Prágai Magyar Hirlap, 1931. szeptember (10. évfolyam, 198-222 / 2715-2739. szám)
1931-09-27 / 221. (2738.) szám
10 — 1931 szeptember 27, vasárnap. IIW—■! Ml II ........ ■■ I w Mi ndenütt Minek a2 előkelő budapesti Bristol szálló olcsó árairól. Szobák (a fekvéstől függően) kitűnő napi ellátással, már 12 pengőtől kaphatók. Dunai szobák kilátással a gyönyörű budai hegyvidékre méltányos áron. Bristol menü 2 pengő 40 fillér. Mindennap ötórai tea és tánc, Kávéházi árak. Vacsora rendes polgári árakon. Tánc. Hosszabb tartózkodás esetén további engedmények. Bristol Szálló Budapest — Dunapart. Kérdés az összkormányhoz a volt magyar nyugdíjalapok tagjai nyugdijilletményeinek rendezése tárgyában Beadta Hoiota János dr. nemzetgyűlési képviseld Csehszlovákfa eddigi költségvetései Prága, ezeptemb&r 26. A jövő évi költség vetéssel kapcsolatban nem lesz érdektelen az eddigi költségvetések statisztikáját egybevetni Csehszlovákiának 19.813 millióval 1922-ben Volt a legmagasabb költségvetése, viszont 1919-ben 8615 millióval a legalacsonyabb. Ai első rendes költségvetést 1919-ben állították össze. 1918 novemberében és decemberében költségvetés nélkül gazdálkodtak s 804 millió korona kiadással szemben 375 millió bevételt értek él. A deficit 1919 elején 429 millió koronát tett ki. Az első rendes költségvetésben 8615 millió korona kiadással szemben csupán 3710 millió korona bevételt irányoztak elő. Tehát 4905 millió koronás deficitre számítottak, a valóságban azonban kedvezőbb volt az eredmény, amennyiben a kiadásokat 7449 millióra sZófitótták le s a bevételek 4736 koronát wed- sn Síi y értek. A tényleges deficit tehát 2713 millió korona volt 1919-ben. 1920- bán a kiadásók 11.604 millióra voltak előirányozva, a bevételek pedig 7804 millióra. Az évi zárszámadás ezzel szemben 13.932 millió korona kiadást s 13.445 millió korona bevételt métát ki. A deficit téhát 477 millió volt. 1921- ben már közelebb jutottak a költségvetési egyensúlyhoz, mert a 18.026 millió kiadással szemben 17.299 millió bevétel volt előirányozva, vagyis a deficit 727 millió lett volna. Az évi zárszámadás azonban 1921-ben aktívumot mutatott ki. A kiadások ugyan 18.557 millióra emelkedtek, ám a 'bevételek 20.725 millióra rúgtak, vagyis deficit helyett ez az év 2168 millió korona aktívummal zárult Az 1922. évi költségvetés 19.813 millió korona kiadási és 18.884 millió korona bevételi előirányzattal a köztársaság legmagasabb költségvetése volt. Az előirányzott 929 millió korona deficit he* tyett az évi zárszámadás 1785 milliót muta-, tott ki. A rákövetkező 1923. évben a kiadást csökkentették 19,371. a bevételt pedig 18,812 millió koronává. Az 559 millió koronával előirányzott deficit ténylegesén 1668 millió koronát tett ki. 1924- ben már a költségvetésben is érezhetővé vált a defláció. A kiadások 16.994, a bevételek pedig. 16.391 millióra Voltak előirányozva. A tényleges deficit az előirányzótt 603 millió helyett 536 millió volt1925- ben további csökkenés észlelhető. A kiadások 0573, a bevételek 9301 millió koronára voltak prolim inál va-. Ez volt az utolsó csehszlovák. kültségvétés, amelyet a kormány pasz- szjvával terjesztett a parlament elé. A deficit 272 millióval volt előirányozva, a valóságban 278 millió volt. Ugyanezen év decemberében létt Englis pénzügyminiszter. Az 1926. évi költségvetést kiba- láúSzirózta. A 9704 millió korona kiadással szemben 10.083 millió bevételt vett, föl. A föl ős- iegélőirányzat 376 millió volt, a zárszámadásban azonban 2353 millió korona fölösleget mutatott ki. A. következő évek már csak kisebb aktívumot mutatnak, így: 1927-ben a kiadás 9704, a bevétő! 