Prágai Magyar Hirlap, 1931. szeptember (10. évfolyam, 198-222 / 2715-2739. szám)
1931-09-23 / 217. (2734.) szám
1931 szeptember 23. szerda. T>RKGMdA\tír!An-Hl PJ-aAU Szeptember 27-ihe: a kormánypártok a deficitekért-i— mnwMMi ■ — mii mmm :?ww,wwwwiiih"biiii|h iui«»i>»n<yuyrT-Tra:/^:>.*-■ Kryyri-y g* Ta\ >-r~egrvgaTriarüJWMJy.~Tywrn'rm ■ pmi-ww Milliárdos deficitet vár a Práter Tagblatt az ezévi agrár-sictiaiisia gazdáikedisíftl A kormánysaltó csak most ébred rá, bog# takarékoskodni keSi - Tanácskoznak a gazdasági miniszterek — Ui tervek: ui terhek A magyarság tömegei pártjaink mögé sorakozva elítélik a kermánypártak könnyelmű politikáját Prága, szeptember 22. A gazdasági .miniszterek a nyári szünet óta ma délután ültek össze először tanácskozásra. Ezen a tanácskozáson Trapl pénzügyminiszter jelentést tett a pénzügyi helyzetről és az 1982. évi állami költségvetési előirányzat előkészítéséről. A költségvetési előirányzatban ugyanis történtek némi törlések, de nem olyan mértékben, hogy ezt a mai súlyos gazdasági viszonyok követelik. Az 1930-as zárszámadás 830 milliós deficitje mély benyomást keltett a politikai körökben. Még a kormánypártok sajtója is egyöntetűen takarékosságot követel, amivel azt a látszatot akarja kelteni, mintha a kormánypártok csak most, utólag értesülnének az 1930- as gazdálkodásuk megdöbbentő mérlegéről. Mit mond a kormánysaftó? A Národny Listy a következőket Írja: — A gazdasági minisztereknek mérlegelniük kellene azt, hogy az uj világhelyzet uj intézkedéseket igényel és hogy a költségvetésnek 160 millió koronával való csökkentése (ehhez hozzájárul még a Hoo- ver-tervből megtakarított 70 millió!) egyáltalán nem elegendő, amikor a múlt év deficitje 830 millió koronát tesz ki. Feltétlenül szükséges, hogy valóban komoly megtakarításokra kerüljön a sor az egyes minisztériumokban, amint ezt a pénzügyminiszter a nyári szünet előtt, követelte. A Lidovó Noviny azt írja, hogy egyes jelentések szerint sikerült a jövő évi költségvetést összesen 620 millió koronával csökkenteni az ezideivel szemben, de eddig csak 460 millió koronát töröltek. — Miután a gazdasági viszonyok javulására nincs kilátás, _ a kormánynak kötelessége lesz újabb törlésekre határoznia magái hogy amennyire csak lehetséges, a költségvetést egy teljes milliárddal leszállítsák. Ebben természetesen bennfoglaltatnának a 320 millió koronára becsült újabb kiadások is. A radikális csökkentés nemcsak azért szükséges, mert az ezidei költségvetésben jelentékeny deficit várható, hanem arra való tekintettel is, hogy a jelenlegi nemzetközi pénzügyi bizonytalanság mellett törekedni kell arra, hogy Csehszlovákia eddigi kielégítő nemzetközi pénzügyi helyzete, amely a külföldi hitelben jut állandóan nagyszerű kifejezésre, a jövőben is megőriztessék. A cseh iparospárti Reforma a 830 millió koronás deficittel kapcsolatban ezeket Írja: — A deficites gazdálkodás, ha azt nálunk is folytatnák, gyorsan oda vezetheti az államot, ahol jelenleg Magyarország, Ausztria, Anglia vagy Németország van, azzal a különbséggel, hogy annak következményei ránk nézve sokkal rosszabbak lennének. Ezt kell szem előtt tartanunk az 1932. évi költségvetés összeállításánál. Valamennyi minisztériumnak eszerint kell berendezkednie és nem szabad megismétlődnie annak, hogy egy likvidálásra szánt minisztérium (közélelmezési minisztérium) kiadásainak csökkenése helyett még kétszeres kiadási igényekkel álljon elő. Ez alkalommal hangsúlyozottan és idejében figyelmeztetjük a kormányt. 1931- ben egy milliárd? 