Prágai Magyar Hirlap, 1931. szeptember (10. évfolyam, 198-222 / 2715-2739. szám)

1931-09-25 / 219. (2736.) szám

2

^RSGM-MAGt^HlRIiAP1931 szeptember 25, péntek.

A népszövetség öt tagú bizottsága vizsgálja feli ^agyamzíg piniiipi

A bizottságnak olasz elnöke lesz és PosoiSil csehszlovák delegátus is helyet foglal benne — Magyarország után a bizottság Bulgária és

Törökország pénzügyeivel foglalkozik

Budapest, szeptember 24. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Walkó Lajos külügyminiszter a harminchármas bizottság mai ülésén tájékoztatta a közvéleményt genfi tárgyalásairól. Megbízható információk szerint olasz, francia, angol, csehszlovák és amerikai delegátusokból álló bizottság jön Magyarországra. A bizottságnak, amelyet a népszövetség küld ki, elnöke az olasz Suvic, csehszlovák delegátusa pedig Pospisil, a Csehszlovák Nemzeti Bank elnöke, lesz. Magyrország pénzügyeinek vizsgálata után Bulgária és Törökország pénzügyeivel foglalkozik a delegáció, amely október első napjaiban érkezik Budapestre. A magyar költségvetés az üzemek deficitjével együtt 150 millió pengő deficitet mutat. A deficit eltüntetésére egyrészt a bevételek fokozásával, másrészt a kiadások csökkentésével a lépések megtörténtek. A népszövetség által kiküldött bizottság már ez évben közzéteszi jelentését vizsgálatának eredményéről.

Budapest, szeptember 24. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A Frankfurter Zeitung szerdai számában azt írja, hogy Magyarország moratóriumot akar kimondani külföldi tartozásaira. A magyar kormány a Magyar Távirati Iroda utján a 1 egerei ye&ebben megcáfolja ezt a tendenciózus hirt, amely bör- zespekulációt akar szolgálni és megállapítja, hogy

Magyarország külföldi kötelezettségeinek teljes pontossággal meg fog felelni úgy, amint ez a múltban is történt.

Debrecen, szeptember 24. (Tudósitónk jelentése.) A város vezető köreiben az a terv merült föl, hogy a város bocsásson ki költségvetési deficitjének megfelelő összegű városi pénzjegyet, amelynek fedezetéül a város összes, mintegy százmillió pengő értékű ingatlana szolgálna. A Jegybank azonban a városnak ezt a szándékát elutasította, mivel ez burkolt inflációt jelentene, amihez a Jegybank semmies-etre sem járulhat hozzá.

IvááF magyar föfsMüyeEésiigyi miniszter a harmlnchármas bizottságban beszámolt a magyar buzaföfösleg elhelyezéséről

Budapest, szeptember 25. (Budapesti

szerkesztőségünk telefonjeleníése.) A harminchármas bizottság mai ülésén Walkó külKitűnő eredménnyel végezte első Bróöarepiüését az Acron amerikai éiMléghajó

Newyork, szeptember 24. Az uj amerikai óriás léghajó, az Acron tegnap abszolválta él- »ő négyórás próbarepülését, amelyre 114 utast vitt magával. A léghajó parancsnoka Rosen- dahl ezredes, aki annakidején csak kevesed- magával menekült meg a ShcnandoaJi emlékezetes katasztrófájából. Rosendahl azóta több nagy utat tett meg a Gráf Zeppelinen ég jelenleg egyik legképzettebb aeronauti- kusa az amerikai repülésnek. Az uj óriásléghajó a szakértőknek és az utasoknak legnagyobb megelégedésére végezte első próbaut- ját. A léghajó konstrukciója kitünően bevált ég a legszebb reményekre jogosít.

ügyminiszter ismertette a népszövetség pénzügyi bizottságának előzetes jelentését a mai helyzetről. A jelentés szerint a bizottság azt kivánja, hogy a magyar kormánnyal egyetértőén mielőbb végleges tervet dolgozhasson ki Magyarország pénzügyi helyzetének megjavítására.

Walkó után Szterényi József báró szólalt föl, aki kijelentette, hogy a népszövetség, pénzügyi bizottságát nagymértékben érdekelte, vájjon a magyar állam külföldi fizetési kötelezettségeinek eleget tud-e tenni. Amikor a bizottságot efelől megnyugtatták, a hangulat teljesen megváltozott Magyarország iránt. Kitűnő benyomást tett a népszövetség pénzügyi bizottságára, hogy a majryar delegátusok a teljes igazságot minden leplezés nélkül föltárták.

