Prágai Magyar Hirlap, 1931. szeptember (10. évfolyam, 198-222 / 2715-2739. szám)
1931-09-13 / 209. (2726.) szám
12 OPRAGAI-MacAaRH I RLAT> wmtmttwmMsmmwMsanttsm imh—lüiJinwiiiiiminiTHini m inna 19B1 szeptember 13, vasárnap. Magyar leányotthonok Prágában A szlovenszkói magyar egyetemi hallgatók, il’etve hallgatónők támogatására alakult nagy- bizottság eddig két leányotthont tartott fönn Prágában a. magyar főiskolai hallgatónők részére éspedig egyet Erzeébet-ottkon név alatt, Praha, II., Krakovská 7, alatt és egyet Praha- Smichov, Havliöková ul. 10. ex. alatt Róza-ott- hon cimen. A nagybizottság azt tervezte, hogy a folyó iskolai évtől kezdve ezen otthonokat egyesíti, azért is. hogy az otthonon kívül lakó felsőbbiskolás leányoknak is módot és alkalmat nyújtson, egy nagyobb lakásban, a gyakoribb összejövetelre, — az összetartás ápolására és a női szemináriumok, szakosztályok munkájának ki-' fejtbe télére. Ez azonban csak nagyobb anyagi áldozatok és a havonkint fizetendő dijak fölemelése mellett volna foganatosítható, ami a jelen gazdasági viszonyok között egyelőre nem eszközölhető. így a nagybizotság akként határozott, hogy ezen leányotthonokat továbbra is csak az eddigi keretek között tartja fönn. — Mindkét otthonban — miután az eddigi bennlakók közül tanulmányaikat többen már befejezték — néhány hely megüresedett, amelyeknek betöltésére a nagybizottság ezúttal pályázatot hirdet. Az ezen otthonokban való bentlakásra pályázhatnak olyan magyar nemzetiségű szloven- szkói illetőségű leányok, akik tanulmányaikat a Prágában levő egyetemeken, vagy egyéb főiskolákon végzik. Fizetendő: legkésőbb minden hó 5. napjáig előzetes havi részletekben az otthonok vezetője kezeihez havi 200 (Kettőszáz) korona. Ezért az e’Ienérték: lakás, fűtés, világítás, takarítás és reggeli. (Szegénysorsu és jól tanuló egyetemi hallgatónők ebédet és vacsorát jutányos áron a prágai magyar diákmenzán is kaphatnak.) Ágyneműt (párnát, párnahajat, lepedőt és takarót) a növendékek maguk hoznak. Mosásról maguk gondoskodnak. Az otthonok vezetősége fönntartja azon jogát, hogy a nem megfelelő viseletű, összeférhetetlen, a házirendet be nem tartó, esetleg ragályos betegségben szenvedő hallgatónőkkel az otthont elhagyathassa, — a bennlakó növendékek részéről azonban a fölmondásnak csak a tanév végére van helye. Kivétel ez alóL, ha valaki a II. szemeszterben tényleg más városban folytatja tanulmányait és ezt a más egyetemen való fölvétellel igazolja, vagy igazolt betegség miatt tényleg nem folytathatja tanulmányait. A fölvételt kérők ez iránti kérelmüket folyó évi szeptember 15. napjáig tartoznak beküldeni éspedig: akik az Erzsébet-otthonban kivánnak elhelyezkedni, Szakai! Hajnalka címére, Praha, II., Krakovská 7. címre, akik pedig a Róza- ottbonban. azok Irmán Klára dr. címére, Praka- Smicthov, Havliöková ul. 10. I. címre. A kérvényhez csatolandó: 1. Iskolai bizonyitvány. 2. Erkölcsi bizonyitvány. 3. Egy kötelező nyilatkozat, hogy a folyamodó a jelen pályázatban irt föltételeket és a házirendet betartja. 4. Egy a szülő, vagy a gyám részéről kiállított kötelező nyilatkozat, úgy a föltételek tudomásulvételét illetően, valamint arra vonatkozólag, hogy a fizetési föltételek pontos betartásáért készfizető kezességet vállal. 