Prágai Magyar Hirlap, 1931. szeptember (10. évfolyam, 198-222 / 2715-2739. szám)
1931-09-22 / 216. (2733.) szám
1981 &zeptennbe>r 22, kedd. t>ragai-A\ao^arhiklm? li K&^AZPAai&GP . A vssatfigyi mÉissüriiim megnehezíti a fasmvimiHi litoaiásit Prága, sz-epleimbar 21. A szlorvenszkói és Tiuszin'SZikói faérdiekeltöégiek. ér t ha tő öröm-' mai fogadták a csehszlovák-magyar k-ares- döe-delmi provizórium hírét, amelytől válságos helybe tűknek legalább pillanatnyi em.y- hülós'é't várták. Azonban a kereskedelmi delegáció terveiz, a csehszlovák vasntügyi minisztérium vlég-ez... Ez év tavaszán, tehát a c&ehszloválk-magyar vám háború leghevesebb időszakában a prágai vasutügyi minisztérium némi szállítási kedvezményt engedélyezett szlovenszkói és rusziniszkói fának Magyarországra való exportálásánál. A kedvezmény oly csekély volt, hogy a fakereslkedőik a vámháboru idején azt nem tudták igénybevenni. A véletlent különös találkozása, hogy a tarifaengedmény hatálya szeptember végén lejáT. Egészen természetes volna, hogy a vasut- iigyi minisztérium ezt a kedvezményt most meghosszabbítsa, hogy a csehszlovák-magyar provizóriumot a szlovenszkói fakereskede- (lem teljes mértékben kihasználhassa. A szlovenszkói fáéndekéltségek tehát indokolt kérelmet nyújtottak be a vasutügyi minisztériumhoz, amelyben a fakiviteli tarifakedvezménynek márciusig való meg- hosszaJbbiiását kérik. A vats útügyi minisztérium táviratilag válaszolt a kérelemre, hogy a kedvezmény hatályát meg nem hosszabbíthatja. A Lidové Novilny értesülése szerint a kassai kereskedelmi és iparkamara ujablb kérvényt adott be, amelyben arra utal, hogy a kedvezmény megtagadása esetén a fa- keresikedelem a provizóriumot ki nem használhatja, a 20.000 vagon tüzeilőfa a nyakunkon marad, ezzel szemben a 29.000 darab magyar nehéz sertés bizonyára bejen Csehszlovákiába. Az újabb beadvány ezenkívül .részletes kalkulációkkal igazolja, hogy a szállítási kedvezmény nélkül a szláven- szkói fa Magyarországon verseinyre képtelen. A magyar nemzeti bank a fa megfizetéséhez szükséges valutát csak december 15-én engedélyezi s igy a fakereskedelemnek kamatveszteségei is vannak. Szlovénszkőtn és Ruszinszkón 100.000 vagonnál több tüzelőfa korhad s igy az export — ezzel a száVijtási kedvezmény hatályának meghosszabbitásia — égetően sürgős. A vasutügyi minisztérium az újabb kérelemre még nem válaszolt, reméljük azonban, hegy a tarifaengodmény meghosszabbítását megadja. Iía máskor nem, úgy a legközelebbi vámháboru idején, hogv a kereskedelem a kedvezményt még véletlenül se vehesse igénybe. $ csehszlovák-magyar tárgyalások Prága, szeptember 21. A prágai lapok jelentik: Miután a csehszlovák-magyar kereskedelmi szerződés megkötésére irányuló tárgyalások sorára bizonyos vitás dolgok kerültek elő, hétiíőn és kedden ezekről az ügyekről intern tárgyalások lesznek Prágában, hogy a Budapesten tárgyaló csehszlovák delegátusoknak megfelelő utasításokat lehessen adni, A budaipesti tárgyalásokat azonban tovább folytatják, hogy azok minél előbb sikeresen befejeződhessenek. Kérdés a pénz&gyrapiszterhez az atfálulfizetések késedelmes visszatérítése tárgyában Beadta Btotofa Járass dr. nesnzetgy. képviselő If.meret.es, hogy