Prágai Magyar Hirlap, 1931. szeptember (10. évfolyam, 198-222 / 2715-2739. szám)

1931-09-23 / 217. (2734.) szám

9 1931 szeptember 23, szerdia. ^RK<5AI-MACífa«i.-HIRl‘.AP Pozsony Őslakosai a 22. vas? a 23. listára siavaznak Kaspar Iffiiligritil püspököt nevezik ki prágai érseknek Prága, szeptember 22. A német keresz­tényszocialista Deutsche Presse jelenti: A Szentszék — értesülésünk szerint — meg­hozta döntését a prágai érseki szék betöl­tése kérdésében. Az uj prágai érsek Kas- par dr. jelenlegi königgrátzi püspök lesz, akit már kezdettől fogva a legalkalmasabb jelöltnek tartottak, a kinevezési okmányt a közeli napokban hozzák nyilvánosságra. A Szentatya döntését minden valószínűség szerint az egész államban a legmagyobb örömmel fogadják, mert Kaspar dr. püs­pök kitűnő jelleme és múltja egyenesen predesztinálja őt erre a magas méltóságra. Apponyi szó! emelt Qenffeen a magyar könyvelnek az ntódillamckből való kitiltása ellen Genf, szeptember 22. A népszövetség főbi­zottságának szombat éjszakai ülésén a szel­lemi együttműködésről szóló vita alkalmával Apponyi Albert gróf a bizottság tudomására hozta a magyar tudományos művészeti és tech­nikai könyveknek, valamint folyóiratoknak az utódállamokból való kitiltásának ügyét, ami nyilvánvalóan ellentétben áll a szellemi együttműködés elvével. Újabb konfliktus Finnországban a „!apG-embereku és a kormány között Eelsingfors, szeptember 22. A kormány és a lapo-mozgalom közötti , konfliktus a moz­galom vezetője, Viktor Kossola fiának letar­tóztatása miatt rendkívül kiéleződött. Lapo városában tegnap nagyarányú tüntetések vol­tak a kormáuy ellen. Délután négy órakor au­tomobilokon sok ezer „lapo-ember" érkezett a városba, hogy tiltakozzék a belügyminiszter legújabb rendeletéi és az uj munkásház meg­nyitása ellen. — Az önkéntes tűzoltók házában halt ön­kéntes tüzhalált egy prágai asszony. Borzal­mas öngyilkossággal vetett véget életének ma reggel Prágában egy ismeretlen, nyilván elmebajos asszony. A weinbergi önkéntes tűzoltók házának udvarán benzinnel leöntötte magát tetőtől talpig, aztán valami.cédulát el­hajítva gyufát gyújtott s ruháihoz értette. Abban a pillanatban a benzin lángralobbant s az asszony eleven fáklyaként kezdett égni. Több önkéntes tűzoltó észrevette borzalmas cselekedetét, de már nem tudott rajta segí­teni. Az asszony kevéssel rá meghalt. Sze­mélyazonosságát még nem sikerült megálla­pítani. Az elhajított cédulán, amelyet nem irt alá, ezeket irta búcsúzóul: „Ne mondjátok meg gyermekeimnek, hogy mit követtem el. Búcsú napján libát adjatok nekik enni. Bo­csássátok meg tettemet. Temessetek el vala­hol máshol, messze.“ Thermophor (házi gyűjtő) kémények Felvilágosítással és díjtalan költségvetéssel szolgál: Schulz-íéle építési R. T., Bratisíava, Laurinská 6. xx Székrekedés. Tudományos tapasztalatok kétségtelenné tették, hogy a természetes „Ferenc József44 keserüviz számos féloldali hűdéiben fekvő betegnél is megtette a kellő hatást s igy nagy megkönnyebbülést okozott. Töltött káposztát, uborkasalátát bátran ehetnek a gyöngegyomruak, ha utána „Cigelka-Stephanus“-vizet Isznak., A gyo­morégés is ismerteién fogalom annak, aki étkezés után Cigelka-vizet iszik. Kapható ! mindenütt. (17) J — Zubkov-Icveiezölap árus. Samrbrückenből je­lentik: A rendőrség elfogta Zubkovot, aki az excsászár exsógora és aki hosszabb idő óta apróbb illegális kereseti forrásokból tartja fent magát. — El foga fása alkalmával egy mulatóhelyen képes- j levelezőlapokat árnltott, melyek saját arcképét viselték. A rendőrség mint nem kívánatos eleme', a hixenburgi habárra tolorcol'n. xx A Ifftknktiffiir j>az;oisyi ópitőszifvetkezeí négy-, három- és ké'.