Prágai Magyar Hirlap, 1931. szeptember (10. évfolyam, 198-222 / 2715-2739. szám)

1931-09-23 / 217. (2734.) szám

1931 szeptember 25, szerda. X A havi határidőé ólom 10.75-xől 12.75-re emelke­dett. Mérsékelt volt a cinkpiac megszilárdulása. A közönséges horgany egyhavi szállítási ha­táridővel 10.4-ről 11.75-re emelkedett. Az ezüst két év óta egyre csökkenő árai is megszilárdultak, amennyiben a kész ezüstöt a szombati 12.75 helyett 14.4-gyel jegyezték. A határidős ezüst 12.9-ről 14.5-re emelkedett. A Reuter liverpooli jelentése szerint a disz- ikontkamatláb emelésének a liverpooli gyapot- .piacra is nagy hatása volt, különösen a határ­idős ügyleteknél. A gyapot nyitási árfolyama fontonkint félpenceszeí magasabb volt a leg­utóbbi jegyzéseknél. A gyapotárak elérték, sőt meghaladták az augusztus 10-e előtti jegyzéseket, amikor ugyanis rohamosan esni kezdtek. A magyar nehézsertés Prágában Prága, szeptember 22. A tegnapi prágai állat- vásárról szóló tőzsdei jelentésünkben röviden megemlékeztünk már arról, hogy a prágai ser­téspiacon ismét megjelent a magyar nehéz­sertés. A csehszlovák—magyar provizórium ál­tal engedélyezett kontingensre tegnap érkezett hosszú idő múltán 344 magyar sertés a prágai piacra s 9—9.40 koronával valamennyi elkelt. A 'Sertést ölhaj tás egyébként kisebb volt, mint az előző üzleti héten s csak a szlovenszkói ser­tés mennyisége múlta fölül a múlt heti mennyi­séget. A piac egyébként lanyha volt, a vételi kedv minimális. A szlovenszfcói iparosság súlyos prób áméi a lévai Járási ipartársulat közgyűlésén Léva, szeptember 22. (Saját tudósítóinktól.) A lé­vai járási ipariéreulat vasárnap tartotta évi rendes közgyűlését Guttmann János elnök vezetésével. A közgyűlésen elhangzott összes felszólalásokból a szo­morú helyzetben vergődő szlovenszkói kisipar pa­naszai jajongtak fel. Letargia és pusztulás jellemzi a csehországi gyáripar konkurrenciája alatt nyögő szlovenszkói kisipart, amelynek egynémely szak­mája felett már a halálharang bús kongását hall­ják. A járási ipar társulat teríjletén 189 iparos mon­dott le iparigazolványáról. Az iparosok árujának egyréeze a zálogházban, másrésze a végrehajtót várja. A vigasztalan hely­zetben most az ipartáreulalt reményeinek egyrészét a folyó hó 24-én Léván megtartandó adóügyi ankét­től várja, amelyen a vezérpénzügyigizgatóság ki­küldöttje fog meirelenni, hogy tárgyaljon az ipar­társulat képviselőivel az adóengedményekről. Váj­jon lesz-e ennek valamelyes eredménye? A közgyűlésen Tóth Antal titkár terjesztette elő a vezetőség jelentését, amelyben rámutatott arra, hogy a kisipar pusztulását legfőképpen a cipész- és ezabóipar érzi meg. A hires lévai cipész- és csiz- mad iái párnák mohóinak — a jelentés szerint is — már a nyoma sem fog megmaradni. A szabók eg­zisztenciáját nagymértékben veszéleztetik a törté­nelmi országrészek gyárainak és ipartelepeinek szaporodó utazói, akik Szlovénokéban törvényelle­nesen magánszemélyeket is felkeresnek és nagy- mennyiségű rendeléseket vesznek fel itt. Különösen a hivatalos osz'.