Prágai Magyar Hirlap, 1931. szeptember (10. évfolyam, 198-222 / 2715-2739. szám)

1931-09-13 / 209. (2726.) szám

18 ^Rmsi-MAC^AR-HIRLAK 1931s^»t6n^^^3^ra^rMg. zunk a nagyközönségnek is, hogy az Éezakmagyar- ország és a kerület futballmérkőzésén oly szép szám­ban való megjelenésükkel támogattak. A CsAF- MLSz elnöksége és bizottsága." )( A Sharkey—Carnera világbajnoksági selejtező boxmérkőzést október 1-óre halasztották. )( A magyar úszók riviéral turnéja befejezést nyert. Cannesban Székely 1:00.6 alatt győzött a 100 méteren. Nagy a 100 méteres hátuszásban. 1:17.4 perces és Halaey a 400 méteren 5:16 perces időt ért el. A 4X50 méteres stafétában Nizza győzött a magyarok ellen 2:25.4 alatt. A vizipoló meccset a magyarok Nizza ellen 16:1 (9:1") arányban nyerték meg. — Az egri úszók Laibachban vendégszerepel­tek, ahol vizipolóban az Illyriát 14:1 (7:0) arányban győzték le. )( Perry továbbra is győztesen halad előre az amerikai tenniszbajnokságokban. Bowden 6:2, 6:8, 6:4 arányú legyőzésével bejutott már a döntőbe, ahol az amerikai Lott-tal találkozik. Lőtt közép­döntőben Van Rynt 5:7, 1:6, 6:0, 7:5, 6:1 arányban nvőzte le. )( Csehszlovákia—Románia válogatott futball­mérkőzés az amatőr Európa-Serlegben szeptember 20-án folyik le Nagyváradon. )( Biróajánlás az osztrák—magyar és a magyar— román meccsre. Budapestről jelentik: Az október 4-iki magyar—osztrák mérkőzésre Langenust, Ruo- fot ée Sophus Hansemt, az ugyanaznap döntésre kerülő magyar—román amatőr meccsre pedig Fab- rist, Ghristet és Frankensteint ajánlotta az MLSz. — A német futballszövetség értesítette az MLSz-t, hogy nincs kifogása az ellen, ha a szeptember 20-iki magyar—cseh mérkőzést Bauwens vezeti, azonban Bauwens maga még nem válaszolt a meghívásra, bíráskodása tehát bizonytalan. )( „Játék és sportszabályok" cím alatt Mándy An­tal rimaszombati gimnáziumi tornatanár hézagpótló sportkönyvet adott ki. A rimaszombati Klein-nyom- da által kiadott és Ízlésesen kiállított könyv 16 ko­rona áron kapható. Minden sportbarátot és sportoló diákot érdekel Mándy tanár szakszerű könyve, amelynek kritikai méltatására legközelebb vissza­térünk. .vív. Gyűmöksértékesífési gondok Trága, szeptember 12. Három, négy év előtt, amikor a kenyérmagban mutatkozó túl­termelés az értékesítést megnehezítette s ez­zel a mezőgazda sági válság lavináját útjára eleresztette, nagyon divatos jelszó voit. hogy a gazda a szemesmag termeléséről más, na­gyobb hasznot hajtó növények termelésére térjen át, Az ipari növények propagáitorainak a napja nagyon gyorsan lealkonyult, mert a gazdasági válság lavinája az ipart is felgön­gyölte. Egy7 ideig úgy látszott, hogy a zöldség- termelés apostolai nagyobb szerencsével hir­detik eszméiket, azonban a csehszlovákiai hagyma és uborkatermelés központjaiban, Vsetalyban és Znaimban tavaly ősszel s ez- Idén lejátszódott események azt igazolják, hogy a válság ezeket a szakmákat sem kimél- le meg. A gazda jelentős beruházi költséggel zöldségtermelésre rendezkedett be, öntöző szi­vattyúikat vásárolt, miieső berendezéseket épített, hogy a hagymatermését az uccára szórja és hogy az uborka termését petróleum- öntözéssel megsemmisítse. Emellett a részlet­fizetésre vásárolt miieső-gépet természetesen nem képes törleszteni s az adóvégrehajtó