1930-as 830 milliós deficit kapcsán a Pra- ger Tagblatt az ezidei költségvetés várható mérlegéről is próbál megközelítő számvetést tenni. A Prager Tagblatt mai első kiadásában a következőket írja: „.Jelenleg a költségvetés helyzete olyan, hogy a helyzet optimisztikus szemlélői a hivatalokban 1931-re egymilliárdos deficittel számolnak. Emellett ngylátszik, nem számolnak azzal, hogy a délkeleti államok vámkedvezmények formájában háromszázmillió korona szubvenciót kapnak gabonájukért, amit az agrárforrásból jött értesülünk alapjáé fenntartással irtunk, de amit most autentikusan meg is erősítenek. Ezek szomorú hil: tások, amelyek még azzal is ross/í. ltltf ! •-k, lm;, kereskedelem”olitikai hejv/eíi ; k cgt i'c j." :l v, zoC"nebi:o válik." Mégis emelik a jövedelmi adót? A pénzügyminisztérium az 1932. évi költségvetéssel kapcsolatban a jövedelmi adónak oly- formáju emelésére gondol, hogy azt a jövedelem magassága ezerint fokozatosan pótadókkal terhelnék meg. A légionárius Národni Osvobo- zeni ezzel kapcsolatban azt Írja, hogy ez a terv tulajdonképpen az alkalmazottak fizetése leszállításának egyik módja. Az alkalmazottaknál a fixfizetés mellett sokkal több a jövedelmi adót fizető adóalany, mint az önálló keresettel bíróknál. Az alkalmazottak a statisztikai adatok szerint jövedelmi adó címén több, mint a felét fizetik annak, mint amennyi az önálló keresettel bírókra van kivetve. A többi adófizetők (főleg vállalkozók) a jövedelmi adót előre vonják le az alkalmazottaknak a teljes jövedelemből. A szakszervezeti központok e napokban tiltakozó memorandumot küldtek a miniszter- tanácsnak, a pénzügyi és népjóléti minisztériumoknak, a kép visel öhá znak és szenátusnak, va- vamint a politikai pártoknak a jövedelmi adónak tervezett emelése ellen. Szerintük a jövedelmi adó indexe a háboruelöttivel szemben valamennyi egyenes adó közül a legmagasabb s ezért a memorandum az alkalmazottak életstandardjának bármilyen csökkentése ellen élénken tiltakozik. A Národni Listy értesülése szerint a pénzügyminisztérium egy törvényjavaslatot dolgoz ki, amelynek alapján az államnak a pénzintézetek fölötti ellenőrzését olymódon bővítik ki, hogy az igazgatótanácsok és igazgatók köteles felelősségét alapvetően kibővítik. Miről tárgyalnak a gazdasági miniszterek! A gazdasági miniszterek kollégiuma mai ülésén még a kereskedelem támogatásáról szóló törvény végrehajtási rendeletének vitás kérdéseivel és a hitelbiztosítás kérdésével is foglalkozik. Végül a csehszlovák—magyar kereskedelmi tárgyalások ügye is a megbeszélés napirendjén szerepel, miután Friedmann dr. és Pazderka dr. meghatalmazott miniszterek az eddigi tárgyalások menetéről jelentést tesznek a gazdasági minisztereknek. A nyári szünet utáni első minisztertanácsot szeptember 25-re, péntek délutánra hívták egybe. Az agrárok fölsőitek az egységes listák blöffjével Prága, szeptember 22. A cseh pártok között a választási harc igen élesre fordult. A cseh agrárpárt sajtója közli azon községek névsorát, ahol egységes lista következtében egyhangúlag választanak, de természetesen az összes egyhangú listákat az agrárpárt győzelmeként könyveli el és máris egymiiliónyi választónak mondanak köszönetét az agrárpárt támogatásáért. A néppárti sajtó azonban nyomban rábizonyította az agrárlapokra, hogy ezzel a legrutabb szemfényvesztést űzik, mert a fölsorolt csehországi egységes listák legtöbbjén negyven százalékban cseh néppártiak szerepelnek, sőt több ilyen agrárpárt-inak elkönyvelt egyhangú listán a cseh néppárté a többség. Az agrárok kortesfogása csunyán visszafelé sült el s az egész közvélemény nevet rajtuk. Pellengéren a szocialisták széles gazdálkodása A szocialistáknak valóságos kegyelemdöfésként jött a koalíció deficitjeinek közzététele, nemkülönben azok a hírek, hogy a választások után a kormány uj bevételekről köteles gondoskodni, vagyis uj adók és adóemelések jönnek. A polgári pártok azzal érvelnek, hogy az államháztartás egészen 1929-ig, tehát a szocialista pártoknak a kormányba való belépéséig, aktiv volt. így például 1929-ben a zárszámadás 976 millió többletet mutatott föl, mig a szocialisták uralmának már az első éve is 830 milliós hiánnyal zárult. A szocialista lapok már nem is cáfolják azt, hogy uj terhek fognak jönni, csupán azzal szépítik a dolgot, hogy az uj terhekkel nem a ■•szegény rétegeket fogják megterhelni. „A parlamenti választáson szocialistákat választottatok, most fizessétek a deficiteket!"