Prágai Magyar Hirlap, 1931. szeptember (10. évfolyam, 198-222 / 2715-2739. szám)
1931-09-16 / 211. (2728.) szám
o 1931 szeptember 16, szerda. THtmALU * 1lA&toRHIRI»A® iiiii iiiibi—b———a Október elején dől el a német külpolitika sorsa fi magyar-osztrák fizetési forgalom szabályozása Budapest, szeptember 15. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) A magyar kormány és a Nemzeti Bank képviselői tegnap fontos megbeszéléseket tartottak az osztrák Nemzeti Bank, a budapesti osztrák követség és az osztrák kereskedelmi és mező- gazdasági érdekeltségek képviselőivel a Magyarország és Ausztria közti fizetési forgalom szabályozásáról. A megbeszéléseket ma folytatják. fi lydaaesti nyomdiszsrak- szervezel áiiÉsf®§faíása sz ofdasszámok korlátozása elfeo Budapest, szeptember 15. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) A Hungária hiriapnyomda munkásai sztrájkba léptek, mert a nyomdavállalat az újságok papirkorlá- tozó rendeleté következtében bizonyos munkarendi változtatást akart végrehajtani. Ebben a nyomdában állítják elő az Esti Kurír, Mai Nap és Újság cimü napilapokat, amelyeknek megjelenése a sztrájk következtében veszélyeztetve van. A délelőtt folyamán bizonyos megegyezés történt a munkások és a nyomdavállalat között, úgy hogy a délutáni órákban az Esti Kurír megjelent. A nyomdászok szakszervezete ma délelőtt ülést tartott, amelyen határozati javaslatban követelték, hogy a kormány azonnal vonja vissza a rájuk nézve sérelmes lapoldalkorlátozó rendeletet. Egy bukaresti liberális lep mii akarja tizedelni i nemzeti parasztért tagjait Kolozsvár, szeptember 15. Boila Romulus, Maniu Gyula sógora és a kamara volt alel- nöke nemrégiben alkotmánytervezetet dolgozott ki és azt az egyik napilapban ismertette. E tervezetben Boila külön alkotmányt kért Erdély számára. Az alkotmánytervezettel most foglalkozi ka Nauíinea cimü liberális lap és a következőket írja: Boila el akarja szakítani Erdélyt Romániától, hogy legyen olyan terület, amelyen a birőság nem üldözi őt. Ki kell sorsolni —Írja a lap — a nemzeti parasztpárt tagjai közül minden tizediket és agyon kell 7 'lőni. Erdélyért nyolcszázezer román katona érzett el a világháborúban, ezért joggal lehet pusztítani azokat, akik Erdélyt el akarják szakítani az anyaországtól. Borzalmas módén követett el ÖBgysíkosságot Hohscsoti kát egyetemi hallgató Mohács, szeptember 15. Ma reggel a személyszállító hajón Mohácsra érkezett Gutten- stein Ottó 22 éves és Brudszky Mária 19 éves egyetemi hallgató. Szobát béreltek az egyik szállóban, ahol az éjszaka folyamán borzalmas módon vetettek véget életüknek. Előbb borotvával vágták el egymás karján az ereket, azután a férfi a szájába lőtt, a nő pedig halántékon lőtte magát. Mindketten meghaltak. A kettős öngyilkosság oka ismeretien. Titokban meg lehet örökíteni minden teleionbeszélgetési Budapest, szeptember 15. Érdekes újítást vezet be rövidesen a budapesti posta a telefonbeszélgetéseknél. Engedélyt adott egy magyar fel1 találónak arra, hogy telefonbeszélgetéseket megrögzülő készülékeit belekapcsolja a budapesti telefonforgalomba. A feltaláló, Marusák István, a kővetkezőkben magyarázta meg a gép müfcödiését: — A készüléket bekapcsoljuk két telefonon beszélgető fél közé a vonalira és anélkül, hogy a legkisebb jel is elárulná jelenlétünket, o gép gramo- fonlemezre veszi a beszélgetést, melyet a hivó félnek a beszélgetés befejezése után azonnal visszaadhatunk telefonon, sőt a felvevő