5. Hatósági bizonyitvány arról, hogy a folyamodó, illetve szülője, vagy gyámja a fönt körülírt fizetési kötelezettségeknek eleget tenni képes. Folyamodni azok is tartoznak, akik a megelőző évben már valamelyik otthon lakói voltak. A fölvétel tárgyában a nagybizottság a legjobb belátása szerint határoz. A szlovenszkói magyar egyetemi hallgatók támogatására alakult társadalmi nagybizottság képviseletében: Grosschmid Géza dr. szenátor, a bizottság elnöke. Szakáll Hajnalka, Irmán Klára dr. az Erzsébet-o'thon vezetője, a Róza-otthon vezetője. — A jégvihar pusztítása Ungváron. Ruszinszkói szerkesztőségünk jelenti: A napokban rettenetes Jégvihar dühöngött Ungváron, melyet saélorkán előzött meg. Az orkán rengeteg kárt tett az épület ’c- ben és kerítésekben. Ajz „Akkord'* haranggyár tetejét leszakította, a harangöntésre szolgáló formákét összetörte a szélvihar. A széltől elragadott épületgerenda agyonütött egy házőrző kutyát. Egy másik felépült, de még nem lakott uj házat a szélvihar össze rombolt s gazdáját majd agyonütötte. Nagy kára van a városnak, mivel a vágóhidat körülvevő betonkeritést nagy részében kidöntötte a vihar. A nagy szélben tetőrészek, deszkák és háztartási eszközök röpködtek. Szerencsére emberéletben nem esett kár. A szelet követő jégeső mindent elvert. Az au lék és egyéb jármüvek a nyílt uccán fennakadtak a jégtömegben, úgyhogy a rendes forgalom csak félóra múlva állhatott helyre. A jég a szőlőt elpusztította. xx A prágai magyaroknak már régóta együk kedvenc kávéházuk és találkozóhelyük a weinbergei Nizza kávéház volt. A kávéházat egy uj tulajdonos vette át, azt egészen újonnan rendezte be és átalakította s a Nizza bárjából egy népszerű gulyás-pincét csinált, hol olcsó áron jó magyar házi kosztét és el- '-vőran-g ti u zleven szik ói borokat lehet kapni. A prw'ui magyarok előtt ez a Nizzát valószínű- ieg még kedveltebbé fogja tenni. Megkezdik a Déisziovenszkőn ré§éfa tervezett ut-is hídépítéseket II községek között versengés indult az uj Vág-hdért 9inM koronás költséggel épül fél a Tsrdoskedd* törnöd országút Alsccsallóköz, szeptember 12. Már esztendők óta- húzódnak a délszlovenszkói uj útépítések, amelyekre eddig azért nem volt fedezet, mert azt a felsöszlovenszkói útépítések egyik esztendőről a másikra kimerítették. Úgy Alapy Gyula dr., mint Jaross Andor tartománygyülési képviselők esztendők óta sürgették a guta—ne^ gvédi közút és a borzalmas állapotban levő" esős időben egyszerűen járhatatlan tardoskedd- tornóci utak kiépítését. A legutóbbi ülésén az országos képviselőtestület mindkét ut kiépítésére megszavazta a pénzügyi fedezetet és igy semmi akadálya annak, hogy ezek az utak most már munkába kerüljenek. Az említett utak közül a guta—negyedi ut magisztrális útnak van tervezve és ezzel kapcsolatos az uj Vág áthidalásának kérdése is, amely vagy Negyed és Vágfarkasd, vagy Szimő közelében épül meg. Negyed község egymillió korona hozzájárulást ajánlott fel, ha a hid a hözség mellett épül. Ezeknek a községeknek nagy érdeke az, hogy a hid megépüljön, mert földjeik nagy része a Vágón túl fekszik. A tardoskedd—tornóci országos ut ötmilliót meghaladó összegbe kerül és az országos képviselőtestület most 300.000 koronát szavazott meg arra a célra., hogy Tardoskedd munkanélkülijeit foglalkoztatni tudja. A két útépítés még e hónapban elkezdődik. Eltűnnek Európa testéről a teleíonpózná Adatok a kábé!- és a rádiótelefon terjeszteíésérőt Amsterdam, szeptember eleje. A világ csak lassan ébred annak tudatára, hogy mennyit köszönhet a-z amerikai Pupin professzornak, akinek hosszadalmas és fáradságos tanulmányozás után sikerült megoldania azt a nagy problémát, hogy a telefonkábelek hosszú távolságokban is használhatók legyenek. Mert a földfeletti és a földalatti telefonvonalon való beszélgetések között rendkívül nagy különbség mutatkozik. A földfeletti, póznákra erősített telefondrótok ugyanis ma mór távolról sem tudják azt a biztos, zavartalan és nyugodt telefonálást biztosítani, amit