9724 millió, aktívum 20 millió volt. 1928- bafj: kiadás 9536, bevétel 9562, aktivum 26 millió. 1929-ben: kia/lás 9534, bevétel 9570. fölös- lég 36 millió. 1930- ban: kiadás 9367, bevétel 9420, fölösleg 53 millió. A nemrégen publikált 1930. évi zárszámadás azonban már 420 millió koronás de-, licitet mutat ki a költségvetés keretén belül. 1931- re elő van irányozva: kiadás 9836, bevétel 9844 millió, a fölösleg tehát már csak 8 millió az előirányzat szerint, azonban már most jelentékeny deficitet várnak. 1932-re a kiadást 9319 millió koronában tervezik megállapítani, a bevétel tétele még nincs fix i fo zva. A föíifei statisztikai adatok azt mutatják, hogy a költségvetések ée a zárszámadások közt A trianoni békeszerződés 256. cikke értelmében az ott említett összességek és közjogi személyek — törvényhatóságok és városok, árva és gyámpénztárak, nyugdijintézetek és nyugdíjalapok stb. — vagyona megosztásának kérdését, külön megegyezésekkel kell szabályozni. A csehszlovák Kormány erre az intézkedésre támaszkodva igen sok. volt magyar közalkalmazott nyugdiját egyszerűen ném fizette s nem fizeti, arra való hivatkozással, hogy az illető érdekeltek illetményeit az illetékes magyar nyugdíjalap vagyonának felosztása után fogja kiutalni. Számos volt közalkalmazottnak pediig éhbémek is alig nevezhető illetményeket folyósított ugyanezen intézkedésre való hivatkozással. A csehszlovák kormánynak ez az állásfoglalása egyaránt sújtotta a volt MÁV vasúti alkalmazottainak nagy számát, volt magyar postásokat és tanítókat, jegyzőket, vármegyei tisztviselőket és tanárokat. Az 1930. évi hágai megállapodások alapján 1930. április 28-án Párisbön aláirt, egyezményekkel egyidejűleg 1930 április 28-án Párisban a magyar és csehszlovák kormány kiküldöttei a triánoni szerződés 249., 256. és 258. cikkeivel kapcsolatos kérdések rendezésére külön jegyzőkönyvet írtak alá, amely jegyzőkönyv Csehszlovákiával szemben a területi elv alapján általánosságban rendezi egyebek között a trianoni szerződés 256. illetve 258. cikke alá eső vagyonnak fél osztására vonatkozó kötelezettségeket. Az éppen etn,litett jegyzőkönyv 1. és 2. pontja így szól: 1- A szerződő államok mindegyike megtart minden rendű hagyományt, adományt, alapítványt, ösztöndijat és alapítványt, amennyiben azok a saját területén vannak. 2. Ugyanez az elv nyer alkalmazást a trianoni szerződés 256. és 258. cikkeiben meghatározott javaik felosztására vonatkozólag. E rendélkézésekből az tűnik ki, hogy az említett jegyzőkönyv az alapítványokhoz hasonlóan a trianoni szerződés 256. cikke alá eső összességek és közjogi személyek vagyona megosztásának, illetve a 258. oifck alá tartózó állami és társadalmi biztosítási intézetek tartalékai felosztásának kérdését szintén a területi elv alapján rendezi s e rendelkezésből következik, hogy mindegyik állam megtartja egyrészt a területén lévő alapítványokat, másrészt pedig a triánoni ezeerződés 256. és 258. oikkeiben meghatározott javakat. A csehszlovák kormány az idézett párisi jegyzőkönyvet bizonyára minden külső nyomás nélkül, önként irta alá s amikor az aláirt egyezményt magára nézve kötelezőnek ismerte el, kétségtelenül számolni kellett azzal is, hogy a volt magyar alapok csehszlovák állampolgársággal bíró tagjait miképpen fogja kielégíteni. Miután a párisi egyezmény aláírása óta már másfél év telt el, anélkül, hogy a csehszlovák kormány az érdekelt nyugdíjasok, illetve nyugdijat váró személyek ügyének rendezéséhez csak hozzá is fogott volna, ezért kérdem az összkormányt: 1. Van-e tudomása arról, hogy a triánoni béke- szerződés 256. cikkének intézkedései folytán számos volt magyar közhivatalnok, jelenleg csehszlovák állampolgár a. mai napig nem kapta meg kétségtelenül jogos nyugdiját? 