lemezt azonnal lakására küldjük és az bármelyik gramofonon bár- miikor és akárhányszor lejátszható. Mindössze egy telefonhívás a „Rögzitő“-hőz és a két beszélgető közé észrevétlenül befuródlik a felvevőin, a maga kérlelhetetlen pontosságával... A Rögzítő azonban még más céllt is szolgál. Például valaki élő szóban, de telefon utján üzenetet akar hátrahagyni. A Rögzítő felveszi és a megjelölt időben közvetíti a oimzetit tel e főnelőf izöldnek, még pedig a hiivó fél hangjának megtévesztően pontos mása révén. Teretyánszky igazgató a posta részéről a következőket mondotta a találmányról: ... Négy nappal ezelőtt adtuk ki a feltalálónak az engedélyt. Ezt hosszas kisér fertőzések előzték meg. melyek alatt a készülék minden szempontból kifogá.Va.lannak bizonyult, úgy a városi, mint az in te rurbán forgalomban. Ez reményt ad arra, hogy egyévi próbaidő után a találmány végleg bekapcso lódik a telefonszolgálatba. De Nargerie bucsulakontéja — Berlin, szeptember 15. Hindeniburg köztársasági elnök ma délben bucsuaudiencián fogadta de Margerie berlini francia nagykövetet. De Margerie csaknem egy évtizedig képviselte Franciaországot Berlinben és 1922 december 15-ike óta megszakítás nélkül dolgozott a német—francia jóviszony kiépítésén. A német—francia politika kialakulását lényegesen befolyásolta s igy távozása mindenesetre jelentős esemény. A tiszteletére adott reggelin résztvett Brü-‘ ning kancellár és Biilow külügyi államtitkár is. _. Curtius dr. valószínűleg csak néPáris, szeptember. Paul Poiret, a női szabóipar diktátora csak nemrég költözött uj otthonába, csak nemrég kezdte újra tevékenységét több évi passzivitás után, máris anyagi zavarokkal küzd. Hir szerint ötnimillió frank passzívája van. ötmillió francia frank passzíva azonban Franciaországban és olyan óriási forgalmú üzletben, mint a Poireté, nem félelmesen nagy összeg és mindenki bizonyosra veszi, hogy Poiret ki fog lábalni a bajból, amelybe változatos pályafutása alatt nem először és bizonyára nem utoljára került. Ki ez a Paul Poiret? A női szabóipar haldoki ott . . . Hiába szólították ágyához a leghíresebb doktorokat és kuruzslókat, egyik sem tudott rajta segíteni. Végül négy híres orvosprofesszor jelent meg, pontosan négy, úgy mint Moliére vigjátékában. A tudós professzorok egymásután elmondták a diagnózisukat. — Általános gyengeség — mondta az egyik. —■ Neuraszténia —mondta a másik. — Eleatnyulás — állította, a harmadiké A negyedik nem mondott semmit. Ez tökéletesen tisztában volt azzal, hogy a beteg elvesztette a színét, életkedvét, a jókedvét, de mivel pillanatnyilag a negyedik doktor sem volt böl- csebb a többinél, inkább óvatosan hallgatott. Ez a szép, szellemes és könnyed francia iparág, amelyben a francia géniusz épp úgy kifejezésre jut, mint halhatatlan költőiben és íróiban, tovább haldoklóit annak ellenére, hogy sűrít rajokban jelentkeztek a reformátorok, a forradalmárok, sőt az anarchisták, akik fel akarták rázni életuntságából. Egyetlen ember volt, aki segíteni tudott volna a bajon: Paul Poiret, de ez az ember önkéntes száműzetésben vonult vidékre és újra kezdte ifjukorában abbahagyott mesterségét: a festészetet. Nem is olyan régen ö tanította- meg a francia nőket az erős zöld és a vibráló narancsszinek- re, régi divatlapokból ő támasztott újra életre Infeljtett toaletteket. Az ünnepélyek, melyeket pazarul berendezett palotájában, a Faubourg Saint Honorén adott, Paris állandó beszédtárgyai voltak, de egy