Prágai Magyar Hirlap, 1931. szeptember (10. évfolyam, 198-222 / 2715-2739. szám)

1931-09-13 / 209. (2726.) szám

ra hagyni bennünket . . . valami fontos meg­beszélni valónk van . . . Három perccel később két revolverlövés döb­benetes zaja 'hallatszott ki Manhoffér szobájá­ból. A háznépek összeszaladtak. Odaróhanták az albérlő szobájának ajtajához és szinte a hideg veríték csurgott végig rajtuk, amikor a revpk verlővések után 'beállott, kísérteties céendben tisztán hallották, hogy valaki odabent, a bezárt ajtó mögött, milyen kétségbeesett kísérleteket tesz, hogy a lezárt ajtót fel tudja nyitni. És az ajtó végre felnyílt: a gyilkos Bepkovitz Endre az ajtó előtt készenlétben álló háznépek karjai közé szaladt. A szoba közepén egész testében elnyúlva ott feküdt vérben fagyva Manhoffér Hugó, illet­ve valódi nevén Zemmelnjan György áliá s: Beppo. Az alig tizennyolc éves gyilkos, aki a bécsi or­vosegyetem első évfolyamának hallgatója, minden köntörfalazás nélkül bevallotta, hogy parancsra ölt. A bécsi szovjetorganizáció halálra ítélte Man- hoffer Hugót és ő csupán ezt. a, halálos ítéletet hajtotta végre. VIDÉKI ESETEK Hogy filozofálnak falán 1A fiatal tanító ur a litánia után betért a kultur- tházba, ahol az atyafiakkal beszélget. Sző esett már a. gazdasági krízisről, a világpolitikáról, sőt már az időjárásról is. Fiatal ember még a tanító, különös a beszéde,' egészen más mint a régi, öreg mesteré volt, Isten nyugosztalja, aki szerette az egyszerű szavakat meg a tubákot. De az nj tanító mentalitást meg optimiz­must és pesszimizmust emleget folyton, ami igen igen furdalja az emberek oldalát, nem tudják, hogy mi fán terem valamelyik is, de amellett mégis büsz­kék rá, hogy ilyen tudományos ember tanítja a gye­rekeiket. Ámbátor nem igen értik, ám azért szívesen hall­gatják és mégis szeretnék tudná, hogy mi is lehet az a fránya optimizmus meg pesszimizmus. Meg is kérik a tanátő urat, világosítsa fel őket ezeknek mibenléte felől. — Hát tudják emberek, — kezdi a tanító a nagy magyarázatot, — van egy ember, tegyük föl, aki­nek az egyik lába rövidebb mini a másik és hogyha ez az ember csak azt látja, hogy a bal lába rövi­debb: akkor ez az ember egy pesszimista; de ha azt is észreveszi ez az ember, hogy a jobb lába ugyanannyival hosszabb, mint amennyivel rövidebb a bal, akkor már optimistának nevezzük az illetőt. Az atyafiak erre az értelmes magyarázatra már megértve bólogattak a szutyko6 pipaszár fölött. — Tiá.m milyen egyszerű az egész, akárcsak az a bizonyos Kolumbus tojása, — mondta rá Kettes Rác® Dani bátyó, aki a legszorgalmasabban hallgat­ta. a tanító urat az egész idő alatt. A nemzetiségi kérdés egyszerűsítése A tanfelügyelő a Garam völgyében az egyik fa­lusi iskolát inepiciálja. Az osztály egyik padjában Fáraó egyik kései ivadékának képe sötétlett. a tan- felügyelő felé. — Magyar vagy fiam, vagy cigány? — kérdezi tőle a tanfelügyel ő­— Magyar cigány vagyok — adta meg a gyerek a talpraesett választ. Ahány ház, annyi szokás :.. Buosu van a faluban, városi vendégek is kiruc­cantak. Kurátor uram szívesen látja a vendéget. Hordják is az asztalra a pirosra 6Ült lábapecsenyét. (Hej, csak annak a libának van ilyen csuda jó ize, amely életében a Garamion úszkált!) Meg a jő sza­gos otellót, a harmadik fejtésből. Itt van a szomszéd faluból Alsó Szörcsögős Pis- tyiné ás a 6zurós két szemével, meg a nagy