Prágai Magyar Hirlap, 1931. szeptember (10. évfolyam, 198-222 / 2715-2739. szám)
1931-09-26 / 220. (2737.) szám
Mai nánmk 11 eMal Előfizetést án évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ké; külföldre i évente 450^ félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. fi képes melléklettel havonként 2.50 Ké*val több Esre* *zén» ára 1.20 Ki. vasárnap 2. -Ki A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai TlCLpilcLpjo Felelős szerkesztői DZURANYl LÁSZLÓ FORGÁCh GÉZA Szerkesztőség: Prága IL, PanskA ulice 12. n. emelet. — Telefoni 30311. — Kiadóhivatalt Prága IL Pániké alléé IX Hl. emelet. Telefon: 34184. SQRQÖRYCIMt HÍRLAP. PRHHA AZ URNÁK ELŐTT Irtás F0RGÁCH GÉZA Prága, szeptember 25. Mire e sor óik az olvasók kezébe jutnak, mór alig huszonnégy óra választja el Szlo- venszkó és Ruszinszkó községei túlnyomó részének és városai nagy részének lakosságát a szavazóurnák elé járatástól. Tudjuk jól, hogy a kisebbségi magyarságnak öntudatos, gerinces s nemzeti kötelességeivel szemben megalkuvást nem ismerő többsége nem szorul buzdításra. Szlovenszkói és ruszinszkói nemzettestvéreink túlnyomó többségét nem képes letéri te ni az egyenes és becsületes magyar útról semmiféle politikai ármány, semmiféle kor testű Hang és a választ ási i gé- ret,termésnek semmiféle, még oly vakítóan színes méregkalásza sem. A választások előtti utolsó órákban nem is szólunk a megingathatatlan, erőslelkü magyarokhoz, hanem azokhoz fordulunk nyílt magyar lélekkel, akik. gyöngék, akik ingadoznak, akiknek tisztánlátását megzavarták a választások előtt mindig megismétlődő politikai megkísérlések. Elsősorban a cseh iparospárt által meg- feörnyé'kezett s annak hivogatására hajló magyar iparodhoz szólunk! A magyar iparosság a múltban mindig leggerincesebb rétege volt a városi polgárságnak. Derékhada volt mindenkor a függetlenségi pártmozgalmaknak. Nagyon sokszor még egzisztenciális egyéni érdekeit is feláldozva rendíthetetlenül kitartott a nemzeti szabadságjogok teljességét követelő Bécs- ellenes fronton. Erre a nemes tradiciőju, harcos politikai múltra méltán büszke lehet a magyar iparosság! De ez a dicsőséges múlt a kisebbségi sorsiban kétszeresen kötelezi a magyar iparost, hogy most is bátor, megalkuvást nem ismerő katonája legyen a kisebbségi nemzeti jogokért folyó politikai, önvédelmi küzdelemnek! Vájjon miért legyen gyávább mia a magyar iparos a hatalmi politikával szemben, mint a múltban volt, amikor nemzeti létét voltaképp túlságosan komoly veszedelem nem is fenyegette? Vájjon miért legyen ma kevésbé drága a magyar iparos előtt a magyar nyelv, a magyar kultúra szabadsága s a magyarság gazdasági érvényesülésének szabadsága, mint a múltban volt, amikor ellenzéki harc nélkül is százszázalékosan magyar lehetett s a maiaknál százszorosán kedvezőbb gazdasági körülmények között élt? Vájjon mivel indokolhatja meg a múlt büszke magyar tradícióival szemben a magyar iparos ma azt, hogy árulója legyen a magyarságnak? Mert igenis, a magyarság árulójává válik az a magyar iparos, aki a cseh iparospárt szekértolói közé szegődik! Nem lehet semmilyen „gazdasági" érdekekkel félremagyarázni azt a tényt, hogy az a magyar ember, aki cseh pártra szavaz, a cseh hatalmi politikát erősiti s a magyar nemzeti kisebbségi önvédelmi politikát gyöngíti. A cseh iparoispárt kizárólagosan cseh nemzeti alapon áll s csakis a cseh iparosok gazdasági érdekeiért harcol. Fölötte gyönge, hiszékeny magyar az, aki