most már a bírósági kollégájával kocogtat a zöldségtermelő kapuján. Leghosszabb ideig bizonyultak jó' prófé­táknak a gyümölcstermelés propagátorai, mert gyümölcsöt egyik évről a másikra nem lehetett nagy mennyiségben termelni. A két- három év előtt ültetett fák azonban ezidén már jelentős termést hoztaik s ezzel egyide­jűleg megjelent a gyümölcsértékesitési vál­ság is. Ennek az egyszerű tételnek igazolásá­ra elég felhoznom azt, hogy mig tavaly, augusztus—szeptember hónapban Szloven- szkó, Ruszinszkó s a külföld nem volt képes elég korai körtét és szilvát szállítani Prágá­nak és vidékének, ezidén szem- és fült a nu ja voltam annak, hogy egy prágai gyümölcskon- zerv-gyáros kijelentette, hogy neki ingyen se kell a kissé összenyomottan érkezett, de kü­lönben kifogástalan jugoszláv szilva, mert az állomástól a gyárba való fuvarozás drágább, mint amennyiért ő a termelőnek az általa a gyárba fuvarozott prágavidéki gyümölcsért fizet. Csak mellékesen em-litern meg, hogy ez okból nagyon sok vagon jó szlovenszkói és ruszinszkói gyümölcs vándorolt a Moldvába, ■ami pedig Prágában ezidén első alkalommal történt meg. A mi gyümölcstermelőink számára elsősor­ban s talán kizárólag a cseh- és morvaorszá­gi nagyvárosi piacok jönnek figyelembe, mert a heti egy vagon dinyét vagy szőlőt fo­gyasztó Teplítz-Sckönau szükségletét a leg­közelebbi nagyvárosokban szerzi be. A nagy­városok gyümölcspiaca pedig ezidén egyene­sen kétségbeejtő helyzetben volt és van. A munkanélküliség miatt a fogyasztók vásárló­képessége lassan, de biztosan a legmélyebb pont felé sülyed, aminek a legjobb fokmérő­je a húspiac és a gyümölcspiac. A húsfogyasz­tás jelentős csökkenéséről pontos statisztikai adataink vannak s azt hiszem, nem mondok túlzott számot, hogy a gyümölcsfogyasztás csökkenése ötszöröse a húsfogyasztás csökke­nésének. A gyümölcspiac lanyhaságának második- oka a rossz időjárás. A köztársaság északnyu­gati részein ma októberi időjárás van s •augusztus közepén tartósan nedves és hűvös volt. Ebben található a magyarázata annak, hogy míg tavaly Prága napi négy-öt vagon görögdi.nyét fogyasztott, ezidén a legnagyobb d ínyek ere sked ők heti két vagont forgalmaz­tak a tavalyi napi egy vagon helyett. Ilyen körülmények között nem csodálható, ha a termelő boldog volt, hogy ha az előre kifize­tett fuvardíjat megkapta Prágában s azzal ha­zautazhatott. Az álJamvasut ugyanis ezidén szintén ki­gondolt egy újítást: puha gyümölcsöt csak előre kifizetett fuvardíjért szállít. A vasútnak ezt a szigorúságát nem lehet rossz néven ven­ni, mert ismét szemtanúja voltam oly eset­nek, hogy a fuvardíj utánvételezésével érke­zett szilvát a címzett nem váltotta ki, a vasút a szállítmányt el akarta árverezni s nem akadt árverési „hiéna", aki a fuvardíjnak leg­alább a tizedrészét akarta volna megfizetni. A dánye után a másik tömegcikk a szőlő. Ennek értékesítésénél az éppen vázolt okoK ugyancsak kifejtik káros befolyásukat. Prága vidékén ugyan nincsenek még szőlőskertek s az éghajlati viszonyok folytán nem is kell tartani ettől, azonban a csehországi nagyváro­sokban megjelent a délmorvaországi és nyu- gatszlovenszkói olcsó borszőlő, mert a terme­lők nem akarnak szüretelni (teljesen érthető okoból) s ez a borszőlő az elsőrendű ruszin­szkói csemegeszőlők