szájá­val. De nem is állhatja meg 6ző nélkül és odasugja a kurátoráénak, rettentő szemtelenek ezek a váro­siak, má‘ ki hinné, a csontot mind kirakják a tá­nyér szélire, nem tudják szépen az asztal alá ha- gyigání, mint a többi rendes ember ... Lévai vipera K» lévai polgártársunk naponta igen derűs han­gulatban szokott hazatérni a szőlőhegyről. A dolog úgy áll, hogy bőséges termés mutatkozik, ha ki nem ürítik a telt edényeket, ugylátszik, hogy a mustra, nem lesz elegendő hordó, hát így K. polgár­társunk az óbort a hordóból a gyomrába üritgette, hegy a hordóban helyet készítsen az ujbornak. S mivel erősen közeledik a szüret ideje, esetünk hő­se is erőteljesen igyekezett üritgetmi a hordót. Ter- mésztesen ez nem maradhatott következményeik nélkül. A napokban rendőr támogatta őt hazafelé. Ez időtől kezdve a felesége is kiment vele a pin­cébe, hogy ellenőrizze férjét. Hogy ez hősünknek nem volt ínyére, azt nem kell hangsúlyozni A minap a feleség lemegy a pincébe, de csakha­mar feleleteit. — Valami különös sziszegést hallottam lent, — mondja az urának. — Igen, a viperák, — feleli az ura gondterhes ábrázattaL — Igen elszaporodtak az idén a vipe­rák, — teszi még hozzá. — Miért nem szóltál előbb, — fedői őt. az aez- szony, — hátha megharapott volna valamelyik, hi­szen olvastad, a múltkor egy patkány egy apám szoknyája alá szaladt és megharapta. Brr, rettene­té — Ezzel szedte magát, hazament azóta sem ment többet a pincébe az asszony. K. pedig egy uj ttekoropást adott a gyereknek, akinek nem volt. más dolga, csak a hordók közölt sziszegni aipijtoi a/, a;-zony ott járt... Kepetnicíky Kornél. ^RKQAI-7V>AC/iAS.-HlRIiAg XB31 szeptember 1?, vasárnap Veszélyben fan a mmímikéí magyar diákok magyar nyelvű vallásoktatása Siménfalvy Árpád dr. ai országos elnöktől követeli a magyar­ság iskolaügyi sérelmesnek orvoslását Ungvár, szeptember 12. Siménfalvy Árpád dr. ruszinszkó i magyar t-artománygyülési kép­viselő az elmúlt napokban' két fontos tan­ügyi kérdésben fordult, az országos hivatal­hoz, követelve a felmerült kérdések hala­déktalan orvoslását. Az egyik ügy immár tiz éves sérelme a ru- sízinszkói egyházi és községi iskolafenntar­tóknak. Á ruszánszkói kormányzat itt egészen kü­lönálló gyakorlatot követ. A nem állami jellegű iskolák bővítéséről és az újonnan szervezett tanítói állások állam­segélyéről ugyanis az 1907. évi törvény in­tézkedik, amelynek vonatkozó pontjait az 1922. évi úgynevezett „kis iskola-törvényi is változatlanul hagyott. A törvény pontosan megszabja az iskola fenntartó által teljesí­tendő tételeket s többek közt alapfizetésül 1200 korona készpénzt, vagy ennek megfelelő természetbeni fizetést állapit meg. A szloven- szkói tanügyi referátus e szerint hagyja jóvá az újonnan szervezett tanítói állásokat s az államsegélyt is eszerint utalványozza. Ezzel szemben Ruszinszkó tanügyi referátuma 4908 korona alapfizetés teljesítését kivánza az iskola fenntartóitól. Ez a törvény ellenére támasztott követelés éveken át súlyosan terhelte Ruszinszkó sze- gény egyházi és politikai községeit, a mostani katasztrofális gazdasági helyzetben azonban elviselhetetlen terhet jelent. Siménfalvy Árpád dr. beadványában köve­teli annak a törvényellenes gyakorlatnak A múlt század 70-ee évei végén s a. 80-asok elején Budapesten egy úri fiukból álló társaság garázdálkodott, az uccákon, kávéházakban, éj­jeli