Ezntán Ivády Béla földművelésügyi mi niszter szólalt föl, aki többek között kijelentette, hogy

az ország búzatermése húszmillió métermázsa búza, amihez hozzájárul kétmillió métermázsa óbuza. Ebbő! a belső szükségletre kell 13 millió métermázsa, vetőmagra 3 millió méterMAGYAROK! NE ÜLJETEK FÜL A CSEH PÁRTOK SZOLGÁLATÁBAN KORTESKEDŐ ÁLMAGYAROKNAK!

ezenkívül Olaszországgal és Franciaországgal is vannak megállapodásaink.

Franciaország felé körülbelül 800.000, Olaszországba körülbelül 2,000.000 métermázsa kiviteléről lehet szó. Ha figyelembe vesszük, hogy Csehszlovákiával is folyamatban vannak a tárgyalások, megállapítható, hogy

a 4,800.000 métermázsa fölösleggel szemben 6,000.009 métermázsa az a mennyiség, melynek kiviteli lehetőségével a szerződések kapcsán számolni lehet.

Ivády földművelésügyi miniszter ezután utalt arra, hogy az állatkivitellel kapcsolatban Magyarország Csehszlovákiával provizóriumot kötött, amely szerint 29.000 darab sertést exportálhatunk métermázsánként 90 K vám mellett, ezzel szemben Magyarország

20.000 vagon tűzifa behozatalához járul hozzá 25 aranykoronás vámtétel mellett. Magyarország Németországgal 80.000 darab sertés kivitelére kötött megállapodást.

Trapl is Benes expozéja vezeti M a nemzetgyűlésisii munkáját oktőker 14-in

Prága, szeptember 23. A kép viselő ház elnöksége ma intézkedett az első őszi ülés összehívására vonatkozólag. A köztársasági elnöknek a tavaszi ülésszak bezárásáról és az őszi ülésszak megnyitásáról széló kéziratát október 7-re várják. Ezek szerint a kép- vis előhúz október 14-én, szerdán délután tartja első őszi ülését. Ezen az ülésen nyújtja be a kormány az 1932-es kelts égvetési és az 1930-as zárszámadást. Az ülés napirendjén a Törökországgal való kereskedelmi szerződés tárgyalása szerepel. A költségvetést a pénzügyminiszter fogja benyújtani expozé kiséretében. A házelnökség azonkívül érintkezésbe fog lépni Benes külügyminiszterrel is, hogy a külügyminiszter a külpolitikai helyzetről szintén adjon tájékoztatót. A házelnökség végleges intézkedéseit az ülésre és az azután következő ülésekre vonatkozóan október 9-iiki ülésén fogja megtenni. Minden valószínűség szerint a ház mindkét expozé fölött azonnal megkezdi a vitát b erre szánják okit óbor egész második hetét, esetleg október 20-án, kedden fejezik he a vitát. Ezután a ház munkájának súlypontja a költségvetési bizottságba fog áttevődni, amely megkezdi a költségvetés tárgyalását. Miután az őszi ülésszak cgyhehivá- sát október 14-ikével fixirozták, valószínű,

hogy a szenátus is ezen a napon kezdi őszi

ülésezését. A szenátus elnöksége azonban eddig még nem ült össze.

ruwcHKrnKwaru

Károlyi Imre gróf

könyvei hí a hapilaVsía

világrend válságáról

Budapest, szeippepaber 24 (Budapesti, ez-er* kész tőségünk telefon jelentés-e.) Szenzációd könyv jelent meg a budapesti könyvpiacon. A könyv cim-e: „A kapitalista világrend válsága” és Károlyi Imre gróf, az Angol-Magyar Bank elnöke irta. Károlyi Imre e könyvben javasolja a bitbizományok, egyházi birtokok kisajátítását, politikai téren engedmények nyújtását, mert jobb — úgymond — a váriható eseményekkel nyíltan szembenézni, mint fület-izémet bedugva várni. A kapitalista világrend még ki vezethető a mostani válságából a háborús tartozások törlésével, a béke- szerződések revíziójával és a népek világszövetségének megalakításával, amely esetben megrázkódtatás nélkül következnék el az uj világrend. Ellenkező esetben nagy világfelfordulás lenne. A könyv szerzője tudvalevőleg Horthy Miklós kormányzó fiának apósa.

a pioneebík

im: mm @iiey

rorűHotta: fíosdryné Réz Lom

(22)

—. Nagyon, nagyon örülök, hogy máris megérkeztek — mondta az öreg pap. — Két társam, akikkel eddig itt dolgoztam együtt, most messzebb akarnak külön telepet aíapi- tani. Mr Edwards és mr Young nagyszerű emberek, valamint Heckevvelder is, aki szintén itt van most, hogy tanulmányozza a vidéket és kijelölje az uj telep helyét.