-- kiáltja erre a. választók felé a cseh néppárt egyik lapja. A szocialisták túlköltekezésének példájául állítják oda Prága főváros zilált pénzügyeit is. Az agrárpárti Veéer kimutatja, hogy Prága 1920 óta, vagyis amióta szocialista rezsim van a városházán, naponta 320 ezer koronával adósodott el. 1920-ban a csehszlovák főváros összes adóssága 214 millióra rúgott, azóta a szocialisták gazdálkodása következtében az adósság egyre nőtt és ma Prága 1560 milliós, vagyis több, mint másfélmilliár- dos adósság terhét nyögi. Aki tehát nem akarja azt, hogy Prága naponta 320 ezer korona kölcsönt vegyen föl, az ne szavazzon a szocialistákra. — zengik a csattanó® választási jelivé? n prágai választók fülébe. „SVIBi k CVe.53“ A választások politikai jelentőségét hangsa- > lyozza a csehszlovák nemzeti tanács szlovák osztályának fölhívása is. ..A mostani választásnak nemcsak községi, de. nemzeti jelentősége is van". — mondja a. národni radá s ezt a nemzeti parancsot adja ki: „A szlovákok és csehek csak oly pártnak adják szavazatukat, amely szlovák,' illetve csehszlovák alapon áll." A ná- rodná rada fölhívása a magyarok számára is tanulságos mementó kell, hogy legyen. Nálunk is érvényesülnie kell a. „svuj k evému" elvének. Sfáres ScorfesfcEdések A választási, agitáció sok helyen verekedéssé fajul el. Komottau mellett, Görkau községben a német szociáldemokrata párt népgyülésén igen sok kommunista munkás vett részt. A szociáldemokraták. mikor egy kommunista fölszólaló hosszabb beszédidőt kért és ebben a. hallgatóság támogatta, rohamosztagaikkal rávetették magukat a kommunistákra. Általános verekedés keletkezett, amely-ben három munkás súlyosabb, bet. könnyebb sebet kapott. A csendőrség vetett véget a verekedésnek. A vendéglő berendezésében a verekedők több ezer koronára rugó kárt okoztak. Pártfráls diadalmas Riasztási napja Szepsiben Kassa, szeptember 22. A magyarság két pártja iránti törhetetlen bizalom és ragaszkodás nagyszerű megnyilvánulása volt a.z a nép- gyülés, amelyet pártjaink vasárnap Szepsiben 1 rendeztek. A nagygyűlésre, amelynek szónokai, 1 mint tegnap röviden jelentettük, Grosschmid < Géza dr. szenátor és Törköly József dr. képviselő voltak, a szomszédos községekből is: Ma-k- t ráncról, Bodolóról, Somodiból, Restéről, sőt t távolabbi helyekről oly nagy számban gyülekeztek össze, úgyhogy sokan ki is szorultak a < szépen földiszitett teremből. A két törvénybe- < zót és kíséretüket óriási ovációval fogadták s ; a szepsi hölgyek virágcsokrokkal kedveskedtek 1 nekik. í A gyűlést Dittel István, a ker.-szoc. párt he- 1 lyi szervezeti elnöke nyitotta -meg, majd Gros- - schmid Géza dr., az országos keresztényszocia- < lista párt szenátora, mondta, el tegnapi számunkban már ismertetett nagyhatású beszédét. TSrkdly képviselő bestédé Az éljenzéssel és tapssal fogadott beszéd után Törköly József dr. nemzetgyűlési képvi- ( selő, a magyar nemzeti párt országos elnöke, ' ál.ott föl szólásra és egyórás beszédében fel- ■ öi-elte az összes kérdéseket, amelyek a köztár- t saság megalakulása óta a magyarság fájó se- , beit tartalmazzák és rámutatott az ellenzéki pártok küzdelmes munkájára. Poétikus aláfestőéi! beszédét sokszor szakította félbe a közönség helyeslése. Különösen ama tetemrehivása • keltett nagy hatást, amikor a cseh iparos- és ‘ kereskedőpárt ámításait leplezte le. Minden párt — úgymond —, amely nem tud és nem akar azonos csapáson haladni, amelyen a két ellenzéki párt halad és küzd, árulója nemzetének s amikor a magyar iparos és kereskedő olyan pártpolitikán indul el, amely a nevében a cseh iparos és kereskedő, valamint a cseh agrár megnevezést használja, máris Ítéletet mondott maga fölött és az árulás bélyegét viseli homlokán. Az ilyen elíévelyedett egyén érezni fogja számkivetettségét és eljön az az idő, amikor kínzó és mardosó lélekkel fegja belátni súlyos bűnét s elhagyatottságában fogja keseregni borzasztó lépését. Ezután hosszasabban fejtegette a gazdasági válság tulajdonképpeni inditó okait, amelyek a békeszerződésekben rejlenek. A hallgatóság hosszantartó