Prágai Magyar Hirlap, 1931. szeptember (10. évfolyam, 198-222 / 2715-2739. szám)
1931-09-22 / 216. (2733.) szám
4 t>ragaj-A\ag^arhirlai> 1931 szeptember 22, kedd. Szlovákok és magyarok testvéri összefogása a keresztényszocialista pártban Verebély, szeptember 21. (Kiküldött munkatársunktól.) Az országos keresztényszocia- \ista párt verebélyi helyi szervezete fényesen sikerült választási népgyülést tartott vasárnap délután a templom előtti téren, ahol ez alkalommal úgy Verebélyről, mint a vidékről több mint ezer szlovák és magyar kisgazda a földműves lelkesen tüntetett a keresztény- szocialista párt, annak vezérei és az őslakos teSvérközö'Sség mellett. A nagyszabású gyűlésen Szüli ö Géza dr. képviselő, országos pártelnök is részt akart venni, azonban e szándékában közbejött influenzás megbetegedése megakadályozta. Helyette a pártelnökség képviseletében Esterházy János jött el a gyűlésre, aki mellé szónoknak az országos központi FihaUk János nagysu- rányi intézőt, a párt kiváló szlovák szónokát küldötte ki. Ezenkívül eljött a gyűlésre Csé- fahy nyiírai körzeti párttitkár is. A lelkes lefolyású népgyülést Ripke János iparos, a pártkörzet és a helyi szervezet elnöke nyitotta meg s az ő javaslatára a gyűlés elnökének Vojtech Pál kisgazdát, a helyi pártszervezet alelnökét választották meg. Mindketten meleg szavakkal üdvözölték a pártelnökség kiküldötteit és sajnálattal jelentették be Szüllő Géza országos elnök betegségét. A tömeg a pártvezért nevének elhangzásakor lelkesen éljenezte. Esterházy János jelent meg ezután a szónoki emelvényen, akit az ováció lecsillapul tavai Bajtala Yeronka rövid beszéddel felköszöntött s úgy ő, mint Mozola Mariska és Truehlich Arlajos körzeti párttitkár három éves kisfia a vendégszónoknak virágcsokrokat nyújtott át. Esterházy János szlovákul kezdte beszédét, majd magyarul folytatta. Rámutatott arra, hogy a 13 év alatt úgyszólván minden esztendőben megismétlődött választások a'kalmával a kormánypártok mindég beígérték a viszonyok javulását, ezzel szemben Szlovenszkó őslakosságának helyzete mégis egyre rosszabbodik. Miért van ez és kik ennek az okai? Hisz mi itt mindnyájan éppen úgy dolgozunk és kötelességeinket teljesítjük, mint annakelőtte, mégis helyzetünk katasztrofális lejtőre került. Nem jutottunk volna idáig, ha a 13 év előtt szerződésileg megígért autonómiát megadták volna Szlovenszkónak. Utal arra, hogy autonómia nélkül a-közhivatalokban nincs semmi befolyásunk és sorsunkat minden téren nélkülünk itézik. Visszautasítja azokat a vádakat, amelyek szerint Szlovenszkó Éslakosságának nagvrész0 nem volna államalkotó. A közteherviselés és az állampolgári kötelességek minden terén mintaszerűen teljesítjük kötelességünket s ez a tény ellentmond ennek a nevetséges vádnak. Istenbe vetett bizalommal és összetartással harcolnunk kell mindaddig, amig ki nem vívjuk Szlovenszkó autonómiáját Ez a keresztényszocialista párt programjának lényege s ennek jegyében fog harcolni a párt ezután is Szlovenszkó jobb jövőjéért s a gazdasági bajok gyors kiküszöböléséért. Lelkes taps és éljenzés követte Esterházy János beszédét. A percekig tartó ováció ntán Mihalik János beszélt szlovák nyelven frenetikus hatást váltván ki a hallgatóságból. Mindenekelőtt megelégedéssel állapította meg a szónok, hogy a pártnak négy év előtti itteni magvetése nem volt eredménytelen s a ke- reszténvszooialista eszme jó talajra talált itt Köszöni a szlovák és magyar gazdák rendíthetetlen bátorságát, amellyel kitartottak a keresztényszocialista párt ellenzéki zászlaja mellett. Rokonszenvvel emlékezett meg a zsolnai pártközi