-;znbá> la! Imi épít a Láma- j efii-uton a fv'bi'i"f’’ norvég mi-'i'vii iv'kn), .leien! j kezé I b-':: 0 .'1 ír. .la. ív ve • ki p j nem v ’ 16 némei tornászkirándutóval i elsüllyedi egy motoros-vitorlás A ktránduíóiérsaságból csak kelten menekültek meg ­Hamburg, szeptember 22. Egy borkumi tor­nászegyesület tagjait, akik az Annemarie mo­toros vitorlás fedélzetén kirándulásra men­tek, a nyílt tengeren borzalmas katasztrófa érte. A vitorlás, amely 18 kirándulót vitt Juist Szigetről, visszatérőben volt Borkum felé. Út­közben viharba került, amely vad erővel tombolt és dióhéjként dobálta a könnyű csó­nakot. A hullámok emeletmagasságba röpitet- ték fel a hajót, hogy azután levessék a mély­ségbe. A 18 kiránduló a hullámok közé ke­rült és kétségbeesetten harcolt életéért. Egye­sek az árbócrudhoz kapaszkodtak és igy pró­báltak á víz színén maradni. A katasztrófá- jból csupán kettőn menekültek meg. Az egyik ; I kiránduló úszással mentette meg az életét, a másikat, aki mentőövet kapcsolt magára, egy halászbárka legénysége szedte fel. A többi ti­zenhat kiránduló halálát lelte a viharos ten­ger hullámai között. A lévai katonai gyakorlóié? meííeü vasárnap éjfél fifolhátterű szerelmi dráma játszódott le Egy liatal sandriki munkás agyonlőtte 19 éves ideálját, majd a saját fejébe is golyót röpíteti — A dráma mindkét szerep­lője éleiét veszítette Léva, szeptember 22. (Saját tudósitónktól.) "Vasárnap este a város közelében, közvetle­nül a katonai gyakorlótér mellett az országa utón véres szerelmi dráma zajlott le, amely­nek két fiatal élet esett áldozatul. Egy fiatalember és egy leány vérrel borí­tott holttestét találták ottan, amint egymás mellett hevertek, de sem a felfedezés percében, sem későbben nem tűnt ki, vájjon közös elhatározással mentek-e a fiatalok a halálba, vagy pedig a férfi rán­totta magával a mit sem sejtő leányt. 1 Az országúinak ez a szakasza vasárnap este rendszerint nép télén szokott lenni és ugylátszik, tudott erről a dráma inszcenálőja is s azért választotta ezt a helyet, mert ke­rülni akarta, hogy a járókelők megzavarhas­sák. A késő esti órákban a vasútállomás melletti városi inséglakások lakói az országút felöl négy dörrenést hallottak. A lövések irányába szaladlak és az országúton nagy vértócsában holtan lel­tek egy csinos, fiatal szőke leányt, pár lé­pésnyi távolságra tőle az árokban vérző fejti férfi feküdt eszméletlen állapotban. Azonnal értesítették a rendőrséget, amely a férfit a lévai kórházba, a leány holttestét pe­dig a temető halottasházába vitette. A fiatalemberen azonban már nem tudott segíteni az orvostudomány és kórházba- szállitása után félórával, anélkül, hogy visz- szanyerto volna eszméletét, kilehelte a lel­két. Á rendőrség a kettős szerelmi tragédia ru­góit és lefolyásának körülményeit, valamint az áldozatok személyazonosságát a helyszíni vizsgálat s az ott talált iratok alapján próbál­ta megállapítani. A leány holtteste mellett kézitáska hevert, abban szerelmes levelek voltak s azok alapján végezték az agnoszkálást. A fia Sztraka László 22 éves szandriki fémmun­kás volt, aki az ottani ezüst- és fémáru- gyárban dolgozott. A leány Suha Erzsébet 19 éves alsóhámori származású, aki Léván egy kereskedőnél volt háztartási alkalma­zott. A fiatal szerelmesek faluja egymás közelé­ben feküdt s valószínű, hogy ismeretségük a régi szomszédság idejéből származott. Ezen­kívül a rendőrség még csak annyit tudott megállapítani, hogy a fiatalember vasárnap délelőtt érkezett Lévára a leány meglátogatása céljából. A szerelmesek semmiféle búcsúlevelet vagy felvilágosító sorokat nem hagytak hátra s igy öngyilkosságuk okát nem tudja megálla­pítani a rendőrség. Mindenesetre a kettős ön- gyilkosság feltevésének ellene mond az a kö­rülmény, hogy a fiatalok nem hagytak bucsusorokat. Ebből arra következtetnek, hogy az országút félreeső szakaszán nem kettős öngyilkosság, hanem — a fiatalember