Prágai Magyar Hirlap, 1931. szeptember (10. évfolyam, 198-222 / 2715-2739. szám)
1931-09-23 / 217. (2734.) szám
^rx<m-AWAarhirlap lüBl szeptember 23, szerda. vassnsmaBiBawuMaKmBmsiitrwrinmmm „Hajnaltól éjszakáig nadrágot hordjanak a nők!“ Paris diadalra akarja vinni az 1911-ben megbukott nadrágszoknyát MAGYAROK! NE ÜLJETEK FÖL A CSEH PÁRTOK SZOLGÁLATÁBAN KORTESKEDŐ ÁLMAGYAROKNAK! restek. Egy métermázsa cukorért átlagban tehát 185.30 koronát kaptak. — Az idei, 1931—32. évi cukoridény azonban így fog festeni: — A cukorgyárosok a répáért 11.70 koronát fizetnek a tavalyi 1470 korona helyett. Miután mintegy 50—60 millió métermázsát dolgoznak fel, igy csak a cukorrépa árán 150—180 milliéeskát spórolnak meg. A répaüitetvéuyeket a nemzetközi cukorkar- tell rendelkezése szerint csökkentették. Mi- kusch G. dr. becslésében Csehszlovákiában 8,500.000 métermázsa cukorral számol, vagyis a tavalyinál 3 millió métermázsával kevesebbet. A normális belföldi cnkorszükséglet leszámítása után kivitelre csak 4500.000 métermázsa marad a tavalyi 7 millió helyett, A cukorárak változatlanul maradnak a bel- és a külföldön is. Ez tehát — miután a cukorgyári kartell kevesebb cukrot fog szállítani a külföldre alacsony, illetve veszteségáron — azt jelenti, hogy a cukorért 1.880 millió koronát kapnak. Eme számi tás szerint a cukorkartell a küszöbön álló idényben a cukor métermázsájáért átlag 221 korona 20 fillért kap, vagyis 35 korona 90 fillérrel többet, mint az előző kampányban. A nemzetközi cukorkartell beavatkozására a cukorgyártást csökkentették, a cukor dum- pingkivitelét korlátozták, otthon, a belföldön azonban olyan áron adják a fogyasztónak a cukrot, mely árnak a cukor- gyárosoknak az exportcukron elszenvedett veszteségeit kell pótoini. Miután ezek a veszteségek a onkorkivitel korlátozása folytán kisebbek lesznek, így a cukorkartell nyeresége emelkedni fog. Es ezek a cukorgyáros urak az államtól még újabb sok tízmilliós prezentet akarnak szerezni tarifaengedmény alakjában! Nagyanyó mesét mondott nekünk egykor a rablólovagckról“ ?— fejezi be cikkét a szociáldemokrata Vecer- nik. A teljesség kedvéért meg kell állapítanunk, hogy az idézett cákk megjelenése éta a cseh iparospárti vezetés alatt álló vasut- irgyi minisztérium a kész cukor szállításánál bizonyos külföldi relációkban nem 10 filléres, hanem 25 és százalékos tariíalo- gzállUásí máris engedélyezett, ez azonban még nem elég, a cukorgyórosok a múlt héten a Bohemia utján sürgették az őket érdeklő összes tarifatétel általános csökkentését. Mást iBfr érilsa'ő Szlovenszkő és Rnszinsz.kő erdőtulajdonosai, fakereskedői és fafeldolgozó gyárosai most már talán megértitek, hogy a mi fánk és faárunk, fan érnünk és metil- alkohoJunk azért nem részesülhet tarifaengedményben, a cseh agrár- és iparospárt nem támogatja és pedig azért nem támogatja, mert a cseh agrár- és iparospárti szervezeteknek ebből nem volna üzletük, mert hiszen nektek a tarifakedvezmény azért kell, hogy rothadásnak iduló árutokért legalább némi pénzt lássatok, hogy a szociális biztosítót, a munkásaitok bérét kifizethessétek, nem pedig sápokra. Szlovenszkó és Ruszinszkő gyüm-ölcskerté- szei, borászai, ti is hiába vártok komoly tarifaengedményt, mert ha megkapnátok, abból „csak“ annyi haszon volna, hogy ter- mésteket olcsón vehetné meg a cseh és morva munkás, hivatalnok, de nem kereshetne rajiatok százmilliókat a cseh agráréi a cseh iparospárt szervezetei. És ti. kisiparosok, most már megértitek, hogy csakis a közös konc érdekvédelme tartja ösz- sze a „hatalmas" cseh agrárpártot és a vasút 9hat dirigáló iparospártot. 