Prágai Magyar Hirlap, 1931. szeptember (10. évfolyam, 198-222 / 2715-2739. szám)

1931-09-19 / 214. (2731.) szám

Lengyel, csehszlovák és francia pénzekből folyt éveken át a német békeegyesüetek propagandáid Szenzációs politikai hátterű becsűletsértési és rágalmazást pert tárgyal a berlini bíróság — Érdekes vallomások a német pacifisták nemzetközi összeköttetéseiről Berlin, szíeptemibieT 18. A mo átüti tör­vényszék 'tanácsa Bues dr. ednökletö alatt egy becsüLetsértési és rágalmazási per tár­gyalását kezdte meg, amelyben a német békeegye síi let nevében Fritz Küster szere­ped panaszosként. A békeagyesület erkölcsi hitelén esett sérelmet akarja reparáltatni. A csorbát több jobb- és baloldali lap ütötte az egyesület renoméján, amikor azt a vádat hangoztatták, hogy a német békeegyesület a lengyel, csehszlovák és francia kormánytól, illetve ezekhez a kor­mányokhoz közelálló személyiségektől kap nagyobb anyagi támogatást. A német békéégyesület és finanszírozói kö­zött — e lapok szerint — Friedridh Withelm Förster, a jelenleg Párisban élő pacit ista hozta volna létre az összeköttetést. A béke­egyesület fejére olvasott vádat először Kurt Hiller dr. szocialista író hangoztatta, tőle át­vették a német jobb- és baloldal nagyobb sajtóorgánumai. A bíróság az inkriminált állításokra vonatkozólag elrendelte a való­diság bizonyítását és megkezdte a lelek ál­tal benevezett tanuk kihallgatását. A taauk vallomásából nagy vonalaiban a következő kép bontakozott ki. Förster tanár, akit a párisi német követségen eskü alatt hallgattak ki, azt vallotta, hogy ő semmiféle idegen kormány támogatását nem szerezte meg a német békeegyesülietnek, elismerte azonban, hogy a francia Emberi Jogok Ligája 30.000 fran­kóit juttatott Sehwann pacifista Írónak azzzal a rendeltetéssel, hogy e<zt a pénzt paci­fista propagandára használja fel. RádI professzor az Emberi Jogok Ligájá­nak cseh szlovákiai szervezete megbízásá­ból nagyobb ö-sszegeket küldött Németor­szágba, összesen mintegy 85.000 márkát. Egy nyugatsvájci békebarát 6000 márkával járult hozzá a német békepropagandához. Förster tanár arról is említést tett, hogy Sehwann német pacifista iró a lengyel! saj­tóban megjelent cikkeiért három ízben 500—500 márkát kapott honoráriumként. Hötcher iró, akit szintén tanúként hallgat­tak ki, azt állítja, begy a csehszlovák kormány rendelkezési alapjából 6000 márkát jutat­tak ell a nyugatnémetországi békeegyesü­let pénztárába. Erről a támogatásról azonban a panaszos Küster Fritz nem tudott. Kurt Hiller dr. szocialista iró, aki elsőül emelt vádat a német békeegyesület ellen, teljes részletességgel indokolta meg állítá­sát. Kiemelte mindenekelőtt, hogy megkü­lönböztetést kell tenni a német békeegyesü­let, mint alapszabályokkal rendelkező orga­nizáció és a német békémO'Zgalom között ak­kor, amikor hivatalos külföldi pénzek meg­szerzéséről és felhasználásáról van szó. Nem kétes, hogy bizonyos klikkek kaptak ilyen külföldi hi­vatalos pénzeket. Ezek a klikkek a német békeegyesüleit és más békeorganizációk funkcionáriusaiból alakultaik. Az ő kezü­kön mentek át azok a pénzek, amelyekkel a francia, lengyel és csehszlovák kor­mánytényezők, vagy a hozzájuk közelálló szeméQyek támogatni kívánták a német béke mozgalmat. A tanú nem tartja valószínűnek, hogy a kérdéses békepro^agátorok ezeket a külföl­di pénzeket vagy azok egy részét maguknak tartották volna meg, sőt véleménye szerint nem fér kétség ahhoz, hogy a szubvenciókat az utolsó pfennigig politikai ideáljaik érdie­kében hasznosították. Amikor a békeegyesü- let és más