szép napon mindent otthagyott és többé már csak az ecsetjével, meg a pipájával törődött, ötvenkétéves korában visz- szavonult, tehetsége tetőpontján. Végül azonban nem tudót tovább ellentállni a könyörgéseknek és elhatározta, hogy megmenti a beteget. Passy Í0 — Í7 A Fabourg Saint Hunoréról divatosabb, modernebb városrészbe költözött. Ki, az Etoile környérkére, abba az uccába, amelynek neve dicsőséges emléke a franciáknak, a Rue de Presbourgba. Az uj cégnek a cégtáblája olyan prózai, hogy minden Amerikát lepipál. Hangulatos szavak helyett az uj cég neve — egy telefonszám: Passy 10—17. Széles ablakok, az egyik szoba közepén virágágy. A szalonok egyszerűek, csak a függönyök színesek, vörösek, zöldek, kékek. Évek óta pangott minden a szabóiparban és senki se merészelt újítani. A női szabók felőrlődtek a rutinban, a nők, a szép sikkes párisi nők, ráuntak ezekre a kedélyt-elen emberekre és a kozmetika intézetekben költötték el a pénzüket. Maga az öltözködés, a merész és elegáns, tartózkodó és mégis feltűnő öltözködés, amit csak Franciaországban ismertek, kezdett kimenni a divatból. Paul Poiret beköltözött a Rue de Presbourgba. Olyan diadalmasan, fölényesen mosolyogva érkezett meg, mint a nagy operatőr, akit a kétségbeesett kollégák az utolsó pillanatban hívnak a beteg ágyához. Piros nyakkendőt viselt, a becsületrend piros nyakkendőjét és már ez is elárulja, hogy szereti az élénk színeket. Paul Poiret az a művész, aki nem olyan módon disztingváít s előkelő, mint a legtöbb német és angol kollégája, hogy letompitott színekkel dolgozik, .melyeket amúgy sem fenyegeti az izlés- teienség verze-.iciH.' -hanem felveszi a harcot az | i-1 • ij, ■ '.en kombinálja a légCurtius egyelőre marad hány nappal Briand. és Laval berlini látogatása előtt érkezik vissza Géniből a német fővárosba, úgy hogy a külzolátika vezetése körül támadt ko ntraverziákat csak a francia látogatás után, október elején fogják elintézni. Október első napjaiban végleg eldől, ki fogja a jövőben a német külpolitikát irányítani. A B. Z. am Mittag szerint abban az esetben, ha Curtius lemond, helyébe von Neurath londoni német nagykövet ke- Tül, aki azoknak a köröknek a jelöltje, akik Curtiust meg akarják buktatni. meglepőbb, legélénkebb színeket, amelyeknek a fényében mindenki más elvesztené a biztonságát. De Poiret a legmerészebb kontrasztokon is diadalmaskodik. Tudja is róla mindenki. Szalonjában, a Rue de Presbourgban, ha felteszi a pápaszemét és tanulmányozni kezd valamilyen kelmét, nincs az a nagyvilági hölgy, aki vakon ne engedelmeskedne neki. Ha megtapogat két göngyöleget, amelyek egyformán zöldek és amelyek között a laikus nem tud különbséget tenni, halálos biztonsággal rámondja az egyikre: ez szárazabb és a másikra: ez merevebb. Poiret u| rukacsodái A szerencse máris rámosolygott. Az első két hét alatt negyedmillió frank forgalom volt. Passy 10—<17 alatt nemrég még mindenkinek jókedve volt és mindenki mosolygott és mindenki bízott a jövőben. Az átmeneti nehézségeket most hidegvérüen tűrik. Kevés az alkalmazottja. Karcsú és finom hölgyek, akiken látszik, hogy kitűnő az ízlésük. Poiret nem szereti az uja-bban megint divatos molett nőket. Ö maga egy méíermázsát nyom, de személyzetének összes súlya 960 kiló, amely tizenkilenc hölgy között oszlik meg. A vicedirektriez összesen 43 kiló. Ezek valamennyien szerelmesek az összes színekbe. Csak a fekete és a barna van szigorúan száműzve ebből a szalonból. — Ami a férfias