Prágai Magyar Hirlap, 1931. szeptember (10. évfolyam, 198-222 / 2715-2739. szám)

1931-09-27 / 221. (2738.) szám

2 1931 szeptember 27, vasárnap. doni megbeszélések mindeneseire megkönnyí­tették a helyzetet. Vannak problémák, amik­ről a jelen viszonyok között nem tárgyalhat tünk, de vannak olyanok is, amelyekró'l föl­tétlenül beszélnünk kell és amelyek a köl­csönös megértés jegyében könnyen elintézbe- tó'k. Mindenekfölött meg kell állapodnunk aN bán a módszerben, amellyel a két nemzet kö­zötti gazdasági viszonyt ezentúl szabályozni fogjuk. A gazdasági együttműködést ezentúl a két kormány fogja megszervezni, munkájá­ban elősegíteni, ellenőrizni és elintézni azt hogy a fontosabb gazdasági ágak vezetői egymással állandóan érintkezésben maradja­nak. Ha ezt a tervet megvalósítjuk, máris konkrét eredményt értünk el. A látogatás ezenkívül pszichológiailag -ható faktor lesz, mert meggyőzi a közvéleményt, hogy a gaz­dasági együttműködésre irányuló törekvés komoly és állandó, vagyis visszaállítja a bi­zalmat és a népeket megnyeri annak a gon­dolatnak, hogy a közel jövőben a nyugalmat semmi sem zavarhatja meg. A bizalom helyre­állítása nélkül a világ nagy problémáit lehe­tetlen megoldani. Aristid Briand és én ettől a szellemtől áthatva indulunk Berlinbe és biztosra vesszük, hogy a mi mentalitásunk százszázalékosan megegyezik országunk men­talitásával. Az állandó bizottság Laval nyilatkozata, amely csirájában vázolta a tanácskozások teljes programját, német kö­rökben máris kedvező benyomást keltett. Laval és Briand részletes gazdasági programot hoz­nak magukkal és kívánságuk az, hogy a né­met—francia együttműködés azonnal megkez­dődjék. A program nem foglalkozik a vitás po­litikai kérdésekkel. Az afrikai gyarmatok ügye egyáltalán nem szerepel benne. A hat-kétoldalas emlékirat, amely a konferen­ciák alapját alkotja, kizárólag az ipar, a keres­kedelem és a közlekedés szoros együttműködé­sének problémáiról szól. A közös német—francia bizottság szerveze­tét Parisban teljesen kidolgozták. A szervezet középpontjában a teljes paritás alapján álló német—francia bizottság áll. A megszervezendő ipari és kereskedelmi bizottság hivatalos jellegű lesz és főleg ebben különbö­zik a már most is létező magánjellegű ipari és kereskedelmi közös szervezetektől. A gazdasági élet vezetőin kivül illetékes kormánytényezők is helyet foglalnak benne. A bizottság francia részének élén egy aktív miniszter áll. Laval és Briand magukkal hozzák a francia tagok teljes névsorát, amelyben a francia gazdasági élet valamennyi vezetője szerepel. Ugyanilyen név­sort állít össze a német kormány is. Fő az óvatosság Berlin, szeptember 25. A birodalmi vás- utak berlini igazgatósága és a rendőrség nagyarányú intézkedéseket tett a francia ál­lamférfiak berlini fogadtatásának biztosítá­sára. A friedrichstrassei pályaudvart teljesen A font érárél-érára esik Aggodalom Párisban — Font*dumping ? — Baiok Zürichben — A német tőzsde zárva marad Páris, szeptember 26. A font aj áresése óráról-órára jobban nyugtalanítja a párisi gaz­dasági köröket. Egyre gyakrabban hallani, hogy az angol valutadumping óriási módon árt a francia exportnak. Rollin kereskedelem­ügyi miniszter elérkezettnek látta az időt, hogy a párisi kereskedelmi kamarához hiva­talos írást intézzen és közölje, hogy a genfi angol meghízottat figyelmeztette már a font- dumping következményeire és arra, hogy Franciaország a francia kivitelt ért korláto­zásokra kénytelen lesz represszáliákkal felel­ni. Francia pénzügyi körökben tegnap az a hir terjedt el, hogy az Angol Bank a francia alá­támasztó hitel 700 millió frankjának nagy ré­szét visszafizette. Ez a hir újra 95 frankra ja­vította föl a fontot, mig tegnap este az angol valuta már 93 és fél frankon