mulatókban. Egyetemi hallgatók voltak s félelmet nem ismerve abban találták örömükt, ha a jámbor filisztereket halálra ijeszthették. Belekötöttek bárkibe, mivel tetszett nekik, hogy félnek tőlük s hogy veszett hírük van. Bátrak voltak, az igaz, de bátorságuk amolyan bandi- tabátorság volt, mivel nagy erejű, verekedő- természetű, félelmes párbajhősök voltak. Mentségükül legfeljebb az szolgálhatott, hogy állandóan mulatóban lévén, többnyire italos fővel követték el tetteiket, de ezekért helyt is állottak. Persze ez a helytállás is könnyű volt nekik, a vezérük a főpolgármester Karcsi fia volt, a fő- epadasszinuk Ko&ztka Emil, kinek nagybátyja. Bedekovics horvát miniszter volt. A fővárosban csak „a terroristákénak ne­vezték őket. Hatan voltak, a legveszedelmesebb köztük Hellner Kálmán műegyetemi hallgató, vagy talán már mérnök is. Ennek egy-két hős­tettét mondom itt el, mivel az „ügy'1 keletkezé­sénél jelen voltam, őt magát látásból ismer­tem, ellenfelét pedig személyesén. A hirhedt „Ferencváros kávéház11 volt az éj­jeli tanya, ahol a főváros duhaján mulató fia­talsága éjjelenként okvetlenül található volt. Valami névestéről jövet éjféltájban odavetőd- tem barátaimmal egy feketére. Tőlünk nem messze egy kezelőtiszt főhadnagy olvasta fe­ketéje mellett az újságot s e?t eg.y vidéki far­sangi látogatásból ismertem. Már éppen távoz­ni akartunk, midőn nagy zajjal béront az az ismert társaság, amely a, „terroristák11 név alatt vált rettegetté. A hatalmas termetű Hellner Kálmán jött utolsónak e mig a társaság egy fülkeszerü sa­rokmélyedésben levő asztal mellé húzódott, ő kémlelve nézett körül italtól ködös szemmel, mely egyszer csak megakadt a kezelőfőhad­nagy alakján, aki talán kissé kihívóan rakta lábait egymásra, utánozván a rettenthetetlen közös csapattiszteket. Amint a pincér elvette a. Hellner felöltőjét, Hellner ezzel a hangos szóval: „Nézzétek, hogy vágok pofon egy tisztet!11 — két lépéssel a fő­hadnagy mellé lépett s a másik pillanatban ha­talmas tenyere nagyot csattant a nptéem ©ejtő főhadnagy arcán, aki az ütésre székestül há­ny atdült. Igyekezett ugyan azonnal talpra állami S karajához kapott, azonban akkor Hellner már lefogta a kezeit s a pincérek körülfogva öt a nagy tumultusban tuszkolták kifelé, igy a kard­jának rjem vehette hasznát. Kocsiba ült s haza- hajtat, ntt, Hellner pedig vérben forgó szemei­vel körülnézve a közönségen, lassú, szilájd lépésekkel tartott társaihoz, akik kitörő riadaf- la., fogadták. Másnap a, lapok hozták az ügy részleteit, és harroadnakra mégiörférd a 'félek között a pisz­azonnali beszüntetését, követeli az 1200 koronán felül kivetett és be­hajtott. összegeknek visszatérítését. A bead­ványban kijelenti, hogy pártja nem nyugszik bele a sérelem állan­dósításába s ha 80 napon belül kielégítő intézkedés nem történik, e lényegében ma­gyar kisebbségi iskolaügyi sérelem ügyé­ben panaszával a népszövetséghez fordul. A másik iskolaügyi sérelem a magyar tanu­lók vallásoktatására vonatkozik. Ungvárott és NagyszőLlősön ugyanis a ru­szin és cseh nyelvű középfokú és polgári is­kolák igazgatói azt követelik a bejáró róm. kát. és ref. lel­készektől, hogy a magyar anyanyelvű tanu­lókat ruszin és cseh nyelven részesítsék vallásoktatásban. Mondanunk sem kell, hogy ez a követelés törvénytelen s beleütközik az egyéni és lel­kiismereti szabadságba, merőben ellenkezik a pedagógia elveivel és