Prágai Magyar Hirlap, 1931. szeptember (10. évfolyam, 198-222 / 2715-2739. szám)
1931-09-18 / 213. (2730.) szám
JkAJÚAW » tAVJcg/ARTl 1 jKliAJ^ 1931 szeptember IS, péntek. Á, A pozsonyi katolikus egyházközség kétségbe* ejtő helyzete Pozsony, szeptember 17. A pozsonyi katoli- ktis egyházközség iskolaszékének hétfői ülésén megdöbbentő helyzetképet adott a hitközség anyagi helyzetéről Bellái József kormány- tanácsos, az egyházközség elnöke. Az egyház- község pnéztárában mindössze 26.000 K. készpénz van s október elsején a nyugdíjasok, tanítók és egyéb alkalmazottak fizetésének kiegyenlítésére nem kevesebb, mint 102.000 K. szükséges. Horniét fogja ezt a hitközség vezetősége előteremteni, arról még a 1 egbeavatottablaknak sincs fogalmuk. Hitel nincs, mert a pénzintézetek nem akarják a kinevezett kuratóriumot olyan tényezőknek elismerni, amely jogosítva volna az egyház- község ingatlan vagyonát kölcsönnel megterhelni. A hitközségi adót kivetni a mai adótörvények által teremtett viszás helyzet következtében a hívőknek csak csekély hányadára lehet, de még ennek a behajtása is nehézségekbe ütközik, mert a hitközség alapszabályainak jóváhagyásával az iskoíaügyi minisztériumnak még nem volt ideje törődni. Legutóbb tavasszal a pozsonyi iskoíaügyi re- ferátus harminckilenc pontba foglalt olyan változtatást óhajtott, amihez az államigazga- : táenak semmi köze nincs s csak ürügy a már régen égetővé vált kérdésnek ok nélküli elodázására. Hogy miért? Erre még a legpatentiro- zottabb csehszlovák hitközségi tagok sem tudnak feleletet adni. Tendenciózusan lehetetlenné akarják tenni a katolikus hívőknek közületibe való tömörítését, ví%y agyon akarják ütni a katolikus iskolákat és ezzel együtt megint számtalan egisztenciát tönkretenni? A hitközség elnökének és a városplébánosnak közbenjárására Dérer Iván dr. iskoíaügyi miniszter az alapszabályokat még a nyár elején bekérette magához. S azóta a hitköségi elnök hétfői jelentése szerint az akták, amint, azt ő néhány nappal ezelőtt Prágában megállapította, még mindig a miniszter ur íróasztalának egyik fiókjában hü- sülnek. Az özvegyek és nyugdíjasok pedig éheznek. Hogy tudja ezt a szociáldemokrata, miniszter elveivel összeegyeztetni? Utóvégre élni jogában áll annak is, aki a sors kegyetlen intézkedése folytán özvegy, vagy öregsége miatt munkaképtelen lett. Hol van itt a szociális felfogás Miniszter Ur? Ezek a szerencsétlen emberek ^kétségbeesésükben már odáig jutottak, hogy volt munkaadójukat, a hitközséget perelni voltak kénytelenek. A bíróság a legutóbbi tárgyaláson a hitközség jogi képviselőjének pergátló kifogásait és érdemi ellenvetéseit elvetette ugyan s a nyugdíjasok álláspontját tette magáévá. de szabad-e engedni egy országban, amelynek ötven százalékban szocialista kormánya Brland Parisban A francia kamara hozzálát az uj választások előtti utolsó feladatok megoldásához — Jelentés a nemzetvédelem helyzetéről Paris, szeptember 17. Briand tegnap késő este Géniből Parisba érkezett. A lyoni pályaudvaron hiába várták, mert Melmúlván, a Paris előtti utolsó állomásom kiszállt és autóval folytatta útját. Ma délelőtt rész tvett a minisztertanácson és beszámolt a genfi