ály támogatja eme utazók révén a történelmi országrészek iparát s mellőzi a saloven- szkói iparosokat. A hatóságok tehetetlenek ezen utazókkal szem­ben, mert hatósági beavatkozás esetére fel vannak készülve, gondoskodnak, hogy igazolásul mindig legyen náluk egy-egy levél, amely azt tanúsítja, hogy hívásra jelentek meg itt. A rendeletek ilyen kijátszásával érzékeny károsodást okoznak a 6zlo- venszkói iparnak a rendelések elvonásával. A háza­lás és utazók működéséről uj rendeletek kiadására van szükség, amely a szlovenszkói ipar védelmét jobban szolgálna. Foglalkozott a jelentés a vásárjog-adományozás rendszertelenségével. Az országos vásárok csökken­tése régi kívánsága az iparostársadalomnak, ezzel szemben gombamódra szaporodnak a vásárok s ma már kis falvak is megkapják politikai érdemek ju­talmául. Kiemeli a jelentés, hogy a közönség a vá­sárokon készpénzért vásárol, ezzel szemben a vá­rosi kereskedőiket leginkább csak akkor keresi fel, amikor hitelbe akar vásárolni. A helyzetet súlyos­bítják az el viselhet eMen közterhek. A lévai járási ipartársulat csatlakozott a szloven- szkői ipartanácsnak az adóelengedések és enyhí­tések érdekében előterjesztett javaslatához. Az ipartársulnf felkérte a besztercebányai ipar­és kereskedelmi kamarát, hogy ha a forgalmi adó eltörlése nem lenne keresztülvihető, akkor a tör­vény módosításánál legalább odahasson, hogy leg­alább azok az iparosok és kereskedők legyenek a forgalmi adó alól mentesülve. akik egy segéd és két tanulónál többet nem tartanak. Számos felszólalás után a közgyűlés kimondta hogy megsürgeti a vásárok revízióját, tiltakozik a mindjobban terjeszkedő gyári rastárak engedélye- i zése ellen, melyek a szlovenszkói ipar és kereske- | delem érdekeit sértik, sürgeti a helyben és vidé- j ken tervezett közmunkák megindítását, mert a fo- j kozódó ínség követelőleg várja ezeket. Sajnálattal j állapítja meg. hogy a helyi munkáknál még mindig | idegen munkásokat foglalkoztatnak különféle ürü­gyek alatt, sürgeti egy uj házalás! és ügynöki mű­ködési rendelet kiadását, amely a szlovenszkói ér­dekeket megvédi a történelmi országok utazóinak ) túlkapásai ellen, végül p-vlig kimondotta., hogy az ; iparosok és kereskedői; aggkori és rokkant biztc.d- j tásának kérdéséivel ké :V,bi időben, ebből a r b’.»! (; összehívó!: l. :l l 1 •** lalkozn i. Minden gazdának érdeke, hogy talajának trágyázását okszerűen hajtsa végre. Erre ad útmutatást Fodor Jenő: „A trágyázás elmélete és gyakorlata" c. most megjelent könyvében. Ára 25*— Ké, Szerző könyvét vétet kötelezettség nélkül is megküldi betekintés végett azoknak, kik e végből hozzá fordulnak. (Cim: Abovce p. Strkovec. Nemzetközi tanácskozások a teheráruforga- Iom kérdéseiről. November végén Zürichben nemzetközi konferenciát tartanak a vasúti teheráruforgalomról. A konferencián húsz európai állam harmincegy vasút érdekeltsége í vesz részt. A konferencia mindenekelőtt azt fogja megvizsgálni, hogy miként váltak be a legutóbbi konferenciának a közvetlen teher- áruforgalom föllendiité-sére irányuló intézke­dései. Ezenkívül a forgalom további