az adóügyi fete Éhezéseknek halasztó hatályuk nincs és igy gyakran előfordul, hogy mire valamely adóügy a fellebbezési eljárás, vagy különösein a közigazgatási bírósági panasz kedvező befejezést nyer, akkorra a kérdéses adó teljes összegében ki van fizetve s ilyenkor a félnek jogigénye van arra, hegy befizetett többletet az adóhivatalitól visszakapja. Ezt megállapítja a törvény, azonban az adóhiva- tuir-V a törvénynek megfeloíö intézkedéseit nem respektálják még akkor sein, ha megállapítják, hogy a bc-íizetett többlet más, újabb keletű adótartozásra sem tartható vissza azért, mert az adóalany becsülettel fizette későbbi adóit is. Hogy az adóhivatalok e törvénytelen állásfoglalása folytán milyen esetek adódnak elő, azt legjobban igazolja a pozsonyi vezérpénzügyigazg.axőság 1931 junius 6-án kelt VI. 8232/1931. számú irata, amely oly ügyre vonatkozik, melynek kezdete 1922-re nyúl vissza. Sz. J. 1922-ben elhalt örökösei a mai napig nem tudták visszaszerezni az általa tulfizetett vngyon- dezsma- és egyéb adótöbbleteket, bár a visszatérítési kötelezettséget jogerős határozatok állapítják meg. Ennék ellenőre a pénzügyi hatóságok mindenféle .mondvacsinált ürügyekkel halogatják a jogos követelés kifizetését. Tudomásom van arról, hogy a pénzügyminisztérium rendeletét adott ki arra. hogy a vissza térítendő összegeket ki kél! utalni márcsak azé-rt is, hogy az állam hét százalékos késedelmi kamatot ne fizessen. Ezzel a rendelettel azonban a pénzügyi hatóságok semmit sem törődnek, hiába kérvényez az ember. Ennek a hivatalos magatartásnak egy másik áldatlan következménye, hogy a kis összegele visszatérítése egyáltalán nem igényelhető. Mert bár az Volna az ésszerű, hogy az adóhivatal önként, minden felszólítás nélkül térítse vissza a többletet, ilyen eset ki van zárva s az adóalany 5 koronás bélyeggel ellátott kérelmet kénytelen beadni például -1 korona tidfhetés visszatériíéca iránt, vagyáé az államkincstár ebben az esetben is nyer . _teljesem jogtalanul — egy korúiét. E lehetetlen állapot metszü nk ácsé érd ok ebem okvetlenül kívánaté.-; olycrteiuiíi utasítás kio.dcea, bogy a túlfizetések viisszautaláea kérelmezés nőikül, vagy bélyegmentes kérvény alapján történjék. A pénzügyi kormányzat felelős tényezői részéről gyakran hallunk szép szólamokat az adóerkölesről. Úgy vélem, hogy ez az adóerköles nemcsak az adófizetőkre, hanem az adóügyeket, kezelő állami hivatalokra is egyraránt érvényes. Az éppen vázéit eset egyáltalán nem alkalmas arra, hegy a megtépázott adóerköicsöt a kívánatos színvonalra emelje. Ezért kérdem a pénzügyminiszter urat: 1. Van-e tudomása arról, hogy a pénzügyi híva- falok a törvények és rendeletek intézkedéseinek semmibevevésével a jogerősen túlfizetésnek megállapított összegeket minden lehető és lehetetlen módon visszatartják s nem fizetik vissza a pénzt a jogos tulajdonosnak? 2. Hajlandó-e szigorú utasítást adni a pénzügy- igazgatóságoknak, hogy a többletvissza térítési ügyeket soron kívül kezeljék? 3. Hajlandó-e elrendelni, hogy a jogerősen megállapított túlfizetés visszatérítése hivatalból megtörténjen és hogy a túlfizetések visszatérítésére vonatkozó mindennemű beadvány bélyegmentes legyen. 