eredményekről, valamint az általános diplomáciai helyzetről. A minisztertanácsom Ma- gánot hadügyminiszter és Dumesmil léghajó- zásiigyi minisztct, akik most tértek vissza a nagy katonai gyakorlat dk ról, fontos beszámolói tartottak a francia nemzet-védelmi in- t é zik ed ős ék h el y z eléről. A miniszter tanács ugyanakkor az 1932-33- as költségvetés kérdésével is foglalkozott. A kamarában rendkívül rövid idő áll a képviselők rendelkezésére a költségvetés elintézésére, mert, miint ismeretes, Franciaországban a jövő tavasszal általános választások lesznek. A kormány eredetileg úgy tervezte, hogy az ezévi költségvetést automatikusan meghosszabbítja, de a Petit Párisién értesülése szerint ettől a tervétől különböző okok miatt eláll ott és uj költségvetést dolgozott ki. Az erre v ónak ózó munka máris serényen folyik a minisztériumokban. A finnugor nyelvtudósok •első kongresszusa A finnugor összehasonlító nyelvtudomány tudósai szeptember 19—22sén tartják meg első összejövetelüket Helsinkiben, Finnország fővárosában. A kongresszust a Suoma- lai-s-ugr Ha inén S-eura (Finnugor Társaság)' rendezi. A kongresszusnak az a célja, hogy lehetővé tegye a közös munkaköriben működő tudósok személyes találkozását, hogy ily módon alkalmuk legyen a finnugor összehasonlító nyelvtudomány vitás kérdéseit együtt megtárgyalni. Előadás megtartására a következő' tudósokat kérte fel a kongresz- szus rendezőbizottsága: a magyarok részéről Gombocz Zoltán dr., a finnek részéről Setala Emil Nesztor dr. és Kannisto Arturi dr. egyetemi tanárokat. A magyar tudósok képviseletében még Fokos (Fuóhs) Dávid dr., Pozsony város szülötte, vesz részt a kongresszuson. Az első finnugor kongresszus munkálkodásától sokat vár a nyelvtudomány és méltán, mert a kongresszust rendező Finnugor Társaság a legkiválóbb nyelvtudósokat számítja tagjai közé. A magyar nyelvtudósok közül a következők tagjai a Társaságnak: Balassa József, Gombocz Zoltán, Fokos (Fuchs) Dávid, Mellek János, Munkácsi Ber- nát és a magyar nyelvtudomány nesztora, Szinnyei József, aki szintén Pozsony város szülötte. A Társaság kiadványaiban és folyóiratában (Suonmalais-ugrilainen S-ewran Toi- ■m Muksi a és Suom.-ugr. Seuran Aikakauskir- ja) a finn, észt és magyar nyelvtudósak legnevezetesebb müvei és értekezései jelentek meg. (F. O.) iSiffSBililiífll iüiiik az i&oiai kiadásokat 1332-ben Prágia, szeptember 17. A Ceské Slovo irja: Az államháztartás összes rés-szórtjai közül talán a legnehezebb helyzetben van az iskolaügyi minisztérium, amely köteles a-kor igényeit kielégíteni, a költségvetésében viszont szükségleteit korlátozva kénytelen emelni. Az iskoíaügyi minisztérium 1931. évi költségvetése 1010 millió korona, amiből 700 millió korona személyi kiadást tesz ki, azaz ennyi a tanítók, közép- és főiskolai tanárok meg az iskolai közigazgatás egyéb személyzetének a fizetése. Ezek a személyt fizetések ez évben egyrészt a részisztomiti- zálás és a természetes előléptetés következtében, másrészt a tizenharmadik havi fizetés révén emelkedtek. Az iskoíaügyi minisztérium szükséglete ezen a elmen 1932-ben legalább hat millióval emelkedik, úgy hogy ha az egész költségvetést nem akarják ezen összeggel