— Vájjon meddig tart majd, mig megtanulom a delawar-nyelvet? — sóhajtotta ügy- buzgóságában az öreg misszionárius.

— Oh, nem soká. Meg azután nem is szükséges, hogy az indián nyelvet beszélje, amig nem tanulta meg egészen. Nagyszerű tolmácsaink vannak.

Most Jim szólalt meg:

— A Pitt-erődben és Iíenry-e^ődben nagyon sokan ijesztettek azzal, hogy halálos veszedelmekkel játszunk, ha idejövünk és hogy teljesen hiábavaló minden buzgólkodásunk. A vadászok azon a véleményen vannak, hogy minden leplünkre könyörtelen ellenség les- kelődik s hogy ha el is jutunk bántatlanul a Béke Városába, ott fognak majd reánk törni a vérengző vörösök.

— Vannak vad és eddig még teljesen pogány törzsek köröskörül, az igaz — mondta az öreg pap —, de mi nem félünk tőlük. Szívesen látjuk valamennyinket. Hiszen éppen a leggonoszabbaknak van legnagyobb szükségük arra, hogy jó útra vezvewiik, megjavítsuk, istenhez vezéreljük őket. Ha nehezen Is, de győzni fogunk.

Jim meleg szívvel nézte az őszhaju papot, aki hosszú éveken keresztül dolgozott Isten országáért és megtartotta n reményét és hitét. Látla, hogy szilárdan bízik a jó ügy diadalában, de nem fojlhatta ed magában az aggodalmat, amit Zane ezredes baljós kijelentései ébresztőitek leikében. Welzel és Jonathan szinte kínosan óvatos intézkedéseire gondolt

az utazás alatt — ezek pedig nem voltak gyáva emberek és jól ismerhették az indiánokat. Nagyon lehetségesnek látszott, hogy ezek a jó emberek, akik csak azokkal a vadakkal érintkeztek, akik kíván esi ságiból jöttek el a szelíd és békéslelkü keresztényekhez, nagyon is kedvezően ítélik meg- a helyzetet s nem látnak tovább a saját munkájuk körénél. Ha csakugyan igaz lenne, amit a vadászok állítanak, akkor a misszionáriusok vakságban élnek és valóságos csapdában vannak, a köröskörül élő vad törzsek türelmére és kényére- kegyére bízva.

De Jim egy pillanatra sem érzett ijedtséget, vagy elbátortalanodást, mikor ezeket végiggondolta magában. Ellenkezőleg, még erősebb hittel készült a munkára, éppen csak hogy ki akarta terjeszteni figyelmét olyan dolgokra is, amelyekre eddig, úgy látta, nem voltak kellő figyelemmel. Lassan akart haladni. Nagyon lassan. Elhatározta, hogy tanulmányozni fogja a vörösök lelkivilágát, természetét és nem fogja elkezdeni a tanítást addig, mig nem ura a nyelvüknek s nem tudja érthetően szivükbe vésni az egyedül helyes utat a pogányság 'sötétségéből a világosság felé.' Azt szerette volna, ha olyan tisztán áll majd előttük, hogy a kereszténység csak áldást és boldogulást hozhat a számukra, mint ahogyan 1 merik a rengetegeken keresztülvivő jó utakat.

Zeissberger'beszélgetés közben egyszerre megfordult és mosolygó arccal meghajolt.

— Itt vannak a hölgyek. Remélem, kipihenték magukat, kisasszonyaim?

— Köszönöm, most már egészen jól vagyunk — felelte Ka te. Csakugyan mind a kettők frissek voltak és visszatért piros, egészséges arcszinük. Ruhát is váltottak s az elnyűtt, összegyűrődött utazóruha után olyan nagy volt a változás, hogy még az öreg pap La meglepődött.

— Oh, oh! — kiáltotta, összecsapva a kezeit — nagy n gyanúm, hogy Young és Edwards urak megváltoztatják majd a terveiket és nem akarnak elmenni innen? Jöjjenek, kedves kisasszonyaim, hadd mutassam meg önöknek a Béke Városát.

— Valamennyi lakosa keresztény a falunak? — kérdezte Jim.

— Nem, szó sincs róla. Azok az indiánok, akiket itt az uccákon és a városon kívül, a környéken lát, nem keresztények, csak barátsággal vannak irántunk. A keresztény indiánok mind dolgoznak a földeken, vagy műhelyekben. Nézzenek be ide: Itt szoktunk imádkozni esténként és kedvezőtlen időben, mert ha süt a nap, akkor a nagy jávorfa alatt tartjuk az istentiszteletet.