4. Hajlandó-e szigorú vizsgálatot elrendelni az említett konkrét ügyben annak megállapítására, hogy a pénzügyi hatóságok mely tisztviselőjét terheli a felelősség azért, hogy 1922-ben történt adó- íulfizeíés a mai napig vissza nem téríttetett? Prága, 1931 szeptember 17. (Aláírás.) Aa szlovejiszkói építési közmunkák és közszám íásek kiadása. Az ipar és kereskedelemügyi minisztérium a múlt napokban küldte meg az érdekelt hivataloknak a szlovenázkói és ruszinszkói középitési munkálatok és köz- ■szálli tások kiadásának rendijére vonatkozó elő Írásukat. A körrendelet azt hangsúlyozza, hogy az ily munkák kiadásánál elsősorban a szlovenszkól és ruszluszkói vállalkozók ajánlatait kell f igy elemibe venni akkor is, ha az egyébként kielégítő ajánlatuk összege 5 százalékkal haladja meg az egyéb ajánlatok összegeit. Szlovén szkőm és Ruszin szkon •megtelepedett vállalatnak nem tekinthető oly cég, amelynek Szlavenszkón fiótküzeme van, hanem csak olyan, amelynek műszaki, pénzügyi és gazdasági vezetése is ott van. A vállalkozót a szállítás kiadásánál kötelezni kell arra, hogy, túlnyomó .részben szlovén- szkói, illetve ruszinszkói származású hivatalnokát, alkalmazottat és munkást kötelesek foglalkoztatni. A rendelet egyelőre 1932 végéig érvényes. Nagy méreteket ölt a sörfogyasztás csökkenése. A sörgyárak véuszövetsóge szeptember 28-án Pardubióban tartja évi rendes közgyűlését. A közgyűlésen beterjesztendő jelentés azt állapítja meg, hogy a sörfogyasztás csökkenése igen veszedelme© méreteket ölt. Ez év első felében Csehországban 8.5 százalékkal, az egész állam területén pedig 8.9 százalékkal csökkent a sörfogyasztás a múlt. év első felével szemben. A sörgyárak jelenleg kapacitásuknak csak 69 százalékát használják ki. Mindezek miatt számolni kell azzal, hogy a sörgyárak évzáró mérlegei távolról sem lesznek oly kedvezőek. mint az előző- években. Franciaországban is csökken az adóbevétel. Franciaországban ez év augusztusában 3229 millió frank adót inkasszáltak, ami 101 millióval kevesebb, mint a. múlt év augusztusában. A válság tehát az arannyal túl tömött franciákat fteon kerüli-el. Elfagyott a morvaországi csalamádé. Dél- morvaországban teljes gőzzel folyik a kukori- caszüret. A kukoricát serényen törik és szárítják. Az augusztusi eső jót tett a morvaországi kukoricának s igy a termés elég jó, ’hektáron- kint 27—32 métermázsa. Az aratás után zöld takarmánynak vetett kukorica, a csalamádé a legutóbbi napokban megfagyott és teljesen megfehéredett s ezáltal természetesen sokat vesztett takarmányozási értékéből. Az Egyesült Államok acéltermelésének csökkenése. Szakértők becslése szerint az Egyesült Államok 1931. évi acéltermelése 26 millió tonna, lesz a tavalyi 39.6 s az 1929. évi 54.9 millió tonnával szemben. Kanada búzaexportja emelkedett. Kanada az 1930—31. évben 255 millió bushel búzát exportált az 1929. évi 195 millió 6 az 1928—29. évi 395 millió bushel lel szemben. Braziliának nincs pénze a kamatok fizetésére. A brazíliai kormány bejelentette, 'hogy a tartós gazdasági válság miatt nem tudja előszerezni azokat a deviazkészleteket, amelyekre a. külföldi kölcsönei októberben esedékes kamatainak megfizetése céljából szüksége