a cseh iparospárt magyar nyelven hízelgő korteséinek elhiszi azt a dajkamését, hogy a cseh iparospártnak nincs más gondja, nincs más célja, mint hogy a szlovenszkói iparosnak — a cseh iparos rovására — több kenyere legyen, mint amennyi eddig jutott. Hisz ha a cseh iparos- párt vezetősége ezt egyszer komolyan gondolná, a legközelebbi választáson a cseh iparosok felháborodása olyan elemi erővel söpörné el a pártot, hogy inmagnak nem maradna egy ,,iparospárii“ képviselő sem a parlamentben. Amugyis gyönge lábon áll a cseh iparos- párt csehországi és morvaországi pozíciója, mert az agrárpárt árnyékában vergődő erélytelen magatartása még azt a oseh iparost sem elégítheti ki, aki különben a párt cseh nemzeti irányával teljesen azonosítja is magát. Köztudomású dolog-, hogy a cseh iparosért a történelmi országokban minden ujaJbb választásinál a választók újabb ezreit veszíti e! 3 ma már az a helyzet, hogy a cseh iparosok többsége más cseh pártok táborába tartozik. Szlovenszkóból és Ruszin* szikéból szeretnék pótolni a oseh iparospórt vezetői azt az egyre nagyobbodó vérveszteséget, amit szükebb hazájukban elszenvednek. A szlovenszkói és ruszinszkói magyar iparost olyan gyöngének és gerinctelennek tartják, akit föl lebet használni ilyen „ágyú- töltelék ‘ -szere p re. S hogy a kisebbségi szavazóknak csakis ilyen pötléksze-repet szán a cseh iparospárt, fényesen igazolja maga Najiman, a cseh iparospárt vezére, aki nyáron egyik beszédében azt követelte, hogy szorítsák ki az aktivista németeket a kormányból és hogy újból alakuljon meg a tiszta cseh nemzeti kormánykoalíció. Najman ezzel bebizonyította azt, hogy türelmetlenebb és sovinisztább Kramáréknál és Kloifácséknál is. Ilyen ^barátja" a nemzeti kisebbségeknek a cseh iparospárt. Jellemző a helyzetre az is, hogy a cseh iparospárt vezetői sohasem mertek arra gondolni, hogy a történelmi országokban lakó német iparosság körében próbálkozzanak szavazókat fogdosni. Mert jói tudják azt, hogy a német iparos épp olyan gerincesen német, mint amilyen gerincesen oseh a cseh iparos. Jól tudják azt;, hogy a német iparosok között nem találhatnak oly gyönge jellemeket, akik bármiért is hajlandók lennének németségüket elárulni. Volt alkalmunk itt, Csehországban meggyőződni arról, hogy német iparosok csodálkozva, érthetetlenül és sajoiUozva veszik tudomásul azt, hogy akadnak magyar kisebbségi iparosok, akik a cseh iparospárt uszályhordozói közé állnak. önömmel élismerjük, hogy a kisebbségi magyar iparosoknak túlnyomó nagy többsége, legalább is kilencven százaléka, hűségesen kitart magyar nemzeti mivolta mellett a politika terén is s városainkban ma épp úgy gerincét képezi az országos keresztényszocialista párt és a magyar nemzeti párt szövetkezett ellenzéki táborának, mint régen a nemzeti függetlenségi mozgalmaknak. Azonban fájdalommal és szégyenkezve látjuk azt az ö't-tiz százalékot ott az idegen táborban s most, a ti zen kelteid ik órában üzenjük nekik őszinte, tiszta magyar szóval: Nyissátok ki szemeiteket, lássátok be eltévelyedés te két s térjetek vissza a kisebbségi nemzetközösség nyílegyenes útjára! Ezt üzenjük azoknak a magyar kereskedőknek is, akik eddig ugyancsak idegen politikai vizeken tévelyegíek s akik gazdasági érdekeiket ugyanúgy, mint a magyar iparosok, legjobban a magyar kisebbség politikai és gazdasági szervezkedése keretein belül szolgálhatják. Ezt üzenjük a magyar gazdának, földművesnek és munkásnak is! Egy magyar.szavazat