1 mmmFi választők f '- w & * Ók b i t':; ií ü V' %a Fe’biviuk pozsonyi választóink figyelmét, hogy a városi vák-izíád iroda köteles legkésőbb a választás e’őbi hcr' '-idík napon, tehát szeptember 24-én, cs-iitört-"’ "a Trenden választónak kézbesíteni a pártok jelölőt'tóit, szavazólapokat és az igazoló jegyeket. ü.yvflvnk arra, hogy valamennyi párt szavazólapé. meglegyen! Ha valamelyik szavazó a szavazólapokat nem kap;a mez, vagy valamelyik párt szavazólapja hi;L péti, jelentkezzék személyi okmányaival a vókc-zi/r- i irodában (Prrmáspalota, földszint 24), amely köteles azokat kiszolgáltatni, illetve kiegészít eni. Ha a szova"ónak nincs már ide<e elmenni a vá- 1;i zíé : irodába, akkor a választás napján, tehát (,z,i,.,r 27-én. vasárnap jelentkezzék személyi őkéiéivei m illetékes választási bizottságnál és ott követe!i<\ hogy szavazhasson. ’-h(*.. bovy a választók a szavazásra r)],;,r, , ' ' vigyenek magukkal, amellyel iga* vélvaz irMtS'-’dgukat. ' y.- ' • ft,l fölvilágo itásl ■ zoeiaüst.'i párt központja, yPrlr-ll. 9. Az országos kcreHzteny- szocialbbi párt pozsonyi szervezete. Páris, szeptember 22. „Hajnaltól éjszakáig nadrágot viseljenek a nők?" — harsogják a párisi divatjelentések. Ne viseljen egy nő sem szoknyát, a nadrág kényelmesebb, kellemesebb és jobban megfelel a kor szellemének. Az idei tavasz már megkezdte a nadrág népszerűsítését. Először csak vitorlásokon, csónakokon láttunk nadrágos nőket, aztán merészebbek lettek, kibújtak a strandokra s végül már nem volt nő, aki a strandon ne viselt volna pizsamát, lenge nadrággal. A párisi divatkreátorok vérszemet kaptak ettől a női bátorságtól. Nem kisebb dologról van szó, mint arról, hogy az egész női ruházkodást gyökeresen megreformálják, mégpedig úgy, hogy a reggeli toalettől kezdve, a trottőr-ruhán át egészen az este viselendő csipkés, uszályos ruháig, minden női ruha alsó része ne szoknya, hanem nadrág legyen. A nők — a divatjelentés szerint — nem ideAMjg tíz esztendővel a világháború után, a technika századának szinte korlátlan fejlődési lehetőségei soha nem képzelt, fenyegető arányokban fokozódnak tovább és egyre jobban veszélyeztetik az évszázadokon át hangyaszorgalommal megteremtett kultúrát. Az emberiséget mintha egyre jobban hatalmába kerítené a rombolás szelleme, amely a puszii tő eszközök gom.barnádra elszaporodott beláthatatlan tömegével léptennyomon újabb alkalmat nyújt újabb kataklizmák előidézésére és már- már azzal fenyeget, hogy egy uj világháború rettenetes arányú öngyilkosságában, az emberiség teljes kipusztitásával gigantikus temetővé változtassa a világot. írók és tudósok, hadvezérek és államférfiak jóformán kivétel nélkül egyetértenek abban, hogy egy jövendőbeli háború hadszíntere neon a föld lesz, hanem a levegő és hogy egy uj világégés hadászati eszközei már nem az ostromágyuk, vagy gépfegyverek, hanem a repülőgépek lesznek. Az a körülmény, hogy a háborús veszedelmek súlypontija az aviatikára tolódott át, már évek óta él a köztudatban és a' polgári társadalom éppen ezért igen érthető aggodalommal figyeli egyes nagyhatalmak légii flottáinak rohamos létszámemelését. Maga a .repülőgép azonban még nem jelentené a mindent megsemmisítő veszedelmet, amely mint valami uj elemi csapás fenyegető réme nehezedik a föld népedre. Az a tagadhatatlan tény viszont, hogy a hadviselő államok repülőrajokkal indulnak majd az ellenséges birodalmak ellen és repülőgépeikről mérhetetlen mennyiségű robbanó anyagot, ekrazitot, dinamitot, gránátot, bombát és más lövegek tűzesőjét zúdíthatják a megtámadott területekre, a teljes védtelenség érzését keltheti fel a békés polgárokban, akik a 6zó szoros