Prágai Magyar Hirlap, 1931. szeptember (10. évfolyam, 198-222 / 2715-2739. szám)

1931-09-20 / 215. (2732.) szám

16 rPRXGfflAW^SR‘HTiai2® SzmnÁxKöin^KmmjatA, Áuerbach Ernő prágai kiállítása Festőművészei Sztovenszhón Prága, szeptember 19. Aoierlbadh Ernő, a rozsnyói származású iQiagiyiar testőmiűvészi, a prágai német grafi­kusak szövetségiének első kiállításán négy festményével szerepei. Auerfbadh Ernő mű­építész. Ez a polgári foglalkozása képedlből is kitűnik és a művészi princípium különös és nem mindennapi megfordításával a mű­építész pompás hatással van a festőre. Nála az, ami másaknál probléma és hosszú tanuké mány eredménye, magától értetődő adott­ság: a műépítész ösztönével fogja össze a fe­lületeket és a kuíbusokat, amelyek egymás­ba való ékelődése mindig olyan pompás egésszé tömöríti vizuális mondanivalóját, hogy térelosztás és vonalvezetés a mondani­való lényegéből és struktúrájából követke­zik. Akvarelt és temperát állít ki, prágai és vidéki városrészeket. A francia impresszio- nizmusihoz közelálló, letompitott színezetű városrész fölé élénk derűvel ugrik egy meg- meglepően mélységes kék ég, amely akara­tos és egyéni primitivitása következtében zeneileg ható színfolttá avatja a festményt. Orbán Dezső, a pompás budapesti városfestő jutott eszembe, amikor Auerbatíh festményei előtt állottam. A falak itt is élettől duzzadok és bár Auerbadh ökonomikusán eltekint a Kassa, szeptember 19. (Kassai szerkesztősé­günktől.) A kassai magyar színtársulat operett- együttese egy nagysikerűnek ígérkező operett bemutatására készül. Az operett cime: Fehér orgonák, szerzője Márkus Aladár, az ismertne- vü budapesti iró és komponista, akinek már eddig is több darabja járta be jelentős sikerrel nemcsak a budapesti, hanem a külföldi színpa­dokat. A Fehér orgonák szövegét é6 zenéjét Márkus Aladár irta s a darab még ebben az estendőben a berlini Metropoi-szinbázban kerül bemutatásra „Weisse Flieder44 címmel, A .színházi szakemberek hatalmas sikert vár­nak tőle és mi sem tévedünk, ha azt jósoljuk, hogy a darabnak, amely a berlini premiert meg­előzően szombaton este kerül bemutatóra Kas­sán, nálunk Í6 hatalmas sikere lesz. A darab előkészületeivel kapcsolatban Már­kus Aladár is Kassára érkezett, hogy szemé­lyesen vegyen részt a próbák irányításában és személyesen dirigálja a szombati bemutató elő­adását. Alkalmunk volt beszélgetést folytatni a kitűnő szerzővel, aki a következőket mondot­ta darabjáról: — Fehér orgonák az Orosz idill, a Nyári farsang, a Kormányzó ur és a Cow-Boy c. da­rabjaim után sorban az ötödik, mellyel még bárom évvel ezelőtt készültem el. Tavalyelőtt átadtam a darabot a Király Színháznak, amely 1930 tavaszán akarta kihozni, közben azonban Kabos Gyula átvette a Fővárosi OperettszLn- ház igazgatását és kérésére a darabomat át­vittem hozzá. Javában folytak már a próbák, mikor a Fővárosi Operettsziház megbukott s ez természetesen derékban szelte el a buda­pesti bemutató előkészületeit is. A darabot az­után németre forditottam és tavasszal elküld­(*) A Magyar Tudományos Akadémia Ka- zánczy-ünnepségei. Budapestről jelentik: Ka­zinczy halálának századik évfordulója alkal­mából a Magyar Tudományos Akadémia ok­tóber 2-án, péntekéin — csatlakozva a sáros­pataki főiskola négy százéves fennállásának ünnepségéhez — Széphalmon, Zemplén me­gyében, ahol Kazinczy sírja és mauzóleuma van, országos jellegű emlékünnepet tart. Az ünnepség során az Akadémia elnöksége, a kormány képviselője és Kazinczy Gábor nyu­galmazott kúriai biró, mint a család képvise­lője koszorút helyeznek el a síron, amelyet egyéb hatóságok és irodalmi társaságok ki­küldöttei is megkoszorúznak. Október 18-án, vasárnap délelőtt fél 11 órakor az Akadémia saját palotájában ünneplés ülést tart, amelyen Berzeviczy Albert elnöki megnyitóbeszéde után Horváth János tart ünnepi előadást. (*) John Barrymore 8 a változott idők. John Bar- rymore, a Barrymore szinészcsalM legkiválóbb tag­ja, a legnagyobb Hamlet-szinéez volt Newyorkban. John Barrymoret a. színháztól elhódította a film és évekig ceak filmeken lépett fel. John Barrymore most Los Angelesben aratjau jabb sikereit, a Bilt- rnore Theatreb&n. Ismét színpadon van tehát. Ott c írm'•ad. Nem fog filmezni. (*) Ripor*dráma a (Egyházról. UjaJbban nagy di­vatba jöttek a riport-drámák. Most Oarco és Le Brett írtak J'rboriK de Kémmés elmen érdekes ri portdrámát, a nők fegybázáról. A drámának a párisi lton ab;,',a ne c szítj ház bán Da-gy síkor® volt novollisztikus részletektől és nem állít az iicoa közepére gticcses alakokat, hogy a vá­rosrészt élénkítse, halottnak látszó falak kö­zé százszázalékos életet visz azzal, hogy fe- lületek összevonásával és szegletek árnyas elmélyítésével! mozgást teremt a különben mozdulatlan témában. A kiállításon Őrlik, a németek nagynevű grafikusa is rész tvesz. Talán jellemző, ha azt mondom, hogy Őrliktól is függ néhány városrészlet a kiállításon, amelyek ugyan meglepnek pepecselő precizitásukkal, de Auerbadh Ernő festményei mellett úgy hat­nak, mint a préselt virág a növénygyűjte­ményben a leérti virág mellett. Ami a festői mondani való bensőségét illeti, Auerbachnak nem kell szög yenke,znie Kaethe Kollwitz előtt sem, akitől szintién van néhány grafi­kon a kiállításon. Tárgyilagos szemmel néz­ve megállapítható, hogy a két német művé­szein kívül ebben a klasszisban a prágai ki­állításon csak Auerbadh jön számításba. A prágai sajtó ennek megfelelően rendkívül meleg elismerésben részesítette a magyar festőt és ez a prágai bemutatkozás minden valószínűség szerint kezdete egy rendkívül érdekes művészi pályafutásnak. Neubauer Pál. tem Berlinben az egyik ügynökségnek. Nyáron megérkezett a válasz, amely elragadtatással szól a darabról s bejelenti, ho.gy a Metropol- Szinház fogja bemutatni még ebben az eszten­dőben. A berliniek nagy sikert jósolnak neki és. ha a jóslat beválik, akkor egy magyar darab megint csak a külföldi sikerek után kerül ha­za. Budapestre. — Egyébként a Fehér orgonák egy magyar pusztán és Amerikában játszódik le s a muzsi­ka is alkalmazkodik ezekhez a keretekhez. A librettó fordulatos, szórakoztató, a muzsika tele van részint magyar, részit amerikai motívu­mokkal, ahogy azt a keret kívánja. Eredeti mu­zsikát csináltam, a szivemből Írtam minden taktust s azt hiszem, hogy néhány számomnak hatalmas sikere lesz. Hallottam a kassai ma­gyar színtársulat jelentős nívójáról, amely ma a vidéki színházak sorában