békeszervezetek funkcionáriusai­ról beszél, akkor elsősorban Fritz Küisterre és Sehwannra gondol. K üst erről tudja, hogy az úgynevezett ,.Moritz-Fond“-bÓl, amelyet légionárius vagy Masaryk- és Benes-Fendnak is nevez­nek, pénzt kapott. Erről a hozzájárulásról különben Förster ta­nár azt állította, hogy tulajdonképpen svájci forrásból származik. A továbbiakban Hiller dr. elmondja, hogy Förster tanár 1925-ben Géniben hozta össze Remeit Schwannal, aki akkor már ismertebb alakija volt a né­met pacifista mozgalmaknak. A találkozás­nak a folytatása az lett, hogy a német Emberi Jogok Ligája 100.000 márka támogatást kapott, de ezenkívül Schwauinak külön is rendelkezésére bo­csátottak 82.000 márkát. Ezt a békeegyesület illetékesei is elismerik, csupán arra hivatkoznak, hogy a a kérdéses összeg nem a csehszlovák kormány rendelkezési alapjából való, hanem a cseh­szlovák Emberi Jogok Ligájától érkezett. Ezzel szemben Hiller arra mutat, hogy abban az időben Csehszlovákiában még nem állt fenn az Emberi Jogok Ligája. A Csehszlovákiából érkezett támogatás lehetővé tette, hogy az emberi jogok német ligája ezer példányt kapjon Küster lapjából (Das Andere Deutechland), ami más szóval annyit jelent, hogy a csehszlovák pénzekből indirekt utón a né­met békeegyesület működését finanszíroztak. A külföldi pénzek természetesen nem minden feltétel nélkül bocsáttattak a német békeegyesü­let rendelkezésére. Akik a pénzt kapták, számítottak arra, hogy olyan pacifistáknak juttatják, akik hajlandók Paris, Varsó és Prága politikai törekvéseit tá­mogatni. Kari Misch dr. szerkesztő tagja volt egy döntőbí­róságnak, amelynek feladata volt vizsgálat tár­gyává tenni Hiller dr. ama állításait, amelyek szerint a német békemozgalmat külföldi pénzek­kel menedzselték és hogy ezek a támogatások túlnyomó részt Fritz Küster kezeihez folytak. A moabiti biróság előtt Hiller dr. elmondja, hogy a becsületbiróság tüzetesebben foglalkozott Sehwann lengyelországi kapcsolataival. A német békemozgalom vezetői közül egyedül Sehwann állott lengyel körökkel összeköttetésben. Sehwann azt állította, hogy a háromszor 500 márkát cikkeinek honorá­riumaképpen kapta s a díjazásért csak azért fordult a lengyel követséghez, mert az akkor akuttá vált német—lengyel gazdasági háború körülményessé és kinossá tette volna a köz­vetlen érintkezést. Hiller dr. ezzel szemben úgy vélekedik, hogy ez a védekezés csupán a valóság leleplezésére szol­gál éspedig elleplezésére annak, hogy Sehwann lengyel hivatalos köröktől kapta a szubvenciót. A becsületbiróság tagjai ebben az ügyben arra az álláspontra helyezkedtek, hogy bár nem lehetett Schwannra rábizonyítani lengyel hiva­talos pénzek átvételét, eljárása mégis gyanút keltő. Ezért a biróság azt tanácsolta, hogy Schwannak ne osszanak ki többé szerepet a német békeegyesületben. Foglalkozott a becsületbiróság a francia pénzek kérdésével is, megállapítva, hogy Küstemek semmi dolga sem volt azokkal, viszont konstatálva azt is, hogy francia pénzek való­ban bekerültek Németországba éspedig a nyu­gatnémet békeegyesületen keresztül. A cseh­szlovákiai Moritz-Fond ügyében csak annyit tudtak megállapítani, hogy azokat az összege­ket a német Emberi Jogok Ligája kapta. Annakidején az Emberi Jogok Ligája is becsület­biróság utján vizsgáltatta a kényes vádakat s az eljárás eredménye az volt, hogy Sehwann magatartását súlyosan elitélték. Hiller dr. vallomásának befejezése után Kiirt Rosenberg dr., a panaszos jogi képviselője utal arra, hogy a tanú vádja csupán sejtésekből és kombinációkból van megkonstruálva. Kihallgatta