értelmében menthetetlenül vannak kiszolgáltatva a levegő urainak. IRTŐHADJARAT — SZAMOKBAN Egy légi lrtóháboru fantasztikus lehetőségeiről a közelmúltban szenzációs cikket közölt egy nyugati nagyhatalom katonai szaktekintélyének tollából az ismert,’ előkelő, illusztrált világlap. A cikkíró tábornok megdöbbentő következetességgel és a vérfagyasztó lehetőségek rideg mérlegelésével sorolja fel egy esetleges légihadjárat összes részleteit. Megállapításaiban nyilvánvalóan az az elgondolás vezeti az illusztris írót, hogy fogalmat adjon a nagyközönségnek arról a világokat megrengető pusztításról, amelyet egy ilyen természetű hadjárat előidézhet, ugyanakkor azonban módot talál arra is, hogy bámulatos hidegvérrel statisztikai kimutatást közöljön a légi hadjáratok költségeiről. Kedélyes, szinte csevegő hangon — mintha csak valami érdekfeszitő kalandos történetet mesélne el — fejti ki a cikkíró a világ pusztulásának szörnyű adatait. Hangsúlyozza, hogy egyelőre „tapasztalatok hiányában" a nagyhatalmak miég mindig nincsenek tisztában azzal, tulajdonképpen milyen terjedelmű és súlyú bombákra és robbantószerekre lehet szükségük adott alkalommal „céljaik elérésére". Erre nyomban meg ás adja a választ a tábornok és megállapítja, hoyg véleménye szerint 1800- kilogram robbanószer — amelynek alkotóelemeit 1000 kg. dinamit vagy ekrazit képezi — mintegy 500 méternyi körletben elpusztít minden ■névon nevezendő anyagai!- Nagyon valószínű, hogy az általam említett mennyiség nem a maximális honi képessége a modern repülőgépeknek, teszi hozzá és hogy maigyobb- Mzcubásu ipari, központok vagy kiterjed* városrészek genkednek ettől a divattól, mert hiszen láthattuk, hogy a strandpizsama korra való tekintet nélkül mindenkit meghódított. Már mint a nőket. Nagymamák és tantik is graciő- zen viselték ezt a ruhadarabot. Népszerűsége női körökben egyetemes, — mit várjanak a divatkreátorok tovább? Illusztrációk is bemutat-, ják az uj divat különböző kreációit. Látni jegyespárt, ahol a vőlegény zsakettben feszeng, mig a menyasszony kacér könnyedséggel libben oldala mellett fehér, földigérő muszlin nadrágooskában. Látni estélyi ruhát is, — természetesen nadrággal — valamint konyhaöl- tözetet, egyszerű vászonbugyogóval. Nincs kizárva, hogy sokan kedvet kapnak majd az uj divathoz, amellyel egyszer már próbálkoztak is a divat diktátorai. 1911-ben történt ez az első kísérlet, a „nadrágszoknya mely akkor csúfosan megbukott. Feltámadt kisértete most talán nem fog osztozni sorsában és csakugyan divat lesz belőle. elpusztításához még több robbanóanyagra lehet szükség. — A „kívánt cél"* teljes eléréséhez tehát, átlag egy hektárnyi területre, 2000 kilogram robbantószert kell számitantek a hadviselő hatalmaknak, írja tovább, majd rátér a légüháboru költségvetésének számadataira. — A pusztítás végrehajtásának költségei az elpusztítandó terület, városrész, épületcsoport, vagy más hasonló objektum távolságától függnek, írja szószer int a tábornok. Egy 600 ezer frank értékű repülőgép, amelynek költségei 200 repülőórával amortizálódnak, maximális teherhirókiépessége nem több, mint 2300 kilogram. Amennyiben a robbantószerek tonnáját 10.000 frankkal vesszük számításba, ezek költségei mintegy 150 kilométernyi légi ut alatt már 13 ezer frankra, egy 600 kilométeres ut során pedig 30 ezer frankra növekednek. — Tekintettel azonban arra, hogy a nyugateurópai birodalmak területeinek értéke hektáronként 50— 100.000 frankra becsülhető, az elpusztítás költségei miég mindig aránylag csekélyebbek maradnak az elpusztított területek értékénél. EGY ORSZÁG — 78 MILLIÁRD Számításait példákkal is