állt. Egyébként a párisi piacon svájci bankok nagy tőkeelvo­násokat kezdeményeztek. Ugyanakkor a sváj­ciak nagymennyiségű aranyat vásároltak Pa­risban. Caillaux volt pénzügyminiszter a Re- publique mai számában kritikai cikket ir az angol valuta helyzetéről. Kijelenti, hogy az angol font lemorzsolódása nem fog tovább tar­tani, de a fontot eredeti aranyértékén nem lehet többé stabilizálni. A legfontosabb köte­lesség most helyreállítani az állandó és meg­ingathatatlan összeköttetést a jegybankok kö­zött. Valamennyi jegybanknak közös láncot kell alkotnia, hogy a spekulánsok manőve­reit elháríthassa. Ha a versaillesi szerződés megteremtőiben maradt még a gazdasági be­látásból egyetlen szikra, akkor érezniük kell, hogy a valuták szolidaritása nélkül lehetet­len megmenteni Európát. Ha ez a belátás elzárják a külvilágtól. Az érkezési oldalon csak a hivatalos személyiségek foglalhatnak helyet. A sajtó képviselői a másik oldalra ke­rülnek. A fogadtatási ceremóniák alatt egyet­len vonat sem fut be a pályaudvarra és a páris—varsói luxusvonatot egy mellékper- ronra irányították. A két szalopkocsl és a huszonhét francia újságíró kocsija már Ber­linen kívül leválik a vonatról és más utón fut be a fővárosba. A vendégeket a kancellár a pályaudvar egyik külön termiben üdvözli és automobilokon az Adlon-szállodába kíséri. A szálloda környékét ugyancsak elzárják az idegenek elől. Az Adlon-szállodát a francia vendégek berlini tartózkodása alatt szigo­rúan őrizni fogják. nem történik meg. altkor az államok önma­gukat okolhatják az összeomlásért. Svájs is! Zürich, szeptember 26. A Brupbacher & Co zürichi bankház, amelynek tulajdonosa a zürichi értéktőzsde elnöke, tegnap beszün­tette kifizetéseit és bezárta pénztárait. A nagybankok alátámasztási kísérlete ered­ménytelen maradt. A bank összeomlását a délamerikai gazdasági .helyzet depressziója okozta. A banknak nagy érdekeltségei voltak a Motor Columbus délamerikai vállalatnál s ennek a vállalatnak összeomlása magával rántotta a bankot is, különösen, amikor a helyzetet a pezéta zuhanása sulyosbbitotta. A berlini óvatosság Berlin, szeptember 26. Illetékes tényezők Budapest, szeptember 26. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése..) Gömbös Gyu­la honvédelmi miniszter ma nyilatkozott az Uj Nemzedékben a külföldön Magyarország­ról terjesztett különböző hírekről. Gömbös miniszter többek között kijelentette, hogy ezek a rémhírek beteges fantázia szülemé­nyei. — A helyzet ismeretében —- mondotta Gömbös teljes megnyugvással támasz­tom alá a belügyminiszter ur többször han­goztatott kijelentését, hogy a rend és nyu­galom minden vonalon és minden körülmé­nyek között biztosítva van. A külföldön holmi diktaturatörekvésekről elterjedt és az én személyemmel kapcsolatba hozott hírekre vonatkozólag mindenféle ellenkező híresztelésekkel szemben kijelentem, hogy elsőrendű kötelességemnek tartom, hogy a legnagyobb lojalitással álljak a miniszter­egyelőre nem döntöttek abban a kérdésben, hogy a berlini tőzsdét mikor nyitják meg új­ra. Nem valószínű, hogy a megnyitás már a jövő héten bekövetkezik. Ellenkezőleg, a tőzsde zárvatartását illetékes tényezők minél hosszabb időre akarják kihúzni, hogy ezzel kikerüljék a gazdasági élet nyugtalanságát és a fölösleges áreséseket. Javult Budapesten a font árfolyama Budapest, szeptember 26. (Budapesti szef- kesztőségünk telefon jelentése.) A Nemzeti Bank mai hivatalos ármegállapítása szerint a font árfolyama egy pengővel javult meg, száz holland forintnál viszont 1.20 pengős árfolyam- csökkenés mutatkozik. Eltolódás van a lírá­nál is, amennyiben száz líránként 45 fillér­rel alacsonyabb a jegyzés. elnök mögött és segítsem őt nehéz munká­jában. Egyébként is beteg és a történelmet nem ismerő emberek nem egészen rende­zett agyvelejére valló felfogásnak kell mi­nősítenem azt a hiedelmet, hogy a bajok orvoslását a diktatúrában kell keresni. Az interparlamentáris unió magyar csoportja részivesz a bukaresti konferencián Budapest, szeptember 26. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonj elöntése.) Az interparla­mentáris unió magyar csoportja elhatározta, hogy elegét tesz a román csoport meghivásá: nak, hogy a bukaresti konferencián képvisel­tesse magát. A magyar delegáció tagjai Berze- viczy Albert, Szterónyi József báró, Chori Fe­renc és Gratz Gusztáv lesznek. Gömbös miniszter energikusan megcáfolja a magyarországi diktatórikus törekvésekről szóló külföldi bireket A PI0NEER0K ma: mm miy Fordította: Hosűrtjne Réz Lola (24) Ezeutul mindennap beszélnie kellett és min­dennap jelentkezett legalább egy indián, hogy fel akarja venni a keresztséget. Az idő­sebb misszionáriusok boldog gyönyörűséggel figyelték Jim munkálkodását, elismerték el­sőnek maguk között és nemsokára szokássá vált, hogy a délutáni istentiszteleteket min­dig Jim tartsa. Jim beszédeinek hire messze földre elju­tott. A vörösbörüek szinte özönlöttek a Béke Városába. Napról-napra növekedett a lakos­ság. Vallási rajongás fogta el egyiket-mási- kat a megkeresztelkedett indiánok közül s magukkal ragadták a kétkedőket és csökö­nyösködőket is. Voltak, akik azt rebesgették, hogy maga a Nagy Szellem szállt le hozzá­juk. Ueckewelder, a nyugati részek főpapja, ér­kezeti meg ebben az időben a Béke Városába s három napos vallási ünnepséget rende­zett. Indiáu futárok vitték el a hírt a messzi rengetegek mélyére, a vadon élő törzsekhez. A nyugaton élő wyandotok, a déli shawneek, az északi delawaTok mind eUndultak. Nem kényszeri tették őket semmivel, nem csalogat­ták ajándékkal, csak azt üzenték nekik, jöjje­nek el és hallgassák meg a sápadtarc beszé­dét, é;s tanítását, aki testvéreinek érzi a vö- röabőrüeket. XII. „A ligetek és berkek voltak az Ur első templomai “. Vasárnap volt. Kora reggeltől egészen délig egyre-másra érkeztek az Indián csapatok a Béke Váro­sába. Száz és száz karcsú kanoe orra tltődött neki a partnak, díszbe öltözött harcosok se­regei bukkantak elő az erdőből. Hátukon gyermeküket cipelő asszonyok, fűzfavessző- kosarukat karjukon ló háló lányok, futkározó gyermekek jöttek a völgy ösvényein. K''<• *’•/, reggel ajándékokat osztogattak a Bé­ke Városában, ettek, ittak a vendégek. Dél­után összegyiilekezbek valamennyien, hogy a tanítóét hallják. A jávorligetet mintha maga Isten válasz­totta volna ki templomául. Hatalmas, árnyas faóriások álltak itt oszlopok módjára, megle­hetősen messze egymástól, mohos sziklák és puha pázsit volt alattuk ülőhelyül. Maga Heckewelder — magas, méltóságtel­jes, jóságos arcú férfi — rendezte el a jöve­vényeket. A keresztény indiánokat állította legközelebb a kis, füves halomhoz, ahová majd a prédikátor áll. A halom másik olda­lára félkörben ültette le a törzsfőnököket és a messzi indián népek többi előkelőségeit. Mikor aztán mindenki a helyén volt, rövid be­szédben, indián nyelven vázolta a misszioná­riusok eddigi munkáját, elmondta, milyen eredményeket értek el s milyen önzetlen munkára vállalkoztak, amikor vörös testvé­reik lelkét akarják megmenteni, aztán beje­lentette, hogy most a fiatal sápadtarc fog be­szélni nekik az Istenről. Mialatt Heckewelder beszélt, Jim a háta mögött állva végignézett a gyülekezeten. Szi­ve feldobogott. Úgy érezte, soha nem felejt­heti el ezt a látványt. — Csodálatosan gyönyörű — mondta magá­ban. A jávorberek hatalmas színházzá változott, amelyben ezernél is több mozdulatlan, bronz- szinü arc. várta, hogy beszéljenek hozzá. Ezer és még több ragyogó tarka tol] lengett a lágy szellőben. A fantasztikus hajdiszeket viselő