meg­gyorsításának lehetőségeit s uij vonalak be­kapcsolásának a szükségességét fogják tár­gyalni. Luther az uj bankjegyfedezeti elméletekről. Luther dr., a Birodalma Bank elnöke cikket irt az aktuális hitelproblémáíkróJ. és ebben erélyesen állást foglalt az inflatórikns tendenciákkal szem­ben. Mindazok a tervek, — írja Luther — ame­lyek arra irányulnak, hogy ház, vagy földbirtok vagy más hasonlók ..százszázalékos fedezete mel­lett" a Birodalmi Bank újabb bankjegyeket bocsás­son ki, inflációra vezetnek. Egy fizetőeszköz értéke nem kizárólag a fedezet módjától és magasságát ól függ, hanem elsősorban a fedezet tárgyának a ke­reskedelmi forgalomban való ritkaságától. Hogy az arany a fizetőeszközöknek olyan értékállandó­ságot biztosit, annak az aranyhiány az oka, amely alig teszi lehetővé a fedezet lényeges növelését. Ezzel szemben házakat, földbirtokokat szinte tetszés szerinti mennyiségben lehetne rendelkezésre bo­csátani, mint fedezeti ohnekturnékat. Ezért nem lehet ilyen alapokon értékálló péojszt teremteni. Erősen emelkedik a lengyel konfekció^ áru kivitele. Lodzból jelentik: Á lodzi textilipar a közelmúltban nagy válságon ment át, azonban úgy segített magán, hogy a kész ruha gyártásra rendezkedett be. Ezt az akciót siker koronázta, amennyiben a lodzi készruha iránt a külföldi piacok i& egyre nagyobb érdeklődést mutatnak. Kitűnik ez a következő számokból is: Lengyel- országból 1928-ban 370 ezer zloty értékű kész­ruhát exportáltak. Ez a kivitel 1930-ban már 1 millió 394 ezer zloty értéket képviselt s ez- idén csak augusztus hónapban 1 millió 700 ezer zloty értékű készárut sikerült exportálni. A lengyel konfekcióé árut javarészt Angolország és Hollandia veszi át, amely két állam az átvett árunak egy részét megtartja, a legnagyobb ré­szét azonban gyarmataira szállítja. A legköze­lebbi hónapokra a lodzi textilgyáraknak és kon- fekciós áru gyáraknak elegendő megrendelé­sük van s az újabb megrendelések egyre ér­keznek. Életbelép a német részvényjogi reform. Berlin­ből jelentik: A most kiadott részvéoyjogi reform­ról szóló rendelet elsősorban a nyilvánossággal szemben fennálló kötelezettségek kibővítéséről gondoskodik a kötelező revízió bevezetése által. A mérlegre, a nyereség- és veezteségszámlára és az üzleti jelentésre vonatkozó részletes előírások által biztosítják a nagyfokú nyilvánosságot, amely­nek révén megakadályozzák az üzletvezetésben való visszaéléseket. A rendelet megtiltja, ho-ov a vállalatok az elnökség tagjai számára hitielit nyújt­sanak: a hitelnyújtás a felügyelő bizottság hozzá­járulásától függ. A felügyelőbizattság felelősségét jelentősen kiterjesztik. A felügyel őbizotteági tagok számát maximálisan 30-ban állapítja meg a ren­delet s egy személy a jövőben csak 20 mandátu­mot vállalhat. Saját részvényeket csak bizonyos feltételek mellett és csak az alaptőke tiz százaléka erejéig vásárolhatnak a társaságok. — A szükség- rendelet, a német bankoknak továbbra is meg­hagyja a teljes magángazdasági felelősséget ügy­vitelükért és a részletekben nem avatkozik bele üzletmenetükbe. Másrészről