Prágai Magyar Hirlap, 1931. szeptember (10. évfolyam, 198-222 / 2715-2739. szám)
1931-09-20 / 215. (2732.) szám
12 1961 szeptember 20, vasárnap. Eleiántkezelök előnyben Az első keresetére mindenki büszkén emlékszik vissza, de igazán büszkén csak az az amerikai, aki mondjuk: cipőmadzag kínálásával kereste meg első centjét. Az ujságáiru- sitás, cipő ma drogkereskedelem — kicsinyben, ma már olyan elengedhetetlen kelléke a híressé vált amerikaiaknak, mint Erópáiban a legalább is a „jobb családiból" való származást bizonyítható nemesi oklevél. A film világának hoolywoodi csillagai és kisebb égitestjei természetszerűleg követik a bennszülött nagyságok példáját s szívesen jelölik meg első keresetük forrásaként az élőbb említett foglalkozásokat, vagy ezekhez hasonlót. A legérdekesebb a dologban az, hogy néha ennek ellenére is igazat mén dánok ezek a hírek. így például, az amerikai híradás előtt is tudtuk, hogy Greta Garbó kalapgyárban volt modell s azért kapott fizetést, mert érdekes, szökés fején jól festettek még a kevésbé Ízlésesen sikerült modellek is. Hozzá hasonlóan kereste kenyerét Norma Shaerer is, aki óránként ötven centért állt reklám!otograf iákhoz modellt, mindig más ruhában, kalapban, kesztyűben. Ramon Novarrő, mint nem egy film-, akár szinpadi kollégája, — kereskedő segéd volt egv dnrangói gyarmatáru-üzletben. Huszonöt pesot kapott havonkint. Buster Keaton már csecsemőkorában kapott állást egy vándor varieté-társulatnál. Ez az állás fizet és nélküli volt, mert szülei voltak a '-áriété tulajdonosai. Pénzt csak későbbi éveiben keresett, — nyúl tenyésztéssel, Ezeket a nyulakat a társulat ékesebb tagjai vették meg tőle. Marié Dressler angyali minőségben kereste meg az első húsz centjét. Ekkor nyolcéves volt s mint angyal, egy műkedvelői előadáson működött. Lawrance Tibett moziénekes volt. Estén- kint öt dollárt keresett. Jothn Gilbert önkéntes szolga és kifutó volt ugyancsak varietétulajdonos szüleinél s keresete azokból a borravalókból állott, amelyeket a társulat tagjaitól kapott. William Haines tejkihordó fiú volt, Walace Berrv pedig nyolcéves korában elefántápoló. Vizet hordott az elefántnak és ügyelt a ketrec tisztaságára. Joan Orawford árusitónő volt egv áruházban. Végül, a Metró sztárjai után meg kell említeni a vállalat elnökének, Louis B. Mayer- nak első keresetét. Tekintettel arra, hogy ebben a sorozatiban ő lég rang idősebb, ugyan mivel kereshette kenyerét? Természetesen u j ságárus it ássál. Amennyiben ezek az adatok megfelelnek a valóságnak, meg van a magyarázata annak, hogy egyik-másik szereplő mért nem tudja valóban művészien kifejezni azt, amit kellene. Lehet, hogy éppen az elefántra gondol... ■— Három évi fegyház egy halálos kimenetelű verekedésért. Kassai szerkesztőségünk telefonálja: A kassai esküdtszék Móricz-tanácsának elnöklete mellett ma tárgyalta Tokár Antal 26 éves aranyhidat asztalossegéd bűnügyét, akit az ügyészség halált okozó súlyos testi sértéssel vádolt. A vádirat szerint a legény ez év február 21-én éjszaka Arany- hida községben verekedés közben egy hosszú konyhakéssel kétszer oldalba szúrta Fabicsics Mihály falubeli legényt, aki a szúrások következtében nemsokára kiszenvedett. Ma került az ügy az esküdt- széki főtárgyalóra, amelyen Tokár Antal bevallotta bűnösségét és tanuk is megerősítették ezt a vallomást. Az esküdtek