a mai idők technikája s a tudósok leleményességeitől elkényeztetett modern ember megkíván a telefontól. A íöldfelettj vonalak reagálnak szélre, zivatarra, egyébként is hamar megrongálhatok úgy, hogy a földfeletti hálózatban sokkal több telefonzavar áll elő, mint a földalatti kábelekben elhelyezett vonalaknál. MODERNIZÁLJAK EURÓPA TELEFONHÁLÓZATÁT A helyi telefonhálózatban már az évek hosszú sora óta használják a kábeleket, interlokális telefonálásra azonban a kábelek sokáig nem voltak használhatók. A szakemberek egész sora kereste, kutatta azt a szisztémát, mellyel a kábelek a ho6z- szutávu telefonálásra is alkalmasakká válnak. — Végre 1900-ban, az amerikai M. I. Pupin professzornak sikerült megoldania ezt a problémát, mégis — Európában az első hosszutávu kábelt tulajdonképpen csak 1922-ben fektették le s csak fokozatosan lehetett elérni, hogy a nyugateurópai nagyvárosok a középeurópai metropolisokkal kábel- telefon-összeköttetést kaphassanak. Ma már Stockholm földalatti telefonvonalon beszélhet Rómával, avagy Budapesttel, Londonnal, sót majdnem minden nagyobb középeurópai város, akár egész Észak-Skóciával is. Azonban a Nyugatról futó földalatti kábelek Európa keleti részén — Budapestnél legnagyobbrészt véget érmek s a Balkán egyes városaival, igy a bolgár, a török, aiz albán városokkal még ma sem teljes Nyugat-Európa telefonösszeköttetése, mint ahogy Görögország is csak alig egy féléve kapcsolódhatott bele a nemzetközi telefonhálózatba s igy Athén, a görög főváros, még 1930 első felében is — nem hogy Berlinnel vagy Párissal, de Bécscsel és Budapesttel, sőt Görögország szomszédjának, ' Jugoszláviának a fővárosával, Belgráddal sem beszélhetett nemzetközi telefonvonalon. Az európai telefonhálózat modernizálódása azonban most már nagy lépésekkel halad előre. Különösen Nyugat-Európába® az egyes államok mindent elkövetnek, hogy egész interlokális telefonhálózatukat a föld alá helyezzék. E téren Anglia és Hollandia jár elől követendő példával. Hollandiának például 1923-ban még csak 251 km. hosszú kábelhálózata volt, 1930 elején már 2479 km-t tettek ki a földalatti kábelek. A földalatti kábelekben sokkal több telefondrótot lehet elhelyezni. A holland telefonhálózatnak például 1929-ben 355.836 km nyi terjedelmű drótja volt kábelekbe fektetve s esek 150.000 km-nyi telefonvonala a — földfeletti hálózatban. És a földalatti kábelrendszer elősegíti a közvcL len vaualak lehetőségét Is. Angliának például 1923-bnm még csak Francia- országgal és Belgiummal volt közvetlen telefonösszeköttetése, ma az angol telefonelőfizetők lakásaikról 25 európai állam telefonelőfizetőit hívhatják fel kábeltelefonon s Londonnak Franci a országgal 33, Németországgal 23, Hollandiával 15, Belgiummal 14, Svájccal 7, Spanyol országgá 1 s Svédországgal 3—3, Olaszországgal 2, végül Dániával s Norvégiával, továbbá Budapesttel, Becsesei és Prágával l-KL közvetlen telefonösszeköttetése van. Eltűnnek tehát lassan a vasútvonalok mentén a teleíonpóznák, melyek különösen azoknál a vasúti vonalaiknál, ahol a vasutakat villamositották, sok bajt és gondot okoztak a kezelőszemélyzetnek. A teleíonpóznák eltűnésével egyidejűleg azonban nagyot javulnak a telefonálási lehetőségek s javul a beszélgelések zavartalansága is. Ha tehát idővel sikerül Bulgáriát, Törökországot, Albániát is belekapcsolni az európai telefonhálózatba s újra megnyílnak az európai előfizetők számára az orosz vonalak is. akkor uj periódus köveik ezhe tik az európai telefonálás történetében s az előfizetők Európa bármely sarkából éjjel-nappal beszélgethetnek majd egymással. A telefónpóanák eltűnésével