a birodalmi kormány­nak és a birodalmi banknak lehetőséget nyújt arra, hogy a német bankélet helyzetéről tájékozódjék és az általános gazdasági érdekek szempontjából be- 1 folyásolja az általános bankpolitikát. A bankkor- mánybizteenok joga van a könyvekbe betekinteni, felülvizsgálatot elrendelni, igazgatósági és felügye­lőbizottsági üléseket csszehivatni, sőt a közgyűlés , egybehivását is javasolhatja. Az amerikai tőkepiacon annyira öeszezsugoro- ! dott a forgalom, hogy az év első hónapjában mind­össze 110.5 millió dollár összegű külföldi magán- ! kölcsön került kibocsájtásra, a múlt év hasonló j időszakában emíttált 829 millió dollárral szemben. Külföldi államkölcsönt az amerikai piac egyáltalá- 1 bán nem vett át, holott a múlt évben ezeknek f összege 121 millió dollár volt. A szlovenszkói kedvezménynek nincs vis­szaható ereje. A múlt napokban közöltük, hogy a kormány most hirdette ki az úgyne­vezett szlovenszkói kedvezményről szóló ha­tározatot, mely kedvezmény abban áll, hogy közszállitás kiadásánál a szlovenszkói céget kell előnyben részesíteni akkar is, ha aján­lata 5 százalékkal magasabb, mint a törté­nelmi országokbeli vállalkozóé. Á szloven­szkói gyáriparosok szövetsége azzal a kérés­sel fordult a kereskedelemügyi minisztérinm- hogy, hogy a kedvezmény ez év január else­jétől legyen hatályos, amikor a hasonló ré­gebbi rendelet 'hatálya megszűnt. A L idővé Noviny értesülése szerint a kormány ennek a kívánságnak eleget nem tesz, mert a ked­vezménynek visszaható erővel való felruházá­sa állítólag megvalósíthatatlan. Burgonyaértékesitési gondok. A mezőgazda- sági és az ipari köröknek nagy gondokat okoz az idei burgonyatermés értékesítésének ügye. Még a múlt évről is jelentős készletek marad­tak s ehhez járul az a körülmény, hogy ezidén rekordburgonyatermést várnak. Miután a bur­gonyának aránylag kis részét lehet szesszé föl­dolgozni, ezért most különösen a keményítő­gyárakon a sor. hogy a nagy burgonyakészle- teket földolgozzák. Magyarországon is visszaesett á szesztermelés és szeszfogyasztás. Budapestről jelentük: A szeszáraik legutóbbi csökkentése bizonysága a szesztermelés nehéz helyzetének. Különösen a mezőgazdasági szeszgyárak küzdenek gondokkal s ezek az idén például a Nyírségben igen kevés burgonyát fognak feldolgozni. A szesztermelés helyzetére jellemző különben az augusztusi termelési és fogyasztási statisztika. Tavaly augusztusban a termelt szesz mennyisége még 1998 hl. volt, az idén már csak 1281 hl.it tett. Még nagyobb a visszaesés a fogyasz­tásnál. Fogyasztási adóval terhelt szeszből ugyanis csak 1311 hl.-t vett fel a belföldi piac, holott tavaly augusztusban m ég 6087 hl .-re volt szüksége. Az ipari szeezfogyasz'ás is erősen visszaesett s ezt nem tudta ellensúlyozni a kivitel annak ellenére sem, hogy ez 24.863 volt, vagyis 15.212 hl.