halált okozó súlyos testi sértés bűntettében mondatták ki bűnösnek Tokár Antalt és ezért a bíróság háromévi fegyházra ítélte. — Női feltalálók kiállítása. Newyorkból Írják: Megrendezték a női feltalálók első nagy kiáltó á- sát, mely több szempontból túlhaladta még a leg- vérmesebb feminista várakozásokat is. A szabadalmi hivatal közzétette, hogy egyedül a múlt évben több- mint 15.000 találmányt szabadalmaztattak a nők az Egyesült Államokban és hogy a női feltalálók száma az utóbbi tizenöt évben állandó emelkedést mutat. A találmányok nagyrésze ellentétben a várakozásokkal, nem a házi élet apró szükségleteire vonatkózik, hanem igen érdekes és uj meglátásokat, ötleteket valósit meg az ipar, a közlekedés, sőt a földművelés technikájában is. Mint 37 amerikai újságok észrevették, a találmányok között egyetlenegy sincs, amely érintené, az ideális bölcső problémáját, mely pedig régóta foglalkoztatja az amerikai anyákat. — A hiszékeny munkanélküliek csalója. Nagy- röoéről jelentik: A nagyrőcei csendőrség furfangos szélhámost tett lakat alá a napokban. Murány, Nagyrőce, Ratkó és Tiszolc környékéről nap-nap mellett feljelentések érkeztek be a rendőrségre, hogy egy csehországi fa terme lő cég alkalmazottja munkásokat toboroz, a jelentkezőktől munkakönyv kiállítására fejenként I korona 50 fillért inkasszált és azután, mint ki dolgát, végezte, faképnél hagyja az embereket h, más vidékre teszi át székhelyét. A munkanélküliek szélhámosa után a rendőrök széleskörű nyomozást kezdtek és sikerült is Fetrovics le- roric 45 éves állásnélküli volt fnmnnipuláne személyében horogra keríteni. A jeles mák virág 17 községben operált a nern mindennapi trükkel /f- mintegy ötszáz állást, kereső munkanélkülit f/.apott, be azzal, hogy a másfélkorona ellenében keresethez juttatja őket. Előzetes letartóztatásba helyezték h átadtál a nagyrőcei járásbiróság- í>»k. •elöntött volna a tenger, ha a hollandok kitűnő és monumentális gátrendszerre! meg nem védelmezik földjüket. Büszkén is hirdeti a régi mondás: Deus unaTe, Batavus litora fe- cit: Isten csinálta a tengert, a hollandus csinálta hozzá a partokat. Helgolandon is nagyszerű kulturmunkát végzett a német kormány, amíg módija volt hozzá. A sziklákban támadt repedést állandóan toldották-Joldották, cem-enttel plombirozták, az omladozó falakat hatalmas kőgátakkal, gránit és bazalt- barrierekkél támasztották alá, amelyek szilárdan állottak ellen a tenger ostromának. A háború és az infláció azonban megakadályozta ezeknek a védmüveknek továbbépítését és jókabban tartását. Végre, amikor a hullámok előretörése már a nagy I.ölHrvT'l megépített parti utat kezdte vesz élvezi ebi:. 1925- iben a német kormány újból ’ lm -■•■'■'•'"■■dl a védőmüvek megerősítéséhez. De :■ - h '.:ái a folyton növekvő gazdasági krízis ; •"■'•etkezlé- ben abba kellett hagyni. Most a/uir i a tenger ostroma újból 2000 köbméter sziklát tört le a szigetből. Hogy az évszázadok folyamán, a történelmi időkben mennyit ragadott el már a tenger Hollandiából, azt nagyon nehéz megállapítani, amennyiben a tudományos mérőmunkák csupán a XIX. század folyamán fejlődtek ki. Helgoiandiról a legrégibb feljegyzés Németország krónikásának! bremdeni Ádámnak 1072-ből származó müvében van, amelyben a sziget nagyságát 8 mLUiaria hosszúságban és 4 mi Ili ári a szélességben adja meg. Ez körülbelül 