azután a biróság Huné Sehwann német pacifista írót, aki kijelentette, hogy a francia Emberi Jogok Ligája képviseletében Baseli professzor, a párisi Sorbonne tanára 30.000 frank támogatást juttatott a német Em­beri Jogok Ligájának Ebből az anyagi segítségből a német, bókeegye- eület semmit, sem kapott. Ezután még több tanúvallomás hangzik el, amely a békeegyesülethez és az Emberi Jogok Ligájához befolyt kisebb összegek eredetét akar­ja tisztázni. A bizonyítási eljárás folyamán Rött- cher német pacifista leszögez,!, hogy meggyőződése szerint a békeniozgalomnak Ide­gen kormányok támogatását is igénybe szabad venni. Vele szemben a. panaszos Fritz Küster az effaj­ta szubvenciót etikai szempontból megengedhe­tetlennek tartja. A tárgyalás még nem fejeződött be. A biróság a következő napokban újabb tanukat fog kihall­gatni, mennyiben felelnek meg a valóságnak a német jobb- és baloldali sajtónak a Békeegyesü­let és az Emberi Jogok német Ligája ellen emelt vádjai. Szómkezoíi ember zsebei Iriat Karinthy Frigyes Én nem tudóim, más hogy van a zsebeivel. És általában mire használja őket. Különben is, úgy, ahogy van, a zseb nem egy eszményi dolog, nem alkalmas rá, hogy költői képze­teket keltsen, nem is tudok olyan szóössze­tételt, amiben a zseb mint valami magasztos fogalom szerepel. Zsebelni, zseb rá k? zseb­metsző — csupa aljas dolog,' a tárgy alantas eredetére mutat. Az utópisták és társada- lomjavitók a jogtalan magántulajdon jelké­pét látják a zsebben, utalnak rá, hogy a tisz­ta és nemes állatok — a kengurut kivéve — nem hordanak zsebet a bundájukon és még a kenguru is legfeljebb egy-két kölyköt tart benne, csak éppen, hogy ne lógjon üresen. Mi magunk meztelenül, zsebek nélkül jö­vünk a világra — koporsóbeli díszruhánkon ugyan vannak zsebek, «de ezek rendesen szintén üresek, ritkán történik meg, hogy az öltöztető valamit bentfelejt (ha már iigy szó- bakerült, bizony nem valami szép szokás: a rómaiak legalább obulust adtak a halottnak, hogy Charont kifizesse, nekünk még kapu­pénzre se telik, megvan a véleménye rólunk Péter bácsinak). De azért szeretem a zsebeimet. Szeretem a mozdulatét, ahogy valamit zseb revág az ember, hanyagul, azzal a megnyugtató ér­zéssel, hogy most valami el van intézve, hogy a külvilágban kóválygó tárgyak közül most lényeimmé vált valami idegen dolog — minden zseb megannyi száj, apró kis bendő- je egy örökké éhes tömlő állatnak, mindegy neki, mivel tölti meg őket, csak fele legye­nek. Nekem is egészen mindegy. Amivel nem azt akarom mondani, hogy jó lesz vigyázni, ha valaki összekerül velem, mert én mindent zseb revágok. Tulajdonképpen nem is nekem mindegy, hanem a zsebemnek. Régi' gyanúim, hogy a zsebeim önálló éle­tet élnek. Különleges törvényszerűség ural­kodik .bennük, egyáltalában nem az én ér­dekeimet szolgáló gazdasági rend. Néha he­teken át megesz a fene, hogy -soha nincs ná­lam ceruza, éppen olyan időkben, mikor te­le vagyok inspirációval, jegyeznivalóval — mindennap három ceruzát veszek, három klipszet húzok ráljuk, úgy srófolom őket a zsebfalhoz — hiába. Máskor egyszerre csak gombamódra szaporodni kezdenek minden­féle fantasztikus ceruzavégek a zsebeimben, amiket 'sohase láttam azelőtt. Aztán váratla­nul elmúlik ez a járvány, helyette a gyufa- skatulyák hatalmasodnak el, ami annál meg­lepőbb, mert húsz éve csak öngyújtót hasz­nálok — ezzel nem törődnek a zsebeim, aho­vá nyúlok, gyufaskatulya kerül a kezembe, kabátban, mellényben, nadrágban. Máskor megint radír gumik, gombok, cigarettaszip­kák gyűlnek össze hihetetlen tömegben. Ha