árát is 2.50—2 korona felé leszorítja. Hogy a kínálat ötszörösen fe­lülmúlja a keresletet, az olyan fájdalmas pont, hogy jobb arról nem beszélni. Ilyen viszonyok között a gyümölcstermelő helyzete is végzetesen szomorú. A kereske­dő puha gyümölcsöt ezidén nem szívesen vá­sárolt fix összegre, ezért a szlovenszkói és ruszinszkói termelők egyre gyakrabban ér­keznek Prágába, Máhrisck-Ostrauba, Pilsen- be, Reichenbergbe, hogy hátha itt jobb árat tudnak elérni. Itt azonban ugyanolyan csaló­dás várja őket, mint a dinyetermelőket: a ke­reskedő csak bizományba hajlandó átvenni az árut, a termelő odaáll a kereskedő mellé, azonban nem jön a vevő, mert nincs pénz. Jelentősen jobb a helyzetük a kemény, téli gyümölcsöt termelő kertészeknek. Bár a pénzre nagy szükségük van, a tartós, uem romlékony árut ellehetik a téli hónapokra, amikor feltétlenül jobban tudják majd érté­kesíteni azt. A kormány kötelessége volna azonban megakadályozni az amerikai és ausztráliai szemrevalóbb s ezért drágább, de minőségileg gyengébb alma és körte beözön- lését. Mert nem desperáció, hanem a viszo­nyok alapos ismerete azt mondja, hogy gyü­mölcstermelőink egyébként nem sokat vár­hatnak a kormánytól, amelynek egyetlen gondja, az államháztartás egyensúlyának a tá­mogatása, ez pedig annyira igénybevesz min­den erőt, hogy más munkára már nem telik abból. A gyümölcskivitel lehetőségei is — közis­mert okoból — nagyon csekélyek, Ezzel szem­ben nagyon sovány vigasztalás, hogy a cseh­szlovákiai gyümölcspiacokon a külföldi gyü­mölcs jelenleg ne;m okoz nagyobb bajokat — az éppen említett ausztráliai és amerikai al­mán kívül. A jugoszláv puha gyümölcs még a szövetségi vasúti tarifát sem bírja el. a ma­gyar gyümölcs számára pedig egyelőre zárva van a vámhatár. De ha ez meg is nyílik és ha be is jön a magyarországi szőlő, a cseh- jés morvaországi gyümölcspiac helyzetét nem ronthatja el, mert azt ma csak javítani lehet. Ismét közeledik az oltványültetés ideje. Az egyre növekvő s a gyümölcsre is átterjedt ér­tékesítési válság idején csak azt ajánlhatom, hogy a gazda kizárólag kemény, elálló ter­mést hozó fákat ültessen, mert alapos az ag­godalmam, hogy a puha gyümölcstermés nagyrésze a szemétdombra kerül — Írisze láttam, hogy a lekvárgyárosnak ingyen nem kellett — ez pedig a vég kezdete. Lehet, és valószínű is, hogy néhány év múlva a téli- gyümölcsben is túltermelés lesz, azonban en­nek értékesítése mégis kevesebb gondot ad} mint a romlékony puha gyümölcsé. Tömöri János dr. Umz ómenek a gaíjonabehozatalt • engedélyezd bizottság a’afeuló ülésén Prága, szeptember 12. A gabonabehozatalt engedélyező tárcaközi bizottság tegnap tartot­ta alakuló ülését, amelyen Matousek keres­kedelemügyi miniszter elnökölt, Matousek mi­niszter megnyitó beszédében azt hangsúlyoz­ta, hogy a bizottság kissé elkésetten lát mun­kához, minek okai technikai természetűek, azonban most is igen nagy feladatok várnak reá. Ezután a tagok letették a hivatali esküt, majd a bizottság a tárgyalási ügyrendet vi­tatta meg. A bizottság munkaprogramjának vitájánál az agrárpárt exponensei ama követelésüket érvényes Ítélték, hogy a bizottság határozatait kompromisszumos alapon és ne szavazás ut­ján hozza meg. A bizottságban ugyanis az ag­rárpártnak csak két exponense van, aki