800—400 hektár terjedelemnek felel meg. Ha az adatok helyesek, akkor a krónikás korában a sziget ötször volt nagyobb mai területénél. A krónika a szigetet nagy, termékeny földnek irja le, amely pompás stratégiai helyzete következtében, tovább termékenysége miatt kedvelt tartózkodási helye volt a középkor kalózainak. Ötszáz évvel később Mejer János kartográfus rajzolta meg Helgoland térképét, de ez sem ad képet a sziget nagysági viszonyairól, mert Mejer térképe a sziget hosszúságát még kisebbnek veszi fel, mint amilyen jelenleg. De a térképről látható, hogy az a komokzátony sziget, amely mint kis önálló sziget keleti irányban félkilomiéter távolságban fekszik Helgoland tói, Mejer korában egybefüggött az anyaszigettel, azt tehát azóta rágta el a tenger. Helgoland tehát régebben keleti irányban jóval hosszabbra nyúlt, mint amekkora most és ebből magyarázhatjuk a régebbi, különben érthetetlen nagysági adatokat. így érthetjük meg a virágzó mezőgazdálkodásról szóló jelentéseket is, amelyek különben érthetetlenek volnának. A homoksziget és a fő sziget közötti egyre lazuló összefüggést 1720-ban egy hatalmas szökőár szakította meg. Irtózatos volt ennek a természeti katasztrófának pusztítása, hét falu merült el a tenger habjaiban. Helgoland egykori síksági része tengervíz alá került., keleti partja pedig kis homok szigetté változott, amely apadás idején csupán hat méter magasságra emelkedik a tenger színe felé és amelynek nagyságát minden tengeri vihar megváltoztatja. Most már csak a sziklák világa maradt a he] goi and iák 1 akoliéi yéü 1. Á sziget ma 1.600 méter hosszú és legnagyobb szélességében ötszáz méter. A leginkább veszélyeztetett része az északnyugati oldal, amely éles csúccsal fogja fel a hullámtörést és a viharokat. A kőzet itt alaposan felbomlott, kőoszlopok váltak le a szikláról és állanak szabadon a tengeriben, nagy öblök és kapuk nyitnak utat a hullámtörésnek. 1898-ban pontos méréssel 50.6 hektárban állapították meg a sziget nagyságát. A geológusok úgy becsülték; hogy a tenger ostroma a szigetet 800 év alatt teljesen elpusztítja és elhordja helyéről. Röviddel a háború kitörése előtt ujabb mérést végeztek és a sziget ekkor már csak 50.4 hektár volt, tehát kétezer négyzetméterrel kevesebb, mint 15 évvel azelőtt. Közben azonban a megtámadott helyeket, a tenger tovább rombolta. Ha azonban a védőmunkákat megfelelő módon tudják folytatni, úgy remélni lehet, hogy a geológusok jóslata nem válik valóra és Helgoland a tenger rendkívül lievets ostromának ellenére mégis csak megmarad. Prága, szeptember 18. Ezekben a napokban beszámoltunk egy eseményről, amelynek inkább geológiai érdekessége van. Német lapok jelentették, hogy Helgoland sziget egyik partján mintegy 2000 köbméter föld- és kőtömeg zuhant le. A hegyomlás olyan nagyarányú volt, hogy a felső szigeti ut egy szakaszát is magával rántotta a mélységbe, tehát a szigeti utat most jelentékeny mértékben hátrább kell helyezni. A tenger rombol és épít. Ott, ahol erős a tengervíz hull ám ostrom a, ahol gyors áramok sodródnak a parthoz, állandó romboló munka folyik. Ott, ahol alig van parti hullámverés, ahol nincsenek sodró áramok, amelyek a folyók által a tengerbe hordott törmeléket elszállítsák, ott fokozatosan épül a föld. Ilyen épülő munkát látunk például Felső- itália keleti partvidékén, különösen a Pó torkolati