-rel több, ■mint tavaly augusztusban. l Olasz- és Franciaország érdeklődik a cseh­szlovákiai burgonya iránt. Olaszországot ed­dig javarészt Németország látta el ültetni va­ló burgonyával, Az utóbbi időben jelentős érdeklődés mutatkozik Olaszországban cseh­szlovákiai eredetű ültetni való burgonya iránt. Az olasz és csehszlovákiai érdekelt szakkö­rök ez' ügyben közvetlen érintkezést vettek föl. — Franciaországban különösen a cseh­szlovákiai burgonya iránt mutatkozik jelentős kereslet, ezen kívül magnak való burgonyát is keresnek. Pozsonyi ferminytfizs^e 1931 szeptember 22-én: K-io Búza TS-SO tg ................................... . < # 118 - 121 Ro zs.....................• i 13?. — 136 irpa export . .#••••»*#»•• 143 — 14b „ prima i ••••*• • 127 — 135 „ merkantil ......••••••117 — 120 ftszi 4rpa — — Zab . 120 —- 125 l'eafferi szemes.......................... — — — „ ex uszály Pozsony .»..»•« 67— 65 Viktória borsó ......*•*««• 130 — 140 Fehér bab ............................. 115 — 120 Tavaszi b ükköny >«»•«•(•••> — — — őszi bükköny — — — Repce .......••■•»«•• 115 — 12" Mák ............................... 3V 5— 425 Vö rösbere natúr .•••»••»«•• 750 — £2o „ plombáivá > , < — — — Lucerna natúr .»«••••«■•• — — — ., plombázva — — — Étkezési rózsa bureonva .•••««■•• 30 — 32 .. “árira burgonva ....«•»•• 30 — 25 Ipari burgonya ...•»•<•«•«• — — — Búzadara .....................«..«•••. 220 — 225 Oü ü búzaliszt ■ i i • , i i • > , i • 2>í) — 220 Rozsliszt ..*••••••••*■• 193 — 203 Korpa 60 — 61 Takarmányliszt.....................• 103 — 105 Szárított répaszelet ....•••••» 48 — 50 Amerikai disznózsír ab Pozsony »«•»• — — _ Magvar .. ab határ . # s » s t — — — Amerikai szalonna ab Pozsony • ••*»• — — — Magyar .. ab határ „■•••»► — — — Széna félédes, laza ...«•••►»* — — — „ préselt ...«»•■«• — — — Zsúp szalma....................................... — — — Ta karmány szalma, laza........................ — — — „ préselt ---------— Alom szalma, laza ...*•»••*« — — — „ „ préselt — — — Irányzat: gyengén tartott, csekély forgalom mel­lett. A prásal érléhtizssle árfolyamai: ma tegnap pénz ár- pénz áru Nyereménvkölesöo . . . , 10 65 JC1 25 100.75 100 25 3%-os beruházási kölcsön 99-7J .100 25 59.75 100.25 <i%-os beruházási kölcsön 1923 —102 20 — Lisztkölcsön ....................—1C2 05 .— —. — 6%-os konvertálható kölcsön —.— 102 — —.— 8%-os Ív államkölcsön . «-------102.15 —.— —.— 5%-os államkölcsön 1928 • > 95.25 Sö.75 — .— 1%-os Kassa oderbergi . • ——. — —.— —.— 4’^%-os pótjáradék • « < —~~. — 1.2%-os pótjáradék . . » , —75.75 76 25 4%-oa pótjáradék . • • • —.— —.— 71 49 /í 90 1.50%-os pótjáradek . , . —.— —— 63 yö 63 60 HadikölcsöukárViianitáa • . —.— .— ?4.— 54 £0 5%-os morva országos kölcsön 92 75 93 75 93 59 — — 1%-os tiáborn előtti adósság 62 65 63 15 .62 75 63 25 6% os cseh jelzálog bank . iu2.7ö 103 75 K2 75 ÍÜ3 75 5%-os morva jelzálog és __ or szágos banli . .... lOi.75 162 75 101 75 102 75 1%-os Kassa oderbergi 1889 • 75 — 7o 50 —— _ Cs eh Agrár Bank ,, , ■ 4 500.— 505.— 500._ 5C5.__ Lánder Bank . » « • • 1 693.— 59/.— 59S._ 600.— Jseh Umo . • • • « 1 t 2^7.— 260.— 2 9.— 260.— Cseh Eszkomt t • > ■ • 266.— 268.— 266.— 263 — Cseh Iparbank ■ « « 1 s 423 — 425,— 424 — 425 — Szlovák Bank •••«•< 174.— 176 — 174 — 1/6.