az első helyek egyikét foglalja el ® ez indított arra a gondolat­ra, hogy a darabot Kassán mutassam be elő­ször. Iván igazgatóval mindenben megegyez­tünk s örülök, hogy a Fehér orgonák magyar premierje, Budapestet is megelőzve, Kassán fog lefolyni. Beszélgetés közben zongorához ült Márkus Aladár s eljátszotta előttünk a Fehér orgonák néhány zeneszámát. Gsipkefinomságu kerin- gők, lágy gavottok és temperamentumos ma­gyar és modern számok váltakoznak a darab­ban. Valamennyi nagyszerű, hangulatos, érté­kes muzsika, különösen egy van közöttük, amely az utóbbi esztendők egyik legpompásabb színpadi száma lesz. így kezdődik: „Hej! cse-cse-cse bogár . . .! Azt hisszük, hogy a szombati premier után Kassán mindenki azt fogja dúdolni. (*) A „Viktória44 diadala Londonban. Lon­doniból jelenítik: Az egész! sajtó a színházi évad legsikeresebb eseményeként üdvözli a Földes—Ábrahám-féle Viktória című operett londoni bemutatóját a Pál a ce-színházban. Az összes lapok elragadtatással emelik ki a da­rab színes, eleven cselekményét és behízel­gő dallamos zenéjét. Az est Mse ezúttal is Dénes Oszkár volt. (*) Vígjáték két cigarettapapírról. Budapestről jelentik: Elkészült Lengyel Menyhért legújabb da­rabja, amelynek címe: Caruso vagy Ramses. A fur­csa címből aligha lehet kitalálni a darab tartalmát. A címben szereplő két név két cigarettapapiros már­kája s ekörül forog az uj vígjáték, amelyet október végén, Uray Tivadarral a főszerepben mutat be a Kamaraszinház. (*) Premier a prágai Maid Operefában. Péntekéin este mutatták be a prágai Malá Operaiéban a . Iíö- peniokii kapitány" című ötfoivo,húsos operettet, amelynek szövegól Fort Károly irta, zenéjét pedig a színház kainmeölere, a közismert, Vipler kompo­nálta. A főszerepet Buikoveky M. játszotta, aki első­rendű színész és Voigit. cipész, a köpenlök.1 kapi­tány szerepében elsőrendű volt. Valija Petrova, a közi ved velffiógnek örvendő ezubrett a oselódleány szerepében nagyszerűit nyújtott, továbbá kiemelendő még Káplán a polgármester szerepében, Mayeirova n szende Paula szerepét kitűnően kreálta és kelle­mes hangjával nagy tapsot ént el. A töbi szereplők is jók voltak. A zene fülbemászó, könnyű, unni Vlpler karmester érdeme. (Brogyányi Kálmán könyve) Szeptemberi hó folyamán jelenik meg a Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezet kiadásában a művészeti kérdésekkel foglal­kozó fiatal szlovén szikói magyar írógárda egyiik legismertebb tagijának, Brogyányi Kálmánnak összefoglaló munkája a szloven- szkói fesbőiművészetről. A nagy érdeklődés­sel várt könyv első rendszerező összefogla­lás a minden centrális segítés nélkül is erő­teljesen jelentkező festőművészeiről Szloven- szikón. Broigyányti könyvének szövegrésze koncepciózus tanulmányokban foglalkozik festőművésze tünk kérdéseivel, históriájával, művészeti problémáival, érvényesülési felté­teleivel. Egy-egy tanulmányban a könyv hozzáértő, komoly kísérletet nyújt a szlo- venszkói magyar és szlovák festőművészek értékelésére i>s. A szövegrészen kívül hatal­mas értéket képvisel a könyv gazdag kép­anyaga. Százat meghaladó számiban a szlo- venszikói festés csúcseredményei sorakoznak fel a festoény reprodukciók között. Ez a gyűjtemény