értekezletről s a népgyülós egyhangú helyeslése mellett azon reményének adott kifejezést, hogy a zsolnai értekezletnek folytatása lesz és hogy szlovák—magyar—német őslakos összelő gás a szent kenyér jegyében elöbb-uíóbb valósággá feg válni. Részletesen méltatja a pártnak általános, keresztény és szociális jellegét és gúnyos éllel szállítja le megfelelő értékére a magyarónság nevetséges vádját. Nem szégyen — úgymond —, ha bárkit is magyarónnak neveznek, hisz ezer évig jó testvéri viszonyban éltek együtt a szlovákok és a magyarok, ezután is ebben a testvéri szerétéiben akarnak együttélni. Szloveszkón ma nem annyira szlovák kérdés, mint általános szlovenszkói gazdasági kérdés van, miután a nyomor nem tesz különbséget szlovákok és magyarok között. Általános helyeslés közben mutatott rá arra, hogy különösen az ilyen vegyes nemzetiségű vidéken, mint amilyen Verebély környéke is, kölcsönös érdeke a szlovákoknak és magyaroknak, hogy egymás nyelvét beszéljék és megtanulják. Hangoztatja, hogy mily káros következményei lesznek annak a sajnálatos ténynek, hogy az uj szlovák intelligenciát elvakult soviniszta szellemben nevelik. Fordulatos és lendületes beszéde során találóan kritizálta a népszerű szónok az agrárok és a szociáldemokraták kormánypolitikáját, a földreform végrehajtásának visszásságait, a csődbe jutott telepesek sorsát, majd a kommunista párt üres jelszavaival számolt le s általános derültség közben adta ki a jelszót, hogy mindazoknak a pártoknak, amelyek 13 éven át becsapták a népet, most a nép fordítson hátat. Nagyhatású beszéde végén a nőkhöz intézett buzdító szavakat. Közben egy Nozsicska nevii cseh járási számvevő, a szociáldemokrata párt embere egy-két megjegyzéssel zavarni akarta a szónokát, aki azonban frappánsan válaszolt s a tömeg általános derültsége közben hallgatott el a hívatlan közbeszóló. Mihalik János legvégül magyarul is szólott s röviden összetartásra és kitartásra buzdította az autonómista program híveit. A hatalmas ovációval és lelkesedéssel fo- ,gadott beszéld után felszólalt még Truchlik Alajos körzeti párttitkár és Vojtech Pál kisgazda. Mindketten lendületesen és meggyőző erővel beszéltek s különösen Vojtech Pálnak volt frenetikus sikere a helyi politikai és közigazgatási viszonyokkal kapcsolatos szatirikus megállapításaival. A minden izében nagyszerűen sikerült gyűlés bizonysága annak, hogy a párt mennyire megerősödött Verebélyen. 1927-ben, amikor megalakult a pártszervezet, a községi választáson 198 szavazatot és 5 mandátumot ért el, viszont 1929-ben a képviselőválasztáson már 361 szavazatot kapott a keresztényszocialista párt s minden reményünk meg lehet arra, hogy a szeptember 27-iki választáson legalább tiz-tizenkét képviselő testületi tag kerül be a községházára. A eseti agrárok kortes* hadjárata KeSeSszloveasskáo A magyar nemzeti párt kassai kerületi központja jelenti, hogy a cseh agrárok olyan- községekben, ahol a saját cégérük a’att nem boldogulhattak, magyar agrár (Csánki), továbbá földmüvesszövetségi (Zay és koiompo- sa. Pásztor András, Enyicke) címek alatt igyekeztek szavazatokat toborozni és jelöltlistáikat benyújtani. Az agrárpártnak és variációinak kiküldöttei különösen a nagykaposi és nagy- nrhőlyi járás magyar községeire, továbbá a Bodrogközre és részben a szepesi és kassai járóira feküdtek rá A listák benyújtását megelőző két bét folyamán faluról-falura járt Selme-c Adolf kassai állami r. gimnáziumi igazgató, cseh agrárpárti szenátor, a párt egyik titkárával és a nagykaposi fölműves pénztár (Rolnlcka Banka) Maternik nevii igazgatójával, magukhoz véve hol az egyik, hogy