min­den valószínűség szerint a legtöbbször ellen­tétbe kerül a bizottság többi nyolc tagjával. Az agrárpárt exponensei továbbá pontos kimutatást követeltek az 1931. évben beho­zott gabonamennyiségekről s egyben az újabb behozatali engedélyek teljes beszüntetéséhez ragaszkodtak. Miután a bizottságnak már az első, alakuló, ülésén olyan mélyreható ellentétek jelent­keztek, hogy azokat maga a bizottság kikü­szöbölni nem tudta, ezért a régi, jól bevált recept szerint végül abban egyeztek meg, hogy — majd megegyeznek úgy, hogy a vi­tás kérdéseket a minisztertanács döntésére bízzák. De mert a minisztertanács csak októ­berben bárt ülést, ezért a bizottság az ügy­rendi vitát a jövő héten folytatni fogja. A várva-várt bizottság tehát megalakult, egyelőre azonban teljesen bizonytalan, hogy a gabonabehozatali engedélyeket ki fogja megkapni s egyáltalán adnak-e ilyen enge­délyt. A Lidové Noviny értesülése szerint a bi­zottság a jövő heti ülésén már a behozatali engedélyek iránt benyújtott kérelmek érdem­leges elintézésével is foglalkozni fog. Franciaország a porcdöán vámját is emeli. A Národni Politika értesülései szerint a fran­ciaországi és csehszlovákiai porcelángyárak képviselői a legközelebbi jövőben tárgyalnak a porcelánáru francia vámjának emeléséről- Valószínű, hogy az érdekelt ipari körök nem tudnak megegyezni s így Csehszlovákia kény­telen majd a porcelánárut is kiengedni a francia kereskedelmi szerződésiből. Minden gazdának érdeke, hogy talajának trágyázását okszerűen hajtsa végre. Erre ad útmutatást Fodor Jenő: „A trágyázás elmélete és gyakorlata" e. most megjelent könyvében. Ára 25*— Kö. Szerző könyvét vételköt ele/ettség nélkül megküldi betekintés végett azoknak, kik e végből hozzá iordulnak. (Cím: Abovee p. St.rkovec. Likvidál egv amerikai cseh bank. Az ame­rikai gazdasági válság egyik áldozata a nevv- yorki Bank of Eunope is, melynek elnök­igazgatója Csapek Tamás, az ismert cselt író s a csehszlovák—amerikai gazdasági kapcso­latok nagy propagálója. A banknak július 30-án még 12.708.919 dollár betétje volt s augusztus 28-án történt bezárásáig 3 millió dollárt fizetett ki. Az intézet jelenleg fizetés- képtelen. Az állami bankhivatal felülvizsgál­ta a bank állapotát s ennek alapján elren­delte annak felszámolását. A bank betétesei javarészt Amerikában élő csehek és szlová­kok. Egyelőre bizonytalan, hogy a betéttulaj­donosok mennyit kapnak vissza pénzükből. ram A gyakorlati gazda jövedelmének biztosi rása, a birtokát bérbeadó gazda talaja termőképességének megőrzése céljából olvassa el (Fodor Jenő: „A trágyázás elmélete és gyakorlata" c. most megjelent könyvét, melyet a szerz > vételköteJezettség nélkül ás megküld bete­kintés végett azoknak, kik e végből hozzá fordulnak. Ára 25‘— Ké. Cim: Abovee p, Strkovec. Kanosukban is fölös készletek vannak. A kaucsubtermelő országokban a látható kész­letek elérték a 385.700 tonnát a múlt évi 330 ezer tonnával s az 1929 évi 180 ezer tonnával szemben. Ezekhez a készletekhez számítan­dó még mintegy 90 ezer tonnányi kaucsuik, amely a julius végi statisztika összeállítása­kor már hajón volt. Norvégiában fölemelték a bankkamatlábat. Ősidből jelentik: A Norvég Bank a diszkont- kamatlábat 4 százalékról öt százalékra emelte. Lényegesen romlott az orsz