2. Miként szándékszik rendezni ezt a kérdést a kormány, figyelemmel a párisi jegyzőkönyvek intézkedéseire? 3. Hajlandó-e a kormány a volt magyar nyugdíjalapok tagjainak, akik csehszlovák állampolgárok, a véglegesen megállapítandó nyugdijaikra azonnal sürgős előleget folyósítani? 4. Az általános nyomorra s különösen arra való figyelemmel, hogy ezek a volt. közalkalmazottak már tizenhárom éve várnak ügyük jogszerű rendezésére, hajlandó-e a kormány soron kívül, a legsürgősebben rendezni? Prága, 1931 szeptember IS. Aláírás. teköt, amelyek föladata, hogy kiválassza a belélegzett levegő oxigéntartalmát és azt a szövetekbe juttassa. A vörös vértesiek különös képessége, hogy az oxigént teljesen lekötik. Ám a szénoxid még nagyobb erővel evő- dik bele a vörös vértestekbe és igy kiszorítja onnan az élethez szükséges oxigént, amelynek hiányát a vér sínyli. így a szervek nem kapják meg kellő mennyiségben éltető elemüket és végül belső fulladás következik be. Hogy a szénoxigénmérgezésnél melyik az a szerv, amelyre főképpen hat a méreg, az mindig az egyéntől függ. Ezért olyan különbözők a mérgezés okozta tünetek. A leggyakoribb eset, hogy az agy érzi meg elsősorban az oxigén hiányát. Ezért okoz az akut szénoxidmérgezéz ájulást, a krónikus mérgezés fejfájást, szórakozottságot, szellemi fáradtság érzését és kellemetlen hangulatváltozásokat Jelentkezik étvágytalanság és hányinger, szivaf fékeié, nehéz lélekzés, emésztési zavar is. És ez az a méreg, amelyet a szervezet — ellenilétben egyéb mérgekkel — soha nem képes megszokni. A szénoxid ott marad a vérben, felhalmozódik, úgy hogy több egymásután következő minimális mérgezés együtt ugyanolyan súlyos hatású, mintha valamennyi egyszerre történt volna. A mérges gáznak a szervezetben történő fölhalmozódása okozza, hogy a kellemetlen tünetek fennállnak még sokáig azután is, hogy az okot megszüntették. A német orvosnő figyelmeztetését mindenkinek meg kell szívlelnie, aki gázzal főz: mindenekelőtt gyakori és bőséges szellőztetése mindazoknak a helyiségeknek, amelyekben gázkészülékek működnek, akadályozhatja meg az életet is fenyegető veszedelmet riHlREK_^ VÍZUMOT Magyarországba, Romániába, Lengyelor* szágba még ugyanaznap megszerez a „Prágai Magyar Hírlap* pozsonyi kiadóhivatala, Lőrlnckapu-ucca 17. II. (Central-passáge.) Nem szükséges a pénzt előre beküldeni, az összeget utánvételezzük. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága IL, Panská ul. 12., III. em. eszközöl. ♦ POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 27 87. LÖrlnckapu-ucca 17. (Central-passage) KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 495. Fő-ucca 69.. I. em. jobbra. NYITRA1 szerkesztőség és kiadóhivatal: Method-tér 3. UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal: Váralja ncca 7/2. Berlin, szeptember 26. Gyakori eset, hogy háziasszonyok, vagy szakácsnők állandó rosz- szullétről panaszkodnak,: idegesek, fejük fáj, kiszámíthatatlan módon szeszélyesek. Ezt a rosszuHétét senki sem veszi komolyan. Azt mondják, az illető kényéskedik, képzelődik, hisztérikus stb. Most azonban egy boroszlóí orvosnő, Bender Klára dr., felifedezte ezeknek a tüneteknek az okát és megmutatta, hogyan lehet a bajon