a másik község jegyzőjét és így száguldottak végig autóval a választási frontot. Ennek az agitációs csoportnak a személyi összetétele és megjelenése már magán viselte & presszió jellegét. A Csánki-féle agrárpárt mellett szeptember 13-án Nagykaposon a levitéz- lett Pásztor András s egy Seretvai nevű szlovák gazda, no meg Volosin próbálkozott oly gyárszámu kiváncsikodó gazda előtt, hogy ez a csoportosulás még egy szerény értekezletnek is vérsegény lenne. Pásztor András enyic- kei gazda néhány évvel ezelőtt még -a keresztényszocialista pártnak volt képviselőtestületi tagja. Azonban határtalan strábersége, beteges nagyravágyása és pártfegyelmet nem ismerő természete miatt a párt kizárta kebeléből. Nem sokkal ezután jelentkezett a magyar nemzeti pártnál, sőt részvett annak egyik szinai gyűlésén is, de felkinálkozását rövid utón elutasították. így bukkant fel a Zay-féle párt- alakitási kísérletek alkalmával Kassán és a cseh Frantisek Chocholoussal együtt „pártot" alakított. Hogy Pásztor Andrást az önérzetes magyar gazdák mily hűvösen fogadják, látható például abból, bogy Csicser községben csak azokat tudta listájára felvenni, akiket az agrárpárt listájának legvégére jelölt! A magyar nemzeti párt egy kivételével az összes nagykaposi járásbeli községben és a nagymihályi járás valamennyi magyar községében beadta listáit a légár raval óbb gazdák neveivel. Teljesen azonos a választási munka a Bodrogközben, ahol pártjaink közös, vagy külön listáikat mindenütt benyújtották. Mindkét ellenzéki pártunk, amelynek törvényhozói, szak-' osztályi vezetői és tisztviselői állandóan megtették nemzeti kötelességüket a magyar nép mindennemű bajában, oktató munkájában, a mostani esztendő termésinségének enyhítésében és a jövőben is segítő kezüket a gazda- közönség pulzusán tartják — nyugodt lelkiismerettel és jogos reménnyel néznek a szeptember 27-iki községi választások kimenetele elé. Spstsama választások isssimsiSsőbais Prága, szeptember 21. Az agrárius Verikov jelentése szerint Ruszinszkó következő községeiben nyújtottak be egységes listákat: Andrásházin, Bacsón, Alsó és Felső Besztercén, Boroszlón, Beregbárdoson, Bél a vés zen, Borzralván, Ungbükkösön, Bruszturán, Csere* ben, Csepovcén, Csornán, Ungcsemelyen, Cigányoson, Deskófalván, Beregpapfalván, Dombon, Dobrovkán, Domasinban, Durovban, Fancsikon, Nagygajdosban, Husznyban, Hli- bovoén, Agyagfalván, Hetényben, Homlove- cen, ITankovban, Ohyzuán, Hmelniken, Hel- mecen, Jivkovcén, Jávoron. Jablcnovcn, Ivás- kóíalván, Klooskón, Németkucsaván. Mezőká- szonyban, Kusniczáu, Kozmán. Kolcsinón. Katlanfalván, Végmártonkán, Tőkésfalván,- Gal- falván, Krucsón, Kruglán, Kicsíalváa, Füzes- mezően, Kiesvölgyben, Nagyábránkán, Magyarmocsáron, Medvefalván, Medencében, Ö'oaván, MiskaMván, Osikon, Szajkófalván, Bereházán, Zuhatagon, Végroztokán, Ujsze- merén, Felsőszlatiinán, Sztricsaván, Szárazfalván, Uj'tarcán, Alsószelisíye, Sztrippán, Szo- batinben, Szuszkovón, Szinyéren, Beregszikiásom Skuratovcén, Kissarkodon, Trnovón, Ti- szolcon, Volovicén, Uzsókon, Vizsnicén, Vo- loskán. Zborovecen, Zadnojén, Zbunban és Zausinán. — A beiratások meghosszabbítása a pozsonyi YMCA esti tanfolyamaiba. A pozsonyi YMCA esti szlovák, szlovák helyesírás, magyar, cseh, német, angol, francia stb. nyelvtanifolyamaiba, valamint esti kereskedelmi tanfolyamaiba a beiratást meghosszabbították egészen október 5-ig. A nyelvtanfolyamokat jövő héten, a kereskedelmi tanfolyamokat október 1-én nyitják meg. Irta: imt mu rorditotSü: Mo§«jry3íé Méz (20) A határvidéki emberek testvérek — mondta az öreg pap —, mert egyedül várnánk