vidékén, ahol a partvonal évről-évre előrehalad a tenger belsejébe. Olyan rohamos itt a szárazföld bővülése, hogy megifgyelhető és megállapítható. Az a pinea-liget, amelyről a császári kor hisztérikusai azt írták, hogy közvetlenül az anconai parton terül el, ma már 24 kilométer távolságban van a partvonaltól. Régi római tengeri fürdőmaradványokat fedeznek fel, mélyen benn a szárazföldön. A geológusok meg is állapították, hogy olyan rohamos itt a tenger feltöltése, hogy kiszámítható időn belül az olasz part egészen Isztriáig fog előnyomulni. a trieszti öbölből tehát belső sós tó lesz, amely a nagymennyiségű folyóviztömegek következtében fokozatosan megédesíti, aztán feltöltődik- úgy hogy Trieszt városa még a történelmi időkben eléri azt a sorsot, hogy nem lesz tengeri kikötő, hanem a .partvonaltól mintegy kilencven kilométer távolságban fekvő belső város. Helgoland szigetet viszont a végső pusztulásra ítélte a tenger. A tenger és az eső egyesült erővel dolgozik a kis sziget elkordásán. A tenger elsodorja a lezuhanó sziklákat, az aláhulló kőtörmelékeket, simára és meredekre koptatja hullám csapásával a sziklafalakat és alattomos módon folytonosan belerág a sziklák tövébe, odvakat vés bennük, úgy hogy a tenger vize felé messzire kiugró szikla-fokok keletkeznek. A sziklák csupasz felszínére viszont az eső hull alá, amely finom erec-skékékben szivárog alá, parányi kis sziklaüregekben gyülemlik meg. kioldja a kőzetekből az ásványos alkatrészeket, folytonosan ujabb és ujabb lyukakat mar, mindig mozgásban van. mindig arra törekszik, hogy mélyebbre és mélyebbre jusson. Tartós munkájával el- málasztja, porhanyóévá teszi a sziklatömböket, amelyekben megszakad az összetartozás szilárdsága. A magába szívott víztömegektől a szikla súlya rendkívül mértékben megnövekszik, a tengeri árcsapás által megtámadott alapzatra a felső sziklatömbök nyomása mind súlyosabbá és súlyosabbá válik, mig végül a veszélyeztetett sziklafal leszakad, a sziget megkisebbedik. A lezuhanó törmelékek most hatalmas sziklabarriert vonnak a fal előtt, egyelőre megszűnik az omlás, azonban nyomban kezdetét veszi a sodró áramlások munkája. A tengeri áramások elsöprik a v3dő szik- labarriert és azután újból csupaszon áll a hullámesapások ostroma előtt a sziklafal és az egész folyamat elölről kezdődik. A helgoland! sziklasziget tehát természetes felépítése következtében állandóan a viz kétfajta behatásának van kitéve és feltétlenül megsemmisül, ha megfelelő védőintézkedéseket nem tesznek. A sziget alapzata egy hatalmas. 380 inéter vastagságú kőréteg, amelyre 59 méter vastagságban ülepedtek le a tulajdonképpen szigetalkotó homokkörótegek, amelyeknek vöröses színük van. Mindkét kőzetfajta ősi geológiai korból származik és ez a tengerben magányosan álló sziklaképződmény összefüggésben áll — legalább is geológiai tekintetben — a német középhegyek rendszerével, amelytől valamilyen geológiai katasztrófa következtében szakadt el. A h el golap dl vörös homokkő kevésbé ellenálló az esővízzel szemben, amely a tengeri levegőből jókora mennyiségben vesz fei magába szénsavat. Ez a szénsavas viz rendkívüli mértékben oldó hatású, különösen ismeretes ez a. tulajdonsága méezkőhegységekben. Innen magyarázható a cseppkőbarlang keletkezése is. A helgolandi sziklákban ez a szénsavas esővíz feloldja azokat a kötőanyagokat, amolyek