se támogassa a oseh agrárpártot és a cseh szocialista pártokat. Amint a csehek csak csehekre szavaznak, ugyanúgy a magyarok is csakis olyan listával szavazzanak, amelyen kisebbségi, őslakos és autonomista politikánkat képviselő magyar testvéreink nevei olvashatók, így szolgáljuk legjobban gazdasági és kulturális érdekeinket a községi önkormányzati élet terén is. Magyarok, a szavazóurnáknál csakis becsületes magyar szivetekre hallgassatok! „Csak a német és a franeia fobboldal teljes megegyezése ntáa várható a két nép Igazi kibékülése” Dingeldey nyilatkozata — Jt francia miniszterek berlini utjának előzményei — Hitler tiszteli Locarnőt Páris, szeptember 25. A köztársasági elnök vezetése alatt az Elyséeben ma rendkívüli minisztertanács volt, amelyen a kormány tagjai foglalkoztak a francia miniszterek küszöbönálló berlini és washingtoni utazásával. H<*e»oh párisi német nagykövet és Po-ncet berlini francia nagykövet kidolgozták a látogatás teljes programját és megállapodtak a tárgyalások tárgysorozatában is. A minisztertanács ma állást foglal ezekhez az egyes pontokhoz. A République szerint a miniszterek lemondtak arról a jogukról, hogy bizonyos határokat szabjanak a tárgyalóknak, úgy hogy Laval és Briand szabad kézzel indul szombaton Berlinbe. Paris, szeptember 25. Az Oeuvre ma közli azt a beszélgetést, amit párisi munkatársa Dingeldey-vei, a német néppárt vezérével folytatott. A német néppárt vezére kijelentette, hogy meggyőződése szerint igazi német-francia közeledésről mindaddig szó sem lehet, amíg a francia és a német jobboldal iki van rekesztve a megegyezésből. Csak ha a Stahlhelm és a francia nemzeti pártok egymásra találtak, akkor lesz teljes a béke Franciaország és Németország között. A francia miniszterek berlini utazásától semmi kézzelfogható sem várható. De elegendő volna az is, ha a jövő szempontjából bizonyos előzetes megállapodások történnének. A teljes egyenrangúság alapján álló német- francia szerződés visszaállítaná a két nép közötti harmóniát. Franciaország és Németország együtt elég erős ahhoz, hogy Európa békéjét biztosítsa. Curtius dr. külügyminiszter helyzetére vonatkozólag Dingeldey megjegyezte, hogy Brüning kancelláron múlik, vájjon Ourtiust elküldi-e vagy megtartja. A külügyi hivatalban bekövetkező személyi csere nem játszana szerepet a német külpolitika irányában. Bizonyodra vehető, hogy Hitler pártja sem ellenzi a locarnói szerződést, mert az valamennyi német számára befejezett mii, amin nem lehet változtatni. A többi szerződés persze nem ilyen önkéntes és nem ilyen örökéletü. Amíg az egyenrangúságot nem állítják vissza, Németország sohasem nyugszik meg igazán. A provizóriumok semmire sem vezethetnek. lilább bankbukások Berlinben Berlin, szeptember 25. Az általános gazdasági helyzettel és az angol valuta váratlan lemorzsolódásával kapcsolatban a Sohönber- ger n. Oo. bankcég, amelynek Amszterdamban és Berlinben egy-egy fiókja van, fizetési nehézségekbe került. A cég ma reggel sem Berlinben, sem Amszterdamban nem nyithatta meg pénztárait. Az illetékes hatóságok a német fővárosban ma azzal a problémával foglalkoznak, vájjon kedden újra megnyissák-e a berlini tőzsdét vagy sem. Az eddigi jelentések szerint a tőzsdehatóságok aligha halaszthatják el a tőzsde megnyitását keddig, mert ez a tulhosszu zárlat újabb katasztrofális árlemorzsolódáshoz vezetne. Szlovenszkói és ruszinszkói magyarok! Őslakosok! Szavazzatok szövetkezett ellenzéki pártjainkra!