volna. Különösen az 1888. évi 4.5 s az 1913. évi 5 százalékos kölcsönökről van szó. A kormány állandó tanácskozásokat folytat a bankokkal. A történelmi országokheli gyáriparnak nem elég szigorú a szlovenszkói végrehajtási eljárás. A cseh- és morvaországi gépgyárak szövetsége azzal a kéréssel fordult a gyáriparosok központi szövetségéhez, hogy a központ erélyesen interveniáljon a kormánynál annak érdekében, hogy Szlovenszkón és Ruszinszkóban ugyanazok a jogi előírások legyenek érvényesek, mint a történelmi országokban. A mezőgazdasági gépgyárak követelésüket azzal indokolják, hogy a szlovenszkói végrehajtási bíróságok mai. gyakorlata mellett számos esetben a követelés behajtása állítólag illuzórius. A történelmi országok'beli cégek szerint a szlovenszkói végrehajtási eljárás bonyolultabb és nehezebb, mint a külföldön való végrehajtás. ÉRTÉKTŐZSDE Gyöngült a prágai értéktőzsde Prága, szeptember 21. Nagyjában nyugodt volt .az irányzat, és kis üzlet mellett az irányzat gyengült. Cseh-Morva 80, Reng és Hűtlen és Nordbahn 50, Skoda 37, Aussigi Finomító és Tejipar 20, Soio 15, Cseh Kereskedelmi és Északcseh Szén 10, Aus- sigi Vegyi 8, Kábel és Alpine 5 koronával gyengült, Cseh Cukor 8 koronával javult. A beruházási piacon a forgalmi-beruházási 50, e 4 százalékos pófjáradék és Konzol 35. hadiszállítás 30, hadlkölcsönkárfalanii- tás, a 4-ik államkölcsön összes kategóriái, lisztköl- csön és az 1923-as beruházási 25, az 5 százalékos államkölcsön 20 fillérrel gyengült. Pozsonyi Serménylőzsde 1931 szeptember 17-én: K-tól K-ip Rnza 78—80 kg ••aaa^iiiii 118 — 1?1 Rozs ....«• t * « i « t t •• • 132 — 136 Árpa export ••iíiiiiiiii* 143 — 145 „ príma ..«»»«« *«..•. 127 — 135 ., merkantil «•».««»,**..117 — 120 össi árpa ....«••« a ■ * «■ » — — — Zab i • • i ■ « i i i i 120 — 125 Tengert szemes — — — „ ex uszály Pozsony 60— 61 Viktória borsó .....•••(•ii 130 — 140 Fehér bab 115 — 120 Tavaszi bOkkOny — — — őszi bükköny — — — Repce .-..•••»••••« g • 115 — 120 Mák ................................•...••(« 375 — 425 Vö röshere natnr .«•■»•»•«*■ 700 — 500 „ plombázva »••»*»••« — — — Lucerna natúr .‘ggite«>»« —— — „ plombázva .giiigiggi — — — Étkezési rózsa bureonva .•*••«*«• 30— 32 „ sárira burgonva 30— 35 Ipari burgonya • • « < • — — — Buzaüara . .»....«. .a. . 220 " 22ö DOG búzaliszt • »«.«•. ««.a. 2 ló — 220 Rozsliszt . • .igtgga.**.. 200 — 205 Korpa ■ ■ • • i « f * * g > i « ■ • 60 — 61 lakarmányliszt.......................................................103 — 105 Szárított répaszelet .................................« , 48 — 50 Amerikai disznózsír ab Pozsony . . . ■ ■ — — — Mapryar .. ab határ .•» •*> — — — Amerikai szalonna ab Pozsony . ■ • « » * — — — Mazyar ab határ — — — Széna félédea. laza i i . — — — ., préselt . .■•gsgtig — — — Zsúp szalma...................•••»«•(• — — — Takarmány szalma, laza • g • s ■ » i # — — — ,, \ préselt <»•«••• — — -— Alom szalma, laza — — — n n préselt i i • • • * i i • — — — A prágai törnie deviza jegyzései: szept. 21 szept. 19 Hív. pénz áru pénz áru disk.% Anisterdam .. 1362 — 1366.— 1361.25 1365-25 2-5Ö1 Berlin ......... 785.75 ,83 25 795.375 797.875 B , Zü rich.......... í. 60-50 662.53 153-40 £60.40 -/ ! Osl o............... 901.