divatot illeti — mondja Poiret mosolygva — átengedem őket Mme. Lan- vinnek. Poiret hű maradt a .régi gondolataihoz. Abban az időben, amikor feltámasztotta a turbánt, ő találta fel a nadrágszoknyát. Mire jó meghosszabbítani, megkurtitani és újra meghosszabbítani a szoknyát? V issza kéül tenni a nadrágszoknyához, más szóval a több részire osztott szoknyához, mely a leg- küllönílélébb formákat öltheti fel. Az ember azt vetheti ellene, hogy ezzel az uj divattal kevesen tudnak lépést tartani. — Csakhogy én nem öltöztethetek mindenkit — mondija Poiret — én az elit szabója vagyok. — A nadrágszoknya — mondja Poiret — szemérmes, nőies és zárkózott viselet és nadrágszoknyában sokkal könnyebben és Ízlésesebben lehet autót vezetni, mint egy olyan szoknyában, amiély minden percben meglibben. Egymásután elvonulnak a munequinek. Valóságos kápráraat ez. A szabói pár uijjászü- letése egymásután mutatja be legsikerültebb merészségeit Mindén ruhának más neve van. Itt van az Amiphitriite élénkpíhos, csak az őrnél aranyszínű és hozzá etzüstszürke nadrágszoknya, ameüyet ma már az angol udvarnál viselnek. Itt van Erin, amely, mint a neve iis mutatjfa, zöld, ezüst övvel. Itt a Szirén Aniaeharsis és a többiek, egyik csodálatosabb, újszerűbb, mint a másik és mégis valamennyinek van egy közös vonása, hogy nagyvilági hölgyek testére szabták őket, neim f lapp ereikre éls masamódleániyokrta. Passy 10—-17/nél nem ruházzák az asszonyokat, hanem — öltöztetik. , — ITalálos balosét a Nemzeti Bank besztercebányai palotájának építésénél. Besztercebányai tudósítónk jelenti: A liizmiillió korona dcölteégelőírányzattal épített Nemzeti Bank-épület tető alá került és a munkások megkezdték az építési állványok szétszedését. Laucsicsan János pallér munka közben az egyik magas ép i tőállványról lezuhant és halálra- zuzba magát. Az Államügyészség vizsgálatot óindi- tortit SBBSEsariTs iiiii i i i i m ii im «i imimiimi i iiiminii»n min iniiiiiii i■ini nu 11 ■ ■■ nnnn mi i i BimiíMó frank passzíváin vast a szabók koronázatlan fejedelmének Poiret is küzd a válsággal, de azért föl akarja támasztani a nadrágszoknyát Lesz-e háromszázalékos sör Amerikában? At Capone retteg — Nem az életét félti, hanem a sörét Washington, szeptember. A! Capone életében először retteg. Ugyanilyen módon rétieg Jetek Diamond is és a többi alvilági 'vezér, Newyork, Csi'lcágó, Fiiadéiba, San Francisco ■és több miás naigy amerikai város banditábadse regének főnöke. A vezérek, akiket Amerikában igen találóan sörbárókmak neveznek, nem az életüket, hanem a vágyónukait ós megélhetésüket féltik: veszélyben van a prohibioió, Hoover elnök előtt egy törvényjavaslat fekszik, amely a XVIII. alkotmánymódosítás újabb módosítását indítványozza, mégpedig olyan értelemben, hogy ez a törvény a háromszázalékos 6Örrel kivételt tegyen. Ha Hoover ezt a törvényjavaslatot támogatni fogja, akkor rövidesen áttörik az amerikai pro- hibició frontját és mindenütt elkezdik nagyban és nyíltan gyártani a háromszázalékos alkoholtartalmú árpalét. Ez pedig az amerikai alvilág végét jelentené. A nagy alvilági vezérek, mint ahogy már előbb említettük, sörbárók. Foglalkozásuk Európában a szimpla Borkereskedői címmel járna. Amerikában azonban egy tiltott földalatti kereskedelem vezérei, olyan kereskedelemé, amely törvényen kívül van, ezért kénytelenek saját törvényszolgáltatásra berendezkedni. Csikágóban például A1 Capone a sör- kereskedő. Ebben a városban tehát ő a legfőbb bíró a sör kereskedelmi ügyekben. Ha valaki vét a törvényen kivül álló kereskedelem törvényei ellen, akkor Capone, vagy valamelyik alvezére ítélkezik és az Ítéletet a kereskedelem „rendőrsége": az alvilági banditák erre a célra külön szervezett csapata végrehajtja. A helyzet hasonló minden más nagy amerikai városban. Olyan városokiban, ahol a sör- bárónak „monopóliuma" van. kevés a gyilkosság. Ilyen például St.