egyidejűleg a rádiótelefon is nagyon terjeszkedik. Az első rádiótelefonbeszélgetést, mint tudjuk, Anglia és Észak Amerika között bonyolították le s ezt a vonalat adták át először a nyilvános forgalomnak. Egy 3 perces beszélgetés az angol állomásokról azonban még ma is mintegy 1250 koronába kerül, igaz ugyan, hogy ma már az angol—amerikai rádiővonalhoz a kontinensről 118 város kaphat összeköttetést. Az angol—amerikai rádiótelefonok havonként átlag 1400 beszélgetést bonyolítanak le s ezek a beszélgetések átlag halperces időtartamúak. A beszélgetések fele rövidhullámmal s a másik fele pedig hosszhullám mai történik, előreláthatólag azonban rövidesen csak a rövidgolfos beszélgetéseket alkalmazzák s a még mindig horribilis tarifát is — leszállítják. Aj angol—amerikai rádióvonalnak ugyanis a német—amerikai rádióvonal nagy konkurrenSe lett, különösen, mióta a németek a három perces beszélgetés díjszabását mintegy 450 koronával mérsékelték. Anglia azonban nemcsak az Egyesült Amerikai Államokkal, hanem már Kanadával, Mexikóval, Kubával, Argentinjával, Ausztráliával, Brazíliával, Ceilével, francia Indokinával, francia Marokkóval, Kanári-szigetekkel, Hollatnd-Indiával, spanyol Marokkóval, Uruguay-jaJ, sőt Sziámmaí is nyilvános rádiótelefonösszeköttetést tart fenn, úgy hogy az angol városok te lefon előfizetői 25 európai és 15 más világrészbeli állam telefonelőfizetőivel folytathatnak földalatti kábelen vagy rádiótelefonon beszélgetést, tehát az angol telefonhálózat a világnak mintegy kilenctized telefonéi ófizetőjével állhat összek ö t tetősben. S érdekes, hogy az angol-ausztráliai három perces telefonbeszélgetés csak 900 koronáiba kerül, tehát olcsóbb az Amerikával folytatott háromperces beszélgetés dijánál. Ausztráliával egyébként Németország is rádiótelefon-összeköttetésbe került, de ezen a vonalon a németek már nem tudnak az angoloknál olcsóbb tarifával dolgozni. Ellenkezőleg, Németország és Ausztrália között egy háromperces rádióösszeköttetés 1100 koronába kerül. Míg a németek és az angolok az amerikaiakkal é6 az ausztráliaiakkal kerestek rádiótelefon-összeköttetést, addig a franciák Brazíliával nyitották meg a rádiótelefon vonalukat. Ezen a vonalon a háromperces beszélgetés dija 900 korona. Ugyancsak 900 koronába kerül, ha valaki Németországból az európai és amerikai tengerpartok között közlekedésben lévő angol vagy német hajókkal akar rádíóösszeköttetést. Kezdetben osak a Home- ric, a Leviathan, a Majestic és az Olympic volt bekapcsolva ebbe a rádiótelefonba, ma már 84 különböző angol és német hajó, Hollandián keresztül további további 16 hollandi hajó és mintegy 14 francia hajó is elérhető a rádiótelefonon. S néha egy órát sem kell várni a kapcsolásra, mert a rádiótelefont nem zavarja, hogy az uszópnlota Európa és Amerika között a telefonálás pillanatában a tenger mely pontján tartózkodik és hogy Európa vagy Amerika felé szeli-e a végűi etet len tenger hullámait. Megnyílt már a rá'liőtélefonöwzeköttetés Madrid és Rio do Janeiro s Newyork és Buenos Ayros Mindenütt beszélnek az előkeiő budapesti Bristol szálló olcsó árairól. Szobák (a fekvéstől függően) kitűnő napi ellátással, már 12 pengőtől kaphatók. Dunai szobák kilátással a gyönyörű budai hegyvidékre méltányos áron. Bristol menü 2 pengő /0 fillér. Mindennap ötórai tea és tánc, Kávéházi árak. Vacsora rendes polgári árakon. Tánc. Hosszabb tartózkodás esetén további engedmények. Bristol Szálló Budapest — Dunapart. között is. Különösen ez az utóbbi összeköttetés volt nagy jelentőségű, mert igy most Argentínából, Csiiéből, Uruguayból mintegy 277.000 telefonelőfizető beszélhet