emelni és újabb összeggel, amelyet az iskolaügyi minisztérium újabb törvényes kötelességei megkívánnak, akkor a többi tételekből kell könyörtelenül törölni. Miután az iskolaügyi minisztérium a költségvetés© ügyében még nem állapodott meg véglegesen a pénzügyminisztériummal, egyelőire csupán egy 1050 millió koronás összegről lehet beszélni, ami annyit jelent, hogy a költségvetést 40 millió koironával emelik jóllehet normális viszonyok mellett legalább 100 millióval kellene fölemelni., A tárgyi kiadásokból közel hatvan milliót kellett törölni. A minisztérium furcsa helyzetbe jutott mert egyes tételeket már nem is lehet leszállítani. Ilyen például a népnevelés, a diákság szociális gondozása. A minisztérium nem takarékoskodhatik a továbbképző ipariskoláknál sem, gondolni nem lehet arra sem, hogy egyes iskolákat beszüntessenek s amellett a minisztériumnak újabb iskolákat kell építenie Szlovenszkón és Ruszinszkó-' bán. van, hogy az alkalmazottak munkájuknak vétet verejtékkel megszolgált ellenértékét hónapokon keresztül éhezve hosszantartó perekkel verekedjék ki? A pozsonyi katolikus egyházközség rettenetes helyzete már az égbe kiált. És a szocialista bürokrácia közömbös egykedveíiséggel nézi százak vergődését, pedig kis jóakarattal meg lehetne menteni a helyzetet és számtalan egzisztenciát. Neumann Tibor dr. kuratóriumi tag. Hé! fislfflltla van a romániai repülegépkatasifrófénak Bukarest, szeptember 17. A páris-öuka- r-esti repülőgépkatasztrófának újabb jelentés szerint hét halálos áldozata van, minthogy még egy holttestet találtak a repülőgép roncsai alatt, akinek nevét nem sikerült megállapítani. Goldio pilóta, aki a szerencsétlenül járt repülőgépet vezette, néhány héttel ezelőtt Trnuseverin közelében is lezuhant, de akkor kisebb sérülés árán megmenekült. A Dimineate jelentése szerint a osendőrség letartóztatta Staneszti község biráját, továbbá egy balacitai községbeli gazdálkodót, valamint egy csendőrtieedest, akiket hullarabláson értek. Az illetők magukhoz vették a pilóta és két utas összes értéktárgyait, amiket meg is találtak náluk. Mindhármukat bekísérték a turnuseveriini ügyészségre. ít PI0NEIR0K ír la: MM mi Y fordította: Koséi y síé Kéz Lola (17) — Szép fiú, annyi szent — mondta Joe halkan —, de nekem, nem tudom, miért, nem tetszik. Lehet, hogy előítélet tőlem. — Majd meg fogod még szeretni Tomot. így hívjuk röviden. — Ezredes ur, nem kaphatnék egy kis tüzet? Szerencsére találtaim egy kis dohányt az első tutajon maradt csomagokban, a többit mind elvették az átkozott vörösök. Bár találkoznám mégegyszer Ezüstnyillái, meg azzal a nyomorult Girtyvel! Napok óta nem volt pipa a számban. — Ne kívánj ilyesmit, fiam, mert nagyon könnyen és nagyon hamar beteljesedhetik — mondta komolyan Zane ezredes. — Most ez egyszer szerencsésen megmenekültetek s mindenesetre értem a gondolataidat. Én sem bánnám, ha egyszer sze int öl-szembe, puskával a kezemben találkozhatnom Girtyvel, de nem keresem oktalanul a veszedelmet és aki Girtyvel húz ujjat, az a halállal játszik. — De Wetzel... — Édes fiam, tudom, hogy Wetzel egyedül .járkál az erdőben, de ő egészen más, mint a többi ember. Majd beszélek róla egyebmást. Az ezredes