— Zivnostenská ••«••( 359.— £41.— 338.— £42.— Osztrák Bitéi —.— — — —.— — — Wiener Bankvereln < ■ 1 s 61.50 62.50 62.— 63.— Jugoszláv Bank , * * « 4 ,37-50 „„3/.75 Nordbahn . . . « , , . 3770.— 3780.— 36ű0.— 372U.— Nordbahn Bonnok • « ■ • 9jO.— 985 — £6j — 985;^ Cseh Cukoripar , ( , , , 323.— 3o3,— 3x5 — 353 — Sobőller ■ . . , , ( ( , 510.— ö‘2u.— 49o.— 6üö.— durvát Cukor . . < « • 1 —.— KO.— — — —.— Aussigei Finomító < * • t 615 — 52o.— 51Ö,— 525.— Krizik , . . . 1 t 1 • 480,— 490 — 4oo.— *105.— Prágai Malmok • ■ ■ « » 740.— 7^0.— 740.— 7o0.— Kolmi Műtrágya • 1 « « 1 230.— 340.— 210.— 230.— Kolini Kávé , 1 1 ■ 1 1 06.- c8.— 56.— t8 — Kulim özesi 1 ■ 1 1 1 • —.— 930.— —.— 950.— tejipar ..,»«■(• 590 — 600.— 590.— 6t0.— Aussigi Vegyt 1 ■ « « • 4p5.— .490.— 470.— 475.— Budweissl Bőr • • ■ 1 *18^0 — 18/0.— I8a0.— 1900.— Koaigshotei Cement . • • 122o.— 1235.— I2t0.— 1220.— Cseh-Morva Kőiben Danék , ——.— 2740.— 2/60.— Brlluni Üépek ..*,*• H5.— 11?.— —— .— tiingholfei ..*•(«• 5/0-“ böü — 575.~ 585."” Nyugatcseb Szén » • ■ 1 246-~ 248."“ 248 ~ 2o2 Atpuie . . . • • s « « 4j-— 41.— 4l.“" — üerg és Hütten , s , f # lö6ó-— l67o.— 1600.~ 1520.— Pollii ...••#««• 3j2- 3o4. 3jó.— 3o7."~ Prágát Vas . t « « 1 t Ill0 ~ U20.— lb75-~ 1085.— ikoda . . . . < f « • 4 ‘//g.— V32.— 683 “ 678 — Pozsonyi Kábel 4 • • • 4 76ji— ?7j.— 76Ö-— 782 — iawald ... a « 1 « 4 13o.“ l4o.~ 138-- 142.“ JUeschaoi Papír « • « « • 4.3'” 400."" 383 ~ 392.“* A prágai fede devizajegyzései: szept. 22 ezept. 21 Hiv. pénz áru pénz áru di&k.% Amsterdam. 1362-50 136S^50 1362.- 1366.- 2-50 Berlin ........... 795-75 798 25 780.75 788.25 8 Zü rich........ 659-625 661-625 660-50 662-50 ? Oslo ............ 883-50 886.50 901.- 904.- * Ko pcnbagen 883-50 386-50 900.50 903.50 T-50 Stockholm*: sVeTo bKso sóim 904:125 3 Mailand .... 176-39 177-10 76.28 77-08 5 Paris .............. 132.80 133-20 2-50 NewYork:: 3371375 33-7*1375 33 81375 1.50 Brüssel .... 469-65 470-85 469-65 470-85 2-50 Madrid .... 309-— 311.— Belgrad .... 59-27 59-525 59.175 59-425 5-50 Sofia .......... 24.45 24.55 24-45 24.55 8-50 Wi en............ 471.- 472.50 472-25 473-75 10 Wa rschau .. 376-725 378-725 376-95 378-95 7-50 Budapest .. —-— ■ 070‘ o7#' IT BuenosAircs 872-— 878-—• ®72- , Helsingfors . 84-725 85.12h 84-725 85-125 b Biga.T........ 650-50 653-50 650-50 653-aO 6 Ri ód. Janeiro 189-— 191-— 1?1'7T 7_ Montevideo. 18-90 19-10 18-90 19-10 B — Athént:: ^95 fajS 44:05 8 Bukarest... 20-0075 20-2075 19‘Ü ^‘1_9 9_ k“.:.*: 3^5 3Ei?5 6 Lissabon ... 151-60 152-40 JÜ-60 152-40 /-50 Révai........... 898— 902— 898— 902— 8 Montreal .... 29-94 30-06 32-94 33-06 7-50 Prága, szept- 22. Valuták: Holland 1307. jugo­szláv 58.80, német 793.50, belga 468, magyar — román 19.80, svájci 663.50, dán — — - angol —.—, spanyol 303.50. olasz 176.77M, észa-kamerikái —, nrfacia 134.70, nontög — • bolgár 23.40, svéd —.