különösképpen emeli a könyv amúgy is nagy értékét. Az illusztrációs anyagban a következő művészek szerepel­nek több képpel iis: Murmann, Erdélyi, Pro­ck ás ka, Karmos, Nagy Antal és Márton, Ja- schusdh, Fladhe, Gseh, HalászTíradil, Dex, Mákoviics, Hermély, Kieselbaoh, Nemes, Pa- tay, Lerohmer, Lesznay, Gwerck, Bazilidesz, Angyal, Weiner, Foltin, Galanda, Schubert, Fulla, Mousson, Rensa, Bazovszky, Reióhen- tal, Tiohy, Bauer stb. stb. A Szlovenszkó tá­lalján nőtt festőművészet első seregszemléje ez a felvonulás. A Kazinczy Könyv- és Lap­kiadó Szövetkezet céljaihoz mérten olcsó áron bocsátja forgalomba a könyvet. A Könyvbarátok Társaságának tagjai a f. évi sorozatban kapják meglepetés, és ajándék­képpen a drága kiállítású könyvet. Dísze­sebb kiállításban kevésszámú ama tőr pél­dány is megjelenik belőle. Megrendelni a Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezet-, nél (Kosice-Kassa, Éderrn. 9) vagy a PMH. kiiadóhivatalában lehet. (*) Égből pottyant férj. (A budapesti Belvárosi Színház csütörtöki bemutatója). Budapesti szerkesz­tőségünk jelenti: Barry Conners, akinek Fruskája annyi derűs percet szerzett a budapesti közönség­nek, most megint a vidámság jegyében jelentkezik. Uj darabja a francia vígjátékok könnyed, elmés ked.- vességével indul, de csakhamar átsiklik a helyzet- kómikum bohózat! sínéire, hogy végül mint hamisi- tatlan amerikai burleszk érkezzék a vaskos hatás- keltés végállomására. Cime már körülbelül jelzi is tartalmát. Arról van benne szó, hogy a texasi ökör- király szépséges leánya meg akar szökni egy éhenkórász filmszínésszel. Ám az utolsó percben meggondolja magát. Végszóra beleszeret a filmszí­nész gazdag barátjába, aki hasonló gyorsasággal viszonozza érzelmeit, minek örömére mindketten le­iisszák magukat a sárgaföldig, ahogy az már a „szá­raz" Amerikában szokás. Ilyen csinos állapotban, egy szintén tökrészeg békebiró-házaspár önfeláldo­zó segítségével kerülnek aztán abba a közös szállo­dai ágyba, amelyben reggel mint férj és feleség éb­rednek fel. Sejtelmük sincs róla, hogy tulajdonkép­pen mi történt velük. Fokozza a komplikációt a leány apjának s egy szemfüles riporternek váratlan megjelenése. A texasi prerik agg farkasa ugyanis roppant barátságosan — revolverrel a kezében — a házasságlevél urán érdeklődik a fiatal párnál, míg a Mindennapi Pánik szenzációért lihegő munka­társa rájuk uszitja a lap fotográfusát. Persze, a válságos helyzet a végén mégis jóra fordul. A kijó­zanodott bókebiró pótlólag titokban összeadja a sze­relmeseket, a zord texasi atya pedig mcgbókélten hinti áldását a boldog fiatalokra, akik remélhetőleg hosszú életűek lesznek mind e földön, mind e szín­padon. A kritikus ezzel a jókívánsággal körülbelül be is fejezte dolgát. Legfeljebb még annyit tart .szükségesnek megjegyezni, hogy a darab dialógus­szövete sokkal szellemesebb, frissebb és kulturál­tabb, mint figurái és fordulatai, aminek érdeme nyil­ván az illusztris fordítót Jíeltai Jenőt illeti, ő iga­zán aiz az „égből pottyant" segítőtárs, aki iránt Mr. Conners nem lehet, eléggé hálás. Az előadás kitűnő. Tarnay Ernő rendezése, Ákos Erzsi, Kovát® Terus, Ráday Imre, Dénes, Gózon, Berczy és Szigeti játéka minden elismerésre