bement egy kunyhóba és égő parázzsal tért vissza, amit Joe azonnal a pipájába tett s hogy a szélben meggyulh ásson a dohány, odafizom]t a kunyhó falához. Gyors szemei voltak és észrevette, hogy a falban sok apró, kerek, füstős-szélű Jvuk van. Olyan sűrűn voltak ezek a lyukak egymás mellett, hogy szinte pettyesnek tűnt fel a fal s az ember talán a tenyerét sem tehette volna üres helyre. Eleinte azt hitte, hogy valami féreg rágta meg igy a deszkákat, de aztán égzrovezette, hogy golyó ütötte valamennyit. Zsebkésével megpiszkálta az egyiket s csakhamar kifordult, belőle a puskagolyó.•Szereltem volay ilt Ion,ni, mikor ezek jdekeml tek mondta. — Én pedig, édes fiam, azt kívántam, bár lennék otthon Potornácban — felelte szelíden Zane ezredes. — Pedig én sem vagyok éppen gyáva legény. Az öreg misszionárius a kunyhó küszöbén állott. Határozatlanul csóválta a fejét, mikor Zane ezredes rá akarta venni, hogy maradjon még egy ideig az erődben. Bántotta a késedelem. — Mr. Wells, nézze kérem, nem gondolja, hogy fontosabb a veszedelem elkerülése minden egyébnél? — Én nem félek .mástól, csak az Úrtól — válaszolta az öreg emiber. — És nem félti azokat sem, akiik önnel vannak együtt? — folytatta komolyan az ezredes. — Sziwelrlélekkel egyetértek önnel a munkáját illetőleg, de szeretném megértetni önnel, hogy néhány napi vagy heti késés nem árthat az ügynek. Hosszú az ut a Béke Városáig és olyan . veszedelmek leskelődnek az utasra közben, amiktől fogalma sem lehet. Kérem, szánja rá magát, hogy itt marad nálam néhány hétiig, vagy legalább addig, míg a cserkészeim és őrszemeim jelentést hoznak a helyzetiről. — Köszönöm a jóságát, de én megyek. — Akkor hát legalább néhány napig maradjon még, hogy az öccsómét és Wetzelt el- küldhesseim önökkel. Ha valaki baj nélkül elviheti önöket a Béke Városába, ők azok. Ebben a pillanatban látta meg Joe, hogy két ember közeledik feléjük. Az egyikre ráismeri; Wetzel volt. Mindjárt sejtette, hogy a másik lord Hun more híres kísérője és vadásztársa, Jonatban Zane. Nagyon hasonlított az ezredeshez, de olyan magas volt, mint Wetzel, bár nem annyira izmos. Mondtak valamit az ezredesnek, aztán kissé oldalt álltak meg azzal a könnyed és festői tartással, mely az Indiának sajátja.. — Két bánóét viszünk magunkkal és holnapután indulunk — mondta Jomalham. — Tudsz valami jó puskát adni Wetzelnek? A delawarok elvették az ővét.. Az ezredes gondolkozott. Puska Volt az erődben elég, de olyan fegyver, amélyet Web zel kezébe lehetne adni, már bajosan akadt— A vadász fogadja el az ón puskámat szólalt meg most az öreg misszionárius. — Én nem veszem hasznát a fegyvernek, amely Isten teremtményeinek élete ellen tör. Bátyám katona volt, ő hagyta reám s emlékszem, hogy mindig emlegette, milyen jó fegyver. Azt monta, ha valaki pontosan tudja, mennyi puskaporra van hozzá szükség, teljesen biztois a lövése. Bement a házba és nemsokára hosszú csomaggal tért vissza. Mikor kibontották, puska került ki belőle, melynek puszta látására is .felcsillant Jonathán szeme s az ezredes felkiáltott meglepetéséiben. Wetzel egy darabig egyensúlyozta a fegyvert a kezében. Teljes hat láb hosszul volt, finoman kidolgozott kemény