—. lengyel 374.75, osztrák 469.50. ÉRTÉKTŐZSDE Javult a prágai értéktőzsde Prága, ezeptemher 20. A ne^onko tőzsde javu­lása következtében és arra való tekintetlel, hogy Hoover meghívta a francia miniszterelnököt, a prá­gai tőzsdén erősen javult az irányzat. — Az ipari részvények piacán Cseh-Morva 150, Berg és Hütten 65, Skoda 45, Nordbahn 75, Königshofer 40, Prágai Vas 35, Észak cseh Szén és Krizsik 25, Schöller 20, Aussigi Vegyi 16, Koliini Trágya 15, Soío 12, Poldi, Brünni fiépek 6, Cseh Kereskedelmi 5 koronával javult, Budwels'i Sör 90, Kábel 10, Nyugafcseh Szón 3 koronával gyengült. A Nemzeti Bank 60 koronás veszteséget szenvedett. — A beruházási piacon a 4.2 százalékos pótjáradék 25, népszövetségi 15, ha­diszállítás, négyszázalékos pót, 4.5 százalékos és prémiiumkölosön 10 fillérrel gyengült. + Tartott a prágai cukorpiac. Nyersárujegyzés Aussiig loko 68.50—69. ÁRUTŐZSDE A SryakorfatZ gazda jövedelmének biztosi fása, a birtokát bérbeadó gazda talaja Termőképességének megőrzése céljából olvassa el Fodoa* Jenő; „A trágyázás elmélete fa gyakorlata" :. most megjeleni könyvét, melyet a szerz vél elkötelezettség nélkül is megküld bete kintéi végett azoknak, kik e végből hozzá fordulnak. Ara 25‘ ívé, Cím: Abovce p, S rkovec. ^j.;A"33KEaaaaaEtB — A prágai terménytőzsdén az élénk látogatott­ság ellenére a forgalom szűk keretek között mozgott. A külföldi s különösen az angolorszá­gi eseményeknek ugyanis megvolt a termény- tőzsdén is a visszahatásuk, ami a tartózkodó hangulatban jutott kifejezésre. Az őrlőgabona- nomüek közül búzáiban az irányzat szilárd volt s 2—3 koronával javult. A megszilárdulást az­zal indokolják, hogy a minisztérium a külföldi gabonára nem ad behozatali lapokat. A roz-s változatlan árak mellett kevés forgalmat mu­tatott. Határozottan gyöngébb volt ma az árpa különösen azért, mert az Angolországba szállító cégek egyáltalán nem vásároltak. Zabban árfo­lyamváltozás nem volt. A lisztpiacon a buza- és rozsliszt alkalmazkodott a búza, illetve rozs irányzatához. A tengeri változatlan, csak a. Lapíata-tengeri esett 2 K-val. Egészben véve a mai forgalom nem volt arányban a látogatott­sággal. + A mai budapesti gabonatőzsdén, amint buda­pesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat ba­rátságos volt. A következő árfolyamokat jegyezték: tiszavidéki búza 9.50—9.75, felsőtiszai 9.35—9.50, egyéb 9.25—9.40. rozs 9.20—9.30, tengert 15.80— 16.10 pengő­+ A mai budapesti terménytőzsde határidőpiacán, amint budapesti szerkesztőségünk • telefonálja, az irányzat szilárd, a forgalom élénkebb. Nyitási ár­folyamok: magyar búza márciusra 12.30, 12.25, 12.20, 12.10; tengeri májusra 13.50 pengő. + A berlini terménytőzsdén a következő áraikat jegyezték: búza 210—13, rozs 185—87, árpa 148—55, zab 132—40, búzaliszt 26.23—32.25, rozsliszt 25.9— 28.55, buzakorpa 10.6—10.9. rozskorpa 9.25—9.50. vikitoriabonső 20 27. len pogácsa 13.4—13.6, szára z- ezelet 6,50—6.60. I pragai magyar hírlap Kéziratokat nem őrzőnk meg é> nem adunk vissza, —- Szlovenszkói szerkesztő Telléry Gyula. — Huszinszkói sz,,rk"sztő Rácz Pál. — Irodaira! főmunkatárs Sziklay Ferenc dr., Kassa. Ed erű. 9. — Budapesti szerkesztő: Zólyomi Dezső, I., Drtbrontei tét 9. Tölcfuo: Aut, 550—40.

Next

/
Thumbnails
Contents