szellemével, sérti az alkotmánytörvényt s az emberi jogokat. Elvi­tathatatlan ugyanis mindenkinek az a joga, hogy vallásoktatásban — legyen az iskola állami s akármilyen tannyelvű — saját anyanyel­vén részesüljön. A magyar kisebb ségnek ezt a jógád az alkot- mánytörvény is garantálja. Siménfalvy Ár­pád dr. pártja nevében megfelelő intézkedést követel az országos elnökitől, ellenkező eset­ben ebben az eminens sérelmi ügyben is a népszövetséghez fordul. tolypárbaj. M. főhadnagynak a mellébe fúró­dott a golyó. Hetekig feküdt élet-halál között, hónapokig feküdt betegen s mire fölépült, a tiszti becsületügyi bíróság elé került., amiért támadóját azonnal keresztül nem szúrta. Próbált védekezni azzal, hogy lefogták s hogy a nagy tülekedésben nem használhatta a kardját, ez azonban mit sem használt. Le kel­lett mondania tiszti rangjáról, annyit azonban megtettek érte, hogy besegítették valami civil hivataliba s később nevét megváltoztatva sze­rényen élt mint apró hivatalnok. Hellner kapott néhány heti államfogházat, de ez heves vérét éppen nem hütötte le. Folytat­ta veszedelmes szereplését, mig végre az ő vas- egészségét és erejét is megtörte az alkohol mértéktelen élvezése. Az őrültek házában halt meg. Kosztka Emil pedig mint honvéd főtörzs- orvos 1911 nyarán főbelőtte magát. * Bizony elég volt, hogy a legbékésebb ember­nek is „a pofája11 ne tessék a terroristák vala­melyikének s meg volt az inzultusra szolgáló ok­Megjelenésük hírére rövidesen kiürült az a kávéház, ahol tanyát ütöttek, mivel — különö­sen, ha mulatóban voltak — nem tűrtek maguk körül senkii, belékötöttek — a legjámborabb újságolvasóba s azért nem is volt rendes kávé- házuk, hanem hol itt, hol ott jelentek meg. Izzó vérük, erőtől duzzadó izmaik és vakmerő­ségük révén valóságos rettegést támasztottak maguk körül e úgy látszik, éppen ez ösztökélte őket. Sok csetepaté s még több szerencsétlen ki­menetelű párbaj keletkezett nyomukban, de el­sőrendű verekedők lévén, talán a szerencse is melléjük állott, s évekig nem tudták őket le­törni. Hazárdok voltak mindenben s igy természe­tesen a kártyában is. Nagyban játszottak né­ha, ilyenkor rendesen valamely kávéház s?epa.- réjában folyt a sokszor izgalmas játék s a cso­dáló fiatal óriások egész raja vette körül őket,, akik dicséretükkel, csodálatukkal még meré­szebb tettekre sarkalták az önmagukba, szerel­mes hősöket. Lelki életük elvadult, előttük semmi sem volt szent, talán csak az egymásiránti barátság. Egyszer éjfél táján valahol a régi „Mlesek kávéház11 melléktérraében. folyt a ferblic&ata. öt játékos ‘ülte körül az asztalt s minden ját­szó mellé ogy-ógy kibio húzódott, lesve a sze­rencse forg and óságát, és drukkolva barátjának. Kosztkát kezdte a, szerencse kerülni, tétéit egymásután seperték be szerencsésebb társai s a, máskor nyugodtan játszó játékos kezdett idegeskedni,, kezdte a, kártyások különféle ba­bonás fogásait, alkalmazni, de a, kártyajárás nem' fordult, s már tetemes pénze elúszott. Ki bice egy fiatal fővárosi tisztviselő — *ájnálta a. barátját, de már csak azért is ki­tartott mellette, hogy elmondhassa, a szeren­Éjféli töprengés A nap lepergett... Egy lépéssel közelebb a sir ... Égy hanggal fakóbb lett a dal, egy sóhajjal nehezebb a szív... ... Így, éjféli órán, ágyam szélén ülve, agyamba, villan egy kínzó gondola*: miért, hogy nem tart örökké az élet? . -. mért, hogy