- 904.— 901.375 L04-375 4 j Ko penhagcn . SCO.50 803-50 900.875 S03.87t* 4.5C Dnnzifi......... —.— —.— 655.— 650-— * 6 Sto cklio.m .. 901.125 1C4.125 S01-875 £04.875 3 i MaiTand....... 176.18 177-18 176.23a 177.035 5 , Paris ............. 132425 132-825 132-17 132.57 2.50 London......... —.— —.— 163.765 164.335 4 Ne w York... 33.71371 33.813,5 I3-7137o 33.61375 '50 Beüssél ........ 469-65 ^70 85 469.525 470.725 2.50 Madrid......... 310.— 312-— 308.— 310.—* 6-50 Be 'grad........ 53.175 59425 59.375 59.625 5.50 Sofia................ 24.45 24-55 2443a 24.53:.* 8.50 Wi en ........... 472-25 ,73 75 473-69 475.19 10 Wa rsehau.... 376 95 378 95 377.— 379 —• 7.60 Budapest.... —.— —.— —.— —.— 9 Buenos Aires. 872.— 878.— 872.— 878.— * g Heisinglors .. 84.725 85.125 84.74 85-14* 6 Riga............. 650.50 653-50 650-50 653.5G* g Hi o de Janeiro 189— 191.— 205.— 207.— * 7 Montevideo.. 18.90 19-10 18.90 19.10* — Alexandria .. —.— —.— 167.35 168.15* 7 i Athén .......... 43.75 44-05 43.75 44-05* 8 : Bukarest .... 19 S9 20.19 20.025 20-225 9 Stawbul..... —.— —.— —.— —.— _ Kowno......... 336.87 38.875 336.87 38.875* 6 Lissa bon........ 151-60 15240 149.60 15040* 7.50 Ré vai........... £98.— 802.— £98-— 902-—* 8 VI ontreal .... 32-34 33-03 33-34 3346* 7.50 A srásai érlékiüzstie áríeSyamal: ma tegnap ^ pénz ár* pénz áru Nyeremény kölcsön .... ICO.75 100 25 1C4-— 1C4-50 o%-os beruházási kölcsön . 99.75 ICO.25 101.80 102 30 6%-os beruházási kölcsön 1923 — .— —.— IC 1 30 102.20 Lisztkölcsön....................... —.— —1.(1 55 102 U5 6%-os konvertálható kölcsön —.— —.— 101.05 102 — fi%-os Ív- államkölc.'ön . . —ll 1 65 102.15 5%-os államkölcsön 1928 » • —.— —.— £6.25 £6.75 4%-os Kassa uderbergi . , —.— —.— 81.75 62 25 4t5%-o» pótjaradék . « < —.— —.— 1.2%-os póljára.iék . . » ■ 75.75 J6 25 79,60 Eö.lo 1%-os pótjáradék , , • . 71 40 <1 90 Vb.35 75.85 í.5U%-os pótjaradík ... 08 1 58 60 —, __ — — li adikölcsöokártaiauitás . . i 4— ck £0 57.50 52.— 5%-os murva országoa kölcsön 93 50 — — —.__ — — 1%-os náboru előtti adósság ,o2 75 63 25 ~ t>%-o» cseh jelzálog bank . 1l2 jó 103 75 —.__ 103 75 ii %-o» morva i-dzáloc és országoa bank..................löl 73 102 75 lCl.75 102.75 1%-os Itassa oderbergi 1869 . — 5.— —.— —.— Cseh Agrár Bank .... 500._ cl5 _ 495.— £01.— Lánder Bank ...... c93 óOo. _ 6(8.__ 610.— Cs en Unió ...... 2-9._ 2od._ 28o.— 28ö.— Cseh Eszkomt ..... 20o _ 258 _ 289.— 289.— Cseh IparbaQk , . . . , 424 42o — 43u.— 4c8.— szlovák Bank ...... 1/4 — 1,6 — 1V3. — 175.— Zivüoatenská ...... 238 _ c4z._ £84.— £85.— •Jsitrák Hitel ...... — j— — — —.— 3- — Wiener Baukvereln , t . , 62,— 68.— F0 öO VO.50 Jugosziáv Bank ..... űEgo 37.75 39-25 39.o0 Nordbahn . 360U*.— £7Zj,_- 4löU.— 414ü.— Nordbahn Bonnok .... '.,6./________ 98o______ —._______ —,— Cs eh Cukoripar . . . . , 3z5_ 3o3,— 475,__ 48o,— öchöüer . . ...... 49-1 5üo.— 645.— 600.— tlorvát Cukor ...... —113.— 122.— Anssigei tiuomitó , . « , 515 — 52c]— 8O0.— 6lo.— Krizik . . ...... 4uo — dob — 6oö.— 608.— Prágai Malmok ..... 74iő~ 7o0.— 78b.— 79c.— Rohm Műtrágya ..... 210*— 23(j'— —2B0.— Roimi Kávé 5ö/— ö3— 55.— — .— Kulim Özesz ...... —'— 9£C.