megvilágítja az iró és többek között megemlíti, hogy ha Németország, gyarmatbirodalmának visszaszerzésének érdek é- ben a Szurnda szigeteket óhajtaná elhódítani és ezért légihadjáratot indítana Hollandia ellen, repülőgép raj ának mindössze 150 kilométernyi utat kellene megtennie légvonalban. Németország költségeit hektáronként 26 ezer frankra becsülve, a 30 ezer négyzetkiloTnétennyi németalföldi1 királyságnak a földdel egyenlővé tétele ezek szerint tehát „mindössze" 78 mllliórdot emésztene fel a Német Birodalom nemzett vagyonából. — Világos, hogy ilyen körülmények között Németország azonnal végre is hajíthatná ezt a kis légi kiruccanást, a melynek költségei rnetm megfizethetetlenek, Írja tovább a cdkkiró. Más volna a helyzet Hollandiában, amelynek ha ellentámadásra határozná el magáit, legalább 500 kilométernyi J'églufcra kellene kiküldenie repülő raját. A hatalmas kiterjedésű Német Birodalom elpusztítása pedig, nem kevesebb, mint 9000 milliárd frankiba kerülne. Ilyen óriási összeg előteremtésére egyetlen állam sem képes. Hollandiának Németország ellen intézendő légitámadására tehát gondolni sem leheti A legkevésbé sem megnyugtató a kitűnő cikkírónak az a megjegyzése, hogy belátható Időn belül a léglháboruk várható költségei egyre csökkennek és ezért a 'legtöbb állom tökéletes elpusztítása nem jelent majd anyagi problémát. Fokozza ezt a veszedelmet az a körülmény, hogy a világhatalmak évente átlag 2000 uj repülőgépet helyeznek üzemibe. Háború esetén pedig ezt a kontingenst megötszörözhetik. Előbbi számításéinak alapján tehát ijesztő nyugalommal állapítja meg a tábornok, hogy a.z európai kontinens teljes rombadöntése alig néhány hónap alatt — legföljebb féleeztendő leforgása alatt volna keresztülvihető. Egyre csökken ezenkívül a repülőgépek előállításának költsége Is, ami természetesen csak hozzájárul a® átlagköltségek csökkentéséhez. Magától értetődik, hogy ilyen körülmények között o legteljesebb mértékben megváltozik majd a különböző államok hatalmi helyzete is. A történelmi anakronizmus kora örökre lejárt. A jövőben egyenesen elképzelhetetlen volna, hogy Hollandia sakkban 'tartsa az egyesült angol és francia birodalmaikat, hogy Nagy Frigyes porosz királysága uralkodjék a kontinens fölött és hogy egy NapoleonOktóberben alakút meg a csehszlovákiai magyar tudományos, irodalmi és művészeti társaság Prága, szap t-simfb&r 22. A félhivatalos Cieskosloveuiská Reipu'bLika irja, hogy megfelelő előkészítés után Pozsonyiban október ba- ■váíban meg fog alakulni a magyar tudományos, irodalmi és művészeti, társaság, melynek. megalapítását a köztársaság elnöke tette lehetővé egymilliós nemes adományával. A társaság alapszabálytervezetét az előkészítő bizottság Orbán Gábor dr. elnökletével már kidolgozta s az alapító tagok névsorát is összeállították. A társaság alakuló gyűlését nagy ünnepség keretében fogják megtartani. Ungvár a 4. számu listára szavaz korabeli Franciaország képtelen legyen Anglia meigk özelitéöé re. A LÉGI TÁMADÁS ÉS A VILÁGVÁROSOK A nagyvárosok elpusztításának lehetőségeiről hasonlóképpen figyelem remélté megjegyzéseket közöl a tábornok. Hangsúlyozza, hogy a nagy metropolisok, London, Páris, vagy Berlin teljes lerombolása hosszabb időt igényel é6 nem vihető keresztül pillanatok alatt. Példaképpen ismét egy Németalföld részéről Németország ellen intézett támadás körülményeit említi meg és kifejti, hogy egy 300 egységből álló repülőraj megfelelő meny- nyisiégü robbantó anyaggal felszerelve, egyetlen támadás alkalmával a „legjobb esetben" két-három négyzetkilométernyi terület elpusztítására képes. Ez pedig a roppant kiterjedésű