a veszedelemben. Egymást kell szeretniük, hogy elég erősek lehessenek és ha egymást szeretik, Istenről sem feledkeznek meg. Ebben a testvériségben valóban Isten van jelen. És szeretném tapasztalni ugyanezt a gyönyörű érzést az indiánoknál is. — Én láttam már — fordul 1 oda Zame ezredes az öreg misszionáriushoz. — Amikor tizenkét esztendeje idejöttem, az indiánok békés érzületű emberek voltak. Ha a fehér telepesek mind megfizették volna az elfoglalt földet, mint ahogyan én megfizettem a magamét, soha nem lett volna itt háború. De a telepesek közül sokan egyszerűen elfoglalták a nekik tetsző vidéket. Erre az indiánok fellázadtak, a Girty-féle emberek felhasználták ezt az elégedetlenséget a saját céljaikra s most az egész nyugati határ egyetlen véres harcvonal. A huronokat, a delawarokat. shaw- neekat megrontotta a francia kereskedők pálinkája és a fehér gonosztevők beszéde. És éppen ezek között a harcias törzsek között akarják önök a szelídség tanait terjeszteni a Békesség Városában?... Kockázatos vállalkozás, az bizonyos. — Az én életem az Istené — mondta halkam de szilárdan az öreg pap. Semmiféle földi hatalom nem bírta volna rá, hogy meghátrál jori. — Nem lenne okosabb, Jirn, — fordult oda Joe tréfásan a báljához ha inkább vadásznak öltöznél, mint én és úgy lépnél elé az indiánok elé? Akkor aztán, ha nem tudnád megtéríteni őket, legalább mindjárt megskalpol 11 a t n á d va I a rri en nyit. Hernáljllk, hogy nem fog erre rákerülni h mii- mondta ez ezredes, mikor a Joe szavaira kitört nevelés alább hagyott. — Most gyerünk ebédelni. Wetzel, nem szabad megszökni. Valamennyien jöjjenekÚtközben visszafelé Jirn és Nell, ki tudja, miképpen, egymás mellé kerültek. Egyetlen szót sem váltottak azóta, hogy azon a reggelen, a testvérek szerencsés visszaérkezésekor, megcsókolták egymást. Nem mertek egymásra nézni, nem mertek beszélgetni, csak mentek egymás mellett némán, zavarodottan, égő arccal. — Jóénak nagyon jól áll a vadászruha — szólalt meg végre Jirn. — Nem néztem... izé... igen, nagyon jól áll — mondta Nell közönyösen, de éppen túlzott közönyössége tette gyanússá. — Maga haragszik reá? — Én? Dehogy. Miért? Jirn mindig egyszerű és őszinte volt az asszonyokkal szemben is. Soha nem tudott úgy beszélni az asszonyokkal, mint Joe, aki jól értett a nyelvükön. Elvörösödött.-- De... reám ... haragszik ... nagyon? .,, —- suttogta, Nell is nagyon piros lett, de a szemét sem merte felemelni válaszul. — Igazán rettenetes volt tőlem — folytatta Jirn elszántan, önmagát kínozva. — Nem is tudom, hogyan lehelteim olyan... hogyan remélhettem, hogy össze fog téveszteni Jóéval és hogy nem sül ki a dolog. Csak ne tartotta volna oda elém a száját... Bocsásson meg... nem így akartam mondani... nem is tartotta ... Én voltam a bűnös. De akkor nem is gondoltam másra. Nem törődtem semmivel. Valami csodálatos érzés ébredt bennem, amióta... amióta... —■ Mii mondott rólam Joe? — kérdezte Nell s a szemei églek, mint egy-egy kerek opál. — Nem... nem sokat beszéltünk magáról — felelte Jirn tétovázva. — Én... én mondtam neki, hogy nem szabad olyasmit tennie, ami magának kárára lehet. Joe nagyon jó fiú, de nem sokat szokott törődni azzal, hogy a lányok mit éreznek, vagy szenvednek, vagy... és én azt hittem... de utóvégre semmi közöm hozzá, igazán. Joe azt mondta, hogy maga tanitotta meg arra, milyen érdemellen ő egy igazán jő asszony szere telére. De neki nincs igaza. Ö vad és kicsit könnyelmű, de jó fiú. Aranyból van a szive. Most tele vau mindenféle őrültséggel, hogy indiánt akar vadászni s a rengetegben fog élni. de elmúlik ez a láz és lenyűgözik