pogány indiánok mellett kis csapat simahaju, 'egyszerű öltözetű vörösbőrü: a keresztények csoportja. A halom előtt, félkörben, ötven főnök ült büszkén és méltósággal. A Scioto-folyóig nem akadt törzs, amelynek vezére itt ne lett volna. Ha ezek a főnökök megnyitnák szivü­ket az Ur előtt, az egész nyugati indiánság meghódolna. A félkör közepén Hepote ült, a maumee- főnök, akiről azt mondták, hogy életében nem tartott még méltónak sápadtarcot arra, hogy meghallgassa a szavát. Jobbján és bal­ján Shanshoto és Pipa ültek, a sápadtarcok nlakacs, elkeseredett ellenségei. Pipa alatto­mos, hunyorgó szemével egyre körültek in tge- tett. Különös arcéle a pipája görbületére em­lékeztetett, amely tűzkőből készült és őseiről maradt reá: innen kapta nevét. Egyetlen ha­talmas sastoll állt ki fekete skalp fürtje köze­péből, melynek vége vörösre volt festve, mintha vérbe lett volna mártva. A komor arcú főnökök közül mégis Win- genund, a delawarok nagy vezére vonta ma­gára leginkább Jim figyelmét. A félkör bal szélén foglalt helyet s egy já­vorfa törzsének támaszkodott. Hosszú, fekete, mocsoktalan fehér dísszel szegett köpönyeg borította testét, mezítelen, bronzszinü karja, amelyen nehéz aranyperec csillogott, könyö­kig látszott, amint összefogta köpönyegét a mellén. Hajdiszéből a tollak majdnem a földig hajoltak hátra, tiszta fehér sastollakat viselt, leghegyükön fekete ponttal. Lábainál ott ült leánya, Suttogó Szellő. Szolgálólányai vették őt körül. A fiatal lány felemelte arcát és várakozó, ragyogó szemmel nézte az ifjú misszionáriust. A félkör mögött ott állt a nép. Ameddig ellátott a szem, a jávorfák alatt és a berken kívül is mély csendben álltak vagy kuporog­tak a vörösök. A gyermekek fenn ültek a fák széles ágain. Amint Jim végignézett az arcok tengerén, meglepetést érzett. Szúró tekintet érte vala­honnan. Megismerte azonnal: Ezüstnyil volt, a shawnee-főnök. Mozdulatlanul ült gyönyörű fekete lova hátán. Jim megerőltette szemét és elszoruló szívvel ismerte fel az állatot, Joe paripáját hozta magával a shawnee-fő- nök. De most nem volt idő reá, hogy Jim az öccsére gondoljon. Hívta a kötelesség. Hecke­welder hátralépett és őt engedte előre. Jim egy pillanatig mozdulatlanul állt a ha­lom tetején, aztán messzehangzó, harangzú­gáshoz hasonló, mélyérzésü hangján kezdett beszélni: — Főnökök és harcosok, asszonyok, lányok és gyermekek, hallgassátok meg sápadtarcu testvéretek szavát és fületek ne halljon ha­zugságot. Onnan jöttem hozzátok, ahol a nap kél, hogy elmondjam nektek, milyen a fehér ember Nagy Szelleme, aki benneteket, is szeret. — Sok,‘sok hónappal ezelőtt, annyi hónap­pal, amennyi fűszál van legelőitek rétjén, a Nagy Szellem, akiről beszélek, megterem­tette a világot. Megteremtette a fényesvizü tavaival és a gyors folyókat, a pázsitos réte­ket és süni erdőségeket, fölöttük pedig a napot, hogy ragyogjon és melegítsen és a fel­hőket, hogy megöntözzék a földeket. Életet adott a fáknak és bokroknak, a bölénynek, szarvasnak és gyorslábú őznek, a rókának, a lónak, minden állatnak és minden növény­nek. De a Nagy Szellem még mindig nem volt elégedett munkájával, hiányzott az, aki örüljön a napnak és a földnek. Ezért megte­remtette az embert, a maga képére és, hogy ne legyen egyedül, társul adott melléje asz- szoiiyt. Gyönyörű erdőben laktak, amelyben annyi volt a gyümölcsfa, mint soha sehol másutt. És a sok gyümölcsfa gyümölcse kö­zül csak egyet tiltott el tőlük, az Élet Fájá­nak gyümölcsét. A betegségek legnagyobb része ellen ma már a természet által nyújtott gyógytényezökkel küzdünk a legeredményesebben 1 Leoegő Napfény Fürdő Diéta Igmándi keterOvIi, Az igmándi keserüviz kapható minden gyógyszertárban, drogueriában és jobb füszerüzletben.

Next

/
Thumbnails
Contents