-Louis vagy Seetle. A többi városokban azonban két-három sörkereskedelmi részvénytársaság dolgozik és ezek gyakran megszegik az egymással kötött szerződéseket, amelyek szerint minden társaság csak bizonyos kerületben vagy negyedben árulhatja az italt. A szerződésszegés esetén a konkurrens társaság először alvilági utón felelősségre vonja a szerződésszegést és ha nem kap elégtételt, a „rendőrség", vagyis a banditák kezébe adja az ügyet. Ezek a bandita-rendőrök aztán lehetőleg agyonlövik a szerződésszegő banda (eörkereskedő-társaság) vezérét vagy alvezérét. — Amint látható, a nagy amerikai bünhullámnak a pre-hibició által élet rekeltett, törvényen kívüli alkoholkereskedelem az egyik oka. Ha nem lennének dúsgazdag sörbárók, akik fix- fizetéses banditákat használnak testőrség ós rendőrség gyanánt, akkor maguk a banditák sem lennének olyan merészek, amikor nem a sörbáró megbízásából, hanem saját szakállukra egy-egy bankot kirabolnak. A sör-bárók hatalma és óriási vagyona azonban fedezi az alvilág gonosztevőit, akik ilyen módon biztonságban érzik magukat. Most Hoovertól függ. hogy megszűnik-e az amerikai bünhullám vagy nem. Ha Hoover elnök sikra- száil a háromszázalékos alkoholtartalmú sörért, akkor A1 Capone és társai tönkremennek, de Amerika rövidesen megszabadulhat egész banditavilágától. BafaLengyelországban is megtelepszik ti9 S Bresl.au, szeptember 16. Bafa csehszlovákiai cipő nagyiparos, aki nemrégiben Porosz-Sziléziáiban. vetette meg lábát, most Lein gyei országiban akár berendezni nagyobb gyárválllialatot. Bafa és Sapieha herceg között tárgyalások indultak meg a hercegnek a Kattowitz-Knakó közötti vasútvonal mentén fekvő hatalmas birtoka tárgyában, melyet Bafa az uj gyártelep céljaira akar megvásárolni. Bafa az északgaliciai, Oheümek vidékién vesz meg 1800 hektár terjedelmű területet, amelyen cipőgyárat és a cipőiparral kapcsolatban álló iparágak részére gyártelepeket létesít. Megbízható forrásból származó értesülés szerint a tárgyalások már befejezés előtt állanak. Kátéban kiraboltak egy várost Shanghai, szeptember 15. Egy hatalmas rablóbanda pénteken megtámadta Sáutningku városát •Miután a lakosságot teljesen kifosztották, megtámadták az iskolát, ahol mintegy száz liiekölásfiut tanítóikkal együtt foglyul ejtettek s a hegyekbe cipeltek, ahol most. fogva tartják őket, hogy válság- dijait zsaroljanak ki. TOVÁBB GYILKOLNAK A NEW YORKI BANDITÁK Newyork, szeptember 15. Az utolsó 24 órában ismét számos bauditu'támadás történt annak ellenére, hogy a rendőrség energikus faarcot folytat a rablók ellen. Woodland körzetben egy rendőr- altisztet abban a pillanatban lőttek le, amidőn le akart tartóztatni három gonosztevőt, akdk egy titkos kocsmát támadtak meg. A merénylők elmeneküllek s menekülés közben agyonlőtték egy másik rendőrt is. Két más rabló súlyosan megsebesített egy ékszerészt s azután kétszázezer korona értékű árut zsákmányoltak boltjából. Egy alkoholoséinpószts amiidőn Brooklyniban éppen el akarta adni áruját vevőinek, egy konkuinmns banda tagijai agyonlőttek.