diófaaggyal, ezüsttel kiverve. Kivett Jonathán puskaporából egy keveset s olyan óvatosan méricskélte meg a tenyerén, hogy Joe azt kezdte hinni, tanán megszámolja a szemeket. Aztán golyót választott. Megpróbált néhányat beleilleszteni a puska csövébe, de mindig visszatett©. Végre is megiíaragta az egyik golyót a zsebkésével. Mikor megtöltötte a puskát, körülnézett, miire iőjjöu. Joe látta, hogy az ezredes és a többiek olyan komolyan várják a kísérlet eredményét, mintha kj tudja, micsoda nagy dolog függne a puska jóságától. Zane ezredes a folyó felé mutatott. — Kicsit messze van Ugyan, de szép célpont. Wetzel — mondta. Joe vastag fatörzset látott körülbelüli embermagasSágban, amint kiállt a vízből. Vagy százötven yardnyira lehetett tőlük. Joe úgy gondolta, hogy elég nehéz feladat a törzset ilyen messziről eltalálni s nagyon meglepődött, mikor hallotta, hogy Wetzel n törzsön mászó teknősbéikára céloz. Erőltetett szemmel vette csak észre a fekete foltot, amiről a többiek azt mondták, hogy teknősbéka. Wetzel előrelépett kissé s fölemelte a hosz- szu fekete pnsát. A kővetkező pillanatban füst csapott ki a csövön s nyomban utána csengő, tiszta lövés hallatszott.-- Talált? — kérdezte Zane ezredes olyan kíváncsian, minit valami fim — Azt hiszem, igen — mondta Jonathán—,. Megyek és megnézem — ajánlkozott Joe. Leszaladt a partra és begázolt a törzshöz. Meglátta a körülbelül levesestül nagyságú teknősbékát. Mozdulatlanul feküdt. Amint felemelte, ott találta a lyukat a teknője közepén. A golyó átment a teknőn és megölte az állatot. Sietve futóit vele vissza a várakozó társasághoz. — Tudtam, hogy talált — mondta Jonat- han. Wetzel megnézte a teknősbékát s az öreg misszionáriushoz fordulva igy szólt: — A bátyja igazat mondott és nagyon szépen köszönöm a puskát. Meg fogom hálálni. VIII. — Azt akarod, fiam, hogy Wetzelről beszéljek neked? — kérdezte Zane ezredes Joetől, mikor együtt hagyva a két misszionáriust, ketten mentek visszafelé — Nagyon érdekel engem ez a különös ember — felelte a fim — Ezt igazán nem csodálom. Én meglehetősen légen ismerem már őt s talán jobban, mint mások, de keveset tudok róla mégis. Nem szeret magáról beszélni. Valahol Virginiában született s azt hiszem, negyven éves. Együtt voltunk diákok valamikor, én idősebb voltam nála. Olyan volt, mint a többi fiú, de mindig kitűnt ’ közülünk a szívósságával és erejével.. Tizennyolc éves lehetett, makor egy indián banda messzire becsapott rablók adtára tóban a virginiai hattok mögé Fölégették Wetzel szülőházát, meggyilkolták az apját, anyját, két bugát és csecsemő korban levő kis öccsét. Ez a csapás majdnem megölte őt is. Soká volt beteg utána. Mikor lassan felépült, távollevő bátyjaihoz utazott és odahozta őket az eliperzsel't ház romjaihoz. Szüleik és testvéreik sírja felett örök és olthat-atlan bosszút esküd tele a testvérek. Több, mint busz éve eunok. Martin és John Wetzel is híres indián- vadászok, de I/ewis Wetzel a legnagyobb és legrettegettebb valamennyi határvidéki őrszem között, Nincs ember a nyugaton, aki ne ismerné a nevét.. Sokszor a bizonyos pusztulásiéi mentette meg ezt az erődöt is. éppen úgy, mint talán valamennyi telepet a környéken.