segíteni. Mindenekelőtt komolyan vette a panaszokat, minden egyes esetben megvizsgálta az okokat is és minden egyes esetben lappangó gázmérgezést, állapított meg. Az öngyilkosságok egyik gyakori módja a világitógázzal történő mérgezés. Sőt arra is volt már nem egy set, hogy valaki véletlenül járt szerencsétlenül, például a fürdőszobában, amikor a gázkályha szerkezete nem vett rendben és a gázégés melléktermékei, amelyek Íztelenek és szagtalanok, megölték a gyanútlanul fürdő áldozatot. Ám az még senkinek sem jutott eszébe, hogy a világi tó gáz égéséből származó szénoxid krónikus mérgezést is okozhat. A napról-napra. kis mennyiségben belehelt, szénoxid komoly kárt okoz a szervezetben. És annál veszédelmesébb, minthogy az illető észre sem veszi, amikor mérgét, lehel be. A gázégökészülékiiek már a legcsekélyebb hibája is lehetővé teszi, hogy a szénoxid fölszabaduljon és szétáradjon. Elég, ha a gázláng és a rajtaálló edény között nem eléggé nagy a távolság. Kicsiny, zárt helyiségben halált is okozhat, amelynek valódi okát rendesen nem találják meg. Ha a gázláng — rendesen vezeték és kifogástalan készülék mellett is — hideg felületeket, vagy csöveket érint, máris szénoxid keletkezik. A legtöbb esetben csak kis mennyiségben, amely azonban gyakori ismétlődésnél mérgező hatásuk Hogy mindeddig nem ismerték fel a gázlángon főzéssel foglalkozó egyének betegeskedésének ezt az okát, az onnan van, hogy a világitó gáz által okozott mérgezés tünetei rendkívül sokfélék, a legkülönbözőbb szervekben mutatkoznak és a legkülönbözőbb fajta panaszokra adnak alapot, A tünetek ugyanis nem közvetlen következményei a méreg beszivárgásának, hanem kerülő utón általános vérmérgezés következményei. A szénoxid pusztítja a. vörös vértesmindig jelentékeny eltérések mutatkoztak, a deficitesnek fölvett költségvetések gyakran aktívummal zárultak, a. ipapiros aktívák pedig píifiéfcivákká változtak. — Visszatér a grönlandi német expedíció. Kópén- hágából jelentik: Geongii és Sorge német professzorok grönlandi expedíciója útiban van hazafelé. Az expedíció hajóját, a Hang Egedé-f keddre várják Kopemíhá'gába. Geongi és Sorge professzorok voltak az elsők, akik a grönlandi hómezőkön teleltek. A tél rendkívül kegyetlen megpróbáltatásoknak tette kn őket. Éleim iszerkésraletűk kevésnek bizonyult és tüzelőanyaguk is hernarább elfogyott, mint ahogyan számították. Négy hónapon keresztül egy jégbarlangban éltek. Georigi professzor rendkívül fontos tudományos méréseket eszközölt, Egyik legfontosabb mérése annak megállapítása volt, hogy a grönlandi jégmezőn az átlagos hőmérséklet. —60 fok körüli mozog. Az expedíció tudományos anyaga szén záoiós meglepetéseket jelent.. , Pókhálók közöli Szeptember eleji meleg eső permetez. Szürke az ég, hüs szellő íujdogál. Ilyen időben szivésen rendezgetek szekrényeket, fiókokat. A hűvös, esős napon kihúztam antik Íróasztalom egyik fiókját, hol bélyeggyüjteményemet is tartom, — Ezzel eszembe jntott, hogy van még másutt is ritka bélyegem. Régi leveleken, kártyákon, •— a padlásra vitettem fel, egy ládában lesznek. Nyomban vettem a kulcsot és felmentem a padlásra, Körülnézek itt a pókhálók birodalmában! Annyi minden van itt összezsúfolva, azon csodálkozom, hogy nem szakad le a sok súly alatt. Találok egy nagy ládát, abban rám nézve érdekes dolgokat fedezek fel: rajzkönyveket gyerek- korból, régi füzeteket, festményeket stb. Ezekből félreteszek a láda szélére — ezt leviszem magammal. Egy pár szép külföldi művészeti folyóirat — ezt is leviszem. Rátalálok egy ládában