kettévágnak se tudom, hogy kerültek a zse­beimbe. Mondom, önálló életük van. Lehet, hogy lopnak i's, tudtoimon kivül. Ez ellen szól viszont, hogy van egy bizo­nyos tárgyféleség, aminek fentem! i tett sza­porulatát soha nem tapasztaltam. Barkoch- histák kedvéért: anyaga fém vagy papír, nem lehet használni semmire, de nélküle mégse leihft használni semmit. — A laihachi sakkverseny. Laibaehból jelentik: A Bledbő! Laibadkba helyezeti nemzetközi mes'ér­vé nseny 10-iik fordulóját a közönség óriási, tumul­tuózus érdeklődése mellett játszották le. A kiván­csiak tolongása különösen Niemzovicsot, a dán nagymestert hozta ki a sodrából aki Aljechimnel szemben alig tanúsított komolyabb ellenállást. Rö­viddel a megnyitás után két tisztet kellett adnia egy bástyáért s a rákövetkező végjátékot Aljechin fölényes biztonsággal nyerte. A Begoljubov Spicl- rnaun Játszma, valamint a P'rc—Maróczy játszma is remissel végződött. Kosztiosot Colié eleinte erő­sen szorongatta, a jugoszláv mester azonban vissza­verte a támadást és ellentámadását győzelemr.> vit­te. Asztalos oemizátt Tártákrrwőrrel, míg Flobr nagyhaltberü, elkeseredett küzdelmet vívott Kask- dannml. Kezdetben Flohré volt az iniciallva. mii kor azonban a játékot függőben h u'Iák. az állás rend­kívül komplikált volt, amelyből még mind a k d játékos győztesként, kerülhet ki. Nőni fejezték be a Vidmar—Sióit* játszmáit sem. amelyben Vldnrar nyerésre állott, de időzavarában elvétette a helyes folytatást. Colle Aljechinnel függőben maradt, játszmáját, játék nélkül feladta. — A veivuiy állása a 19-nik forduló után: Aljechin tő. Bogoiju bov 11, Kashdan 10.S(2), Vldtnar 10(1 b Spiolmann, Nieimizovics 9'h Maróczy, Kofztios 9, Flohr 8’ (11. Stoltz 8(2), Asztalos 8(1), Tmrtakower 7b, Colié HÖLGYEIM! BIZONYARA MINDANNYIAN HARMONIKUS, JOMEGJELENÉSUEK AKARNAK LENNI! Ismer; e azonban már a modern művészet titkát, teintjót ruháival megfelelő összhang­zásba hozni? Bizonyára szívesen veszi erre nézve az autentikus helyről nyert felvilágosításokat. ^ Az Elisafcebh Arden cég, London, kitűnő alkalmat nyújt önnek erre nézve, amennyi­ben egyik vezetőállásban lévő hölgyét Londonból e célból Pozsonyba küldi. A világhírű londoni Arden cég szakképzett asszisztensnője ez évi SZEPTEMBER 29 és OKTÓBER 3. KOZOTT RENDEL­KEZÉSÉRE ALL. Ez alatt az idő alatt díjtalanul kérheti ki a londoni hölgy tanácsait. A Meg fogja önnek magyarázni, hogyan kell helyesen púdert, rúzst és ajakpirositót hasz- ^ nálni, hogy teintje toilettje színéhez illő legyen. Megmutatja önnek, hogy itt egy ügyes vonás, ott egy sötétebb tónus, mily szépséghibákat tud elleplezni é3 mily előnyö sen tudja arcának szép vonalait előtérbe hozni. £ Mindennél azonban fontosabb az, hogy részletesen megmagyarázza a hires „Arden- kezelés otthon" (Home Treatment) mikéntjét, mely arcbőrét üdévé, puhává, ifjúvá teszi. Örömmel és szívesen állunk kedves ismerőseink rendelkezésére ezzel a részünkre sem­miféle kötelezettséggel sem járó szolgálattal. # Az ENGEL D. cég, Pozsony Masaryk tér 6 ezennel szívélyesen meghívja önt a Fő-téren fekvő uj szaketabliesement meglátogatására, melyben konzultálása a legnagyobb diszkréció mellett fog történni. Tekintettel arra, hogy minden valószinüség szerint sokan fogják az Engel céget ez alkalomból felkeresni, ajánlatos, ha látogatását a cégnél előre bejelenti, hogy biztosítva legyen arról, hogy megfelelő figyelemmel szolgálják majd ki. i hí znál ja ki, kérem, ezt a ritka és kedvező alkalma,ti-------­^K VGAI-A\AG^Í\RHIRIjAP 1931 szeptember 19, szambát. 4

Next

/
Thumbnails
Contents