meg­rendezésében — gyilkosság és öngyilkos­ság történt. A rendőrség most arra számit, hogy a szü­lőktől kap majd olyan információkat, ame­lyek megmagyarázzák a borzalmas tragédiát. SziDHÁzKöntoKmauRA Emlékezés Hegedű Gyuláról Budapest, szeptember 22J. Hirt adtunk tegnap a magyar színművészet nagy gyászá­ról; Hegedűs Gyula haláláról. Hegedűs Gyula egy korszakot pótolt a ma­gyar színjátszás történetében — vájjon meny­nyi korszaknak kell eltelnie, míg őt pótolni tudják? Neve a szinlapon; garanciapaktum volt s az a szinlap: váltó, amely mögött egy nagyszerű művészet aranyfedezete volt; fel­lépte a szerzőnek: büszkeség, a közön segg­nek : öröm, a színháznak: siker. Jókaitól a legfiatalabb magyar Írókig és Ibsentől Shaw- ig mindenkit ,Játszott" — a világ drámairo­dalmának remek és klasszikus illusztrációja, akiben szinte müvészettörténelmi rangeme­lést kap a tolmácsolás s szinte szuverenitást a másolat: a szerep. Szinte meseszerü gaz­dagság az ábrázolásában ... ehhez nem volt elég művésznek lenni, ehhez az ezernyi em­berhez — embernek kellett lenni s Hegedűs Gyula az volt, ember a legjavából. Hegedűs Gyula karrierje Hegedűs Gyula a tolnamegyei Kéty köz­ségben született, 1870-ben. Édesapját Heck- tnann Jánosnak hívták, nostamester volt. Az ifjú Gyulát „tudományos pályára" szánták, de Két testvér hasonlit egy­másra, ?7 egyik szép a má­sik nít, c szép Mary krémet \as*.ná!t, arcáról mindéi? ki­ütés, mijfslt, szeplő .eltűnt, arcx üde lett. ön s használón Mar" krémet, Vlarv-pudert, Mary-srap- iant . . Vegyen egy egész garnitúrát. Készítője; Dr. Lat1. PoíláV, lekárnilt v Picíf-tnocli. ő a zseni tudatalatti ösztönétől hajtva hat kö­zépiskola után megszökött hazulról és felcsa­pott komédiásnak. Barabás Gyula álnév alatt működött Keresztély Jánosné színtársulatá­nál. Az első föllépése nagy botránnyal vég­ződött, mert egy népszínműben a részeges jegyzőt az illető község jegyzőjének maszk­jában játszotta. Ennek az lett az eredménye, hogy az egész társulatot kisuppolták a köz­ségből. A fiatal színész féléves működés után 1889-ben beiratkozott a sziniakadémiára. Két év múlva lépett fel a Várszínházban, az Aranyemberben. Ezután négy évig vidéken kóborolt, és Debreceniben, Pozsonyban, Zom- borban és Baján nagy sikereket aratott. 1894- től 1896-ig Kolozsváron játszott vezető szere­peket. 1896-ban nyílt meg a Vígszínház és Ditrói Mór akkor a fiatal Hegedűs Gyulát azonnal szerződtette. A legelső fellépésénél nem aratott nagy sikert, de a második darab­nál (Bisson: Az államtitkár) egyszerre a nép­szerű színészek sorába lépett. Rövid idő alatt vezető férfiszinésze lett a Vígszínháznak. Ha­sábokon keresztül kellene felsorolni azokat a színdarabokat, amelyekben bámulatba ejtette a közönséget. Flers és Caillavet hires bohó­zatait, majd később Molnár Ferenc világjáró darabjait, A doktor ur-tól kezdve egészen A jó tündérig, az ő tüneményes alakítása ara­nyozta be. Iskolát jelentett a színjátszásban. A póz és a mesterkéltség helyébe behozta a természetességet és a közvetlenséget, amely a legnagyobb értéke volt csodálatos tehetsé­gének. A Nemzeti Színházban is fellépett, de itt nem érezte jól magát és visszaszerződött a Vígszínházhoz. Közben sokat vándorolt és fel­lépett a Magyar Színház, a Városi Színház, a Mindenütt beszélnek az előkelő budapesti Bristol szálló olcsó árairól. Szobák (a fekvéstől függően) ki­tűnő napi ellátással, már 12 pen­gőtől kaphatók. Dunai szobák kilátással a gyönyö­rű budai hegyvidékre méltányos áron. Bristol menü 2 pengő /0 fillér. Mindennap ötórai tea és tánc, Kávéházi árak. Vacsora rendes polgári árakon. Tánc. Hosszabb tartózkodás esetén to­vábbi engedmények. Bristol Szailo Budapest — Dunapart. Belvárosi Színház és a Fővárosi Operettszin- ház színpadán is. Még a háború előtt