a szikla tömörségét adták meg, a szikla töredezni romlani kezd, mint az odvas fog. Az esővíz kémiai munkájával párosul a mechanikai tevékenység. Télen az esőcseppek megfagynak, ennek következtében térfogatuk jelentékeny mértékben kitádul s tudjuk, hogy ennek következménye a repesztés, a robbanás. Temérdek apró robbanás őrli a sziklát, amely mind lazábbá és lazábbá válik. Az ember megkísérelte, hogy a természet e romboló munkájának gátat vessen. Évszázados harcét folytat az ember a romboló tengerrel szemben. Különösképpen Hollandiáiban csadiálafcoe ez a munka, amelyet régóta — Vilmos császár unokája a Ford-gy&rban. Vilmos császár unokája, Lajos Férd iné nd herceg, Detroitiba érkezett és jelentkezett Henry Lordnál szel gátat tételre. A herceg már nagyban tanulmányozza a Iiires Ford gyári 'rendszeri. Mihelyt eléggé tökéielesilotle tudású:! a gyári ismeretekben, a to*atigelesi fióktelepre fogják kihelyezni. Visszatér a maii... EGY KIS CSEVEGÉS AZ ŐSZI DIVATRÓL — Halló, te vagy az, drágám? Igein már itthon vagyunk imándinyájjan. Hazajöttünk a nyaralásból. ... Hát persze, lebarnulva, azaz „leégve" ... ... Vigasztal ódhatez, én is ilyen méiabuisiain átlók a ruhásszekrény előtt. Egyszerűen nincs mát fel- veunem. Mert ugye, ezekhez a bolondos kis Eugié- uk-kalapdkíhoz csak nem hordhatom a tavalyi ruháimat? Te, gondolt ed volna, hogy egyszer még a kalapok után igazodnak majd a ruhák? Hiába, ma a kafapoenő irányítja a divatot. ... Kérlek, ne szakíts mfodig félbe! így nem tudom eimou-danii a legfrissebb divátlhtreimet. Azt persze te is tudod, drágám, hogy megint a tweed, • a kötött ruha, a jersey, a kosztüm vezet. De a jumperekre és tbikóruíhákTa külön figyelmeztetlek, le, aki sporthölgy vagy, nem nélkülözheted. ... Az ötórai és úgynevezett cocktail ruhák ás még mindig a fekete szint favorizálják. Fekete- fehér, fekete-rózsaszín. A délutáni ruhák persze többnyire csak krepp georgiettből, maroccaimból és szatiniből készülnek. Viszont átmenebi kabátot a barnának és szürkének minden árnyalatában látni. Általában divatos színek, mint minden ősszel a •barna, a szürke, a szürkének egy bizonyos zöldes- kékes változata és a nem kiabáló, elmosódott sötétzöld. De a bársony is nagy divat: a bársony- kabátok, kosztümök, ruhák, lehetőleg prémezéssel Csak el ne felejtsd: nem délelőtti viselet. Délelőtt mindig sportszerűen és angolosan kell öltözni, ez zabály, ami az elegáns nőre kötelező! ... A sportkabátokon a szőrmegallér leopárd, tigris, oppoezum. És ha már ennél a témánál tartunk: ha rövidre vágatod a tavalyi rossz szőrmekabátod, ismét szép lesz és az utolsó divatnak hódolsz. Rövid szőrmekabát eredeti kis kézelőkkel, esetleg antilop- vagy bőrövvel ideális ruhadarab karcsú asszonyoknak. Gyönyörű szőrmesálakat is látni, lazán megkötve. Nem is olyan drága, mert darabokból készül. Utazásra és ©portra pedig a szőrmémeílény a legmelegebb. Igazad van. Paris és Newyork a muffot propagálja. És ha már úgyis nagyanyáink -után öltözködünk, miért ne jöjjön vissza a mníf is? Hiszen nemcsak bájos, de praktikus viselet: megvédi a kezet a hidegtől. Azt hiszem, a háború előtt hordtuk utoljára. A tél fogja eldönteni, hogy milyen rokonszenv fogadja. Andreae Ella. — Chaplin weekendje Angliában. Londonból jelentik: Chaplin, a kires filmszínész Párisiből Londonba érkezett, angol barátai