éljenzéssel és tapssal honorálta Törköly képviselő markáns szónoklatát, melyre még visszatérünk. Ezután Várnay Ernő, a magyar nemzeti párt országos pártigazgatója, beszélt. Idézte Tarján Ödön: A gazdasági újjáépítés c. tanulmányának gazdaságpolitikai megállapításait; ismertette a magyar nemzeti párt inségakcióit, a pártelnökség augusztus 15-én Zsolnán hozott határozatait és a párt föliratát a köztársasági elnökhöz. A szónok behatóan foglalkozott a tervbevett szepsi polgári iskola ügyével s kimutatta, hogy a szepsi járásnak joga és kötelessége olyan iskola mellett harcolni, amelynek legalább magyar párhuzamos osztályai legyenek. Beszédét szintén nagy éljenzés fogadta. Majd Laczkó Géza dr. emelkedett szólásra. A keresztényszocialista párt szónoka különösen a kormány gazdasági és nemzetiségi politikáját részesítette kíméletlen, de tárgyilagos kritikában s a morvántuli gondtalan gazdagsággal szemben Szlovenszkó koldusnyomorának megdöbbentő képét rajzolta meg. Bebizonyította, hogy a szlovenszkói nyomorért a kormányzó agrár- és szociáldemokrata párt felelős. Beszéde a közönséget mindvégig lenyűgözte » nagy tapsot aratott. Prokop István somodii kisgazda a hallgatóság soraiból kért szót s keresetlen szavakkal, de megkapó erővel tárta föl a gazdanép nyomorúságát és a gazdanép törhetlen kitartásáról biztosította a magyarság két jelenlevő törvényhozóját. A nagysikerű gyűlést Dittel István keresztényszocialista helyi szervezeti elnök rekesz- tette be s a hallgatóság Szüllő Géza dr. és Szent-lyány József pártvezérek éltetésével oszlott szét. A magyarlakta vidéken a dolgozók teljesen munkanélküliekké válnak és ebből kifolyóan a közbiztonság is megrendül a vidéken, aminek nyomát már most is látjuk, mert az éhezők, az éhínséggel küzdők fosztogatják a mezőket, hogy puszta létüket fenntarthassák. Ide jutott Szlovenszkó népe. Majd a községi választásokkal foglalkozott és azok fontosságát fejtette ki. Végül pedig a párt parlamenti működését ismertette. A rendkívül nagy tetszéssel fogadott beszéd után a délelőtt folyamán helyiérdekű kérdésekről megbeszélések folytak a párt helyiszervezetének vezetőségével. Délután Böhm szenátor Illésházám ment. Az illésházlak már Nngy- magyaron lovas bandériumnál várták a népszerű törvényhozót. A menet Kismagyaron át Illésházára vonult, ahol Holócsy Ferenc üdvözölte a körükbe rég várt szenátort. Utána magyar ruhás leányok csokorral kedveskedtek neki és am kérték, hogy ne szűnjön meg a magyar gazdanépet hathatós munkájával ezután is támogatni. Böhm Rudolf meghatottan köszönte meg a meleg fogadtatást, majd megtart alti beszámolóját, melyben többek közölt a kei* v etk e z ők e t mondotta— A keresztény elvektől való eltérés okozója ma tulajdonképpen az összes válságéit;• 3 Lovasbandériummal tagadta lliésháza aéna Bűim sieiáferi Pozsony, szeptember 22. Vasárnap a Csallóközben Éberhárdon és Illésházán nagysikerű népgyüléseket tartott az országos ke- resztényszocialista párt. Mindkét helyen a törvényhozók közül Böhm Rudolf szenátor jelent meg. Éberhárdon a gyűlés délelőtt folyt le, amelyen Éberhárd választóközön-sége úgyszólván teljes számban megjelent. Böhm szenátor több mint egy órás beszédben elsősorban ismertette a politikai és gazdasági helyzetet s rámutatott arra, hogy most, amikor a köztársaságban a gazdasági élet állandóan rosszabbodik és minden komoly tényező tudja, hogy a gazdasági mélypontot még nem értük el, a csehszlovák pártok c&ak panamavádjaikkal és kicsinyes ügyeikkel vannak elfoglalva, s a szlovenszkói termeskatas z trófát közben teljesen elfelejtik. Pedig a falvakon a mezőgazdasági munkás- nép a szó szorosértelmében Ínség előtt áll és októberben nem lesz meg már a mindennapi kenyere se- A kormány néhány száz vágón vetőmag kiosztással véli az egész szlovenszkói ínséget elintézni. Az e fajta felületes rövidlátó intézkedések következményei beláthatatlanok. Sehol semmi nyomát sem látjuk annak, hogy az országos hivatal a közmunkák megindítására vonatkozó Ígéretéit beváltaná.
