operettegyüt­tes teljes gárdája erőlködött a minimális si­ker kiharcolásán. Egy-két tűrhető ének- és táncszámtól eltekintve ez az erőlködés bizony hiábavalónak bizonyult. Kelem béri Sándor. Uj szlovenszkói könyv a Iestőmüvészetről Prága, szeptember 26. A szlovenszkói fes­tőművészeiét minden oldalról megvilágító i könyv eddig még hiányzik. Ezt a hiányt pó­tolja a Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövet­kezet, amidőn könyvalakban kiadja Brogyá- . nyi Kálmán nagy körültekintéssel és ügysze- i re lettel megirt tanulmányát „Festőművészet i Szlovenszkón" címmel. A pompás könyv ok- ■ tóber 10-re jelenik meg. Százat meghaladó * számban magában foglalja a legértékesebb szlovenszkói festmények reprodukcióit ie. Ez • a gyűjtemény nagymértékben emeli a könyv- - nek úgy belső, irodalmi érlékét, mint biblio­gráfiái jelentőségét is. 5—7 óra közt lehet jelentkezni a müvé&z mü» termében, az Anker-palotában. (*) „Tommy és társa" ógyallán. ögyailláról jelen­tik: Nagy eseménye lesz Ógyallának és közeli 6 té* voli környékiének a jövő vasárnap, október 4-én, amikor ás lelkes műkedvelő gárda ezimrehozza a Tomm/i és társa; tómű operettslágetrt. Az előadást az ógyailai Fiatalkorúakat Gyámolitó Egyesület rendezi. Hónapokig tartó buzgó munka s próbák után a darab előkészítése már befejeződött s a mű­kedvelő társulat teljesen felkészülten várja az ok­tóber negyediki nagy napot, a bemutatkozást. A sze­replők lelkesedését mii sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a zenekar egy tagja a messze fekvő Martos községből naponként jár be ógyallára a pró­bákra s az őszi eső, a sár sem riasztja vissza az ál­dozatos munkától. Az operettelőadás iránt a messze vidéken ágén nagy érdeklődés nyilvánul meg s igy minden remény megvan arra, hogy a vállalkozás nemcsak hatalmas erkölcsi sikerrel fog járni, ha­nem a Fiatalkorúakat Gyámolitó Egyesület pénz­tára javára is jól zárul. Az előadásról annak idején részletesen beszámolunk. (*) Kedden lesz a Légy jó mindhalálig bemutatója Kassán. Kassai szerkesztőségünk jelenti: Kedden este mutatja be a kassai sztatáirsulalt az utóbbi évek legnagyobb sikerű színmüvét, Móricz Zsigimond „Légy jó mindhalálig" cimü darabját. Két éve ál­landó műsordarabja a budapesti Nemzeti Színház­nak ez a kitűnő darab, amelynek kassai előadásán külön szenzáció lesz Tímár Kató alakítása, aki Nyi­las Misi szerepében kiválót produkál. A kitűnő ren­dezés Mészáros Béla szakavatott kezében a siker biztosítéka. — A Légy jó mindhalálig kedden, szer­dán, csütörtökön és pénteken van műsoron. (•) Az első, Magyarországon készült magyar han­gos film. Budapestről jelentik: MAt egy értendővel ezel őtt kétségtelenné vált, hogy a hangosfilm ipar egyre erősebb módon nacionalizálódik, lassanként minden nemzet kénytelen lesz megindítani hangoa- fiilmgyártását. Ma már vitatkozni sem lehet arról, hog ya hangos film fejlődésének útja más lehet, mint az, hogy minden ország legelsősorban saját: anyanyelvién készítsen hangos filmeket és a jóisike- rü'lt ilyen filmeket különféle idegenmyelvü verziók­ban is elkészítse. Az egyre súlyosbodó gazdasági vi­szonyok között minden európai államiban inkább a magántőke karolta fél a hangosf italgyártást, mint az állam. Magyarországon is a magántőke sietett a hengosfiLmgyártás segítségére. A Kék bálvány cí­mű hangos film, amely a budapesti Royal Apolló* bán fog színre kerülni, az első magyar hangos fütaV- amely úgy jött létre, hogy Schiffer Miksa kezdemó- nyezte és áldozatkészsége hozta létre a Kék bál­ványt, amelynek meséj'ét magyar iró irta és szere- peit is egytől egyig magyar színészek játsszák.