egy nap el kell szakadnia?! ... Mért nem lehet megfogni a percet, mely mosolyt dobott halvány ajakunkra?. -. .. - Ezer könnyért — egyetlen mosolyt... ...Ezer jajért — egyetlen perc gyönyört?!... (Kassa.) ERŐSS MARGIT­cse fordultával, hogy nem ö okozta, a rossz kártyajárást. Kosztka azonban végre is megunta a való­iban fatális kártyajárást, reá szólt, még pedig ingerült hangon: —- Bizonyosan te hozod reám ezt a. hallatlan peóhet, jobb lesz ha távozol. A fiatal, alig 28 éves tisztviselőt 'bántotta a szokatlan éles hang s e szavakkal vágott visz- sza:' — Jobb bizony, ha megadod a tegnap köl­csönzött. tizforintomat, mint hegy idegeskedsz. Kosztka erre felugrott, minden további szó nélkül arcul ütötte, a társak közbe ugrottak, nem engedték verekedéssé fajulni a. dolgot s a segédek mindjárt összeültek lovagias utón el­intézni a dolgot. Egy óra múlva pisztolybárbajba állapodtak meg, hajnalban ki állottak a felek és Kosztka a fiatal, alig egy éve házas T-f úgy lőtte meg, hgoy harmadnap már a, kerepesi temetőben aludta az örök álmot., ★ ** Egy hajnali szürkületben — végiglumpolva az egész éjszakát — Kosztka Emil és hirhedt társa Hellner Kálmán, hangos kurjopgatások között mentek végig a, Ferenczy kávéházhól jövet a mostani Semmelweisz, akkor még Új­világ uocán. Betérve az akkor Hatvani uccának nevezett Kossuth Lajos uccába, a már éppen kinyitott Kammon kávéház felé tartottak, mikor szembe jött velük egy köpcös, vállas, cilinderkaja,- pos alak. — Nézd Emil —- szólt Hellner — mint ütöm a, fejébe ennek a pasasnak a köcsögkalapját. A másik pillanatban a mellette elmenő alak­nak valóban úgy a. fejébe nyomta tenyerének egy csapásával a cilindert, hogy az majdnem a vállát érintette.. A két elválhatatlan jóbarát hangosan kaca­gott a sikerült tréfán, látva a pasas erőlködé­sét, mig végre annak sikerült a köcsögkalapot darabokra tépve leszedni a fejéről s megszaba­dulni a megfulladás veszedelmétől. A károsult ekkor villámgyorsan megragadta, a két katacagó barát mellén a felöltőt s kezdte őket rázni, a fejüket öeszeütögetni. hogy csak­úgy kopogott a koponyájuk. Egy-egy pillanatra abbahagyva, a művele­tet, újból kezdte a munkát, mig azok részit a fájdalomtól, részint a rázkód tatástól össze nem estek. Ekkor fölibük hajolva igy szólt a földön fél- aléltan heverőkhöz, ékes német dialektusban. — No akarnak-e még többet, vagy már elég volt? Én a birkózó vagyok a cirkuszból s ha tetszik még találkozhatunk. Ezzel nyugodtan fölvette a földön heverők kalapjait, megpróbálta, melyik illik a fejére « a?t fejébe nyomva tempós lépésével elballa.- gott a nemzeti színház felé. A két póruljárt terrorista lassacskán felocsúd­va, fölkelt, s betámolygott a Kammonba, az esetről pedig bölcsen "hallgattak. A cirkuszbirkózóva.1 ugyanis nem lelhetett, kard- vagy pisztolyra megverekedni, viszont belátták, hogy a birkózásban kettőjüket, is újra megdögönyözné egy kézzel is. Égy egyezer tehát, mégis emberükre akadtak. Fontos Budapestre utazok részére Szálljon meg s Merán szállóban Bérli ni tér 7. (Nyugatinál) Budapest legjobb helyen fekvő modern szállója Lift, központi fűtés, hideg és meleg folyóvíz, fürdők, tele­fonos szobák, kávéház-élterem Szobák 4'50 P, Pensiók 8 P-tŐl. Egy ágynál 10, két ágynál 20°/p engedmény e lap olvasóinak .. , ■ I ,, I I! I I .........l J ÚR I TERRORISTÁK Irta: BODROGKÖZY ZOLTÁN 16

Next

/
Thumbnails
Contents