Jim s a lányok benéztek a hosszú,, alacsony terem ajtaján. Hatalmas helyiség volt, sorba rakott fapadokkal. A végén emelvény: az oltár. Három ablak engedte be a világosságot. Egyszerű és kezdetleges templom volt minden esetne, de mégis templom s az öreg misszionárius olyan ragyogó szemmel nézett benne körül, mintha Istennek legragyogóbb háza lenne valami gazdag városban.

Meghatva mentek tovább.

— Erre felé vannak a műhelyek — mondta azután Zeissberger, amint tovább haladtak az uccán. — Itt kosarakat, seprőket készítenek, itt szíjjal, bőr szer számot. Ez a ko- vácsmühely. Láttak már indián kovácsot?

A jókora helyiségben lázas tevékenység zaja volt. Hu&z, vagy még több indián dolgozott odabenn. Az egyik sarokban hatalmas termetű rézbőrü kalapált vörösen izzó vasdarabot az üllőn. Szálltak a szikrák. Tovább mentek. Két indián szárított füvekből és fűzfavesszőkből kosarat font. Messzebb hárman dolgoztak a szövőszéken. Ttt-ott fiatal vörös suhancok futkostak mühelyből-mtihelybe, hordták az anyagot s a kész árut.

Jimnek feltűnt valami. A misszionáriushoz fordult.

— Miért hordanak ezek az indiánok mind hosszú hajat, minden disz nélkül?

— Meri keresztények. A keresztény indián nem visel semmiféle tollat, sem harci jelvényt, sem skalpfürlöt — felelte az öreg misz- szionártus önkéntelen büszkeséggel.

— Igazán nem váriam, hogy ilyen jól felszereli kovácsmiihelyt találjak ilt ■— folytatta Jim. —v Hogyan szerezték be a szükséges eszközöket?

— Évekig tartott, míg mindent összeszedtünk. Némelyiket az Obiőn hozták, némelyiket a hegyeken, keresztül Detroitiból. Az ül* lőnek külön története van. Útközben elvesztették és esztendőkig feküdt a harasziban, mig néhány indián megtalálta. Csengő kőnek nevezik a vörösök és mérföldekről eljönnek, hogy megláthassák.

A misszionárius megmutatta nekik a sárgulni kezdő gabonaföldeket, a messzi legelőket, ahol lovak és marhák tarka gulyája látszott a hegyoldalon, a sertés-kondát is látták a patak mellett. Visszafelé Jim szótlau volt és szomorú. Jóéra gondolt és nem tudta elnyomni többé nyugtalanságát és aggodalmát.

Később ott sétálgatott Nellel az aranyfodros folyócska partján. Jóéról beszéltek.

— Tudom, hogy nagyon vágyott reá, hogy együtt mehessen Wetzellel vadászni. De visz- szajön majd hozzánk, bizonyosan visszajön, ha kissé lecsillapult vad vágyakozása a szabad erdei élet után. Nem gondolja így? Mégis, ugv félek... Mondja háti Ugy-e visszajön ? ‘ *

Jim hangja remegett. Szüksége volt a bátorításra, meri néha úgy érezte, hogy hiába reméli a viszontlátást... és Nell elfordult fejjel, könnyes szemmel felelt:

— Soha.

— Oh! — kiáltott fel Jim kétségbeesetten. — Miért mondja ezt? Miért ne jönne visz- sza?

— Láttam, mikor magára nézett utoljára. Olyan különös tekintet volt... Aztán felém fordult és nem vesztett el szem elől. mig csak el nem tűnt a csónak a kanyarulatnál.... Bizonyosan tudom, hogy nem fog visszajönni.

— Nell, Nell! Csak nem akarja azt mondani. hogy azért ment el. mert... meri... nem is akarom kimondani!

— Azért ment el, mert jobban szereli az erdői s a szabadságot, mint a bátyját, vagy ... engem.

— Nem, ne mondja ezt. nem érlett meg... nein ez! gondoltam •.. ö h azán szerette magát, én tudomI Ks engem is szeretett. A ért ment el, mert... mert... oh, nem bírom kimondani.

mázsa, további 6 millió métermázsa az export céljaira szolgál. Ebből 400.000 métermázsát Ausztriába, 800.000 métermázsát más országokba exportáltunk és 4,800.000 métermázsa áll még rendelkezésre a kivitel céljaira. Az Ausztriával fönnálló kereskedelmi szerződés

2,600.000 métermázsában állapítja meg azt a búzamennyiséget, ami Ausztriába mebet,