kitün­tették a Ferenc József rend lovagkeresztjé­vel és 1926-ban kormányfőtanácsosi méltó­ságra emelték. A múlt évben megkapta a Corvindtosznrut. Tizennégy éve elnöke a bu­dapesti szinészszövetségnek. Néhány évvel ez­előtt szülőfaluja díszpolgárrá választotta. Családi és társadalmi élete Hegedűs Gyula 1901-ben vette feleségül Berzétey Ilonát, a Vígszínház tagját, akivel , három évtizeden keresztül harmonikusan bol­dog családi életet élt. Gyermekei nem voltak, de apai szeretetét élvezték mindazok a fiata­lok, akik a közeliéiben éltek. Két fogadott fia volt, de fogadott fiának tekintette a Vígszín­ház ifjú gárdájának csaknem valamennyi tag­ját. Gyakran rendezett vacsorákat és össze­jöveteleket a fiatal színészek számára. A társadalmi életben Hegedűs Gyula min­taképe volt az igazi magyar urnák. Színészi rangja és pozíciója a legelőkelőbb körökben szerepeltették és ő éppen olyan otthonosan érezte magát a kormányzó fogadóestém, mint a bohém társaságban, amelynek tagjai bál­ványozták kedvességéért és nemes emberi szivéért * Hegedűs Gyula halálával egy nagy magyar­nak, nagy művésznek és nagy embernek föl­di tragédiája ért véget. S a koszorút, amely­nek rózsáiban térdig járt annyi estén, most koporsójára teszi a magyar közönség... (•) Megegyeztek a lengyel színészek az igazgatók­kal. Varsóból jelentik: A színházigazgatók értekez­lete jóváhagyta az igazgatók képviselői és a lengyel szinészszövetség képviselői között szeptember 12-én létrejött ideiglenes megállapodást. Ezzel végérvé­nyesen rendezést nyert az a konfliktus, amely az előadások szünetelését okozta Lengyelország vala­mennyi színházában. A két fél között létrejött uj egyezmény kompromisszumon alapul, amely a mű­vészeknek bizonyos fizetési minimumot biztosit, egyben azonban kötelezi őket, hogy bizonyos fokiig részt vállaljanak a vállalatok rizikójából arra az esetre, ha a színházigazgatók számításait a mióság ! nem igazolja. (*) Korda Sándor felfedezett egy 12 éves film­! sztrárt. Korda Sándor, a Franciaországban és Ang- j fiában dolgozó magyar rendező felfedezett Marseil- j lobén egy Vincén! Giovamná nevű 12 esztendős fiút, ’ akit a filmművészet csodagyérmekének tart. A kis­fiú nagy szerepet kapott a Marius filmváltozatában. (*) Három fotoriporter halála. Floridában három ■fotoriporter, aki repülőgépen indult haza Newyork- ba Hondurasból, ahol a katasztrófáról fényképeket készített, Verő Beach mellett lezuhant és szörnyet­halt. (*) Szerdán este mutatják be Kassán Hunyadi Sándor „Júliusi éjszakaiját. Kassai szerkesztőséi i gürik jelenti: A kassai magyar színtársulat prózai j együttese szerdán este mulattja be Hunyadi Sándor nagyszerű vigjátékát, a Julius éjszakát, mellyel a kiváló író, — aki már azóta a „Fekeieszáru cse­resznyéivel világhírnévre tett szert, — a színpadi irodalomban a világsiker felé indult. A Júliusi éj­szaka a legjobb vígjátékok között is kivételes he­lyet foglal el. Bár témája kicsit kényes, mégis meg tud maradni az Ízlés színvonalán és olyan ragyogó dialógusokkal lepi meg a nézőt, melyek ragyogó tisztaságukkal elkápráztatók. Különösen ember- ábrázolása nagy Hunyadinak, aki hus-vór alakjai­val igen nagy hatást ér el. — A kassai előadás Mészáros Béla rendezésében a prózai együtes leg­jobbjainak felléptével kerül szilire. (*) Kis javítás a darabon. Louis Verneuil, az is­mert francia vigjátékiró, nemrég megnézett egy uj színdarabot, A dráma azzal végződik, hogy a hős megfojtja a feleségét. Előadás után a szerző meg­kérdezte Verneuilt, hogy nem keltene-e valamit változtatni a darabon. „Egy változtatást melege a ajánlok, — hangzott a válasz. — A hős ne fojtsa meg a nőt a végén, hanem inkább lőjje főbe. ..Miért?" ,.A durranásra felébred a közön.-, ég és látja, hogy vége az előadásnak."

Next

/
Thumbnails
Contents