Mexikónak, Kubának, Kanadának és a Egyesült Amerikai Államoknak mintegy 22.S millió előfizetőjével. Déiafrikában a telefonálási lehetőségek még nincsenek úgy kiépítve, mint Európában vagy Amerikában. Délafrikéban például még csak a rendes telefonvonalak lefektetésén dolgoznak, igy nemrégiben nyílt meg Port Elisabeth és Kaapstad, illetve Port Elisabeth és Johannesburg, valamint Bluemfontain között az első telefonálási lehetőség. Ha azonban a világ telefonhálózatait vizsgáljuk, meglepő, hogy Japán ma még alig van bekapcsolódva a nemzetközi rádióvonalakba. Japánnal ma még egy európai állam sem beszélhet rádiótelefonon s a tokió—londoni összeköttetés — bár már kísérleteznek vele — eddig nem bizonyult használhatónak. A Párisbam székelő „Comité Cansultatil International de Telephoné á grande d is táncé" most tehát azon fáradozik, hogy Japán mielőbb bekap- osoltassék a nemzetközi rádiótelefonhálózatba. S végül meg kell említenem, hogy az egyes postaigazgatóságok részéről ma még sűrűn birkózhatunk azzal a panasszal, hogy a közönség még nem barátkozott meg a rádiótelefonálással. Például Hollandia és nagy kiterjedésű gyarmatai között nagyszerűen kipróbált rádiótelefonöeszeköttetés áll fenn, azonban ezt a telefonvonalat szinte hónapról- hónapra kevesebben veszik igénybe. Valószínűleg addig, amiig a rádiótelefonálás ilyen költséges mulatság marad, a közönség továbbra is tartózkodással szemléli, hogy a rádiótechnika matadorjai láthatatlan telefondróthálózatot feszítenek ki föld- gömbünk köré. K. Ferenc Ernő. Legalább közgazdasági hírek Tovább hanyatlik a külkereskedelmi forgalom. A statisztikai hivatal most kiadott jelentése szerint ez év augusztusában a köztársaság 918.117 millió (1930 augusztusában 1 milliárd 162 millió 505 ezer) korona értékű árut importált, mig a kiviteli érték 1 milliárd 70 millió 991 ezer (1 milliárd 341 millió 300 ezer) korona volt, vagyis a mull év augusztus havi aktívum 178 millió 795 ezer karóráiról 152 millió 874 ezer koronára csökkent. Az év első nyolc hónapjában a behozatali érték 7 milliárd 478 millió 359 ezer (10 milliárd 527 millió 653 ezer) korona s a kiviteli érték 8 milliárd 556 millió 30 ezer (11 milliárd 220 millió 496 ezer) korona volt. Vagyis az év első nyolc hónapjának aktívuma 1 milliárd 77 millió 671 ezer korona. A külkereskedelmi mérleg részletesebb ismertetésére legközelebb visszatérünk, egyelőre csak azt állapítjuk meg, hogy ez év első nyolc hónapjában a gabonabehozatal 681.741 (tavaly 433.215) tonna volt. A fakivitel a tavalyi 960.965 tonnáról 652.973 tonnára csökkent. Az idei aratás átlaghozadcka rosszabb a tavalyinál. A statisztikai hivatal most kiadott jelentése szerint az idei aratás átlagos eredményei hektáronként a következők Csehországban: búza 18.6 (20.9), tavaszi búza 17.1 (18.2), őszi rozs 14.5 (18.5). tavaszi rozs 11.5 (12.4). árpa 17.4 (19.7), zab 16 6 (17.6), repce 14.4 (12.8). — Morvaországban: őszi búza 15.9 (20.8), tavasai búza 13.3 (17.4). őszi rozs 12.9 (18), tavaszi rozs 11.4 (12.S), árpa 16.1 (20.3), zab 15.2 (17.8), tengeri 17.4 (20.6), repce 10.4 (13.). -- Szlovenszkón: őszi búza 7.9 (13.9t tavasai búza 7.0 (11.7), őszi rozs 8.8 (13.1), tavaszi rozs 7.6 (10.5), árpa 9-0 (13.3), zab 7.8 (11.0), tengeri 15.8 (17.9), repce 9.8 (10.0). — Ruszinsokóban: őszi búza 6.8 (11.6), tavaszi búza 7.9 (102), őszi rozs 8 4 (115), tavaszi rozs 9.0 (9.3). árpa O.tí (11.6), zab 9.0 (9.9), tengeri 12.6 (14.6), repce 8.1 (9.0). — Az egész állam területén termelt 10012 410 (13.356.713) ni<- te mázsa őszi búza, 415.950 (416.176) metenuazsa tavaszi búza, 12,827.115 (13 mi illő) mélcrniázsa rozs.