rászolgált. (K. A.) (*) Fodor László sikere Newyorkhan. New- yorkiból jelentik: Most volt. Newyorkiban Fo­dor László darabjainak, a Szeretek egy szí­nésznőt című színjátéknak bemutatója. Fodor László játéka az ismert newyorki rendező, Chester Erski.il beállításában került színre. A diarabot csodás kiállitásiban, gondos rende­zésben és elsőrangú szereposziásbau mutat­ták be. A főszerepeket Muriéi Kirkland és Wailler Ábel játszották. A premieren nagy és díszes publikum jelent meg, a legjobb han- igulalbau hallgatták végig Fodor darabját és mindenki hosszú óletet jósolt a mulatságos játéknak az amerikai színpadokon. (*) Igazgató válság a milánói Scala-sziliházban. A milánói Senki az idén csak december 25-én uydJlilk meg. Más években novemberben kezdődnek az elő­adások, az időm azonban még nincs igazgatója az Operaházinak. Borletti sfflemátor, a Scala -színház ál­1931 szeptember 20, raigáiraap. kuni főbiztosa befejezte a színház pénzügyi szaná­lását és visszaadta mgbizatásáit a konmánynaik. Ez­zel egyidejűén a színház eddigi igazgatója, CoLoan/ho kisasszony is megkapta felmondását. Utódjának sze­mélyére nézve még nem történt döntés. (*) A Magyar Minerva. A gzlovenezkói magyar­ság szépirodalmi és tudományos folyóiratának, az Uj Auróra havi kiadásaként megjelenő Ma­gyar Minervá-uak, legújabb száma a napokban látott napvilágot szokatlan gazdag tartalommal. A 36 oldalas és nagy oktáv alakban megjelent szeptemberi szám egyik legérdekesebb közle­ménye Bartók Bélának (Budapest) „Magyar nép­zene és uj magyar zene“ cimü cikke, amelyben a magyar zene ma élő egyik legnagyobb képviselő­je rendkívül érdekesen ismerteti a modern mű- zenében korszakot alkotó törekvéseit. Ugyan­csak nagy érdeklődésre tarthat számot Reményik Sándornak (Kolozsvár), Erdély nagy poétájának, költői szép megemlékezése az oly korán elhunyt Kuncz Aladárról, aki „Fekete kolostor" című ha­talmas alkotásával örök időkre beírta nevét a magyar irodalomtörténetbe. Reményik Sándoron kívül Kuncz Aladárral foglalkozik még Reményi József, a folyóirat kitűnő amerikai munkatársa is, aki naplójában közvetlen hangon emlékezik meg Prattinger Ferencről is, akinek szervező ere­je tette lehetővé, hogy Magyar és Endresz át­repülték az óceánt. Nyelvészeti körökben figyel­met fog kiváltani Orbán Gábor dr. (Pozsony) közleménye is. Marék Antal (Losonc) év W. Wimberger Anna (Pozsony) tovább folytatják nagy érdeklődéssel fogadott regényük közlését, mig Farkas Oeiza (Nemacki Elemir) és Tiohy Kálmán (Rozsnyó) egy-egy pompás novellával szerepelnek a Magyar Minerva hasábjain. A két művészi novellán és két regényfolytatáson kivül Govorkovich János (Eszék), Lakner Zoltán (Veszprém), Szombati-Szabó István (Lúgos) és Urr Ida (Budapest) szép költeményekkel gazda­gítják a folyóirat, tartalmát. Kázmér Ernőnek (Zágráb) Stefan Zweig uj könyvéről szóló be­számolója, továbbá C. G. Harlan-nak (Peking) és Alain Gerbault-nak (Páris) a kínai falról, illetve a polinéziai gyöngyhalászok izgalmas életéről szóró útleírásai egészítik ki még a változatos szám tartalmát, melyet melegen ajánlunk minden olvasónk figyelmébe. A juÜus és augusztus ki­vételével havonként 36 oldal terjedelemben meg­jelenő folyóirat előfizetési ára