külkereskedelmi mérleg. Moszkvából jelentik: Oroszország külkeres­kedelmi forgalma ez év első felében 883.5 millió rubelt telt ki, az előző év megfelelő időszakának 1019 millió rubeles összegével szemben. Ebből a kivitelre 366 (464) és a behozatalra 517 (556) mil­lió esik. így tehát az első félévre 151 milliós paez- sziv egyenleg esik, mig ez az összeg 1930-ban csak 91 millió rubelre rúgott. Ford szembeszáll a válsággal. Detroitből jelentik: A Ford-müvek igazgatósága kedden további 15.000 munkást vett fel a néhány héttel ezelőtt elbocsátott munkások közül. A Ford-gyár detroiti telepének üzeme néhány hét múlva ismét a régi mederben folyik majd tovább. A legközelebbi napokban to­vábbi 30.000 munkást vesznek vissza. Amerika külföldi követelései meghaladják a 15 milliárd dollárt. A washingtoni kereskedelmi mi­nisztérium statisztikai kimutatása szerint az Egye-. sült Államok németországi ipari vállalkozásokban 1540 millió. Angolországban 655 millió dollárnyi s általában a külföldön 15 milliárd dollárnyi tőkéjük van elhelyezve. ÉRTÉKTŐZSDE Javult a prágai értéktőzsde Prága, szeptember 12. A tőzsde ma teljesen üzlet-telem volt. Az ipari részvények piacán Prá­gai Vas 25, Berg és Hütten 20, Skoda 14, Nord- bahn és Cseh Cukor 10, Schöíler 5 koronával javult.-f-Az olmüízl terménytőzsdén a követkéz^ árakat jegeyzték: búza 132—6. rozs 150—2, merkantil árpa 133—38, príma árpa 139—47, zab 120—4, román tengeri 58—9, burgonya 30—5, búzaliszt OHH 237—40, rozsliszt 228—■ 30, rozskorpa 70—71.-f- A mai budapesti gabonatőzsdén, valamiut a budapesti terménytőzsde határidőpiacán, amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja, forgalom a zsidó ünnep miatt nem alakult ki. + Üzletfelén a bécsi értéktőzsde. Nyitás után stagnáció állt be. A kulisszban nehány érték gyengült, a korlátban nem volt változás.-f- A berlini terménytőzsdén a következő árakat jegyezték: búza 218—20. rozs 179—81, árpa 152—60, zab 135—44, búzaliszt 26.50— 32.75, rozsliszt 24.6—27.25, buzakorpa 11.50— 11.8, rozskorpa 9.50—9.8, viktóriaborsó 22—S, lenpogácsa 13.6—13.8. szárazszelet 6.7—6.8. Pecenady csoda búza. Az idén is rekord terméssel fizetett e kiváló nemes búza, bebizonyítva óriási edzettségét és felülmúlhatatlan minőségét. A régi acélos sikér búzánknak a nemesítése. Hektoliter suiya 81 kgf. Megrendelhető: Pecenady Uradalomban, posta: Velké-Kostolany, stanica: Leopoldov. Vételára: A bratislavai börzei alap ár és 1-töl 25 mázsáig 25 százalék és azon felüli vételnél 20 százalék nemesitési felár. S íelt li - Méwiz »Hna| az Alacsony Tátrában megnyitás május 25-án Tejles napi pensio lakással junius 28-ig és 2/X ||j szeptemberben ^ ” iuli"s, . Kg 49°— 1 augusztusban "*** Szobákban folyó hideg-meleg viz. \m ieleg Strand-uszoda 1 Szénsavas-kénes-vasas gyógyfürdők. Ideg, női bajok, ischias, csúz, szív- j&p bajok ellen. Ivókúra gyomorsavtultengés, máj es epebántalmak esetén, csontképzés |||| elősegítésére. Úszás, tennis, GOLF, vadászat, ha- m|1 lászat, turisztika, barlangjárás. - Kli- matikus gyógyhely. Tengerjzfn felett 676 m. ! Posta, távirda, telefon; Liptovsky Svaty Jan. mm Ksod fővonal - autóbusz Liptovsky fii Svaty Mikuláson (Liptoszentmiklós) fi minden gyorsvonatnál. Orvos — úszómester — golftan ár.

Next

/
Thumbnails
Contents