— —.— —!~ tejipar . 590'— 6hü/— 615 — 625.’— Ausstgi Vegyi ..... 470 — 475.— 588.— 559.— Budtveissi ísűx ..... I80Ü— 1500.— 2400.— 244U.— Köuigshofet Cement . . . I2o0'~ l22U.~ 14/ti.— 1480.— Cseh-Morva Kőiben DanSk . 2742/Ö0.— 3615.— 3625.— Brüuni Gépek ...... ——.— —.— — .— límghoífer ....... 575]— 585.— 695.— 705 — Nyugatoseh Szén .... 248-~ 2o2 ~ 308.— 312,— Alpine ...•••*. ,1- 06.— 6'/.— Berg és Hüttea . . « « . j6no — 1620 — 22/o.— 28o5.— Poldt 3^7- 4k9.— 431.Prágat Vas — 1085 — 1330.— 134d.— ákoda ......... 683 — 678 ~ U«ó.- 1149Pozsonyl Kábel . . . . < 7gn — ygo — 9/5.— 98c.— inwald ........ - 178.- 182.— JUeachaul Papír . . . » • 3 gg - 399.’- 300.- 505.Prága, szeptember■ 21. Valuták: Holland 1361), jugoszláv 59.05, nőimet 783.75, belga 468, román 19.80, svájci 658.50, dán 898, angol —■—, spanyol 303.50, olasz 176.65, észahamerihai —, norvég 898, francia 132.70, bolgár 23.40, svéd 900, lengyel 374.75, osztrák 470.75. AlfüTfílíSWlS + A prágni zöldség és gyümölcspiac árai. Geller 0.80—5, hagyma 75—80, fokhagyma 2.50—4.50, zöldibab 4—4.50, zöldborsó 2.50— 8, paradicsom 1.20—1-50. kelkáposzta 60 drb. 40—50, karfiol 60 drb. 100—120, kalarábé kö- tegje 1—2, torma 8—14, sárgarépa kötegje 0.60—1.20, petrezselyem 0.80—1, uborka 60 drb. 20—60, póréhagyma kötegje 0.70—1, cékla 0.60—1, fejes saláta 80 drb 14—18, spenót 2.50—3.50, káposzta G0 drb 40—SO, vörös káposzta 60—120, hordós káposzta 1.80. -r Gyümölcs, őszibarack 7.50—9 50, áfonya 4—4.50, körte 1.50—4, belföldi alma 2.50— 3.50, külföldi alma 2—3, dió 6.50—12.50, cseh szilva 0.80—3, külföldi szilva 2.40—2.80, szlovenszkói szőlő 2.50—3, külföldi szőlő 3.80—9, görötgdinye 0.50—0.70. ananászdlnye 1.50—3, citrom darabja 0-40—0.60, banán 7—10 K. + Gyenge a prágai cukorpiac. Nyersárujegyzée Aus&ig loko 68. 4* A berlini terménytőzsdén a következő árakat jegyezitek: búza 209—12, rozs 183—6, árpa 149—56. zab 132—40, búzaliszt 26.25—32.25. rozsliszt 25.25— 28, buzakorpa 10.75—11, rozskorpa 9.25—9.30. vik- tóriaiborsó 20—7, lenpogácsa 18.4—13.6. szárazszeiet 6.7—6.8. + A prágai állatvápárra 706 szarvasmarhát hajtottak fel, ebből 396 belföldi, 12i7 román és 14 jugoszláv eredetű. A cseh ökör 4.15—6.40, bika 4—5. tehén 3.50—5.50, borjú 3.25—5.S0. A szlovenszkói ökör 6.10—6.80, bika 5.25—5.40, borjú 6.40—5.70. A román ökör 4.30—6.30, bika 3.50—5.10, tehén 4.75— 5, borjú 5—5.70. A jugoszláv bika 4.50—5. A vásár közepes volt. 4- A prágai sertésvásárra 3977 sertést hajtottak fel. Ebből 2357 belföldi, 444 jugoszláv, 734 román, 86 lengyel és 344 megvár eredetű. A cseh sertés 7.75— 7.90, szlovenszkói 7—7.50, szlovenszkói ár- tány 8.50—9.50, jugoszláv 8—9, román 7.30—8.60, magyar 9—9.40. A vásár közepes volt. P K A U A I M A G Y A R TT'Í R LAP Kéziratokat nem őrziink meg és nem adunk vissza. — Szlovenszkói szerkesztő Telléry Gyula. — Ruszinszkói szerkesztő Rácz Pál. — Iroda Imi főrnunkatárs Szikiay Ferenc dr., Kassa. Eder-n. 9. — Budapesti szerkesztő: Zólyomi Dezső, 1., Döbrentoi tér 9. ,T&lefon: AuU 559—40. Mihály Dénes: Az automobil Ara fűzve Ke 45*60, kötve Kő 57*60 Portó 3*— utánvétnél 5*— korona. Kapható a Prágai Magyar Hírlap könyvosztályában P r á g a, II. Panská 12. III.