Berlinnek alig egy negyedrészét jelentené. Hangsúlyozza az iró, hogy a modern nagyvárosok kiterjedését gyakran helytelenül ítélik meg. Sok esetben ugyanis a külvárosokat nem számítják a tulajdonképpeni metropolisokhoz, annak ellenére, hogy a lakosság száma éppen a külvárosokban a legsűrűbb. A póriéi példára hivatkozva megállapítja az iró, hogy a fran- oia főváros legbelsőbb területein a lakosság sűrűsége nem több négyzetkilométerenként 25 ezer léleknél, mig a munkásnegyedekben — Batiignol- lesben, Gren ebesben, Buttes Ghauimontban — a lélekszám megközelíti a 200 ezret is. — Magától értetődik, hogy a külvárosokban a pusztítás sokkal nagyobbbarányu volna, mint a City aránylag nép- telen területein. — Túlsókat hangoztatták már, hogy nem lehet több háború, semhogy a jövő légihadjárata és annak borzalmai ne rendítenék meg a legszörnyübb mértékben az emberiségét — írja tovább a cikkíró. — Ezenkívül a XX. század háborúinak meglepő „enyhesége" bizonyos mértékben „elkényeztette" az embereket! Vissza kell emlékeznünk a népvándorlás korának rémségeire, a barbárok és vandálok irtózatos kegyetlenkedéseire és a Római Birodalom hóditó hadjáratainak vérfürdőire, hogy valamiképpen fogalmait alkothassunk magunknak egy légiháboru borzalmainak arányairól Ennek ellenére sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a gépek és technikai eszközök által okozott pusztítás sohasem lehet olyan irtózatos, hatásában nem annyira végzetes, mint az acsarkodó emberi értelem szándékos rombolása. Ezért még a nagyhatalmak egyesült légi hadereje sem végezhetne olyan elképzelhetetlen pusztítást, mint amit annakidején emberkéz művelt a klasszikusok földjén és a meghódított északafrikai területeken. „ROSSZ ÜZLET" AZ IRTÓHADJÁRAT! Vérfagyasztó adatokkal zsúfolt cikkének befejezésében a megriadt olvasóközönség vigasztalására is gondol ez a különös ember, aki időt talált arra, hogy gondos körültekintéssel, valósággal tanári pontossággal állítsa össze az emberi kultúra lerombolásának összes eshetőségeit. A cikkíró tábornok végül kifejti, hogy a légi irtóhadjárat semmi- esetre sem volna „kedvező üzleti vállalkozásának mondható a támadó fél számára, A legkülönösebb az egész fenyegető kérdésben ugyanis az, hogy a pusztítás költséged aránytalanul felülmúlják az egész vállálkozás anyagi eredményeit. Mialatt ugyanis az elpusztított területeken minden életet és minden meglévő tárgyat gyökeresen kiirtanak a légi támadás végrehajtó közegei, a győztes félnek egy kihalt csillagzat területeihez hasonló földrész jutna osztályrészül, a mellyel végeredményben mit sem kezdhet és ahol azután saját magának kell majd elképzelhetetlen összegek árán uj kultúrát, uj civilizációt, uj ipari tevékenységet és kereskedelmi életet teremtenie. A hadjáratok célja emberemlékezet óta az volt, hogy a győztes fél a lehetőség szerint kisajátítsa a legyőzött anyagi előnyeit, megszerzett kincsekkel gyarapítsa saját vagyonát, gazdasági és ipari lehetőségek kiaknázásával könnyítsen 6aiját államháztartásának terhén. A teljes irtó háború esetén minderről sző sem lehet és igy a győztes fél helyzete aránytalanul nehezebbé válik a legyőzőidénél is. A veszélyeztetett államok számára tehát ez az egyetlen hathatós fegyver, amellyel védtelenségükben megajándékozta őket a Gondviselés. A szörnyűségesen sötét képből, amelyet a jövendőbeli légi hadjárat következményeiről fest a cikkíró tábornok, legalább ez a gyenge vigasi dereng az olvasó felé. (d, !•) Mennyibe kerül a világ elpusztítása? Féle sütendő alatt minden élőlény kiirtható az európai kontinensen — 1800 kilogramm robbantószer egyetlen repülőgépen