a fal mellett levelekre és kártyákra. Nekiülök válogatni; tovább egy tömegbe rakva csodaszép gótikus faragott székeket látok egy zugban piszkosan, porosán szégyenkezni — Szétrakom — asztalos majd rendbehozza, kárpitos behúzza — szép darabok lesznek. Észreveszem ez alatt egy barna pakkoló papírba csomagolva kis fiam Gehschuhléját. Még nem viharvert padláslakó, a pakpapirt nem szeretik s pókok. Uj lakó az antik lomok között. Nem is érzi jól magát a sánta bársony fotöj mellett. Ez is egy jó darab, szép lesz újrafényezve, áthúzva, gondolom magamban, — ezt Is levitetem. Nagy mappák sorakoznak egymásra rakva. Ai eláőt átnézve, látom, egyik nagybátyám tervei, aki építőművész volt, Könyököm belevágtam egy ke-, mény tárgyba, mialatt vissza tettem a hatalmas - blokkot. Nagy lendülettel az ütés által egy antiké rácsos bölcső jött mozgásba. Ez a bölcső ismerős, pár évvel ezelőtt lent volt a lakásomban, altkor szép tisztán ragyogott, csipkés függönyökkel ellik va. Parádés darab volt az én szobámban, mig kis fiam aludta benne gyermekálmaiL Különben öreg jószág, diófából készült és fényezett. Feszty Árpád festőművész nagybátyám is aludt benne. A bölcső lehet vagy száz éves. Ring, ring a bölcső — elégedetlen sóhajtást vélek a mozgás zajából hallani. Szeretne újra lent parádézni. Utolsó, alig észrevehető mozdulatot tesz, azután megáll. Nagy pók csüng le a gerendáról — szálát hozzáköti egy nagy festő- állványhoz — nagybátyám dolgozott rajta, valamikor talán, amikor a körképhez festett tanulmányokat itt és Martoson. Onnan való a körkép fejedelem- asszony-eredetije is. Ismerem, egy kedves martos! néni — meglátogatom őt minden évben Martoson, a vizek falujában. Olyankor sokat mesél, a hü modell, a kedves Lidy néni. így kalandoznak gondolataim, az öreg bútorok, Írások láttára. Lépteket hallok és egy hangot — „miért van nyitva a padlásajtó ?" — Krach — csikorog a zár. majd csend lesz. Én a pókhálóbirodalom rabja , lettem. órákat töltöttem elálmodozva a padláson. Mindent megnéztem, egyes régi, öreg dolgokra még kis gyermek koromból emlékeztem, mikor a padlás volt a menedékhely gouvernantok szigora elől. Ez alatt lent rájöttek, hogy bezártak. Küldönc jött értem, ebédelni hívtak, mindenhol kerestek már. Lejöttem a lépcsőkön. Fehér volt a ruhám felmenetelemkor, most szürke, poros lett. Az öreg bútorok vendégkönyvévé vált a fehér ruha, PELLERNÉ FESZTY EDIT. — Halálozásuk. A régi Hont-vármegyének nagy gyásza van. Oravecz Béla, az Ipolysági törvényszék nyugalmazott táblain rája 72 éves korában Ipolyságon elhunyt. A vármegye egyik legnépszerűbb emberét, a közszeretetnek örvendő „Béla bácsit" veszi telte el benne. Tipikus képviselője volt. a régi jó idők kedélyes, örökké vig és jószivü tábla biráinak- Hosszú közéleti működése alatt példág igaz- ságszeretetévei, humanizmusával annyi tisztelőt szerzett, hogy halála a megye legszélesebb rétegeiben osztatlan megdöbbenést kelteti. Az egész szlovénszkői magyarság is joggal lekinli a maga halottjának, mert szive utolsó dobbanásáig izzig-vérig intrnuzigens magyar ember volt. Az elhunyt nyitramegyei származásti volt, tanulmányait Pozsonyban és Budapesten végezte, 1900-bati nevezték ki Ipolyságra törvényszéki bírónak, majd későbben táblabiróuak. Tisztelőinek óriási tábora kísérte ut dsó útjára a római katolikus te őrlőbe. Sírjánál Salkovszky Jenő dr. Ipolysági ügyvéd, a magyar nemzeti pari körzeti éitiöAlfa mió világitógázmérge a nagyvárosi konyhákban Egy német orvosnő érdekes megfigyelései a panaszkodó asszonyok életébőt