fél évre 15, egész 1 évre 30 korona. (Külföldön egy évre 6 pengő, 150 lej, illetve 60 dinár.) Egyes szám ára 3 ko: ‘ róna, mely bélyegben is beküldhető. (Amig a készlet tart, 18 koronáért kapható az 1930. évfo­lyam 1—6. szám is.) Az előfizetési összeg ugyancsak a Magyar Minerva kiadóhivatala cí­mére (Pozsony-Bratislava, Kertész-ucca 1.) kül­dendő, mely ldvánságra készséggel küld csekk- lapot- A folyóirat egyes számai Pozsonyban a Steiner, Stampfel és Szent József-könyvkereske- désben és Weisz M.-nél kaphatók. (*) Uj Ábrahám operett. Ábrahám Pál most ké­szült el uj háromfelvonásos operettjével. Az ope­rett cime: Nem vagy az én esetem; szövegkönyvét Friedmann-Frederich irta; bemutatója februárban lesz a berlini Metropol színházban. A főszerepekét: Bársony Rózsi, Dénes Oszkár és HaroldN Pauleen játsszák. (*) A Komáromi Dalosegyesület jubiláns férfi­karának megalakulása. Komáromi tudósítónk jelen­ti: A Komáromi Dalegyesület, — melyet 18G3. év- ben alapított Komárom egyik nagyemlékű fia, Molnár Ádám ügyvéd és későbbi királyi ügyész, aki 1 a- Himnusz megzenésitésének egyik dicsérettel ju­talmazott pályázója is volt, — közeleg fennállása- íj nak hetvenéves évfordulója felé. Komárom legrégibb \ kulturális egyesületének működő kara az uj luez- trumra most tartotta nagy érdeklődéssel kisért ; alakuló gyűlését. Az értekezleten Fülöp Zsigmond | ügyvezető elnök töltötte be az elnöki tisztséget és ! buzditó szavaira a lévai országos dalosversenyen aratott siker hatalmas erkölcsi hatása alatt kilenc ’ uj tag lépett be, akikkel együtt 55 működő tagja lesz a férfikarnak. Nagy figyelemmel késérték a Dalegyesület fiatal karnagyának, Schmidt Viktor­nak előterjesztését, amely gazdag művészi progra­mot nyújtott a megalakult kar részére. (*) A János vitéz nyitja meg a csikágói világkiál­lítást. Budapestről Írják: Budapesten járt John Vin­cén t, a newyorki Germán Grand Opera Hou&e igaz­gatója, aki a magyar Hudák Juliska táncművész- • nő férje és itt tárgyalásokat folytatott arról, hogy j a János vitézt eiöadatja Amerikában, budapesti j együttessel. A János vitéz bemutatására külön palo­tát építenek a kiállítási városban. A magyaros mo- ' dórban tervezett színház sokezer néző befogadására lesz alkalmas. AZ IVAN-SZINTÁRSULAT MŰSORA KASSÁN: Vasárnap délután: Vihar a Balatonon. Opereth Vasárnap este: Huszárfogás. Operett. Hétfő: Huszárfogás. Operett. Kedd: Huszárfogás. Operett. Szerda: Jullusl éjszaka. Vigjáték-ujdonság. Csütörtök: I. Mon Paris! Operett-ujdoneág. II. An­gyal az őrszobán. Szimmü. Irta: B. Palotai Boris. III. Drei Herzen lm a/* Takt. Operett. Péntek: I. Mon Paris. II. Angyal az örszobán. III. Drei Herzen lm */* Takt. Szombat délután félhelyárakkal: A törvény nevé­ben. Szombat este: Fehér orgonák. Márkus Aladár szen­zációs operettjének bemutatója. A POZSONYI MOZIK MŰSORA; ÁTLÓN: Dreyfus. (Német beszélőfikn.) Fr. Kortner. A PRÁGÁI MOZIK MŰSORA; ALFA: A sasfiók. (Rostand drámája.) 2. hét. FLÓRA: A varázskeringfl. (M. Ghováller.) LUCERNA: Férfiak oílzid-on. ’VhM Budapesti és berlini premierléi megelőzve Kassán kerül bemuta­tásra egy nagyszerű magyar operett Á darab elme; „Fehér Orgonák**, szerzője: Márkus Aladár

Next

/
Thumbnails
Contents