szépen. Szeretném, ha egyszer elmondhatnám magának, mit telt ő értem. Mennyire szeretem és mennyire ismerem az öcsémet! Bizony mondom: akármelyik asszony szeretetére, hűségére, vonzalmára méltó és büszke lehet, akinek odaadja a szivét. Meg fogja unni ezeket a gyerekes szeszélyeket és aztán ... ugy-e, maga segíteni fog neki, hogy boldog legyen? — Igen, ha ő kívánni fogja — mondta Ne'll remegő hangon. X. A sötétkék ég alatt, milliárdnyi csillag ragyogásaiban indultak el az utasok nyugat felé. Az erősség hatalmas fekete foltja lassan be- lovészett az éjszaka sötétségébe s egyszerre csak egyedül érezték magukat, mintha az oltalma zó ju kát vesztették volna el... talán örökre. Egyetlen szó nélkül, néma csendben helyezkedtek el valamennyien a kanodban. Vezetőik szótlanul dolgoztak körülöttük. A víz csobogott, egyéb zajt nem lehetett hallani sem közel, sem távol. Az evezők nesztelenül emelkedtek és sülyedtek a vizbe, mintha testetlen árnyékok lennének. A part felől mélyen lecsüngő fűzfavesszők suhantak el mellettük. Lassan múltak a percek s órákká nyúllak, az evezősök fáradhatatlanul és némán dolgoztak a helyükön, mintha minden izmuk acélból vert rugó lett volna. Szürke virradatkor óvatosan kikötöttek a kunnék, hideg reggelit ettek a siirüs fűzfa- cserjésben s aztán teheverlek a rejtökükben, hogy megvárják az éjszakának mindent elrejtő, biztonságos oltalmát. Újra lassú órák múllak, míg végre a ka- noék megint vízre szálltak, de nem a széles Oh ión többé, hanem egy kis folyócska söt ét vizén, amelyben nem tükröződtek a csillagok, úgy el volt. rejtve a sűrű lomíbu fák között, amelyek egészen összeborultak fölötte. Egyikük sem beszélt, nem is suttogott, alig! ! mozdult, nehogy elrontsa Wetzel és Jonat- 1 han Zaue tervét. Valahol a sötétségben ösz- szouőit, teker vényéé ágak szövevényébe bonyolódtak, végtelen idő telt el, mig újra megmozdult a csónak... a csendes, néma levegőben akármelyik pillanatban felcsendülhetett volna az indiánok vad csatakiáitása ... Minden másodperc tele volt veszedelemmel és borzalommal, ismeretlen rettegéssel. De a két vadász nyugodtan, csöndesen, biztos mozdulatokkal dolgozott tovább. Valami régi, újra ébredt ösztön, vagy csodálatosan kifinomult látásuk vezette őket? Újra elmúlt az éj és újra feltűnt a hajnal első, biborszinü sugara... Vörös felhők közül emelkedett ki győzelmesem a nap. Wetzel odakormányozta kano- éját a parthoz, egy kis öböl mellé. Jirn feltekintett Jonathanra, aki szintén arrafelé kormányozta a másik ladikot. — A Béke Városa arra tovább fekszik — mondta Jonalhan. — Wetzel nem jöhet egészen odáig, átjönnek tehát valamennyien az én csónakomra. — Valamennyiünknek nincs helyünk, én majd várok — mondta most Joe nyugodtan. Jim látta a tekintetet — sötétfényü szemei komolyan fordultak Nell arca felé s addig nézte őt a partról, mig csak a kamoé el nem •tűnt _a folyó kanyarulatánál. Most már mindenütt látszott, hogy közelednek az indián városhoz. Finom metszésű, diszes kanoék 1 levertek mindenfelé a parton s libeglek kikötve a viz szélién, magasra Ívelő igerendaihi'd vezetett át a folyócskán. Amint Jonalhan kancája a parthoz közeledett, egy kis indián fiúcska, aki ott játszott a homo- kovs, sekély öbölben, felemelte a fejét és rájuk mosolygott.-- Ni, egy kis indián gyermek — mondta Kaié. — Milyen drága! —• kiáltotta Nell. A fiúcska felállt és hozzájuk szaladt, amint kiszálltak. Bizalom és barátság ragyogott nagy szemeiben, rövid s zár va sb Ő r-n .1\Í rag volt rajta, máskülönben szabadom érte testét a na.p és a levegő s olyan volt mint \alanii l kis bronzszobor. Szép gyermek volt.