meglátogatására. Chaplin a weekendet Winston Churchill vidéki kastélyában, Kent grófságban tölti. xx A „Cigelka" jódos gyógyvizekről. Idősebb korú orvosaink javarésze bizonyára még fmlé- kezni fog egyetemi évei során a kathedráról gyakran hangoztatott devizére: „Wenn mán nicbt weiss, wie wo, warum, verordnot mán Jodkalium". És valósággal akkor is, ma is, a jódkálium 8 annak tulajdonképpeni hatóanyaga: a JŐD volt az a csodaszer, az a panace. mely a legkülönbözőbb bántalmak ellen, a még oly rejtetten lappangó, jóformán ki nem deríthető kóros elváltozások ellen jő hatással volt. „A jód jót tesz"! hangzott a jelszó. Ez az oka annak, hogy mig a gyógyszerek zöme a divat szeszélyeinek vannak alávetve, — emlékezzünk csak vissza a főfájás elleni szerekre, hol a chinin hajdani uralmát fölváltotta az antipirin, majd az aspirin, utóbb a pyramidon, — ezzel szemben a Jődkészitmények mai nap is dominálnak a gyógyhatá9 terén. És ha joggal tnosolygunk is sok ásványvíz nagyhangú hirdetésein, melyet tulajdonosa minden lehető és lehetetlen baj ellen mint csalhatatlan panaeeat magasztal, mégsincs jogunk kétkedéssel fogadni a jódo« vizeknek tulajdonított gyakorlatilag kipróbált, tapasztalatilag bevált szinte varázshatását a legkülönbözőbb betegségek ellen. Ki hitte volna vájjon, amig csak Grossich fiumei orvos meggyőzően kimutatta, hogy a Jód- tinktura a leghatásosabb fertőtlenítő szer, úgy, hogy még a hasfalat is veszélytelenül megnyithatjuk előző jódecsetelés után. A múlt századnak egyik jőhirnevü vegyésze birokra akarván kelni a természettel, pontosan vegyelemezte a bor összetételét s azután művi utón, pontosan a nyert adatokat és adagokat fölhasználva bort gyártott De minő rettenetes izü és hatású kotyvalék volt ez a műbőr a természetes borhoz képest Ugyanez a helyzet, ha mesterséges és természetes tápanyagok között párhuzamot vonunk, avrgy ha a mesterséges ásványvizeket összehasonlítjuk a természetesekkel. Amint nem kell szakembernek lennie valakinek, hogy belássa, miszerint bármely mesterséges ételnél szívesebben veszd be és dolgozza föl a gyomor pl. a rostélyost, vagy ropogósra sült kacsacombot. Ugyanúgy nyilvánvaló, hogy a föld mélyében és méhében, szóval a Teremtő Isten vegykonyhájában készült, tehát a Természet adta „Cigclkai" jódos viz hatása biztosabb és cél hoz vezet őbb. mint a vegyi gyárakban fabrikált jódsó oldat Egyébként „minden Demosthenesnél szebben beszél a tett**! Minden reklám mögött ugyebár önérdek, sőt haszonleső szándék lappang; ezért szkeptik * ma a nagyközönség mindennemű reklámmal szemben. Ám szívleljék meg akkor a szentlrás ezen szavait: „Mindeneket megpróbáljáiOk s ami jó, azt megtartsátokI** Rajta tehát, próbálja meg az, kínok baja van a gyomrával, meszesednek az erei, duzzadtak a mirigyei, golyvája van, nem tiszta a vére, Urákog a gégéje, zihál a melle, hogy minő hatással lesz rá a „fügéiké** Jődoa gyógyvíz fogyasztása a tőgyen azután a saját magán tapad*- taltak alapján belátása szerint. A „CIGELKA" gyógyvizek megrendelhetők: „CIGELKA" Jődoa gyógyforrások vállalatánál Csehy & NVachter. Bardejoy (Bártfa), Sxlovensxkó (ÖSR), ^ , Nyolcszáz évet jósolnak a geológusok a tenger ostromában egyre pusztuló Helgoland szigetnek Az elmúlt napokban ujabb hatalmas kőtömegek szakadtak le a szigetről — A védőmunkák abbamaradáaa miatt a pusztulás egyre nagyobb arányú