- Annyi máris megállapítható, hogy ez az első Ma* gyarországon készült magyar hangos Műim technikai-, lag jól sikerült. (•) Letartóztattak egy táncosnőt, mert híre# művész-néven szerepelt. Londonból jelentik: Egy blackpoolí (kis kabarétársuilat tánoosnője, Henriett* Fuller, amikor sikerült elszerződni© egy londoni társulathoz, a reklám kedvéért felvett© müvéé** névül a mér elhunyt világhírű táncosnőnek, Lói* Fül lennek nevét és ezzel megtévesztette a közönsé­get. Loie Fuller egykori partnere, Gábriellé Blooh feljelentette névbitorlásért a táncosnőt, aki azután bíróság elé került. Macnaghen biró megsajnálta éa megkegyelmezett neki, de megrígértette vele, hogy nem fogja többé használni a tiltott művésznevet. A táncosnő azonban megszegte ezt az Ígéretét és ne®* sokára ismét Loie Fuller néven lépett fel. A rend­őrség az előadás után letartóztatta és * Holloway* fogházba szállította az uj biréeági tárgyalásig. (*- Regényt írtak Chaplinről. A világ bo* hóca címmel jelent meg a minap az osztrák könyvpiacon egy könyv, amely kiemelkedik a divatos és értéktelen kulcsregények soro­zatából. A könyvet Theodor Heinricü Mayer irta, aki regényének főhőséül Chaplin szemé­lyét választotta. A regény bevezetésében ar­ról szól, hogy a viliág bajain, a nyomorúságon és fájdalmakon kizáróan pénzzel nem lehet segíteni. A szomorúságnak egyetlenegy igazi ellenszere van: — a derű. Aki embertársait meg tudja nevettetni, aki a csalódottaknak, betegeknek, nélkülözőknek egy-egy vidám órát szerezhet, többet tett, mintha egész va­gyonát a szegénység és nyomor enyhítésére fordította volna. Ezt tűzte ki élete céljául kulcsregényének főalakja, Chaplin. A szerző finom iróniával, realizmussal enged könyvé­ben mély bepillantást a filmvilág kulisszái mögé és Chaplin életébe. (•) Megjelent a Magyar Minerva 7. száma. A eaűo- venszkói magyarság szépirodalmi és tudományos folyóiratának, az „Uj Auróra" havi kiadónként meg­jelenő „Magyar Mineirvá“-mk szeptemberi száma Rétnél János dr. szerkesztésében b napokban jelent meg a következő gazdag és változatos tartalommal: Bartók Béla: Mi a népzene? — Farkas Geiza: A boldog ember inge. — W. Wimberger Anna: Dór. (IV.) — Szombati-Szabó István: Elégia egy elgázolt tehén halálára. — Reményi József: Magyar iró ame­rikai naplójából. — Tidhy Kálmán: Tamás, a bakter. — Marelí Antal: Ferenc megtérése. (VI.) — Urr Ida: A oédrusfa verse. — Alann Gerbault: Gyöngy­halászok között. — C. G. Bártan: Egy fantasztikus történelmi emlékműről. — Orbán Gábor: Sikkaszt, sikkad. — Kázmér Ernő: Stefan Zweig legújabb könyvéről. — A juláius és augusztus kivételével havonként 36 oldal terjedelemben megjelenő folyó­irat előfizetési ára félévre 15. egész évre 30 korona. Egyes szám ára 3 korona, mely bélyegben is beküld­hető. Az előfizetési összeg a Magyar Minerva kiadó- hivatallá címére (Pozsotny-Rrattislava, Kertész-um» 1. sz.) küldendő, mely kívánságra készséggel küld csekk lapot. A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ALFA: A kutyaíojiiek. LUCERNA: Férfiak of!sid-on.

Next

/
Thumbnails
Contents